Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 68. szám Árai 1,80 Ft 1988. március 21., hétfő Jobb teljesítmény — nagyobb elismerés Tettrekész fiatalok a Kecskemétvinnél HOZZ EGY SZÁL VIRÁGOT! Megemlékezés Orgoványon és Lakiteleken • „Hozz egy szál virágot!” — kérte fel a megye fiataljait a KISZ. (Straszer András felvétele) • A lakiteleki Tőserdőn is sokan részt vettek a megemlékezé­sen. A kép közepén a mártírhalált halt Lugossy István hozzátartozói. Ifjúsági parlamentet tartottak szom­baton a Kecskeméti Borgazdasági Kombinát fiataljai, ahol a három évvel ezelőtti hasonló összejövetelük óta vég­zett munkáról és az újabb tennivalókról cseréltek eszmét a fiatalok küldöttei. Dr. Szabó A ttilának az ifjúsági bizottság tit­kárának megnyitó mondatai után Bor­sód)’ Miklós vezérigazgató fűzött szóbe­li kiegészítést az írásos jelentéshez. Egyebek között elmondta, hogy ma már a mintegy másfél ezer dolgozó húsz százaléka 32 év alatti, s a káderpo­litika eredményeként gyarapodott a fi­atal vezetők száma is. Beszélt arról, hogy szüksége van a vállalatnak a mi­nőségi munkát végző, szakmával, új ismeretekkel rendelkező fiatalokra, akiknek megbecsülését a kombinát ve­zetése mindig is fontosnak tartotta. Most méginkább számítanak rájuk, az új technikai berendezések, a számítógé­pek kezelésében, a hatékonyság javítá­sában. A vállalati teljesítmények növe­lése teszi lehetővé, hogy bérük, vala­mint a szociális juttatások összege igé­nyeik szerint fokozódjék. A múlt évi 120 millió forintos vállalati nyereség, a 8,5 százalékos bérnövelés, nem tehet senkit sem elbizakodottá, az idei fel­adatok még nagyobbak. Mint mondot­ta: várjuk a fiatalok javaslatait, kezde­ményezzék új termékek előállítását, a piaci értékesítési munka javítását és le­gyenek mozgatórugói a vállalati fej­lesztéseknek. A fiatalok aktivitására jellemző, hogy a rendezvényen tizenkilenc felszó­laló mondta el véleményét, javaslatát. Egyebek között a lakáshozjutás lehető­ségeinek javításáról, a napokban áta­dott jánoshalmi és ceglédi klub mellett kecskeméti létesítéséről, sportpálya építésről, a gépkocsipark kihasználha­tóságának növeléséről, a veszteség­csökkentés módszeréről, az üzletszer­zésben a megrendelések gyűjtésében a gépkocsivezetők bevonásáról, a szak­munkásképzés továbbfolytatásáról be­széltek. Csaknem valamennyi felszóla­A Magyar Honvédelmi Szövetség több tízezres tagsága nevezetes évfor­dulót ünnepel országszerte. 1948. feb­ruár 29-én alakult meg a Magyar Sza­badságharcos Szövetség, az MHSZ jogelődje. Az alakuló közgyűlést köve­tően az 1848-as dicső szabadságharc 100. évfordulójára az egész országban zászlót bontott a szövetség. Kecskemé­ten is megkezdődött a szervezés, amelynek eredményeként 1948 júliusá­ban a Villám István utca 5-ös számú házában megalakult a Szabadsághar­cos Szövetség helyi csoportja. A nevezetes évfordulóra emlékeztek szombaton Kecskeméten, a Honvéd­kórház dísztermében. A városi aktíva­értekezleten Farkas György alezredes, az MHSZ kecskeméti városi titkára tartott történeti visszatekintést. Az el­múlt négy évtizedről egyebek között elmondta, hogy a megalakulást követő első években nagy lendülettel kezdő­dött meg az aktivisták szervezése. Va­lóságos ünnepnek számított, amikor kézbe vehették az első kispuskákat, rá­diókészülékeket, motorkerékpárokat és az egyetlen gépkocsit. 1949. május elsején már több mint százan tűzték karjukra a Szabadságharcos Szövetség fehér karszalagját, amelyre a szövetség jelvénye volt felfestve. ló foglalkozott a munkahely biztonsá­gával, és elmondták: két műszakban is szívesen dolgoznának, nagyobb erőki­fejtésre is vállalkoznak a kombinát és saját jövőjük érdekében. A fiatalok parlamentjén részt vett dr. Szabó Miklós a megyei pártbizottság első titkára, aki elismeréssel szólt a vál­lalatról, a fiatalok cselekvőképességé­ről. A Kecskemétvin a megyében több gyáregységgel, pincészettel rendelke­zik, s a különböző helyekről érkezett küldöttek felszólalásaikkal egyben a megye fiatalságát foglalkoztató főbb témákról is hasznos információkkal szolgáltak. Az idősebbek és a fiatalok összefogását kérte, valamint kifejtette, hogy a bérezésben, az elismerésekben, támogatásokban ne csupán a korra va­ló hivatkozás legyen a meghatározó, hanem a teljesítmény. A fiatalok ebben járjanak élen, mert csak ennek alapján számíthatnak nagyobb társadalmi és vállalati megbecsülésre. Gyürűsi Attila a kecskeméti városi KISZ-bizottság tit­kára is köszöntötte a kombinát fiatalja­it. Mint mondotta a parlament nem vált termelési tanácskozássá (másutt ilyen tapasztalatai voltak), a felszóla­lók kritikusan és önkritikusan beszél­tek. Kérte, hogy az elkövetkezendő hétköznapokban is hasonló tenniaka- rással vegyenek részt a vállalat és saját gondjaik megoldásában. Dr. Aradi Lászlóné az EDOSZ megyei titkára, élvonalba tartozónak értékelte a kom­binát fiataljainak munkáját. A tanács­kozáson számára kitűnt, hogy gondol­kodó és cselekvőkész a vállalat ifjúsá­ga. ígéretet tett a kecskeméti sportpá­lya építés szakszervezeti támogatására. Borsódy Miklós, összefoglalójában válaszolt a felvetett kérdésekre, és meg­ígérte, hogy javaslataikat a vállalat ve­zetői fölkarolják. Ezután dr. Szabó At­tila előterjesztésében a parlament kül­döttei elfogadták az 1990-ig szóló fel­adattervet. Cs. I. A lelkesedésre jellemző, hogy 1949 végére a taglétszám meghaladta a nyolcszázat. A Kecskeméti Gépgyár­ban megalakult az ejtőernyős és vitor­lázórepülő szakosztály. A további gya­rapodásnak azonban nem voltak meg az anyagi feltételei. Erre az időszakra jellemző Pólyák Imre alapító tag visz- szaemlékezése: „... pénzünk kevés volt, a sok feladathoz több kellett. Vet­tünk 500 forintért egy olyan teherau­tót, amelynek platója is alig, oldala meg egyáltalán nem is volt. A vezetőü­lésének nem volt támlája, s a fékje sem működött. Ezzel vállaltuk az akkori sütőipari szövetkezetnek a rőzsefuva- rozást. A gépjármű azonban csak úgy közlekedett, hogy egyikünk vezette, a másikunk pedig előtte gyalog balla­gott. Akkoriban bizony nem nagyon volt szállítóeszköz és a gépkocsi igen jó pénzeket hozott...” 1955-ben egyesítették az MSZHSZ-t és a Magyar Repülő Szövetséget. Az újonnan megalakult Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség teremtette meg a katonai elő- és utóképzés szervezett rendszerét. Emellett a megalakult klu­bokban tartalmas sportélet bontako­zott ki. Elsősorban a rádióamatőrök, a (Folytatás a 2. oldalon.) A Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójára és mártírjaira emlékez­tek tegnap Orgoványon és Lakiteleken. Ebből az alkalomból a KISZ Bács- Kiskun Megyei és Kecskemét Városi Bizottsága motoros túrát hirdetett a fiatalok körében. Csaknem ötven ifjú érkezett a felhívásra, s helyezte el az orgoványi emlékműnél kegyelete jelét: egy szál virágot. Gyarmatiné Márton Olga helybéli pedagógus mondott be­szédet, melyben nemcsak a fehérterror áldozataira emlékezett, hanem az ifjú­sághoz is szólt: „Tudom, néha nem könnyű ma fiatalnak lenni, de biztos vagyok benne, hogy sokkal könnyebb, mint hetven, negyven, de akár harminc évvel ezelőtt. A magyar fiatalok több­sége teljesítményen alapuló, hatéko­nyan működő, biztonságot adó, Tor­Nemzetközi tanácskozás a reformról Vasárnap folytatódott Győrött a szocialista gaz­dasági reform alternatí­váival foglalkozó nem­zetközi tanácskozás, amelynek szervezője a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasá­gi Kutató Intézete. Az esemény színhelye a győri városháza díszterme. A világ 25 országából ér­kezett 200 neves szakem­ber a hétvégén is reggel 9 órától este hét óráig foly­tatott eszmecserét az ér­dekes témáról. Egyebek között egyesült államok­beli, kanadai japán és kí­nai szakemberek tartot­tak nagy érdeklődéssel kísért előadásokat hazá­juk gazdasági problémái­ról, perspektíváiról s fej­tették ki véleményüket a magyar gazdasági re­formról. szerű társadalomban szeretne élni. Na­gyobb anyagi és szellemi gazdagság, jobb és tartalmasabb élet, nagyobb tár­sadalmi igazságosság, széles körű poli­tikai nyíltság a célunk. Ez az egész tár­sadalom feladata, de az ifjúság aktív közreműködése nélkül elképzelhetet­len.” Ezt követően a párt- és állami szer­vezetek elhelyezték koszorúikat. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizott­sága részéről Hodossi Sándor, a pártbi­zottság megyei titkára, a megye KISZ- esei nevében pedig Taracközi Katalin, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának titkára koszorúzta meg az em­lékművet. Az ünnepségen jelen volt dr. Geri István, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács elnökhelyettese is. A megemlékezést harcászati eszkö­A hazai felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésének meg­gyorsítását, az egyetemek, főisko­lák képzési-működési feltételeinek lényeges javítását szolgálja az az 1990-ig szóló program, amelyet a Művelődési Minisztérium dolgo­zott ki, s amelynek széles körű szakmai vitája a napokban kezdő­dött meg. Az érdekelt tárcákkal, az Akadémiával, az intézményveze­tőkkel, a társadalmi és tömegszer­vezetekkel folytatott eszmecserék tapasztalatait is tartalmazó előter­jesztés várhatóan a következő idő­szakban kerül a Minisztertanács ülésének napirendjére. Mint azt a Művelődési Miniszté­riumban Tóvizi Piroskának, az MTI munkatársának elmondták, a program célja, hogy — összhang­ban az 1984-ben kidolgozott okta­tásfejlesztési koncepcióval, vala­mint a gazdasági, társadalmi ki­bontakozás követelményeivel — kijelölje azokat a konkrét és leg­sürgetőbb teendőket és a végrehaj­tásukhoz szükséges alapvető felté­teleket, amelyekkel megállítható a felsőoktatás színvonalában és tár­gyi körülményeiben tapasztalható romló tendencia, illetve mihama­rabb számottevő javulás érhető el. A felsőoktatás megújításához, minőségi fejlesztéséhez egyik alap­zök bemutatója, a MHSZ rendezésé­ben légpuska-lövészeti és motoros ügyességi verseny követte, valamint hőlégballon emelkedett a magasba. A lakiteleki Tőserdőn a helyiek és a tiszakécskeiek közösen emlékeztek meg a dicsőséges 133 napról és a hősi halált halt mártírokról, köztük Lugos­sy Istvánról. A fiatal kecskeméti szak­munkás a Tanácsköztársaság idején több fontos funkciót látott el, a pénz­ügyek direktóriumi megbízottja, a Munkás-Katona és Földművestanács tagja, s a Kecskeméti Munkástanács vető lépésként meg kell gyorsítani a képzés korszerűsítését: rugalmas és többlépcsős képzési formákkal, korszerű tantárgyi programokkal. Radikálisan csökkenteni szükséges a heti kötelező óraszámokat, bőví­teni a szabadon választható fakul­tációk körét. A cél az, hogy az átfogó szakképzési profilokat kö­vetően a szűkebb specializációra a továbbképzés rendszerében nyíljék mód. A minisztérium javaslata sze­rint a posztgraduális képzés, a fel­sőszintű át- és továbbképzés egysé­ges rendszerét a felsőoktatás intéz­ményhálózatán belül úgy kell meg­oldani, hogy az a graduális képzés­hez szervesen kapcsolódjon. Az er­re fordított, eddig elkülönülő esz­közök integrálódhassanak, s a gra­duális oktatás feltételeit is javítsák. Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek testületéibe jobban bevonják a képzésben érdekelt minisztériu­mok, országos hatáskörű szervek, vállalatok, intézetek képviselőit is, amely elősegítheti a termelő válla­latok közvetlen bekapcsolódását az egyetemi kutatómunkába, a hallgatók képzésébe, ösztöndíjazá­sába. Mind a graduális, mind a posztgraduális képzés átfogó rend­szerében szorosabb együttműkö­(Folytatás a 2. oldalon) elnöke volt. Héjjasék a szikrai vesztő­helyen végezték ki 1919. november 19- én. Az ünnepi beszédet dr. Kovács Gyu­la, a Lakiteleki Nagyközségi Pártbi­zottság’ titkára mondta el. A koszorú­záson részt vett Miskó István ország- gyűlési képviselő, a Tiszakécskei Váro­si Tanács elnöke, és Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak első titkára. Az emlékműnél Lu­gossy István hozzátartozói is lerótták kegyeletüket. B. A. Sevardnadze Washingtonban Sevardnadze szovjet külügyminisz­ter vasárnap, közép-európai idő szerint az esti órákban megérkezik Washing­tonba. A két napra tervezett tárgyalás középpontjában a moszkvai csúcstalál­kozó előkészítése, ezen belül a hadásza­ti nukleáris fegyverek ötven százalékos csökkentéséről szóló szerződés előké­szítése áll. Bár mindkét részről rámu­tattak, hogy a szerződés aláírása nem feltétlenül az egyedüli célja a moszkvai csúcsnak és így a találkozó akkor is létrejöhet, ha a genfi munka elhúzódik, a miniszterek már az előző megbeszélé­sükön utasítást adtak a munka meg­gyorsítására, s most ennek eredményeit tekintik át. Shultz a találkozót megelő­zően annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a tárgyaló küldöttségek má­jus végéig befejezhetik a munkát. Washingtonban arra számítanak, hogy a szokásos négyes napirenden be­lül, a moszkvai találkozóhoz hason­lóan, ezúttal is előtérbe kerülnek a regi­onális problémák, mindenekelőtt az af­ganisztáni rendezés kérdése. Vasárnapi lapjelentések szerint az Egyesült Álla­mok — amely a „párhuzamosság” kö­vetelésével most megnehezíti a közve­tett afganisztáni—pakisztáni tárgyalá­sok sikerét — esetleg valamelyest mó­dosíthat merev álláspontján. Amerikai részről úgy vélik, hogy a szovjet külügyminiszter ismerteti majd kormánya álláspontját Washington közel-keleti rendezési tervével kapcso­latban is. A Szovjetunió képviselői több ízben kifejtették: érdekeltek a ren­dezésben és a nemzetközi konferencia összehívását tekintik ehhez az első lé­pésnek. Választások Afganisztánban Április 5—14. között parla­menti választások lesznek Afga­nisztánban — jelentették be szombaton Kabulban. A választások megtartásáról Nadzsibullah afgán államfő adott ki rendeletet. Eszerint a Nemzeti Tanács alsóházába — a Vulusi Dzsirgába — 229, a felső- házba — a szenátusba — 62 kép­viselőt választanak. A rendelet a választásokon való részvételre szólítja fel az ellenzéki csoporto­kat. Ha azonban a jelzett idő­pontig az ellenzéki erők nem jel­zik részvételi szándékukat, né­hány mandátumot fenntartanak számukra és így később elfoglal­hatják helyüket a parlamentben. Szombaton Nadzsibullah ün­nepi beszédet mondott a televízi­óban az afgán naptár szerinti újév alkalmából. Ebben remé­nyét fejezte ki, hogy a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgya­lások sikerrel végződnek. Az af­gán államfő beszélt arról, hogy az elmúlt esztendő a nemzeti megbékélés politikájának éve völt. E politika eddigi eredmé­nyeit elemezve elmondta, hogy 1987-ben 120 ezer menekült tért vissza Afganisztánba és 40 ezer ellenforradalmi fegyveres állt át a kabuli kormány oldalára. TEHETSÉGGEL, SZORGALOMMAL Az MHSZ négy évtizedes története KAGE-gondok Kiemelkedő eredmény — kiszolgáltatott helyzet? Az utóbbi hat év két egyenlő szakaszra osztható a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés (KAGE) életé­ben. A Paprika- és Konzervgyár beolvadásával és a KA­GE gyáraként való működtetésével 1983-tól számítható az első három év. Ebben az időszakban tejüzemük, mint új egységük is megkezdte termelését. Legfontosabb fel­adat volt a konzervgyár veszteségének rendezése, vala­mint termelésfejlesztése, amit sikerrel megoldottak. Az ezt követő és a múlt évvel záródó három éves szakaszban a kapacitások kihasználása és bővítése, termékeik ver­senyképességének, valamint minőségének javítása volt az elsődleges tennivaló. Az egyesülés tanácsa a napokban megtartott ülésén megállapíthatta, hogy kitűzött célokat elérték. A dinamikus fejlődésre jellemző, hogy az 1984- ben elért 1 milliárd forint árbevételt a múlt évre 1,6 milliárdra növelték, az eredményük meghaladta a 127 millió forintot. A közös szervezet fennállása óta a múlt évben érte el a legnagyobb gazdasági teljesítményt. Az 1986-os ered­ményekhez képest bevételeit 21, tőkés exportját 30, nye­reségét 60 százalékkal növelte. E nagy előrelépésben sze­repe van a takarékos költséggazdálkodásnak, a jobb eszköz- és élőmunka hatékonyságnak, a piaci munká­nak, az export-gazdaságosságában bekövetkezett javu­lásnak. Mindez nagyon is céltudatos munkának az ered­ménye. Ebbe tartozik a termékszerkezetnek a piaci igé­nyek szerinti módosítása is. A magasabb feldolgozott­ságra, a jobb minőségre való törekvés, az értékesítési árak javulásában, s így az eredményességben tükröződik. Annak ellenére, hogy kevesebb fűszerpaprika termett, szerződött partnereiknél és így a tervezettnél kisebb lett az előállított őrlemény mennyisége, meglevő készleteik­kel együtt 11 százalékkal több árut értékesítettek, olyan minőségűt, amit a tőkés piacon csaknem 15 százalékkal magasabb áron tudtak eladni, mint a korábbi években. Minőség- és hatékonyságnövelés központi helyet fog­lal el az idei tervekben is. A kapacitások jobb kihasználá­sával, korszerűbb csomagolóanyag és csomagolási tech­nológia alkalmazásával az értékesítést szeretnék növelni, ezen belül a tőkés exportot öt százalékkal. Az anyagi érdekeltségi rendszert is korszerűsítik. A múlt évben 8 százalékkal nőtt a dolgozók keresetszínvonala, az idén (4 százalékos létszámcsökkentéssel) hasonló arányt akar­nak elérni. A tervek valóraváltása azonban rendkívül nagy nehéz­ségekbe ütközik — az egyesülésen kívül álló okok miatt. Arról van szó ugyanis, hogy az OKHB kecskeméti bank­szerve március 31-e után nem hajlandó a készletgazdál­kodás finanszírozásához szükséges mintegy 200 millió forint hitel folyósítására. Csupán a tőkés export- kintle­vőségek közül azokra a szállításokra ígért újabb hitelfel­vételi lehetőséget, amelyekre a külkereskedelmi vállalat „forgatható exportokmányt” bocsát a bank rendelkezé­sére, mintegy 100 millió forint összegben. A bank már január elején felmondta folyószámla hite­lüket, aminek következményeit sikerült áthidalni, azon­ban az újabb hitelkorlátozás miatt, dr. Lakatos Lajos azt mondta: „kiszolgáltatottnak érezzük magunkat annyira, mint még soha sem, mert nem tőlünk, a taggazdaságok­tól, a közös vállalattól, a vezetőktől, munkánktól függ termelésünk, jövedelmezőségünk, jövőnk.” A KAGE igazgatójával erről a témáról beszélgettünk, az interjút az 5. oldalon közöljük. Program a hazai felsőoktatás fejlesztésére i

Next

/
Thumbnails
Contents