Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 56. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 7., hétfő Negyvenéves az MHSZ Jubileumi emlékzászlót kapott a szövetség megyei szervezete • A kisiskolások körében különösen kedvelt a repülőmodeliezés. Négy évtizede, 1948 február 29- én bontott zászlót a Magyar Szabadságharcos Szövetség, amelyből — többszöri átszervezéssel alakult ki a Magyar Honvédelmi Szövetség szervezete. A megalakulás 40. évfordulója alkalmából az elmúlt napokban méltó megemlékezéseket tartottak szerte az országban. A Bács-Kiskun megyei emlékünnepségre szombaton délelőtt került sor Kecskeméten, az SZMT székházában. Az összejövetelre a szövetség alapító tagjait, aktivistáit, az MHSZ-szel együttműködő fegyveres testületek, társadalmi- és tömegszervezetek képviselőit hívták meg. A Himnusz hangjai után Terhe Dezső, megyei népfront-titkár köszöntötte meleg szavakkal a résztvevőket és általuk az MHSZ egész megyei táborát, az elnökség tagjait, köztük dr. Gajdócsi Istvánt, az Elnöki Tanács tagját, Bács- Kiskun Megye Tanácsának elnökét, dr. Balogh Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Bognár Ferenc ezredest, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárának első helyettesét. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola úttörői az alkalomhoz illő — a magyar szabadságharcos, forradalmi hagyományokat idéző műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. Ezután az ünnepség elnöke bejelentette: a Kunság Volán Vállalat, az MHSZ-szel való jó együttműködés zálogaként, emlékzászlót kíván adományozni a honvédelmi szövetség megyei szervezetének. A zászlót az MHSZ megyei titkára, dr. Budai József alezredes, Pólyák Imre, alapító taggal együtt vette át Rigó Sándortól, a vállalat igazgatójától. Ezt követően dr. Budai József, a szövetség megyei titkára ünnepi beszédet mondott. Méltatta az MHSZ-nek a hazafias nevelésben kezdettől betöltött jelentős szerepét, szólt az alakulás utáni idők nehéz működési körülményeiről, az akkor még csaknem technikát- lan szövetség alapítóinak határtalan lelkesedéséről. Ezzel kapcsolatban idézett egy eredeti feljegyzést, mely szerint —, hogy valamiképpen némi pénzhez jusson a megyei szervezet — ötszáz forintért vettek egy odal nélküli, agyonhasznált teherautót, s ezzel bérfuvarozásba kezdtek, bár a jármű nem haladt gyorsabban, mint mellette a gyalogos kísérője. Azóta a szövetség a sportolásra, a honvédelmi előképzésre, nevelésre kitűnően alkalmas, korszerű tárgyi-technikai fejlődést ért el. Az ünnepi beszéd után köszöntők hangzottak el. A megyei párt- bizottság üdvözletét dr. Balogh László osztályvezető, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának jókívánságait Hegedűs István titkár, a megyei KISZ- bizottság elismerését Katus Zoltán titkár tolmácsolta. Az MHSZ-emlékünnepség „40 éves” emlékérmek- és plakettek, oklevelek és tárgyjutalmak átadásával folytatódott, majd a Szózat hangjaival fejeződött be. R. M. A Kecskeméti Alföld Szakszövetkezet szombati zárszámadó és vezetőségválasztó közgyűlésére érkezett Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A közgyűlés előtt a megye és a város, valamint a szakszövetkezet vezetőinek társaságában ellátogatott Csertő Gábor, szakszövetkezeti tag háztáji gazdaságába, ahol nemcsak a család munkájáról, hanem az itteni termelési lehetőségekről, gondokról és törekvésekről is tájékozódott. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola nagyelőadójában megtartott közgyűlésen a megjelent 258 tag nevében Erdödi Ferenc műszaki vezető köszöntötte Váncsa Jenőt és az elnökségben helyet foglaló dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Bodóczky Lászlót, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, dr. Ivicz Vilmost, a kiskunsági tsz-szövetség titkárát, valamint munkatársaikat és a szövetkezet kereskedelmi partnervállalatainak vezetőit. A Szarkási Általános Iskola tanulóinak hangulatos műsora után, dr. Domokos Zoltán szövetkezeti elnök ismertette a vezetőség beszámolóját a múlt év munkájáról, valamint szólt az idei feladatokról is. A szövetkezet három húzó ágazata, az ipari, a kisállattenyésztői, és a háztáji kistermelői integráció mellett tavaly a szolgáltató ágaza• Váncsa Jenő Csertő Gábor tanyájára megmutatta kitüntetéseit és okleveleit is. ta is megalakult és ezek együttesen lényegesen többet hoztak a közösnek, mint amennyit 1986-ban elkönyvelhettek. Az egyéni érdekeltség, az átalánydíjas elszámolási rendszer bevezetése és kiterjesztése — amelyet egyébként a szakszövetkezeti sajátosságokra az országban elsőként itt dolgoztak ki —- ugyancsak fontos tényezője volt a kiemelkedő eredményeknek. Emellett az intenzív vezetői munka, a közgazdasági szemlélet és a háztáji kistermelői integráció bővítése tette lehetővé, hogy a szövetkezet bruttó árbevétele elérte a 754 millió forintot, nyeresége pedig a 17,3 millió forintot. Ez utóbbi is ellátogatott, ahol a szövetkezeti gazda egyébként 40 százalékkal több, mint 1986-ban, s még figyelemreméltóbb, ha hozzátesszük: a nyereségtömeg a szövetkezeti vagyonnak 37 százaléka. Jól alkalmazkodtak a piaci kereslethez, amit bizonyít, hogy a kistermelés árbevétele egy év alatt húsz százalékkal nőtt és meghaladta a félmilliárd forintot. Az elnök a gondokat is fölsorakoztatta, az alaptevékenység, a kertészet, a szeszfőzés és gyümölcsfeldolgozás veszteségeinek okait elemezte, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. (Folytatás a 2. oldalon) Reagan „az erőn alapuló békéről” „A Szovjetunióval az erő pozíciójából kell tárgyalni” — emelte ki vasárnap a TASZSZ szovjet hírügynökség, kommentár nélkül, Ronald Reagan amerikai elnök szombati rádióbeszédét ismertető jelentése. Reagan úgy vélekedett, hogy a közepes hatótávolságú atomfegyverek felszámolásáról a Szovjetunióval decemberben kötött szerződést is az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok ’ ilyen atomfegyvereket állított hadrendbe Nyugat-Európában. Az elnök szerint a fegyverzetcsökkentés önmagában nem elegendő — „itt az ideje a Varsói Szerződés bizonyos átalakításának és annak is, hogy a Szovjetunió Európában felhagyjon támadó stratégiájával” — idézte a Reuter brit hírügynökség az amerikai elnököt. Az amerikai elnök heti szokásos rádióbeszédében ezzel indokolta, hogy a NATO-nak korszerűsítenie kell hagyományos és (rövid hatótávolságú) atomfegyverzetét. A NATO múlt heti brüsszeli csúcstalálkozóját értékelve az elnök azonban megjegyezte azt is, hogy az észak- atlanti katonai szövetség prioritásai között az első helyen a hadászati atomfegyverzet ötvenszázalékos csökkentése áll; a második helyen annak az egyenlőtlenségnek a felszámolása, amelyet a Varsói Szerződés hagyományos fegyveres erőinek a NATO erőivel szembeni túlsúlya okoz. Reagan szerint „az erőn alapuló béke” lehet tartós, ezt bizonyítja a NATO 40 éves története. A M1MSZTER VÉLEMÉNYE: A kecskeméti Alföld az ország legjobb szakszövetkezete Ma is miénk az ország! Barátommal épp arról beszélgettem, hogyan sorakozhatna föl mindenki a maga helyén a legjobban a kormány stabilizációs programjának támogatójaként, amikor beléptünk egy nagy élelmiszerboltba. Dél felé járt és egyetlen kifli meg zsemle sem volt a polcon. Elfogyott. Délután talán ismét lesz péksütemény — hallottuk. Talán . . .? Működik-e itt a piaci követelményrendszer? Felelősséget éreznek-e egyáltalán a fogyasztók alapellátásáért? Ez jutott rögtön eszünkbe. Ebben az üzletben egy másfajta hiányérzet is elfogott. A csemege osztályon negyedórát kellett várni, amíg egy kiszolgáló valahonnét előkerült — ám ugyanakkor az önkiszolgáló-állványok közt egy lépést sem tehettek a vevők az ABC őrszemeinek árgus tekintete nélkül. Nem hiszem, hogy a kereskedelemben ez a leghelyesebb munkamegosztás, A polcfelügyelők közül időnként elküldhetnének valakit kifliért, vagy zsemléért is. Ha csak mindenki a maga feladatait jobban, másképpen végezné, a gazdaság és a társadalom hajszálérhálózatán megindulhatna egyfajta — erőteljesebb — áramlás. Egy község szakszövetkezeti üzletének vezetője nemrég meg tudta oldani, hogy amíg nem kapott tejet és péksüteményt az áfész ABC-je, a hiányzó élelmiszerek pótlásáról maga gondoskodott. Bement értük a városba. Tiéd az ország, magadnak építed! Idősebbek még emlékezhetnek erre a jelmondatra. 1988-ban furcsa lenne, ha ilyen feliratok néznének te ránk, mégis úgy tűnik: meggyőzésre, sőt meggyőződésre napjainkban is szükség van ahhoz, hogy mindenki pontosan tudja: hol él. hol várhatja sorsa jobbra fordulását? Magukénak tekinthetik-e a hazát annak az építőipari vállalatnak a dolgozói, amelynek utcai-udvari munkaterülete olyan, akár a zsibvásár. Darujuk a sárba süppedve. A rakodólapok egymás hegyén- hátán. A törmelékben ép és törött betoncserepek keveredve. Sehol egy ember. Valószínűleg már ma is van olyan munkáltató Magyarországon, aki az ilyen felfordulásért felelős, pazarló dolgozókat szélnek eresztette volna! Ha mindenki a saját munkahelyén jól dolgozna! Mennyire megváltozna már ettől is körülöttünk az élet. Amennyire szívesen fogadjuk, hogy egyes autóbuszokon a vezető bemondja az útvonalat, az állomásokat, és végül barátságosan elköszön, ugyanúgy örömmel hallanánk ilyen jelentéseket is: nem herdálják az anyagokat sehol az országban; hiánytalan és gyors a kiszolgálás az üzletekben; a gyárakból csakis kifogástalan minőségű termékeket küldenek a fogyasztókhoz; a szolgálta- ‘ tők nem kötik ki, hogy ők hétfőtől péntekig 8—16 óránál tovább nem dolgoznak, mert nekik így köny- nyebb, ez a kényelmesebb. Jelenünk nem tűr tespedést. Ki- nek-kinek a maga munkájával naponta kell hozzájárulni — a kormány stabilizációs programjának és közvetve saját személyes boldogulásának valóra váltásához. Kohl Antal FEDETTPÁLYÁN, SZABADTÉREN A hétvége sportmérlege A hétvége nem szűkölködött a különböző rendű, rangú sporteseményekben. Megkezdődött a fociszezon az NB I-ben, az NB II-ben és a megyei bajnokságban, s a labda pattogása pálya köré vonzotta még a fázós szurkolókat is. S azok jártak jól, akik szemtanúi voltak az első mérkőzéseknek, mert a hangulat, a gólok, a játék sok pályán felmelegítette a kedélyeket. Nem volt fázós hangulat a Budapest Sportcsarnokban sem, ahol szombaton kezdődött és vasárnap ért véget a 19. fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság. Az első napon hat aranyérem sorsa dőlt el. A legértékesebb érmekért folyó versenyben Szalma Lászlóért szurkoltunk a férfi távolugrásban, aki évekkel ezelőtt a Kiskunfélegyházi Honvéd Kun Béla SE színeiben olyan magasra állította a szám megyei csúcsát, hogy az egy évtizeden belül aligha kerülhet veszélybe. A BS-ben tennészetesen más volt a mérce, mások voltak az ellenfelek is. Szalma végül is hatodik (!) fedettpályás érmét szerezve, 803 centiméteres ugrással a dobogó második fokára állhatott. Vasárnap 18 döntőre került sor, s meglepetésekben ezúttal sem volt hiány. A kellemesek közé tartozik, hogy a magyar színekben versenyző Ba- kosi Béla a közönség vastapsától kísérve 17,25 méterre „repült” a hármasugrásban, 10cm-rel megjavítva saját országos csúcsát, s ezzel a teljesítménnyel ezüstérmes lett. Nemzetközi versenyen szerepeltek a KSC cselgáncsozói, rangadókat játszottak megyénk kosárlabdacsapatai is, eredményeikről lapunk 7. oldalán, a sportrovatban számolunk be olvasóinknak. • Szalma László 803 centiméterrel ezüstérmes a távol- ugrásban. FEL VÉTELI PILLAN A TKÉP Főiskolára? Egyetemre? A címbeli kérdőjel már eltűnhet, hiszen a továbbtanulni szándékozó középiskolások eldöntötték, hol kívánják ismereteiket bővíteni: egyetemen vagy főiskolán. A jelentkezési lapokat kitöltötték, lassan a meghosszabbított határidő is letelik. Ezúttal Bács-Kiskun megye öt felsőoktatási intézményében érdeklődtünk arról, hány jelentkezőt fogadtak és mikorra várható az erőpróba ideje. Tudvalevő, a korábban előbbre hozott felvételi írásbelik, szóbelik időpontjait módosította a művelődési miniszter, vagyis a régi gyakorlat szerint adhatnak számot tudásukról a továbbtanulók. A Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán április 5-étől alkalmassági vizsgákat rendeznek, ahol a levele- zősök és a nappali tagozatra pályázók képességeit figyelik meg. így a június 16-ai írásbelire és onnan majd a június 20-ától több napon át tartó szóbeli vizsgára csak a legjobbak jutnak tovább. Egyébként mintegy kétszáz levelező adta be jelentkezési lapját, nappalira pedig háromszázhatvanan kívánnak bejutni. Az előzőre huszonötöt, az utóbbira százhúszat vehetnek fel. A bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán hasonlók az arányok, mint tavaly. Nappali tagozatra mintegy négyszázan, levelezőre kétszázan szeretnének felvételt nyerni, ugyanakkor hatvan, illetve száznegyven a szóban forgó tagozatok keretszáma. Az alkalmassági vizsgát Baján is a tavaszi szünetben kezdik, az írásbeli és a szóbeli időpontja azonos a kecskemétivel. Az idei felvételi adatok feldolgozását egyébként még nem fejezték be a tanítóképzőben. A megyeszékhely népszerű intézményében, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán főképpen az alföldi megyékből tanulnak tovább fiatalok. Az utóbbi tíz évben most jelentkeztek a legtöbben: 340-en. (Tavaly 280-an pályáztak ide.) Százötven diákot ér öröm, ha majd megkapja az értesítést az eredményről. Addig persze többször kell bizonyítaniuk tudásukat, rátermettségüket. A közös írásbelik — matematikából, fizikából — május 23-án és 24-én lesznek, a szóbelikre június 20-án, 21-én és 22-én kerül majd sor. A levelező tagozaton nincs meghatározott keretszám, eddig 69-en juttatták el jelentkezési lapjukat a kecskeméti főiskolára. Nekik 76 pont elérése szükséges a sikeres felvételihez, a nappalisoknak pedig 82. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karán nem tudtak még konkrét időpontokról tájékoztatni, annyit azonban elmondtak, hogy péntekig 291-en nyújtották be jelentkezési lapjukat. Ez a szám máris több, mint az előző évi. Száz, fiatal kezdheti majd meg tanulmányait az ősszel gyümölcs- és szőlő- termesztés, illetve a zöldség- és dísznövénytermesztés szakon. Levelező tagozat most nem indul. Elsőként közös írásbeli vár a továbbtanulókra, május végén biológiából és kémiából kell beszámolniuk. A szóbelik júniusban várhatók. Akik korábban érettségiztek, már valószínűleg májusban letehetik a felvételi vizsgákat. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézetében a közös felvételi-érettségi vizsgákat május 23-án, illetve 24- én tartják, a szóbelikre pedig június 21-én, 22-én, 23-án és 24-én kerítenek majd alkalmat. Százhuszonhat jelentkező közül mintegy nyolcvanat vesznek fel, ez máris több, mint tavaly. Levelező tagozaton 44-en szeretnének diplomához jutni. b, x.
