Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-31 / 77. szám
LAPSZEL Ez már történelem Kecskemét, 1948 márciusában Március elsején este hat órakor érkezett Kecskemétre Tildy Zoltán, a Magyar Népköztársaság elnöke. Kíséretében volt Mihályfi Ernő miniszter, Kerekes Ferenc ezredes és Huszta Dénes országgyűlési képviselő, a 48-as Centenáris Bizottság elnöke. A városházán Tóth László polgármester fogadta a köztársaság elnökét, aki később a színházban megtekintette az ének- és zeneverseny győzteseinek díszhangversenyét. (A verseny aznap zajlott le.) A férfiak hangversenyén — holtversenyben — első a nagykőrösi ref. tanítóképző és a bajai tanítóképző intézetének kara. Holtverseny volt a női karoknál is. A bajai Miasszonyunk leánynevelő intézet és a kecs- . keméti Angolkisasszonyok leányli- ceum és tanítóképző intézet együttesei győztek. A hangverseny után a köztársasági elnök és kísérete a városházán részt vett a tiszteletére rendezett vacsorán. Az éjszakát a Faraghó Béla Országos Árvaházban töltötte. Biztos győzelmet arattak a kecskeméti kék-fehérek Szolnokon. KAC—Szolnoki MTE 2:1 (1:0). A KAC a következő összeállításban aratott győzelmet: Balogh— Toricska—Seress—Szántai II.— Garassi, Váczi—Sütő—Boros— Berente—Molnár—Nagy. A Népszava közölte, hogy Tóth László polgármester nyugdíjazását kéri. A Kecskeméti Lapok a következőket közölte: „E hirrel kapcsolatosan annyit tudunk megállapítani, hogy Tóth László polgármester már hetekkel ezelőtt arra az elhatározásra jutott, hogy megrokkant egészségi állapotára tekintettel betegszabadságot kér. Az SZDP főtitkárhelyettese, Marosán György azonban személyesen úgy rendelkezett, hogy maradjon helyén és lássa el tisztét. E rendelkezést néhány nap előtt is fenntartotta és azt a polgármesterrel személyesen is közölte. Tóth László polgármester — orvosi bizonyítvány alapján — négy heti szabadságot kért, s amennyiben a főtitkárságtól az eddigi közvetlen rendelkezés alól fölmentést nyer, nyugdíjazását is kérni fogja. A belügyminiszter éppen a napokban hagyta jóvá a polgár- mester magánszolgálatban eltöltött 15 esztendejének beszámítását a polgármesteri nyugdíjba, a demokrácia szolgálatába különös elismerést érdemlő munkájára tekintettel. A Központi Statisztikai Hivatal tizenkét vidéki városban vizsgálat tárgyává tette a létfenntartási költségek alakulását 1948 januárjában, a most kiadott hivatalos jelentés szerint, Kecskemét volt az ország legdrágább városa, míg a fővároshöz képest Baja, Nagykanizsa és Szombathely voltak a legolcsóbbak. A létfenntartási költségek alakításában az élelmezési ráfordításoknak van a legdöntőbb szerepe. Főleg ez az oka annak, hogy Kecskeméten, melynek vidékét talán legjobban sújtotta a nyári aszály, a megélhetés többe kerül, mint Budapesten. Baja szerencsés helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy környékének mezőgazdasága aránylag keveset szenvedett a háborútól. Az ingatlanpiac forgalma változatlanul élénk. Ha összehasonlítjuk az egy év előtti és mostani árakat, meglepő hasonlóságokat találunk. Sem a föld, sem a ház nem drágult. Főleg a ház ára alacsony, ez ma a legolcsóbb „cikk”. Földek: Nyír 10 hold szántó 10 500, Ballószög 2 hold 469 nszöl szántó 7000, Szikra 1 hold szőlő 6000, Köncsög 7 hold szőlő 20 000, Nyír 1 hold szőlő 5000, Szikra 1 hold szőlő 6000, Városföld 5 hold szántó 23 000. Házak: Hunyadi város 51. sz. félrész 8500, Fürdő u. 29. szám 3000, Simon utca 10. szám 19 000, Bajcsy- Zsilinszky utca 10. szám 45 000, Őz utca 29. szám 7000, Nagykőrösi utca 34. szám 39 000, Dózsa utca 8. szám 30 000 forint. A magyar exportcikkek közül a felszabadulás után a legelsők között volt a kecskeméti barackpálinka, amely megtalálta az utat a külföld felé. A világ minden tájára mentek már kisebb-nagyobb szállítmányok, de jelentőség tekintetében messze kimagaslik az a nagyszabású üzlet, amelyet a Városi Szeszfőzdének nemrégiben az angol importőrökkel sikerült lebonyolítania, a tárgyalások eredményeként négy vagon kecskeméti barackpálinkát küldöttünk rövid idő alatt Angliába. Igen örvendetes dolog, hogy a háború viszontagságai után is csorbítatlan a kecskeméti barack hírneve. Minap a messzi északon lévő Izland szigetének két kiküldötte jelentkezett azzal, hogy nagyobb mennyiséget akarnak vásárolni. Az Ipartestület kebelében az elmúlt évben 23 szakosztály működött. Felállítottak 15 mestervizsgáló és 29 tanoncvizsgáló bizottságot. A Segédek és tanoncok száma majdnem eléri a mesterekét. 1782 mesterre 1018 segéd és 573 tanonc jut. A mesterek közül 233 cipész, 139 férfiszabó, 116 női szabó, 99 kovács, 86 asztalos, 98 fodrász, 64 bognár, 63 hentes és mészáros, 59 lakatos, 48 sütő, 46 csizmadia, 38 kőművesiparos, 34 műszerész és 31 vendéglős. Legtöbb segédet a cipészek (1 46), lakatosok (101) és asztalosok (78), legtöbb tanoncot a női szabók (82), lakatosok (82) és asztalosok (50) foglalkoztatnak. Az idei állatvásár az átlagosnál is gyengébb forgalmat hozott. A felhajtott állatoknak alig 25—30 százaléka cserélt gazdát, ezeknek is jórészét vágásra vásárolták össze, helybeli hentesek vagy vidéki nagyvágók. Szarvasmarhából 1245 darabot hajtottak fel, de csak 354 talált új gazdát. A sertéseknél sem igen mutatkozik jobb forgalom, mert 961-ből csak 301 kelt el. Juliból 577 darab volt a felhozatal, de csak 151 -et adtak el. 59 kecske közül pedig 15 cserélt gazdát. 235 kontárt büntettek meg az elmúlt évben. A büntetés összege 11 000 forint. A kontárok megoszlása a következő: női szabó 44, cipész 37, építőiparos 26, férfiszabó 24, cukrász 19, vendéglős 12, asztalos 10, fodrász 8, műszerész 8, fehérnemű-készítő 7, lakatos 7, egyéb 33. Tildy Zoltán köztársasági elnök megbízásából Dinnyés Lajos miniszterelnök a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst jelvényét adta át Tóth László polgármesternek elismerő szavak kíséretében. Tóth László keresetlen szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért, s tett ígéretet a demokrácia hűséges és becsületes szolgálatára. Március 22-én ünnepélyesen megkezdték a Duna—Tisza csatorna építését. A csatorna Dunaharaszti és Taksony községek között indul ki a soroksári Duna-ágból, majd Kecskemét érintésével Ókécske határában éri el a Tiszát. Hossza 106 kilométer. W. D. Képaláírás többféle is kínálkozik. 1. Táblás garázsok a Batthyány utcában. 2. Ahány garázs — annyi tábla(?) 3. Kell ennyi belőlük? Ki-ki válassza ki közülük azt, amelyik a legjobban tetszik. (Fotó: Tóth Sándor) Igény ek és igénylők Elkészült Kecskemét idei lakáselosztási terve, melyet a városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyott legutóbbi ülésén. Mi van a tervben? Hányán kapnak lakást, mire számíthatnak a fiatal házasok, a rossz körülmények között lakó nagycsaládosok, milyen összegekkel támogatja a tanács az otthonteremtőket? E kérdésekre kértünk választ dr. Kovács Hubától, a városi tanács lakásgazdálkodási osztályvezető-helyettesétől. Az elosztási terv alapja: év végéig összesen 400 olyan otthont adnak át, melynek lakóját a tanács jelölheti ki. Az új bérlakásokból van a legkevesebb, mindössze harmincnégy. A tanácsi ki- utalású lakások a Zöldfa és a Március 15. utcában, illetve a Széchenyiváros, Hunyadiváros, Vacsihegy többi részén készülnek el. Az igény szerinti elosztás lehetőségét növeli, hogy — előreláthatóan 350-400 lakott lakást leadnak azok, akik például építenek vagy minőségi cserét kérnek. A visszaadottak közül körülbelül ötven a bérlakás. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az említett összes új és leadott lakással névjegyzéki igényeket elégíthetnek ki, hiszen a tanácsnak egyéb kötelezettségei is vannak, melyeknek eleget kell tenni. Meghatározott lakásmennyiséget fenn kell tartani például szanálási célokra, életveszélyes lakásokból való ki- költöztetésre, kisebb számban megyeközponti feladatokra stb. Ezeket az igényeket — az elosztási terv szerint — az új és megüresedett tanácsi bérlakásokból, valamint a tanácsi kijelölésű OTP-s lakásokból elégítik ki. A számítások szerint, a „lakásmozgást” beszámítva, legalább 400 névjegyzéki lakáskérelmet törölhetnek — ennyien kapnak első lakást az idén Kecskeméten — az. igénylők 3700-as táborából. Tanácsrendelet szavatolja, hogy az elosztható lakások legalább 60 százalékát fiatal házasoknak, illetve 50 százalékát fizikai és a termelést közvetlenül irányító dolgozóknak kell juttatni. Ez így lesz az idén is. Továbbra is nagy figyelemmel kísérik a nagycsaládosok lakáshelyzetét: a három- és többgyermekesek igényét — a kérelem benyújtásától számítva — négy éven belül kielégítik, időrendi előnyben részesítve a legmostohább körülmények között lakókat. Köztudott, hogy a városi tanács anyagiakkal is segítheti azokat a lakásépítőket, illetve -vásárlókat, akik erre szociális helyzetük miatt rászorulnak. Ám az idén a tavalyi 67 millió forintnál jóval kevesebbet, 47 millió 200 ezer forintot fordíthatnak e célra. Ezért az előző évinél kisebb összegeket adnak egy-egy kérelmezőnek, hogy több családon segíthessenek. Vagyis: 200-250 ezer forintra számíthatnak a három- és többgyermekesek, 100-150 ezer forintra pedig a kétgyermekesek. Figyelembe veszik a munkahelyi javaslatot, az egy főre jutó családi jövedelmet, és a helyszínen is meggyőződnek az igényjogosultságról. R. M. HAZOMLASSAL NYOMATEKOSULTFORUM Meddig tartható fenn építési tilalom? A kecskeméti özvegy Cs. Tóth Józsefné akkor sem mehetett volna el a Nyíl utcai lakásából macskaugrás- nyira rendezett fórumra, ha fölfedezi a helyi lapban közzétett hívogatót. Évek óta betegség kínozza a 80 nyarat látott asz- szonyt. Szíve szerint szóltak a Hosszú utcai iskola összenyitott tantermeiben szorongó sorstársai a közkívánatra szervezett találkozón: Miért mostoha a puccos főtér, a 8-10 emeletes házsorok árnyékában hosszú ideje romladozó városrész? A kisnyugdíjas öregasszonyhoz el sem jutott a hír: ahány városrendezési terv, annyiféle sorsot szánnak megszokott utcájának. Legtovább, Árpád város II. ütem néven a földgyalu-koncepció élt. Buldózerrel el kell pucolni néhány száz lakást és jöhetnek a toronydaruk, a házgyári lakások. Csak annyit észlelt, hogy másutt—ahogyan mondani szokták —épül-szépül a város, itt még az sem költhetett házara, akinek kedve es pénze lett volna. Együttérzett ismerőseivel: értékes telkükön szívesen bővítették volna házukat, hogy jusson hely családot ala& ítófiuknak, vagy ifjú férjük kel albérlet- e kényszerülő lányuknak, de hiába kilincseltek engedélyért. Szerencsére nem volt pénz a kisajátításokra, majd az Árpádváros úgynevezett I-es üteme — betontengere — mindenki számára nyilvánvalóvá tette: sok ember számára megfizethetetlenek, még többnek alkalmatlanok, elviselhetetlenek a nagyüzemi lakások. Múltak az évek, megereszkedtek az öreg házak gerendái, hulladoztak a cserepek, az egész város alatt megemelkedett talajvíz mál- lasztotta az alapokat. .. Érthető a fölszólalók indulata, a több száz érdekelt aláírásával nyomatékosított beadvány most már követelő keménysége: „Se vége, se hossza az erre a városkörnyékre kimondott tiltásoknak. Ha lejárt egy határidő, meghosszabbították. Emiatt ez a hajdan jobb napokat látott környék leromlott, tönkrement.” A híres Szórakaténusz Játékház és Játékmúzeum mögött (a Hosszú, a Hoff- mann, a Nyíl, a Petőfi utca által határolt területen) élőket kevéssé vigasztalja, hogy az utóbbi években körültekintőbb, ha ijgy tetszik realistább, kecskemétibb várospolitika megkegyelmezett korábban pusztulásra ítét utcasoroknak, a szerves fejlődést gyorsító intézkedésekkel, előírásokkal buzdítja az avuló városrészek regenerálódását. Nem érdeklik már az érvek a megkeseredett nagypapát az izzó hangulatú fórumon: „Hol leszek egy évtized múlva? Ha én is, meg a házam is megélné valahogy a következő tíz évet, akkor is igazságtalanságnak érzem, hogy ötször- hatszor, vagy ki tudja hányszor annyit fizessek házam korszerűsítéséért nyugdíjasként, mint amennyiért viszonylag könnyen átalakíthattam volna ötvenévesen.” ' Nagy taps fogadja a beadvány meggyőző érvéit: „Felesleges belenyúlni egy rendezett területbe, amely a kisajátítások miatt igen költséges lenne az építtetőknek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Szórakaténusz, a Naiv Múzeum léptéke nem tesz lehetővé magas beépítést. Emellett a Hosszú utca elején álló öreg épületek híven tükrözik a városban meghonosodott fésűs beépítést, vonzzák a turistákat”. A vita alatt is aggodalmas pillantásokat vetettek a Nyíl utca 17. számú ház lakói a kétlakásos épület régen repedező falaira. Az alapozatlan, vert falú házat már tavaly életveszélyesnek nyilvánította a tanács műszaki osztálya. Hasztalan ajánlották föl kisajátításra, hiába kértek lakást, vagy engedélyt új ház építésére. Csak rideg hangú felszólítást kaptak a tanács lakásgazdálkodási osztályáról: szüntessék meg a környező lakókat is veszélyeztető állapotot. Nem tudott arról az ügyirat szerzője, hogy műszakilag megoldhatatlan parancsuk? Még szerencse, hogy a számos megoldatlan városrendezési problémát öröklő fiatalfőépítész személyesen ment ki az újabb bejelentésre: „Félünk, repedeznek a falak." Se értekezlet, se más ügy nem tartóztatta, így időben érkezett. Megérezte: bármely pillanatban kidőlhet valamelyik fal. Azonnal kiküldte az otthon tartózkodókat a házból, hívták a tűzoltókat. Ezért nem okozott sérülést a házomlás. Ki gondolta a hét elején, hogy az élet ilyen gyorsan igazolja az aggodalmaskodó felszólalókat: alapos fölújítás nélkül jó néhány ház nem éli meg a követke; ző évtizedet. Ez az eset is sürgeti a Hosszú utcai fórum kérésének megvizsgálását. Ne az iskola mellett kössék ösz- sze a sokak által bírált kiskörutat a Szé- chenyivárosba átvezető útba, mert a nagy forgalom veszélyezteti a diákokat, szinte lehetetlenné teszi a tanítást. Célszerűbbnek látnák, ha nem a Szórakaténusz „előtt” épülne föl a tervezett bankház. Más módon kellene a szalagházat a Kölcsey utca felé lezárni. , Cs. Tóth Józsefnének és a Helvéciái A llami Gazdaságtóljanuárban nyugdíjba ment, vele együtt élő lányának még nem volt hová menniök, amikor a romos házban jártam. Ideiglenesen egy garzonlakást utaltak ki számukra valamelyik emeletes ház legfelső szintjén. De ki viszi fel, hozza le a beteg öregasszonyt a lift nélküli házban? Hová teszik 3 szobás lakásuk bútorait? A szintén a tönkrement házban lakó unoka és felesége—akik szívesen építkeztek volna saját pénzükből. . .— megfelelő új lakást kapott. Megoldódtak gondjaik, de mi lesz a környékben élőkkel? Biztató: a tanács építési és műszaki osztálya kész a rendezési terv a fórumon vitatott részeinek felülvizsgálatára, az egyéni és közérdek közös nevezőjének további kutatására. Sajnos, nemcsak az egyes emberekre érvényes a népi bölcsesség: a késedelem veszedelem. A hatvanas-hetvenes évek zsákutcás elképzeléseiből különösen ilyen szorított időkben nehéz meglelni a városrendezés múltat és jövőt harmonikusabban egyeztető útjait. A lakosság támogató egyetértése nélkül a nem csak a látványosságot vagy lakásszámot méltányló városfejlesztés aligha számíthat sikerre. Heltai Nándor DIABETES KLUB Dr. Schmidt Ilona megyei dietetikus szak főorvos kezdeményezésére 1985 végén megalakították a Diabetes klubot Kecskeméten, hogy a cukorbetegek minél több és hasznos ismerethez jussanak betegségükről, a diéta megtartásának fontosságáról és a követendő életmódról. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban azóta minden hónapban találkoznak, az utolsó csütörtökön. Rendszerint a betegséggel kapcsolatos előadást hallgatnak meg — többször a klubtagok által javasolt témában. Nagy érdeklődés kíséri minden alkalommal a diétás nővérek közreműködését, akik gyakorlati tanácsokat is adnak az ételek elkészítéséről. A klubtagok száma az elmúlt hónapok során örvendetesen emelkedett. A mai előadás címe: Diéta, inzulin és a „megváltó” tabletta. Dr. Borda Ferenc belgyógyász szakorvos mondja el gondolatait, majd válaszol a kérdezőknek. ERZSÉBET-KENYÉR A 70 dekás, rostban gazdag Kunság kenyér után került az üzletekbe a Kecskeméti Édes- és Sütőipari Vállalat új terméke, az Erzsébet-kenyér. A búza- és rozslisztből készült 90 dekás veknik alapanyaga szendvicsnek alkalmas, hamar megkedvelték a vevők. Ezekben a hetekben ismét újfajta kenyér előállításán dolgoznak, a tervek szerint szója, illetve lenmag lesz az ízesítője. KERTMOZI A tárgyalások megkezdődtek a megyei moziüzemi vállalat és a széchenyi- városi gimnázium igazgatója között: az idén, a tanév befejezése után az intézmény udvarán kertmozit hívnak életre. Az előreláthatóan június közepétől szeptember !-jéig működő moziban kétszáz ülőhely lesz, szélesvásznú Hímeket is vetítenek. A kertmozi létesítésével nem titkolt a szándék: az új negyed lakóinak akarnak szórakozási lehetőséget teremteni. A vállalat terveiben szerepel még — a tanács segítségét igénybe véve—az Árpád mozi utcai homlokzatának tatarozása, az idegenforgalmi idény kezdete előtt. GALAMB ÉS NYÚL A Kecskemét székhelyű Univer Áfész folyamatosan, egész évben folytatja a kisállat-felvásárlást: nyulat és galambot vesznek át a tenyésztőktől. A galambot Csongrád megyébe, Mezőkovácsházára szállítják, a nyulat pedig a Vaskúti Bács Termelőszövetkezetbe, ahol feldolgozzák, majd Olaszországba exportálják. A nyúltenyésztés iránt az elmúlt évben erősen megnövekedett a kecskeméti és környékbeli tenyésztők kedve: 1987-ben 100 tonna élő nyulat adtak át. Az idős tenyésztők mellett egyre több tizenéves is foglalkozik nyúltenyésztéssel. ÚJ ÜZLETEK A Lestár tér I. számú épületben kialakított üzletek megnyitásának időpontját többször módosították, most a tanács illetékesei véglegesítették a dátumot: április végéig a két mintaboltnak — a Zsolnay porcelánt és a Bajatex-termé- keket kínálónak — és a másik két üzletnek fogadnia kell a vevőket. Ide költözik erre az időpontra a Petőfi Sándor utcai népművészeti bolt is, hogy helyet adjon a Jókai téren szanálás előtt álló épületben működő harisnyaboltnak. A negyedik üzlet csaknem bizonyosan virágbolt lesz. ÉPÜLETEK, MŰTÁRGYAK A kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai a nagy sikert aratott „Anno ...”, elnevezésű, a századfordulót idéző kecskeméti képeslap-reprodukciók után új, tizennyolc darabos sorozatot állított elő: a megyében levő múzeumokat, jeles épületeket, műtárgyakat, festményeket, bútorokat jelenítettek meg. A megyei múzeumi hálózatban levő tizenkilenc intézményben már árusítják ezeket az értékes anzikszkártyákat, valamennyit ott, ahol a megjelenített épület vagy tárgy látható. Szerkeszti: Ballai József LAKÁSRA VÁRVA • Nyíl utcai látkép. • Ház állott, most... (Straszer András felvételei)
