Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: változóan felhős lesz az ég, többfelé várható eső, záporeső. A szél északnyugat felől átmenetileg kissé megerősödik, illetve délután dél- az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet ll és 16 fok nyugat felől megélénkül. Enyhe lesz az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1II. évf. 72. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 25., péntek A bócsai határban Az idei enyhe tél jóvoltából most a mezőgazdaság előbbre tart a tavaszi munkákban, mint az utóbbi években ilyenkor. Hamarabb kezdődhet meg a talaj-előkészítés a tavaszi vetésekhez, a szőlő- és a gyümölcsösök metszése, a növényvédő szerek kijuttatása stb. Ezekben a napokban benépesül a határ me- gyeszerte, a földművelők végzik az időszerű teendőket. A Bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet tagjai is szorgalmasan dolgoznak, igyekeznek az eddigi előnyt megtartani, kihasználni. • Csípek Lajos örömmel állapítja meg. hogy életképesek a s/ölővesz- szök, nem fagytak el. A két hold rizlingszilvánitól jó termést remél (Tóth Sándor felvétele). • Utasi Antal kukoricavetés előtt trágyázza a földet. • Mucsi László lóval nyitja a szőlői. Ismét kezdődik a vendégjárás Idegenforgalmi helyzetfelmérés A Kecskemétre látogató külföldi és hazai turisták körében gyorsan népszerűvé vált a főtéri kávéház. Ebben az idegenforgalmi célokat is szolgáló létesítményben tartotta idei első ülését tegnap a Duna—Tisza Közi Idegenforgalmi Bizottság. A testület tagjai dr. P. Kovács István elnökletével áttekintették az elmúlt év tapasztalatait és a napról napra közeledő idegenforgalmi szezon előkészületeit. Az elmúlt évben biztatóan alakult a megye idegenforgalma. A határátkelőhelyeken hat százalékkal, a szálláshelyeken 13 százalékkal emelkedett a vendégek száma. A valutabeváltó helyek forgalma az előző évi másfélszeresére nőtt. Új szállodákat, panziókat nyitottak. Négyre növekedett a gyógyvízzé nyilvánított termálfürdők száma. Összességében javult Bács-Kiskun megye idegenforgalmi kínálatának, fejlesztési törekvéseinek országos megítélése, s tovább nőtt vonzereje a nemzetközi turizmusra. A kitűzött cél továbbra-is a felzárkózás az ország nagymúltú üdülőkörzeteihez. A bizottsági ülésen elfogadott intézkedési terv az eddigi eredményekre alapozva több új feladatot is tartalmaz. A már működő létesítményeket, a megye értékeit hatásosabb propagandával kívánják ismertté tenni. Folytatódik a szállodaprogram: júniusra átadják Kecskeméten a Batthyány utcai szállót, melynek szobáit már most lefoglalták a nyitást követő hetekre. Készül a kalocsai szálloda is, melyet jövőre szeretnének megnyitni. Eddig jórészt kihasználatlan lehetőségek rejlenek a megye útjain áthaladó tranzitforgalomban. Az átutazó turisták megállításához jól szervezett kereskedelmi és vendéglátóipari kínálatra, újszerű szolgáltatásokra van szükség. Hasonló a helyzet a víziturizmus területén. A Duna forgalmas nemzetközi útvonal, hosszú megyei szakaszán még sincsenek táborozóhelyek, kikötők. Ezért tovább fejlesztik a bajai jacht-kikötőt és újjáélesztik az egykor forgalmas, Kalocsa melletti hajóállomást. Bugacpuszta az elmúlt évben majd százezer vendéget fogadott. Tehermentesítésére hasonlójellegű újabb pusztai tájegységet szeretnének bekapcsolni a nemzetközi idegenforgalomba! Kunszentmiklós—Bösztörpusztát. A Duna-melléken több helyen is szerveznek lovas programokat, és a már működő skanzen-tanyák mellett újabb tanyafogadókat alakítanak ki. A programkínálat bővítésének másik lehetősége a konferenciaturizmus és a gyógy- idegenforgalom fejlesztése. Az adottságok mindkét területen megfelelőek. A gyógyide- genforgalom fejlesztési lehetőségeiről részletes tájékoztató is elhangzott a tanácskozáson, melyen első alkalommal képviseltette magát a nemrég megalakult gyógyvíz-albizottság. Ennek vezetője, Sándor Béla számolt be a termálturizmus előtt álló lehetőségekről. Az ülésen döntöttek az 5 milliós megyei idegenforgalmi alap felhasználásáról is. Tizenhárom pályázatot támogatnak, melyek közül a legnagyobb összeget a kecskeméti idegenforgalmi autóbusz-parkoló és kiszolgáló létesítményeinek építésére, a Batthyány utcai szálloda környezetrendezési munkáira és a bajai víziturizmus továbbfejlesztésére szavazták meg. Az ülés befejező részében az idegenforgalmi bizottság, valamint a városi és községszépítő egyesületek kapcsolatának lehetőségeiről váltottak szót a résztvevők. L. D. Magyar—francia külügyminiszteri tárgyalások Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügyminisztere Várko- nyi Péter külügyminiszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A külügyminisztert a magyarországi útra elkísérte felesége. A francia külügyek irányítóját vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti, és Palotás Rezső hazánk párizsi nagykövete. Röviddel a megérkezés után a két külügyminiszter megtartotta első megbeszélését. A megbeszélésen mindkét részről megfogalmazódott az a határozott Szándék, hogy a mostani látogatással további távlatokat nyissanak a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. A megbeszélések ma délelőtt a külügyminisztériumban folytatódnak. Várkonyi Péter és felesége este díszvacsorát adott Jean-Bernard Raimond és felesége tiszteletére a Gundel étteremben. NAGYOBB A FORGALOM, MINT TAVALY Piacépítés a Kecskeméti Tavaszi Napokon Folytatás is következzék! — Csak lenne már végre igazi piac nálunk! — fohászkodott a minap egy vevő abban az ABC-ben, amelynek tejtermékhűtőjében hónapok óta semmit sem változik a kínálat. Mindig az unalomig ismert, egyforma áruk közül lehet választani. A Kecskeméti Tavaszi Napok kereskedelmi rendezvényei segítenek megbolygatni az efféle tespedést. Mint az elmúlt években, az idén is végigfutott egyfajta friss tavaszi áramlat az áruk piacán. A termelők és a forgalmazók közti kapcsolat erősödése réven bővült, szélesedett á fogyasztási cikkek kínálata, miképp azt az Alföld Áruházban is láttuk. Otven mosógépből harmincat már eladtak, mint ahogyan gazdára talált egyebek mellett — 50 mikrohullámú sütő is. A pécsi Hunor Kesztyűgyárból való, félmillió forint értékű bőrszoknyával, zekével és vastagabb tenyérrésszel készült bicikliskesztyűvel szintén nem hagyták, hogy üresen porosodjanak a polcok a tavaszi napokon. Kelendőek a kapanyelek, a tavaszi véteményezéshez szükséges zöldség- és virágmagvak, a konyhai edények és számos kecskeméti alumíniumipari termék. Nem hiányoznak a vödrök és vizeskannák sem. Ami pedig az egészséges táplálkozást segítő élelmiszereket illeti, a mézes szilvaízzel, szezámolajjal, (Folytatás a 2. oldalon) MÁJUS 20: ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. március 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. március 23—24-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslatait: — Lázár György elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer működésének fejlesztéséről; — Lukács János elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet időpontjáról, képviseleti rendjéről; — Berecz János elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országos pártértekezlet állásfoglalásának tervezetéről. — A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette az ideológiai munka időszerű kérdéseiről folytatott vita tapasztalatait összegező írásos tájékoztatót. \ m A párt tagsága ez év elején megvitatta a párt "vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló téziseket, amelyeket a Központi Bizottság erre kijelölt munkabizottsága dolgozott ki. A vita tükrözte a kommunisták felelősségérzetét, tettrekészségét, jelentős tapasztalatokat tárt fel. Megerősítette, hogy a szocialista építőmunka sikeres folytatása szükségessé teszi a párt vezető szerepének, a politikai intézményrendszernek a további fejlesztését az új követelményeknek megfelelően. A Központi Bizottság nagyra értékeli a párt tagságának aktív részvételét a vitában. Megbízta a Politikai Bizottságot, hogy a vita tapasztalatait, a javaslatokat hasznosítva véglegesítse a határozatot; továbbá úgy foglalt állást, hogy ennek főbb elemeit a pártértekezlet elé terjeszti, teljes szövegét pedig a pártértekezletet követően nyilvánosságra hozza. 2. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét május 20- ára hívja össze. Úgy döntött, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok ezer párttag után válasszanak egy küldöttet. Ezen belül gondoskodjanak arról, hogy azok az üzemi, intézmé. nyi pártszervezetek, ahol ezernél nagyobb a taglétszám, képviselve legyenek a pártértekezleten. A Központi Bizottság a pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás tervezetét nyilvánosságra hozza. A tervezetet minden alapszervezet és pártbizottság április 24-éig vitassa meg. A javaslatokat, valamint a testületek állásfoglalását a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldjék meg a Központi Bizottsághoz. A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökségét, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Intéző Bizottságát, továbbá felkéri a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Gazdasági Kamarának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának, a Műszaki és Természettudományi ^Egyesületek Szövetségének az elnökségét, hogy vitassák meg a pártértekezlet állásfoglalásának tervezetét, és véleményüket juttassák el a Központi Bizottsághoz. 3. Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről "folytatott pártvitáról a Központi Bizottság megállapította, hogy hasznos volt. A vita elsősorban a következő kérdések köré összpontosult: az össznépi hatalom kialakulásának folyamata hazánkban és társadalmunk mai szerkezete; a társadalmi tulajdon leghatékopyabb működtetése, a különböző tulajdonformák megítélése; hol tartunk a szocializmus építésében. Ugyancsak nagy hangsúlyt kaptak a vitában a párt belső viszonyai, a demokratikus centralizmus értelmezése, a párt vezető szerepének érvényesülése a mai körülmények között; szocializmusfelfogásunk és társadalmipolitikai gyakorlatunk megújítása. A vitában is észlelhető volt, hogy a pártban jelenleg több fontos kérdésben eszmei bizonytalanság tapasztalható. Ez gyengíti a párt politikai és cselekvési egységét. Ezért javítani kell á társadalomtudományi kutatások, az alkotó szellemű viták feltételeit, és világossá tenni, hogy az adott fejlődési szakaszban miben látjuk szocialista építőmunkánk alapvető értékeit és távlati céljait. Az ideológiai tézisek vitájának tapasztalatait has?nosítani kell a pártértekezlet dokumentumában és a gyakorlati munkában. A fák védelmében SIKER ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Keresettek A mai nappal megkezdődik a tizedik fásítási hónap. Országos megnyitóját Kecskeméten tartják. Remek alkalom egy ünnepi hangvételű vezércikk megírására. Am a valóság ezúttal közbeszólt. Más irányba terelte a cikkíró gondolatait. Fatemető — néhány napja ezzel a címmel töprengésre késztető tudósítás jelent meg lapunkban. A megye- székhely egyik szép. régi utcájában kivágták az összes öreg fát. Majd egy évszázadon át borítottak lombsátrat az utca fölé. Ennek most vége. Végzett velük a Jíírész. Azóta megérkezett a tanácstól a levél, melyben az illetékes megmagyarázza az intézkedést. Szó esik válaszában egyoldalú megközelítésről, nagyratörö ágrendszerű, kiöregedő Jak leváltásáról, szűkös pénzügyi fedezetről, lakossági összefogásról — épp csak egyetlen dologról nem. Ki döntötte el, hogy már nincs szükség az öreg fákra? Ki mondta ki fölöttük a végső szót? Az utca lakói közül többen állítják: nem kérdezte meg őket senki, tiltakozásuk ellenére tovább dolgozott a fűrész. A kérdést akár így is fel lehet tenni: kié a fa? Azé a'hivatalno- ké, aki fakivágási terveket fogalmaz és engedélyeket ír alá? Vagy azoké az embereké, akiknek már a szülei, nagyszülei is e fák árnyékában sétáltak annak idején? Ha pedig napjaink közgazda- sági szemléletével közelítjük a dolgot: mi ér többet? Egy iparilag előállítható, könnyen pótolható vezeték, fémből készült alkatrész, vagy pedig egy emberöl- tőnyi kort megért fa? Egy másik levél egy másik városból: szerzője kudarcba fulladt kezdeményezésről számol be. Az ötlet a szép számú helybeli iskola egyikében fogalmazódott meg. Ültessen minden más településről érkezett elsős diák egy fát, s gondozza tanulmányai alatt. A szándék magáért beszél: az iskolavárosban érettségi bizonyítványt, diplomát szerzett ifjú tegye le névjegyét emberré formálódása színhelyén. A felhíváshoz — panaszolja a levélíró — mindeddig egyetlen intézmény sem csatlakozott. Az eset szerencsére nem jellemző. A népfrontaktivisták, a tanácstagok szervezésében, öntevékenyen rengeteg fát elültettek országszerte az elmúlt évtizedben. A következő hetekben is nyolcmillió facsemetét kaphatnak ingyen az erdőfelügyelősé- gektöl a környezetüket szépíteni akarók. A kis fák bizonyára idén is a földbe kerülnek, a mutatós számok pedig a jelentések lapjaira. Én annak örülnék, ha e jószándékú akciók sikerét végre nem az elültetett fák számán mérnénk. Hanem a valós eredményen. Ami majd csak évek múlva lesz lemérhető azon, mennyi maradt közülük életben. Mert nagyon fontos, hogy minél több facsemete kerüljön a földbe. De még fontosabb, hogy aki elültet egy fát, gondozza is. Kitartóan, amíg meg nem erősödik. S legalább ilyen fontos, hogy a már felcseperedett, felnőtt korú fákat — melyek nem pótolhatók egyik napról a másikra — igyekezzünk megóvni legalább addig, amíg a most elültetendők megnőnek. Fásítási hónap kezdődik. Jó alkalom, hogy összefogjunk a fák védelmében. (E cél érdekében készüli 3. oldali összeállításunk is.) Fogjunk össze a magunk védelmében! Lovas Dániel az Univerexpo gyártmányai Kiemelkedően jó eredményekkel zárta az elmúlt évet a Mélykúti Univerexpo Ipari Szövetkezet. Tőkés exportjuk fokozása érdekében több új partnerrel építettek ki kapcsolatot. Ezzel nemcsak a termelés növelése volt a céljuk, hanem a műszaki fejlesztés is. A tőkés cégekkel való együttműködésük révén ugyanis korszerű gépek, berendezések, illetve technológia vásárlására nyílt lehetőségük, a beruházáshoz — pályázat elnyerése útján — támogatást is kaptak. Mindennek eredményeként a szövetkezet tőkés exportjának értéke a korábbi 4,5 millió forintról 1987- ben több mint 22 millió forintra növekedett. NSZK-beli partnerüktől úgynevezett hőhídmentes alumínium profil előállításához licencet és gépsort vásároltak. Ezzel a már 14 éve gyártott terméküket, a Bácska típusú csamokszerke- zetet fejlesztették tovább, így azok megfelelnek a szigorú, új hőtechnikai szabványoknak. E termékből az idei megrendelésük értéke már meghaladja a 70 millió forintot. A hőhídmentes alumínium profillal ajtót, ablakot is készítenek, ezekkel a tavalyi BNV-n léptek először a nagy nyilvánosság elé. Fémiparáguk kétéves műszaki fejlesztésének köszönhetően az elmúlt év végén megkezdték a fehérfém és ólombronz csapágyak sorozatgyártását. Várhatóan jól jövedelmező, hosszabb távon is versenyképes termékek lesznek ezek. Bár az iparág bevétele elmaradt a tervezettől, nyeresége meghaladja azt a szintet, aminek elérését célul tűzték ki. A könnyűszerkezetet gyártó részlegük csaknem háromszor annyi exportterméket állított elő, mint amennyi az előirányzata volt. Ennek döntő részét az NSZK-beli Alutherm cégnek ajtótokok gyártása és helyszíni összeszerelése tette ki. A tőkés partner olyannyira elégedett a mélykútiak munkájával, hogy a nürnbergi üzemüket a szövetkezettel közösen akarják létrehozni: ez több éves együttműködést feltételez. Fémipari szerelő részlegük túlteljesítette a termelési tervét. Az év meglepetése volt számukra tavaly, hogy a vásárlási láz egy olyan terméküket is elérte, ami iránt a korábbi években csökkent a kereslet. A faházról van szó. Ennek tudható be, hogy faipari részlegük közel 109 millió forint árbevételt ért el a tervezett 85 millió helyett, nyereségük jóval magasabb, mint 1986-ban volt. Varrodájuk termelése, eredménye is meghaladta az előirányzottat, ugyanis a korábbinál nagyobb nyereségtartalmú termékek készítését vállalták. Az 1987-re tervezett 265 millió forintos árbevétel helyett több mint 297 milliót, közel 37 millió forint nyereséget ért el a szövetkezet. A. M. • A korábbinál nagyobb nyereségtartalmú ruhanemű készítését vállalták a szövetkezetiek tavaly, így a varrodájuk eredménye is meghaladta a tervezettet. (Pásztor Zoltán felvétele).
