Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-26 / 73. szám
Kádár János és Grósz Károly fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta Jean-Bernard Raimond-t, a Francia Köztársaság külügyminiszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, az európai kontinens helyzetét, különös figyelmet fordítva a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és a biztonság megerősítéséhez. Megállapították, hogy ebben fontos szerepet játszhatnak a magyar —francia kapcsolatok, amelyek továbbfejlesztése számos területen lehetséges, és az erre irányuló erőfeszítések szempontjából kedvező alap a két nép egymás iránti rokonszenve, barátsága. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter, valamint Palotás Rezső, hazánk párizsi és Christiane Malitchen- ko, Franciaország budapesti nagykövete. A magyar párt és a francia diplomácia vezetőjének megbeszélése után Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke fogadta Jean-Bemard Raimond-t. A Kádár Jánossal folytatott megbeszélések a tervezettnél néhány perccel hosszabbra nyúltak, így a miniszterelnöki hivatalban várakozó népes francia újságirócsoportnak módja nyílott arra is, hogy a hivatalos tájékoztatást kiegészítve, közvetlenül a kormány elnökének tegyék fel kérdéseiket. Grósz Károly a sajtó munkatársainak gyűrűjében szólt hazánk bel- és külpolitikai törekvéseiről, a magyar—francia kapcsolatok alakulásáról. Grósz Károly és Jean-Bernard Raimond eszmecseréjén a nemzetközi helyzetet áttekintve a magyar kormányfő elismerően szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Francia Köztársaság játszik-a nemzetközi élet alakításában. A kétoldalú politikai kapcsolatokat mind magyar, mind francia részről jónak értékelték; ugyanakkor megfogalmazódott, hogy a gazdasági kapcsolatok elmaradnak a lehetőségektől. Hasonlóan sok, kiaknázatlan lehetőséget tartogat még a kulturális együttműködés, amelynek elmélyítése érdekében magyar részről a kiegyensúlyozottabb, tervszerű fejlesztést szorgalmazták. A megbeszélésen érintették a jelenleg is folyó magyar— közös piaci tárgyalásokat, majd Jean-Bernard Raimond kérésére Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar gazdasági reform jelenlegi törekvéseiről, illetve a kormány ezzel összefüggő intézkedéseiről. Végezetül kölcsönösen áttekintették az ipari és a műszaki-tudományos együttműködés konkrét lehetőségeit. Ugyancsak a magyar—francia kapcsolatok elmélyítésének igénye fogalmazódott meg a magas rangú vendég szállásán csütörtök este megkezdődött, majd péntek délelőtt a Külügyminisztériumban folytatódott hivatalos magyar— francia külügyminiszteri tárgyalásokon. Jean-Bernard Raimond kiemelte; Franciaország támogatja a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatfelvételét; arra törekszik, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalások sikerre vezessenek. Jean-Bernárd Raimond a délutáni'Órákban a Parlament- ban találkozott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, kereskedelmi miniszterrel, és Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával. A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács határozatot hozott a belügyminiszter, a kereskedelmi miniszter, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és az Országos Árhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről. A kormány a Minisztertanács Titkársága és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának jogutódjaként létrehozta a Minisztertanács Hivatalát, amely a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Minisztertanács elnökének és helyetteseinek munkaszervezete, és a sajtóigazgatás tekintetében országos hatáskörű államigazgatási szervként jár el. A kormány a Minisztertanács tanácsi kapcsolatainak közvetlenebbé és hatékonyabbá tétele, valamint a kormányzati és a tanácsi tevékenység összehangolása érdekében döntött a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának létrehozásáról. • A Minisztertanács meghatározta az 1988—1990 közötti időszak jogalkotási feladatait. A kormány beszámolót hallgatott meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról, a településpolitika irányításáról és Miskolc fejlesztéséről. (A kormányszóvivő tájékoztatóját a 2. oldalon ismertetjük.) r Uj üzemet avattak az Ezermester Kisszövetkezetben 9 Néhány új gép is helyet kapott a forgácsolóműhely ben. Új üzemi és üzemviteli épületet adtak át pénteken Kecskeméten, az Ezermester Ipari Kisszövetkezetben. Az eseményen megjelent többek között, Hekner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes is. Az impbzáns létesítmény, amelyet kilenc hónap alatt épített fel a Dutép, összesen 20 millió forintba került. Ez az összeg egyebek mellett magába foglalja azt az IBM-rendszert is, amelynek segítségével fokozatosan számítógépes adatfeldolgozásra tér át a szövetkezet. A beruházáshoz hozzájárult a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat — amelyik a kisszövetkezet termékeinek nagy részét exportálja. A Bács-Kiskun Megyei Kiszöv 2,8 millió forint hitellel segítette az üzem létrejöttét. Az új, 800 négyzetméteres alapterületű csarnokban lemezmegmunkáló és forgácsoló üzem kapott helyet, ahová néhány új gépet is telepítettek. A beruházás nyomán megnövekvő termelés lekötésére jelenleg folynak a tárgyalások. Az elképzelések szerint bővítik szovjet exportjukat, s emellett ausztriai és NSZK-beli partnerekkel kezdeményeznek együttműködést. G. B. Holnap óraigazítás Március 27-én, vasárnap kezdődik nyári időszámítás, amikor egy órával előbbre kell forgatni az időmérő szerkezetek mutatóit. Hivatalosan hajnali 2 órakor kell átállítani az órákat 3 órára. A Posta óraosztályának szakértői azonban már péntek délben megkezdték az órák átállítását a fővárosban. A Pos pontos idő telefonszolgálatának magnetofonját állítják át legutoljára, közvetlenül a nyári időszámítás kezdete előtt. A vasúti pályaudvarokon a MÁV gondoskodik az órák igazításáról. (MTI) A TERMÉSZETVÉDELEM TÁRSADALMI IGÉNY A fásítási hónap országos megnyitója Kecskeméten • A kecskeméti szabadidőközpontban ültetett fácslyák is a jövő ígéretei. (Méhcsi Éva felvétele) Zsúfolásig megtelt tegnap délelőtt a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ színházterme a fásítási hónap megnyitójára meghívott vendégekkel. A Himnusz hangjai után dr. Adorján Mihály Kecskemét város tanácselnöke üdvözölte a vendégeket és átadta a szót dr. Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának, aki szólt arról, hogy meg kell tanulnunk egymás mellett és egymásra utáltán élni környezetünkkel, a természettel. A levegőszeny- nyezettség csökkentése, a vizek, az erdő védelme mind-mind saját érdekünk. A természetvédelem társadalmi igény- nyé vált, és mindannyiunk ügye lett. Majd szavait így fejezte be az első titkár: „Köszöntöm azokat, akik fát ültetnek, mert bíznak a jövőben, ma, 1988 tavaszán is.” A fásítási hónapot dr. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy az emberek érdeklődése egyre inkább a természet, a zöld környezet felé fordul. Szinte felmérhetetlen, milyen szükségünk van a természetre gazdálkodásunkban és a mindennapi pihenésünkben egyaránt. Ide tartozik a települések közterületeit borító növényzet, a fák, a virágok megbecsülése is, amit csak közös fellépéssel, előrelátással tudunk megvalósítani. A fásítási hónap országos megnyitójának színhelye azért Bács-Kiskun megye, mert a felszabadulás óta itt éppen megkétszereződött az erdőterület, sőt a múlt évben elhatározás született a megyeszékhely arborétumának létrehozására is. Az ünnepségen dr. Király Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának vezetője adta át a MÉM Eredményes fásításért emlékplakettjét a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kollektívájának. Máttyássy Ferencnek, a megyei pártbizottság munkatársának, Bőt a Endrénéneh, a megyei földhivatal osztályvezetőjének. Magyar Tikoménak, a Lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezet erdésztechnikusának, Mo- litorisz Emilnek, a HNF megyei bizottsága munkatársának és dr. Agud Ká- rolynak, a Kecskeméti Városi Tanács osztályvezetőjének. A MÉM Eredményes fásításért dicsérő oklevélben részesítette többek között az Eszak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatot. A vendégeknek ezután a város fiataljai tánccal, zenével, énekkel kedveskedtek. Majd mindenki felkerekedett és az ünnepélyes faültetés színhelyére indult, ahol Benkó Zoltán, a Vízmű Vállalat igazgatója rövid tájékoztatási adott a megyeszékhely vízellátásáról, a szabadidőközpont fejlesztésének terveiről. Egy kis séta után kapát, lapátot, gereb- lyét ragadtak a vendégek és hazánk minden megyéjének üzeneteként három-három csemetével gyarapították Kecskemét fáinak számát. 6. E. VÁLÁS UTÁN HÁROM ÉVVEL Biztonságos tőkéspiaca van a ruhaipari szövetkezetnek Harmadik éve már, hogy a nagy múltú kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezetből, a Ru- veszből négy önálló kisüzem alakult. Egyik utódja, a megyeszékhelyen működő Ruhaipari Szövetkezet a másik háromnál több anyagi terhet örökölt, következésképpen kedvezőtlen gazdásági helyzetben kezdte önálló életét. Most mégis, az 1987. évi eredményeik alapján joggal nevezhettek be az ipari szövetkezetek között folyó munkaversenybe. Vajon hogyan sikerült ezt az eredményt elérni, s hogyan akarják a jövőben is megtartani? A másik három szövetkezettel ellentétben a ruhaipari nem alakult át kisszövetkezetté, hagyományos szervezeti keretek között folytatja működését. Úgy ítélik meg, hogy az erre a gazdasági formára érvényes gazdasági szabályozók hosz- szabb távon kedvezőbb feltételeket teremtenek. A válás után a „javíthatatlanul” veszteséges tevékenységeikkel felhagytak. Bővítették kereskedelmüket. Az egyenruhát árusító boltjukban saját termékeik mellett szabadidőruhát, kötött felsőruházati cikkeket is értékesítenek. Méretes szabóságukban sok éven át nem emelték a vállalási tarifát: a .kivédhetetlen költségnövekedéseket az önállóvá vált szövetkezet beépítette a vállalt munkadíjába. Ám még így is olcsóbban dolgoznak a kisiparosoknál, így nem veszítették el megrendelőiket. (Folytatás a 2. oldalon) Vita és cselekvés közben Nagy jelentőségű eseményre készül a Magyar Szocialista Munkáspárt: a Központi Bizottság e heti ülésének határozata értelmében nem egészen két hónap múlva, május 20-án összeül az országos pártértekezlet. Pártunk egész történetében mindössze két alkalommal hívtak össze országos konferenciát— 1945 és 1957 tavaszán, mindkettőt különleges körülmények között. Most ilyen különleges helyzetről nem beszélhetünk, mégis indokoltnak mutatkozik, hogy a legutóbbi kongresszus óta végzett munka tapasztalatait és az ebből adódó következtetéseket ne csupán a Központi Bizottság plénuma, hanem ennél szélesebb körű ’pártfórum is megvitassa. Szembe kell néznünk ugyanis azzal, hogy a XIII. Kongresszusnak a gazdaságra és az életszínvonalra vonatkozó határozatai az eredetileg elgondolt ütemben és mértékben nem valósíthatók meg. Az élet azt mutatja, hogy gazdasági gondjainkon csak akkor lehetünk úrrá, ha mélyrehatóan megújítjuk politikai intézményrendszerünk valamennyi elemének, összetevőjének munkáját. S mivel e rendszer középpontjában, centrumában a párt áll, a megújításban alapvető fontosságú a párt irányító tevékenységének és belső életének továbbfejlesztése, munkastílusának és módszeréinek korszerűsítése. Erre a kérdéskörre összpontosította elsősorban a figyelmet a Központi Bizottság legutóbbi ülése, s a tervek szerint ez lesz az országos pártértekezlet tanácskozásának fő témája is. Az irányító tevékenység továbbfejlesztésében a kulcskérdés az elvi-politikai jelleg erősítése. Az ezzel kapcsolatos irányok és lépések kimunkálásához a párt legfelső irányító testületéi már eddig is igényelték a párttagok alkotó közreműködését, s a továbbiakban is számítalak erre. A Központi Bizottság nagyra értékelte a párttagok aktív részvételét az együttes gondolkodásban, s a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy a pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás tervezetét ugyancsak vitára bocsátja a párton belül. Ez az elhatározás is jelzi, hogy a gyakorlatban mind erőteljesebben kívánunk érvényt szerezni annak a szándéknak — amely a párt működésének korszerűsítésében most az egyik alapvető törekvés —, hogy a párttagság legyen jobban részese a döntések előkészítésének, végrehajtásuk megszervezéséhek és ellenőrzésének. A vitához ezúttal sem áll túlságosan sok idő rendelkezésre, a pártértekezlet állásfoglalásának tervezete, azonban szervesen épül azokra a koncepciókra, amelyek á nemrégiben megvitatott téziseket áthatották, s hasznosítja a párttagokkal folytatott személyes beszélgetések összegezett tanulságait is. Nagyon lényeges, hogy a vita ez alkalommal is a pártmunkát átható demokratikus légkörben folyjék, és se a tekintély tisztelet, se más tényezők ne fékezzék a szabad véleménynyilvánítást, a nyílt bírálatot, és akár merésznek tűnő javaslatok megfogalmazását. Ez a nyílt vitaszellem, a vélemények szabad megütközése feltétele annak, hogy az országos pártértekezlet után egy akarattal fogjunk az elfogadott állásfoglalás valóravál- tásához, s megerősödjék a párt sorainak — az utóbbi időben kétségtelenül meggyöngült — eszmei-politikai és cselekvési egysége. Az országos pártértekezlet pártunk ügye. Mégsem kizárólagosan belső pártügy, hanem az egész társadalomra tartozik. Ezt jelzi, hogy az állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozzák, s a Központi Bizottság — a kongresszus előtti viták hagyományai jegyében — ezúttal is felkérte a legfontosabb társadalmi és érdekképviseleti szerveket a tervezet megvitatására, véleményük és javaslataik megfogalmazására. A közösen elhatározott feladatok megvalósításában is számít a párt az egész társadalom közreműködésére. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület határozott hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről. A továbbiakban bírákat mentett fel, választott meg, majd kegyelmi ügyben döntött és egyéb időszerű témákról tárgyalt. (MTI) Vaskúti modell (4. oldal) KÉP és HANG A rádió és televízió jövő heti műsora (7—8. oldal) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 73. szám Ára: 2,20 Ft 1988. március 26., szombat Minisztertanácsi határozatok
