Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén ma estig: túlnyomóan derült idő lesz, majd nyugat felől felhő- södés kezdődik. Legfeljebb jelentéktelen hószállin- gózás fordulhat elő. A többfelé élénk északnyugati szél ma délnyugatira fordul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 8 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 54. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 4., péntek Alkotmány­módosítás, párt­konferencia, rotáció (3. oldal) Dunaegyházi igenek és nemek (5. oldal) SPORT (7. oldal) Elutazott a vajdasági pártküldöttség • Az Akasztói Béke Szakszövetkezetben. (Straszer András felvétele). Háromnapos látogatása befejez­tével tegnap hazautazott Bács- Kiskunból a Vajdasági Kommu­nisták Szövetségének delegációja. A küldöttséget dr. Hajnal Katalin, a VKSZ tartományi bizottsága el­nökségének tagja vezette, tagja volt Katona Mihajlo, a VKSZ TB Elnökségének végrehajtó titkára és Basa Slobodan, a tartományi párt- bizottság tagja, a zombori községi pártbizottság elnöke. A vajdasági pártküldöttség első­sorban mezőgazdasági üzemek te­vékenységével, az ott dolgozó pártszervezetek munkájával ismer­kedett. Programja során a delegá­ció —, amint arról lapunkban már beszámoltunk — járt Kecskemé­ten, a városi tanácsnál, a Városföl­di Állami Gazdaságban és találko­zott dr. Szabó Miklóssal, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának első titkárával. A továbbiakban a vajdasági kül­döttség —- szerdán — Kiskőrösre látogatott Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében, ahol — dr. Ivanics La­jós első titkár kalauzolásával — a város és a térség társadalmi, gaz­dasági életével ismerkedett. A ven­dégek jártak az Akasztói Béke Szakszövetkezetben és a Borköv palackozójában, Tabdiban. Tegnap Kalocsára vezetett az útjuk, ahol Miskolczi János, a vá­rosi pártbizottság első titkára tájé­koztatta őket, majd a Kalocsakör- nyéki Agráripari Egyesülés mun­kájával ismerkedtek. Délután Bá­tyán, a Piros Paprika Termelőszö­vetkezetbe látogattak. Itt került sor — dr. Szabó Miklós részvételé­vel — a zárómegbeszélésekre is. Az érdekvédelem javításáról tárgyalt a fogyasztók megyei tanácsa Romlott a termelői és a kereskedelmi morál A fogyasztói tanácsok jogkörének és kapcsolatrendszerük bővítésének lehe­tőségeiről, valamint munkamódszerük változásának szükségességéről tárgyalt tegnapi ülésén Kecskeméten, a Hazafi­as Népfront megyei bizottsága kereté­ben működő fogyasztók megyei taná­csa. Minderről dr. Nádasdi Miklós, az FMT tagja tartott vitaindító előadást. Az elhangzottakból kitűnt: az FMT és a szervezet helyi tanácsai az idén a korábbinál hatékonyabban kívánják folytatni a fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységüket, amit a gazdasági életben bekövetkezett válto­zások is indokolnak. A résztvevők hoz­zászólásaiból egyértelműen kicsendül: keresik azokat a lehetőségeket, ame­lyek javítják, megújítják az érdekvédel­met. Jelenleg azonban a fogyasztók ta­nácsainak munkájához nincs megfelelő jogi háttér, s ugyanakkor a lakosság a szükségesnél kevesebbet tud tevékeny­ségükről. Szó esett az értekezleten a fogyasz­tók kiváló boltja címekért folyó verse­nyekről is, s ennek kapcsán megállapí­tották: helyes lenne, ha nemcsak a po­zitívumok kapnának nagy nyilvánossá­got, hanem a negatívumok is, vagyis szükséges tájékoztatni a lakosságot, hogy hová nem érdemes vásárolni menni. A vitában éles kritikaként hangzott el az, miszerint „manapság szinte min­denki igyekszik mindenkit becsapni”, s romlott mind a termelői, mind a keres­kedelmi morál. Az ellenőrzési joggal nem rendelkező fogyasztói tanácsi ta­goknak éppen ezért jobban együtt kell (Folytatás 2. oldalon.) VÉDELEM, ELRETTENTÉS, PÁRBESZÉD? Véget ért a NATO-csűcs „Védelem, elrettentés, párbeszéd” — a Thatcher brit miniszterelnök által alkalmazott formula foglalja össze azoknak a dokumentumoknak a lényegét, amelyeket az Észak-atlanti Szövetség fogadott el csütörtökön véget ért kétnapos brüsszeli csúcsértekezletén. A NATO-országok veze­tői megerősítették a katonai készenlét, az „elrettentést” célzó nyugat­európai nukleáris erők fenntartásának szükségességét, s ezen az alapon nyilvánították ki készségüket arra, hogy jobb kapcsolatokat tartsanak fenn a Szovjetunióval és Kelet-Európa országaival. A nyugati javaslatok, miután a „jelentős szovjet katonai fölény” NA- TO-téziseből indulnak ki, az aszimmetrikus csökkentés szükségességét hirdetik. Ez azt jelenti, hogy a Varsói Szerződésnek, illetve a Szovjetunió­nak sokkal nagyobb arányban kellene leszerelnie hagyományos erőit, illetve harcászati atomfegyvereit, mint a NATO-nak, illetve az Egyesült Államoknak. A csütörtökön közzétett zárónyilatkozatban leszögezték, hogy az Egyesült Államok hagyományos és nukleáris erőinek jelenléte Európában az elrettentést biztosítja, ezért ezeket az erőket a jövőben is fent fogják tartani. Hasonlóképpen az egyre egységesebb (Nyugat-)Euró- pa létfontosságú az amerikai biztonságra nézve — hangsúlyozták. A dokumentumban állást foglaltak a biztonság és a stabilitás alacso­nyabb szinten való megőrzése mellett. Hozzáfűzték azonban, hogy a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket hagyományos és nukle­áris erőik hatékonyságának fenntartására. Ugyanakkor a dokumentumban leszögezték, hogy a NATO országai jobb és stabilabb kapcsolatokra törekednek a Szovjetunióval és a kelet­európai országokkal. A nyilatkozat szerzői szerint bátorító jelek érkez­nek a Szovjetunió és egyes szövetségesei politikájának változásáról, ezek a jelek nagyobb bel- és külpolitikai nyíltságot érzékeltetnek. A záróköz­leményben a NATO-erőfeszítések eredményeként méltatták a decemberi washingtoni szovjet—amerikai rakétamegállapodást és mintaszerűnek nevezték annyiban is, hogy az aszimmetrikus csökkentéseket írt elő a két félnek. A záróközleményben síkraszálltak a helsinki folyamat folytató­dásáért, kiemelve az emberi jogok kérdését. Leszögezték, hogy nagy- jelentőségű lenne a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. «MB g ff th8- , K/ 1 mutató Almafajt és tanácskozás Csökkent a termőterület, bizonytalan a piac • A fajtakísérleti állomás hclvéciai és újfehértói kísérleti telepéről származó almafajták nagy sikert arattak a szakemberek körében. Splendom, Jonnee, Idared, Golden Spur, Melrose, Mutsu, Jonatán és még mintegy száz almafajta volt a főszerep­lője annak a tegnapi tanácskozásnak, amelyet a Növénytermesztési és Minő­sítő Intézet (NÖMI) az Alma Egyesü­léssel közösen szervezett. A nagy ér­deklődésre jellemző volt, hogy az egy­begyűltek számára a kecskeméti tech­nika háza első emeleti kisterme szűk­nek bizonyult: akiknek nem jutott hely, a nyitott ajtókban és a falak mentén állva hallgatták végig az előadásokat. A hagyományos fajtabemutatót és termesztéstechnológiai tanácskozást Pekó József, a MÉM kertészeti főosz­tályának vezetője nyitotta meg. Előa­dásában elmondta, hogy a rendezvény a termesztés, telepítés és értékesítés problémáinak megoldását szolgálja. A tanácskozás jelentőségét fokozza, hogy elöregedett az állomány, a kor­szerűtlen ültetvények selejtezése követ­keztében tovább csökken a termőterü­let, és az elmúlt években kedvezőtlenül alakult a fajtaösszetétel, ugyanakkor a fejlesztésekhez szükséges telepítések­nek alig egynegyedét hajtottuk végre. A gondok közé sorolható, hogy jelen­tős mértékben csökkent az állami tá­mogatások aránya. Az elmúlt évben egymillió-tizenöt- ezer tonna alma termett az országban, azonban az export különböző okok miatt elmaradt a várakozástól. Az el­következendő időszakban évi 400 ezer tonna alma kivitelére van lehetősé­günk, amelynek döntő hányadát, mint­egy 320 ezer tonnát a Szovjetunió vásá­rolja. A kétezerig szóló államközi szer­ződések előkészítése és megkötése fo­lyamatban van. Azonban félő, ha nem tudunk olyan almafajtákat termelni és tárolni, amelyekből 100 ezer tonnát szállíthatunk tavasszal, akkor a szovjet fél kevesebbet vásárol. A jelentős piac elvesztése — mivel tőkés exportunk alig éri el az össztermés másfél százalé­kát — almatermelésünk további csök­kenését vonhatja maga után. A nyugat-európai országokban ta­valy elfagytak a citrusfélék. Ez a körül­mény bővítette a hazai sűrítmények ex­portlehetőségét. Hiba lenne azonban, ha az átmeneti keresetnövekedés miatt most az ipari almafélék termelésére rendezkednénk be — figyelmeztetett az előadó. Piac- és versenyképességünk fokozása érdekében már most el kell dönteni az új telepítések mennyiségét és fajtaválasztékát, hogy 1990 és 1991-re megfelelő szaporítóanyag álljon ren­delkezésünkre. A tanácskozás ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani, mondotta Pekó József, a szakmai elő­adások bevezetéseként. A továbbiakban a termesztésre aján­lott almafajtákról, az ültetvények gyors termőre fordításának lehetősége­iről, tárolási tapasztalatokról és a sza­porítóanyag előállításának helyzetéről esett szó. Az előadásokat a Nömi és a Gyümölcs Díszfaiskola Kutató Válla­lat szakemberei tartották. K. Á. SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEK Az MSZBT főtitkára Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látoga­tott Bíró Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtit­kára. Részt veti az Erdei Fe­renc Művelődési Központ MSZBT-tagcsoportja által ren­dezett baráti találkozón a volt szovjet ösztöndíjasok Barátság Klubjában. A főtitkár előadást tartott a magyar—szovjet kap­csolatok alakulásáról és ismer­tette a társaság idei munka- programját. Az összejövetel keretében a művelődési központban kiállí­tás nyílt — a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának közremű­ködésével — a szovjet mező­• Bíró Gyula előadásának résztvevői. (Méhesi Éva felvétele) gazdaság eredményeit és az ag­rárkutatást ismertető legfris­sebb könyvekből. A kiállítás — amely március 7-éig tekint­hető meg — V. A. Muszin, a szovjet kultúra házának igaz­gatóhelyettese mutatta be a je­lenlevőknek. Bíró Gyulát kecskeméti programja során fogadta dr. Szabó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára is. ' Legkedvesebb tanárainkra, osz­tályfőnökeinkre valamennyien szíve­sen emlékezünk vissza. Még akkor is, ha netán nádpálcával tették emlé­kezetessé szigorukat, de mindenkép­pen féltő gonddal indítottak el ben­nünket az életbe. Úgy gondolom, ha bárkit megkérdeznénk, fel tudná idézni osztályfőnöke nevét, alakját, erényeit. Mert szerepük meghatáro­zó! Vajon manapság, a nyolcvanas évek vége felé milyen teher neheze­dik rájuk? Mi mindent kell csinálni­uk? A megváltozott társadalmi­gazdasági helyzetben mi vár rájuk? Most, amikor az új oktatási törvény szellemében önállóbbá váltak az is­kolák. A kérdésekre nem könnyű a válasz. Főképpen azért nem, mert az osztályfőnöki munka igen-igen ösz- szetett, bonyolult, szerteágazó. Te­vékenységük nem különíthető el, ha­nem egy olyan nevelési folyamat ré­sze, amely már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik. A je­lenkor értékeit az oktatási intéz­ményben a pedagógus, az osztályfő­nök közvetíti, ugyanakkor egyfajta hagyományos, örökérvényű ismeret- anyag átadása is feladata. Nos, e kétféle követelménynek megfelelni nem könnyű, azért sem, mert napja­inkban magas a mérce, a színvonal­követelmény és valljuk be, átalakuló (átalakult?) értékítéletünk ugyan­csak újszerű feladatokat ró a taná­rokra. Éppen ezért az osztály veze­tője a tantestülettel, a családdal, és persze a gyerekkel együtt egyre in­kább felelős a személyiségfejlesztés­ben. A pedagógus nemcsak egy-két diák útját egyengeti, hanem jobb esetben huszonnégyet, ha éppen nem harmincon túli az osztály létszám. Kérdés, hogyan tud mindenkire és mindenre egyformán figyelni? Nem­csak kérdés ez, hanem annál jóval több, melyet hivatástudatnak nevez­nek. Vegyük sorra, milyen célokat, fel­adatokat körvonalaz az osztályfőnö­ki órák tantervi korrekciója, melyet az 1987/88-as tanévben vezettek be. Nem téveszthető szem elől, hogy az osztályfőnöki munka a nevelési fo­lyamat része, melynek során a sze­mélyiségfejlesztés a legfőbb feladat. Figyelni kell a növendékek iskolai és azon kívüli munkájára, a pályavá­lasztásra és a szociátis képességek fejlesztésére. Ezekhez megfelelő fel­adatrendszert kellett kidolgozni. Természetesen a helyi sajátosságo­kat messzemenően figyelembe kell venni. Nemesnádudvaron egészen másképp fest például a hagyomány- őrzés, mint egy lakótelepi iskolában. A pályaorientáció is lehet sajátos egy adott település és terület lehető­ségeit szem előtt tartva. Az irányí­tásban az osztályfőnökök meghatá­rozó szerepet kell, hogy vállaljanak. A megváltozott értékrendszert sem szabad figyelmen kívül hagyni. Hiá­ba haladnának biztosan a pedagógu­sok a sok esetben bonyolultan fogal­mazott utasítások tengerében, ha a gyerek annak az ellenkezőjét ta­pasztalja a hétköznapokon, más, elütő példát lát otthon. Ezért is szük­séges jó kapcsolatokat kialakítani a családdal, a szülőkkel. A cél közös, melyért valamennyiünknek lépése­ket kell tenni. Fontos, hogy a gyerek el tudjon igazodni ebben a bonyolult világban, megtanulja a normatívá­kat, legyen önismerete, beilleszked- • hessen a közösségbe, a társadalom­ba. Csak töredékét soroltam fel az oktatási-nevelési céloknak. A tuda­tos felelősségérzet kialakítása leg­alább annyira szükséges, mint a ha- zafiságra, az egészséges és kulturált életmódra való nevelés. Csak az ará­nyokat kell jól megválasztani, az életkor figyelembevételével. S nem utolsósorban a gyerekek bizalmára is szükség van, hiszen anélkül nem sok eredményt tudfelmutatni az osz­tályfőnök. Az osztályfőnöki órák ma már nem abból állnak, hogy ilyenkor le­het lazítani, készülni a következő órára, beszedni a pénzt a kirándulás­ra. Meghatározó szerep jut az osz­tály vezetőinek. Sorsokat, életeket formáló, irányító főszerep. Borzák Tibor nninnai MM

Next

/
Thumbnails
Contents