Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

“Tita: '«Ci. c» .) ~ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliii. évf. 55. szám Ára: 2,20 Ft 1988. március 5., szombat Befejezte látogatását a modenai pártdelegáció A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát érsekhalmi kerületében. Bács-Kiskun megyei látogatását be­fejezve tegnap visszautazott Modenába a testvérmegye pártdelegációja, ame­lyet Werther Cigarini, az Olasz Kom­munista Párt KB tagja, a Modena me­gyei pártbizottság első titkára vezetett, s tagjai voltak Zerbini Claudio, a me­gyei pártbizottság propaganda- és saj­tófelelőse, Monari Alves, a megye nőfe­lelőse, valamint Grassi Torquato, a pártbizottság munkatársa. Az olasz vendégek — miután kedden eszmecserét folytattak dr. Szabó Mik­lóssal, a megyei pártbizottság első tit­kárával — Bács-Kiskun gazdasági, tár­sadalmi, kulturális életével ismerked­tek. Amint arról már hírt adtunk, jár­tak Kecskeméten a városi tanácson, az Agrikon Vállalatnál és a Kecskemét —Szikrai Állami Gazdaságban. Ezután megnézték Kiskőrösön a Pe- tőfi-szülőházat, majd Baján tájékozód­tak az időszerű társadalmi, politikai kérdésekről, és megtekintették a Bács- hús üzemét. A Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombinát érsekhalmi kerületé­ben a Hey-Ho nevű üdítőital gyártását tanulmányozták. A kiskunhalasi párt- bizottságon tett látogatás után a Csip­keház és az általános művelődési köz­pont volt a delegáció úticélja, majd Mélykúton az Univerexpo Szövetke­zetben és a Lenin Tsz-ben jártak a mo­denai vendégek. A tegnap Kecskeméten megtartott zárómegbeszélésen Werther Cigarini és . dr. Szabó Miklós értékelte a látogatást. Megegyeztek abban, hogy e mosta­nihoz hasonló tapasztalatcsere mind­két fél számára hasznos, ezért is szüksé­ges továbbfejleszteni a testvérmegyei kapcsolatokat. A meglévő megállapo­dás kereteit azonban ki kell szélesiteni, s az együttműködést új területekre is érdemes kiterjeszteni. Éppen ezért elvi megállapodás született, hogy rövidesen felveszi a kapcsolatot egymással a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a modenai kommunista ifjúsági szö­vetség. Szó esett a társadalmi kérdések­kel foglalkozó előadók cserelátogatá­sairól is. Szorosabbra kívánják fűzni a szálakat — a konkrét gazdasági, keres­kedelmi kapcsolat létrehozásának szándékával — a két testvérmegye me­zőgazdasági termelőszövetkezetei és az értékesítő szövetkezetek, illetőleg azok területi szervei között is. V. T. MI LESZ VELED, HIDROGLÓBUSZ? Töprengések Lajosmizsén A Vízgépészeti Vállalat 3. számú lajosmizsei gyáregységében már csaknem két évtizede készíte- „ nek acél víztornyokat. Az eltelt idő alatt ez vált az üzem fő termékévé. 1987-ben például a 211 millió forintos termelési érté­kük kilencven százaléka, és 16,5 millió forintos nyereségük döntő többsége a hazai és a csehszlovák piacra kerülő hidroglóbuszok gyártásából származott. Éppen ezért érzékenyen érintette őket az a rendelet, amely a víztornyok árindexét 1988. január 1-jétől 92 százalékban határozta meg. A szabá­lyozóváltozások miatt a csehszlovák exportra szállított hidroglóbuszok nyereségtartalma még a hazai piacra gyártottaknál is kedvezőtlenebbül alakul. Balázs István gyáregységi főmérnöktől megtudtuk, hogy a lajosmizsei üzem szakemberei a közel­jövőben hozzáfognak e stratégiai termékük „vallatásához”. Ertékelemző csoportot hoznak létre. A tervezőből, technológusból, anyaggazdálkodóból, üzemgazdászból és üzletkötőből álló team feladata az lesz, hogy megvizsgálja, miként lehet csökkenteni a víztornyok gyártási költségeit úgy, hogy közben minőségi paramétereik ne romoljanak. A vízgépesek elemzéseik eredményeként leg­alább tízszázalékos megtakarításra számítanak. A vállalkozást, a víztornyok helyszíni felállítását, szerelését, üzembe helyezését korábban a nagyvállalat egyéb üzemei végezték. Tavaly ezek a tevékenységek is átkerültek Lajosmizsére, sőt az idén szervizszolgáltatások bevezetésével szeretnék kiegészíteni a munkát. G. B. A csőoszlopot automata géppel hegesztik. • Ilyen hatalmas acélszeletekből áll össze a 200 köb­méteres gömbtartály. ÚT-, HÍDKORSZERÜSÍTÉS ÉS -ÉPÍTÉS A tavalyinál nincs több pénz AFOR-SAJTOTAJEKOZTA TO Megszűnik a normálbenzin, csökken az ólomtartalom A Szegedi Közúti Igazgatóság igazgatója Németh Sándor és mun­katársai, valamint a megye párt- és tanácsi vezetői közöt'_ érült sor tegnap megbeszélésre a közúti igaz­gatóság kecskeméti üzemmérnök­ségén. Ezen ott volt Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Mon- dik László, a tanács osztályvezető­je, valamint dr. Pálvölgyi István, a megyei rendőr-főkapitányság osz­tályvezetője, a megyei KBT titkára. Németh Sándor ismertette a köz­úti igazgatóság Bács-Kiskunban végzett tavalyi munkáját. Egyebek között a burkolatmegerősítéseket. (Soltvadkert, Kecel, Mélykút, Ti- szaalpár, Izsák, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös belterületén), a hídfenn­tartásokat, csomópont-átépítést, összekötőút-építkezéseket (ez utób­biakat az idén fejezik be) emelte ki. A múlt évben a szegedi igazgatóság 258,4 millió forintot, összes pénzé­nek 59,6 százalékát, költötte Bács- Kiskun megyei munkálatokra. Eb­ből az adatból is kitűnik, hogy lehe­tőségeikhez képest tettek eleget a megyei igényeknek, s ezért is érté­kelte Tóth Ferenc a megye és az igazgatóság kapcsolatát korrekt­nek, gyümölcsözőnek. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet az állagmeg­óvást szolgáló útburkolás — amely kőzúzalékkal történik t— technoló­giájának javítására, illetve az ilyen ■nMonpnira Pályaválasztási tapasztalatok Köztudott, hogy a tanulók pályaválasztási szándéka és a keretszámok által meghatározott iskola- és szakmavá­lasztási lehetőségek gyakran nem találkoznak. (Idén is túl nagy például az érdeklődés a középiskolák iránt: az 1743 helyre 2216 tanuló pályázik.) Pedig — saját tapasz­talatai alapján is — ki ne tudná, milyen hatalmas jelentő­ségű az iskola-, illetve pályaválasztás. A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézetben a közel­múlt ilyen irányú tapasztalatait összegző, de már az 1988 —89-es tanév beiskolázásának előkészítését is célzó ta­nácskozást rendeztek a napokban. A pályaválasztási ta­nácsadással foglalkozó munkacsoport elsősorban azok­nak a pedagógusoknak a véleményére volt kíváncsi, akiknek a tanulói igénybe vették az intézmény szakembe­reinek segítségét. Az elképzelések és a lehetőségek összehangolására a gyakorló pedagógusok és az intézet munkatársai több javaslatot is tettek. Kiemelték, mennyire lényeges a csa­lád és az iskola sajátos személyiségformáló tevékenysége, mely éppúgy hozzátartozik a pályaválasztási döntés elő­készítéséhez, mint a fiatalok önismeretének:, a szülők gyermekismeretének növelése is. Pszichológiailag, peda­gógiailag egyaránt fontos, hogy időt biztosítsanak a vá­lasztott pályával történő, azonosulásnak. Mindez persze egyenlő felelősséget ró a szülőre, a szaktanárra, a gyer­mek pályaválasztását koordináló osztályfőnökre és a pedagógiai intézet szakembereire. Ebben a munkában is rendkívül nagy feladat hárul az osztályfőnökökre, az iskolai pályaválasztási felelősökre, akik szóvá tették azo­kat a hát%iltató tényezőket is, amelyek a legfőbb nehéz­ségeket jelentik számukra. Ezek közé tartozik például a 7. osztályos pályaválasztási, orvosi szűrővizsgálatok el­maradása. Továbbra is gondot jelent, hogy a leánytanu­lók részére rendkívül kevés a szakmaválasztási lehetőség. Beszámoltak arról is, hogy olykor mekkora probléma a gyakorló pedagógusok számára a szülők szembesítése a valósággal: a gyermekről alkotott elképzelések és a gyer­mek adottságai közötti — nem ritkán nagy — eltérés miatt. Többen megjegyezték azt is, hogy — tapasztalataik szerint — túl nagy a középfokú intézmények önállósága az új szakmák, fakultációk megszüntetésében, indításá­ban. Megoldhatatlan feladat számukra, hogy idejében kövessék a változásokat. Valamennyi résztvevő teljes mértékben egyetértett abban, hogy a szaktanácsadáso­kon megjelent tanulók javítanak tanulmányi eredménye­iken is. Ennek magyarázatát az intézeti munkacsoport vezetője, dr. Czinege Gábor adta meg, amikor elmondta, hogy a pszichológiai vizsgálat során segítik a fiatalokat önismeretük növelésében, sőt azt is bemutatják, hogy valójában milyenek szeretnének lenni, s elképzeléseik valóra váltásáért mit kell tenniük. K. J. útszakaszok elkerülésének lehető­ség szerinti megoldására. Már el­kezdődött a Solt - Kalocsa- Baja főútvonalon az útirányjelző táblák felülvizsgálata és szükség szerinti cseréje, amelyet gyorsítani kell — jegyezte meg az osztályvezető. Az idei megyei feladatokra csak a tavalyival azonos pénz áll az igaz­gatóság rendelkezésére. Ebből első­sorban az utak állagmegóvását folytatják, valamint hat településen építenek 16 millió forintért kerék­párutat. Központi keretből tovább épül az M5-ÖS autópálya, amely várha­tóan 1989 végére eléri Kecskemét határát. Jelentős feladat lesz a bajai Duna-híd kiszélesítése. Erre ebben az esztendőben 50 millió forintot költenek és a szélesítés a jövő év végén befejeződik. Tohai László zárszavában kérte, hogy az igazgatóság és a tanácsok együttes pénzéből megvalósuló be­ruházások koordinálását az igazga­tóság továbbra is tekintse szívügyé­nek. Fölvetette: szükség lenne olyan pénzügyi alap létrehozására tanácsi és KM-forrásból - - ame­lyet a településfejlesztésekkel össze­függő úthálózat bővítésére használ­nának föl. Az igazgatóság vezetője az elkö­vetkező hetekben a megye városai­ban ismerteti és egyezteti a körzete­ket érintő munkákat. Cs. I. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A központi államigazgatás felépíté­sét érintő döntések végrehajtásának ta­pasztalatairól, az új szervezetek kap­csolatrendszerérői tájékozódtak a fő­városi, megyei és megyei városi tanács­elnökök pénteken a Parlamentben Horváth István belügyminiszter vezeté­sével megtartott értekezletükön. Az eszmecserén — amelyen részt vett Var­ga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője — az új vagy kibővített hatáskörrel tevékenykedő minisztériumok vezetői számoltak be az egyes tárcák megválto­zott tennivalóiból eredő szervezeti kia­lakítás helyzetéről, a helyi állam- igazgatási szervekhez fűződő jövőbeni kapcsolataikról. A tanácskozáson Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter, dr. Medve László szociális és egészség­id Folytatás a 2. oldalon) Sajtótájékoztatót tartott tegnap az újságírószövetség székházában az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, va­lamint az Ásványolajforgalmi Vállalat. Amellett, hogy a résztvevők megismer­kedhettek az Áfornak az ellátás színvo­nalát javítani szándékozó kereskede­lempolitikájával, legnagyobb érdeklő­dés az ólommentes, illetve környezetkí­mélő benzin hazai forgalmazásának jö­vőjét kísérte. Az Áfor törekvéseiről Sokorai István vezérigazgató, az OKGT fejlesztési el­képzeléseiről dr. Schier Ödön vezér­igazgató-helyettes számolt be. A belső­égésű motorok hajtóanyagának jelen­legi termékszerkezete húsz évvel ezelőtt alakult ki. Azóta a 86-os oktánszámú benzin felhasználásának részaránya 80-ról negyven százalékra csökkent, s a jövőben várhatóan még kevesebb lesz. Ólomtartalma jelenleg 0,4 gramm/ liter, ennél lényegesen kevesebb példá­ul Csehszlovákiában is, ahol literen­ként 0,23 gramm. A nemzetközi mércé­vel is elfogadható mennyiség 0,15 gramm, s ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, akkor 1991. január el­sejétől mi is ilyen alacsony ólomtartal­mú benzint használhatunk majd. Módosul az oktánszámválaszték is. A jelenlegi elképzelések szerint — s ezt a motorkerékpárosok érdekében töb­ben is helytelenítették — megszűnik a 86-os benzin gyártása, s 1991-től 92-es és 98-as benzint kaphatnak majd a KGST-országokban készült autók (csökkentett ólomtartalommal), míg a katalizátoros személygépkocsik részére tovább növekszik a 95-ös ólommentes euroszuper benzin forgalmazása. A fogalmak pontos tisztázása végett nem árt megjegyezni, hogy a katalizá­tor a kipufogógáz környezetszennyezé­sét csökkenti. Az a személygépkocsi, amelyik ilyennel fel van szerelve, csak ólommentes benzint kaphat, mert kü­lönben a berendezés tönkremegy. Kö­telezővé tenni tehát csak ott lehet, ahol gyártása megoldott, s ólommentes ben­zin korlátlanul kapható. A KGST- országokban a közeljövő tehát a kör­nyezetkímélő, ólomszegény benziné, mivel a katalizátoros autókat csak a távolabbi jövőben várhatjuk. A gázolajak tekintetében a fő cél a dermedéspont és a kéntartalom csök­kentése. Előbbi üzembiztonsági, utób­bi környezetvédő célból. Jelenleg a kéntartalom 0,5 százalékos, 1991-től viszont — a jelenlegi elképzelések sze­rint — csak 0,2 százalék kéntartalmú gázolaj hozható majd forgalomba. B. F. I. Szervezeti változások a MÉM-ben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezeti korszerűsí­tésének feladatait, teendőit ismertette tegnap az újságírókkal Váncsa Jenő miniszter. Mint elmondotta, a feladatok megoldását azzal is segítik, hogy a főhatóság munkáját átszervezik és ezzel gyorsítják a tervezést, a döntés- hozatalt és az ügyek intézését. A minisztérium vezetési stílusának megújítását szolgálja, hogy az eddigi­nél jobban körvonalazták az irányítási és a hatósági munkát. Három nagyobb részleget alakítanak ki; az egyik a termeléspolitikával foglalkozik, a másik a közgazdasággal és a kereskedelemmel, a harmadik pedig a hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat látja el. Ily módon szerve­zeti egységbe hozzák össze a különböző ágazatok szervesen összefüggő munkaterületeit és lerövidítik a főhatóság belső „útvonalait”. Ezt a fölál­lást tükrözi a MÉM vezetési rendje is. A minisztériumi apparátus munkáját az államtitkár szervezi, a miniszterhelyettesek pedig a továbbiakban nem a részlegeket irányítják, hanem csakis a különböző témák megoldására irányuló tevékenységet. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a minisztériu­mi főosztályvezetők és a hivatalvezetők teljes önállóságot kaptak, döntése­iket a területükön maguk hozzák és azokért teljességgel felelnek. Az élelmiszer-gazdaságot érintő nagy horderejű, szélesebb áttekintést igénylő, elvi jelentőségű ügyekben véleménynyilvánításra és javaslattételre agrárpolitikai tanácsot hoz létre a minisztérium. Tagjai elsősorban az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek vezetői, az agrártudományok, valamint a politikai élet és az államigazgatás képviselői. A minisztériumi szervezet korszerűsítésével egyidejűleg megváltozik az ágazat szakigazgatási intézményrendszere is. Felülvizsgálják a hatósági feladatokat és a feleslegesnek bizonyulókat megszüntetik, egyes feladato­kat pedig vállalati hatáskörbe adnak át. Az átszervezés egyik lényeges szempontja, hogy a hatósági tevékenységet elválasztják a szolgáltatástól, ez ugyanis a jelenlegi struktúrában többnyire egyugyanazon intézmény feladata. A MÉM létszáma az intézkedések nyomán százhatvannal csökken, a főhatóság kettővel kevesebb miniszterhelyettessel és héttel kevesebb főosz­tállyal dolgozik. Huszonegy osztályt is felszámolnak, illetve másokkal egyesítenek. A minisztérium a piacfelügyeleti tevékenységet átadja az újonnan alakult Kereskedelmi Minisztériumnak, a nem hatósági jellegű árellenőrzéseket pedig az illetékes főhatóságnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents