Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

1988. március 9. • PETŐFI NÉPE • 5 MIÉRT DRÁGA A GYERMEKEK FELÖLTÖZTETÉSE? II. I 1H1LIV1 UI\ AU/\ /V VJ I LI\.Y1LIYLI\ I Tipegés fölfelé i A gyermekcipők fogyasztói árában a mérettől függően 31—81 százalé­kos dotáció volt a múlt év végéig. A támogatás megszűnése és a 25 százalé­kos általános forgalmi adó miatt drágultak meg a gyermeklábbelik olyan mértékben, amely a lakosság felzúdulását váltotta ki. Mégis, az emberben önkéntelenül fölmerül: ha a termelő kevesebbért számítaná, a kereskedelem is kevesebbért adhatná ezt a létfontosságú portékát. Hogyan alakítják ki az általuk gyártott gyermekcipők értékét, egyáltalán mi mindenből tevődik össze a fogyasztói ár alapjául szolgáló termelői ár? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Török Ferencet, a Kecskeméti Cipőipari Kisszövetkezet elnö­két. íme a válasz: — Az 1987-ben érvényben volt ár­képzési szabályok szerint képzett árainkat beszoroztuk a központilag meghatározott 90 százalékos árinde­xünkkel: így kaptuk meg termékeink idei induló árát. Tíz százalékkal keve­sebb a tavalyinál. — Mit jelent az, hogy induló ár? ■— Csak az első negyedévben alkal­mazhatnánk. Azonban a kereskedelem mindig féléves szerződéseket köt a ci­pőiparban, nekünk tehát ehhez kell igazodnunk. — Április elseje után hogyan alakít­hatják áraikat? — Fogalmunk sincs. Azt sem tud­juk, hogy növekednek-e majd vagy csökkennek. — Jelenleg mi mindent foglal magá­ban a termelői ár? — Az alapanyag értékét (az Árhiva­tal által engedélyezett egységáron), a munkabért és annak költségvonzatát (sztk-járulék, adó), tehát a közvetlen, valamint az üzemi általános költséget. — E két utóbbit csökkenteni lehetne! — Örülnénk, ha ez legalább olyan mértékben sikerülne, hogy az egyéb­ként kivédhetetlen költségnövekedést kiegyensúlyozhatnánk. De erre nem számíthatunk. Az alapanyag-forgal­mazó vállalatoknak százszázalékos a központilag megállapított árindexük, ami azt jeletiti, hogy nem kell csökken­teniük termékeik árát. Sőt, egyedi enge­déllyel még inkább növelik is azt. Néz­ze, ez a telex a különböző szállítópart­nereink áremelésének listáját tartal­mazza. A legtöbb termék 8—9, némelyik 22, 35, de akad köztük, amelyik 300 száza­lékkal drágul a közeljövőben. Igaz, há­romszorosára egy nagyon olcsó termék — körömcipő sarkára való műanyag flekk — árát növelték. — Mégis: ha egy termelő cég indoko­latlanul nagy költséggel dolgozik, azt végső soron a fogyasztó fizeti meg! A másik észrevételem: a különböző cé­gek üzemi általános költsége eltér egy­mástól. Ennek pedig a fogyasztói árban is tükröződnie kellene! — Egyik sem megengedett. Ezért „találta ki” a Belkereskedelmi Minisz­térium a követő árakat. A mi szövetke­zetünknek a hasonló „műfajban” tevé­kenykedő dunaújvárosi cipőgyár árait kell követnie, a női divatcipőt készítők­nek a Saváriáét és így tovább. Megtévesztő lehet persze, hogy ugyanaz a lábbeli az egyik boltban pél­dául 1000 forint, a másikban 150-nel több, a harmadikban 80-nal kevesebb stb. Ennek az a magyarázata, hogy a (felnőtt) cipő szabadáras termék. Ám ennek ellenére is nagyjából azonos szinten mozog a fogyasztói ára. Szá­mottevő különbségek a hazai gyártmá­nyú és az import lábbelik árai között vannak. A lakosság felháborodását váltották ki a kirakatokban megjelent 500—800 forintos bébicipők: joggal le­het tartani ezek (és egyáltalán a „mé­regdrága” importcikkek) árfelhajtó ha­tásától. Érdekes, hogy ezzel éppen el­lentétes tapasztalatra, illetve „okulni valóra” hívta fel a figyelmet Török Fe­renc: — Termékeink egyike ez a 23-as gyermekfélcipő: szinte pillanatok alatt elkapkodják a boltokban. Tajvanból származik a kész felsőrész, a kész talp. A kettő együtt 3 dollár 90 centbe kerül. Ebben az anyagártól kezdve a fuvardí­jig, vámköltségig minden benne van. Erre. rakódnak a mi költségeink, mivel itt, a szövetkezetben „szereljük össze” az alsó- és a felsőrészt. így lesz a cipőcs- ke termelői ára 378 forint. Müvelúrból készült, tartós, praktikus, akár mosó­géppel is mosható. Nézze ezt a másik, 23-as félcipőt. Igaz, hogy természetes bőrből készült, de semmivel sem tartó- sabb a tajvaninál, s nem is divatosabb. Négyszázharminc forint — az idei — termelői ára. — De miért ilyen sok?! — Miként a fogyasztói árnak a ter­melői ár, annak meg az alapanyagár az alapja. „Magasan” kezdődik ... (Folytatjuk) Almási Márta HALASI VÖRÖS OKTÓBER TSZ: Lépésváltás a juhászaiban • A gyapjú fürthossza megfelel a fel­dolgozónak — mutatja Hudi János. (Méhesi Éva felvétele) Ismerve a juhtenyésztés hátrányos helyzetét, ritka, már-már kivételesnek számitó alkalom, amikor olyan gazda­ságot mutathatunk be, ahol ez az ága­zat példaszerűen működik. Ilyen a Kis­kunhalasi Vörös Október Termelőszö­vetkezet. Az elnök, Huri Béla így ajánl­ja figyelmembe az ágazatvezetőt: „Amióta ő dolgozik ebben a munka­körben, a juhászatunk nem volt veszte­séges, sőt eredménye növekszik”. Hat esztendővel ezelőtt a tsz-ben volt egy 3800-as merinó anyaállomány, amely hozott, ha hozott, vitt, ha vitt a gazdaság eredményéből. A fordulatot —úgy tűnik — Hudi János ágazatveze­tő személye jelentette. Juhászként ő hozta ki a legtöbbet a rábízott állatok­ból. Hatszáz anya nem kevesebb mint 160 százalékos szaporulatát egy bojtár segítségével. Rábeszélték az ágazat ve­zetésére. Elvállalta. Kevesebb pénzért. Igaz, itt telepedett le, házat épített. Mi­ért vállalkozott mégis erre a feladatra? „Az én életemet is megkeserítette volna egy olyan ember, aki nem ért a birká­hoz. Bíztam magamban, hiszen gyerek­korom óta ezt csinálom, magam ta­pasztaltam ki, hogyan kell bánni az állatokkal” — mondja. Az állomány javítására a gazdaság vásárolt öt nagytestű, jó gyapjú- és hústermelő kost. Majd a debreceni Juhtenyésztési Világkongresszuson megismerkedtek a bolgár Tanév pro­fesszorral, akinek nevéhez fűződik e fajták előállítása. E kapcsolat az elmúlt évre hozta meg igazán a gyümölcsét, a nagy előrelépést. Megérkezett 19 Tráki típusú kos. Viszont arról sem lehet elfe­lejtkezni, hogy mi minden történt az előző évek alatt a gazdaságban. Megin­dult a nagyon szigorú tenyészanyag- válogatás. Sőt, házi törzskönyvezést vezettek be, amivel nyomon lehet kö­vetni az egyedek teljesítményét. Volt persze gond is. A legtöbb a juhászok­kal. Előbb háromszáz anyás falkákat bíztak egy-egy emberre. Aki nem bírta, kikopott a csapatból. Ma ötszázasok a falkák. A juhászokat pedig válogatták. Az ágazatvezetp szerint: „állatszerető, tisztességes embereket kértünk meg er­re a munkára, akiket aztán mi tanítot­tunk be. A bérezésüket a leadott gyap­jú és hús százalékában állapítottuk meg.” A Vörös Október Tsz juhászatának eredményei mindezek után jelentősen megváltoztak. Ezt az évet 6127 anyával kezdték. Tavaly törzstenyészeti címet értek el, hatvan tenyészkost áruba tud­nak már bocsátani. Évente 1500-1600 jerkét nevelnek fel, ezret fejlesztésre, a többit állománypótlásra. A tenyésztési adatok messze a megyei átlag felett vannak, a szaporulat elérte a 125 száza­lékot. Egy anyáról 6,1 kilogramm gyapjút nyírtak, aminek a minősége is jobb lett az új kosok jóvoltából, a fürt­hossz eléri a tíz centimétert. Második éve a gyapjút a Budapesti Posztógyár­hoz küldik, ahol dicsérő szó nélkül nemigen fogadják a szállítmányokat. A jövő munkáit — rövidebb és hosz- szabb távra szólóan — így megfelelő alapról indíthatják ebben a gazdaság­ban. Az évtized végére hacsak a körülmények nem változnak meg— 10 ezer anyásra fejlesztik az állományt, úgy, hogy a gyapjútermelés elérje a nyolc kilogrammot anyánként, és a szaporulat 140-150 százalékra emel­kedjék. A juhászutánpótlásról is gon­doskodnak, a bojtárok közül igyekez­nek a jobbakat a gazdaságban marasz­talni. i . Gál Eszter >ooooooooooooooooooooooooooooo<xxxxxxxxxx>ooo<x>< AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT pályázatot hirdet tőkés export bonyolításában jártas külkereskedelmi képesítéssel rendelkező vezető felvételére KÖVETELMÉNY: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves gyakorlat, kötelező felsőfokú németnyelv-ismeret (angolnyelv-ismerettel is rendelkezők előnyben). Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Alföldi Tüzép Vállalat személyzeti vezetőjénél. Kecskemét, Nagykőrösi u. 32. A pályázatban, kérjük, térjen ki e területen végzett tevékenységé re, önéletrajzot mellékeljen. 635 Nem bankuralom — gazdasági kényszerűség Egyre szaporodnak a bajba ju­tott vállalatokról, sőt ágazatokról szóló hírek. Mire a veszteséges cé­gek munkája végképp lehetetlenné válik, addigra a legtöbb esetben többszáz millió forintnyi adósság gyűlik össze. A pénzügyi, fizetési problémák mindennapos, a gazdál­kodást szinte teljes mértékben meg­akadályozó, égető gonddá válnak. Az állami szanálásról és a felszámo­lásról szóló jogszabályok a rende­zést szervezett mederbe terelték, a lehetőségek tehát adottak. De úgy tűnik, a leginkább érdekeltek csak az elvekkel értenek egyet, az alkal­mazásuk már sokkal több nehéz­ségbe ütközik, és rendkívül heves indulatokat vált ki. Nem véletlen, hogy főként szövetkezetek, leány- vállalatok stb.-k ügyeiben döntöt­tek a túlajdonosok, vagy éppen a hitelezők a felszámolás mellett. A 70-es évek árnyéka Még nehezebb a döntés, ha nem­csak egy-egy vállalatról van éppen szó, hanem az egész ágazat került nehéz helyzetbe. Nem titok, a ma­gyar szénbányászat, illetve a kohá­szat él át nehéz hónapokat. Az ide tartozó vállalatok egymás után vál­nak veszteségessé, és a pénzügyi rendezés lehetséges módja emberek tízezreinek életét, a magyar ipar jö­vőjét is befolyásolja. Ebből már egyértelműen követ­kezik, hogy mindez kilép akár a bankok, akár a felszámolást elindí­tani akaró, szállítók hatásköréből, akik érthetően minél hamarabb hozzá akarnak jutni a pénzükhöz. És az is a tényékhez tartozik, hogy nem az elmúlt egy vagy két év alatt kerültek rendkívül súlyos helyzetbe ezek az ágazatok. Hosszú idő óta halmozódnak a problémák, szapo­rodnak a felemás szabályok és a félmegoldások, s mindez testet ölt a halmozódó veszteségben. Az okokat tehát nem az elmúlt évben végbement változásokban kell keresni. 'Vannak, akik bank­uralmat emlegetnek újabban, ho­lott az átalakuló bankrendszer csak felszínre hozta a következménye­ket. A gyökerek valószínűleg a het­venes évekre, esetleg még korábbra nyúlnak vissza, amikor különböző kiemelt programok keretében fej­lesztették az ágazatokat, a feltétele­zett igényeknek megfelelően. Azóta a piac megváltozott itthon és kül­földön egyaránt. És az is nyilvánva­ló a jelenlegi helyzetben, hogy tar­tós veszteséget nemhogy a bankok, de á költségvetés sem finanszíroz­hat. Reális megoldásokat Újra kell tehát gondolni jóné- hány alapelvet; vajon mekkora ter­melés mellett gazdaságos, vagy leg­alábbis alig veszteséges a hazai szénbányászat? Milyen acélipari termékekre van szüksége a ház iparnak, és mi szállítható ebből gazdaságosan exportra? Ha sikerül az "igényeket reálisan felmérni, már könnyebben adódik a lehetséges megoldás: a fölszámolás vagy ép­pen egy alapos fogyókúra után az áramvonalasított, gazdaságosabb, ám kisebb termelés. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy a veszteséges, alacsony haté­konysággal dolgozó cégek ne kös­sék le hosszú időre a beléjük fekte­tett tőkét. S a pénzt a fejlődni tudó vállalatok, vagy éppen ágazatok kapják .meg. Éppen ezért határo­zott a kormány még a múlt év vé­gén olyan új szabályok bevezetésé­ről, amelyek gyorsítják a felszámo­lási eljárások indítását, s mintegy rákényszerítik az érdekelteket arra, hogy más megoldás híján ehhez az eszközhöz nyúljanak. Az idei tervek csak akkor válhat­nak valóra, ha automatikussá válik a felszámolás, és tudomásul vesz- szük, ez a gazdálkodás szükségsze­rű velejárója; nem véletlen, ritkán előforduló „baleset”. De ehhez előbb a már említett alapvető kér­désekre is választ kell adni, s nem­csak a kohászat, vagy éppen a bá­nyászat esetében. Nagyon is hason­ló gondokkal küzd ma a húsipar és jónéhány gépipari vállalat. S az így egymásra rakódó milliárdok pedig éppen az ígéretes jövő elé néző vál­lalatoknál hiányoznak. A kénysze­rű fogyókúrát tehát nem lehet to­vább halasztani, a megoldás évről évre többe kerül, és mind távolabb tolja az egész gazdaság megújulá­SZOVJETUNIÓ: Feltalálók szövetkezete A fémalkatré­szek bevonatá­nak elkészítésé­hez szükséges automatizált és gázrobbantással működő komple­xum megtervezé­séhez és gyártásá­hoz a szokásos feltételek mellett.töblxévre lett volna szükség. A Moldávia fővárosában, KJsinyovban működő VIZIR ne­vű szövetkezet szakemberei ezt három hónap alatt megvaló­sították. A VIZIR betűszó a „találmányok és újítások beve­zetése” kifejezés orosz kezdőbetűiből tevődik össze. A tudó­sok, mérnökök és munkások részvételével megalakult alko­tói és egyben üzleti jellegű szövetkezet feladata hatékony segítséget nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak és az érde­kelt vállalatoknak a műszaki gondolkodás legújabb eredmé­nyei gyorsított kidolgozásához és bevezetéséhez. A komplex jellegű munka eredményeképpen, valamint a nehézkes irá­nyítási apparátus és a rendszerint vele együttjáró sokféle egyeztetés kiiktatásával a szövetkezet tagjai sokszorosan csökkenteni tudják azt az időt, amely az elgondolás megszü­letése és gyakorlati megvalósítása között telik el. A szövetkezet munkájának 80 százalékát közvetlenül a vállalatok és agazdaságok megrendelésére végzi. A velük kötött szerződések alapján a VIZIR készíti el a teljes doku­mentációt. A műszaki rajzok elkészítésével párhuzamosan valósul meg a működő mintapéldány legyártása. A szövet­kezet tagjai magukra vállalják a beszerelését és a beindítását is, valamint az új technikát kezelő szakemberek betanítását, az üzembehelyezéstől számított egy évig a műszaki felügyele­tet. A VIZIR üzleti együttműködést alakit ki a hozzá hason­ló szövetkezetekkel. Nemrég az elektronikai berendezések javításával foglalkozó „Szerviz” szövetkezettel szerződést kötöttek, amelynek alapján közösen végzik el 36 komputer­tanterem felszerelését Moldávia szakmunkásképző intézetei számára. A „Szerviz” kötelezettséget vállal a személyi számí­tógépek elkészítésére és beszerelésére, a VIZIR pedig a hoz­zájuk való oktatóprogramokat biztosítja. Fennállásának rövid ideje — csupán néhány hónap — alatt a VIZIR hozzáértését és operativitását sok vállalat, szervezet és gazdaság ismerte el. A szövetkezet tagjainak jelenleg több mint 1 millió rubel összértékű rendelésállomá­nya van. Véleményük szerint azonban az igazi munka csak ezután következik majd számukra. A VIZIR létrehozta a részlegeit a moldáviai és az Ukrán Tudományos Akadémia mellett, a Moldáviai SZSZK agráripari komplexumának központjánál és a „Tocslitmas” (precíziós öntőgépeket gyár­• A számítógép megalkotói, a „Szerviz" Rádióelektronikai Szövetkezet tggjai, Sz. Bolsakov, Ju. Szuhodolszkij és a VI­ZIR Informatikai Szövetkezet műszaki igazgatója, Ju. Szav- va. tó) egyesülésnél. Gondolnak nemzetközi kapcsolatok kiépí­tésére is. A VIZIR szövetkezetben a műszaki-tudományos és a gya­korlati bevezetési munkát a körülbelül 500 tag végzi, akik között a tudományok 5 doktora és több tíz kandidátus van. A vezetőség 7 függetlenített tagjának kivételével mindannyi­an más-más szervezetnél dolgoznak. A szövetkezetben vég­zett tevékenységük nemcsak nem akadályozza a főállásukkal járó munkát, hanem éppen ellenkezőleg, segíti a szakmai tudásuk csiszol .'. műszaki és tudományos látókörük bőví­tését. Elektromos motorok Ceglédről Az Egyesült Villamosgépgyár Villamossági Kisgépgyárában, Cegléden, a Hajdúsági Iparművek automata mosógépeihez gyártanak motorokat. Ugyancsak itt készülnek a szerszámgépiparban használatos nagyteljesítményű szervomotorok is. mtttHttttíttmttmtuoottouöoatí » tt n g rt « » tt « » « « tt tt tt » tt » a tt a tt a tt 1 g « « a « tt a a a tt tt a MŰEMLÉKEK, TEMPLOMOK. LAKÓHÁZAK, EGYÉB ÉPÜLETEK utólagos talajvíz elleni szigetelését az egész ország területén garanciával vállaljuk. Eljárásunk két technológián alapszik: 1. Szilikofób-anhydro vegyi anyaggal injektálva Irányár: vízszintes falkeresztmetszetre vetítve. 5400,— Ft/m2, ÁFA-val 2. Hidrofonát—11 vegyi anyaggal injektálva Irányár: vízszintes falkeresztmetszetre vetítve: 3800,— Ft/m2, ÁFA-val A vállalási ár a falnedvességtől függ. Megrendelhető: Építő-, Vasipari tt és Szolgáltató Szövetkezet Ö Tiszaföldvár, Kossuth L. u. 109. 5430 Telex: 23-581 423 « ............... tt t ttttttttttttttttttt » tt tt tt tt tt tt tt tt O tt tt » tt tt 8 8 8 tt tt tt tt tt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents