Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évi. 93. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 20., szerda Nyikolaj Rizskov üzemekbe látogatott Gyárlátogatással folytatódott teg­nap Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány meghívására hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendé­get és kíséretének tagjait, köztük Alek- szej Antonov miniszterelnök-helyettest, Nyikolaj Pugin gépkocsiipari minisz­tert, Anatolij Lukasovot, az Állami Tervbizottság elnökhelyettesét és Bo­risz Sztukalin nagykövetet a magyar vendéglátók. Grósz Károly miniszterel­nök, Marjai József miniszterelnök­helyettes, kereskedelmi miniszter, Be- recz Frigyes ipari miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Újpest párt­ós állami vezetői fogadták a nagymúltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb adataival, a fej­lesztési elképzelésekkel Gábor András vezérigazgató ismertette meg a látoga­tókat. Mint elmondta, a Magyarorszá­gon csaknem 20 ezer dolgozót foglal­koztató, 92 éves nagyvállalat tavaly mintegy 11 milliárd forint termelési ér­téket állított elő. A különösen fontosnak tartott szov­jet piac megtartása és további bővítése érdekében a vállalat keresi az együtt­működés újszerű formáit. így például az elmúlt években közös tervezőirodá­kat szerveztek szovjet partnervállalata­ikkal, a közeljövőben közös vállalat kezdi meg működését Poltavában, s az AvtoVaz egyesüléssel kötött együttmű­ködési megállapodás alapján vezérlő- berendezéseket szállítanak az ott ké­szülő ipari robotokhoz. A rövid ismertetőt követően kötetlen párbeszéd alakult ki a magyar vendég­látók, gazdasági szakemberek és szov­jet vendégeik között. Nyikolaj Rizskov számos kérdést tett fel a gazdálkodás szervezésével kapcsolatban. (Folytatás a 2. oldalon) Vetik a kukoricát és a napraforgót • A Helvéciái Petőfi Tsz-ben tegnap dél­után vegysze- rezték a gabo­nát. Az elmúlt hét hűvös időjárása nyugtalanságot keltett a mezőgaz­dászokban, különösen a kertészek­ben. A Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatórium mérőhelyein többször mértek a talaj mentén és két méter magasságban is mínusz hőmérsékleti értékeket. A leghide­gebb a talaj mentén 11-én volt, mí­nusz 5,7 .Celsius-fok, de a hét többi napján is erősen lehűlt a levegő haj­nalra. A téli fagyoktól megkímélt kajszi- és őszibarackosokban re­mélhetően nem okozott károkat a hideg, bár ezeket a gyümölcsfákat éppen virágzás közben érte. A szántóföldeken az őszi kalá­szosok szépen fejlődnek, ahol szük­ségessé vált, a gyomirtást befejez­ték. Erre az idén nem mindenütt kellett sort keríteni, hiszen a beállt gabonák jól elfedik a talajt, akadá­lyozva a gyomok fejlődését. A gaz­daságokban most a legtöbb energi­át a kukorica és a napraforgó vetése köti le. Az előbbit a megyében mintegy 100 ezer hektáron tervezik vetni, e terület 10-15 százalékán már földben pihen a mag. A napra­forgó vetésterülete a múlt esztendő­höz viszonyítva csökken, a terve­zett terület egynegyedén elkészültek a vetéssel. A cukorrépa-táblákon befejezéshez közeledik a vetés mun­kája, a burgonyaföldeken pedig már elültették a szaporítóanyagot. Az időjárás kedvező a vetőágyké­szítéshez, a terület háromnegyedére kijuttatták az alap vegyszereket, a műtrágyát, a gépek a talajt elmun­kálták. A szántóföldön termesztett zöld­ségnövények vetése a feldolgozó vállalatokkal egyeztetett ütemezés szerint ad munkát a mezőgazdasági A barackfákat virágzásban érte a fagy Nfe' úík ­üzemeknek. A palántákat már most felkészítik a kiültetésre, a fóli­ák szellőztetésével edzik, szoktatják őket. A hét végén nevezetes dátumhoz érkezünk. György napja lesz vasár­nap. E napot régen a tavasz kezde­teként tartották számon a mező­gazdászok. Ekkor hajtják ki elő­ször a legelőre az állatokat, hiszen a füvek már kellően megerősödtek, némi rápótlással elegendő táplálé­kot szolgáltatnak. G. E. • Az időjárás kedvez a vetőágykészítésnek ft Színvonalemelés a cél • A karosszériaműhelyben újabban garanciális munkákat is végeznek. FEJLESZTÉSEK A KECSKEMÉTI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALATNÁL A Kecskeméti Autójavító Vállalatnál évente több mint 35 ezer személy- és tehergépkocsi hibáit orvosolják. An­nak érdekében, hogy ezt a jelentős szolgáltató tevékeny­séget a korábbinál jobb minőségben végezhessék el, az elmúlt esztendőkben sok új technikai felszerelést vásárol­tak. A meglévők mellé csápos emelőket, diagnosztikai mű­szereket, CO- és hangszintmérő, fényszóró-beállító és kerékszerelő berendezést vettek. A Lada Szamarák javí­tásához célszerszámokat szereztek be. Az új eszközök a minőség javítása mellett a szerelők munkáját is meg­könnyítik. Az alváz- és üregvédő elem tökéletesítésére az elmúlt évben új lefúvókat vásárolták. Ezek üzembe állítá­sával hamarosan lehetővé válik, hogy a korábbi eljárás mellett korszerűbb anyagokkal kezeljék az autókat. A karosszériaüzem területén javítókomplexumot ala­kítottak ki, ahol garanciális munkákat is végeznek. Ugyanakkor kiépítettek egy speciálisan felszerelt karosz- szériaüzemet, amelyben külföldi kocsikat hoznak rend­be. A tavalyi fejlesztéseket követően az idén az év végére szeretnének felállítani egy diagnosztikai sort, amely első­sorban az autók hibáinak feltárását és vizsgáztatását lesz hivatott meggyorsítani. G. B. Cigányok munkában és munka nélkül A legutóbbi — 1987-ben készült — felmérés szerint 15 ezer 150 cigány él Bács-Kiskun megyében, a népesség 2,7 százalékát alkotják. Legnagyobb az arányuk Kunszentmiklóson, Kiskun­halason, Lajosmizsén és Kiskunfélegy­házán, de az átlagosnál többen vannak például Sükösdön, Jánoshalmán és Ke­rekegyházán is. A munkaképes korú cigányok — beszámítva az alkalmi és időszaki munkát vállalókat is — mint­egy 80 százaléka kereső. Hol dolgoznak, milyen munkákat végeznek s milyenek a kilátásaik a munkaképes korba lépő fiataloknak? Ezekről és a foglalkoztatásukkal kap­csolatos egyéb kérdésekről — eredmé­nyekről és gondokról — tárgyalt teg­nap Kecskeméten dr. Geri István me­gyei tanácselnök-helyettes elnökletével a megyei cigányügyi koordinációs bi­zottság. A jelentést dr. Vargáné Verasztő Jo­lán, a megyei tanács munkaügyi osz­tályvezetője terjesztette a bizottság elé. Ebből, valamint a hozzászólásokból, vitából kitűnt: a munkaképes korú ci­gányok egyre nagyobb számban kap­csolódnak be a termelésbe, túlnyomó többségük dolgozni akar, a keresők aránya alig marad el a nem cigány né­pességétől. Ma már csaknem Vala­is Folytatás a 2. oldalon) Füstbe ment értékeink ‘ , . . . J . < Négy hét múlva BNV Legalább harminc ország, köztük hazánk mintegy 1500 vállalata mutatkozik be a négy hét múlva nyíló tavaszi BNV-n. a beruházási javak nemzetközi szakvásárán. A szervező Hungcvpótól kapott tájékoztatás szerint végle­ges számadatokat még nem lehet tudni, mert meglehetősen sok a bizonytalanság. Egyebek között nincsenek tisztázva az AF \-val növelt bérleti díjak adó-visszatérítésének lehe­tőségei és módjai, s addig jó néhány, egyébként részvételi szándékát kinyilvánító cég várakozó állásponton van. A kőbányai vásárvárosban mindenképpen ismét telt házra számítanak. Sok. eddig csarnokban, pavilonban kiállító vállalat már most csak a szabad területen kapott helyet. Az idei vásáron is 12 árucsoportban vonultatják fel gyártmány újdonságaikat a kiállítók. Az árucsoport-elosz­tás azonban ezúttal eltér a múlt évitől, hiszen nem szerepei­nek benne azok az ágazatok, amelyek témakörében az idén szakkiállítást szerveznek. Í jra helyet kapott viszont a munkavédelem és a biztonságtechnika, a könnyűipari gép­gyártás. a mezőgazdasági és élelmiszeripar, mert ezekben az ágazatokban a múlt évben tartottak szakvásárt, s az idén nem. A májusi seregszemlén a legtöbb kiállító elektro­nikai. elektrotechnikai, műszer- és híradásipari, valamint számítástechnikai termékeket vonultat fel, jelezve: napja­inkban az ilyen jellegű árucikkek a legkeresettebbek, s itt mérhető le leginkább az ugrásszerű fejlődés is. A vásárra sok ezer külföldi üzletembert is várnak. A BNV konferenciaközpontja zsúfolt programot ígér, szimpóziu­mok, szakmai előadások egész sorát szervezik meg. \ kilencnapos vásár alatt öt napon át főleg szakmai rendezvényeknek ad otthont a BNV. A nagyközönség ezút­tal is csak a nyitó-és zárónapon, illetve a hét végén látogat­hatja egész napon át a tavaszi BNV-t. A v idékről érkezők ismét igénybe vehetik majd a M VV 3.3 százalékos utazási kedvezményét. Szaktudás és termékváltás Mintha törvényszerű lenne: a tavasz beköszöntével egyszeri­ben megszaporodnak dz olyan tűzesetek, melyek gondatlanság­ból, hanyagságból keletkeznek. A felelőtlen tűzcsinálók miatt milliós értékek mennek füstbe, válnak szénné, hamuvá. A határ­beli tűzkárokról van szó. Sokan égetik a gazt, az avart, a száraz­füves területeket, és magára hagyják az izzó parázstömböt, hadd vigye a szél. Alighogy megkezdődtek az er­dőjárások, a kirándulások, máris erdőtüzekről érkeztek hírek. Ah­hoz ugyanis, hogy lángrá kapjon az erdei avar, aljnövényzet, ele­gendő egyetlen eldobott égő ci­garettavég, a fák mellett vagy között rakott tűz otthagyása. Miért érdemel szót mindez? Elsősorban azért, mert úgy tű­nik, eredménytelen mindenféle figyelmeztetés, felhívás: évről év­re pusztítanak a határban a tava­szi tüzek. így van ez Bács- Kiskunban is. Figyeljünk csak! Egy évvel ezelőtt, márciusban és áprilisban (két hónap alatt!) húsz erdő-, illetve avartűzhöz ri­asztották a tűzoltókat: elsősor­ban nekik köszönhető, hogy „csak” félmilliónyi kár keletke­zett ennyi esetben. A gyulladás okai: nyolcszor szabadban való tüzelés, nyolcszor eldobott pa­rázsló cigaretta, egyszer gyer­mekjáték (gyufázás), három­szor: ismeretlenek. Az idén már eddig tizenkilenc helyen lángolt avar vagy erdő, összesen 200 hektáron, az emlí­tett hanyagságok miatt, a kár pedig 310 ezer forint. A számos kisebb esetet mellőzve, talán nem árt felidézni, hogy a közelmúlt­ban Kunpeszér határában gyul­ladt ki egy erdő, a napokban pe­dig a Kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet balázspusztai erdejét gyújtották fel— alapos feltétele­zés szerint — kirándulók. Vajon lehet-e, lehetne-e tenni valamit azért, hogy ne következ­zenek be — vagy legalábbis csökkenjenek — a hanyagság­ból, nemtörődömségből, felelőt­lenségből keletkezett tavaszi tűz­károk (most nem is beszélve a nyáriakról, amelyek majd ezután következnek)? A válasz: nem sokat. Az ilyen gyújtogatok kiléte rendszerint is­meretlen marad. így hát csakis az emberi értelemre, felelösség- • tudatra lehet apellálni ebben az ügyben is. Elsősorban tanuljon meg mindenki vigyázni a saját értékeire; aki erre nem képes, vajon elvárható-e tőle, hogy óvja a másokét, a közösségét is ...? Pedig ez sem elhanyagolható kö­telesség! Rapi Miklós Műszaki hónap kezdődik A népgazdaság intenzív fejlődése el­sősorban a műszaki fejlesztés gyorsítá­sával valósulhat meg. Az eddig is sok­szor hangoztatott megállapítás napja­inkban elodázhatatlan feladatokat je­lent, amelyek megoldásában a reálér­telmiségnek vezető szerepet kell vállal­nia. A kormány munkaprogramjában hangsúlyosan szerepel a műszaki és ter­mészettudományos értelmiség e teen­dők vállalására való ösztönzése. Erre a társadalmi rétegre számíthat az ország — mint ahogyan képviselői ezt több­ször kifejezésre juttatták —, érdemben akar hozzájárulni a stabilizációs és ki­bontakozási program sikeréhez. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Bács-Kiskun Megyei Szervezete a nem­rég megtartott elnökségi ülésén ennek megfelelő programot fogadott el, és en­nek szellemében rendezi meg az idei műszaki hónapot. A megnyitóra április 21-én, holnap 14 órakor kerül sor Kiskunhalason, a Hazafias Népfront kongresszusi termé­ben, a zárónap május 27-én lesz. A ren­dezvénysorozat mottója: Szaktudás és termékváltás, vagyis ami napjainkban a legfontosabb. A megnyitó előadást Varga Béla- pénzügyminiszter-helyettes tartja, Si­kermenedzselés és válságelhárítás a magyar gazdaságban címmel. Az ezt követő napokban Bács-Kiskun megye városaihan, községeiben mintegy 80 előadást rendez a megyei szervezet 25 tagegyesülete. A programból kiemelke­dik a tizenhatodik vegyésznap, a he­gesztési szakmai nap, a műanyag- feldolgozási ankét, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, a korszerű elektronikus vezérlések ipari alkalma­zásával és a szénhidrogén-kutatás jö­vőjével foglalkozó előadás. Külön is említésre méltó a május 16-ai kiskun- halasi rendezvény, amelyen Vámos Ti­bor akadémikus Á kibontakozás és a műszaki fejlesztés címmel tart előadást. Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents