Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-15 / 89. szám
1988. április 15. • PETŐFI NÉPE • 5 9 KALOCSÁI NÉPI ELLENŐRÖK Érzékenyen reagálnak a lakosságot érintő problémákra Gyorsan változó világunkban újszerű társadalmi, erkölcsi és jogi problémákkal kell szembenéznünk. Egyre többet hallani például a társadalmi és a magántulajdon károsítóiról; a bérből és fizetésből élők keresetének többszörösét bezsebelő ügyeskedőkről; korrupt vezetőkről. Az ügyészségi, bírósági állásfoglalások gyúkran hangsúlyozzák: az ellenőrzések elmulasztása, a közösségi, társadalmi kontroll hiánya miatt kerülhetett sor a visszaélésekre. Az állam, az intézmények és ä gazdálkodó egységek belső ellenőrző hálózataihoz hasonlóan, elsősorban épp a megelőzést, a helyes őrien-' tálást, a munkát akadályozó hiányosságok, mulasztások felkutatását szolgálják a negyven éve alapított népi ellenőrzés központi szervei, területi és helyi bizottságai, valamint a testületekkel együttműködő kollektívák. A sok pénz is kevés? Évtizedek óta példás eredményességgel dolgozik például a Kalocsai Városi Népi Ellenőrzési Bizottság is. 1987-ben is az országos, valamint a megyei szakvizsgálatok mellett számos helyi problémára figyeltek a testület tagjai. Az eredmények mutatják: a munkatársak érzékenyen reagálnak a város és a környékbeli települések helyi társadalmaiban bekövetkező változásokra. A városi tanács szakembereivel közösen elemezték például a teherfuvarozó kisiparosok szolgáltató tevékenységét. A jegyzőkönyvekből megtudhatjuk; a népi ellenőrök szerint is helyesen döntött a kormányzat, amikor — évtiz^ie — engedélyezte, hogy magánszemélyek nagy teherbírású szállítójárműveket vásárolhassanak; közületi és magán megbízásokat teljesíthessenek. Fontos szolgálat a fuvarosoké, Segíti" a lakásépítőket, a kistermelőket, de a gazdálkodó szervezeteket is. Kiderült az is: a vállalkozók többségét a gyors meggazdagodás vágya ösztönzi, amikor ipart váltanak. Sok pénzt keresni — a közhiedelemmel ellentétben — csak kemény munkával lehet e területen is. A sofőrök többsége szezonban — vagyis tavasztól őszig — pihenő nélkül, napi 12-14 órát dolgozik. Persze egyeseknek a havi harminc-negyven ezer forint jövedelem is kevés. A szállítólevelek, főkönyvek, üzemanyag-nyilvántartások áttanulmányozása során például, olyan hiányosságokra, mulasztásokra figyeltek fel a szakemberek, melyekkel az adózók félrevezethették volna a hatóságokat. A vizsgált huszonhét, bruttó bevétel alapján, átalányban adózó kisiparos közül, több mint a fele, tizennégy, nem vezette rendszeresen a bevételi nyilvántartásokat. Ezért fordulhatott elő, hogy néhányan jóval túllépték a megállapodásokban rögzített bevételi határt. Pótadóbevallást ugyanakkor — mint mondták — „elfelejtettek készíteni”. A NEB intézkedésére összesen 125 ezer forintot fizettek be a mulasztók az APEH kasszájába. Az ellenőrző aktivisták annak is utánanéztek, hogy a KIOSZ városi elnöksége vajon megad-e minden segítsé• A vizsgálat szerint: fontos szolgálatot vállalnak azok a szövetkezetek, melyek időben hozzákezdtek melléküzemágak szervezéséhez. Képünk a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet cipőfelsőrész-készítő üzemében készült. get az új jogszabályok megismeréséhez, értelmezéséhez? A jelentésből kitűnik: van lehetősége minden kisiparosnak, hogy segítséget kapjon a tájékozódásnál. Többhasznú helyi ipar Sokféle hasznot ígérő kezdeményezése volt a kalocsai aktivistáknak, amikor azt vizsgálták: hogyan segíthetik a kistelepülések gyarapodását a falusi termelőszövetkezetek melléküzem- ágai. A munka során számos Duna melléki falucskába látogattak el a népi ellenőrök. Megállapították a többi között, hogy fontos szolgálatot teljesítettek azok a közös gazdaságok, amelyek valóraváltották a hatvanas-hetvenes években kitűzött célokat: melléküzemágakat létesítettek. Fontos érdemük a vállalkozóknak — így a vizsgálat —, hogy ezek a kisüzemek munkaalkalmat kínáljak a betanított és a szak- münkáso!kmáíy';‘ megoldották a nők elhelyezkedési gondjait. Az elmúlt évtizedekben nagyvárossá fejlődő Dunaújváros és Paks elszívó hatása ellenében a lakóhelyhez tudták kötni a dolgozókat. A hosszadalmas buszozás, hajózás helyett a munkavállalók szabadidejüket otthon, a háztájiban tölthették el. A nagyüzem és a magángazdaságok jól szervezett integrációja így újra csak hasznot hozott egyénnek és közösnek egyaránt. (Például: Tass, Harta, Dunavecse, Szakmár). Sajnos, Kalocsa körzetében számos olyan település van — például Dunaegyháza, Dusnok, Dunaszentbenedek —, ahol nem tették meg időben a szükséges lépéseket; ma pedig már nehezebben tudnak — kedvező feltételek mellett — újabb ipari létesítményeket szervezni. Az elemzés megállapítása szerint az „iparhiányos körzetekben” háromszázmillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy minden ott lakónak helyben tudjanak munkát adni. A társadalmi aktivisták javasolták az érintett szövetkezeteknek, hogy készítsenek távlati terveket a foglalkoztatási gondok megoldására. Új munkahelyek létrehozásához — így a jelentés — érdemes lenne bevonni a tagság megtakarításait is. Melléküzemágakat azonban csak tőkeerős, korrekt partnerrel, pontos, minden részletre kiterjedő dokumentációval szabad alapítani. Elemi követelmény: ne csak munkalehetőséget, de hasznot is kínáljon egyénnek és közösségnek egy-egy új vállalkozás. « Kulturális egyesületek Országos vizsgálat keretében elemezték a kalocsai népi ellenőrök az önálló jogi személyként működő közművelődési egyesületek tevékenységét. Kalocsán a Katona István Társaság és a Népművészeti Egyesület; Dunapatajon a nemrég alakult Patajiak Köre munkájába kaphattak betekintést. Az igen alapos vizsgálati jelentésből megtudhatjuk: a kulturális egyesületek fontos szolgálatokkal gazdagítják a települések közművelődési kínálatát. Tevékenységük azonban csak abban az esetben lehet hatékony, ha aktívan együtt munkálkodnak a hasonló céllal alapított intézményekkel. A vizsgálátban részt vevők figyelmeztetnek: nem szabadna felülről sürgetni az ilyen jellegű közösségek alakulását. A Kalocsai Népművészeti Egyesület — így a jelentés — bár nemes ügyet szolgál, nem dolgozik megfelelő hatékonysággal, mert nem spontán szerveződéssel jött létre, nem alakult ki igazi közösség. Ezzel szemben a Patajiak Körét — amelynek ma már háromszáznál több tagja van — valós közösségi igény hívta életre. Nem véletlen tehát, hogy a kör tevékenysége folyamatos és jól szervezett. A tagság szívesen áldoz azért, hogy vonzó, színvonalas programokat tudjanak szervezni, s megújuljon a székházuk. Az említettek mellett a kalocsai NEB-nél is foglalkoztak 1987-ben a közérdekű bejelentésekkel. A panaszok, kérések nagyobb hányada tavaly is a lakossági ellátást és a fogyasztói érdekvédelmet célozta, bár egy-két esetben gazdasági visszaélésekre is felhívták a figyelmet a bejelentők. Tervek 1988-ra És hogy mire figyelnek a kalocsai aktivisták 1988-ban? Elképzeléseiket — az MSZMP Kalocsai Városi Bizottságával és a helyi tanácsokkal egyeztetve — négy téma köré összpontosították. A következő hetekben, hónapokban a többi között a fogyasztói érdekvédelem helyzetével foglalkoznak majd. Biztosan érdekes és hasznos eredményeket mutat majd föl a köz- művelődési intézmények problémáit feltérképező vizsgálat. A társadalmi munkatársak elemzik a munkahelyi étkeztetés, valamint a tüzelő- és építőanyag-ellátás helyi gondjait is. Farkas P. József • A napokban helyezték üzembe a MÁV pécsi konténer-pályaudvarán az új 40 tonnás bakdarut, amellyel gyorsabb és könnyebb lett a rakodás. MTI Press: Kálinándy Ferenc TSegy yen tonnás daru Az első negyedév eredményei a Rába gyárban A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár első negyedéves munkájával megfelelő alapot teremtett a következő időszak eredményes termeléséhez-. A dunántúli nagyvállalat az év első három hónapjában csaknem 6 milliárd forint értékben gyártott különféle termékeket és pótalkatrészeket. A motorgyáregységet több mint 6000 Rába-Man motor hagyta el, és 650 motor főjavításával végeztek a gyáregységhez tartozó üzemben. A futóműgyáregységben csaknem 16 ezer hátsó futómű és mintegy 3500 földmunkagép-futómű került le a szerelőszalagokról. Ez utóbbiakat a szovjet és a csehszlovák megrendelőknek szállították, ugyanakkor hagyományos egyesült államokbeli partnereiknek — az FX Dana, az Eaton és a Steiger cégeknek — is program szerint továbbították a futóműgyáregység termékeit. A Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárában 258 millió forint értékű baromfitelepi berendezés, s hozzájuk 122 millió forint értékű pótalkatrész készült. A vetőgépek 123 millió forintos, a talajművelő gépek 82 millió forintos értékben kerültek a felhasználókhoz. A nagyvállalat időarányosan teljesitette árbevételi programját, sőt a kitűzött forintösszeget túl is haladta. Kiegyensúlyozott piaci munkával eleget tettek exportkötelezettségeiknek is: e téren az időarányos teljesítést jelzi, hogy a tőkés piacokra 25 millió dollár értékű terméket indítottak útnak, a rubelelszámolású területekre pedig az idei 440 millió rubeles előirányzat időarányos részén felül is szállítottak gyártmányokat. Az év elején némely területen az import alkatrészek hiánya okozott gondot, hátráltatta a tehergépkocsi-gyáregység munkáját. A most kezdődő negyedévben azonban várhatóan rendelkezésre állnak a tehergépkocsik összeszereléséhez megfelelő mennyiségben és minőségben a szükséges import alkatrészek. ALKALMAZKODNAK A NEHEZEBB FELTÉTELEKHEZ Vállalkozó téeszek A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hosszú időn keresztül eredményesen fejlődtek. Az utóbbi években azonban a megtorpanás jelei mutatkoznak. A gazdasági elemzések szerint 1988-ban harmincnál több téesz felszámolása, átalakítása várható. A közös gazdaságokban új utakat keresnek. Nem csupán a termelési szerkezet átalakításáról van szó, hanem arról, hogyan lehetne a közös vagyont minél hatékonyabban, jövedelmezőbben felhasználni. Úgy működtetni, hogy a közösség egészét és egyben a tagokat a legjobban szolgálhassa. A termelőszövetkezeteknek elemi érdeke a megújulás, hiszen támogatásért már nincs hová fordulni — mondotta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országgyűlés tavaszi ülésszakán. A téesztör- vény módosítása tágabb kereteket ad ehhez a megújuláshoz. A mezőgazdasági szövetkezetekben is előtérbe kerülnek a belső vállalkozások, az egyéni kezdeményezések. Talán nem is olyan új dolog ez, hiszen egy-egy közös gazdaság alapítása is vállalkozás volt a maga idejében A feltételek és a formák ma már korszerűsítésre szorulnak, de legfőképpen arra lesz szükség, hogy a termelőszövetkezetek éljenek a lehetőségekkel. 4 SOLTVADKERTEN, a József Attila Termelőszövetkezetben megfontoltan terveznek a tavalyi veszteség után. A hibás lépések ma már túl sokba kerülnek — véli Rideg Sándor elnök, és Sörös Sándor főkönyvelő egyetért vele. Elképzeléseik három fő vonala: az intenzívebb szántóföldi termelés, új érdekeltségi rendszer kidolgozása és a vállalkozói kedv kihasználása. Az elnök határozott véleménye, hogy „vállalkozó téesszé” alakulnak. Amit ő elsősorban úgy értelmez, hogy mindenki vállalja a neki legmegfelelőbb feladatot, érdekelt legyen a végrehajtásában és maga szervezze a saját munkáját. A jobb eredmény eléréséért ki kell alakítani a közös tevékenység, a munkaszervezés minden olyan, másutt már bevált vagy egészen új formáját, amely erősítheti a téesztagok „gazdatudatát”. Azt a tudatot — amit persze a valós tényeknek kell alátámasztaniuk —, hogy a téesz gyarapodásával ők is gyarapszanak. Soltvadkerten a gyümölcsös nagy részét kiadták a tagoknak, egyéni vállalkozóknak művelésre, később szakcsoportokat szeretnének alakítani. Az anyakocákat kihelyezik, a tagoktól átvett szaporulatot hizlalják majd a közösben. így homogénebb lesz az állomány és a költség is kevesebb, mintha több helyről vásárolnák, meglehetősen magas áron. Az ferőgépek, a teherautók üzemeltetését is vállalkozói formában tervezik. A téeszben úgy gondolják, hogy a menetközbeni tapasztalatok alapján próbálkoznak majd más, nagyobb eredménnyel kecsegtető megoldásokkal is. Az elnök véleménye szerint a téesz szakgárdája ezzel nehezebb feladat előtt áll. Tudniuk kell koordinálni, pontosan szervezni, mindig naprakésznek lenni. S vállalkozik maga a téesz is. Többek között napraforgó-vetőmag előállítására, ami nagyon gondos szakmai munkát igényel. Bővítik ipari tevékenységüket, a Fóti Vörösmarty Téesszel közös, építőipari szolgáltatást végző vállalatukat részvénytársasággá alakítják. Növelik a kerti föld termelését, és piacot keresnek az árunak. Az igazsághoz tartozik: mindezt nagyon kevés pénzből. A bankok ma igen szűkmarkúak, s a kevés hitelt is magas kamatra adják. Ebből a szempontból ugyancsak hasznos a vállalkozók bátorítása, az ő pénzük is segítség például az új gyümölcsös telepítésénél. Szorít az idő. A jövő érdekében Soltvadkerten ennek az évnek is sikerülnie kell. A SZENTKIRÁLYI EGYETÉRTÉS Termelőszövetkezetben a vállalkozás, a részes műveléses, a szerződéses forma már nem számít egészen újdonságnak. Az idén kétszáz környékbelivel kötöttek szerződést paradicsomtermesztésre. Lett volna még jelentkező, de a konzervgyár nem tud több paradicsomot átvenni. A téeszben 447 hektár a szőlő, ennek nagy része a Kecskemétvin Borgazdasági Kombináttal közös telepítés. így gyakorlatilag megvan a biztos piac, az idén indított részes műveléssel pedig a biztos munkaerő. A kihelyezett tehenekért és juhokért bérleti díjat fizetnek az egyéni gazdák. A kétszáz hektár parlagon hagyott területből is bárki bérbe vehet a tagok közül egy-egy részt, ha meg akarja művelni. Szecsödi György elnök is vállalkozó téesznek nevezi közös gazdaságukat. Akárcsak Rideg Sándor, ő sem csupán az egyes emberekre vonatkoztatja ezt, hanem a téesz egészére. Az Egyetértésben az idén a hagyományos növények (búza, rozs, őszi árpa) mellett magborsót és napraforgót vetnek. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken csemetekertet létesítenek. A 650 hektáros erdőből kitermelt fát helyben feldolgozzák ládának, raklapoknak. Az Iliosorb-készítmények közül a macskaalom-szagtalanító- ra Ausztriában van nagyobb kereslet. A téesz bővíti, korszerűsíti üzemét, hogy megfelelően csomagolt áruval léphessenek az igényes osztrák piacra. A pénznek Szentkirályon sincsenek bőviben. A bérek bruttósítása, a társadalombiztosítási járulék növekedése 3,6 millió forintot vitt el. Szecső- di György is panaszkodik a magas bankkamatokra. A téesz számára létkérdés a fizetőképesség megőrzése. Erre tavaly is nagyon vigyáztak, senkinek nem maradtak adósai, és saját erőből rendezték veszteségüket is. Szecsödi György még hozzáteszi, a téesz szakgárdájának átlagéletkora 35 év. Fiatalok és vállalkozó kedvűek. A vállalkozás végeredményben alkalmazkodást jelent az új, nehezebb gazdasági feltételekhez. Mit, hogyan csináljanak, hogy eredményről számolhassanak be év végén a tagságnak — ebben változatlanul nagy szerepe van a termelőszövetkezet szakembereinek. Magyar Ágnes * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * CSAK KÉT NAPIG! Nemesfémfelvásárlási akció fővárosi becsüs jelenlétében a Kecskemét, Dobó körút 3. sz. alatt Aranyát, ezüstjét, drágakővel díszített ékszerét LEGMAGASABB NAPI ÁRON megvásároljuk készpénzért vagy bizományba. NE FELEDJE! 1988. április 19-én és 20-án a kecskeméti óra-ékszer boltban ****************** * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *** 853
