Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

A szegfű gondozása, védelme Hizlal az egész falu Orgoványon szinte minden udvaron karám, széna- és szalmakazal, télire tá­rolt takarmány. Néha elnyújtott mar- habőgés hallatszik. C. Tóth Sándorék- nál például huszonegy hízóbika pihen a karámban, három-négymázsásak. Az egyik pirostarka feláll, nyakát merevíti, fenyegetően mordul. — Bérhizlalási akció — tájékoztat C. Tóth Sándor. — Négy éve kapcsolód­tam be, viszonylag nagy állománnyal, így éri meg! A téesz szervezi, év elején kiadja az állatokat, ki mennyit igényel, annyit kap, csak meglegyenek a feltéte­lek. Aztán karácsonyra kigömbölyöd- nek a hízók, elérik a vágósúlyt. A rá­hizlalt tömeg után ötven forintot ka­punk kilónként. A tápot, szénát, egye­beket a szövetkezet biztosítja. Nekünk az a dolgunk, hogy minél kevesebb költséggel a lehető legjobb minőséget állítsuk elő. Ha a napi súlygyarapodás fölül van a kilón, nyereséges a vállalko­zás. Az asszony is besegít, egyedül nem győzném. A szövetkezetben karbantar­tóként dolgozom, jó keresetkiegészítés a bérhizlalás. Balogh Imrééknél sem kevesebb a látnivaló. A házigazda először munka­társával, majd vejével társult. Közösen gondozzák a nemrégiben elválasztott borjakat. Az istálló egyszerű építmény, semmi sem fölösleges, ezért meg is úsz­ták néhány ezer forintból az építkezést. A nevelési-hizlalási eredmények mégis jók. Szénarács, abrakos jászol, vizes­edény, bőséges, tiszta alom, no meg a kellő gondoskodás — ez a nyitja, hogy a házi zárszámadás mérlege pozitív. Balogh Imre kovács a Sallai Tsz-ben, meg az ebédet, reggelit fuvarozza a munkahelyekre. Megtalálja számítá­sát, elégedett, az itteni ösztönzési rend­szert jónak találja. Jut is, marad is, mindkét fél jól jár, amire a jövőben is lehet alapozni. Nincs szándékában ab­bahagyni, a háztáji egyre inkább biztos anyagi háttér. Az utcabeliek, szomszédok segítő­készsége példamutató Orgoványon. Bármennyire is leköti az embereket a túlmunka, tudnak szakítani időt kirán­dulásra, nyaralásra. Ilyenkor kisegítik egymást, átjárnak a szomszédba vagy akár az utca túlsó végére etetni, itatni, ha a szükség úgy kívánja. Balogh Imre és C. Tóth Sándor például nyugodtan élvezhette a szabadságot tavaly a Bala­tonon. Ismerősökre bízták az állato­kat. De így van ez akkor is, ha valaki netán megbetegszik. Azt mondják a helybeliek, van olyan időszak, mikor kétezer bika hízik egy- időben a házaknál. Minden második lakosra jut egy. Büszkék is erre Orgo­vány°n- 7,s. K. I. 9 C. Tóth Sándorék huszonegy bikát hizlalnak. A szeszélyes tavaszi időjárásban a hagyo­mányos korai paradicsom- és burgonyater­mesztés kockázattal jár. Talajmenti fagyok­kal is számolnunk kell, amelyek sokszor kés­leltetik, néha meg is hiúsítják a primőráru­termelést. A biztonságot és a koraiságot egy­aránt fokozó váz nélküli fóliatakarás a korai szabadföldi pardicsom- és burgonyatermesz­tésben is eredményesen'használható. A váz nélküli fóliatakarás módszerét évek óta ku­tatják a kecskeméti kertészeti főiskola zöld­ségtermesztés! tanszékén. Dj\ Dobos László és dr. Gólya Elek docensek gyakorlati ta­pasztalataikról, módszerük lényegéről és hasznáról számolnak be: A kiválasztott termőterület könnyen fel- melegedő, laza talajú legyen, ahol öntözési lehetőség is van. A váz nélküli fóliás termesz­téshez a rövid tenyészidejű korai fajtákat javasoljuk. Kutatásainkban a paradicsom­nál igen jó eredményt adtak a K—262 és a Treff fajták, a korai burgonyánál a legjobb eredménnyel a Cleopátra szerepelt; jó ter­mést hoztak még a Rubinia, Grácia, Pannon korai fajták. A fóliaágyásokat készíthetjük kézzel és üzemi méretekben géppel is. A 90—100 cm-es ágyúsokat két oldalról 20 cm magas bakház szegélyezze, amelyre kézzel vagy géppel terít­jük a fóliát. Nagyobb területen az ágyások el­készítését és a fóliaterítést egy menetben az FF—2 fóliafektető géppel végezhetjük. A paradicsomot 170 + 50x20 centiméte­res ikersoros térállásban helyeztük el; míg a burgonyát 150 + 70 x 25 centiméteres te- nyészterületre ültettük. Az ültetési időpont (és a takarás kezdete) megtervezéséhez figyelembe vettük, hogy a fólia alatt átlagosan 3-4 °C-kal melegebb van, mint a szabadban, ezért kb. 2 héttel „előbbre jár az idő". Paradicsomnál április közepére, burgonyánál pedig március köze­pére ütemeztük az ültetés kezdetét. Az ágyak takarására 0,04 mm vastag 1,8 m széles PE fóliát használtunk. Többéves kísérleteink alapján kedvezőnek bizonyult a 600 lyuk/m2 lyuksűrűségű fólia. A lyukak átmérője 1 cm. A fóliával takart növényeknél a - 4 °C-os talajmenti fagyok­nál sem tapasztaltunk fagy okozta károso­dást. A fóliát általában a májusi fagyosszentek után szedtük le. A burgonyánál — amennyi­ben a meteorológiai prognózis májusra erős lehűlést nem jelzett — április végén, május elején már levettük a fóliát. Ezt a munkát a késő délutáni órákban kell elvégezni. Paradicsomból tápkockás palántákat, burgonyából zömök csírájú előhajtatott gu­mókat ültettünk. A takarás idején és azt kö­vetően is, a csapadékviszonyoktól függően, öntöztük a növényeket. A váz nélküli fólia mindegyik évben ked­vező mikroklímát teremtett a növények fej­lődéséhez. A takart növényeknél többéves átlagban 2 hetes előnyt tapasztaltunk a ter­mésszedésnél. A váz nélküli fólia koraiságfokozó hatásá­nak köszönhetően az elért többletárbevéte­lek jelentősen meghaladják a takarás költsé­geit. A kertbarátok a szegfűt fűtött fó­liasátrakban, dugványozással akár ősztől tavaszig szaporíthatják. Legfontosabb követelmény, hogy jól felmelegedő, kissé lúgos, tehát mészben gazdag, középkö­tött, agyagos gyepszínföldet vagy vályogos kerti földet használjuk a földkeverékhez. A tápanyag dúsítása érdekében köbméterenként 100-150 kilo­gramm érett marhatrágyát és 1,5 —2 kilogramm szuperfoszfátot is tegyünk a földkeverékbe. A gon­dos gazda a fóliasátorban a kiülte­tés előtt legalább egy hétig 12 °C körüli hőmérsékletet tart. Négyzetméterenként 40-50 szeg­fűtövet ültethetünk. A szegfű seké­lyen gyökeresedő növény, ezért azt hálózni kell, „támaszokban” ne­velni. Az első háló a talaj felszíné­től 12 centiméterre, az azt követő 15 centiméterre, a további hálók pedig 20 centiméterre kerüljenek. Fólia alatt a növényeket visszaté­rés nélkül is nevelhetjük, de ha mégis megtesszük, a 3-5 levélpár felett törjük le. Ha azt akarjuk, hogy a szegfű szép nagy virájjfejeket neveljen, a főbimbótól számított hatodik le­vélpárig bimbózzuk le a növénye­ket. Mivel a szegfű gyökerei bősé­ges oxigénellátást igényelnek, he­tente csak egy alkalommal öntöz­zük a növényt. A léghőmérsékletet gondosan szabályozzuk, mert 20 Celsius-foknál magasabb hőmér­sékleten a növények kevesebb virá­got hoznak,, s a takácsatkákkal is meg fog gyűlni a bajunk. A közönséges vagy kétfoltos ta­kácsatkákat akár egy jó kézinagyí­tó segítségével is könnyű felismer­ni, mert fordított tojás alakú nős­tényeik 0,36—0,48 milliméter hosszúságúak, és sárgászöldtől na­rancsvörösig terjedően változatos színekben „pompáznak”. A hímek kisebbek, 0,22—0,42 milliméter hosszúságúak. Színük sárgától a narancs vörösig változik. Mint a károsítok nevében is benne van, háti oldalukon két sötét foltot vi­selnek. Sárgászöld, gömbölyű to­jásaik igen picinyek, 0,02—0,03 milliméter nagyságúak. Az atkák kártétele a szívogatás, először csak apró, halvány foltot lá­tunk, majd a levelek bronzos színt öltenek. A levelek fonákán a kárte­vők finom szövedéket készítenek. Ha nem védekezünk ellenük kel­lő időben, akár 9-10 nemzedékük is követheti egymást. Jó hatású ké­szítmény a MITAC EC 0,3 száza­lékban, a ROSPIN 0,2 százalék­ban és a POL-AKARITOK 0,2 százalék töménységben. Sz. Cs. PARADICSOM ÉS BURGONYA SZABADFÖLDÖN A korai termesztés titkai szabad idő ORVOSSZEMMEL A memóriazavarokról Nem ritka panasz a memóriazava­rok említése. Az emlékezés zavarai har­minc év körül jelentkeznek, s legtöbb­ször a „beteg” pánikba esik. Az ilyen jellegű panaszok gyakoriságára tekin­tettel állíthatjuk, hogy a memóriazavar népbetegség. Éppen ezért érdemes fog­lalkozni a jelenség okaival és a kezelés lehetőségeivel. Fontos megjegyezni, hogy az esetek túlnyomó többségében nincs szó szervi elváltozásról, azaz agyi vagy idegrendszeri megbetegedésről. Legtöbbször indokolatlanul magasak az igények az emlékezés iránt. Gyermekkorban a környezeti tár­gyak, a mindennapi cselekvési formák fogalmai, majd az iskolai tananyag je­lentik az emlékezési igényt. Ha egy tizenéves számára érdektelen szöveget olvas vagy filmet néz, nem érez hiányt, ha azokra másnap nem emlékszik rész­letesen, vagy fél év távlatában elfelejti a látott vagy olvasott anyagot. Egy fel­nőtt viszont — mondjuk úgy negyven­évesen — szégyenli, ha nem emlékszik egy általa hallgatott előadó, vagy egy külföldi államférfi nevére, egy kiállítás anyagára. A pályakezdő fiatalember is­meretségeket köt, adminisztrál, az is­kolai tanult anyagra is emlékezik, de az is tény, hogy pár évtized múltával az ismeretségek, szakmai tényezők, tele­fonszámok mintegy huszonötszörösét kénytelen — vagy legalábbis illene — készenlétben tartani. Van még egy lényeges körülmény, amit általában kevéssé vesznek számí­tásba. Ez pedig az összefüggések szöve­vénye. A pályakezdő személyeket is­mer, s azok személyi adalékait, kapcso­latait kevéssé veszi figyelembe. Talán nem is várják el tőle. A javakorabeli munkavállaló viszont kell, hogy ismer­je főnöke, munkatársai hovatartozá­sát, fenntartásait, netán családi, egész­ségi problémáit. Ez az ismeretanyag esetében elvártnak is minősül. Ezek az értelmi-érzelmi ráérzések is voltakép­pen az emlékképeket szaporítják és esetlegesen a perifériára szorítanak vagy nehezen felidézhetővé tesznek ke­vésbé fontos fogalmakat. Ezek a gya­korlatilag kevésbé fontos vagy nélkö- lözhetőnek minősülő fogalmak lehet, hogy korábban fontosak voltak, és fe­ledésbe merülésük az emlékezés romlá­sának képzetét kelti. Talán megnyugta­tásként hangzik, ha idézem néhai pro­fesszorom, a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert nézetét, miszerint az ember agya nem lexikon. A fogalmak tömegét nem maradéktalanul biflázni, hanem meg­találni kell tudni. Szerinte az ismeretek tömegének naprakészen való emléke­zetben tartása és felidézni tudása gátol­ja az összefüggések áttekintését és új gondolatok alkotását. Természetesen zavaró, ha fontosnak ítélt és korábban sokszor használt ne­vek, fogalmak után nyomozni kell. Ke­véssé vigasztaló, ha ilyen esetben a fon­tosabb fogalmak neveinek kiszorító ha­tására hivatkozunk. De van-e terápia? Vannak gyógyszerek és módszerek. A feketekávé, pontosabban a koffein gyorsítja a gondolattársítást, de pontat­lanná teszi azt. Olykor hasznosnak mi­nősítik a Cavintont, a glutaminsavat. Ha biztosak vagyunk abban, hogy be­tegség valóban nem forog fenn, a legfon­tosabb a fegyelmezett emlékezési tré­ning. Korlátozzuk figyelmünket szű- kebb környezetünkre és térképezzük fel az ott található fogalmakat, egyszerre csak egyet említve. Ezek a gyakorlatok erősítik a gondolati koncentrációt, nö­velve á memória biztosságát. Dr. H. G. TAVASZ AZ ÁRUHÁZBAN A kereskedelem a jólöltözöttségért Már nemcsak az időjárás és a naptár jelzi, hanem a ruházati üzletek kiraka­taiból is látszik: közeleg a tavasz, ami­kor a természettel együtt az ember is másik ruhát ölt. Az enyhe évszak közeledtével a leg­több nő átnézi ruhatárát, hogy melyik öltözékből lehetne „újat” varázsolni, melyiket lehetne kiegészíteni egy-egy új darabbal. Ezt segítendő, a napokban —’88-ban is divatosan címmel — egész napos rendezvény volt a kecskeméti Alföld Áruházban, ahol a Felsőruhá­zati Kereskedelmi Vállalattal (FER- rel) közösen bemutatták; milyen lesz a tavaszi női-, férfi- és gyermekruhadi­vat. Az érdeklődők nemcsak szemlélhet­ték a módit, hanem vásárolhattak is. Az áruház jól felkészült a kínálattal. Emellett — mint dr. Péterváriné Kele­men Ildikó, a konfekcióosztály vezető­je elmondta — gondoltak a pénztár­cákra is. Egyrészt olcsóbb árfekvésű készruhákat is sikerült beszerezniük, másrészt a bemutatott modelleket zömmel úgy választották ki, hogy ötle­teket adnak azok variálhatóságára. A Berkes Ferenc Kereskedelmi Szak- középiskola diákjainak „felvonulásán” láthatták a résztvevők, hogy a különfé­le kiegészítők — bizsuk, kalapok, sá­lak, övék — milyen szépen öltöztetnek. A nagyszámú érdeklődő előtt felvonul­tatott modellek leirását Vámos Magda, a Magyar Divat Intézet művészeti ve­zetője tolmácsolta nagy sikerrel. Szíve­sen adott szaktanácsot is. A délutáni program egyik érdekessége az „öltözte­tő” vetélkedő volt, helyszíni jelentke­zőkkel. A gyerekeket sem hagyták ki a játékból. A kecskeméti általános isko­lásoknak korábban meghirdetett, di­vattémájú rajzpályázatra beérkezett munkákat Vámos Magda értékelte elis­merően, majd apróbb ajándékokat kaptak a gyerekek. — pulai — SZALMAHOLMIK TISZTÍTÁSA A hazai háztartásokban régtől fogva fon­tos szerepük van a vesszőből, nádból, csuhá­ból, szalmából font holmiknak. E csinos és praktikus tárgyakkal minden rendben volna, ha a háziasszonyok tudná­nak mit kezdeni az óhatatlanul bekövetkező elszennyeződésükkel. Ám mert nem textíliá­ról, nem is műanyagról vagy más általunk már jól ismert anyagról van szó, és tönkre­tenni nem akarják — mert ragaszkodnának a különböző darabokhoz —, szomorúan fi­gyelik az erőteljesebb használatnak kitett tál­alátétek, szőnyegek bepecsételődését, elpisz­kolódását, mígnem kivonják őket a forga­lomból, és ha nincs hol őrizgetni, végül sze­métbe dobják. Nos, van mód a fonott szalmaholmik rendbehozására. Az első tennivaló: szárazon alaposan kikefélni. A több színből összeállí­tott, festett darabokat — amennyiben pere­mesek, öblösek, először ki kell bélelni újság­papírral, hogy azokat eredeti formájukra ki­támassza, majd langyos vízzel, pipereszap­pannal, körömkefével a szövés irányába jól át kell kefélni, végül tiszta langyos vízzel kiöblíteni, óvatosan megtörölni, és természe­tes hőfokon — tehát nem kályha vagy fűtő­test mellé téve —■ kiszáradni hagyni, s a pa­pírt csak akkor kivenni belőle, amikor telje­sen kiszáradt. A feliben barna, feliben natúr színű sző­nyegeket két munkaszakaszban kell rendbe- tenni. Először az egészet kikefélni, kiporszí­vózni. Aztán a barna csíkot, mintát — kö­vön vagy papírt alátéve — az előbb leírt módon tisztára sikálni, öblíteni. Ez után kö­vetkezhet a festetlen felület rendbetevése. Először langyos tiszta vízzel keféljük át. Hagyjuk, hogy jól megnedvesedjék, és a ros­tok közé bújt piszok fellazuljon. Közben ké­szítsünk egy tálkába fele Hypo-, fele víz ol­datot, és aztán ezt nem sajnálva tőle, de ügyelve, hogy a hypós víz a festett felületet ne étje — mert annak színét kiveszi —, ezzel keféljük át alaposan, a szövés-varrás irányá­ban a festetlen sávot. Várjunk negyed—fél órát, hogy a Hypó megtehesse a magáét, és csak akkor keféljük át még egyszer a festet­len sávokat a tiszta vízzel. Ha ez a kezelés nem használt a makacsabb foltoknak, pecsé­teknek, akkor azokra cseppentsünk tisztán hypót, és hagyjuk rajta, amíg el nem tűnnek. A szőnyegek szárítása kifektetve történjen. A kora nyári napfényen szépen szárad a rizs- szalma szőnyeg. Végül ugyancsak a hypós tisztítást java­soljuk a natúrszínű pohár- és tálalátétek, kenyérkosárkák, tálcák rendbetételére is. Létkérdés A rejtvény fő soraiban neves ókori szerzők gondolatai rejtőznek, amelyek­ből az élet minőségére kapunk feleletet. VÍZSZINTES:'1. . . .Ráby, Jókai regé­nye. 4. Seneca gondolata (Zárt betűk: L, A, L.) 13. Odahesseget. 14. Alap­mértékegység. 15. Fanyar erdei gyü­mölcs. 16. Húz. 17. Arab szultánság, fővárosa Masqat. 18. Helyhatározó rag. 19. Néma súgó! 20. Lefegyverez. 22. Osztrák, vatikáni és máltai gépko­csik jelzése. 23. Gabonanövény. 25. Máj váladéka. 26. Magas hegység a Szovjetunióban. 28. Mihályfi Imre 1963-ban készült tv-filmje. 30. Balatoni üdülőhely. 32. A Bánk bán egyik sze­replője. 33. Zárható fedeles doboz né­pies neve. 35. Erős délkeleti szél. 37. Egerek... emberek, Steinbeck regénye. 38. ... és Jacinta, sikeres tv-filmsoro- zat volt. 40. „Á” után mondjuk. 4L A szakma kiválósága. 42. Spanyol fér­finév. 44. Szalonnát főz. 46. Svájci üdü­lőhely. 48. Ceruza. 49. Jármű része. 51. Hazai szabvány röv. 53. Ilona becene­ve. 54. Fiúnév római számokból. 55. Meghunyászkodó. 58. Molibdén vegy- jele. 59. Ájul. 60. Páratlan varázs! 61. Zuhanni hagy. 63. Amerika őslakója. 65. Kerítés része. FÜGGŐLEGES: 1. A második gondo­lat (Zárt betűk: L, N, K.) 2. Szerva. 3. Szovjet vasútvonal. 4. Közismert. 5. Szerelemisten, Zeus és Aphrodite fia. 6. Német realista festő, grafikus (1815— 1905, Adolf.) 7. Létezik. 8. Kérdőíven szerepelhet. 9. Ritka női név. 10. Rövid téli hónap! 11. Eblak. 12. Jugoszláviá­ban élő nemzetiség. 17. USA-tagállam. 21. Görög bölcselő, a függőleges 1. szá­mú gondolat szerzője. 22. . . .Troli, Heine regénye. 24. Rossz angolul. 27. .. .torna, középkori viadal. 29. Aló mars. 30. Főverőér. 31. Hegycsúcs Ja­pán középső részén (2542 m.) 34. Birka hímje. 36. Autósiskola. 39. Természe­tes meleg víz. 40. Olajjal megken. 4L Mariska, népies rövidséggel. 43. .. .muri, Móricz Zsigmond regénye. 45. Hangosbeszélőn, rádión közöl. 47. Verset mond. 50. Kelttészta. 52. Férfi becenév. 56. Jakutszk folyója. 57. Feje­delmi ülőhely. 59. Részben odaígér! 61. Őse, régiesen. 62. Némán tapadó! 64. Ötszázegy Rómában. 65. Santa... vá­ros Argentínában. 66. Zártkörű röv. Beküldendő: a két idézet és a máso­dik szerzőjének neve. Turucz József A február 27-én megjelent rejtvény he­lyes megfejtése: Vízszintes 1.: SEMMI SINCS, AMI 7.: ANNYIRA HASON­LÍTANA 19.: A GICCSHEZ, MINT EGY REMEKMŰ Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Simkóné Jámbor Marianna, Ladánybene; Fischbäck Rudolf, Baja; Fehér István, Kecskemét; Révész Lász­ló, Császártöltés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents