Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

\ 6 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 19. H USZONÖT ÉVVEL EZELŐTT alapvető gazda­sági problémákkal küszködő, lerobbant szerve­zet volt a kiskőrösi áfész (akkor még: földműves­szövetkezet). A felsőbb szervek úgy látták: egy tehet­séges, „erős kezű” elnök vezetésével a kiskőrösiek úrrá tudnának lenni a bajokon. Pétervári Jánost, a (volt) szabadszállási földművesszövetkezet elnökét tartották e feladat megoldására alkalmasnak. S mert személye ellen a kiskőrösieknek nem volt kifogásuk, megválasztották a szövetkezet első számú vezetőjé­nek. Azóta (az árbevétel és a nyereség alapján) me­gyénk harmadik legnagyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetévé nőtte ki magát a kiskőrösi, eddig 13 alkalommal tüntették ki gazdasági eredmé­nyeiért. Pétervári János személy szerint is több — egyebek között a Munka Érdemrend ezüst fokozata, valamint a Pro Űrbe — kitüntetés tulajdonosa. Kereskedelmi tanulóként kezdte pályáját 1984-ben Salgótarjánban. Most szívesen (és ízesen) mesél életé­nek arról a korszakáról: egyáltalán nem példabeszéd­nek szánva, mégis olyan dolgokra emlékezve, amelye­ken érdemes elgondolkodni. Annak idején a tanulók feladata volt a bolt padlójának, illetve a bolt előtti járdának a felsöprése: a takarítást mindig a fellocso­lással fejezték be. Nyilvánvaló, hogy ennek a gyakor­lati célja a portalanítás volt. De locsolni is csak egyfé­leképpen lehetett: nagy nyolcasokat „rajzolva” a lyu­kas edényből, vagy nagyobb fajta tölcsérből csurga­tott vízzel. Ezek a vizes nyolcasok a rendet, a tisztasá­got, az elvégzett munkát jelezték. Ma már megmoso­lyogjuk ezt a fajta pedantériát, de vajon az ehhez hasonló, konkrét, egyértelmű elvárások nem hiányoz- nak-e a tanulónevelés eszköztárából manapság? Pétervári János még nem töltötte be a 18. évét, amikor kinevezték boltvezetőnek. Hivatalosan kiskorú volt még, de a földműves-szövetkezetek érdek- képviseleti szervezete vállalta érte a felelősséget, hiszen igényt tartot­tak a munkájára. Korán kiderült róla, hogy alkalmas vezetőnek. — Ilyennek született — jegyzem meg. — Nagy adag ambíció volt bennem — mondja eltűnődve. — Olyan dolgok érdekeltek, amelyekre gyerekfejjel nemigen figyel az ember. Fölmerült egy kérdés, megoldandó feladat? Nekem arról határozott véleményem volt, fontosnak tartottam elmondani. A segítés szándéka késztetett rá. S mert a gyakorlat rendre igazolta elgondolásai helyességét, Pétervári János pályája úgymond mere­EMBEREK, UTAK A vizesnyolcastól az elnöki székig deken felfelé ívelt. Tanult és dolgozott. Ellenőr volt a földműves-szövetkezetek szövetségénél, amikor 1955- ben a szécsényi földszöv elnökének választották. Hu­szonhárom éves volt, alighanem az ország legfiata­labb szövetkezeti elnöke. Miután 1957-ben megnő­sült, a szabadszállási szövetkezetbe került. — Nem állt szándékomban eljönni onnan, kedvet­lenül engedtem a parancsnak is beillő rábeszélésnek. Kaptunk lakást, gépészmc, rm ök feleségem megfelelő munkahelyet —, kifogytan í ; az érvekből, vállalnom kellett a „lerobbant” kiskc >rc isi szövetkezetét. Mint értesültem róla, a hírem n íe gelőzött, azt beszélték rólam: majd én megtanítom c >ket kesztyűbe dudálni! — Valóban olyan kemény e mber? — A jó munkát, a rendet e. b zárom és számonkérem, de nem tartom magam ken i énynek. Nem szeretek fegyelmezni, de ha szükséges, nem mulasztom el. Pe­dig engem sokszor jobban t >. ánt, mint a „szenvedő alanyt”. Fegyelmezni kell, de nem mindegy, hogyan. Ebben a kérdésben segít enge , n az, hogy bele tudom élni magam mások helyzetébi ;. Sokat köszönhet ennek az a d ottságának: meg tudja nyerni, maga mellé állítani, az í ágy érdekében mozgó­sítani az embereket. — Lehetnek a vezetőnek ki' v áló kvalitásai, ha em­berileg nem fogadja el a körn; /< szete, magára marad. Egymagában pedig ő is csak e :gy ember a többivel szemben. Élhet ugyan a hatalo: ti í adta lehetőségekkel, akár egyetlen tollvonással érvé Ti yesítheti az akaratát, de ha a hibákra senki sem figye h néz te ti, információk­kal senki sem segíti, menthet e tlenül elbukik. Har­mincéves pályafutásom alatt e k tgendő tapasztalatot szereztem, tanultam belőlük. N íe m szívesen fogadtak engem a kiskőrösi áfésznél, de a m ikor idejöttem, nem azzal kezdtem, hogy fölforgatt ai n mindent. Ezt tu­dom ajánlani másoknak is: ne ( ;s eréljék ki a bútoro­kat, ne száműzzék a szokásoka t, előbb tájékozódja­nak, hiszen nem biztos, hogy mi n den rossz, ami régi. Az emberek számára a megszo k ott dolgok egyfajta kapaszkodót jelentenek: ezeket i csak akkor szabad kicserélni, ha jobbat, megbízhat c >t, elfogadhatót tu­dunk adni helyette. Kevés szövetkezetnél alakult ki olyan kiváló, maga­san kvalifikált szakembergárda, mint a kiskőrösi áfésznél. Felkarolják a tehetséges fiatalokat, teret en­gednek nekik a munkában. — Foglalkozni kell velük — vél i, az elnök—, felkeli rajzolni előttük a perspektívát, 1 cg nkrétan megmon­dani személy szerint mindegyikül cn ek: te most idejöt­tél dolgozni, ezt fogod csinálni, ilye u (jövő elé nézel. Az újakat, amint egy kicsit megmelegt n itek, mindig meg­kérem, mondják el, milyennek Iá tj ák, hogyan ítélik meg a szövetkezetét. Mi, akik rég ;ó ta itt dolgozunk, már nehezen tudjuk kívülről szem lé dni a dolgainkat. — Szövetkezetük arról is ismert, I 'togy a tehetséges, fiatal vezetők sorát nevelte ki — , n tásoknak. Hiszen sokan azok közül, akiket itt fedezte k fel, máshol foly­tatják sikeres pályájukat. Pedig a k ét tzésükre a kiskő­rösi áfész fordított pénzt, energiát. Bárhová mennek is dolgozni tőlünk: a népgazdaság veszi hasznát a befektetésünknek! A tehetség érték, nem szabad veszni hagyni. Vagy talán nem akkor vagyunk tékozlók, ha hagyjuk elkallódni az értékein­ket? Ez a kérdés számomra különben is ott kezdődik: az embert kell nézni... Pétervári János azon kevesek közé tartozik, akire azt szokták mondani: sosem öregszik meg, lélekben mindig fiatal marad. Nyitott mások felé, fogékony az újra. s maga is kezdeményező. Bármilyen furcsának tűnik is az első hallasra: az elnök emberi jó tulajdon­ságaiból a szövetkezet gazdaságilag is sokat profitál. Például az országban másodikként nyitották meg 1966-ban Kiskőrösön az önkiszolgáló rendszerű ru­házati áruházat. Évtizedeken keresztül az elsők kö­zött jártak a hálózati, szervezeti korszerűsítésben, az elsők között kezdték el a nagykereskedelmi tevékeny­séget, vezették be a korszerű érdekeltségi rendszert. Azaz, a kezdeményezésben mindig élen jártak és jár­nak ma is. — Sokan azt tartják: könnyű az áfészeknek, hiszen monopolhelyzetben vannak vidéken. De csak addig lehetnek, amíg meg tudnak felelni a feladatuknak! Városunkban épülőfélben van egy többemeletes lakó­ház, aminek a földszintjén üzletsort szeretne kialakí­tani a helyi tanács. Velünk, mert megbiznak bennünk, mert elégedettek a tevékenységünkkel, mert jó a kap­csolatunk. Az IBUSZ kirendeltséget nyit Kiskőrösön: épületükben elfér egy kis helyiség, ahol ajándékot árusítunk majd. Pedig akadt volna vállalkozó több is, de mi kaptuk meg ezt a lehetőséget. Abban, hogy kisköröst városi rangra emelték, nem kis szerepe volt a szövetkezetünknek, hiszen a rang odaítélésének egyik legfontosabb kritériuma a kereskedelmi, a ven­déglátó-ipari ellátás helyzete. Ugyanakkor arra, hogy a környező községek ellátásáról nekünk kell gondos­kodnunk, azt mondom: nem is olyan könnyű ám a monopolhelyzetben levőknek! Sokat számít, hogy a települések vezetőivel jó a kapcsolatunk, együtt köny- nyeoben meg tudjuk oldani a feladatainkat. — Kérem, mondjon valamit a magánéletéről! — Három fiam van, a legidősebb kutatóorvos, a középső nőgyógyász, a legkisebb most utolsóéves az állatorvosi egyetemen. Pedig nem tökéltük el, hogy orvost nevelünk a fiainkból, önszántukból választot­ták ezt a pályát. — Mondhatni: otthon is tehetséges fiatalokkal van körülvéve! — Én otthon is mindig ahhoz tartottam magam — persze a feleségemmel együtt —, hogy figyelni kell arra a gyerekre.. .! Almási Márta szabad idő A tavaszi fáradtságról Ünnep előtti nagytakarítás F ilmek a Felszabadulásról Általános tapasztalat, hogy az embe­rek többsége a tavasz kezdetén fárad­tabbnak érzi magát. Mindez elsősor­ban az amúgy is gyengébb fizikai álla­potban levők, az idősebbek, a betegek panasza, akik kedélyhullámzásaikat, ideges panaszaikat, fáradékonyságu­kat a szokottnál is erőteljesebben érzik. Ez a szellemi és fizikai fáradtság né­hány hétig tart. Régebben ezt a jelenséget azzal ma­gyarázták, hogy a téli étrend vitami­nokban, főleg az A- és még inkább a C-vitaminban viszonylag sokkal szegé­nyebb, és ez a helyzet kora tavasszal sem változik meg, hiszen az üvegházi friss primőrök ára az átlagember szá­mára megfizethetetlen, de nincs is belő­le annyi, hogy mindenkinek bőven jus­son. Az újabb kutatások azonban bebi­zonyították, hogy nem (vagy legalábbis nem csak) a vitaminhiányra vezethető vissza a jelenség. Egyébként ezt az úgynevezett tavaszi fáradtságot az emberek egy része meg sem érzi. így a fiatalok többségénél, az egészséges felnőttek jó részénél nem is szokott jelentkezni. Az ő szervezetük ugyanis megfelelően képes alkalmaz­kodni a környezeti változásokhoz. Mindez joggal utal arra, hogy azt az általános fáradtságérzetet más indító­okokra is vissza lehet vezetni. Az állat­világból vett példák alapján gondoltak arra, hogy a napfény évszakonkénti je­lentékeny változása, a sugárzás meny- nyiségének erős csökkenése is szerepet játszik ebben. A napfénynek hatása van az úgyne­vezett bioritmusra. Amikor reggel sö­tétben ébredünk, és felkeléskor villanyt kell gyújtani, amikor este sötétben érünk haza a munkahelyünkről, akkor óhatatlanul is fáradtabbnak, rosszabb kedvűnek érezzük magunkat. Ilyenkor több is az alvásigényünk, mint nyáron, amikor korán kel és későn nyugszik a nap. Ennek az a tudományos magyará­zata, hogy a napfény ingerlőleg hat az agy mélyebb rétegére, s az ébrenlétet fokozza. Sokan vannak, akik nem is tudnak megfelelően aludni akkor, ha a helyiség nincs kellően elsötétítve. A jól megvilágított munkahely vagy tanterem fokozza a munka- vagy tanu­lási kedvet, képességet. Hazánkban ép­pen emiatt az utóbbi időkben nagy gondot fordítottak az iskolák, a tanin­tézetek tantermeinek megfelelő megvi­lágítására. Mindebből levonható a következte­tés, hogy akinek valóban nehézséget okoz a tavaszi fáradtság, megkísérelhe­ti a napfényt pótló kezelést: a kvarco­lást, de még inkább a szoláriumot. Per­sze sokat segít az is, ha az ilyenkor ugyan ritkább, de azért előforduló nap­fényes napokat jól kihasználjuk, a sza­badban, a napfényen, a jó levegőn töl­tünk néhány órát. Mindez azonban korántsem zárja ki, hogy az élelmezésnek, a tápanyagok összetételének is lehet szerepe mindeb­ben. Közismert például, hogy a magyar étkezési szokásokban kitüntetett szere­pe van a burgonyának. Ez nem is baj, mert tápláló, és fehérjetartalma vi­szonylag kedvező. C-vitamin-tartalma a tárolás folyamán jelentős mértékben csökken. Valamennyi C-vitómint az al­ma is veszít a raktározás folyamán. Tél vége felé tehát sokkal több friss zöldsé­get, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk azonos vitamintartalom bevitele céljá­ból, mint nyáron és ősszel — ezzel szemben a kínálat kisebb, az árak pedig magasabbak. Az A-vitamin legkézen­fekvőbb forrása ilyenkor a sárgarépa. Ha a zöldség, a gyümölcs (akár mélyhűtve is) kevés mennyiségben ér­hető el pénztárcánk számára, legalább a korszerű és a helyes konyhatechniká­val óvjuk a nyersanyagokban levő vita­mint. A burgonyát héjastól főzzük, utána hámozzuk le. A zöldségek főző­vizének elöntése, valamint a többszöri felmelegítés nem használ. Érdemes (an­nak, aki nem érzékeny rá) sok tejet inni — még, ha drágult is az ára —, mert abban minden szükséges vitamin ren­delkezésünkre áll. A tavaszi—nyári divatot bemutató és ötletadó sorozatunkban ezúttal a színeket, a formákat vesszük sorra. Mint az alábbiakból is kiderül: pénz­tárcát kímélő variációkat láttunk a Magyar Divat Intézet legutóbbi bemu­tatóján. A harmónia, a nyugodtság, a ki­egyensúlyozottság az idei tavaszi, nyári divat összhatása; színben, formában, viselésben a természetes egyszerűségre törekszik. Az egyszerű, de érdekes rész­letekkel megoldott öltözékek kontraszt nélküliek, de színkombinációkkal ké­szülnek, formáik kényelmesek, testkö­zeliek, de nem tapadnak, nem kihívó- ak. A férfiaknál is a kényelem és a nemes egyszerűség a divat. Az eleganciát szintén az egyszerűség, a dísztelenség jelenti, s inkább az anya­gok minősége és az öltözékek össz­hangja alapozza meg. Az arányok a természetes formát emelik ki. Bútortisztítás Bútoraink karbantartására, főleg tisztító felújítására viszonylag ritkán kerül sor. Legtöbbször megelégszünk a rendszeres porszívózással. Ilyenkor va­lamilyen puha kendővel gyorsan „átfu­tunk” a sima felületeken, miután a lera­kodott por azokon látszik meg a leg­jobban. Évente azonban legalább kétszer- háromszor, az őszi—tavaszi nagytaka­rításkor vegyük szemügyre a berende­zés darabjait. A műanyagok hátránya, hogy szinte vonzzák magukhoz a port, különösen a távfűtött lakásokban, ahol kicsi a páratartalom. A kárpit legnagyobb ellensége a por. A felületi szürke réteget hamar eltün­tethetjük, azonban a kisebb-nagyobb foltokkal, amelyek keletkezése haszná­lat közben szinte elkerülhetetlen, már nehezebben boldogulunk. Berendezési tárgyaink döntő többsé­ge gyári készítmény, amikhez puhafát, rétegelt farostlemezt, pozdorját hasz­nálnak. A külső furnérborítást rend­szerint lakkokkal fedik, s még újabb eljárás a különböző pvc- és cellulóz fóliaborítás. Vannak otthonok, amiket politúr bevonatú régi bútorokkal ren­deztek be. A két bútorcsoport más-más tisztítást igényel, mint ahogy máskép­pen történik a mű-, illetve a valódi bőr rendbehozatala. Hogyan fogjunk az elemes szekrény­sor, a színes konyha-, az örökölt poli­túros bútorok felújításához, mit tehe­tünk a kárpitfoltok ellen? A műanyag borításbk általános jel­lemzői, hogy a hőt, a vizet jól bírják, A kabáthosszúságok minden variá­ciója használható. Ä kiskabátok rövi­dek, derékig érőek, gallér nélküli lezser formájúak, sok közöttük a klasszikus boleró, a hosszú egyenes kardigánka­bát. A városi viseletben fontos szerep jut a kosztümöknek és a kétrészes öltö­zékeknek. Ezek egyszerű geometrikus szabással, testközeli formákkal készül­nek. A kosztümkabátok és sportos fel­sőrészek sok hosszanti vágással és rafi­nált karcsúsítással díszítettek. A szok­nyák nagyrészt térdig érnek, keskeny- vonalúak, de érhetnek lábszárközépig is, esetleg bő szabásúak. A nők milliói járnak naponta dol­gozni, bevásárolni, amihez sikkes, ké­nyelmes szabású, praktikus ruhákat igényelnek. Ezért a nappali ruhák je­lentős szerephez jutnak. Égyenes vona­lú, kissé szélesített váll és hangsúlyo­zott derék a jellemző, üde részletekkel. A kétrészes ruhákon még mindig érez­tehát először nyugodtan végigmoshat­juk azokat tisztítószeres meleg vízzel. Erre a célra a kereskedelem számtalan fajtát árusít. Még könnyebb a nitrolak- kal bevont bútorfelület tisztítása a jobbnál-jobb spray-vel. Néhány perces száradás után a teljes felületet puha ronggyal jól átdörzsöljük, s további te­endőnk már nincs is vele. Több munkát ad a politúrborítás, ami vízre, hőre érzékeny. Először puha ronggyal, majd petróleumos vattával körkörösen átdörzsöljük a teljes felüle­tet. A kissé megkopott részeket nagyon jól felfrissíti a két rész lenolaj, egy rész ecet keverék. A nedvesség okozta folto­kat konyhasó, olaj keverékével kell át­kenni, majd néhány órai száradás után átdörzsölni. A műbőr ülőhuzatokat a részben fo­lyékony, részben aerosolos speciális bútorápoló szerrel érdemes rendbehoz­ni. Jól eltakarítják a port, az ujjnyomo­kat, a különböző felületi foltokat, sőt fedik a kopást, valamennyire fényesíte­nek is. A természetes bőrökkel már nehe­zebb a dolgunk. Először töröljük le róluk a port, majd nyers tejjel kenjük át a darabokat a zsírtalanítás érdeké­ben. Száradás után fehér pasztával egyenletesen kenjük át a bőrt, s puha kefével, mint a cipőt, fényesítsük ki. A kopásokat általában eltünteti a ben­zin—spiritusz elegy. Vigyázzunk, ezek robbanásveszélyesek, cigarettázni nem lehet munka közben! A zsírfoltot leg­könnyebben kiviszi a benzines kristály­víz. Néhány órai száradás után sellax —borax keverékkel dörzsöljük át a fol­tot, illetve a helyét. hető a húszas, harmincas évek hatása. Újdonság a „bájos leánytípus” megje­lenése az 50-es évek filmvilágából, a test vonalát enyhén követő vagy lenge trapéz formákkal. A női divatszínek tiszták, világosak: vanília, hamvas barack, kréta- és ezüst­fehér, galambszürke, üveg- és vízzöld. A sötétebb színek kedvelőinek ajánla­tos a mókusbarna, a bíbor, a kínai kék. A legfiatalabbaknak a pop-színek: a rózsa, a mentazöld, a korallpiros, az égkék, a tüzesbordó és a sáfránysárga. A férfiaknak a kék, a zöld minden ár­nyalata divat, de a klasszikus színek — gesztenyebama, krétafehér, füst­szürke, khaki — is elegánsan mutat­nak. A nyári, vízparti viseleteket a spor­tos tengerészstílus vagy a teniszöltözé­kek formái és színei ihletik. Érdekesek a csíkvariációk. Minden darab szellős és kényelmes. P. S. F tej itvényünkben öt film címét rejtet­tük el , amelyek a felszabadulásról szól­nak . \ T2 SZINTES: 1. Máriássy Félix rém lei :te ezt a filmet 1955-ben, és fősze­rep! őji ; pedig Gábor Miklós volt. 14. Dél -ai nerikai állam. 15. Nyitott veran­da, na gyobb erkély. 16. Olasz elöljáró­szót :sk a. 17. Női énekhang. 19. Kisház. 20. K icsinyítőképző. 22. Amaz. 24. Széf ;ze s ital népies neve. 26. Kerek szál n. 27. Jugoszláv tengerparti üdülő. 28. Au ab emírség. 30. Agresszív 'kato­nai tö r nb. 31. Az Arnó mellékvize. 32. A Lal ;i né szerzője. 33. Esetleg. 34. Kő- törme k :k. 36. Tanács németül. 37. A haj ;y ma városa. 38. . . .-múlik. 40. Mely id őben? 42. Elvétve küld egy-egy levelei . 44. A tv ez. 46. Optikai nagy­üzem. 4 7. Pazarol. 49. Német betű. 50. Férfim h 52. Magával ragad. 53. Szele­teié. 54 . Vízi növény. 56. Perui méz. 57. Ügy, c Io log latinul. 58. Csermely. 60. Argent ir, i és osztrák gépkocsijelzés. 62. A fogat Iá is tárgya. 63. Nagy növény. 65. Vörösb oi r. 68. Például a Népszabadság. 70. Jan es ó Miklós rendezte ezt a filmet 1964-be, n , főszereplője Kozák András volt. 71. Női név. FÜG C 1ŐLEGES: 1. 1976-ban ren­dezte ez t; t filmet Szabó István, és fősze­replője t :g y sárga villamos volt. 2. Mó­ricz Zsi gr nond népszínműve. 3. Nap­szak röv ic len. 4. Régi török tiszti rang. 5. Tereld >k utya. 6. Tanzániai autójelzés. 7. A kén t és az ittrium vegyjele. 8. Ige­képző. 9 .............Aviv. 10. Romániai n agyváros. 11. Világtalan. 12. Az arzén vegyjele. 13. Iráni nyelvű ókori nép. 18. Nyomdai 8 pontos betűtípus. 21. Lu- gossy László rendezte ezt a filmet 1975- ben, és a főszereplője Cserhalmi György volt. 23. Orv. 24. Kohászati mellékter­mék. 25. Fogoly. 26. Renoválás. 28. Palánk. 29. Ellenőr. 35. Félig tegnap! 37. Mint a vízszintes 46. számú sor. 39. Régi súlymérték. 40. Ken. 41. A csónak gerince. 43. Tagan . . ., szovjet város. 44. Tisztelettel adózik. 45. . . .-zug. 4fi Csillagkép. 51. Színművésznő (Teri). 53. Optikai úton megjelenít. 55. Iva­dék, utód. 57. Főzelék- és takarmány- növény. 59. Az olasz rádió névjele. 61. „Ej mi . . .!, tyúkanyó, kend!” (Petőfi). 62,Kettőzve: ütőhangszer. 63. Épület­elem. 64. Szabó István 1966-ban rendez­te ezt a filmet. Főszereplője Bálint And­rás volt. 66. Üres adag! 67. Autonóm terület. 68. Tiltószó. 69. Francia név­elő. Beküldendő: az öt film címe. F. I. A március 12-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: A LEHETETLENT IS MEGKÍSÉRLI; A LEHETŐSÉ­GET SEM AKNÁZZA KI. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Heredi Sí. Sándor, Kiskunfél­egyháza; Bézi Krisztina, Kecskemét; Nyéki Lászlóné, Szabadszállás; dr. Mu- csi Erzsébet, Pirtó. divat melegebb napokra Egyszerű, de érdekes

Next

/
Thumbnails
Contents