Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLI11. évf. 92. szám Ára: 1,80 Ft 1988. április 19., kedd sor, szövosz, okisz Vélemények az MSZMP pártértekezletének állásfoglalás-tervezetéről Három társadalmi-érdekképviseleti szervezet elnöksége: a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa, a SZÖ­VOSZ és az OKISZ vezető testületé vitatta meg tegnap az MSZMP orszá­gos pártértekezletének állásfoglalás­tervezetét. A TOT Elnöksége Szabó István veze­tésével élénk és konstruktív vita után — megállapította: az elmúlt idő­szakban rendszeresen többet költöt­tünk, mint amennyit megtermeltünk, s ezen a hibás gyakorlaton változtatni kell. A társadalmat ma élénken foglal­koztató kérdések eldöntésénél jobban tekintetbe kell venni a gyakorlati ta­pasztalatokat, egyebek között az ér­dekvédelmi szervek véleményét. Az ülésen többen rámutattak: a nagyobb nyilvánosság segítheti a gazdaság haté­konyságának fokozását is. Közelebb hozhatja a helyes megoldást az, ha a vitában hangot kapnak új kezdemé­nyezések, értékes vélemények; mindez a gazdasági eredmények javulásában is lemérhető lenne. A testület foglalkozott azzal, hogy az utóbbi időben fölütötték fejüket szoci­alizmusellenes vélemények, amelyek megkérdőjelezik a mezőgazdaság ki­alakult szövetkezeti rendszerét, ezen keresztül a gazdaságpolitikai elképzelé­sek helyességét. Ezek a hangok a szö­vetkezeti parasztságtól idegenek — hangsúlyozta az elnökség. A termelő­szövetkezeti gazdálkodás immár hosszú távon bizonyította képességeit, s a parasztság úgy érzi: az alapok adot­tak és az eddig járt úton — a szövetke­zeti tulajdonra, önkormányzatra ala­pozva — kell továbbhaladni. Ám sür­getik, hogy á gazdaság élénkítését aka­dályozó kötöttségeket mielőbb számol­ják föl. A jól működő gazdaságokat szinte gúzsba kötik a bérgazdálkodás ellentmondásai, ezért a bérreformot nem szabad elodázni. Felhívták a fi- (Folytatás a 2. oldalon) Vitázó légkörben I Rövidül az idő a május 20-án ösz- szeül'ó országos pártértekezletig. A nyilvánosság elé tárt állásfogla­lás-tervezet fölötti vitákat ezekben a napokban tartják a pártszervezetek, -bizottságok, a véleménynyilvání­tásra felkért társadalmi szervezetek és mozgalmak, intézmények. Túlzás lenne azt mondani, hogy most már a társas és családi összejö­vetelek témája sem más, mint a párt­értekezlet vitára bocsátott doku­mentuma, s netán még az utcán, au­tóbuszon találkozók is erről faggat­ják egymást. Ámde ismét olyan idő­szakot élünk, amikor egyre több em­bert érint és érdekel az országos po­litika, mert ennek részesei vagyunk valamennyien. Ugyanakkor, éppen a nehezülő gazdasági- és életkörülmé­nyek miatt, minden eddiginél keve­sebb idő jut a magánélet, a kisebb közösségek eszmecseréire. Olyanok is, akik valamikor aktívan vettek részt a közéletben, ma gyakran más elfoglaltságuk mögé húzódnak, hogy megóvják családjukat a körülmé­nyek rosszabbodásától. Mégis azt tapasztalom, hogy va­lójában mindenkinek van véleménye a körülötte zajló dolgokról, s ha al­kalom adódik, legtöbbjük kendőzés nélkül el is mondja, mit gondol az ország állapotáról, saját egyéni sor­sáról és a jövő kilátásairól. Még fris­sen él emlékezetemben az a nép­front-tanácskozás, ahol a rövid há­rom és fél óra alatt tizenheten kértek szót, s olyan is akadt — a köztiszte­letben álló Mándics Mihály szemé­lyében —, aki távolmaradásáért el­nézést kérve írásban küldte el felszó­lalását. Volt alkalmam meghallgatni sokféle hivatású, foglalkozású ember véleményét. Akadt köztük tanár, té- esz-elnök, nyugdíjas bíró, banki szakember és egyházi férfiú. Külö­nösen a gazdasági területen dolgo­zók szavaiból éreztem ki a féltő ag­gódáson is túlmutató, egészen gya­korlatias észrevételek hasznos mi­voltát. Amikor kézzelfogható pél­dákkal mutatták be a munkát, a ki­bontakozást akadályozó bürokrati­kus huzavona fékező hatását, a jó­szándékú, de sokszor át nem gondolt rendeletek gúzsbakötö „mechaniz­musát." Kifejezve — az állásfogla­lásban is megtalálható — közös óha­jukat, hogy a gazdaságirányításban egyszerű, áttekinthető megoldások­ra és gyakorlatra van szükség. Szí­ven ütött az a megjegyzés is, amely az emberi értékek védelmében emelt szót, újra kimondva azt a sokszor hangoztatott, de nehezen érvényesü­lő jogos kívánságot, hogy ahol jól dolgoznak, legyen értelme a munká­nak, ne „kerüljön elvonásra" a fej­lesztés, a jobbítás, a megbecsülés le­hetősége. Már régóta tapasztalom, hogy a legkülönbözőbb országos és helyi fó­rumokon felszólaló egyházi szemé­lyek milyen felelősséggel vállalnak részt az ország, a haza gondjaiból, így volt ez a népfront említett ta­nácskozásán is. Egyébként semmi meglepő nem volt ebben az aktív részvételben, hiszen valamennyien közéleti emberek, állandó résztvevői a békemozgalom vagy a népfront­testület üléseinek. S jó, hogy ez így van, így alakult nálunk Magyaror­szágon. Részt vettem olyan alapszervezeti taggyűlésen, ahol főként a fiatalabb párttagok szóltak hozzá a szerte­ágazó témához, mégpedig őszinte hevülettel. S ahol az is kiderült, hogy az utóbbi időben, a korábbi lendüle­tes évek után, nem volt elég vonzere­je a pártszervezetnek, fogyatkozó- ban van az utánpótlás. Talán ez a mostani időszak meghozza a fordu­latot. Feltéve, ha a jövőben mégin- kább a nyíltság szelleme hatja át a pártfórumokat, alkalmat teremtve a pártonkívüliek számára is a partneri részvételre és beleszólásra. Közmegegyezés. Egy időben gyakran leírtuk, mondtuk ezt a bű­vös szót. Most mintha az hallatszott volna többször: bizalom. Egyébként a kettő közel áll egymáshoz, az egyi­kért is, a másikért is alaposan meg kell küzdeni, s tartósan, becsülettel munkálkodni. Vagyis egyik sem te­rem könnyen, nehéz megszerezni és hamar el lehet veszíteni. Ez a mosta­ni időszak alkalmasnak látszik arra, hogy az őszinte, nyílt párbeszéd ha­tására a nemzet bizalma megerősöd­jön és a közmegegyezés is vissza­nyerje régi csengését. F. Tóth Pál MAGYAR—SZOVJET KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Korszerűbb együttműködést Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke tegnap hiva­talos baráti látogatásra hazánkba érke­zett. A szovjet kormányfő — akit ma­gyarországi útjára elkísért felesége is — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács meghívásának tesz eleget. A magas rangú szovjet vezetőt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnöke, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­kár, Berényi Lajos, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese fogadta a magyar és szovjet zászlócsokorral díszített Fe­rihegyi repülőtéren. A fogadtatáson je­len volt Rajnai Sándor, hazánk moszk­vai és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Úttörők virág­csokrokkal kedveskedtek a vendégek­nek, akik a fogadtatás után szállásukra indultak. A délelőtti órákban Grósz Károly és Nyikolaj Rizskov vezetésével magyar —szovjet plenáris kormányfői tárgya­lások kezdődtek a Parlamentben. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Marjai József, Berecz Frigyes, Horn Gyula, Berényi Lajos és Rajnai Sán­dor. Szovjet részről Alekszej Antonov mjniszterelnök-helyettes, Nyikolaj Pu- gin gépkocsiipari miniszter, Anatolij Kovaljov, a külügyminiszter első he­lyettese, Anatolij Lukasov, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese és Borisz Sztukalin ült a tárgyalóasztalhoz. A tervezett időtartamot jóval meg­haladó, a kora délutáni órákra is áthú­zódó kötetlen légkörű megbeszélésü­kön a magyar és a szovjet tárgyalópart­nerek mindenekelőtt országaik belső helyzetéről adtak képet, s értékelték a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Nyikolaj Rizskov az átépítés folya­matának elmúlt hároméves időszakát értékelve hangsúlyozta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a társadalom életé­nek minden szintjén megmutatkoznak már a következetes reformlépések első gyümölcsei. A gazdaságirányítás, a gazdálkodás korszerűsítésének egyes állomásait olyan jelentős lépések fém­jelzik, mint például a szocialista válla­latokról szóló törvény megalkotása, a szövetkezeti törvény előkészítése, az új önelszámolási rendszer bevezetése. Az idén január elsejétől a vállalatoknak már 60 százaléka tért át a gazdasági tevékenység elszámolásának erre az új rendszerére. Az elért eredményekre alapozva az immár második szakaszá­ba lépő peresztrojka most mindenek­előtt a demokrácia, a nép széles rétegei­nek cselekvő részvételt kínáló politika továbbfejlesztését követeli meg. A de­mokratizálás, a nyilvánosság erősítése egyben előfeltétele a gazdaság fejlődé­sének is. A szovjet kommunisták most a kö­zeljövőben megrendezendő pártkonfe­rencia jegyében készülnek a peresztroj­(Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÖBÖL-DRÁMA ÚJABB FELVONÁSA: Amerikai támadás iráni célok ellen Frank Carlucci védelmi mi­niszter és William Crowe tenger­nagy, a vezérkari főnökök egye­sített bizottságának elnöke hét­főn helyi idő szerint korán reg­gel közös sajtókonferencián is­mertette a támadás részleteit. Mint közölték, az amerikai ha­ditengerészet nemcsak a két mesterséges szigetet semmisítet­te meg, hanem elsüllyesztett egy iráni hadihajót is, amely állító­lag rakétát lőtt ki egy amerikai hadihajó ellen. A közép-európai idő szerint reggel hét órakor kezdett akció­ban hat amerikai hadihajó vett részt, három a Sirri nevű tengeri telepítésű fúrótornyot támadta meg, három pedig a Sassan tor­nyot. Crowe tengernagy szerint nincs amerikai áldozat. A két torony személyzete állítólag el­hagyta a létesítményeket, mie­lőtt ennek berendezéséit az ame­rikai erők megsemmisítették volna, de az iráni rakétanaszád személyzetének sorsáról nincs értesülés. Frank Carlucci és William Crowe közölte, hogy amerikai részről befejezettnek tekintik a műveletet. Kiderült azonban, hogy az akciót követően iráni részről állítólag tüzeltek egy ki­sebb amerikai katonai fehérha­jóra, valamint tüzet nyitottak egy Abu Dhabi közelében lévő, amerikai tulajdonban lévő fúró­toronyra, Port Mubarak kikö­tőben pedig egy angol tartály- hajóra, amely súlyosan megron­gálódott. A Fehér Ház közlése szerint a támadás végrehajtására Rea­gan elnök vasárnap este adott parancsot. Az elnök előzőleg hlegfőbb tanácsadóival folyta­tott megbeszélést: Frank Car- luccival, George Shultz külügy­miniszterrel, a vezérkari főnö­kökkel és más munkatársaival. Ezt követően személyesen tájé­koztatta a kongresszus két há­zának vezetőit döntéséről. Rea­gan nem kérte a felhatalmazást hadműveletek végrehajtására. A Fehér Ház véleménye szerint erre nincs szükség, mert egyszeri és korlátozott akcióról van szó. A támadás indoklása — mint ismeretes — az állítólagos újabb iráni aknatelepítés. MÁTÓL: Bács-Kiskun megyei napok Bécsben Kulturális, gazdasági és idegenforgalmi bemutatkozás Évről évre nő a hazánkba látogató külföldiek szá­ma, a magyar—osztrák kapcsolatok pedig aA átlagos­nál is gyorsabban bővülnek. A Duna vonalától keletre eső országrészek azonban ma még lehetőségeiknél kisebb arányban részesednek az osztrák vendégforga­lomból. A kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fej­lesztését Ys akadályozza, hogy az alföldi tájegységek kevésbé ismertek nyugati szomszédaink előtt. Bemu­tatkozni az osztrák fővárosban, felhívni a figyelmet értékeinkre — ez a célja a bécsi Collegium Hungari- cumban ma kezdődő megyei rendezvénysorozatnak. A következő napokban koncertek, kiállítások, film­vetítések adnak sokoldalú képet a Duna—Tisza köze kulturális életéről, népművészetéről. A mai megnyi­tón fellép a bajai Danubius kvartett, a kecskeméti Régi Zene Együttes, a kiskőrösi Orflf ifjúsági zenekar. Holnap a kecskeméti rajzfilmstúdió, s a Kodály-isko- la gyermekkórusa mutatkozik be, csütörtökön pedig kalocsai folklórestet rendeznek. A kulturális rendez­vényeket mintegy keretbe foglalja a naiv művészek kecskeméti gyűjteményéből összeállított kiállítás. A megyei bemutatkozás nem jöhetett volna létre az itteni üzemek, gazdaságok összefogása nélkül. Első­sorban az élelmiszeripar — az állami gazdaságok, a húsipari, sütőipari, konzervgyártó vállalatok — vo­nultatják fel az osztrák piacra szánt kínálatukat. Nem hiányoznak természetesen a tájegység borai sem a termékbemutatóról. A Pusztatourist idegenforgalmi programajánlata mellett a helyszínen megvásárolható jellegzetes nép- művészeti tárgyak csinálnak kedvet az utazáshoz, a megye meglátogatásához. Akit pedig a konyhaművé­szet érdekel, az megkóstolhatja a lajosmizsei Tanya­csárda szakácsainak főztjét. Az egyik bécsi hotelben (Ananász) rendeznek gasztronómiai napokat a hét során. L. D. VEZESS BIZTONSÁGOSAN! Harmincöt éves a mozgalom Szombaton Kecskeméten, a szak- szervezetek székházában tartotta a me­gyei közlekedésbiztonsági tanács a Ve­zess biztonságosan versenymozgalom értékelő megbeszélését. Dr. Gergely Sándor rendőr alezredes, az MKBT tit­kára beszámolójában méltatta az im­már 35 éves múltra visszatekintő moz­galom fontosságát, a vállalatok, intéz­mények, s természetesen a balesetmen­tesen közlekedő hivatásos gépjárműve­zetők sokirányú tevékenységét. Szólt a megyei és az országos közúthálózat romló állapotáról, ugyanakkor kiemel­te az útügyi és forgalomszervezési kor­szerűsítéseket, amelyek valamelyest enyhítették a növekvő közlekedési gon­dokat. Az előadó elmondta, hogy ebben az esztendőben ezideig 60 százalékkal nőtt a balesetek száma, s megduplázó­dott a halálos szerencsétlenségeké; nem kevesebb, mint 25 százalékkal növeke­dett az ittasan elkövetett balesetek szá­ma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A gépjárműpark műszaki állapota is romlott, így egyre nagyobb felelősség hárul a szállításvezetőkre, a hivatásos gépjárművezetőkre. Szabó József, a közlekedési fel­ügyelet munkatársa korreferátumában arról beszélt, hogy fontos a menetleve­lek helyes és pontos kitöltése, a gépjár­művek jó műszaki állapota. A meghívott több mint kétszáz szál­lításvezető és hivatásos gépjárműveze­tő közül többen felszólaltak, útügyi, forgalomszervezési, közlekedésbizton­sági, műszaki és jogi kérdéseket vetet­tek fel. Ezt követően az ankét titkára, Mészáros Lajosné az 1987. évi adatok alapján ismertette a versenyben elért helyezéseket. Az ipari kategóriában a Kecskeméti Konzervgyár és a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat lett az első, a szolgáltató vállalatok közül pe­dig a Kecskeméti Tejipari Vállalat. A termelőszövetkezetek közül az első helyet a Magyar—Szovjet Barátság Tsz szerezte meg. Az intézmények kate­góriájában a Hollós József megyei kór­• Nagysolymosi Sándor, a kecskeméti Fémmunkás gyár szállításvezetője a közlekedési morál megszilárdításának fontosságát hangsúlyozta felszólalásá­ban. ház és rendelőintézet végzett az élen. A szövetkezeteknél a Jakabszállási Népfront Szakszövetkezet szerezte meg az első helyet, míg az állami gazdasá­gok közül a kiskunhalasi bizonyult a legjobbnak. A szállító vállalatok verse­nyében a Kunság Volán lett az első. Kiemelkedő közbiztonsági tevékenysé­géért különdíjban részesült a Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat, valamint a Szegedi Közúti Igazgatóság kecskeméti koordinációs főmérnöksé­gének üzemmérnöksége. Ezután került sor a balesetmentesen dolgozó hivatásos gépjárművezetők el­ismerésére. Közülük harminchétén az 1 millió 250 ezer, nyolcán az 1,5 millió kilométeres balesetmentes vezetésért részesültek elismerésben; Bíró Sándor, a Kunság Volán kecskeméti autóbusz- vezetője 1 millió 750 ezer kilométeres teljesítményéért vehette át a díszokle­velet. Több szállításvezető és hivatásos gépjárművezető tárgyjutalmat kapott. G. G. • Sokan megtekintették a Gáspár András szakmunkásképző intézetben szerve- zett műemléki kiállítást. (Méhesi Éva felvétele) Műemlékvédő fiatalok Győztesek a szakmunkásképzőből — Rendezték: a diákok Többszáz csapat nevezett az Örökségünk őrei vetélkedőre. A márciusi rangso­rolás szerinti első tízet meghívta az Országos Műemléki Felügyelőség: döntsék el a fővárosban, hogy egy stílusismeretet, leleményességet föltételező játékban kik a legjobbak. Nagyon nehéz feladatokat állított össze Ghyczy Tamás, az úgynevezett döntő­pótló vezetője. Először 70 darab mozaikból összerakható házat kellett fölismerni, hogy annak közelében találkozhassanak a második számú feladat közlőjével. Tíz különböző épületről feltett kérdésekre vártak válaszokat a vetélkedő állomásain. Végül építészettörténeti sorrendben kellett fölsorolni a megtalált műemlékeket. Először a hatodik fordulóban került az élre a kecskeméti Gáspár András Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola egyik csapata. Kovács Ferenc tanár irányításával Csuvár Zsolt, Kürtösi Szabolcs és Kovács László tanulók bizonyítot­ták: jól ismerik a magyar építészettörténetet. A díjat tegnap vették át Esztergom­ban, a műemléki nap központi rendezvényén. Ührinyiné Bontsó Judit tanár vezetésével Kecskemét szecessziós épületeivel ismerkedett ugyanennek az iskolának egy másik tanulócsoportja hétfőn délután. Megtekintették a Kecskeméti Galériában rendezett, a századforduló építészetét idéző kiállítást is (amelyre ezúton is fölhívjuk az érdeklődők figyelmét). Elsősorban diákok buzgalmából — külön megemlítjük ifjú Gyergyádesz László kezdeményező közreműködését — jött létre az a Kodály-iskola egyik földszinti helyiségében látható, kecskeméti épületeket bemutató kiállítás, amelyet Heltai Nándor nyitott meg a Kecskeméti Városszépítő Egyesület nevében. Régen láttak ennyi fiatalt a kiskunfélegyházi tanácsháza öreg falai, mint tegnap délután. A Nemzetközi Műemléki Nap alkalmából a Petőfi Sándor Gépészeti Szak- középiskola és a Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola örökségőrző diákjai szerveztek tanulságos ünnepséget. Meghívtak más tanintézetekből is érdeklődőket. Dr. Fazekas István múzeumigazgató szólt a város építészeti emlékeiről, majd a diá­kok hozzáértését dicsérő kiállítás tanulmányozása es szép műsor után sokan város­néző műemléki sétára indultak. Mindegyik csoportot egy-egy diák idegenvezető — Mészáros László, Dinnyés Sándor és Borbély Zita — kalauzolt. Jó híreket hallottunk az ifjú bajai műemlékvédők rendezvényeiről is.

Next

/
Thumbnails
Contents