Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
házunk tája Hivatása: állatorvos Az ország állatállománya nagy kárt okozó fertőző betegségektől 15 éve mentes. Ez a magyar mezőgazdaság egyik óriási vívmánya, az állategészségügyi szolgálat jelentős teljesítménye. A megelőzések, gyógyítások terén az állatorvosoknak kiemelkedő a szerepük. Őket nagyon sokszor ébren találják a hajnalok, s gyakran előfordul, hogy munkájuk késő éjszakába nyúlik. Nincs műszak, munkaidő, állandó készenlétben vannak. Nem számít, ha esik, ha vacogtató a hideg, az állatorvosnak menni kell. Dr. Kosziba István Kalocsán körzeti állatorvos, emellett felügyeli az Iszkra Tsz jószágait is. Két hívás között tudunk csipetnyi időt szakítani beszélgetésre. — Jánoshalmáról, paraszti családból származom — mondja. Korán megbarátkoztam az állatokkal. Iskolás korom nagy élménye a nyári vakáció volt, amit nagyszüleim tanyáján töltöttem. Azonkívül, hogy segédkeztem az állatok körüli teendőkben, megkedveltem az állattartó embereket is. Ezek az élmények meghatározták további sorsomat. Beszélgetőpartnerem a kecskeméti piaristáknál érettségizett, az Allator- vostudományi Egyetemre második nekifutásra sikerült bejutnia. Mindvégig szorgalmas tanulónak bizonyult. A negyedik félév után a Magyar Népköztársaság tanulmányi ösztöndíjasa lett. „Summa cum laude”-val diplomázott. Marasztalták több tanszéken is, egyetemi oktatónak. Ám elméleti felkészültségét a gyakorlatban akarta kamatoztatni. Vonzotta a paraszti világ, melyet azzal az elhatározással hagyott ott, hogy fölkészülten ismét visszatér. A kömyei Mezőgazdasági Kombinátban gyakornokoskodtam, majd 1976. augusztusában Kalocsára jöttem élelmiszerhigiénikus állatorvosnak — emlékszik dr. Kasziba.István. — Megnyugodtam. ha nem is közvetlen szülőföldemre, de legalább a megyébe visz- szakerültem. Azóta itt élek, csak a státuszom változott, körzeti állatorvos vagyok. Az első igazi szakmai siker, amit elkönyvelhettem, az Iszkra Tsz szarvasmarha-állományának gümő- kór-mentesítése volt. A másik siker, hogy lelkiismeretes szakmai munkával, közvetlenségével elismerést vívott ki a kalocsai és környékbeli állattartók között. Kiste- nyésztőktől hallottam: megkedvelték, hamar befogadták, segítőkészségére, lelkiismeretességére mindig számíthatnak. Bonyolult feladat az állatorvosoké. Ezt akkor tudom meg, mikor a doktort gyógyító útjára kísérem. A gyakorlatban a diagnózis felállítása, a helyes tartási, takarmányozási útmutatás nem is olyan egyszerű. A klasszikus betegvizsgálaton túl segíthet az állat megváltozott viselkedése és a kórelőzmény. Sajátos, bonyolult kommunikáció alakult ki az ember és az állat között. Mert a szerencsétlen beteg még csak panaszkodni sem tud, hogy itt, ott fáj, ami az orvos munkáját igencsak megnehezíti. Dr. Kasziba István azt vallja, hogy az állatorvos tevékenysége nem korlátozódhat pusztán az eseti gyógykezelésre. Figyelme kiterjed a takarmány termesztésére, tárolására, az etetésre, a tartási körülményekre. Mindezeket úgy kell összhangba hozni, hogy az élelmiszerhigiéniai és közegészségügyi előírásoknak megfeleljenek. Hiszen • Dr. Kasziba István hogy az élelmiszer jó minőségű-e, exportképes-e, az legtöbbször a termelés helyén, az állattartó udvarában dől el. Azt is megtudom, hogy a gyakorlati munka dr. Kasziba István esetében nem jelent elszakadást az elmélettől. Nemcsak a kötelező továbbképzéseken, hanem saját költségén és szabadsága terhére részt vesz különféle szakmai ismeretterjesztő előadásokon, Kalocsán, a praxisban nem általános, al- latkórházi feltételeket igénylő műtéteket el végez. Például bonyolult, nehéznek ígérkező elléskor — ami könnyen az állat életébe kerülhet — császármetszéssel segíti világra az utódokat. Bizonyságul szolgáljon az egyik utóbbi eset: Hunyadi Mihály kisfoktői tanyáján karácsony napján végzett operációt a vajúdó anyakocán, pedig nem is volt ügyeletes. A komplikáltabb műtéteket városbeli kollégájával, dr. Kovácsffy Csabával oldják meg. Dédelgetett tervük, hogy Kalocsán egy kisebb méretű, állatkórház-jellegű közös rendelőt nyitnak. Zs. K. I. Vegyszer nélkül is lehet A biológiai kertben vegyi eredetű anyagokat nem hasznainak, kerülik mindennemű műtrágya és növényvédő szer használatát. Szívesen alkalmaznak viszont talajtakarást, a növényeket vegyes kultúrában termesztik és sok saját készítésű komposztot dolgoznak a kert talajába, amit a legtöbb helyen a kert- tulajdonos maga állít elő. A biokertnek egyik lényeges eleme a vegyes kultúra, ez főleg a zöldségfélékre vonatkozik. Bebizonyosodott, hogy vannak növények, amelyek jól érzik magukat egymás társaságában, s így védőhatást fejtenek ki. Mások viszont éppen ellenkezőleg, nem szeretik egymás közelségét, s nem fejlődnek jól egymás mellett. Ha megnézünk egy dombos ágyat, ott a sárgarépa mellett cékla, bimbós kel, brokkoli, paradicsom, paprika igen szépen fejlődik. Védő hatást fejt ki igen sok zöldségnövényre számos illóolaj tartalmú dísz- és gyógynövény. így a biokertészek előszeretettel ültetik a vegyes Zöldségágyakba a bársonykát, a borsikafüvet, a fokhagymát stb. Hogyan kezdjen hozzá kertje átalakításához az ember, ha át szeretne térni a biológiai gazdálkodásra? Mielőtt hozzáfog, jól át kell gondolnia kertje jelenlegi beosztását. A biokertben a haszon-, a diszkért és a gyümölcsös nem különül el élesen egymástól, hanem együtt, illetve finom átmenettel jelenik meg. A biológiai kertészkedés főleg az áttérés éveiben (1—3 év) az eddigieknél több munkát ró a kert tulajdonosára. A komposztkészítés nagyon fárasztó, főleg ha nincs komposztapritó gép. (Több szomszéd kerttulajdonosnak érdemes közösen egy gépet vásárolnia.) A legfontosabb, hogy a műtrágyák használatát azonnal szüntesse be. A permetezéseket hagyja el, az első évben a télvégi lemosó permetezés kivételével. A második évtől kezdve azonban semmiféle vegyszert ne használjon a kertjében. Az áttérésnek egyik fontos feltétele, hogy elegendő komposzt gyűljön össze. A komposzt készítése során a cserépkályhából kikerülő fahamu éppúgy érték, mint a fűnyesedék, a komposztha- lom alapját adó őszi lomb, az apróra vágott metszési nyesedék. Ezeket a szerves anyagokat a kert egyik árnyékos, félreeső részébe gyűjtsük össze. Mikor már egy kazalra való van, rakjuk össze a kazlat. Magassága 1 méter, szélessége másfél méter legyen, hossza az anyag mennyiségétől függ. Már az összerakáskor alaposan keverjük össze az anyagot, s minden réteget tapossunk meg. A széleit is tömörítsük, s ha nagyon száraz lenne, mérsékelten öntözzük. (A víz sohase csurogjon ki a kazal alján.) A frissen használhatatlan baromfi és nyúltrágyát, vagy más éretlen szerves trágyát is a kazalba rétegezhe- tünk, ezzel dúsítjuk a komposztot, és előérleljük a trágyát. Mikor a kazal elérte a kívánt magasságot mérsékelten öntözzük ismét, majd borítsuk be tenyérnyi vastagon földdel, hogy a kazal külső részei se száradhassanak ki. A kertben talált gilisztákat vigyük a kazalba, de azok maguktól is megtelepednek, a komposzt érését gyorsítják. Három-négy hónap elmúltával a kazlat alaposan átforgatjuk, jobb híján villával, s újra összerakjuk, ügyelve arra, hogy a kazal külső részén elhelyezkedett anyagok belülre kerüljenek és fordítva. Amikor a kazlat újabb 3-4 hónap múlva megforgatjuk egynemű, sötétbarna, kellemes illatú anyagot kapunk. Dió és gesztenye levelet ne keverjünk a kazalba, mert ezek csírázásgátló anyagokat tartalmaznak. A biológiai kertművelés másik fontos eleme a talaj takarása. A takaratlan talaj ki van téve a tűző nap és a kemény hideg károsító hatásának. Ha a talajt .valamilyen szerves anyaggal, például komposzttal takarjuk, a növények számára kedvező mikroklímát teremtünk, és a gyomokat is hatásosan visszaszorítjuk. A komposzttal 3-4 cm vastagon takart talajon gyakorlatilag nem ktSl kapálni. A talajtakarással a talaj tápanyag'szintjét gyakorlatilag állandó értéken tartjuk. Takaróanyagként jó még a fűnyesedék, a szénatörmelék, a szalma, és sok más szerves anyag. Az őrölt kukorica csutka, a közönséges avar, a magot még nem érlelt gyomok és füvek (tyúkhúr, mustár.) szintén jó talajtakarók. Nem kell visszariadni a gyomok talajtakaróként való használatától sem. A gyomként számon tartott cickafark például igen értékes növény a kertben, gyógynövény. A tyúkhúr mellett a csalán szintén kedvelt és használt növénye a biogazdáknak. A csalánlé például, amelyet előszeretettel használnak különböző kártevők elleni védekezésre, már régen polgárjogot nyert. A termékeny, jól levegőző talajokon a takarás állandó lehet. A nehéz, hideg agyagtalajokon azonban a talajművelés és talajtakarás felváltva ideális. A palánta ültetése után a tő körül mintegy 8—10 cm átmérőjű kö^t hagyjunk szabadon, amit csak azutan takarjunk, miután a növény jól meggyökeresedett. s új hajtást hozott. Az őszi-téli takarás vastagabb legyen, a nyári vékonyabb. A biológiai művelésű kertben a vakond, a sün, és a legkülönbözőbb énekes madarak jól érzik magukat. Táplálásukról az ember a maga érdekében is gondoskodik. Megvalósul a természet egyik kicsi részén, a kertben a biológiai egyensúly. Mivel az ilyen kertből kikerülő zöldség, gyümölcs nem tartalmaz vegyszer-maradványt, káros kémiai anyagokat, biológiai értéke nagyobb, és íze is jobb. T. E. Ügyeljünk a vetésre! • Jó szolgálatot tesz a kistraktor a fólia alatt is, a palánták talajának előkészítésekor. (Méhesi Éva felvétele) A gyökérzöldségeket, sárgarépát, etrezselymet, pasztinákot, feketegyö- eret gondosan megművelt, porhanyós magágyba vessük, lehetőleg a kert azonos részébe. A magokat sekélyen, körülbelül 2 centiméterre helyezzük el. A lassú kelés miatt célszerű sorjelző pálcát beszúrni, vagy sorjelző növényt, salátát vetni. Közvetlen a vetés előtt ne adjunk nitrogén műtrágyát, mert ezzel rontjuk a tárolhatóságukat. A pasztinákot, petrezselymet, sárgarépát 25 centiméteres, a feketegyökeret 30 centi- méteres sortávolságra vessük, ügyeljünk a talaj nedvességtartalmára, bár közvetlen a vetés után még nincs szükség öntözésre, elég, ha deszkával lelapo- gatjuk, vagy könnyű magtakaró hengerrel megjáratjuk a talajt. Sűrű kelés esetén egyeléssel ritkítsuk az állományt. Az őszi telepítésű gyümölcsfáinkról már lebonthatjuk a kupacokat. A tél és a vadkár ellen védelmet nyújtó papírokat távolítsuk el a törzsről. A tavaszi gyümölcsfa-telepítésre sokkal gondosabban ügyeljünk, mint az őszire. Ha ősszel kiástuk az ültetőgödröt, engedjük tele színültig vízzel, ügyeljünk arra, hogy az istállótrágya és a gyökér között mindig legyen föld, hogy a gyökereket nyáron a tömény tápanyag ne „égethesse” meg. Ültetés után a gyökeret takarjuk, és nagyon gondosan tömörítsük a földet, majd újból öntözzük be a talajt. A gyümölcs- és díszfáinkról szedjük össze a hernyófészkeket és semmisítsük meg őket. Az elszáradt, elpusztult ágré-, székét minél előbb vágjuk le, a nagyobb sebfelületeket kezeljük. A díszkertben vethetjük az egynyári virágmagok egy részét, így a sarkantyúkáét, a rézvirágét, a bársonykáét. Ha igazán szép, egyenletes virágszőnyeget szeretnénk, magvetés helyett pa- lántázzunk. A palántákat világos, 18 —20 fokos helyiségben magunk is felnevelhetjük, a szaporítóládákba tőzeg és perlit egyenlő arányú keverékét tegyük. A palántákat április közepétől ültessük ki. JOGI TANÁCSOK Az adómentes jövedelmekről A törvényjavaslat vitája idején a magánszemélyekkel kapcsolatos jövedelemadó kivetésének kérdésén belül nagy lázban tartotta az országot a jövedelemadó-mentes vagyoni értékek köre. A kispénzűek, akik nem láthatatlan jövedelemforrásból teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges mindennapit, elkeseredetten találgatták, vajon az ő kis társadalmi tiszteletdíjukra is kivetnek-e adót, vagy a család anyagi javaihoz épp hogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelkezések alá esik-e? A sajtóból kapott tájékoztatás mellett mindenki megbízható forrást is meg akart szerezni. „A személyi jövedelemadó-rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha mentességek csak szűk körben, társadalmilag indokolt célok érdekében érvényesülnek.” A mentességek legjelentősebb csoportja szociális, szociálpolitikai indíttatású. A társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások jelentős részének mértéke ugyanis nem függ jövedelemtől, így a keresetek úgynevezett bruttósítása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelkedését is. Ebben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segítőkészségét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből — sajátos kiadásaikra figyelemmel — 12 000 forint adómentes. Közvetettebb eszközökkel, de szintén szociálpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támogatása, a volt állami nevelt részére megállapított önálló életkezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell továbbá jövedelemadót fizetni az örökség, az ajándék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfizetési kötelezettséggel járnak, és ezért adózásuk kettős elvonást jelentene, vagy olyan kis mértékűek, hogy az adórendszer szempontjából figyelmen kivül hagyhatók. A jogszabály mentesség adásával is segíti és támogatja a jövedelmek lakáscélú felhasználását, és azt, ha a jövedelem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadalmi munkáért kapott jutalom is, évi kétezer forint összegig. Mentes az adó alól a mezőgazdasági kistermelésből származó, ötszázezer forintot meg nem haladó árbevételből származó jövedelem, továbbá a földjáradék, a háztáji és az illetményföld megváltásának összege is. Ezek a mentességek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A kiemelkedő műszaki alkotásnak minősülő találmányi díj részbeni adómentessége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő érdekeinket szolgálja. A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve — jogszabályban meghatározott — természetbeni juttatások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek megszerzőiknél adóznak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszüntetné azok ingyenességét. Egyes megtakarítási formák jövedelmei (KST-bctét, iskolai takarékbélyeg stb) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A devizaszámlánál és az ifjúsági takarékbetétnél ösztönzési célból nincs adókötelezettség. A jogszabály a könnyebb alkalmazás érdekében felsorolja azokat a bevételeket is, például kártérítés, költségtérítés és hasonlók, amelyek valójában nem jövedelmek, hanem elveszett jövedelmeket (kárt, illetve ráfordítást) pótolnak. Dr. K. É. Schubert Rejtvényünk hat Schubert-dalt tartalmaz. VÍZSZINTES: 1. Schubert egyik dala. 13. Tartományi főváros Dél-Afrikában. 14. .. . Cézáré, VI. Sándor pápa fia. 16. Görög forrásnimfa. 17. Földünk egyik legnagyobb kiterjedésű tava. 18. Vadló. 19. Moha egynemű betűi. 20. Szolmizációs hang. 22. A kén neve az Ókorban. 23. Női név. 24. Papagájfajta. 25. Fontos élelmiszer. 27. Hármas korona. 29. Bálvány. 30. Szovjet történész. 32. . . . Amin (egykori ugandai elnök) 34. Jutta- tá. 35. Arafat egynemű betűi. 36. Folyadék. 38. Közlemény. 41. Egymást előző betűk. 42. Ismert dala. 44. Kettős betű. 45. Félrerak. 46. Juttat. 47. Község Heves megyében. 48. G. A. P. 50. Erre a helyre. 52. Annak a tetejére. 54. Kiskutya. 55. Megszólítás. 57. Algériai város. 58. Kopasz. 59. Bútorfajta. 60. Anonymus szerint a 7 vezér egyike. 62. Ory . ... 63. Számnév. 65. Ebbe az irányba. 67. Sakkban áll! 68. Biztosan áll. 70. Berlini szálloda. 72. Schubcrt-dal. FÜGGŐLEGES: 1. Növény, névelővel. 2. Személyes névmás. 3. Női becenév. 4. Ibsen mű. 5. . . . kapitány gyermekei (Verne) 6. Leila része. 7. Helyrag. 8. Szalmatetejű szénaszín. 9. Ravasz állat. 10. Szóösszetételekben jelentése: három. 11. Lisztjelzés. 12. A krónika szerint a magyarok őse. 13. Schubert zongoraquintettje. 15. Schubert-dal. 18. Abrosz. 21. Baráti országok rádió- és tv- szervezete. 23. Schubcrt-dal. 24. Részértesülés. 26. Árul egynemű betűi. 28. Római 2. 31. Azt megelőzően. 33. Madridi művészeti múzeum. 37. Szónak, késnek egyaránt lehet. 39. Női név. 40. Rangjelző. 42. Hangtalan tánc- mulatság. 43. Ragasztó. 44. Móricz Zsig- mond regénye. 45. Gyümölcs. 47. Szőlőtámasz. 49. Nem fölötte. 51. Tojás németül. 53. Szolmizációs hang. 55. Folyósítá. 56. Mely irányba. 59. Ritka fa. 61. Gyógyhatású szabad idő Szép marad, ha ápoljuk . . . Minden nő szeretné, hogy keblei szépek, formásak maradjanak. A mell ápolását mégis — érdekes módon — meglehetősen sokan elmulasztják. A nők többsége nem is gondolja: mennyire érdemes 10—15 percet erre szánni. Például ily módon: 1. A meleg kádfürdő után előbb langyos, majd hideg vizzel alaposan tusoljuk le mellünket. Ez a jótékony vízmasszázs fokózza a vérkeringést és feszessé teszi a bőrt. 2. Egy frottír vagy szivacs mosdókesztyűvel végzett masszírozás erősíti a mellszöveteket: a nyíl irányában, deréktői felfelé a hónaljig, majd oldalról a mell alatt körbe, és a jnellbimbótól fel a kulcscsontig haladunk. 3. Tusolás után megszárítkozva, masszírozzunk be megfelelő testápoló krémet vagy emulziót a bőrbe, mint rajzunk is mutatja: mindig alulról fölfelé haladva. 4. A legegyszerűbb szépítőszer mellünk számára egy kis gimnasztika: emeljük karunkat mellmagasságba, érintsük össze ujjainkat, majd erőteljesen húzzuk hátra könyökünket hússzor. Minden reggel elvégezve, e torna erősíti a mellizmokat, és elejét veszi az izomszalagok megnyúlásának. Új módi: a „talpalló” A sokféle fazonú nadrágújdonságok sorában megjelent a Mozart- stílusú is: elöl a rüszt fölött és hátul a saroknál félköralakban felszabva, a talp alatt pánttal zárt „talpalló”, melynek szabásmintáját (70-es derék- és 94-es csípőbőségre) máris közreadjuk, ú Anyaga lehet szatén, taft, vászon, bársony, dzsörzé stb., amiből 1,45 x 1,50 m vagy 2,90 x90 cm szükséges, továbbá 1 m hosszú, 3 cm széles gumipánt. A szabásmintajelzése: 1. nadrág eleje kétszer, 2. nadrág háta-kétszer, 3. zsebalátét kétszer, 4. eleje oldalrész kétszer szabva. A szabásmintát 10 x 10 centis kockahálózatra rajzoljuk fel, majd kiszabjuk a részeket. Beállítjuk a zsebet, majd az eleje oldalrészt. Ezután összevarrjuk a nadrág külső és belső oldalvarrásait, majd a háta és eleje közepét. A nadrág alsó felkerekített szárát is letűzzük, illetve eldolgozzuk. A derékrészt 4 cm-re visszahajtjuk, legépeljük, majd befűzzük a gumit. A derékrész úgy is megoldható, hogy egymás alatt 4 x 4 cm széles gumiházat készítünk, és ezekbe fűzzük be a 6— 7 mm széles gumipántot. Ha a szabásmintára 1 cm varrás-ráhagyás helyett 2 cm-t számítunk, és ebből 1 cm-t hagyunk csak a varrásra, akkor a szabásminta 75-ös derék- és 100-as csipőbőségre is alkalmas lesz. anyag. 64. Durva posztó. 63. Farmernadrágmárka. 66. Az előtte lévő helyre. 69. A meglepetés hangja. 70. Búza egynemű betűi. 71. Izomkötő. Beküldendő: a vízszintes L, 42., 72., valamint a függőleges 13., 15., 23. számú sorok megfejtése. E. B. A március 19-én megjelent rejtvény megfejtése: Vízszintes L: Budapesti tavasz Vízszintes 70.: így jöttem Függőleges L: Budapesti mesék Függőleges 21.: Azonosítás Függőleges 64.: Apa / * Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Szabolcs Istvánná, Baja; Oláh Illésné, Szánk; Budai Anikó, Solt; Hajdú Bálint, Úszód.
