Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 67. szám Ara: 2,20 Ft 1988. március 19., szombat Mihail Gorbacsov befejezte jugoszláviai látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken befejezte jugoszláviai látogatását. A jugoszláv—szovjet csúcstalálkozó zárótárgyalásait délelőtt az Adria-parti üdülőhelyen, Kupariban tartották meg. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott zárótalálkozón mindkét fél nagyra értékelte a szovjet pártvezető látogatásának jelentőségét, s rámutattak arra, hogy a látogatás során elfogadott jugoszláv— szovjet nyilatkozat .meghatározó szerepet tölt majd be a két ország és párt már most is eredményes magas színvonalú együttműködésének új, magasabb szintre való emelésében, további gazdagításában. Megállapították, hogy az államférfiak, politikusok személyes találkozói nemcsak a kölcsönös megértést és bizalmat erősítik, hanem konkrétan hozzájárulnak az állam- és pártközi kapcsolatok fej­lesztéséhez is. A zárómegbeszéléseket követően Mihail Gorbacsov és felesége a jugoszláv állami és pártvezetők kíséretében megtekintette Dubrovnik belvárosát, majd a repülőtérre hajtatott. Az SZKP KB főtitkárát a dubrovniki repülőtéren Lázár Mojszov, Bosko Kru- nics és más politikai személyiségek búcsúztatták. Az IL 62-es különrepülőgép délben szállt fel és indult el Moszkvába. Ülést tartott a KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Jíllenőrzési Bizottság. A testület megvitatta és elfogadta a fogyasztási cikkek minőségének alakulásáról, to­vábbá a magánkereskedelem működé­séről készített vizsgálati jelentéseket. Az ellenőrzések tapasztalatairól tájé­koztatják a Minisztertanácsot. A KNEB ezután elfogadta három most kezdődő vizsgálat munkaprog­ramját. Ezeknek megfelelően a követ­kező hónapokban a népi ellenőrök megvizsgálják a gazdaságilag elmara­dott térségek fejlesztését szolgáló kor­mányprogram végrehajtását, a nem ru­belelszámolású import helyettesítésé­nek alakulását, illetve a rászorultsági elv érvényesülését a tanácsok szociál­politikai gyakorlatában. (MTI) Á csikériai botladozás okai (4. oldal) Elindulni a forrástól (5. oldal) KÉP HANG A rádió és a televízió jövő heti programja (7—8. oldal) A zöldborsó vetése előtt GEORGE SHULTZ NYILATKOZATA AZ MTI TUDÓSÍTÓJÁNAK „Nem akarunk megállapodást a megállapodás kedvéért” Nem lehetetlen, hogy a moszkvai csúcstalálkozó idejére elkészül a megál­lapodás a hadászati fegyverek ötven­százalékos csökkentéséről — jelentette ki George Shultz amerikai külügymi­niszter az MTI washingtoni tudósítójá­nak kérdésére válaszolva. Shultz csü­törtökön délután a Washingtonban működő szovjet és európai szocialista országokból érkezett tudósítók egy csoportját fogadta Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel tervbe vett jövő heti találkozója előtt. — Reagan elnöknek, nekem is, sőt Gorbacsov főtitkárnak is egybeesik a véleményünk erről — mondotta. — Mindkét részről szeretnénk, hogy ez elkészüljön a moszkvai csúcs idejére. Egyetértünk abban, hogy jó megálla­podásra van szükség: nem akarunk megállapodást a megállapodás kedvé­ért. Egyetértünk abban is, hogy sok bonyolult probléma áll ennek útjában. Tudjuk, hogy ezeket igen nagy munká­val lehet csak elérni. Végül abban is egyetértünk, hogy igen kemény mun­kát kell végeznünk ennek érdekében. —' Igen nagy előrehaladást értünk él már a hadászati fegyverekről folytatott tárgyalásokon. Ezek a fegyverek rend­kívül fontosak a magunk és a szövetsé­geseink biztonsága szempontjából egy­aránt, mindkét oldalon. Ez a haladás igen biztató. Sevardnadze külügyminiszterrel megtárgyalják majd a regionális kérdé­seket is — jelentette ki Shultz. Ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az afganisztáni megoldást nem az ameri­kai politikában bekövetkezett változás akadályozza. Az Egyesült Államok szerepe — Shultz szerint — az, hogy szavatolja a felek között létrejövő meg­állapodást. — Mint garantáló állam — mondotta Shultz —-, az Egyesült Államok „egyenlőséget” kíván akkor, amikor az afganisztáni lázadók kato­nai támogatásának megszüntetése fejé­ben azt követeli, hogy a Szovjetunió se szállítson fegyvereket a hatalmon levő rezsimnek . . . Az Egyesült Államok Nicaraguával kapcsolatos magatartásáról szólva a külügyminiszter azt állította, hogy „el­sősorban a nicaraguai magatartás okozza a nehézségeket”. Az a tény, hogy az Egyesült Államok csapatokat küldött Hondurasba, a miniszter sze­rint nem nehezítheti meg tárgyalását a szovjet külügyminiszterrel. A közel- keleti helyzetről is tárgyalnak majd. (Folytatás a 2. oldalon) NEM VOLT ELEG FÓLIA Kevesebb a primőr Akinek bírja a pénztárcája, már vásárolhat primőr zöldségféléket, retket, salátát, paradicsomot, ubor­kát. Közben elgondolkozhat azon is, hogy az idén ezekből miért nincs annyi, mint amennyit a korábbi esztendőkben megszoktunk. A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége (Mészöv) mezőgazdasági tanácso­sát, Szilágyi Lászlót a primőrsze­zon tapasztalatairól kérdeztük. A fűtött fóliák alatt termelt zöld­ségnövények választéka, mennyisé­ge nem kielégítő, annak ellenére, hogy az idei tavaszias télben jóval kevesebb fűtési energiát kellett fel­használni. A hideg hajtatás kezdete — a me­zőgazdasági tanácsos szerint — el­sősorban a fóliaellátás akadozása miatt megkésett. így a fűtetlen fóli­ák alól várhatóan alig hamarabb kerülnek piacra a zöldségek, mint a szabadföldről. A piacokon tehát dömpingben jelenik majd meg pél­dául a fehérpaprika, a paradicsom. A nagy kínálat miatti alacsonyabb árak viszont már nem fedezik a fó­lia alatt termelők többletköltségeit. Az értékesítési nehézségek feloldá­sára a Mészöv felvette a kapcsola­tot a borsodi iparvidék ellátásáért felelős szakemberekkel. A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat felvásárlási osztályvezető­je, Valaszkay János elmondta, hogy ebben az évben egyéni szerződéseik alapján 13 ezer 344 tonna zöldségre számítanak, melynek 15-20 százalé­kát takart területen, fűtött, fűtetlen fólia alatt termelnek meg partnere­ik. Ez az arány nem emelkedett a múlt évhez viszonyítva. Az osztály- vezető kifejtette, hogy csak a szer­ződés szerinti zöldségmennyiséget vásárolják fel, hiszen ezeknek a pia­ca biztosított. Primőrt termelőkkel kötött szerződésekben mindig job­ban érvényesül a kereslet—kínálat alakította ár. A termelőnek a napi fogyasztói árból számolják vissza — úgy, hogy adott százalékot le­vonnak — a termékéért fizetett ösz- szeget. G. E. • Zöldborsóvetés előtt kombinátorozzák a talajt. A két Rába traktoron ifjú Harangozó Ferenc és ifjú Lzsván Ferenc dolgozik. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) Bátyán, a Piros Paprika Termelőszövetkezetben a múlt héten fejezték be hatszáz hektár búza fejtrágyázását. A szerdai felmelegedéssel pedig minden erőgépüket a földje­ikre irányítottak, megkezdték a talaj-előkészítő munkákat. Legkorábbi növényük a zöldborsó, utána a fűszerpaprika és a szója következik. A zöldborsó vetését a hét végére tervezik, ugyanakkora területre, mint ta valy—240hektárra. A bor­sót évek óta a Kecskeméti Konzervgyárnak és a Bajai Hűtő­ipari Vállalatnak szállítják. Szójatermelésüket növelni kí­vánják; száz hektárral nagyobb felületre vetik, mint koráb­ban —450hektárra. Zöldbab fő- és másodvetésben is kerül majd a földbe. Ötven hektáron illóolajosokat is fognak ter­meszteni; római kamillát és az idén először izsópot is. A szö­vetkezet területén erdőt is telepítenek, facsemetéket ültet­nek, pótlásokat végeznek. A kitermelt fát faüzemükben dol­gozzák fel, ládaelemeket készítenek. A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapta a kecskeméti vadászrepülő­alakulat KISZ-szervezete Pénteken délután ifjúsági nagygyűlést rendeztek Kecskeméten a vadászrepülő­alakulat színháztermében. Az egység parancsnoki karán, politikai munkásain kívül megjelentek a testvéralakulatok KISZ-bizottságainak képviselői és Pető György őrnagy, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának osz­tályvezetője, a honvédelmi nevelési tanács titkára. Az ünnepségre az adott alkal­mat, hogy a KISZ-szervezet megkapta a KISZ KB vándorzászlaját. Mivel érdemelte ki az alakulat KISZ-szervezete ezt a magas kitüntetést? Az indoklás tömören ennyi: az alakulat KISZ-bizottsága irányításával az alapszerve­zetek hatékonyan mozgósították a fiatalokat a katonai, mozgalmi feladatokra. Az eszmei-politikai nevelomunkában sikeresen ötvözték a közvetett és közvetlen módszereket. Szervezeti életük rendszeres, a KISZ-bizottság irányítása jól érvé­nyesül az alapszervezetekben, széles körű területi kapcsolatokkal rendelkeznek. A megnyitót követően Pető György mondott beszédet, amelyben a KISZ feladatait vázolta; közöttük is hangsúlyozva a politikai jelleg erősítését, a demok­ratizmus kiszélesítését. A továbbiakban a fegyveres testületekben tevékenykedő ifjúsági szervezetek munkájáról, illetve az alakulat KISZ-tagjainak kiváló eredmé­nyeiről szólt, s kívánt további sikereket. A beszédet követően Pető György átnyújtotta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlajat Rossu László főhadnagynak, az alaku­lat KISZ-bizottsága volt titkárának, aki kimagasló érdemeket szerzett a zászló el­nyerésében, s ezért Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést is kapott. Oláh György had­nagy, a KISZ-bizottság jelenlegi titkára köszönte meg a kitüntetést, s ígéretet tett a KISZ-tagság nevében a további eredmények elérésére, a zászló ismételt megszerzésé­re. Az ifjúsági nagygyűlés a DlVSZ-induló hangjaival fejeződött be, majd a Magyar Néphadsereg M úveszegyüttesének ajándékműsora zárta az eseményt. G. G. • Pető György át­nyújtja a KISZ KB Vö­rös Vándor­zászlaját Ros­su Lászlónak. Még napjainkban is tartanak azok a pártolták, melyek a párt ve­zető szerepéről, a politikai rendszer fejlesztéséről szólnak. Ezek az alko­tó és őszinte eszmecserék is kétség­telenül bizonyítják a pártdemokrá­cia fontosságát, s nem utolsósorban hasznosságát is. Talán minden ko­rábbinál több vélemény javaslat fo­galmazódott meg a társadalmi, gaz­dasági továbblépés lehetőségeiről, szükségességéről. A polémiák soránnemkevéshelyen felvetődött, hogy a párttagok szemé­lyesen is gyakrabban kívánnak részt kém i a politika alakításából, a dön lé­sek előtti kollektiv gondolkodásból. Véleményem szerint pont ez a sze­mélyesség az egyik legfontosabb biz­tosítéka a párton belüli demokrácia kiteljesedésének, hiszen a párt nem csak szervezet, a politikai célok ki- kovácsolója, hanem közös célokért tenni akaró emberek együttese is. És ez nem tekinthető kizárólag a párt belső ügyének, hiszen minél demok­ratikusabb viszonyok uralkodnak a párton belül, annálfogékonyabbak a párttagok, ezzel együtt a politika, az állampolgárokat, dolgozókat foglal­koztató kérdésekre, a legnyilváno- sabb érdekeikre. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai­ból kiviláglik, hogy a pártnak szív­ügye a szocialista demokrácia min­denoldalú fejlesztése. Mindez csak úgy vihető tovább, ha a pártdemok­rácia pontosan a párt élcsapat jelle­ge és szerepe miatt olyan többletet tartalmaz, amely példaerejű a társa­dalom számára. Ennek a többlethozzáadásnak sok útja van, ám hatásában az egyes párt­tagok demokratikus lehetőségeinek bővítését érdemes szem előtt tartani. Hiszen a párton belül személyiségek vannak, akik önként vállalják a poli­tika végrehajtási és cselekvésifegyel­mét. Emellett azonban legelemibb jo­guk, hogy folyamatosan részt vegye­nek a politika alakításában, annak ellenőrzésében. Mindehhez mozgás - és gondolati térre van szükség, me­lyet a párt belső demokráciájában le­het leginkább szavatolni. A mostani vitában is egyre gyak­rabban fogalmazódik meg. hogy a társadalom, a politika nagy kérdései­ről a pártszervezetekben érdemi vita folyjék. Ennek feltétele, hogy rend­szeres politikai párbeszéd alakuljon ki a pártszervezetek különböző szint­jei között. Az ilyen kiforrott vitagya­korlat eredményezheti azt, hogy a vi­ták nefékezői, hanem erjesztői legye­nek a döntési-végrehajtási folyama­toknak. Ilyenkora tagságfolyamato- san megismerhetné a napirenden lévő társadalmi-politikai kérdéseket, a megoldások lehetőségeit. A rendsze­res vita így teret enged az alulról jövő kezdeményezéseknek, lehetővé teszi, hogy a párttagok elgondolásai konst­ruktív megoldásokbaformálódjanak, alternatívaként is megfogalmazódja­nak. A közös gondolkodás keretében a kritika nemcsak az elégedetlenség kifejezésének, hanem a vélemények demokratikus megütközésének, a he­lyes döntések kialakításának az esz­közévé válik. Az ilyen jellegű demokráciát vi­szont csak valóságos politikai kö­zegben lehet érdemben gyakorolni. Ennek jegyei között talán a legfon­tosabb, hogy a párttagok tisztelik egymást, bíznak egymásban, ismerik az egyes ember erényeit, gyengesé­geit, érzik a közösség erejét, a szoli­daritás légköre jellemzi egymáshoz való viszonyukat. Az ilyen közössé­gekben kiteljesedik a személyiség is. Mivel a demokratikus vita, maga­tartás természetessé válik, a pártta­gok felkészültsége nő, erősödik önálló véleményalakító képessége, toleránsabb lesz más nézetek iránt, meg akarja érteni az eltérő reagálá­sok mozgatórugóit. Az igy benne ki­alakult személyes álláspont tényle­gesen az övé, képes azt tényekkel, érvekkel védelmezni. A párt céljaival való cselekvő azo­nosulás — különösen most, a nehe­zebb időszakban — nem automati­kus folyamat. A politikai célok mel­lett meghatározó jelentőségű az egyes párttag személyisége, aki munkájával, magatartásával képvi­seli a pártot a pártonkívüliek között. A párt iránti vonzódás és bizalom fenntartását, erősítését igazán a pár­ton belüli demokrácia gyakorlásá­nak tüzében formálódott személyisé­gek adják, adhatják, akik érzéke­nyek az embereket foglalkoztató kérdések iránt. Ez pedig úgy érhető el, ha minden egyes párttag érzi azt, hogy mindenhez köze van, ami a po­litikával, közélettel összefügg, és igyekszik arról véleményt formálni, abban kezdeményezni, vagyis saját és mások személyiségét demokrati­kussá formálni. Botos Péter ÖSSZESÍTETTÉK A VÁLLALATI MÉRLEG- BESZÁMOLÓKAT Növekedtek a termelői árak és a nyereségek Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal összesítette a vállalati mérlegbe­számolókat, s ennek alapján jelentést készített múlt évi gazdálkodásának ta­pasztalatairól. Az összesített adatok szerint a gaz­dálkodók pénzügyi helyzete kedvezőbb volt 1987-ben, mint a megelőző eszten­dőben. Az értékelésnél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a bázisidő­szakban a vállalatok árbevétele igen alacsony volt, s ehhez képest tapasztal­ható a bizonyos mértékű javulás. Az év folyamán bekövetkezett árszínvonal­növekedés is hozzájárult egyes muta­tók kedvező alakulásához. Mindezek alapján a vállalatok és szövetkezetek nettó árbevétele 8,8 százalékkal, az elő­ző évekénél jelentősebb ütemben növe­kedett. A kereskedelmi és az építőipari vállalatok árbevétele az átlagosnál na­gyobb, az iparvállalatoké kisebb mér­tékben bővült. Kedvezően alakult a nem rubel viszonylatú export is. Ehhez azonban hozzájárult az, hogy az im­portbeszerzések a tervezettnél nagyobb arányban bővültek. A vállalatok és a szövetkezetek rubel viszonylatú ex­portja a múlt esztendőben 2,4 százalék­kal volt kisebb az előző évinél. Jelentősen nőtt a szocialista szektor­ban gazdálkodók összes nyeresége, csökkent a veszteséges gazdálkodás, s ennek egyenlegeként a kimutatott mér­legeredmény 19,6 százalékkal haladta meg az 1986. évit. Az eredménynövek­mény zömében az év folyamán végre­hajtott termelői áremelkedésekből származott. Tizeneggyel kevesebb gaz­dálkodó zárta veszteséggel az évet, s a veszteség összege 11 százalékkal csök­kent. Hasonló tendencia érvényesült a mezőgazdasági gazdálkodók körében. 1987-ben 122 mezőgazdasági gazdál­kodóegység vált veszteségessé, tízzel kevesebb, mint az előző esztendőben. Az iparban és az építőiparban 15 válla­lat helyzete vált különösen súlyossá. Ezek az egységek — amelyek összesen 28 ezer embert foglalkoztatnak — is­mételten veszteséggel zárták az évet. Az iparban 10 százalékkal, a mező- gazdaságban 11 százalékkal — a nép- gazdasági átlagnál mérsékeltebben — emelkedett a jövedelmezőség, míg az építőiparban 30 százalékos és a kereske­delemben 27 százalékos, kimagasló mértékű javulás következett be. Az ipa­ri ágazatok közül számottevően javult a bányászat és a kohászat eredménye, de ebben szerepet játszottak a központi pénzügyi beavatkozások. A gépipari vállalatok jövedelmezősége az előző évihez hasonlóan alakult, s az ipari át­lagnak megfelelő eredményt értek el a vegyiparban és a könnyűiparban. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárási viszonyok költségnövelő, ár­bevétel-csökkentő hatását a támogatá­sok közel 40 százalékos növekedése el­lensúlyozta. A belkereskedelem ered­ik Folytatás a 2. oldalon) * *

Next

/
Thumbnails
Contents