Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

1988. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ AKCIÓ VÉGET ÉRT — A MUNKA NEM! Kunadacs kapta a legnagyobb összegű díjat Amint a napokban beszámoltunk róla, kihirdettek a „Nemdohányzói tele­pülések" pályázat eredményét. Me­gyénkből három község Fiilöphétza. Kunuihtes. Pirié) nem kisebb feladat­ra vállalkozott, mint hogy egy kerek esztendeig sem a közterületen, sem a nyilvános helyeken az odavalósiak nem gyújtanak rá. Az eredményes munkát végző település részére egymillió forin­tot ajánlott fel az akció meghirdetője, a Hungária Biztosító. Később, amikor a pályázó községek száma 31-re gyara­podott, ezt az összeget további félmil­lió forinttal emelte. Az Országos Egészségnevelési Intézet a száz lakos­nál kisebb népességű falvak jutalmazá­sára 100 ezer forintot adott. * * * Nem volt könnyű dolga a társadalmi bizottságnak, amikor az egy év eltelte után döntenie kellett. A díjazásnál egyebek között figyelembe vette, hogy demokratikusan határozta-e el a kö­zösség a benevezést, a füstmentesség betartására milyen módszereket alkal­maztak, gondol fordítottak-e a közok­tatásra. Az első helyen Kunadacs osz­tozkodott a Somogy megyei Mosdós­sal. A jutalom átadásakor elismerő sza­vakkal szóltak a község lakóinak kez­dettől tapasztalható lelkes részvételé­ről. „teljes erőbedobásárór. Nagy si­kert aratott jelszavuk: „Termesztjük, de nem szívjuk!". A község vezetői összefogtak a cél érdekében, amtlynck csak töredékét je­lentette a magas jutalom. Annál fonto­sabb célért: az emberek egészségéért tevékenykedtek. A múlt idő azonban ebben az esetben nem helytálló, ugyan­is korántsem ért véget Kunadacson ez a program. A helyi körzeti orvos, dr. Tarkíts Kálmán nem sajnálta a fáradságot, s egy szakmai tanfolyam keretében elsa­játította az akupunktúrás dohányzáslc- szoktató terápiát. Mindössze tíz hét szükséges ahhoz, hogy az érdeklődőket „megszabadítsa" káros szenvedélyük­től. E munkát a pályázat végeztével is folytatja. A település lakói azt is felismerték, hogy az egészséges életmódhoz nem­csak a dohányzás mellőzésére van szükség, hanem ennél jóval többre. Ezért március hetedikéi kezdettel „egészségügyi és környezetvédelmi he­tet" rendeznek. A kunadacsiak előadá­sokat hallgathatnak meg a mértéktartó táplálkozás jelentőségéről, a kábítósze­rek káros hatásáról. Lehetőségük lesz a sportolásra és ismeretterjesztő video­filmek megtekintésére. Szintén a körzeti orvos kezdeménye­zésére 23 hetes testsúlycsökkentő kur­zus is indul. Mindezeken túl azonban az a 600 ezer forint jutalom sem jött rosszul, amit a „Nemdohányzó telepü­lések" pályázaton nyerlek. Már meg­van a helye a modern tornaterem terv­be vett építésének költségvetésében. * * A fülöpháziak sem hiába tevékeny­kedtek. hiszen Kárász Irén,a helyi álta­lános iskola igazgatónője egyéni díjat kapott. Amint a tanárnőtől megtud­tuk. a község lakói sokat tettek az egészséges életmódért. Épp ezért nem tekinti sajátjának az elismertést. Kelle­mes élmény marad az akció a fülöphá­ziak emlékezetében, ugyanis a közössé­gi szellemet is sokban segítette. Pirtón az általános iskola tanári ka­rának munkáját értékelte a társadalmi bizottság. Még nem tudják, mire költik a jutalomba kapott 20 ezer forintos utazási csekket, de az már bizonyos, hogy dohányzásmentességet hirdető tábláik továbbra is a helyükön marad­nak. Az. iskolai kollektíva jó ötletnek tekintette a kezdeményezést, mert egy­beesett azzal, amit az iskolában a gye­rekeknek oktatnak. A kisdiákok pedig komolyan vették és veszik továbbra is a dohányzás ká­ros hatásáról szóló intelmeket. Az ak­ció idején attól sem „rettentek" vissza, hogy az utcán dohányzó felnőttek fi­gyelmét felhívják a nikotin egészség­romboló következményére. Reméljük, a pályázat befejeződésével sem veszik ezt zokon az idősebbek. A március elsejei eredményhirdeté­sen összesen J 5 dijat adtak át, ebből hármat a Bács-Kiskun megyeiek sze­reztek meg. Beneze Andrea Pályázat az Egészségvédelmi Alap támogatásának elnyeresere Az Országos Egészségvédelmi Ta­nács pályázatot hirdet az 1988 89-es évre. az Egészségvédelmi Alap támo­gatásának elnyerésére. A pályázat célja, hogy ösztönözze az egészségmegőrzés társadalmi program­jához kapcsolódó új és modellértékű helyi kezdeményezéseket, akciókat, támogatást nyújtson a program meg­valósítását segítő kísérletekhez és kuta­tásokhoz, az öntevékeny közösségek, klubok, egyesületek ilyen jellegű tevé­kenységéhez. valamint a felvilágosító munkához. A pályázaton részt vehet minden olyan közösség, szervezet és intézmény, amely már ma is e célok megvalósítása érdekében munkálkodik, vagy az egész.ségmegőrz.ési programmal össze­függő tevékenység megteremtéséhez tá­mogatást igényel. Az elbíráláskor előnyben részesül­nek azok a kezdeményezések, amelye­ket öntevékeny közösségek, egyesüle­tek á dohányzás, az alkohol és a kábító hatású szerek fogyasztásának vissza­szorítása, megelőzése érdekében kíván­nak megvalósítani. A pályázatnak tartalmaznia kell a folyamatos, a fejleszteni kívánt, illetve a tervezett tevékenység szakmai leírá­sát. céljait, eddigi eredményeit, a mun­kában részt vevő szakemberek képesí­tésére vonatkozó adatokat, a részletes köttségvetést. feltüntetve a rendelke­zésre álló helyi forrásokat is, valamint a támogatási igényt. A pályázók egyszeri, illetve legfel­jebb három évre esztendőnként folyósítható, vissza nem térítendő tá­mogatás formájában, továbbá részben vagy egészben visszatérítendő, öt évre szóló kamatmentes kölcsönként, vala­mint — az egészségmegőrzési program céljait szolgáló fejlesztések esetében kamattérítésként vehetik majd igénybe az alap pénzét. Az Egészségvé­delmi Alap támogatását elsősorban a helyi források kiegészítésére használ­hatják tol. A pályázatot május 1-jéig négy pél­dányban kell eljuttatni a megyei, a vá­rosi egészségvédelmi tanácsokon, illet­ve ahol ezek még nem alakultak meg, az alkoholizmus elleni megyei bizottsá­gokon. országos intézmények esetében pedig a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium illetékes főosztályán keresz­tül az Országos Egészségvédelmi Ta­nács Titkárságára (1133 Budapest. He­gedűs Gyula utca 79—81). Az elbírá­lásról július 1 -je után értesíti az érde­kelteket a titkárság. (MTI) CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONTOK Kialakulóban az új intézményrendszer Néhány városban, községben már korábban megalakult, másutt most szerveződik a szociális gon­doskodás új intézménye: a család- segítő központ. Rendeltetése amint az elnevezés is tükrözi hogy felkutassa és pártfogolja a támogatásra szoruló családokat. Legyen támaszukra a megélhetési gondok megoldásában, és nem csupán segélyezéssel, hanem, ha szükséges, a munkaalkalmak, el­helyezkedési lehetőségek fölkuta­tásával, ajánlásával. Nyújtson se­gítséget a családi gazdálkodáshoz, a háztartáshoz, a gyerekneveléshez — egyáltalán az egészséges és értel­mes életvitelhez —. tanáccsal és hivatali közbenjárással támogassa a hozzáfordulókat ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Az országban elsők között hoz­ták létre a családsegítő központo­kat Szolnok megyében, s mindjárt négy településen: Szolnokon, Jász­berényben. Jánoshidán és Csépán. Szociológusok, psziehológusok, jo­gászok. pedagógusok, igazgatási szakemberek vállalkoztak, hogy se­gítik a nehéz helyzetben lévő csalá­dok gondjainak enyhítését, életkö­rülményeik javítását. Az eltelt esz­tendő mérlege azt mutatja, hogy a lakosság körében hamar ismertté váltak a központok, egyre többen keresik fel ezeket. Most új szolgálta­tásként megszervezték az alkalmi munkalehetőségek — kertgondo­zás. lakástakarítás, bevásárlás, ja­vító-karbantartó munka — közve­títését. amivel főként a nagy család­ról gondoskodó embereket igye­keznek különmunkához juttatni. Hajdú-Bihar megyében egy éve alakult az első. s mindeddig egyet­len családsegítő szolgálat. A püs­pökladányi központ mindeddig kí­sérleti jelleggel működött, s ered­ményei biztatóak. Csaknem négy­száz család gondjával foglalkoz­tak; kezdetben dolgozóik és akti­vistáik kutatták fel a rászorulókat, ma már inkább az emberek kérik a szolgálat segítségét. Harmincöt családot vettek rendszeres gondo­zásba. részint olyanokat, amelyek­ben a gyermekeit egyedül nevelő szülő nehezen boldogul, részint azokat a családokat, ahol a szülők alkoholfogyasztása miatt jó okuk volt félteni a gyerekek jövőjét. Heves megye székhelyén, a böl­csődei hálózatra építve alakult meg a családsegítő szolgálat, mely­nek szakemberei nemcsak a gyer­mekneveléshez adnak tanácsot a fiatal szülőknek, de igyekeznek se­gíteni a családi konfliktusok meg­oldásában is. Az egri családsegítő központban jogász és pszichológus is dolgozik a védőnő, a logopédus és a tanár mellett. VÁLASZOL A VAJDASÁGI PÁRTDELEGÁCIÓ VEZETŐJE Alkotmánymódosítás, pártkonferencia, rotáció Háromnapos hivatalos látogatást tett Bács-Kiskunban a Vajdasági Kommu­nisták Szövetségének delegációja. Az al­kalmat kihasználva munkatársunk in­terjút készített dr. Hajnal Katalinnal, a VKSZ elnökségének tagjával, a küldött­ség vezetőjével. — A Vajdasággal is határos Bács- Kiskunban, ahol százezrek nézik napon­ta az Újvidéki Televíziót, magát a terü­letet aligha kell bemutatni, ám a kom­munisták tevékenységéről biztosan tud újat mondani olvasóinknak. — Akkor a legfrissebb adattal kez­dem: a VKSZ tagsága 212 ezer fős. A politikai munka középpontjában ma az alkotmányt kiegészítő függelék mó­dosítása áll. Erre külön programot dol­goztunk ki. A vita április végéig tart. Ezeket az eszmecseréket szeretnénk fölhasználni arra, hogy kilábaljunk gazdasági nehézségeinkből, továbbfej­lesszük a társadalmi-politikai rend­szert, a társult munkaszervezeteket — mindezt a szocialista önigazgatási rendszer alapján. — Miben szorul módosításra a ju­goszláv alkotmány? — Részletekről — persze fontos részletekről — van szó, az alapelveken semmit sem kívánunk változtatni. Igen nehéz lenne pár mondatba sűríteni a módosítások lényegét. A párt célja mindenesetre az, hogy ezáltal is növe­kedjék a társadalmi-politikai rendszer hatékonysága. — Élénkek ezek a viták?- Azt mondhatom, hogy igen. Ma­gát a jugoszláv alkotmányt egyébként, hangsúlyozom, szinte mindenki jónak tartja, gond inkább, elveinek a valóra- váltásával van. A társult munkaszerve­zetek alapszabályai például nem egy esetben még most sem tükrözik az al­kotmány általános elveit. —- Rövidesen országos pártkonferen­ciát rendeznek, ha jól tudom, most elő­ször. A legutóbbi pártkongresszus dön­tött az időközi országos plénum beve­zetéséről, amit valóban most fogunk először megrendezni. A JKSZ Köz­ponti Bizottságának döntése értelmé­ben az országos plénumon kívül köz- társasági és tartományi konferenciákat • Dr. Hajnal Katalin: az országos párt­értekezletre az alapszervezetek titkosan választották — több jelölt közül — kül­dötteiket. is kell tartani: ez a Vajdaságban is napi­renden lévő feladat. Eredetileg április végén rendeztük volna meg az országos értekezletet, ám maga a JKSZ vezető­sége látta úgy, hogy az addig hátralévő idő túl rövid ahhoz, hogy az alapszer­vezetek érdemben megtárgyalják a do­kumentumokat. — Ezeknek mi a témájuk? . — Ugyanaz, mint magának a pártér­tekezletnek: a kommunisták akcióegy­ségének erősítése, a párt vezető szere­pének biztosítása, illetve a gazdasági válságból való kilábalás feladatai. — Kik és hogyan vehetnek részt a plénumon? — A Központi Bizottság határozata szerint 5000 párttag küldhet egy-egy delegátust, akit — kötelezően több je­lölt közül — az alapszervezetek titko­san választottak meg. Bizony, három­négy községnek is össze kellett ülnie, egyeztetni delegátusaikat. Ezen felül a tartományi pártbizottságok és a köz- társasági központi bizottságok saját maguk közvetlenül is választottak kül­döttet. A plénumot az év első felében rendezik meg. — A magyar közvélemény tud ugyan a vezetői tisztségek sajátos rotációjáról, ám nem sokat. Mondana erről többet? — Nálunk ez már megszokott dolog, amit a legutóbbi kongresszuson még tovább finomítottunk. A változás lé­nyege a testületi vezetés fokozása. Most tehát a pártbizottság a saját tag­jai közül elnökséget választ és ez az elnökség, mint testület, az őt megvá­lasztó pártbizottságnak köteles évente beszámolni. Az elnökségnek négy évig lehet tagja valaki, és még — egyetlen egyszer — megkaphatja további négy évre is a mandátumot. Az elnöknek az elnökségből kell kikerülnie, ám e tiszt­ségét csak egy évig töltheti be, és utána csak legföljebb egyszer maradhat — szintén egy esztendőre — még elnök. Az elnökségnek mind á 13 tagja hivatá­sos politikus, azaz, e munkájukért kap­ják a fizetésüket, aminek a nagysága az adott terület gazdasági eredményeitől függ­— Mi lesz azzal, akinek lejár a man­dátuma? — Mi lenne? Visszamegy a korábbi munkahelyére. Én például megválasz­tásomig a Csókái Szalámigyárban vol­tam közgazdász. És oda is megyek visz- sza: a törvény értelmében munkaviszo­nyom a mandátumom lejártakor ott folytatódik. Ez — úgy tapasztaltuk — nagyon hatékony és nagyon jól mű­ködő rendszer, ami tömegszervezetek­ben és tanácsoknál is funkcionál. Nem is olyan bonyolult a rotáció, igaz? — fgy elmagyarázva már valóban nem. Milyen tapasztalatokat visz haza e rövid három napról? — Igazából még nem volt időm az összegzésre. Az a megyei vezetőkkel folytatott tárgyalásokon és az üzemek­ben is kiderült számomra, hogy a ma­gyar gazdaság és a magyar társadalom bonyolult körülmények között él és dolgozik, a párt küzd a vezető szerepé­ért. Egyes vállalatok azonban hamar észlelték a válság jeleit és rugalmasan változtatni tudtak termelésükön, úgy, hogy — fölhasználva a tudomány se­gítségét — a piac igényeit is figyelembe veszik. B. J. Akiknek kétszer kel a Nap — . . .és akkor északkeletre felderen­gett az égen egy sápadt csík. Tizen­egyezren voltam. Ahogyan erősödött, a színeket meg sem próbálom leírni. Azután tizenhatezer méteren egyszerre felkelt a Nap!.. .Mélyen alattam az éj­szakába rejtve a Bükk. Fordulni kell! Debrecennél kezdtem hazasiklani a Dunántúlra. Vastagodó sötétben. Le­szállás koromszín ég alatt fényszórók kévéjében. Begurulás, jelentés, értéke­lés. .. Épp. amikor végre kibújtam a szkafanderből, akkor tornázta fel me­gint magát az égre a Nap. Nekem az­nap már másodszorra !.. Először él­tem át, soha nem felejtem el... Magyart Béla űrhajós alezredes leen­dő bajtársaival, tisztjelöltekkel találko­zott Kecskeméten, a megyei művelődé­si központban. Csábi Károly, a Katona gimnázium negyedikese, ezüstkoszorús vitorlázórepülő, és a nyáron az MHSZ iskoláján megtanulhatta a motoros re­pülést is. Hanzik Béla és Brezina Zsolt szakközépiskolások a 607-es intézet­ben. mindketten vitorlázópilóták. Béla helikoptervezetést tanult a nyáron. Hárman jöttek Nagykőrösről is. Tassai Zsolt. Egri Almos és .-Idélin Csaba. Még középiskolások, de már döntöt­tek a jövőről: katonai repülők lesznek. Jelentkeztek az MHSZ-nél. túlestek az orvosi vizsgán is. A szerencsés kevesek, akiket irigyel az alkalmatlannak minő­sített többség. Ezen a pályán nagyok a követelmények! Sorra bemutatja őket a nemes ven­dégnek Ráez Érné), az Április 4. Gépi­pari Müvek MHSZ-repülőklubjának titkára és Szekér József repülőtér- parancsnok. Kemény kézfogások. — Meggondoltátok jól? — kérdezi Magyari Béla. Meghökkent arcok. Mit lehet erre felelni? Hisz a legszebb ál­muk teljesült!... — Azért kérdem — nevet szélesen az alezredes — mert ez a pálya tele van kudarcokkal. Egy régi oktatóm szerint „a repülés nem más. mint az általam létrehozott hibák kijavítása". Van ben­ne igazság. A levegőben semmi sem sikerül elsőre. Azt mondja, neki a rádiózás okozott kezdetben sok gondot. Nem tudta megosztani a figyelmét a gép és a rádió között. Vagy amikor először ült MÍG 21-esre! Mire a felszállás után minden munkát elvégzett, fönn volt a magas égben; négyszáz helyett ezer méteren fordult el felszállás irányából. Azt érezte: ez a gyilkos erejű gép visszafog-, hatatlanul vágtat!. . . Aztán szinte észrevétlenül már ő kér­dez: Ki hol tart a repülésben? Mi megy jól. mi nehéz a levegőben? Mit szólnak a szüleik? Hogyan képzelik a jövőt? — Mennyire szerencsések vagytok, még nem is tudjátok — mondja. — Egész életetekben azt fogjátok csinálni, amit a legjobban szerettek. Már na­gyon fiatalon olyan felelősséget visel­hettek, ami keveseknek jut: remek, drá­ga gépet adnak a kezetekbe 21—22 éve­sen. olyat, amit most még el sem tudtok képzelni. Egy harci repülőgép a techni­ka tökélye. Valóságos csodamasina. És ti játszhattok vele. kitanulhatjátok és parancsolnotok kell neki!... Még egy szempont, amire a kívülál­lók aligha gondolhatnak: — A repülők piind ismerik és szá- montartják egymást. Az is ajándéka a mi életformánknak, hogy talán min­denki másnál jobban érezzük a közös­séghez tartozást. Egyedül repülsz, de a földön százak gondoskodnak rólad és most is tucatnyi szem. agy követ. . . Aki benne van. az tudja, mekkora erő ez.. . Ezek a fiúk katonai repülők lesznek. A legnehezebb szolgálatra vállalkoz­nak és a szakma legszebb fajtájának, mindenesetre leginkább egész embert követelő ágának szentelik magukat. Szótlanul, de beszédes szemmel fi­gyelnek. Ez a szenvedély, ezek az érzelmek kellenek hozzá, hogy teljesíteni tudják, amit vállaltak. S elérjék, hogy nekik is kétszer keljen fel a Nap. M. L. KORSZERŰSÍTIK A GÉPPARKOT Minőségi váltás az öntözésben Az elmúlt két év aszályos időjárása is­mételten felhívta a figyelmet az öntözés jelentőségére; már a tél végén érezhető, hogy a mezőgazdászok érdeklődése megnőtt az öntözőberendezések iránt. Annál is inkább, mert a korábbi 20-ról 40 százalékra nőtt az idén a berendezé­sek ártámogatása. Ezt a lehetőséget szá­mos nagyüzem igyekszik kihasználni. Kicserélik az elhasználódott régi gépe­ket, és a nagy kézi munkaigényű eszkö­zök helyére is újak beszerzését "tervezik. A MÉM adatai szerint az elmúlt év­ben további 20 ezer hektáron teremtet­ték meg a gazdaságok a korszerű öntö­zés műszaki feltételeit. Ebből hatezer hektárra az üzemek saját erőből vásá­roltak öntözőberendezéseket, a na­gyobbik rész pedig gépbérlettel kapcso­lódott a termelésbe. A termelési rend­szerek és a bankok közös finanszírozá­sával nyílt erre lehetőség; az arra vállal­kozó üzemek lízingdíj ellenében veszik át a gépeket, és öt éven át fizetik a bérleti díjat. Ezután tulajdonukba megy át a készülék, ami ugyan végül is többe kerül, mintha közvetlenül vásá­rolnák meg. ám a növekvő hozamok­ból a különbözet hamar megtérül és mindent egybevetve a lízingakció nye­reséggel kecsegtet. Ebből kiindulva — és kihasználva a megnövekedett támogatást — az idén mintegy 40 ezer hektárral bővül a mű­szakilag korszerűen felszerelt öntözhe­tő terület. Ez nem jelent területtöbble­tet. ugyanis legalább ilyen nagyságren­dű az elhasználódott, korszerűtlenné vált öntözőrendszerek kikapcsolása, fölszámolása, viszont egyértelműen előnyös ez a fejlesztés azért, mivel nagy értékű és korszerű berendezésekről van szó, amelyok sokkal többet tudnak, mint a régiek. Az idén hozzávetőleg 500 korszerű berendezéssel bővül a gazdaságok gép­parkja. ezek között van olyan típus, amelyik egy-egy szezonban akár 350 hektárt is meg tud öntözni. Ezek a kon­zolos. magajáró berendezések 800— 1000 méteres „szárnyakkal" működ­nek. és 3-4 kilométert haladhatnak elő­re egy-egy „fogással". A csévélhető, tömlős készülékek valamivel kisebb teljesítményűek, ám az 50-60 hektáros szezononkénti kapacitásuk lényegesen több annál, mint amire a régi egységek képesek voltak. Az új gépek jelentős része, mintegy háromnegyede bérmasina lesz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents