Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
nek kialakítása nélkülözhetetlen. Végezetül a jogi bizottság nevében — az írásban előterjesztett szövegmódosításokkal együtt — elfogadásra ajánlotta a módosítást. A törvényjavaslathoz Kovács Sándor (Tolna m.), a Dunaföld- vári Áfész elnöke szólt hozzá. Sürgette, hogy ésszerűsítsék a szövetkezetek ellenőrzési rendjét: túlságosan gyakoriak ugyanis a különböző szervek párhuzamos ellenőrzései, vizsgálatai. Üdvözölte, hogy az egységes szövetkezeti törvény megalkotása folyamatban van, s szükségesnek tartotta, hogy e fontos jogszabály kidolgozásánál a kormány — az érdekképviseleti szervek mellett — kérje ki a szövetkezetek tagjainak és vezetőinek a véleményét is. Markója Imre igazságügy-miniszter röviden válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a kormány véglegesíti a törvényjavaslattal kapcsolatos végrehajtási rendelkezéseket, s elvégzi egyéb, a módosított szövetkezeti törvénnyel összefüggő jogszabályok felülvizsgálatát is, megteremtve ezzel a kívánt összhangot. Arról is szólt, hogy az előkészületben lévő új szövetkezeti törvény körvonalazódó elgondolásait előzetesen széles körű társadalmi vitára bocsátják. Markója Imre válasza után határozathozatal következett. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által megfogalmazott, s most egyenként szavazásra bocsátott hét módosító javaslatot elfogadták. Ezután a képviselők a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében és a módosító javaslatokkal egvütt — egy tartózkodás ellenében — elfogadták. VÁNCSA JENŐ ELŐTERJESZTÉSE A termelőszövetkezeti mozgalom igénye: legyen kevesebb megkötöttség Ezután — a napirendnek megfelelően 1— Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztette az 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bevezetőben rámutatott: a jog eszközeivel is törekedni kell arra, hogy népgazdaságunk sikeres vállalkozási formája, a szövetkezés jobban alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez, a jövő feladataihoz. Utalt a tsz-ek nagy gazdasági súlyára; ezek állítják elő — a háztájival együtt — a mezőgazdasági termékek, termények kétharmadát, így valóban meghatározó a szerepük a termelésben. Nemkülönben nagy a súlyuk a munkaerő foglalkoztatásában is; ahhoz a körhöz, amelyre a termelőszövetkezeti törvény hatálya kiterjed, kereken 800 ezer ember kapcsolódik. A háztáji kistermelői kapcsolatok révén pedig további csaknem egymillió család élet- és munkakörülményeit befolyásolják a termelőszövetkezetek. — Annak ellenére — folytatta —, hogy a termelőszövetkezeti törvény már több mint húsz éve született, időtállónak bizonyult. Egyelőre elégséges néhány elemének a módosítása. A ma agrárpolitikai gyakorlata a szövetkezeti jelleg erősítésére törekedve igyekszik elérni, hogy a termelőszövetkezeti nagyüzemben dolgozók jobban gazdának érezzék magukat. A szocialista tulajdonról vallott felfogásunk korszerűsödése, a gazdaság változó feltételeihez való gyors, rugalmas igazodás biztos jövőt ígér a szövetkezeteknek. Összhangban a kibontakozási programmal A miniszter ezután arról beszélt, hogy a módosítási javaslat összhangban van a kormány kibontakozási programjával. Azok a változások, amelyeket a napirenden lévő törvény- módosítás tartalmaz, egy irányba mutatnak: a nagyobb önállóság, a kiteljesedő önkormányzat irányába. A termelőszövetkezeti mozgalomban eléggé egyöntetű az igény: legyen kevesebb a külső megkötöttség. Helyeselhető ez a törekvés, hiszen magában hordja a nagyobb felelősséget és kockázatvállalást is. Bővíti, növeli azokat a lehetőségeket, amelyek módot adnak arra, hogy a termelőszövetkezet közössége — adottságainak megfelelően — még inkább maga alakítsa ki a közösség működési, szervezeti rendjét. Ilyen irányba hat az önkormányzattal kapcsolatos kötelező előírások csökkentése. A szövetkezeti demokrácia szervezeti kereteinek fejlesztése nem formai kérdés. Nagy a valószínűsége annak, hogy akik a kereteket megválasztják, meg is töltik azokat tartalommal. Megszüntethetők, csökkenthetők a kötelező bizottságokra, a testületek létszámára, az ülések számára vonatkozó törvényi előírások. Módosulhatnak a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a vezetőség tevékenységét szabályozó rendelkezések, nagyobb mozgásteret nyitva a tagi, a tulajdonosi jogok gyakorlásához. Megállapította: több szövetkezetben okoz nehézséget az aktív korú tagság rendszeres foglalkoztatása. Ezzel a ténnyel számolni kell a megújhodó ter- ■ melőszövetkezeti törvényben is. Az előkészítő megbeszélések, viták során felvetődött: meg kellene szüntetni a termelőszövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségét. Ez azonban egyértelműen szövetkezetellenes lépés lenne. Teljes lehetetlenség lenne nem foglalkoztatni a szövetkezőt, a szövetkezet tagját. Az ilyen intézkedés a tulajdonosi tudat ellen, tehát éppen az ellen hatna, amire jobban kívánunk építeni. A foglalkoztatási kötelezettség tehát megmarad, mértéke azonban jobban igazodhat a szövetkezet lehetőségeihez. A kötelezettség mértéke annál kisebb viszont nem lehet, mint amennyit a tsz-tagnak teljesítenie kell a fizetett szabadsághoz, a társadalombiztosítási juttatásokhoz való jogosultság megszerzéséhez. Háztáji és foglalkoztatás Az ipari és szolgáltató tevékenység további fejlesztését a tsz-törvény módosítása jelentősen segíti azzal, hogy a háztájiban szintén folytatható majd ilyen munka, a tsz-szel történő megállapodás alapján. A módosított törvény azt is javasolja: a szövetkezet és a tag döntsön arról, hogy a tag miként vesz részt a közös munkában, s ezért a munkáért miként szerez jövedelmet, s mekkora részesedéshez jut. A törvény önkormányzati döntési körbe utalja azt, hogy a kiadható háztáji föld területébe milyen mértékben számítják be a tag személyi tulajdonában lévő földet, így az új szabályozás összhangot teremt a földtörvénnyel. Megnő a háztáji gazdálkodás jelentősége a foglalkoztatási gondok enyhítésében is. Váncsa Jenő ezután a szövetkezeti közös tulajdon használatának módjait, lehetőségeit elemezte. Elmondotta, hogy a törekvés egyértelmű: találja meg minden termelőszövetkezeti közösség a kollektíva és a tagság érdekeit legjobban szolgáló működési formát. Nagyon kell azonban ügyelni arra: a vagyon, a tulajdon, az eszközök szabadabb működtetése nem jelenthet gazdátlanságot, felelőtlenséget. A törvény módosítása a szövetkezeteken belül lehetővé teszi az úgynevezett belső vállalkozási egységek kialakítását, melyben a tag jövedelme közvetlenül összefügg a tevékenység eredményével, nyereségével. A miniszter szólt arról, hogy a termelőszövetkezeti törvény biztosította nagyobb önállóság, a vállalkozói lehetőségek jogi bővülése azonban még nem teszi elevenebbé a gazdasági életet. Ezért mindenkinek tennie kell; méghozzá kinek-kinek annál nagyobb felelősséggel, intenzitással, minél nagyobb területen szól bele a gazdálkodásba. Az irányításban is igyekeznek a cselekvés, a kezdeményezés ösztönzésére. Nagyon lényeges, hogy az intézkedések során a részintézkedések ne sértsenek a mindennapi gyakorlatban fontos érdekeket. Alappillér a nagyüzem A termelőszövetkezeti törvény módosítása összhangban van a szocialista nagyüzem további erősödésének igényével. A jövőben is ez lesz a magyar mezőgazdaság sikereinek alappillére. Igaz ez még akkor is, ha a háztáji kistermelés hosszú távon életképes szektora marad a magyar mezőgazdaságnak. Az a munkamegosztás, ami a hazai szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kistermelés között kialakult, a gyakorlatban is bizonyított. A mi viszonyaink között erős, jól szervezett nagyüzem nélkül nem létezhet jól teljesítő, virágzó kistermelés. Váncsa Jenő a továbbiakban utalt arra: a termelőszövetkezeti törvény vonatkozik a szakszövetkezetekre is. Megítélése szerint ezek szerepe jelentősége a szövetkezeti mozgalmon belül tovább nő. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a gazdasági problémák krónikussá váltak, minden lehetőt meg kell tenni azért, hogy a mezőgazdasági termelés folytatását és a szövetkezeti tagság megélhetését más utak keresésével is biztosítsák. Ennek egyik módja, ha a tagság megfelelő szövetkezeti formát választ; ilyen lehet a szak- szövetkezet vagy a kisszövetkezet. Foglalkozott a miniszter azzal is, hogy a termelőszövetkezet erejét a tagok szövetkezethez kötődése is jelzi. A tagság és a szövetkezetek közötti szálak erősítését szolgálják azok az intézkedések, amelyek a tagok közös vagyonhoz való viszonyát igyekeznek közvetlenebbé tenni. Végül elmondotta: — A tsz-törvény módosítása érinti a közös vagyoni érdekeltséget is. Ezt szolgálja, hogy a tag vagyoni hozzájárulása utáni részesedése mértékét — az eredményhez igazodóan — a tagság önkormányzati hatáskörben állapíthatja meg. A törvény, mint hangsúlyozta, jó eszköznek ígérkezik egy olyan időszakban, amikor nemcsak a népgazdaságban, hanem a mezőgazdaságban is — ezen belül a termelőszövetkezetek körében is — sok gond, feszültség mutatkozik. Az élelmiszer-gazdaság programjainak megvalósításához minden lehetséges eszközt igyekeznek igénybe venni, mivel tudják: a régiek nem elégségesek. A törvény módosítását megelőző, számos fórumon felvetődött vita alapján úgy ítélhető meg, hogy a változtatások beleillenek abba az intézkedéskörbe, amely a gazdasági-társadalmi megújulást szolgálja — zárta expozéját Váncsa Jenő. Hütter Csaba (Nógrád m.), a Szécsé- nyi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette az utóbbi, az idén március 9- én megtartott együttes mezőgazdasági, illetve jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági ülés vitájában elhangzottakat. Az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében két változtatást tartanak indokoltnak a törvényjavaslatban. Ennek megfelelően megváltoztatni javasolják az egyik paragrafusnak azt a mondatát, miszerint: „A termelőszövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül megváltoztathatja”. Helyébe az kerülne, hogy: „A termelőszövetkezet tevékenysegi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti”. Javasolják továbbá azt is, hogy a módosítás 1988. április 1-je helyett július 1-jén lépjen hatályba. Mindezek előrebocsátásával az Országgyűlés mezőgazdasági, illetőleg jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a törvényjavaslattal, a felsorolt módosításokat figyelembe véve egyetért, azt elfogadásra ajánlja — mondotta végezetül a képviselő. Eleki János (Békés m.), a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára rámutatott: a termelőszövetkezeti tagság egyértelműen helyesli, hogy az új szabályok szerint bővülhet a foglalkoztatási tevékenység. Németh István (Hajdú-Bihar m.) nyugalmazott tsz-elnök indítványozta, hogy a társadalmi juttatásokat ne a munkával eltöltött idő (évente férfiaknál 1500, nőknél 1000 óraj határozza meg, hanem a megtermelt ara mennyisége és minősége. Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke többek között rámutatott: elképzelhetetlennek ítéli, hogy a kollektív munkával, évtizedeken keresztül megszerzett közös vagyont különböző erdekek, vagy vélt érdekek alapján szétaprózzák. Szabó Kálmán (Budapest), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítással általában egyetért, ám — mint mondotta — lelkiismereti kötelességének tartja, hogy egy ponton kifejezze ellenvéleményét. Kifejtette: jogérzékünkkel nem egyeztethető össze az, hogy egyfelől kötelező a vagyont bevinni a termelőszövetkezetbe, ám amikor a közösség nem tudja foglalkoztatni az érintett tagot, akkor az vagyonarányosan nem kap visszatérítést. A törvénymódosítás lehetőséget biztosít a közgyűlésnek arra, hogy megváljon tagjától, amennyiben nem tudja hatékony foglalkoztatását biztosítani; ez rombolóan hat a szövetkezeti szellemre. Aligha lehet ugyanis megtenni több évtizedes tagokkal, hogy egyik napról a másikra, gazdasági okok miatt megszüntessék foglalkoztatásukat anélkül, hogy — bevitt vagyonuk arányában — kárpótolnák őket. Jó törvény e az — tette fel a további kérdést —, ami lehetőséget ad arra, hogy emberek munkanélkülivé váljanak? Holott lehet, hogy a termelőszövetkezetben mégis lenne számukra megfelelő munkaalkalom, ha a vezetés több gondot fordítana ennek biztosítására. A szövetkezetekben a munka és tulajdonosi funkció egységben van, ami a gazdaságoknak jelentős hajtóerőt biztosít. Viszont, ha a törvény lehetőséget ad arra, hogy a résztulajdonos elveszítse a munkához való jogát, ez az egység megkérdőjeleződik, és emiatt — s a vagyo- nérdekeltség megcsappanása folytan is —, ez a hajtóerő megszűnik. Ezután kapott szót Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei képviselő, a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, akinek felszólalását holnapi lapunkban részletesen ismertetjük. Dr. Séra János (Komárom m.,) kisbéri körzeti állatorvos javasolta a va- gyonérdekeltség bevezetését. Igazságtalannak ítélte a női egyenjogúság szempontjából a foglalkoztatás minimális hatarának jelentős eltérését a nők és a férfiak esetében. Jelezte, hogy a módosításból az erre vonatkozó bekezdést nem fogadja el. Elégedetlenségének adott hangot a területi és országos érdekképviseleti szövetségek tevékenységével kapcsolatban. * * * Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Cservenka Ferencné, Sarlós István és Péter János — befejeződött. A képviselők csütörtökön folytatják a vitát a miniszteri expozé felett. (MTI) események sorokban WASHINGTON A várakozásnak megfelelő eredményeket hozott az Illinois államban kedden megtartott előválasztás. A republikánus oldalon Bush alelnök tovább növelte előnyét Dole szenátorral szemben, a demokraták versenyében az állam szenátora, Paul Simon első ízben aratott sikert egy államban. GENF „Az afgán félnek nem áll szándékában felfüggeszteni a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalásokat” — mondotta szerda reggeli genfi sajtóértekezletén az afgán külügyminiszter. Abdul Vakil a sajtó képviselőinek azt megelőzően nyilatkozott, hogy a genfi tárgyalásokon közvetítő Diego Cordovez- zel, az ENSZ-főtitkár megbízottjával ismét tárgyalóasztalhoz ült. Szavaiból egyértelműen kiderült, hogy a tárgyalások folytatását az afgán fél nem köti feltételekhez. PANAMA Heves kormányellenes tüntetések voltak kedden a panamai fővárosban. Az előzmények közé tartozik, hogy a Noriega tábornokot támogató helyi vezetés — az amerikai gazdasági megszorítások miatt — továbbra sem képes kifizetni a közalkalmazottak ezreinek bérét. Az egyik legnagyobb állami kórház közelében összecsapások is voltak a tüntetők és a rendfenntartó erők között. Helyi források szerint legalább húszán megsebesültek. KAIRÓ Kairóban kedd este ünnepélyes külsőségek között ismét megnyitották a szovjet kulturális központot, amelyet több mint tíz éve, a néhai Anvar Szádat elnök utasítására zártak be. A Kairó központjában lévő intézmény megnyitásán Butrosz Gáli külügyi államminiszter vett részt egyiptomi részről, a szovjet felet Gennagyij Zsuravljov nagykövet képviselte. LONDON „Különböző utakon és módokon kapcsolatban vagyunk a dalai lámával” — jelentette ki Londonban Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter, aki ötnapos látogatásának befejeztével tegnap elutazott a brit fővárosból. Látogatásának eredményeit összegző sajtóértekezletén a Tibetre vonatkozó kérdésekre válaszolva Vu Hszüe- csien élesen bírálta azokat a „tarthatatlan és reakciós Kína-ellenes kijelentéseket és javaslatokat”, amelyeket a dalai láma legutóbbi egyesült államokbeli látogatása alkalmával tett. BÉCS Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár március 15—16-án látogatást tett Bécsben. Fogadta őt Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter. Horn- Gyula megbeszéléseket folytatott Thomas Klestillel, a külügyminisztérium főtitkárával és más külügyi vezetőkkel. Találkozott Heinz Fi- scherrel, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciójának vezetőjével és Peter Jankowitsch-csal, a párt külpolitikai szóvivőjével is. SZÓFIA Március 16-án Szófiában ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentése kérdéseivel foglalkozó szakértői munkacsoportja. Az ülésen áttekintették a Varsói Szerződés és a NATO országai képviselői között folyó bécsi konzultáció kilátásait, valamint a NATO-államokkal, az európai semleges és el nem kötelezett államokkal a haderőknek és a hagyományos fegyverzeteknek az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő területen történő csökkentéséről szóló tárgyalások mandátuma kidolgozásával kapcsolatos kérdésekről folytatott kétoldalú kontaktusok eredményeit. A szakértők folytatták a jövőbeni tárgyalások általános koncepciójának kidolgozását. PEKING A kínai—vietnami konfliktusról, az iraki—iráni háborúról és az amerikai „békehadtest” új pekingi értékeléséről nyilatkozott szerdai sajtóértekezletén a kínai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő teljes mértékben a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányára hárította a felelősséget azért a fegyveres összetűzésért, amely március 14- én történt a Spratly- (kínai néven Nanhsa, vietnami néven Truong Sa) szigetek térségében. A fegyveres összetűzést, amelynek során kínaiak sebesültek meg, a pekingi szóvivő szerint a vietnami fél idézte elő azáltal, hogy hadihajói tüzet nyitottak a térségben tartózkodó hajókra, s Kína „kénytelen volt korlátozott ellencsapással válaszolni”. NICARAGUA Fellángoltak a harcok A nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok hétfőn kezdődő első magas szintű tárgyalásainak közeledtével harcok folynak Nicaraguában — közölte Daniel Ortega keddi nyilatkozatában. Kijelentette, hogy a sandinista néphadsereg nicaraguai területen indított offcn- zivája során súlyos csapásokat mér az ellenforradalmi erőkre. Elemzők szerint a megélénkült haditevékenység és a március 21-én kezdődő találkozó összefüggésbe hozható egymással: mindkét fél kedvezőbb katonai pozíciók birtokában kíván tárgyalóasztalhoz ülni. Ortega szólt arról is, hogy az ellcnfor- radalmárok légi úton változatlanul kapnak utánpótlást. A CIA továbbra is pénzeli a berepüléseket Nicaragua területe fölé. Samir Washingtonban Mindkét fél saját elképzeléséhez ragaszkodik Az amerikai kongresszus számos vezetője arra szólította fel Samir izraeli miniszterelnököt, hogy adja fel ellenállását és fogadja el az Egyesült Államok által előterjesztett közel-keleti rendezési tervet. Az izraeli kormányfő kedden délután folytatott megbeszéléseket a szenátus és a képviselőház több tagjával. Samir ezúttal is hangoztatta, hogy Izrael számára elfogadhatatlan a „területet a békéért” elv és különösen az, hogy Jazov—Carlucci BERN Bemben szerdán megkezdődtek a tárgyalások Dmitrij Jazov hadseregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Frank Carlucci, az Egyesült Államok hadügyminisztere között. A szovjet—amerikai kapcsolatok történetében ez az első ilyen jellegű, a nemzetközi konferenciát hívjanak össze a rendezés előkészítésére. Az izraeli kormányfő Shultz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén is mereven elutasította a washingtoni tervezetet. A két nap alatt megtartott három tanácskozáson az álláspontok, Shultz közlése szerint, nem közeledtek kellő mértékben egymáshoz. Samir „megpuhításával” Reagan is foglalkozott. tárgyalások nagyhatalmak közötti párbeszéd folyamatába illeszkedő találkozó. Szovjet részről a találkozón — a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bizalom erősítése céljából — kiterjedt eszmecserét kívánnak folytatni katonapolitikai és katonai szakkérdések széles köréről. Ideológiai tanácskozás ULÁNBÁTOR Tegnap a mongol fővárosban megkezdte munkáját a szocialista országokban működő testvérpártok ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozása. A Magyar Szocialista Munkáspártot Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára képviseli. A tanácskozás munkájában a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői vesznek részt. A SZOVJETUNIÓBÓL IZRAELBE A kivándorlást csak állambiztonsági okok miatt korlátozzák A szovjet állampolgárok Izraelbe történő kivándorlását érintő korlátozást az utóbbi időben lényegesen egyszerűsítették: jelenleg a kérvényezők 82 százaléka megkapja az engedélyt, s az idén csak kétszáz kérvényt utasítottak el — jelentette be szerdán Moszkvában Szergej Apatov, a moszkvai rendőrkapitányság vizűm- és bejelentkezési főosztályának (UVIR) vezetője. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben Izraelbe távozottak közül 52 visszatelepült Moszkvába, s a visszatérők segítséget kaptak a hatóságoktól újbóli beilleszkedésükhöz. Antonov rámutatott, hogy a más tőkés államokba áttelepülni szándékozók közül csak 86 ember kérvényét utasították el, állambiztonsági megfontolásokból. Meghatározott idő elteltével ezek az állampolgárok újból az UVIR-hoz fordulhatnak, s számíthatnak arra, hogy kedvezően bírálják él ügyüket. A tőkés és fejlődő országokba történő kiutazásoknál egyébként felére, 200 rubelre csökkentették az illetéket. A moszkvai UVIR vezetője megemlítette, hogy a szocialista országokban élő rokonok meghívásához korábban több kérdőívet is ki kellett tölteni. Most már elegendő egyetlen egy kérvény, amelyre egy hónapon belül választ kell adnia a hatóságnak. NAPI KOMMENTÁR ;y gyilkosság anatómiája Pontosan tíz esztendeje, 1978. március 16-án rabolták el a terroristák Aldo Morót, az Olasz Kereszténydemokrata Párt kimagasló politikusát. Itália az emlékezéstől volt hangos az évforduló napján — és gyorsan tegyük hozzá: nem csak Itália. Nemcsak arról volt szó, hogy hazája és a kontinens egyik legtisztességesebb, legnépszerűbb személyiségére sújtott le az erőszak. Mind a célpont kiválasztása, mind a brutális hatékonysággal kivitelezett végrehajtás, mind a politikai horrorba kívánkozó végkifejlet (a politikus holttestének megtalálása a Renault 4-es csomagtartójában) érthetővé teszi, hogy tíz esztendővel a gaztett után a világ emlékezik — és kérdez. Bűnügyeknél a legősibb alapkérdés a „Cuiprodest?" a „Kinek használ?" kérdése. Bár a gyilkosok állítólag a magukat szélsőbalra soroló Vörös Brigádok nevű terrorszervezet tagjai voltak, ma még világosabb, hogy a szélsőségek ebben az ügyben is összefonódtak: Moro „kiiktatása” éppúgy érdeke volt az új (és régi) fasisztáknak, mint a velük nem először együttműködő úgynevezett szélsőbalnak. Hogy miért? Mert Aldo Moro pontosan azt testesítette meg, amitől a demokrácia minden rendű és rangú ellenségei a legjobban tartottak: a történelmi kompromisszum szellemét. Ez a mélyen vallásos ember azon munkálkodott közvetlenül a halála előtt is, hogy Itália két legnagyobb mozgalma, a kereszténydemokrácia és a kommunisták pártja együtt haladjon. Tíz esztendővel a katasztrófa után folytatódik a vita arról, hogy nem követtek-e el hibát azok, akik tárgyalhattak volna az elrablókkal. Az efféle vádaskodás 1988-ban is azok malmára hajtja a vizet, akik akkor lecsaptak Mórára, akik ezzel a csapással a modern állam működő gépezetét akarták megbénítani. Ez az, ami nem sikerült nekik, és pillanatnyilag ez a legfontosabb. Talán nem túlzás az a remény, hogy tíz évvel a gaztett után Olaszhonban is, világviszonylatban is szűkülőben van a terrorizmus bázisa. A szélsőségesek utánpótlását jelentő ifjúság soraiban is mind többen értik meg, hogy a vak indulatok útja járhatatlan, hogy a jövő Itáliában — és aligha csak ott — a józan kompromisszumok keresésének útja.
