Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NtPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 53. szám Árü! 1,80 Ft 1988. március 3., csütörtök KEDVEZ AZ IDŐJÁRÁS Bokrosodnak a kalászosok A meteorológiai tavasz, az eddig megszokottal ellentétben, az évszaktól „elvárható” időjárással érkezett márci­us elsején reggel. A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervatórium adatai alapján az elmúlt hónapról azonban nem állíthatjuk ugyanezt. Az 1988-as február átlagban nem a télre jellemző értékeket mutatta. Például a hónap kö­zéphőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal magasabb, a napsütéses órák száma 12-vel több, mint az 50 éves átlag. Feb­ruár 21-én mérték a legalacsonyabb, mínusz 8 Celsius-fokos hőmérsékletet. (Az évszázadban a leghidegebb 1929. február 11-én volt, mínusz 32,2 fok.) A mezőgazdászoknak fontos adat a gazdasági év hőösszege — októbertől minden nap hőmérsékleti értékét össze­adják — ami a mostani időszakra 151 Celsius-fok. Ez azt jelenti, hogy a soké­ves, mínusz 51 Celsius-fokos átlagnál, 202 Celsius-fokkal több meleg érte a földeket. Az átlagoshoz képest tehát a február időjárása nagyon enyhe volt. A gazdasági év csapadékösszege eddig 178 milliméter, ami viszont elmaradt az átlagtól. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes ve­zetője, Baki Ferenc tájékoztatása szerint az őszi vetések állapota jó. A 98 ezer 700 hektár őszi búza kedvezően telelt, bok- rosodásnak indult. Ugyanez mondható el a 24 ezer 600 hektár rozsról, illetve a 17 ezer hektár őszi árpáról is. A gazdasá­gokban javában végzik a kalászosok fejtrágyázását. A kecskeméti Agroker az első negyedévben a nitrogénműtrá­gya-igény 90 százalékának meg tud fe­lelni a készletével, a következő három hónapban a gyártók kapacitásának, il­letve az importnak megfelelően szállít­hatnak a gazdaságoknak. A gabonák állapotát március köze­pétől mérik fel majd a szakemberek. A most látható jelekből messzemenő következtetést levonni a termést illető­en nem lehet, hiszen a talajvízkészletek még mindig nem töltődtek fel. Jó köze­pes hozamokra csak egy bőséges csapa- dékú tavasz után lehet számolni. Az időjárás és a korai bokrosodás miatt feltétlen szükséges a gombák elleni gyors és hatékony védekezés is. A gyümölcsösökben vége felé tart a metszést, a kajszi- és őszibarackosok­ban a március elejéhez viszonyítva sok­kal fejlettebbek a rügyek, félő, hogy kisebb lehűlés is károkat okozhat. A szőlők 40 százalékában már elvégez­tél? az előmetszést. Az ültetvényekben rövid időn belül megkezdődnek a le­mosó permetezések. G. E. Üresen álló lakóházak értékesítése (3. oldal) MILYEN JÖVŐRE SZÁMÍT A KECSKEMÉTI RAJZFILMES MŰTEREM? (4. oldal) Sportmagazin (7. oldal) Grósz Károly Vas megyei programja Vas megye egyik meghatározó nagy­üzemével, a megyeszékhely kereskedel­mi ellátásával, a szociális gondoskodás eredményeivel ismerkedett munkaláto­gatásának második napján Grósz Ká­roly. Az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke szerdai programját reggel az ország második legnagyobb cipőipari vállala­tánál, a Sabaria Cipőgyárban kezdte. Horváth Imre vezérigazgató tájékoz­tatta a vendéget és a kíséretében lévő megyei vezetőket a vállalat munkájá­ról. Grósz Károly az üzemlátogatás so­rán számos munkással, munkásnővel váltott szót, elsősorban azt tudakolva, mi a személyes véleményük a vállalat jövőjéről, mire számíthatnak életkörül­ményeik alakulásában. A Politikai Bizottság tagja ezután a Derkovits-lakótelep idősek klubját ke­reste fel. Érdeklődött a nyugdíjasok hétköznapjairól, s vendéglátóival egyetértésben jegyezte meg, hogy egyre több ilyen, a kulturált közösségi életre (Folytatás a 2. oldalon.) • Vas megyei látogatásának második napján Grósz Károly miniszterelnök a szom­bathelyi Derkovits-lakótelepi öregek otthonában idős emberekkel is elbeszélgetett. BRÜSSZEL — NA TO-CSLCS Hogyan tovább a katonapolitikában? A hivatalos program szerint teg­nap délben kezdődött Brüsszelben a NATO csúcsértekezlete, amelyen megfigyelők szerint a nyugati kato­nai szövetség vissza kívánja szerez­ni a politikai kezdeményezést a Varsói Szerződés országaitól. A tizenhat tagállam vezetői szerdán és csütörtökön előre meghatározott napirend nélkül tanácskoznak a belga fővárosban. Reagan elnök már kedd este megérkezett. A legutóbbi — 1985 novemberé­ben megtartott — NATO-csúcsér- tekezletre a szovjet—amerikai tár­gyalási folyamatot új energiával fel- töltő első Gorbacsov—Reagan ta­lálkozó után került sor. A mostani­ra a harmadik szovjet—amerikai csúcs után és a tavasz végén esedé­kes negyedik előtt. Washingtonban már az új tárgyalások eredménye­ként írták alá a közepes hatótávol­ságú és a hadműveleti-harcászati rakéták felszámolását előirányzó KHR—HHR szerződést, a moszk­vai Reagan—Gorbacsov csúcson pedig kölcsönös eltökéltség esetén sor kerülhet a hadászati fegyverzet felezéséről, ötvenszázalékos csök­kentéséről szóló szovjet—amerikai egyezmény megkötésére, bár Rea­gan elnök legutóbb úgy nyilatko­zott, hogy ehhez már elég kevés az idő. Washington szövetségesei szá­mára a kereken 24 órára tervezett —előreláthatólag csütörtök dél táj­ban végződő — összejövetel alkal­mat ad arra, hogy Reagan elnöktől közvetlenül hallják a washingtoni kötelezettségek megerősítését. Az amerikai elnök várhatólag megerő­síti a Nyugat-Európa fölé emelt amerikai atomernyő fenntartásá­nak általános ígéretét, és a NATO „rugalmas válaszadásra” és az atomfegyverzet „elrettentő hatásá­ra” alapozott hivatalos stratégiáját. A NATO-fővárosokból érkező jelentések szerint a résztvevők sík- raszállnak majd a washingtoni megállapodás ratifikálása és a ha­dászati támadó fegyverrendszerek­ről szóló egyezmény megkötése mellett. A csúcs témája elsősorban a hogyan tovább lesz. A NATO 1983-as, a kanadai Montebellóban elfogadott határozata a harcászati atomfegyverzet korszerűsítése írja elő. Ezt a leginkább érintett tagálla­mok közül az NSZK, az új helyzet­ben nem tartja időszerűnek. Leg­utóbb hasonlóan foglalt állást Francois Mitterrand is, akinek sze­mélyében először vesz részt francia államfő NATO-csúcson 1966 óta, amikor de Gaulle kivonta a francia erőket az integrált katonai szerve­zetből. Minthogy az Egyesült Álla­mok, Anglia és más államok vi­szont ragaszkodnak a modernizá­láshoz, a brüsszeli kötetlen tanács­kozáson kerülni fogják a témáról folytatandó vitát és nem hoznak konkrét fegyverzetekre vonatkozó döntést az általános várakozás sze­rint. Erről Reagan elnök és Kohl nyugatnémet kancellár állapodott meg az utóbbi washingtoni látoga­tásán. így a hagyományos fegyverzet csökkentése lesz a központi téma, amelyre a résztvevők figyelme irá­nyul, erről várható külön nyilatko­zat is. Orgoványi reszelők Az Orgoványi Sallai Termelőszövetkezet ebben az évben negyvenéves, aktív tagjainak létszáma 230 fő. Alaptevékenységük a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás és a növénytermesztés. Nyolcvanan dolgoznak a vasipari ágazatban — főleg a Kéziszerszámgyár kecskeméti gyáregységének —, reszelőket, fogókat, faipari asztalosvésőket, HILTI vésőket gyártanak. Havonta 80—90 ezer darab műhely- és fűrészszere­lőt készítenek. Országos kereskedelmi hálózatuk is van, ötven boltjukban olcsó ruhákat és cipőket árulnak. A szövetkezetnek a 86-os nehéz esztendő után sikerült tavaly jó évet zárni: 24 százalékkal növelték a nyereségüket, úgy, hogy közben a béreket átlagosan 17 százalékkal emelték; a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozókét 30 százalék­kal. • Rádi István, Lehoczki János és Vincze István cse­rélik az egy méter átmérőjű követ a köszörűgépen. # Erdős János és Horváth János a reszelőket köszö­rüli. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) Vitázó tanácstestületek Jó negyedszázaddal ezelőtt, egy alsó tagozatos olvasmány- bán találkoztam először a ta­nácstag személyével. Jóságos bá­csika volt — emlékezetem sze­rint nyugdíjasnak képzeltem —, akihez bátran fordulhattak az öntudatos pajtások, ha kilazul­tak a járdaszegély kövei, s az úttörők ezt nem nézhették tétle­nül. Másnapra a tanácstag kija­víttatta a hibát. (Legalábbis a tanmesében.) Arról nem volt szó — s ez már akkor is feltűnt —, hogy akár­csak figyelmeztették volna azo­kat, akik a köveket eredetileg nem a kellő gondossággal rakták a helyükre. Nem volt szó továbbá az olvasmányban arról sem — s ez még nem is tűnt fel —, hogy az úttörők szülei, ha indokoltnak látják, akár kérdőre is vonhatják a tanácstagot: mi az oka mond­juk, hogy a település peremén még egy fogas sincs az orvosi rendelő várótermében? (Fia ugyan van váróterem.) Pénz biz­tosan lenne rá, hisz a központban egymás után létesülnek a külön­böző drága, s talán felesleges lé­tesítmények. Ilyen kérdésre a bácsika leg­feljebb a vállát vonogathatta vol­na, mint ahogyan vonogatta is, ha elvétve feltették neki. S igen­csak elcsodálkozott volna, ha ne­tán neki szegezik: ezért a visz- szásságért ö is felelős! Nem. A tanácstagnak, hacsak nem vi­selt valamilyen fontos beosztást, évtizedeken keresztül az a hálát­lan feladat jutott, hogy társadal­mi munkában dolgozhatott azok mellett — időnként helyett —, akik az apparátus tagjaként ugyanezért a munkáért fizetést kaptak. Konkrét beleszólása a településpolitikai döntésekbe nemigen volt. Ha szavaztak, fel­emelte a kezét. Az utóbbi években komoly változásoknak vagyunk tanúi. Már a kötelezően legalább két jelöltet állító gyűlések is pezsgő vitákat hoztak, s ez a szellem bevonult a tanácstermekbe is. Olyannyira, hogy a minap Kis­kunfélegyházán elutasították például a végrehajtó bizottság­nak az 1988. évi költségvetésre vonatkozó előterjesztését, ami évtizedekre visszamenően soha­sem fordult elő. Különösen élénk és demokra­tikus a vita mostanában a kis­kunhalasi tanácsüléseken is. Té­telesen szavaztak például a költ­ségvetés egyes részletei felől, s egy esetben, azonos számú vök- sok mellett, az elnök szavazata döntött. Kiskörösön már a költ­ségvetési vita napirendjére is ér­kezett ellenjavaslat, s az ülés szünetében indulatoktól sem mentes szóváltásra került sor az elnök és az egyik tanácstag kö­zött. A tanácselnökök fizetését a városokban rendre magasabb összegben állapították meg, mint azt a megye javasolta, remélhe­tőleg azért, hogy majd az appa­rátus hatékony működését is hangsúlyozottabban kérhessék számon. Az okokat elemezve aligha­nem megtalálnánk a pénzforrá­sok beszűkülését is, mondhat­nánk, hogy ezért megy élesebb harc az elosztás körül. Am az egész folyamat összhangban van a politikai intézményrendszer re­formjára irányuló törekvésekkel. Azzal a céllal, hogy a tanácsok valóban népképviseleti szervek legyenek, az államhatalom helyi részeként. Legyen az övéké a döntés is, ne csak a felelősség! Természetesen az utóbbi is nö­vekszik. A tanácstag ma már nem lehet — csak —jóságos bá­csika, aki egyebet sem tesz, mint bekerékpározik a műszaki osz­tályra, vagy az áramszolgáltató vállalathoz, ha sötét van az utcá­ban. Fel kell tennie azt a kérdést is, hogy miért nincs elég közvilá­gítási lámpa? Tudnia: ha többet akarunk, mire fordítsunk keve­sebb pénzt. Felkészültséget, ko­moly várospolitikai, pénzügyi, számviteli és jogi ismereteket kö­vetel a tanácstagi munka. A tanácsi szervek dolgozóitól pedig a döntések alaposabb elő­készítését. Valószínűleg ennek hiánya volt az oka a kiskunfél­egyházi „nem’’-nek is, bár az il­letékeseknek itt mentségére szol­gál bizonyos személyi kérdések csak nemrégen rendezett volta. Alighanem az elnapolás volt a legbölcsebb döntés. Kezünkben a nagyobb demok­rácia, hozzáértő módon, s fele­lősséggel éljünk vele! Bálái F. István SZEMEL YZETI MUNKA AZ IPARI SZÖVETKEZETEKBEN Szélesebb körben terjedjenek el a jó módszerek A termelőszervezetek gazdasági cél­jainak megvalósítása nagymértékben a vezetők munkáján múlik —, illetve azon, hogy mennyire alkalmasak fel­adatuk megoldására. Nagyon fontos tehát a vezető(k) személyének kiválasz­tása, az utánpótlás kijelölése, a vezető­vé nevelésük megszervezése, tervezése. Így, ha közvetett módon is, a személy­zeti munka befolyásolja a termelési eredmények alakulását. A Miniszterta­nács múlt évben érvénybe lépett hatá­rozata több tekintetben új tartalmat adott e tevékenységnek. Ennek figye­lembevételével vizsgálta a Bács-Kiskun megyei Kiszöv az érdekeltségi körébe tartozó ipari szövetkezetekben (és le­ányvállalataiban) folyó káder- és sze­mélyzeti munkát. A tapasztalatok érté­kelése első napirendi pontként szere­pelt tegnap a Kiszöv elnökségi ülésén. Különös, hogy az újra, korszerűre általában fogékony szövetkezetek kö­zött csak szűk körben teijedtek el a vezetők kiválasztásának és az alkal­masság megállapításának legjobb módszerei. Tavaly mindössze két kis­szövetkezet — a keceli vegyesipari és a félegyházi vas-, fémipari — hirdetett pályázatot az elnöki tisztség betöltésé­re, illetve az elnökjelölt kiválasztására. Igaz, a másik három szövetkezetben, ahol szintén új elnököt kellett választa­ni (a bajai „csökkentmunkaképességű­ben”, a Mizseszövben és a tiszakécskei építő- és vegyesipariban) nem volt nagy véleménykülönbség az utód személyét illetően. A középvezetők kiválasztása egyéb­ként az esetek túlnyomó többségében a szövetkezetek káderutánpótlási tervé­nek megfelelően történt: a tény önma­gában is a tervek helyességét igazolja. Javult a minősítések tartalma, konkré­tabb lett a feladatok meghatározása, a káderutánpótlási és -képzési terv álta­lában jól illeszkedik a gazdasági célok­hoz. A személyzeti munkát vizsgáló rep­rezentatív felmérés a hagyományos szövetkezetek 69, leányvállalataik 60 százalékára és a kisszövetkezetek egy- harmadára terjedt ki. Nyolc hagyomá­nyos szövetkezetben az elnök, egyben (a kecskeméti ruhaipariban) az elnök- helyettes végzi a káderpolitikai és sze­mélyzeti munkát. A többi helyen sze­mélyzeti vezető vagy előadó látja el e feladatot. Kapcsolt munkakörben álta­lában az oktatás szervezését, a munka­ügyi teendőket is elvégzik, de előfordul, hogy mindemellett a statisztikusi, bel­sőellenőri, utókalkulátori, bérelszámo­lói, polgári védelmi munkát is vállal­ják. Nem biztos, hogy ez a fajta fel­adathalmozás ésszerű munkamegosz­tást jelent. A kisszövetkezetek többségében — kivéve a hagyományosból alakultakat —, még nem foglalkoznak rendszere­sen a személyzeti munkával. Ez általá­ban a szövetkezeti elnök „szabadidejé­nek” függvénye. De ahol van is sze­mélyzeti vezető, más egyéb munkakört is betölt. A Kiszöv januárban körlevelet adott ki, amelyben felhívta az ipari szövetke­zetek figyelmét mindarra, ami a sze­mélyzeti munkában újszerű. Egyebek között a többes jelölés lehetőségére, a pályázati kiírás jelentőségére, a határo­zott időtartamra szóló kinevezések ese­tenkénti szükségességére stb. Mindez­zel bátrabban kellene élniök a szövet­kezeteknek. A. M. Fővárosok háborúja Irak szerdán hajnalban újabb két — föld-föld osztályú — rakétával támadta az iráni fővárost. Válaszul néhány órával később iráni rakéta csapódott be Bagdadban. Hétfőn hajnal óta az irakiak 19 rakétát lőttek az iráni fővárosra az ismét kiújult „városok (immár inkább fővárosok) háborújában”. Kedden este ezzel szemben két rakéta csapódott be Bagdad lakott negyedeibe. Iraki közlés szerint a támadásnak halálos, illetve sebesült áldozatai vannak, és számos épület, köztük több közintézmény megsérült. Egy bagdadi szóvivő megerősítette: mindaddig folytatják Teherán rakétázását, amíg Irán el nem fogadja a tűzszünetet az ENSZ BT 598. számú határozata alapján. Egyben megtorló lépésnek minősítette a szerda hajnali támadást, válasznak arra, hogy Irán néhány órával korábban ugyancsak rakétatűz alá vette Bagdadot. * * * Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden felújultak a konzultációk az iraki -iráni háború újabb harci fejleményei nyomán. A testület aggodalmát fejezte ki a konfliktus újabb elmérge­sedése miatt, és az 598-as határozata alapján tűzszünetre szólította fel a hadban álló feleket. Kommentárunk a 2. oldalon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents