Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

1988. március 25. • PETŐFI NÉPE • 5 Jövőre megkezdi működését a Kunsági Bank RT SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK Sokan találgatják, mi lesz a sorsa a megyeszékhely Szabadság tér 3/A szám alatt nemrégiben átadott épület egy ré­szének. Ugyanis a ház földszintjén az üzletek és fölötte a lakások már foglal­tak. A „toronyrész” láthatóan üres, de ennek is van gazdája. Az érdekelt a szövetkezéti pénzintézet. Erről kérdez­tük Sallai Istvánt, a megyei takarékszö­vetkezeti titkárság vezetőjét. — Az említett épületrészt 32 millió forintért megvettük, takarékszövetke­zeti bankot kívánunk létrehozni benne. A belső berendezések kialakítására folynak a tárgyalások. Előreláthatólag még tízmillió forintot kell ráköltenünk, hogy bankos kinézete és biztonsága le­gyen a helyiségeknek. De ez év végéig mindenképpen befejeződnek a munká­latok, és 1989. január elsejével meg­kezdhetjük ott tevékenységünket. — Hogyan jutottak erre az elhatáro­zásra? — Bács-Kiskunban 30 éves a taka- rékszövétkezeti mozgalom. A megye lakossági pénzügyekkel foglalkozó szervezetei között nem kevés a részese­désünk: a betétállománynak több mint 32 százalékát, a hosszú lejáratú hitelek 7, a rövid és középlejáratúak felét ke­zeljük. A megye népességének egyne­gyede tagunk. Hálózatunk valamennyi településre kiterjed, ezek 85 százalékán teljes körű pénzügyi szolgáltatást vég­zünk. Működési eredményünk a tava­lyi év végén 88 millió forint volt. A gaz­dálkodás hatékonyságát ilyen formá­ban tovább fokozni nem lehet. — Az integrációval — megyei kezde­ményezésre — a fogyasztási szövetkeze­tek X. kongresszusa is foglalkozott. — Valóban, hiszen az elképzelés még 1985-ben született. Azután a választ­mány, majd a megyei küldöttgyűlés elé került az ügy, a kongresszuson pedig elfogadták a javaslatot. Időközben egy kis bizonytalanság merült fel atekintet- ben, hogy önállóan, vagy valamely más szervezethez csatlakozva működ­jünk-e. De az adott helyzet inkább az önállóságot húzza alá, miután megvan a megfelelő hálózat, de nincs integrá­ciója. Alátámasztja a központosítás gondolatát a kedvezőtlen szétszórtság, • valamint az önelszámolás és a jövedel­mezőség elve, a szakma személyi és technikai oldala. Mindezek továbbfej­lesztése viszont nem nélkülözheti a biz­tonságot, a titkosságot, amit elapró- zottan nem lehet megfelelően megolda­ni. Szinte már parancsolja az integráci­ót a készpénzforgalom kímélését szol­gáló tevékenységünk is. — Milyen célokkal és névvel kezdik majd banki működésüket? — Elsődlegesen feladatunknak te­kintjük: segíteni a hatékony vállalkozá­sokat, finanszírozni a jövedelmező, gyorsan megtérülő fejlesztéseket, pó­tolni az átmeneti pénzhiányokat, cse­lekvőén részt venni a szövetkezeti, vál­lalati gazdálkodás színvonalának eme­lésében. A nevünk pedig Kunsági Bank Részvénytársaság lesz — mondotta Sallai István. P. S. Pluszok és mínuszok • A falvakban javult a szociális infra­struktúra — új lakóházak egy Rosztov megyei faluban. KÖRNYEZETVÉDŐ ÜZEM ÉPÜL GYÖNGYÖSOROSZIBAN Vasszerkezetek, berendezések Lajosmizséról Környezetünk megóvása, az élővilág védelme világszerte egyre sürgetőbb feladattá válik. A sajtóban, rádióban és a tv-ben sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel, és rendszeresen tudomást szerezhetünk a környezetvédelem újabb lépéseiről. A közelmúltban a te­levízió Uj reflektor magazinjában érde­kes riportban ismerkedhettünk meg az­zal, hogy hazánkban milyen sorsot szánnak a környezetszennyező, kiselej­tezett akkumulátoroknak. A Gyön- gyösorosziban létesülő hulladékakku­mulátor-feldolgozó üzemnek kettős haszna lesz. Megszűnik a környezet szennyezése és az akkumulátorokból visszanyert ólom jelentős mennyiségű importot tesz feleslegessé. A földműn-' kák a múlt évben megkezdődtek, az idén már a gépek egy része is a helyszín­re kerül, és lajosmizsei vasas szakembe­rek egy csoportja hosszabb időt tölt a Mátrában . . . A riportban nem esett szó arról, hogy az üzem létesítéséből jelentékeny részt vállal a Lajosmizsei Gépjavító és Vasipari GT. Dr. Herczeg István igaz­gató tájékoztatott a nagyszabású mun­káról: — Évről évre nagy gondot fordítunk a piackutatásra, nem várjuk meg azt, amíg a megrendelők jelentkeznek — mondta elöljáróban. — Nem utolsó­sorban ennek is köszönhető, hogy min­dig van elegendő tennivalónk. Ügyfe­leink állandósulnak és kapcsolataink általában hosszú távúak. Ilyen régi partnerünk például az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat. Részükre ké­szítettünk néhány éve Uzsabányára a kőbányába egy 800 méteres szállítósza­lag-rendszert. Pilisvörösváron ás­ványőrlő üzem, Rudabányán gipsz­üzem létesítésében vállaltunk jelenté­keny részt. — Amikor december végén megtud­tuk, hogy pályázatot írtak ki a Gyön- gyösorosziban létesítendő hulladék­akkumulátor-feldolgozó üzem külön­böző munkáinak elvégzésére, gyorsan számot vetettünk a lehetőségeinkkel és beálltunk a pályázók sorába. Hét cég várta a január 26-ai tárgyalást, és elége­A Szovjetunió múlt évi gazdasá­gi eredményeire vonatkozó adata­it elemezve meg­lehetősen vegyes, bizonyos vonat­kozásokban pe­dig ellentmondá­sos kép rajzoló­dik ki. Vannak egészen nyilván-' való és nagyon je­lentős eredmé­nyek, ugyanak­kor számos hiá­nyosság, lemara­dás is nyilvánva­ló. Az agráripari komplexum tár­sadalmi tulajdo­nú szektorában (a kolhozokban és szovhozokban) tovább növekszik az állati termékek termelése, az élel­miszerkészletek növekedésének üteme továbbra is meghaladja a lakosság gya­rapodásának ütemét. Ennek eredmé­nyeként tejtermékekből és tojásból nö­vekedett az átlagfogyasztás, illetve máris meghaladta azt a szintet, amelyet az 1982 májusában meghirdetett éleb miszerprogram szerint 1990-ben el kel­lett volna érni: tejből 330-340 liter, to­jásból 260-266 darab az egy főre jutó tervezett mennyiség. Nem sikerült vi­szont'megoldani a feszültséget a lakos­ság hússal és állati zsírokkal történő ellátásában, és az ország több körzeté­ben ezek eladását korlátozni kellett. És mégis, a hús- és tejtermékek értékesíté­se egyre növekszik. Ez vitathatatlanul „plusz”. Arról is szólnunk kell, hogyán való­• Emelővillás targoncával szállítják a műhelycsarnokból a kész vasszerkezeti elemeket a tárolótérre. detten vettük tudomásul, hogy a Jász­berényi Aprítógépgyárat, az Országos Bányagépgyártó Vállalatot és más, ná­lunk jóval nagyobb üzemet megelőzve mi nyertünk. — A mintegy 600—700 millió forin­tos beruházással készülő üzem létesíté­séből 150 millió forint értékű munkát vállaltunk. Különböző vasszerkezete­ket, tárolótartályokat, kiszolgáló pódi­umokat kell gyártanunk, és ezeket fel is szereljük. Ránk vár az Ausztriából érkező különböző feldolgozó gépek szerelése is. Most, március közepén már arról számolhatok be, hogy 5,2 millió forint értékű tartószerkezetet el­készítettünk, és amint Gyöngyöroro- sziban munkaterületet kapunk, meg­kezdjük a helyszíni szerelést. A tervek szerint az év végéig mintegy 60 millió forint értékű munkával, termékkel já­rulunk hozzá az üzem létesítéséhez, és mindent elkövetünk azért, hogy a jövő év szeptember 1-jérí megkezdődhessén a próbaüzem. — Ez a munka természetesen nem köti le az egész kapacitásunkat, válto­zatlanul gyártjuk az élelmiszeripari gé­peket és végezzük a régebbiek nagyja­vítását. Igen nagy feladatunk az idén egy épülő folyékonyműtrágya-gyár szállítószalag-rendszerének az elkészí­tése. A Szakályhőgyészi Állami Gazda­ság részére végzett munka mintegy 7 millió forinttal járul hozzá idei árbevé­telünk növekedéséhez — mondta befe­jezésül a Lajosmizsei Gépjavító és Vas­ipari GT igazgatója. Opauszky László TOJÁSOSZTÁLYOZÓ A Szerencsi Állami Gazdaságban holland gyártmá­nyú tojásosztályozó és csomagoló gépsort helyeztek üzembe, amely óránként 28 ezer 800 tojást válogat és mér meg tizedgramm pontossággal. A gépsor 5 év után kerül az évi 70 millió tojást előállító gazdaság tulajdo­nába. sül meg a tudományos-műszaki fejlő­dés néhány fontos irányvonala a mező- gazdaságban. A többi között haté­konynak bizonyultak a gabona-, cu­korrépa és napraforgó-termesztés in­tenzív technológiái. Az intenzív műve­lésű földeken jóval nagyobb a termés, mint az országos átlag (gabonafélékből például 38 százalékkal). A gabonater­mesztés helyzetét elemezve megállapít­hatjuk: az ország fokozatosan eljut odáig, hogy nemcsak kenyérből és ma­lomipari termékekből, hanem szemes­takarmányból is biztosítja a maga szükségleteit, A gabonaimport csök­kentésének nem voltak negatív követ­kezményei az agrárgazdaságban. El­lenkezőleg, ez az irányvonal bevált, a reális lehetőségek igazolják. A harmadik „plusz” a múlt eszten­dőben az volt, hogy javult a parasztok anyagi helyzete. Az állami mezőgazda- sági üzemekben és a kolhozokban is emelkedett a dolgozók fizetése. A fal­vakban javul a szociális infrastruktúra, és ez, mint a tapasztalat mutatja, az egyik legbiztosabb garancia a tervezett gazdasági reform sikeres megvalósítá­sára. Hasznosabbnak vélem azonban a „mínuszok” elemzését. Ezek közül a legfontosabb: a mezőgazdasági össz­termelés az előző évhez viszonyítva csak 0,2 százalékkal növekedett. A burgonya, a zöldség, a gyümölcs, a szőlő termelésének csökkenése oda ve­zetett, hogy kevesebb lett a kolhozok és szóvhozok nyeresége, a veszteséges gazdaságok száma pedig 6,5 ezerről 7,2 ezerre növekedett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy minden hetedik gazdaság (kaihoz vagy szovhoz) nem nyereséges. Összességében nézve a mezőgazdasági termelés rentabilitása 19-ről 18 száza­lékra csökkent. Mi ennek az oka? A Szovjetunióban manapság vala­hogy nem illik a szeszélyes időjárásra hivatkozni: régebben elég gyakran a kedvezőtlen éghajlati viszonyok rová­sára írtak mindent kudarcot, melléfo­gást, mulasztást. Mégis, az az igazság, hogy a mezőgazdaság mindig függ az időjárástól, és az ellen nincs mit tenni. A múlt esztendő időjárása valóban nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Friss uborkát például még a kolhozpia­cokon is elvétve találhatott a vásárló. A régi probléma, a mezőgazdasági ter­mékek szállításának és tárolásának tö­kéletlensége még csak tetézte az időjá­rás okozta nehézségeket. Ennek követ­keztében a.szőlőnek közel egyharma- da, a paradicsom egynegyede, a burgo­nya, a gyümölcs, a káposzta, a hagyma 10-17 százaléka mint a szabványnak nem megfelelő selejtes termék került a kereskedelmi hálózatba. De a rentabilitás csökkentésének és a ráfizetéses gazdaságok szaporodásá­nak van más oka is. Az a helyzet ugyanis, hogy az átállás a teljes gazda­sági önelszámolásra, a rentabilitásra és az önfinanszírozásra a kolhozok és szovhozok munkájában is jóval maga­sabb szintű tudást, tapasztalatot és ön­álló kezdeményezést követel a termelés irányítóitól, a tervezési, könyvelési, pénzügyi dolgozóktól. A felülről ka­pott utasítások fegyelmezett végrehaj­tását a gazdasági vezetők többé-kevés- bé megtanulták, de amikor esetleges kockázattal járó önálló és a konjunktu­rális helyzet ismeretében hozott dönté­sekről van szó, amikor minden lehetsé­ges variációval számolni, a kiadásokat és a bevételeket mérlegelni kell, és szin­te pillanatonként kell a piaci igények­hez igazodni —, akkor bizony akado­zik a munka. Dehát ez a nehézség várható volt. Sőt, bármilyen kedvező lesz is az időjá­rás, sokszor okoz még gondot. Az igazi reform nagy erőfeszítéseket és kitartást követel. A radikális reform útja bizony nem könnyű, de más kiút nincs. A múlt év eredményeit elemezve valószínűleg ez a legfontosabb következtetés, ame­lyet levonhatunk. L. Voszkreszenszkij CSAK MÁRCIUS 31-ÉIG nyitható minden OTP-bankfiókná! JELENTŐS BRAZIL OLAJLELET Egyre bővülnek a tengeri olajlelőhelyek. Az Északi­tenger, Arab-öböl, Szuezi- csatorna, Mexikói-öböl stb. nagy olajlelőhelyei után az Atlanti-óceánban, Rio de Ja- neirótól kb. 200 km-re új le­lőhelyet fedeztek fel. Nagy­ságát kb. 1—1,5 milliárd barrel értékűre becsülik. A kísérleti fúrás napi 3000 barrel olajat hozott a felszín­re. A szakértők szerint azon­ban a napi 10 000 barrel olaj felszínre hozása is valószínű. Brazília olajimportja jelentő­sen csökkenhet, ha e kőolaj­mező maximális kiaknázása megkezdődik. Jelenleg 612 000 barrel olajjal a szük­séglet 60%-át tudja fedezni az ország. A többit importból szerzi be. Felügyelő fényvezeték Az angliai Cranfield Intézet szakér­tőinek véleménye szerint a fényvezető üvegszálak kitűnően felhasználhatók az acél- és betonépítmények, repülőgé­pek és olajtartályok finom repedései­nek kimutatására: őrködhetnek az effajta szerkezetek biztonságán. Alkal­mazásuk elve egyszerű. A nagy mecha­nikai erők hatókörében üvegszálakat feszítenek ki. Ha a feszültség elszakítja az üvegszálat, megszakad a fényveze­tés, az észlelő többé nem kap jelet; anyaghiba bizonysága. Ha több üveg­szálat feszítenek ki a megfelelő szerke­zeti részeken, nemcsak a mechanikai \ változás tényét állapítják meg, hanem a folyamat időbeli lefolyását is elemez­hetik. Az üvegszálas felügyelő rend­szert először az északi-tengeri olajfúró szigeteken tervezik kipróbálni, de a brit légitársaság is foglalkozik bevezetésé­nek tervével (a repülőgépek stabilitásá­nak ellenőrzésére), továbbá az angol vasút is (a hidak ellenőrzésére). KUL0N UTAZÁSI SZAMLA A feltételeknek megfelelően befizetett konvertibilis valutáját bármikor felhasználhatja utazásra. 6 és 12 hónapos lekötés esetén a nemzetközi pénzpiacon kialakult kamatok figyelembevételével devizában kamatozik. Egy új lehetőség a kényelmes és nyugalmas utazásra V _________________________________________________________________/ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents