Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
1988. március 16. • PETŐFI NÉPE • 5 A kísérleti siker mezőgazdasági eredményt hoz MAGYAR KUTATÓ KANADÁBAN KÜZDELMEK A FUTÓHOMOKON Zárszámadás után Csólyospáloson • Az ipartelepen épül az új zöldségszárító. • A közelmúltban bővült a varroda csóiyospálosi üzeme. Külföldre menni mindenkinek öröm. Ha az élményeket komoly munkával is összeköthetjük, az nemcsak a magunk, hanem azoknak a tudását is gyarapítja, akik hazánkban hasonló tevékenységgel foglalkoznak. A múlt év nagyobbik része dr. ' Cserni Imre életében ezeknek a gondolatoknak a jegyében telt el. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat kandidátusa ugyanis nyolc hónapot tölthetett egy pályázat elnyerése után Kanadában. —,Egy kutatónak szerintem létfontosságú, hogy tudja, az ő kutatási témájának milyen eredményei vannak más országokban — mondta dr. Cserni Imre. — Ezért nagyon jó az, ha hosz- szabb-rövidebb időre bekapcsolódhatunk külföldi intézmények munkájába. Tavaly Kanadában dolgoztam, a Québeci Saint-Foy Kutató Intézetben három nagyobb témakörben végezhettem kísérleteket. A nitrogén fiziológiai hatékonyságát tritikálén és búzán vizsgáltam. Ez azt jelenti, hogy azokat a fajtákat lehet kiválogatni, amelyek a nitrogén műtrágyát jobban hasznosítják, tehát kisebb adagokkal nagyobb termés érhető el. Ennek jelentősége gazdaságossági és környezeti szempontból egyaránt belátható. A másik kísérlet a talajnedvességre és a hidrodinamikára (a nedvesség mozgására) vonatkozott. A harmadik pedig a mikorrhiza-kuta- tások eredményeinek tanulmányozása volt. ( A mikorrhiza egy gyökéren lakó gomba, olyasféle szerepet tölt be, mint a hüvelyeseken élő nitrogéngyüjtő baktérium.) Láttam összehasonlító kísérletet póréhagymával. A kezeletlen növény olyan, mint amit itthon mi is lát0 Dr. Cserni Imre a számítógép segítségét is igénybe veszi az adatok feldolgozásánál. (Straszer András felvétele) hatunk, megvásárolhatunk. A mikorr- hizával kezelt ugyanolyan idős póréhagyma azonban körülbelül háromszor vastagabb szárat nevelt. — Milyen a kanadai kutatóintézetek felépítése, munkája? — Kanadában kétféle agrárkutató intézet működik. Az egyik — amilyen a Saint-Foy is — az úgynevezett össz- kanadai, a másik az államonkénti, amely szolgáltatásokat is nyújt a farmereknek. A Saint-Foy intézetben kifejezetten alapkutatást végeznek. Egy rendkívül korszerűen felszerelt intézmény ez a város közepén, három hozzátartozó szántóföldi kísérleti állomással, teleppel. Az itt kutatók hároméves programok szerint dolgoznak. Ezalatt zömében egy témát vizsgálnak. Szinte mindent maguk végeznek el, segítő fizikai munkás, illetve technikus kevés van. A vizsgálatok feldolgozásához és a manuális munkához nagyszerű eszközök, gépek nyújtanak segítséget. — Hogyan jutnak el a kutatási eredmények a gyakorló mezőgazdászokhoz? Az alapkutatást végző intézetek évente tartanak adott témakörben szimpóziumokat. Külsőségek nélkül, mondjuk valamilyen farmon, egy beVILAGGAZDASAG Reformtörekvések a szocialista országokban A közelmúltban tartotta zárszámadó közgyűlését a Csóiyospálosi Kunsági Mezőgazdasági Szakszövetkezet, ahol Katona Sándor elnök adott számot az elmúlt esztendő eredményeiről és gondjairól. A beszámolóból kiderült, hogy 1987-ben 155 millió forintos árbevétel és 67 millió forintos termelési érték mellett 7,6 milliós nyereséget könyvelhetett el a gazdaság. Mi van e számok mögött, s milyen eredményekre számítanak ebben az esztendőben? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ pár nappal a zárszámadó közgyűlés után Katona Sándor elnöknél. Lépésváltás a növénytermesztésben — Szakszövetkezetünk összterülete 6800 hektár — kezd elöljáróban rövid ismertetőbe az elnök — Csólyospálos és a szomszédos Kömpöc határában találhatóak földjeink, amelyek döntő többsége terméketlen futóhomok. A szántóink is csak 8,2 átlag aranykoronásak. Kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkeznek tehát. Emberemlékezet óta nagyon keményen meg kellett dolgozniuk a megélhetésért az itt gazdálkodóknak. Ám a kemény munka önmagában még nem volt elegendő. Javítani kellett a technológiai fegyelmet és meg kellett keresni azokat a növényeket, amelyek e gyengébb adottságok között is elfogadhatóan „fizetnek”. — A technológiai fegyelem javításának és az új fajták bevezetésének eredményeként a gabonaféléink termésátlagai 14 év alatt megkétszereződtek — mondja az elnök —, emellett módosítottuk termékszerkezetünket is: a kukoricát a mi körülményeink között jobban jövedelmező kenderrel és napraforgóval váltottuk fel. A Kunsági szakszövetkezet eredményeinek számbavételekor mindenképpen szólni kell a háztáji gazdaságokról, hiszen ez az ágazat adja a csólyospálo- siak árbevételének döntő többségét. 1987-ben például 93 millió forintot hozott a közösön keresztül értékesített sertés, tej, hízó- és növendékmarha, szőlő, zöldségféle és gyümölcs. Új utak a háztájiban — Megkülönböztetett figyelmet fordítunk erre az ágazatunkra — magyarázza Katona Sándor — tovább szeretnénk növelni kisárutermelésünket. Az idén új sertéshizlaló szakcsoportot hozunk létre, amelybe akár a helyi pedagógusok; az ipari vállalatok munkásai, vagy akár a tanácsi apparátus dolgozói is beléphetnek. Eddigi felismeréseink szerint legalább negyven emberre számíthatunk. Bizonyára élénkíti a tagok termelési kedvét az a zöldségszárító is, amelyet az elmúlt év végén kezdtek építeni a szakszövetkezet ipartelepén. A létrejövő új melléküzem elsősorban a háztáji gazdaságoktól várja majd az alapanyagot. A szárítónak már állnak a falai, és remélik, hogy az idén szeptemberben a pritaminpaprikával beindulhat a termelés. — A munkák a tervek szerint haladnak — mondja az elnök —, ám a költségek korántsem úgy alakultak, mint ahogy azt induláskor gondoltuk. Annak idején azt hittük, 6 millióba kerül majd a létesítmény, de közben alaposan megemelkedtek az építőanyagok árai. A forgalmi adó ugyancsak drágította az építkezést. Ma már tudjuk: legalább kilencmillió forintos lesz ez a beruházás. Melléküzemek tisztes nyereséggel A zöldségszárító a melléküzemek sorában a legújabb. Ám a melléktevékenységek fejlesztését, a „több lábon állás” érdekében már jóval korábban megkezdték a szakszövetkezetben. Először a szállítási üzem „futott fel”. Több mint tíz esztendeje szerződést kötöttek a Taurus szegedi gyárával alapanyagok és késztermékek fuvarozására. Majd a Közúti Építő Vállalat számára vállalkoztak zúzott kő és homok szállítására. Építőbrigádot az elmúlt évben szerveztek. Ez a 6-8 fős kis kollektíva eddig külső munkákon nem dolgozott, csupán a gazdaságban szükséges bővítéseket, átalakításokat végezte el. A varrodai tevékenység már nagyobb múltra tekint vissza. Kömpöcön 1983-ban, Csólyospáloson három évvel ezelőtt alakítottak üzemet. — Annak idején a Szegedi Ruhagyárral kötött kooperációs szerződés alapján kezdtük meg a kabátok és köpenyek gyártását — mondja Horpácsi Ferenc, a varrodák művezető-helyettese. — A létszám fokozatosan növekedett, ma már 60 fő helybéli asszony dolgozik a két üzemben. Kömpöcön kevesebb a jelentkező, de itt Csólyosön még bővíteni is kellett a varrodát. — Jól döntöttünk, amikor belekezd- tünk ebbe a tevékenységbe — vélekedik Katona Sándor —, hiszen a foglalkoztatási gondok megoldása mellett tisztes nyereséget hoznak az üzemek. 1987-ben 1,8 millió forinttal gyarapították a közös eredményét. Tovább folytatjuk tehát ezt a munkát, mert érdemes. A varroda tehát a továbbiakban is tisztes haszonnal kecsegtet. De milyen eredményre számíthat az egész szak- szövetkezet az idén? — Szerényebbre, mint 1987-ben — válaszol az elnök — kalkulációink alapján mondhatom: a szabályozók változása miatt 5 millió forintos nyereségcsökkenés várható. Csak a bérek bruttósítása és a társadalombiztosítási díj járulékának növekedése következtében 4 milliós többletkiadással 'kell számolnunk. A csóiyospálosi szakszövetkezet tehát a sikeres után most egy küzdelmesebb év elé néz. Súlyosbítja a gondjaikat, hogy jó néhány fontos alkatrész hiányzik. Egy Zetor-Crysta! traktorjuk egy teljes hónapja két darabban szétszedve várja a fogaskerekeket és tengelyt. Talán a napokban érkezik az egri Agrokertől egy felújított, komplett sebességváltó 30-40 ezer forintért. Ha lett volna alkatrész, azért csupán 1-2 ezret fizettek volna. De most már rászánják akár a többszörösét is, hiszen itt a tavasz, és hamarosan indulniuk kell a gépeknek. Gaál Béla Szakértők szerint a szocialista országok idei gazdaságfejlesztési terveinek teljesítése egyben próbája is lesz azoknak az újfajta irányítási módszereknek, amelyeket egy sor országban az idén vezetnek be. Az önigazgatásról, az önálló és öhfinanszírozó vállalatok szerepéről, a tervező szervezetek és a vállalatok közt kialakítandó kapcsolatokról hosszú ideig tartott az előkészítő vita Bulgáriában, Csehszlovákiában vagy a Szovjetunióban — az idén, ha még nem is a teljes vállalati körben —, de már új elvek szerint működnek majd a vállalatok. A kiterjedtebb vállalati jogok, a szélesebb körű felelősség jegyében a bolgár vállalatoknál például szorosabban függnek a fizetések a dolgozók teljesítményétől. Mit ostoroz a sajtó? Az „önirányító” vállalatoknál igen erős teljesítményösztönzést kívánnak bevezetni, olyannyira, hogy a jövedelmek azonos alkalmazotti kategórián belül akár 100 százalékos mértékben is szóródhatnak. Nemcsak a bérpolitika, hanem a vállalati jövedelemelvonási szabályok egésze bővül, s nemcsak Bulgáriában. Több országban módosítják az ár-, a hitel-, a beruházáspolitikai gyakorlatot. Az általános törekvések ellenére persze lényeges eltérések tapasztalhatók az irányítási gyakorlatban, aszerint például, hogy mennyire általánosak, milyen mélységűek, kiterjedésűek a reformtörekvések a gazdaságirányításban. A „jól beváltnak” tekintett úton haladnak tovább az NDK-ban, Romániában központi eszközökkel igyekeznek rábírni a vállalatokat a tervek maradéktalan teljesítésére. Lengyelország a nyolcvanas években elindított átfogó reform második szakaszának végrehajtását kezdi meg, a Szovjetunióban hasonló elvek alapján tevékenykedik majd a vállalatoknak megközelítőleg hatvan százaléka. Hogy miként történik a váltás, arról képet alkothatunk a sajtóban megjelent értékelésekből. Az „átállás” gyermekbetegségeiről írnak a lengyel elemzők, hangoztatva, hogy sok vállalat nem készült fel a „teljes önelszámolás” alapján történő működésre. Nem váltották föl idejében mindenütt az utasí- tásos rendszert az irányítás gazdasági eszközeivel, és a megfelelő közvetlen vállalati szintű kapcsolatokkal. A vállalatok és az irányító szervek az országos vitában még általában gyorsan megbarátkoztak a gazdasági mechanizmus újfajta elveivel, túlságosan nagy kezdeményezőkészséget, lendületet viszont nem tanúsít most, amikor az elveket a gyakorlatba kellene átültetni. A Rynki Zagraniczne lengyel lap helyzetjelentésében ugyanarra utal, mint azt más összefüggésben a szovjet Pravda teszi az önelszámolás tapasztalatait elemezve. Nem sikerült még kihasználni az új gazdasági mechanizmus előnyeit — írja az SZKP KB lapja —, mert bár a vállalatok egy részénél kedvező jelek tapasztalhatók a szerződéses kötelezettségek teljesítésében, másutt a tavaly próbaképpen bevezetett önelszámolás éppen a szándékoktól eltérő eredményre vezetett. Lépéskényszer A vállalatok 30 százaléka volt a múlt évben veszteséges a szovjet iparban, ami azt jelentette, hogy 6 milliárd rubeles támogatással kellett kisegíteni a termelőket a bajból. A könnyűiparban például a veszteséges vállalatok száma a kétszeresére nőtt, enöek megfelelően bővült a szubvenció. Az önelszámolás értelemszerűen azt feltételezné, hogy a vállalatok támogatás nélkül álljanak meg a lábukon s állami gyámolítás nélkül váljanak nyereségessé. A Pravda nem véletlenül említi a drasztikus módszerek szükségességét — a nem keresett termékek gyártásának leállítását, a veszteséges üzemek átszervezését, végső esetben a szanálását, és ami ezzel járna, dolgozók millióinak átképzését —, hiszen bebizonyosodott, hogy a gazdaságszerkezeti váltás elkerülhetetlen. A szocialista országok gazdasági teljesítményének lelassulása a hetvenes mutatóval összekötve. Az alkalmazott kutatás eredményeire építi a farmer az évi munkáját. Megkapja a termelvé- nyekről szóló árjegyzéket, számol, melyik fizetődik ki a legjobban. Aztán kikeresi azokat a kutatásokról szóló szóróanyagokat,' amelyek erre a növényre vonatkoznak. Ha megéri, használja a módszereket. Az viszont biztos, hogy a kutatás fontosságát minden gyakorló szakember elismeri. Először is nagyon sokat fordítanak ilyen tevékenységre, például az összkanadai intézetek munkájának finanszírozására 1981—82- ben 150 millió dollárt. Az erkölcsi elismerés sem kisebb, szinte egyértelműen a kutatási eredmények felhasználásának tulajdonítják a mezőgazdaság sikereit. Ezek a sikerek azonban korántsem olyanok, mint nálunk. Előre kell bocsátani, hogy óriási a mezőgazdasági területük. A termelési cél eddig az, hogy minimális ráfordítással maximális árbevételt érjenek el. Például a búza átlagtermése 2 tonna hektáronként, de sokkal olcsóbban termelik ezt meg, mint nálunk a 4-5 tonnát. Emellett azonban igen nagy figyelmet fordítanak a talajok — úgyis mint a nemzeti kincs -— termőképességének megtartására. Egyre csökkentik a savanyúan ható műtrágyák felhasználását, de a meszezésről sem feledkeznek el, a tápanyagfeltöltés pedig szükségszerű követelmény, amit mindenki be is tart. — A kint megismert vizsgálati módszereket, eredményeket itthpni munkájában hogyan tudja hasznosítani? A kutatáshoz manapság elsősorban pénzre van szükség. Tehát felvettem a kapcsolatot a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központjával. ígéretet kaptam arra, hogy segítségükkel a nitrogénnel kapcsolatos kutatást folytathatom, A mikorrhiza-kísérletekre is lehetőség nyílik, igaz, egyelőre csak úgy a melegház sarkában. A Saint-Foy intézettel sem szakad meg a kapcsolat. Közös publikációra is sort kerítünk, de az eredményeinkről, munkánkról szintén folyamatosan tájékoztatjuk egymást. Gál Eszter évek vége óta felerősödött, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nincs többé kiaknázható „extenzív” fejlesztési forrás. Kelet-Európa egészében a megtermelt nettó anyagi termék évi átlagos növekedési üteme 2,2 százalékos volt, mindössze kétharmadát tette ki a tervezőszervek 1980—85-re szóló előrejelzésében szereplő mértéknek. Mindeközben az országok külkereskedelme is erősen deficitessé vált a fejlett ipari országokkal szemben, ami elsőrendű feladattá tette az egyensúly helyreállítását. A külső adósságterheket növelte a kamatlábak emelkedése akkor, amikor a nyolcvanas évek elején rendkívül megnehezült az újabb hitelek felvétele. Szelektív fejlesztés A Nemzetközi Fizetések Bankjának legújabb jelentése szerint az elmúlt három évben már ismét megnyíltak a hitelcsatornák, 28 milliárd dollárnyi újabb hitelhez jutottak ekkor a szocialista országok. Az alacsony gazdasági növekedés, a lassú gazdaságszerkezeti váltás gondjait ez persze nem orvosolhatja, mindenképpen elő kell teremteni a térség országainak a 77 milliárd dollárt elérő adósság törlesztéséhez szükséges erőforrásokat. Mindez konfliktusokkal terhes feladatokat jelent. Korlátozott'devizabevételekből kénytelenek finanszírozni az országok a behozatalt, ami viszont lét- fontosságú lenne az ipar szerkezeti váltása szempontjából. Kénytelenek mérsékelni szinte mindenütt a belföldi fel- használást akkor, amikor egyidejűleg mélyreható változásokat kell előidézni a hatékonyság javulása, a jól eladható termékek gyártása terén. Az ellentmondásokat úgy igyekszik feloldani az országok többsége, hogy a bővítő beruházások helyett a meglévő berendezések korszerűsítésére, a termelésbővítés helyett a szelektív fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, és igyekszik a gazdasági reform szellemének megfelelő módszereket alkalmazni. Marton János ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ + Tájékoztatásul közöljük, hogy ^ ♦ a BÁV bajai boltja ♦ ^ (Szabadság u. 9.) ^ ^ tatarozás miatt ^ ^ zárva tart * + Árusítás és műszaki-lakbér átvétel + ♦ a Kunfy Zs. u. 6. szám alatti ♦ ♦ bútorboltunkban ♦ ^ /4 ruházati átvétel szünetel ^ ♦ ♦ 4 BOLTUNK NYITÁSÁT MEGHIRDETJÜK ^ ♦ 258893 ^ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
