Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-11 / 60. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Többfelé várható csapadék, havazás, bavaseső, eső. A néhol viharos északnyugati szél jelentősen gyengül, majd a legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliii. évf. 60. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 11., péntek A társadalombiztosítás korszerűsítéséről tárgyalt a kormány A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítás korszerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításának elveiről szóló előterjesztéseket. A korszerűsítés célja olyan finanszírozási, gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a társadalombiztosítás és a nyugellátás értékének megőrzésével hosszú távon garantálja a szociális biztonságot. A kormány úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban társadalmi vitára bocsátja a nyugdíjrendszer módosításának elveit. A kormány a Tervgazdasági Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket és elfogadta a további munka programját. A kormány irányelveket fogadott el az árak növekedésének mérsékléséről. A Minisztertanács módoSitotta a szabálysértésekről szóló rendeletet, értékelte az Állami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi tevékenységét és kijelölte további feladatait. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) MI LESZ A VAGON AJTÓK ÉS A VASOSZLOPOK HELYETT? Piacot keres a Bácsépszer alpári lakatosüzeme A Bácsépszer tiszaalpári lakatosüzeme immár évek óta gyárt — mintegy 25-30 millió forintos értékben — a MÁV részére a villamos felsővezetékekhez vasoszlopokat. Emellett a MÁV Miskolci Járműja- vitó üzemének a teherkocsik felújításához jelentős számban vagonajtót is készítenek. Az elmúlt esztendőben az üzem termelési értéke 60 millió forint volt. Az idén is szeretnék ezt elérni, de nem lesz könnyű, mert a vasútnak — legnagyobb megrendelőjüknek — is szűkültek pénzügyi lehetőségei. A jól bevált termékek helyett most tehát újak után kell nézniük az alpáriaknak, hogy a felszabaduló kapacitásukat le tudják kötni. Az energiatakarékos kazánokat négy esztendeje kezdték gyártani, s azóta évente 25-30 darab művelődési házak, iskolák, többszintes lakások és üvegházak fűtésére alkalmas Carborobotot szállítanak megrendelőiknek. Mint ahogy azt Kiss József üzemvezetőtől megtudtuk, az utóbbi időben gyakran akadályozzák az ütemes munkát a késedetihes alapanyag-szállítások. Az Ózdról és Diósgyőrből rapszodikusan érkező hengerelt idomacélok miatt a szakembereknek jó néhány korábban kidolgozott programot át kell szervezniük a dolgozók folyamatos foglalkoztatása érdekében. G. B. • Tóth Zoltán, Bársony István és Gyűri László tehervagonok ajtóit állítja össze. Az idén ebből a termékből 160 darabot készítenek. Kádár János a TOT székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön Budapesten a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának központjába látogatott. Kíséretében volt Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP főtitkárát a TOT székházában Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke és Váncsa Jenő, a Központi Bizottság tagja, mezőgazdasági és elelmezésügyi miniszter fogadta. Kádár János kötetlen munkamegbeszélést folytatott a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeivel, az állami gazdaságok, élelmiszer-ipari vállalatok és erdőgazdaságok igazgatóival. Bevezetőként Szabó István szólt az élelmiszer- gazdaság helyzetéről, a termelő egységeket foglalkoztató kérdésekről. Rámutatott, hogy a hazai gazdasági környezet és a világpiaci viszonyok ellentmondásai szaporítják a gondokat és élesen vetik fel a kérdést: milyen választ adjon a mező- gazdaság, az elelmiszer-gazda^ág erre a kihívásra. El kell dönteni, hogy a világpiaci dekonj unktúra hatására a termelés csökkentése legyen a válasz, vagy a versenyképesség növelésével a mezőgazda- sági termelés bővítése. Sok szó esett arról, hogy milyen hatásoknak köszönhető a mezőgazdasági üzemek fejlődése. Számos felszólaló érintette a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is ösztönözni kell az eredményes együttműködési formákat. A mezőgazdasági üzemek keresik a hatékonyabb gazdálkodás korszerű feltételeit. Ennek egyik fontos eleme, hogy a mezőgazdaság mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban fokozottabban igazodjék a piachoz. Ennek figyelembe vételével kívánják folytatni a struktúra átalakítását is. A szakemberek említést tettek a mezőgazdasági üzemeket foglalkoztató roblémákról, gondokról is. Éles kriti- ával szóltak arról, hogy az év elején a pénzhiány gátolta a munkát, és — utalva a bankok magatartására—a szerződéses fegyelem következetes betartását igényelték. Mind nagyobb gondot jelent a gazdaságoknak a technikai színvonal megőrzése is. A termelőeszközök, a gépi berendezések növekvő árai, illetve a beszűkült fejlesztési források, a magas kamatok nehezítik a struktúraváltást. A felszólalók hangoztatták, hogy a stabilabb szabályozórendszer az egyik feltétele a tervszerű gazdálkodásnak. Kádár János megköszönte a találkozó megszervezését, a kapott információkat, kifejtette véleményét belpolitikai életünk fő kérdéseiről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy ma három kérdés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, ' valamint az országos pártértekezlet előkészítése. A pártértekezlettel az a célunk —mondotta —, hogy áttekintsük a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű feladatait, meghatározzuk azokat a teendőket, amelyeket a stabilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell hajtanunk. Az MSZMP főtitkára napjaink nemzetközi életének meghatározó tényezőjeként szólt a Szovjetunióban és más szocialista országokban a társadalmigazdasági rendszer megújítását célzó törekvésekről, az átfogó társadalmi reformfolyamatokról. Valamennyi érintett országban a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével, egyöntetűen a szocializmus megújításának szándékával fogalmazzák meg a társadalomépítés mai teendőit. ÜNNEPSÉG BUDAPESTEN Megnyílt az NSZK Kulturális és Tájékoztató Központ Az új kulturális intézet nemcsak a két ország intenzív és gyümölcsöző kapcsolatainak egyik jelentős eredménye, hanem annak a törekvésnek is, amely mind a helsinki záróokmányban, mind a budapesti kulturális fórumon megfogalmazódott — hangsúlyozta beszédében Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter. Köpeczi Béla művelődési miniszter kiemelte: a központ széles körű munkája révén hazánk még több ismerethez jut az NSZK kulturális életéről. Bizakodását fejezte ki, hogy a közeljövőben hasonló magyar intézet kezdheti meg működését az NSZK-ban. A Hamburgi Egyetemen működő Hungarológiai Központ támogatásáról írtak aláxmagyar—nyugatnémet együttműködési szerződést fővárosunkban. A nyugatnémet kikötőváros egyetemén- alakult központ célja, hogy összehangolja az NSZK-ban folyó hungarológiai oktatást és kutatást, hozzájáruljon a két ország közötti tudományos kapcsolatok fejlesztéséhez. Genscher megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárral és Kovács László külügyminiszter-helyettessel. A nyugatnémet politikus és kísérete elutazott Budapestről. Legyen c otthonosabb a falusi otthon Lakossági társulások Baja környékén Régen tudjuk, hogy a kistelepülések népességmegtartó erejét csak úgy lehet fokozni, ha az életkörülményeket javítjuk, azaz kiépítjük az infrastruktúrát, s minden tekintetben igyekszünk a városihoz hasonló színvonalat — lehetőleg az urbánus élet hátrányai nélkül . — kialakítani. Miután e nagy feladathoz az állami erőforrások elégtelennek bizonyultak, a tanácsok társulatokat hoztak létre, lakossági összefogással az útépítéshez, illetve a víz és a földgáz bevezetéséhez.' Beváltották-e a társulások a hozzájuk fűzött reményeket? A Bácsbokod—Bácsborsód nagyközségi közös tanács elnöke, Molnár Józsefelmondta, hogy a két község legnagyobb beruházása, a földgáz-gerincvezeték már tavalyelőtt elkészült: — Az ehhez szükséges 29 millió forintot a helyi gazdálkodó szervezetek és a tanács adta össze. Most társulási szerződést kötöttünk a lakossággal a családi otthonok gázellátására. Összesen 1550 ház van a két településen, 1100-nak a tulajdonosa máris csatlakozott, és a résztvevők száma napról napra nő. Áprilisra lesz kész a költségvetés, így pontos számot még nem mondhatok. Előreláthatólag 22 ezer forint lesz az 1 házra jutó hozzájárulás. Csávolyon a földgáz bevezetése szintén társulati formában történt: — A munkálatok jó részét átvettük, két utca van még hátra — tájékoztatott Pálfia Mihály tanácselnök. Megkérdeztük az Árpád és az Epreskert utca lakóit: az előbbiekben 56 közül 52, az utóbbiban 14 tulajdonos közül 12 kéri a gáz bekötését. Á költség 15 ezer forint portánként. Tulajdonképpen már többet kellene kérnünk, de sajnáltuk volna, ha éppen a két utca lakói járnak rosszabbul, hiszen itt sok idős ember, sok kisnyugdíjas él. Segítségünkre sietett az Egyesülés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, mely vállalta, hogy a földmunkát ingyen elvégzi. így aztán nem kellett megemelni a hozzájárulás összegét. Ersekcsanádon a vizet már csak néhány házba kell bevezetni. A községnek nem volt rá pénze. Felső Kálmán és társai úgy határoztak, hogy saját maguk megoldják a kérdést, kiépítik a vezeték hiányzó szakaszát. Egy másik lakossági társulás a Duna-parti üdülőterület villamosítására fogott össze. A rémiek idei nagy közös célja a gáz bevezetése. A népfront és a tanács emberei minden házba bekopogtattak: — Segítségükkel felmértük az igényt. Mintegy 400 háztulajdonossal számolunk, így az egy igénylőre jutó költség 25 ezer forint lenne. Aki járt már Rémen, tapasztalhatta, hogy az utcák nagyon szélesek. Az látszik célszerűnek, ha — az olcsóbb megoldást választva — a vezetéket az utca mindkét oldalán kiépítjük — mondta Nagy Vendel vb- titkár. Gara—Bácsszentgyörgyön a lakosság szívesen vállal áldozatot is a földgáz bevezetéséért: — Most folyik az előkészítés, és minden remény megvan, hogy jövőre megkezdhetjük a gerincvezeték építését — tudtuk meg Tényi Antal tanácselnöktől. — Társközségünkben, Bácsszentgyörgyön tavalyelőtt alakult meg az ivóvíztársulás. Széles körű társadalmi összefogást szerveztünk, segítséget kaptunk a megyei tanácstól, illetve az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságtól is. A terepviszonyokat és a távolságot tekintve olcsón, 18 ezer forintos hozzájárulással sikerült megoldani a vízbekötést. Sok idős ember lakik a községben, az ő terheiket szerettük volna elsősorban könnyíteni — mondta a tanácselnök. - q ^ ÜLÉST TARTOTT A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Nemzetközi kapcsolatok, középiskolások A nemzetközi kapcsolatokról valamint a középiskolákban végzett mozgalmi munkáról tárgyalt tegnapi ülésén Kecskeméten a KIS? Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. Taracközi Katalin, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, a napirend előadója arról számolt be. hogy Bács-Kiskun iljúkomniunistái a Szovjetunió. Romania. Lengyelország és Jugoszlávia egy-egy területével, illetve megyéjével állnak testvérkapcsolatban. Építőtábori cserekapcsolat, kölcsönös látogatás az. együttműködés gyakorlati kifejezője; szeretnének együttműködési megállapodást kötni modenai ifjúsági szervezettel is. Legfőbb céljuk egymás minél alaposabb megismerése, a tapasztalatok hasznosítása. Mindezt üdvözölte dr. Kováis litván, a megyei pártbizottság titkári referense is, hasznosnak és fontosnak nevezve a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Katus Zoltán tájékoztatta a testületet a középiskolákban folyó mozgalmi munkáról. A megyei KISZ bizottság titkára beszámolt arról, hogy sok minden megváltozott azóta, mióta mcgjcléntek a középiskolákban az öntevékeny diákkörök. Ez abból is látszik, hogy a K1SZ korábbi csaknem száz százalékos szervezettsége az utóbbi időben lényegesen csökkent. A vitában is sok szó esett a KISZ befolyása csökkenésének okairól, s a fölszólalók annak a véleménynek adlak'hangot. hogy vissza kellene szerezni a középiskolákban a K ISZ-szervezetek rangját. Ennek ma még az is akadálya, hogy a beszámoló szerint a KlSZ-bizottságok és az iskolai K ISZ-szérvcze- lek között nem a legjobb a kapcsolat. Az. is igaz persze, hogy a KISZ sem mindig kínál vonzó programot a diákoknak, s nem mindegyik alapszcrvc- z.et adja a közösség, a mozgalom élményét. Hangsúllyal esett szó a szakmunkásképző intézetek KISZ-szervezeteinck munkájáról. A beszámoló megjegyzi, hogy mivel ezekben az oktatási intézményekben eleve rosszak a feltételek, ráadásul pedig az idejáró tanulók is korosztályuk leghátrányosabb rétegét képezik, s mert hetente váltják is az elméleti és gyakorlati órákat, s hozzá még a diákok csaknem fele bejáró. így az úgynevezett ..tizenéves rétegprogram" követelményeit érthető módon nem tudják tcljc- siteni. A tanulók jelentős része is inkább az üzemi, vállalati KlSZ-szcrvc- z.elnél jelentkezik munkára, ott tehát, ahol a gyakorlati oktatás folyik. Az elfogadott határozat fontosnak tartja a KISZ politikai befolyásának növelését. Olyan szervezetek működjenek, amelyek a tanulók igényeinek megfelelő vonzó programokat szerveznek húzták alá a KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottságának tegnapi ülésén. T. L. Gorbacsov március 14-étőI 18-áig látogatást tesz Jugoszlá viában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára március 14. és 18. között tesz hivatalos látogatást Jugoszláviában — jelentették be hivatalosan tegnap Belg- rádban. Mihail Gorbacsov a jugoszláv állam- elnökség és a JKSZ KB meghívására érkezik a jugoszláv fővárosba. GENF: Szovjet— amerikai előterjesztés A Szovjetunió küldöttsége tegnap a genfi leszerelési értekezleten az amerikai delegációval együtt előterjesztette a nukleáris veszély csökkentését szolgáló központok létrehozásáról szóló szovjet —amerikai megállapodás szövegét és a hozzácsatolt két jegyzőkönyvet. Az okmányokat Eduard Sevardnad- ze szovjet, és George Shultz amerikai külügyminiszter írta alá 1987 szeptemberében Washingtonban. A nukleáris veszély csökkentését szolgáló központok létrehozásáról szóló szovjet—amerikai egyezmény aláírásával — hangsúlyozza a TASZSZ — sikerült fontos lépést tenni a bizalom erősítésének útján. Aligha van mostanában divatosabb téma, mint a környezetvédelem, a'lakóhely tisztasága, esztétikája,, s mindaz, ami ezekkel összefügg. A törvényhozástól a helyi tanácsok rendeletalkotó tevékenységéig, lakóhelyi közösségek köztisztasági, város- vagy faluvédő megmozdulásaiig, szinte naponta értesülünk arról: laikusok és szakemberek mit tartanak fontosnak az ügyben. Am az embernek néha már az az érzése, hogy amiről feltűnően, sokat beszélünk, éppen abban nem nagyon jutunk előbbre. Régi igazság ugyanis, hogy akciócsoportokat, bizottságokat szervezni mindig könnyebb, mint tenni, cselekedni. Dorog, Monori-erdő vagy éppen Dunaújváros súlyos szennyezési problémái is bizonyítják, hogy az erőfeszítések ellenére a környezetvédelem szénája nem áll valami jól. Pedig az utóbbi időszak ipari-technikaifejlődése előtérbe állította ezeket a problémákat. Ezért is újult meg rövid időn belül többször is a szakterület jogi szabályozása; a bírságolási gyakorlat. Az államigazgatás napi feladatává lett a környezet védelme. Tehát nem gyorsan múló divatról van szó. Inkább a védekezés természetes megnyilvánulásairól: , jogilag éppen úgy, mint tisztán ösztöneinkre alapozva. A kérdés tehát igazán így fogalmazható meg: az érvényes állami rendelkezések tükrében mire képesek településeink? Mi a kötelességük a tanácsoknak, az üzemeknek és az intézményeknek? Mit tehet személy szerint az állampolgár? Gyakori tapasztalat, hogy konkrét esetekben nehéz felelőst találni és az intézkedésekre hivatottak köre sem pontosan körülhatárolt. Egyik községünkben például hosszas vita volt nemrég arról: ki indíthat pert, protestáló akciót, ha például a Dunai Vasmű ércdúsítójában — gazdaságossági, takarékossági érvekre hivatkozva — történetesen nem kapcsolják be a porelszívó ventillátorokat; vagy ha a Dunaújvárosi Papírgyár bűzei a folyó innenső partján megkeserítik a falatot az emberek szájában? Ki védje meg a lakosság érdekeit a mamut-gyárakkal szemben? A tanács, a Fiazafias Népfront illetékese, a községi főorvos vagy közvetlenül Mérges Balog Sándor, akit személyesen bántanak a kedvromboló, egészségkárosító problémák? Az már sok helyen bebizonyosodott, hogy az államigazgatás eszközei ma még meglehetősen szerények. Helyi tanácsrendeletek tucatját alkották meg e témában az elmúlt évtizedben — .v azoknak formája, tartalma szinte minden esetben kifogástalan — de a végrehajtással szinte kivétel nélkül mindenütt baj van. Helyi problémák esetében a kialakult „erőviszonyok", kölcsönösségi kapcsolatok; más településekkel szemben a kompetencia, illetékesség hiánya csökkenti a paragrafusok érvényesítésének hatékonyságát. Több konkrét eset és számos község köz- tisztasági állapota is bizonyítja: a helyi tanácsok környezetvédelmi rendelkezései csaknem hiábavalóak. A lényeg persze alighanem az: mindannyiónk érdekében tovább kell lépni. Megfelelő módszereket kell találni a szabályok gyakorlati érvényesítésére. A legtöbb segítséget ehhez a nyílt településpolitika adhatja. A lakosság demokratikus fórumain kendőzetlenül tárgyalják meg a közösség gondjait. Ha a lakosság látja, hogy nem titkolóznak előtte, hogy felnőttnek tekintik, felelősen kezd foglalkozni lakóhelyének környezet- védelmi gondjaival is. S nem huny szemet akkor, ha valaki megsérti az együttélés szabályait, a környezet- védelmi előírásokat. Farkas P. József
