Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

6 • PETŐFI NF.PE • 1988. március 12. házunk tája Tudnivalók a mezőgazdasági kistermelők adózásáról Meghatározott estekben a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek után bizonyos adót kell fizetni. De mi minősül mezőgazdasági kistermelésnek? A jogszabály megfogalmazása szerint a munkaviszony keretén kívül végzett szántóföldi növénytermesztés, szabad­földi és hajtatott zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés, kivéve a virágkertészetet és a dísznövény-termesztést; saját termelésű zöldség, gyümölcs, szőlő és tej feldolgozásából származó termék előállítása és értékesítése, ha a tevékeny­séghez jogszabály szerint iparjogosítvány vagy magánkeres­kedői engedély nem szükséges. Kistermelésnek minősül az előzőekben felsorolt tevékeny­ség akkor is, ha azt külön megállapodás alapján a munkakö­rön és munkaidőn kívüli részes munkavállalás keretében vég­zik. 1988. január 1 -jétől változatlanul megmarad a háztáji, kise­gítő gazdaság jövedelemadójából a földhasználatból szár­mazó átlagjövedelem alapján megállapított, egy hektárra eső adótétel és a borforgalmi adó. Ez kiegészült új adóformák­kal. A fizetés mértéke Az új adózási rendszer a mezőgazdasági kistermelőket egyévi (tárgyévi) mezőgazdasági kistermelésből származó árbevételük alapján három csoportba sorolja. A mezőgazdasági kistermelés bevétele a termék, termény vagy állat stb. eladási ára, vagyis az érte kapott teljes árbevé­tel. A mezőgazdasági nagyüzem által kihelyezett állat értéke­sítéséért kapott árbevételből azonban az állat kihelyezéseko- ri értékét figyelmen kívül kell hagyni (le kell vonni). Az adó megállapításánál minden esetben az adott évben elért árbevé­telből kell kiindulni. Ha a mezőgazdasági kistermelésből származó évi árbevé­tel az 500 000,— Ft-ot nem haladja meg (I. csoport) a kister­melő nem fizet jövedelemadót (adómentességet élvez). A II. csoportba tartoznak az évi 500 000,— Ft és 2 000 000,— Ft közötti árbevételt elérők. E csoport évi árbe­vétele 500 000,— Ft-ig ugyancsak adómentes, azonban az ezt meghaladó árbevételnek növénytermesztés esetén a 30 százaléka, állattenyésztés és állati termék értékesítésénél 10 százaléka minősül jövedelemnek. (Az évi 500 000,— Ft árbe­vételt meghaladó részt a növénytermesztés, illetve állattartás arányában kell megbontani a jövedelem kiszámításánál.) Az így kiszámított jövedelem vonható adó alá a következő­képpen: * 1 1. Ha valaki egyedül végzi a kistermelést (és máshonnan nincs jövedelme) akkor 48 000,— Ft-ig nem fizet adót, felette pedig a jogszabályban meghatározott adókulcsokkal kell kiszámítani az adóját. 2. Ha egyedülálló a kistermelő és más forrásból is van jövedelme, akkor ezt össze kell adni az előbbi módon kiszá­mított kistermelésből származó jövedelemhányaddal és a két összeg együttesen adózik az általános szabályok szerint. 3. Ha a kistermelést családtagok együttesen folytatják, akkor a 16 éven felüli, együttélő közeli hozzátartozók között a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemhánya­dot egyenlő arányban kell megosztani és az így megosztott jövedelem adózik az általános szabályok szerint. (Külön- külön minden családtag adózik összes jövedelme után.) Ter­mészetesen, ha a családtag(ok) rendelkezik(nek) más jövede­lemmel is, akkor ezt hozzá kell adni az előbbihez. Ha ez a másik jövedelem munkaviszonyból vagy szövetkezeti tagsági viszonyból származik, akkor az összevont jövedelemből ha­vonta 1000,— Ft-ot (évi 12 000,— Ft-ot) le lehet vonni „alkalmazotti kedvezmény” címén. A 2 000 000,— Ft-ot elérő vagy azt meghaladó árbevétel­lel rendelkezők úgynevezett mezőgazdasági vállalkozók. Rá­juk a vállalkozói adóról szóló jogszabályok érvényesek. A virág-, dísznövénytermesztők, díszállatokat és kísérleti állatokat tenyésztők (vállalkozók) évi 100 000,— Ft nyere­ségből vállalkozói adót nem fizetnek. E tevékenyeség mellett azonban mezőgazdasági kistermelést is végezhetnek. Ilyen esetekben a számadásukban a kétféle tevékenység bevételeit és költségeit el kell különíteni. A közös (el nem különíthető) költségeket az összesen elért árbevétel arányában kell meg­bontani. A kétféle tevékenység után az elkülönített bevételek és költségek alapján külön kell a tevékenységekre vonatkozó szabályokat alkalmazni. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem után az 500 000,— Ft-ig texjedő adómentesség a két tevékenység párhuzamosan történő végzése mellett is érvényes. Az ÁFA visszaigénylése 1988. január 1 -jétől az értékesített terméket vagy szolgál­tatást általános forgalmi adó terheli. (Ennek mértéke: 0 százalék, 15 százalék vagy 25 százalék). A mezőgazdasági cikkekre „0” százalék általános forgalmiadó-kulcsot állapí­tottak meg, tehát a mezőgazdasági kistermelő saját terméke, terménye után forgalmi adót nem számíthat fel. A legtöbb ipari, kereskedelmi stb. termék vagy szolgálta­tás termelői árát 15 vagy 25 százalékos általános forgalmi adó is növeli, amelyet a mezőgazdasági kistermelő fizet, amikpr ezeket a termeléshez szükséges anyagokat megvásá­rolja. Ezért azt az összeget, amit az általa vásárolt termékek-' nél általános forgalmi adóként kifizetett, visszaigényelheti a megyei adófelügyelőségtől. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha az éves árbevétele az 500 000,— Ft-ot meghaladja és a vásárlásaiban megfizetett forgalmi adó a 3000,— Ft-ot meghaladja. (Csak a 3000,— Ft feletti rész igényelhető visz- sza!) Ezt a vásárláskor kapott (kért) és megőrzött számlával — amelyen külön feltüntetik a termék általános forgalmi adóját — kell igazolni a kistermelőnek. A mezőgazdasági kistermelőnek ki kell tölteni a „63. sz. igénylőlap az általános forgalmi adó visszatérítéséhez” c. nyomtatványt. Az ilyen nyomtatványt a megyei adófel­ügyelőségen, vagy a vidéki ügyfélszolgálati irodánál lehet beszerezni, így ezek ^Jőre otthon is kitölthetők. A megyei adófelügyelőséghez benyújtott nyomtatványon szereplő adatok és a hozzá csatolt bizonylatok helyességének felülvizsgálata után az adózónak visszajáró általános forgal­mi adó összegét első alkalommal 3000,— Ft-tal csökkentik (mert csak ezen felüli összeg.téríthető vissza) és az összegről utalváhyt állítanak ki. Ez az utalvány a kiállítás dátumától számított 30 napon belül az Országos Takarékpénztárnál készpénzre beváltható (postán, takarékszövetkezetnél az utalvány nem váltható be). Ha bármely oknál fogva az utalványt nem váltotta be 30 napon belül, akkor az érvénytelen utalványt le kel! adni és azt érvényesre cserélik ki. Példa az adó kiszámítására Az 1988. év a számítgatások, kalkulációk éve lesz, megéri- e vagy sem termelni, értékesíteni a mezőgazdasági kisterme­lőknek? Várhatóan a számítások kedvező eredményt hoz­nak. Ehhez egy példával szeretnénk segítséget adni: Háromtagú család folytat mezőgazdasági kistermelést Állattartásból 600 000,—Ft (60%) Zöldségtermesztésből 400 000,— Ft (40%) Összesen: 1 000 000,— Ft (100%) éves bevételre tesznek szert. A férj főmunkaviszonyból 96 000,— Ft évi keresettel ren­delkezik. A feleség főmunkaviszonyból származó évi kerese­te 72 00,— Ft-ot tesz ki. IV. osztályos középiskolás fiuk szabadidejében segít a háztájiban, de önállóan jövedelemmel nem rendelkezik. A példában szereplő család mezőgazdasági árbevételéből évi 500 000,— Ft mentes az adófizetés alól. Az adóköteles jövedelem kiszámításához az 500 000,— Ft-ot meghaladó ár­bevételt az összes árbevételen belüli arány szerint meg kell bontani állattartásból, illetve zöldségtermesztésből származó bevételre, vagyis 300 000,— Ft-ot állattartásból, 200 000,— Ft-ot zöldségtermesztésből értek el. Fenti árbevételből a jövedelem kiszámítása a következő: Állattartás esetén 300 000,— Ft 10%-a a jövedelem: 30 000,— Ft növénytermesztés esetén 200 000,— Ft 30%-a a jövedelem: 60 000,— Ft a család mezőgazdasági kistermelésből származó éves adóköteles jövedelme: 90 000,— Ft Ez a 16 éven felüli családtagok, közeli hozzátartozók között egyenlő arányban megosztható. Példánkban a családtagok (90 000,— Ft:3 fővel = 30 000, — Ft/fő, 30 000—30 000,— Ft jövedelemre tesznek szert a mezőgazdasági kistermelésből. Jövedelme után mindenki külön-külön adózik. A férj jövedelemadójának kiszámítása Főmunkaviszonyból éves kereset alkalmazotti kedvezmény Főmunkaviszonyból jövedelem Mezőgazdasági termelésből jövedelem Összes adóköteles éves jövedelem Adó kiszámítása: 48 000,— Ft-ig 90 000,— Ft-ig 90 000,— Ft-on felüli rész 30%-a Összesen: 16 600,—Ft adót fizet. A feleség jövedelemadójának kiszámítása: Főmunkaviszonyból származó éves kereset 72 000,— Ft alkalmazotti kedvezmény Főmunkaviszonyból származó adóköteles jövedelem Mezőgazdasági kistermelésből jövedelem Összes adóköteles éves jövedelem Adó: 48 000,— Ft-ig 90 000,— Ft-ig adót fizet. A fiú összes jövedelme 30 000,— Ft (ami a mezőgazdasági kistermelésből származik), amely nem éri el az adóköteles jövedelemhatárt, így nem fizet adót. Tehát az éves 1 000 000,— Ft mezőgazdasági kistermelés­ből származó 90 000,— Ft jövedelem a család 2 felnőtt tagja által főmunkaviszonyból elért éves keresetével együttesen (ami még további 168 000,— Ft volt) mindössze 26 000,— Ft adót kell fizetni. Sándor Miklós, az Adó- cs Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága igazgatója 60 000,— Ft 30 000,— Ft 90 000,— Ft 9 400,— Ft 96 00,— Ft 12 000,— Ft 84 00,— Ft 30 000,— Ft 114 000,— Ft 9 400,— Ft 7 200,— Ft szabad idő ORVOSSZEMMEL A gyógyszerérzékenységről Gyógyszerérzékenységen a szervezet allergiás reakcióit értjük valamely gyógyszerrel szemben. Ez annyit jelent, hogy a szervezetben egy vagy több gyógyszerféleséggel szemben ellen­anyagok vannak s a két anyag: a gyógyszer és a szervezetben található ellenanyag reakcióba lép. Általában szöveti gyulladás miatt bőrelváltozá­sok, viszketés, kiütés, hasmenés vagy tüsszögés, nehézlégzés egyike-másika, vagy egyszerre több is jelzi ezt a reak­ciót. Vannak gyógyszereink, melyekkel képesek vagyunk befolyásolni vagy megakadályozni az emlitett jelensége­ket. Hozzászoktatással, az érzékenysé­get hónapok alatt remélhetjük csök­kenteni vagy megszüntetni. A hozzá- szoktatás sikerét különböző anyagok­kal, gyógyszerekkel és módszerekkel tudjuk elősegíteni. Gyógyszerekkel kapcsolatban azon­ban olykor a betegek, illetve a gyógy­szert használók téves információkat közölnek. Gyógyszerérzékenységet említenek, ha a gyógyszer valamely ok­ból ellenérzést vált ki. Ha a mellékhatá­sok fokozottabban jelentkeznek, ha ét­vágytalanság vagy álmatlanság, izga­tottság vagy aluszékonyság jelentkezik, gyógyszerérzékenység címén akarják az illető gyógyszert mellőzni. Lehetsé­ges, hogy valamely gyógyszer bevétele után észlel valaki kellemetlen követ­kezményeket, melyek allergiás reakciót feltételeznek. Alaposabb vizsgálat után azonban kiderül, hogy a gyógyszernek semmi köze a panaszokhoz s az ok a fogyasztott ételben vagy italban van. Természetesen a szervezet érzékenysé­ge egyes anyagokkal szemben változó. Hormonális változások, de általában a szervezetet ért jelentős behatások: bale­setek, sugárhatások, jelentős feszültség stb. módosíthatják az érzékenységet, a vele járó panaszokat és tüneteket. Elő­fordulhat allergiás érzékenység vírus- fertőzések alkalmával, főleg a lázas időszak után, a szervezetet izgató, az emésztést terhelő ételek és italok fo­gyasztása után. Különösen ha ezek kö­zül több is szerepel az étrendben. dr. H. G. A sült tököl talán a/ olcsósága miatt sosem becsülték sokra. Nagyon sokáig maradt úgyszólván csak a falusi „sze­gény ember csemegéje”. Ám a 20. szá­zad elején, a lázas vitaminkutatások során a sütőtök sem maradt ki az elem­zett termékek sorából. A sült tök legfőbb értéke dús karotin- tartalma. A karotin pedig az az anyag, amely a szervezetben A-vitaminná'ala- kul át. Az A-vitamin pedig a szem, a lá­tás alkalmazkodóképességének elősegí- tője. Ha a szervezet nem jut elegendő A-vitaminhoz, annak súlyos látási fo­gyatékosság lehet a következménye. A sült tökben azonban nemcsak karotin van, hanem még különféle B-vitami- nok, továbbá C-vitamin is. Napi tíz de­ka sült tök vagy sütőtök már nagyjából fedezi a napi szükségletet. A sütőtökről szóló ismeretek azért fontosak, mert megdöntik azt a hiedel­met, hogy a téli vitaminszükségletét csakis a drága déligyümölcsökkel lehet kielégíteni. No, de hogyan is lehet e kellemesen édeskés terméket különféle­képp elkészíteni? Sütőtökkompót: A család étvágyá­hoz számított — fejenként 15—20 deka nyers tököt meghámozunk, 2x2 cen­tis kockára vágjuk és annyi a szá­junk ízéhez édesített — vízben tesszük főzni, hogy épp csak ellepje. Amikor a villa már könnyen belemegy, akkor a kompótot levesszük a tűzről felig lan­gyosan, citrommal kicsit megsavanyít­juk és behűtve tálaljuk. Felér az ana­nászkonzervvel! Sült tök tejszínhabbal: A sütőtököt puhára sütjük. Ha teljesen kihűlt, héjá­ból kikaparjuk, szitán vagy levesszűrőn áttörjük, a pépet mézzel megpergetjük és összekeverjük keményre felvert tej­színhabbal. Poharakba töltve, lehűtve, tetejét kockányi sült tökkel díszítve tá­laljuk. Tökparfé: Kb. 1 kilónyi tököt meg­sütünk vagy sülve megvesszük. Héját levágjuk, belét egy vaníliás és 5 deka porcukorral, 4 tojás sárgájával habosra kikeverjük. (Cukor helyett mézet is használhatunk, még egészségesebb.) A kikevert tökpépbe belekeverünk 2 deci keményre felvert tejszínt és a par­fékrémet a mélyhűtőben 3—4 óra alatt keményre fagyasztjuk. Tökös palacsinta: A szokásosnál va­lamivel sűrűbb palacsintatésztát keve­rünk és a sütnivaló tökből — nyersen, megreszelve, illetve káposztagyalun le­gyalulva kb. 2Ö dekányit a palacsinta­tésztába keverünk: úgy sütjük. Tölthet­jük sült tökből és mézből készült krém­mel. Noha a sütőtök enyhén édeskés és sütve még inkább azzá válik, mégis al­kalmas sós ízhatású étel készítésére. Az idei burgonya-mizéria közepette a sü­tőtök köretnek, pürének elkészítve al­kalmas a krumpli helyettesítésére. Tökpüré: Készülhet nyers sütnivaló tökből. A meghámozott, darabokra vágott tököt, némi aprított vöröshagy­mával, sóval, kevés borssal — és csak annyi vízzel, hogy le ne kapjon —, tel­jesen puhára főzzük: gőzében lisztesed- ni hagyjuk, majd kevés vajjal, tejjel pü- révé törjük. Vadas szószhoz különösen finom. Sült tökből a püré úgy készül, hogy a lehajazott darabot péppé törjük, alá kevés tejet téve felforrósítjuk, sóval, kevés borsikával ízesítjük, némi vajjal kikeverjük. Tökpogácsa: A kész sült tököt lehá­mozva villával összetörjük. Kb. 1 kiló­nyi tökhöz hozzámorzsolunk egy tej­ben áztatott kifacsart zsemlét, beleke­verünk evőkanálnyi kolbász- vágy gu­lyáskrémet, adunk hozzá egy egész to­jást, megsózzuk és alapos összedolgo­zás után kb. 1/2 órát állni hagyjuk. Pogácsákat formálunk belőle, és mor­zsában meghempergetve forró zsira­dékban — lapáttal forgatva —, mind­két oldalán ressre sütjük. Bármilyen főzelék mellé jó feltétnek. Csipkével szebb... Akik tudnak szabni-varmi, azok szá­mára nem különösebb probléma e szép kis blúz elkészítése. A szabásminta 92 cm-es mellbőségre alkalmas, egy kocka 10 cm2. Anyaga lehet batiszt, puplin. vászon, sőt akár pamutdzsörzé. Szépen mutat fehér vagy pasztellszínű kelméből, elején és ujja fodrán széles, hímzett vászon vagy horgolt hatású pa­mutcsipkével. Ezzel a csipkével nem kell magunknak bajlódni, mert Röltex- boltokban, méterben, nagyon szépek kaphatók. Gallérja nincs, a nyakkivát gást keskeny rolni fogja be, mely elöl keskeny masniba végződik. A szabásminta jelzése: 1: a blúz fél eleje, 2: a blúz fél háta, 3: ujja, 4: két fodor az ujjára. A blúz elejét középen nem vágjuk el, hanem áthajtjuk a sza­básmintát az anyagon, és egybeszabjuk a másik felével, ugyanígy járunk el a háta kiszabásával is. A nyakkivágás alatt, az eleje közepén mintegy 12 centi­méternyi hasíték szükséges, hogy a fej átférjen a nyakkivágáson. A ferdén be­vonalkázott rész a csipke helye. Összeállítás: bal felén betoldjuk a csip­két, és csak ezután varrjuk be a szűkítő varrásokat. Az ujjfodorra rávarrjuk a csipkét. Összevarrjuk a blúzt az oldalán, majd az ujját az alsó varrásnál, a bal feléről rávarrjuk a fodrot, amelyet egy­más alatt 2 milliméternyire kétszer be­ráncolunk, egyenletesen elosztva az anyagot. Az ujja aljához kissé kevesebb ránc essék. Az ujja vállhoz eső részét éppen csak annyira ráncoljuk be, hogy az ujja ráncot ne vessen, csak a vállhoz gömbölyödjék. Ekkor varrjuk be az ujja- kat, majd a maradékból szabott, másfél centiméteres széles csíkkal, amely egy kis masnira is elég, beszegjük a nyakkivá­gást, s végül felszegjük a blúz alját is. Ki a merész, ki a gyáva? Puskin ad választ a fogas kérdésre alábbi rejtvényünk hosszú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Vetíthető állókép. 3. A festőművész egykori elnevezése, itt névelő­vel. 9. Minden rendben, mondja az angol. 12. Népszerű francia énekesnő. 14. Úttörő egy­ség. 16. Esztendő. 17. Védelmez. 19. Lelkileg megtört, apatikus. 21. Első kaszálású fű. 23. Juttat. 25. Nemes gáz, léghajók töltésére is használják. 27. Ezen a módon. 28. Puskin állítja a merész emberről (Zárt betűk: M, I) 31. A pénzösszeg használati díja. 32. Egy bizonyos fűtőanyag fogyasztását mérő ké­szülék. 33. Zenélni kezd! 34. Aki csak kedv­telésből sportol. 36. Semmikor. 37. Az össze­adás szava. 38. Peres ügyekben igazságot szolgáltató hatóság. 40. Magyar film címe. 41. Diszkért. 42. Rézsútosan. 44. Sárgászöld színű, fojtó szagú gáz. 46. Rag, a re párja. 48. Haláltusa. 50. Pénzügyminiszterünk volt (István). 52. Rövidítés a menetrendben. 54. Az alaphangsor 3. 2. és 4. tagja. 55. A Fran­cia Köztársaság nevének hivatalos rövidíté­se. 57. Kukoricatároló. 58. Jelige. 60. Becé­zett női név. 62. Dágvány. 64. Hézag. 65. Kordé. 67. Holland gépkocsi jelzés. 68. A tető gerincével párhuzamos tetőszerkezet. 71. A vagyoni felelősségnek egyik formája. 73. A Tisza kis mellékvize. FÜGGŐLEGES: 1. Csonthéjas gyü­mölcs. 2. A jószívű teszi. 3. Puskin mondja a gyáva emberről. (Zárt betűk: M, Á) 4. Pénz felvétele a bankból. 5. Mesterkélten kedves­kedik, elavult szóval. 6. Egyértékűség. 7. Strázsa, fordítva. 8. Zavaros sor! 10. Presz- szió. 11. Ősanyánk. 13. Rangjelző. "15. Ház­tartási eszköz. 18. Meg nem határozható, ismeretlen tárgy. 20. Szélsőséges magatartást tanúsítók. 22. .. . meszelő; hórihorgas alak. 24. Diplomáciai tiltakozás. 26. Minőséget ellenőrző szakemberek. 28. Magánszámo­kat, tréfákat tartalmazó műsor, névelővel. 29 . 360 perc. 30. A nitrogén és a rénium vegyjele, 35. Valamin hosszasan töprengő. 37. Az illegális MKP harcos alakja volt (Fló­ra). 39. Svájci város, a kálvinizmus központ­ja. 41. Ping ...; asztalitenisz. 53. A nikkel vegyjele. 45. ... Fontaine; francia költő és tanmeseíró volt. 47. Kar németül. 49. Lefo­lyástalan sós tó a Szovjetunióban. 51. Hat­van percnyi. 53. Két államból álló ország Kelet-Ázsiában. 56. Frigyes németül. 59. Év­szak. 60. Nobel-díjas realista német író (Thomas, 1875—1955.) 61. Igába hajt. 63. Fecske Fekete István állatregényében. 65. Egykori címzésrövidítés. 66. Karikagyűrűt hord. 69. Belül izzó! 70. Ezen a napon. 72. A gépkocsi rövidítése. j Beküldendő: a vízszintes 28. és a függőleges 3. számú sorok megfejtése. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szikszai Józsefné, Kiskunfélegyháza; Csóka György, Bácsalmás; Füstös Tibor, Szánk; Sándor Károlyné, Kiskunhalas. A március 5-én megjelent rejtvény helyes meg­fejtése: NEM ÉLNI JÓ, HANEM JÓL ÉLNI. ROSSZUL ÉL, AKI MINDIG CSAK ÉLNI KEZD. EPIKUROSZ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents