Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 16. EMBEREK, UTAK: AZ EÖTVÖS-DÍJAS VEZÉRIGAZGATÓ Munkára nevelték, az emberek iránti tiszteletre Az Eötvös Loránd-díjat a műszaki-tudományos kutatás­ban, eredményeinek gyakorlati hasznosításában végzett kiemelkedő munkáért ítélik oda. Évente harmincöt ilyen díj kiadására van lehetőség, az idén tizenheten kapták meg az országban. E kevesek közé tartozik dr. Kuczik István, a kecskeméti Agrikon Vállalat vezérigazgatója. A klasszikus mintának megfelelő­en. egy ilyen nagy és tekintélyes cég — mint amilyen az Agrikon — vezérigazgatójának őszülő halánté­kának, de legalábbis ötvenen fölüli- nek illene lennie. A magasabb életkor ugyanis garanciát jelenthet a felelős­ségteljes pozícióhoz szükséges ta­pasztalat meglétére. Dr. Kuczik Ist­ván azonban még csak negyvennégy éves. Harmincnyolc volt, amikor je­lenlegi funkciójába helyezték. Szak­mai tapasztalata mégis van elég, itt szerezte, ennél a cégnél. — Számomra ez mással nem pótol­ható értéket jelent — mondja —, so­kat profitáltam belőle. Már középis­kolásként is a vállalat ösztöndíjasa­ként végeztem tanulmányaimat, az agráregyetem gépészmérnöki karát befejezve itt kezdtem dolgozni. Vé­gigjártam a ranglétrát, ez alkalmat adott arra, hogy minden területen megismerjem a munkát, a szakmát. Korán vezető beosztásba került; két évvel azután, hogy dolgozni kez­dett, a vállalat kiskunmajsai gyárá­nak igazgatója lett. Az eddigi 20 éves munkaviszonyából 15 köti ehhez a vállalathoz. Ám az ötesztendős kité­rő is hasznára vált szakmailag, embe­rileg. Megnyert pályázat alapján vál­lalta akkor a Csavaripari Vállalat dombóvári gépgyárának vezetését. — Jó lecke volt —jegyzi meg erről - -, új szervezetet kellett kialakítani, beindítani. Sok szakmai élményben volt részem. Később visszahívtak az Agrikonhoz — akkor még Mezőgép Holt a neve —, a kecskeméti törzsgyár igazgatója lettem. Szakmai fejlődése szempontjából sokat számított az is, hogy szinte együtt nőtt fel a vállalattal. Amikor első tanulmányi szerződését megkö­tötte, ez a cég még gépállomás volt, de amikor Kuczik István dolgozni kezdett, már gépgyártó vállalatként működött. Jelenleg az Agrikon Vál­lalat a 3,4 milliárd forintos árbevéte­lével megyénk egyik legnagyobb ter­melő szervezete. Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, valamint tárolás­technológiai gépei, berendezései és más termékei nemcsak a hazai fo­gyasztókhoz, hanem Laoszba, Törökországba, Kínába, Amerikába, Dániába, Norvégiába, Svédország­ba, Franciaországba, az NSZK-ba, a Szovjetunióba, az NDK-ba és Csehszlovákiába is eljutnak. Gyára van Kiskunmajsán, Kiskőrösön, Ti- szakécskén, leányvállalata Solton, törzsgyára Kecskeméten, fővállalko­zásai, külkereskedelmi irodája Buda­pesten. Gazdasági kapcsolatai kiter­jedtek, sokszínűek. Bár nem a vállalat kiváló tevékeny­ségéért kapta az Eötvös-díjat, abban, hogy a cég idáig jutott, dr. Kuczik Istvánnak nem kis része van. Munká­ja megméretésénél ez nagy súllyal esett a latba. Ő pedig ezt mondja: — Nem hiszek annak a vezetőnek, aki egyesszám első személyben be­szél, aki egyedül önmagának tulajdo­nítja az eredményeket. Akkor sem hiszek neki, ha a döntések nagy részét valóban ő hozza. Mert akár tudomá­sul veszi, akár nem, a döntésig sok minden történik, s ebben sok ember munkája benne van. Azért mondom ezt, mert nem szeretném, ha frázis­ként hangzana: mindabban az ered­ményben, amiért a díjat kaptam, a munkatársaim teljesítménye is benne van. Már csak ezért is őszintén örü­lök a megtiszteltetésnek, kollégáim nevében is nagyra értékelem: a terme­lésben dolgozók megbecsülését fejezi ki. Sajnos, a műszaki pályán levőket ritkán éri ilyen kitüntetés. A minden­napok gyakorlatában sem érzik, hogy az őket megillető megbecsülés­ben lenne részük. — Műszaki szakemberként rossz a közérzete? — Nem magamról beszélek, hiszen én már 1970 óta vezető beosztásban dolgozom; a vezetők megbecsülése kicsivel mindig jobb volt. De sokan a műszakiak közül egzisztenciális, anyagi gondokkal küszködnek, oly­kor a szakmai előmenetelüket korlá­tozzák az anyagi problémáik. Társa­dalmi presztízse sincs a műszaki munkának —pedig mindig azt hall­juk, hogy a gazdaságon van a világ szeme —, a köztudatban más szak­mák, foglalkozások képviselik az ér­téket. Ez persze nagyon bonyolult kérdés. Szakmailag például összefüg­gésben van azzal, hogy megszüntet­ték a technikumokat; a műszaki kö­zépkáderek megfelelő képzése azóta is megoldatlan. Folytatódik azzal, hogy egyetemeink, főiskoláink sze­rény feltételek mellett dolgoznak. Történelmi örökségünk, hogy a kul­túrában nincs helye a műszaki mű­veltségnek, azaz műveltségnek csak a szellemit ismerik el. Ha társaságban valaki műszaki dolgokról beszél, rá­szólnak: „Már megint dolgozol!” De miért nem tartoznak az általános mű­veltségbe a műszaki ismeretek? Kér­dezem ezt ma, 1988-ban! — Ilyen körülmények között ne­héz lehet a műszaki dolgozókban fenntartani a munkakedvet, az am­bíciót. Talán a differenciált bére­zés segíthet ebben?- Igen, de ennek számos korlátja volt eddig, s van még manapság is. Részben az anyagi lehetőségek szű­kössége, de sokkal inkább az, hogy a differenciálást mint módszert, még nem-fogadták el, értékét nem ismerik el az emberek. A közvélemény erre nem volt ráhangolva, sőt, évtizede­ken keresztül ezzel ellentétés tenden­ciát szentesített a gyakorlat. — Annál nehezebb változtatni ezen. , Rábeszéléssel nem is lehet. De minél jobban befolyásolja a munkán­kat a piac, annál nagyobb esély van arra, hogy a változás bekövetkezik. A piac feltételezi a versenyt; a verseny diktálta követelmények pedig a szak­ember iránti igényt is meghatároz­zák. A szakembert, a munkaerőt is értékén mérjük majd. — Megéri ezt még nyugdíjba vonulása előtt? — Biztosan! A magyar gazdaság­ban hamarosan be fog következni a teljes szerkezetváltás, átalakulás — ezek a folyamatok már elkezdődtek —, be kell következnie, nincs más járható út számunkra. — Annak idején mi vonzotta a műszaki pályára? — A gépek, szerkezetek érdekeltek már gyerekkoromban. Az egy pilla­natig sem volt kétséges, hogy műsza­ki pályát választok, csak az, hogy meddig jutok. — Mi tartotta meg és mi hajtot­ta előre ezen a mostohán megítélt •pályán? — Az emberekhez, a munkához való viszonyomat a családi nevelés alapozta meg bennem. Munkára ne­veltek, az emberek iránti tiszteletre, bizalomra. Mindez a választott szak­mámhoz fűződő viszonyomat is meg­határozta, meghatározza. — A munkaszeretet, kötelesség- tudat valóban értékes útravaló, mondhatni, egy életre szóló tőke. Ám mintha a munkacentrikus em­berek között több lenne a beteg ... — Én mindennap annyit dolgo­zom, amennyit kell, vagy amennyit bírok. Gyakran viszek haza munkát, ritkán fekszem le anélkül, hogy fel ne készülnék másnapra. De amikor elér­kezik a szervezetem által megszabott munkaidő vége — nem később 11 óránál —■, akkor leteszem a tollat, mintegy lezárom a gondolataimat, s attól kezdve nem foglalkoztatnak a munkával kapcsolatos kérdések. Pi­henek. Ez az önvédelemből kialakult reflex mond csődöt akkor, ha meg­oldhatatlannak tűnő problémákkal kell szembenéznem: a tisztázatlan, rendezetlen, kikutathatatlan össze­függések aránytalanul nagy tömegé­vel. Ezek hátterében föllelhető az ás- kálódás, a rosszindulat. Az értelmes munka nem oka a betegségnek akkor sem, ha sok, ha erőfeszítést igényel. Meggyőződésem, hogy ha egy rende­zettebb világban élnénk, kevesebb fájdalmat kellene elviselnünk; ezért mi magunk sokat tehetnénk. Fontos lenne, hogy az emberek megtanulják becsülni egymás munkáját, fontos lenne, hogy ha nem ismerik a mási­kat, akkor legyen bátorságuk ezt be­ismerni, ennek megfelelően ítélni, cselekedni. Igen sokat tehetnénk azért, hogy ne legyenek veszélyezte­tett emberek... Almási Márta szabad idő Szekál László , reíeptek Magyaros ételek *«=«►... - * ’ A disznótorok időszaka le­járt, de jövőre is hasznosítható recepteket, leírásokat ad közre Szakái László Disznótoros re­ceptek című kötetében. A soltvadkerti védnöki táblás vendéglős legújabb könyve be­vezetőjében ezt írja: „A ziman- kós téli hónapokban sok család­nál sistereg még manapság is az egyéni füszerezésű, jó, magya­ros kolbász, hurka. Ezek a re­ceptek legtöbbször nem kerül­nek közkézre, mert minden böl- lérnek, háznak megvan a féltve őrzött saját módszere, amelyet firtatni nem is illik. Ezek íratlan szellemi hagyatékként foghatók fel, amelyek minden disznóölés­kor tovább gazdagítják a ma­gyar konyha ízeit.” Szakái László viszont írott hagyatékként közreadja a rész­ben saját kísérletezései során született, részben a dédanyái kézzel írott szakácskönyveiből való recepteket. Nemcsak a hurka, kolbász készítéséhez ad ötleteket, hanem a disznó szinte minden porcikájának gazdasá­gos, takarékos s nem utolsósor­ban ízes feldolgozásához. Meg­tudhatjuk például, hogyan kell tartósabb májas hurkát készíte­ni, mi kell a pástétomokhoz, a toros ételekhez, a levesbetétek­kel együtt; miként készül a jó kocsonya, és milyen pogácsák, hájas tészták illenek ilyenkor az asztalra. Néhány disznótorosét- rend-mintával fejezi be a szerző a Minerva Kiadó gondozásá­ban a napokban megjelent, szí- c ■ ' • illusztrált kötetet. Nadrágszűkítés A nadrág formája a divathoz igazodva gyakran változik. Egyik évben trapéz-, majd párhuzam- vagy répanadrág a módi. Ezzel együtt a fiatalabb korosztály szívesen viseli az olyan nadrágot, amelynek alul jócskán elszű­kül a szára. Ilyen szűk szárú nadrágot a régebbi, meglé­vő nadrágból is lehet alakítani a következő módon: A meglévő nadrág varrásvonalát felfejtjük. Utána kifordítva felvesszük a nadrágot, majd szükség szerint beszűkítjük és legombostűz- zük. Ekkor leférccljük, újra felpróbáljuk, s ha jó. máris legépeljük az előző varráshoz hason­ló módon. Segítség anyunak A szülők többsége tudja és el is fogad­ja azt a nevelési módszert, hogy a gyere­ket be kell vonni a házi munkába. De sokszor gondot okoz, mivel, mikor lehet megbízni egy kisgyereket. A nevelési elveikhez mereven ragasz­kodó szülők gyakran esnek abba a hibá­ba, hogy olyan munkát bíznak a kicsire, amit az még nem tud elvégezni. Rosszul, ügyetlenül csinálja, s ezért a gyereket okolják, sőt meg is szidják. Ezzel csak azt érik el, hogy a segítséggel kapcsolat­ban kudarcélményt rögzítenek a gyerek­ben. Természetes, hogy a továbbiakban kedvetlenül tesz-vesz, s később nagy lele­ménnyel fog kibújni a házi kötelességek alól. Vannak azonban olyan szülők is, akik túlzott aggodalmukban nem akarják „túlerőltetni” a gyereket. Félnek, hogy kárt okoz, esetleg lassúnak tartják a munkáját, és ezért nehezen vonják be a közös tevékenységbe. Az eredmény ugyanaz: a gyerek megszokja, hogy őrá nem bíznak semmit, ezt veszi természe­tesnek, s amikor már nagyon is elkelne a segítség, csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet rávenni, hogy ezt vagy azt elvégezze. Azoknak a szülőknek, akik nehezen tudják eldönteni, mit kívánhatnak meg gyermeküktől, és mit nem, az alábbi táb­lázat némi útmutatás lehet, (o = „bese­gítés” felnőtt felügyeletével, x = önálló­an is elvégezheti.) Munka Kor: 3 4 5 6 7 ■8 9 10 11 12 13 14 Portörlés o 0 0 X X X X X X X X X Söprés 0 o X X X X X X X X .Szemétkiürítés o X X X X X X X X Porszívózás o X X X X X X Játékelrakás o X x X X X X X X X "'X X Ágyazás 0 o X X X X X X X X Virágöntözés o o X X X X X X X X X X Cipőtisztítás 0 o X X X X X X X X Mosogatás ó X X X X X X X Törölgetés 0 0 o X X X X X X X X Reggeli-, vacsorakészítés o 0 X X X X X Növényápolás a lakásban o 0 X X X X X Segíteni a kisebbet az öl­tözködésben o X X X X X X Háziállat gondozása 0 o X X X X X X X X X AZ ÓKORBAN IS GYÓGYSZER VOLT Fáradékonyság ellen: csipkebogyó Mindig, de a téli, tavaszi hónapokban különösen ajánlatos csipkebogyóból készült teát inni. Ismeretes, hogy a csipkebogyó tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Köztudott, hogy C-vitamin fogyasztásával szervezetünk ellenálló erejét a betegségekkel szemben jelentősen fokozhatjuk. A tablettában, szedett C-vitaminnál sokkal hasznosabb a növényekből nyert C-vitamin, mert ehhez több olyan biológiailag értékes anyag kapcsolódik, amelyeket szervezetünk jól hasznosít. A vadrózsabokrok élénkpiros színű áltermése, a csipkebogyó (népiesen: hecsedli) egyik leghatásosabb gyógynövényünk. A C-vitaminon kívül még más, rendkívül értékes anyagokat is tartalmaz: cukrot, pektint, gyümölcssavakat, magnéziumot, va­sat, sok meszet, illő- és zsírosolajat, cseranyagot, nyomokban A-, B,-, B2-, K- és P-vitaminokat. E gyógynövényt már az ókori népek is nagyra értékelték és többféle betegség gyógyítására használták. Magas magnéziumtartalma miatt is igen értékes a csipkebo­gyó. A magnéziumnak fontos szerepe van a szív- és vérkeringési betegségek gyógyításában: serkenti a gyomornedvek működését, értágító hatású, csökkenti a vérnyomást, nyugtatja az idegrend­szert. Jó háziszer vese- és hólyagbajok, bélhurut, hörghurut, epe- és májzavarok esetében is. Térjünk ki néhány mondatban arra, melyek a C-vitamin-hiány gyakoribb jellemző tünetei! Elsősorban a fáradékonyság, az ál­matlanság, a fejfájás, a rossz közérzet, a kötőhártya, a szájnyálka­hártya és a foghús gyulladása vagy érzékenysége, az étvágyhiány. Mennyi C-vitaminra van naponta szüksége a szervezetnek? A csecsemő napi szükséglete 20. a gyermeké 25, felnőtté 50-75, sőt optimálisnak 125 mg tekinthető. Természetesen fertőző be­tegségeknél, terhesség, szoptatás, erős fizikai terhelés esetén a szükséglet magasabb. Több C-vitaminra van szükségük az idő­sebbeknek is, mivel az elfogyasztott táplálékból a szervezet már nem tud annyit hasznosítani, mint fiatalabb korban. Érdekesség­ként említhető, hogy több C-vitamin kell a dohányos ember szervezetének is, mivel a kutatóorvosok megállapítása szerint minden elszívott cigaretta C-vitamint bont le. A csipkebogyót sokféleképpen fogyaszthatjuk: teának vagy lekvárnak, szörpöt, bort. mártást, levest készíthetünk belőle. Keverhetjük az áttört csipkehúst joghurtba, kefirbe, ásványvízbe; ezek édeskésére mézet használjunk. A csipkebogyóital elkészítése: a csipkehúst megmossuk, jó meleg vízzel leöntjük és 8-10 órát állni hagyjuk. Áztatás után a meglágyult csípkehúst sűrű szövésű műanyag teaszűrőn áttörjük, a levét hozzáadjuk és mézzel édesítve fogyasztjuk. Ha melegen akarjuk inni, akkor a levét forrósítsuk fel a kívánt hőfokra, de forralni nem szabad, mert elveszti C-vitamin-tartalmának nagy részét. Egy csésze italhoz egy evőkanálnyi csipkebogyót használ­junk fel. A csipkebogyóleves készítése: vajból és lisztből világos rántást készítünk, kevés vízzel felengedjük, felforraljuk, ízesítjük cukor­ral vagy mézzel, egy-két szelet citrommal, pici sóval. Ha levettük a tűzről, hozzáöntjük az előzőleg beáztatott és áttörj csipkehús- masszát és a levét. Ezzel már nem kell felforralni. ízesíthetjük tejföllel. A csipkebogyóhús áttört sűrűjét a kozmetikában pakolásra is felhasználhatjuk. Egy evőkanál péphez adjunk egy tojássárgáját, kevés tejszínt, kevcijük ossza:, majd a masszát kenjük fel a letisztí­tott bőrre. IL YEN EMBER IS VAN VÍZSZINTES: 1. A megállapítás el­ső sora (zárt betűk: E, Y, B). 16. Mező- gazdasági munka. 17. Az erekkel és nyirokerekkel foglalkozó tudományág. 18. Egyszerű fehérje. 20. A magyarok­hoz csatlakozott honfoglalás kori nép. 21. Tunéziai gépkocsijel. 22. Neves val­lástörténész volt (István). 23. Peréről ismert francia város. 25. Becézett angol férfinév. 26. EOV. 27. Időegység. 29. Klasszikus kettős betű. 31. A három nővér egyike. 32. Gazdasági társaság. 33. Varrogat. 35. Az első hazai nyomda alapítója (András). 37. Fej a pénzen. 38. Három, többnyire egyenlő értékű hangcsoport. 40. Ásványcsoport tagja. 42. Német város régi magyar neve. 44. Bekötik a fejét. 45. NDK-tehergépko- csi-márka. 46. Balzsam. 47. Neves pesti fürdő. 48. Vonatkozó névmás. 50. Ti­szával" község. 51. Tagad az angol. 53. Mértani test. 54. Az amarilliszfélék csa­ládjába tartozó fehér virág. 57. Szívja a pipát. 60. Pedagógus. 61. Nagy játsz­ma a bridzsben. 62. Kedvelt gyermek- játék. 64. Járom. 65. Gördülni kezd! 66. Falusias női név: 68. Nagy olasz folyó. 70. ... avion; légi postával. 71. Nyakbavaló. 72. NSZK- és szovjet gépkocsijel. 74. Neves popegyüttes volt. 77. Végette. 78. Az ón vegyjele. 79. Az isteni Garbo személyneve. 81. Kimar. 83. Hangszertartozék. 86. Ka­tonai alakzat névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Indulatszó. 2. Kis folyóvizet övez. 3. Régen kincs volt a jelentése. 4. Angol iskolaváros. 5. Nem vak. 6. Az Északi-tengerbe ömlő folyó. 7. Mesebeli lény. 8. Némán bán! 9. Német zeneszerző. 10. A téli Balaton teszi. 11. Díjalapító feltaláló. 12. Áru­sít. 13. Betegség. 14. .. .-móg; dohog. 15. Kőnyomtató. 19. Budai kerület. 22. A mondás! befejező része (zárt betűk: Y, Ü, E). 24. ... West; neves filmsztár volt. 26. Békési község lakója. 28. . . . Pelin; bolgár író volt. 30. Pottyanj! 31. Gyermekintézmény, ahogy a gyere­kek mondják. 33. Vigyáz rá. 34. Csatái­ról ismert észak-afrikai helység. 35. Csata. 36. Dél-amerikai eredetű tánc. 37. Épületszámy. 38. Török gépkocsi­jel. 39. Lovat tisztába rak. 41. Indonéz sziget lakója. 43. Állatkirályok. 48. Közlekedési eszköz. 49. Műdal. 52. Kendert megmunkál. 53. Irán szent vá­rosa. 55. Énekes madár. 56. Szó zöme! 58. Arab nevekben fiat jelent. 59. Ta­kar. 63. India része. 65. Keretfűrész. 67. A kereskedelem ősi formája. 69. Nagy építész volt (Miklós). 70. . .. ka­tona; egykori tévéfilmsorozat. 72. Ká­bítószer. 73. USA-tagállam. 75. A Lulu zeneszerzője. 76. Hazánk honfoglalás előtti lakója. 77. Paradicsom. 79. Füg­gés része! 80. A felismerés szava. 82. Becézett Amália. 84. Újvidéki autók jelzése. 85. Járunk rajta. 87. Magad. H. L. Az április 9-én megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: VÍZSZINTES 1.: AMID EGYSZER VAN TÖBBET ÉR FÜGGŐLEGES 57.: MINT AMI KÉTSZER LESZ Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Horváth Balázs, Tompa; Ruff Mária Hajós; Batár Miklósné, Bácsbo- kod; Horváth Lili, Kecskemét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents