Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1988. március 4. • PETŐFI NÉPE • 5 KIJUTOTTAK A KÁTYÚBÓL... Dunaegyházi igenek és nemek Törpevízmű, műtrágyatároló és üzemi konyha épül Dunaegyháza, a kétezer lakosú, szlovák ajkú falucska az ártér löszdombjain épült. Az ősi település többször is meghalt és feltámadt a történelem folyamán. Fontos dátuma például a faluhistóriának 1704. A Jármy és Paksy családok, a törökdúlás ajatt pusztává lett birtokaikra ekkor kezdték a szlovák családokat telepíteni — Árva, Nyitra és Zólyom vármegyékből —, hogy megműveljék az elhagyott, parlag földeket... emberek háta, oly sok romlott meg a vermekben. Az idén elégedettek lehetünk a szeszélyes növénnyel. Hetvenhat hektáron, háromszázhúsz vagonnal termett; 19 millió ágazati nyereséget adott. A konjunkturális többlethaszon csak ötmillió. Tehát jócskán hozott volna a „földi alma” akkor is, ha az 1987-es rekordár nem növeli eredményünket. A háztájiban 42 hektáron vetettünk krumplit. Tagjaink 80—120 ezer forintot vehettek föl elszámoláskor; volt aki úgy, hogy nem is tudta, hol is volt a területe, ugyanis a szedésen kívül minden munkát a szövetkezet végzett el. Miért mi jár? A Haladás tagsága ma dönt arról is: hogyan tovább? A közösség tervei hasonlóan fogalmazódtak, mint a kormányprogram. A fegyelmezettebb, hatékonyabb, eredményesebb munkára teszik a hangsúlyt. Ha a tavalyi sikert nehéz is lenne megismételni 1988-ban, a vezetőség úgy látja, hogy 10 millió körül hosszabb távon is stabilizálható a nyereség. Mindehhez persze az is kell, ■* hogy a tagság saját dolgaiban a jövőben is önállóan dönthessen. A gazdálkodás szabályozói hosszabb ideig állandóak maradjanak. Pontosan lehessen látni: miért mi jár? Mit érdemes elvégezni és mit nem? Ez persze nemcsak a dunaegyházi másfél száz, hanem országunk tízmilliós közösségének is érdeke... Farkas P. József A rendteremtés nehézségei A válságos sorsú közösség fejlődése aztán 1986-ban vett igazán lendületet. A tagság új tisztikart választott, amely azt ígérte: rövid időn belül racionalizálja a termelést, eredményesebbé teszi a munkát. Szabados Lajos elnök, a vezető szakemberekkel és a tagsággal közösen, legelőször is „általános rendrakáshoz” fogott. Nem ment könnyen! Azoknak, akik megszokták a laza munkafegyelmet, az italozást, a közös vagyon prédálását, a szemetes telephelyeket, nem tetszettek az újítások. A közösség következetességét bizonyítja: rövid időn belül több vezetőt is el- bocsájtottak, s tizenöt tagot kizártak. Az elnökség hamarosan közép- és hosszú távú gazdaságfejlesztési tervet is készített. Legfontosabbnak ítélték, hogy a látszatsikerekért ne áldozzák fel a jövőt, a termelés alapjainak gyarapítását. Új Rábát és négy MTZ-t vásárolA „pityóka” segített Honnét van mindehhez erő és pénz? Hogyan növekedhetett két év alatt 18 százalékkal a tagság jövedelme? Hogy sikerült az 1987-es nyereségtervüket 315 százalékkal túlteljesíteni? A mai zárszámadáson 18 és fél millió nyereségről számolhat be a másfél száz fős szövetkezet vezetősége. A Haladás igazi tartaléka — tudtam meg az egyik értekezletükön — a szorgalom és a szaktudás. Az emberek ragaszkodnak az olyan munkahelyhez, ahol világosak a célok és tisztázott, hogy teljesítményéért mit várhat a dolgozó. Ma már rangot jelent, ha valaki a dunaegyházi termelőszövetkezetben dolgozhat. — Ha valaki egyszer megírná gazdaságunk történetét — mondja Szabados Lajos elnök — 1987-et, legtalálóbban a „Burgonya éve” fejezet címmel jelölhetné. Igaz, itt már eddig volt néhány krumplis év. Akadt olyan is, amikor a „pityóka” nevét hallva borsódzott az Majdnem a jövőjük is ráment Hogy miért kezdtem a helyi termelő- szövetkezetek gazdálkodásáról szóló beszámolót históriai adatokkal? Mert a mai krónikásnak szinte kikerülhetetlenül kínálkozik az összevetés. A falucska lakói — olyanok is, akik Paksra vagy Dunaújvárosba járnak dolgozni, vagyis akiknek nincs sok közük a helyi gazdaság ügyeihez — a nyolcvanas évek kezdeti időszakát a török időkhöz hasonlítják. A helyi közös gazdaság gondjai miatt akkoriban újra igen válságos időszakot ért meg a falu. Sokan költöztek el a közeli iparvárosokba .— helyben jövőt nem remélve. Több volt a temetés, mint a keresztelő. A bajok nem azért jelentkeztek, mert az emberek lustálkodtak; értelme, célja veszett a munkának. Senki sem akarta a szomszéd falu téeszével az egyesülést, „felsőbb utasításra” azonban megszavazták, s létrejött a kényszerű frigy. A két közösség persze nem dűlőzött egymással. Különösen a dunaegyháziak sérelmezték a „távirányítás” hátrányait. Volt úgy -— emlegetik a faluban még ma is —, hogy ugyanazon munkáért a „közös-közös” .nem egy mérővel osztotta a javakat. Végül a kátyú legmélyén — halaszthatatlanná lett a válás. És amint az lenni szokott a bontás-osztásoknál: mindkét fél ráfizetett. Mások döntöttek felelőtlenül, de az „árát” — a szanálási hiteleket — a dunaegyházi és az apostagi szövetkezetek tagjai fizették. Egy szétzilált, eladósodott közösség próbált elölről kezdeni mindent Dunaegyházán 1981. február elsején. A 22 milliós adósságot csak komoly áldozatok árán tudta törleszteni az újjáalakult Haladás. Sokáig nem tudott egyenesbe jönni a gazdálkodás. Majdnem a jövőjük is ráment a bizonyításra: Igen is, egyedül is megállunk a lábunkon; nyereséggel zárunk!” tak, munkagéptartozékokkal. A Zöldérttől átvették a burgonyaosztályozó sort, hamarosan megépült a takarmányszárító üzem. Fejlesztették az öntözőkapacitást is. Mivel a szövetkezet adottságai kedvezőtlenek — ennek ellenére fő bevételi forrása hagyományosan az alaptevékenység — sokat áldoztak azért is, hogy biztonságosabban termelhessenek. Két év alatt 12 milliót fordítottak fejlesztésre. S már megkezdődött az előkészítése a száz vagonos műtrágyatároló, a törpevízmű, valamint az üzemi konyha építésének. A HÁZ VESZÉLYEI A lakó- és munkakörnyezet javításával az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak világszerte. Kiderült, hogy az épített környezet emberre gyakorolt fizikai és pszichikai hatásainak felderítésében az orvostudomány, a pszichológia, a színdinamika, az elektronika, az építéstudomány és egyéb szakterületek tudósainak szorosan együtt kell működniük. Ehhez úgynevezett építés- biológiai intézetek létrehozására van szükség, amit még nem minden ország engedhet meg magának. A szomszédos Ausztriában már működik egy ilyen, amelynek kezdeti eredményei között már ma is — a kutatások kezdetén — jó néhány komolyan figyelmeztető megállapítás vár mérlegelésre. A jó helykiválasztás Az épületek helykiválasztásánál például — az egyéb szempontok mellett — fontos lenne megvizsgálni a kiszemelt helyszín sugárzási viszonyait. A föld káros kisugárzásai ugyanis — és ezt- már az ókorban tudták — stresszhatással terhelik az ember idegrendszerét. A mesterséges építőanyagoknál a radioaktív sugárzás veszélyére figyelBiológia és építészet meztetnek a tudósok. Úgy tapasztalták, hogy jelentős a salakfélék, a válaszfalaknál használatos gipsz, egyes betonfajták, az alumíniumgyártási vörösiszap és más anyagok felhasználásával készített téglák kisugárzása. Nedvesség és kipárolgások Nagyon ártalmas az ember egészségére, ha az épület nem száraz. Am tudott dolog, hogy egy betonszerkezetű épület kiszáradása több évet is igénybe vehet. Csaknem mindig korán használatba veszik az ilyen épületeket, vállalván a rossz biológiai környezetet. A nedves épületszerkezet táptalaja a baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak. Mérések bizonyítják, hogy egy fal nedvességtartalmának 2 százalékos növekedése mintegy 25 százalékos hőszigetelés-romlással jár. Különösen veszélyesek építésbiológiai szempontból a nagy tömegben használt vegyi anyagok. A tapasztalatok szerint érzékeny embereknél a beépített, felhasznált anyagok kipárolgása vagy érintése súlyos idegzavarokat, asztmás rohamokat, allergiás bőrbetegségeket válthat ki. Fűtés és légcsere Ronthatják az ember biológiai környezetét egyes épületgépészeti berendezések is. így például a rosszul elhelyezett elektromos vezetékek — tartós és ellenőrizhetetlen — elektromágneses hatása fejfájást, álmatlanságot okozhat. A lakásban általában szükség van az óránkénti legalább háromszoros légcserére, a konvekciós (hőáramlásos) fűtőtestek helyett a korszerűbb sugárzófűtések bevezetésére. Az építésbiológusok szerint a nyílt kandallófűtés is kedvezőbb, mint a ma általában használatos radiátoros központi fűtés. Az épületekben nagy szükség van a napfényre, ezért az ibolyántúli sugárzást is áteresztő kvarcüveg beépítése lenne ideális (még ha jóval drágább is a közönséges üvegnél). Az elmondottakból is. látható, hogy az építésbiológiai kutatások azt célozzák, hogy a műszaki haladással együtt a minőség biológiai vonatkozásai is előtérbe kerüljenek, ne alakuljanak ki az emberre károsan ható körülmények, és a meglévő hibák megszűnjenek. NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK Jobban alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez A Kiskőrös és Vidéke Áfész az előző évi munkát értékelő mai küldött- gyűlésén — amelyet a Szarvas Vendéglátóipari Kombinátban tartanak — az igazgatóság nevében Pétervárí János elnök jelentős eredményekről számolhat be. Tovább erősödött a tagsági kapcsolatok rendszere. Tavaly 145 személlyel gyarapodott a taglétszám. Ezzel az áfész körzetéhez tartozó terület lakosságának csaknem 28 százaléka tagja a szövetkezetnek. Számottevően emelkedett a részjegy és a célrészjegy mennyisége. Ez utóbbi záróállománya az elmúlt év végén megközelítette a 62 millió forintot. A szövetkezet legfontosabb feladatának és céljának az elmúlt évben is a tagság és a lakosság gazdasági, társadalmi érdekeinek sokoldalú szolgálatát tekintette. Az ellátáson túl fokozott figyelmet fordítanak a termeltetésre, a felvásárlásra, és lehetőségeik függvényében az élelmiszer-ipari-termelésre. Áruforgalmi terveik nagyrészt megvalósultak. Megoldották a folyamatos eh látást, az árukínálatot sikerült jobban igazítani a kereslethez. Anyagi lehetőségeikhez mérten felújították kereskedelmi egységeiket cs vendéglátó-ipari üzleteiket. Meghatározóvá vált az árbevétel és az eredmény szempontjából az új üzemelési formában működő egységek száma, tevékenysége. Tavalyi árbevételük 1155 millió forint volt, amely 65 millió forinttal magasabb, mint az előző évben. A növekedés tulajdonképpen a tervezett szinten valósult meg. Alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott ellátás volt a jellemző. Új szolgáltatásként vezették be a központi ABC-áruház- ban a hidegtálkészítmények árusítását, melynek nagy sikere volt. A ruházati cikkek vásárlásában visz- szaesést tapasztalhattak. Vegyesiparcikkekből az év utolsó harmadában az adótörvény elfogadása és a várható idei áremelkedések hatására sok volt a hiánycikk. A nagykereskedelmük éves forgalma 71 millió forint volt. A forgalomban az élelmiszerek aránya a meghatározó, elérte a 75 százalékot. A csehszlovák és a lengyel partnerekkel kialakult kapcsolatok eredményeként 530 000 rubel értékű árut cseréltek. Sikerrel jártak tárgyalásaik Bulgáriában is. Egy bolgár szövetkezettel kötöttek szállítási szerződést 190 000 rubel értékű árura. Ezzel is tovább kívánják bővíteni a választékot. Dinamikusan fejlődött a felvásárlási üzemág. Exporttervét 16 százalékkal túlteljesítette. A Szarvas Vendéglátóipari Kombinát a Gastrocoop üzlethálózat tagjaként számos turistacsoportot fogadott. Az ételek minőségével, mennyiségével, a kiszolgálás kulturáltságával elégedettek voltak a vendégek. Summázva: tavalyi gazdálkodási eredményük megközelíti a 34 millió forntot, ez az előző évinél 12 százalékkal több. Az eredmény növekedéséhez hozzájárult az árbevétel, az árrésszint emelkedése és a költségcsökkentések is. Küldöttgyűlés Kiskőrösön Az idei tervek készítésekor számoltak azzal, hogy a január elsején bevezetett adóreform jelentősen érinti a szövetkezet áruforgalmát és gazdálkodását. Az általános forgalmi adó körének és mértékének növekedése a korábbi időszakhoz képest erőteljesebb áremelkedéssel járt. Az áruforgalomban várhatóan növekszik a kereslet az olcsóbb, de jó minőségű cikkek iránt. Nagy figyelmet fordítanak ilyen áruk beszerzésére. Sokszínű kínálatot, kulturált vásárlási körülményeket akarnak teremteni, csak így tudják vevőiket megtartani. Olyan mennyiségű és választékú árukínálatot szándékoznak kialakítani, amely mindenkor rugalmasan igazodik a lakossági jövedelmeknek megfelelő vásárlói igényekhez. Kiemelt figyelmet fordítanak a minőség védelmére. Kiskereskedelmi forgalmukban számítanak a fogyasztói struktúra átrendeződésére. Az árkiegészítések megszűnéséből fakadó drágulások mindenképpen takarékosabb felhasználásra, kisebb tételű vásárlásokra ösztönöznek. A tagsági kapcsolatokban is jelentős átalakulásokkal számolnak. A vásárlások utáni kedvezmények az üzletpolitika eszközének számítanak, egyszerre betöltik a gazdasági és a mozgalmi funkciókat. Arra törekednek, hogy a kedvezmények vonzerőt jelentsenek a tagoknak, annál is inkább, mert anyagi támogatásukra — részjegy, célrészjegy, kölcsön — számítanak. így valósíthatják meg fejlesztési elképzeléseiket. Kereskedő Sándor Adatbank a szántóföldekről Baranya megye háromezer szántóföldi táblájáról táblánként 100 adat érkezik feldolgozásra a Baranya Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásra. Ennek az adatbanknak a segítségével tervezik a következő évi növénytermesztést — fajta, műtrágyázás, növényvédelem — a megye ötvenkilenc termelőszövetkezetében és öt állami gazdaságában. NYEREMÉNYJEGYZÉK a Kecskemét Városi Tanács által kibocsátott „tanácstagi közműfejlesztési" kötvényvásárlói között 1988. február 22-én megtartott ajándéksorsolásról Sorsz.: Nyeremény megnevezése a kötvény címlet/Ft sorszám 1. Kecskeméti Szemle, 1 éves előfizetés 50 000 000 701 2. Kecskeméti Szemle, 1 éves előfizetés 50 000 000 784 3. Petőfi Népe, napilap, féléves előfizetés 50 000 000 474 4. Petőfi Népe, napilap, egyéves előfizetés 50 000 000 125 5. MSZB MGTSZ, ajándékcsomag (képzőműv. könyv 8 db) 50 000 000 367 6. Helvéciái ÁG, ajándékcsomag (saját termékekből) 50 000 000 430 7. OTP BKKM-i Igazgatóság, táskarádió, VEF 206. típ. 50 000 000 317 8. CENTRUM ÁRUHÁZ, sasliksütő 10 000 000 465 9. FÉSZEK ÁRUHÁZ, 2 karikás gáztűzhely, PB 50 000 000 702 10. AGRIKON, BRG-magnó + 5 db kazetta 50 000 000 292 11. AGROKER, Robi típ. rotációs kapa 10 000 000 736 12. Főnyeremény, Városi Tanács, 126 típ. Polski Fiat 50 000 000 152 B B H B B H B B Az ajándéktárgyakat átvehetik a Kecskemét város és környéke nyertes lakosai a városi tanács gazdasági hivatalában munkaidő alatt, a megye többi nyertes lakói pedig ahhoz az OTP-fiókhoz kérjék bejelentés útján elküldeni nyereményüket, ahol a nyertes kötvényt vásárolták. A főnyeremény csak a városi tanácsnál vehető át, ahol a nyertes közreműködésével gondoskodnak a gépkocsi levizsgáztatásáról és a gépjármű okmányainak, valamint egy évre szóló AB Casco biztosítási szerződésének átadásáról is. A nyeremény átvétele a nyertes számú kötvény felmutatása és az átvételi elismervény aláírása után lehetséges. Az át nem vett nyeremények megőrzését a városi tanács a sorsolástól számított legfeljebb dűnapig garantálja. Ezt követően már csak a nyereménytárgy beszerzési árának kifizetésére kötelezhető. A kötvénytulajdonos a nyeremény felvétele után ts szabadon rendelkezik a kötvény felett. A lejárati idő alatti tulajdonos jogosult hiánytalanul az azon feltüntetett időpontban a visszatérítendő tőke és adómentes kamatjövedelem felvételére. SORSOLÁSI BIZOTTSÁG Dr. Fáy Ferencné sk. elnök Dr. Szűcs Sándor sk. tag 582 • Szabados Lajos: 76 hektáron háromszázhúsz vagon „földi alma” termett; 19 millió ágazati nyereséget hozott. • A Zöldért Vállalattól osztályozó gépsort vásároltak, így helyben tudják előkészíteni a piacra kerülő burgonyát.
