Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

TT\/^ T A TJ A O A Központi Meteorológiai Intézet jelenti: enyhe tavaszi I I #•! /\ 1% idő. Előrejelzés az ország területére. Változóan, időnként erősen felhős idő lesz. Számottevő csapadék nem várható. A nyugati, majd délnyugati szél megélénkül, fokozatosan megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 10 és IS fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliii. évf. 64. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 16., szerda Gorbacsov belgrádi tárgyalásai Mihail Gorbacsov belgrádi tartózko­dásának második napján, kedden déle­lőtt a Joszip Broz Tito-emlékközpontot kereste fel, virágcsokrot helyezett el a volt párt- és államelnök sírján, majd pe­dig a Barátság parkban emlékfát ülte­tett el. A délelőtti órákban az SZKP KB fő­titkára folytatta hétfő este megkezdett tárgyalásait. Ezúttal Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével a két párt együttműködésének erősítésé­ről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, fel­adatairól folytatott eszmecserét. Végső formába öntötték a csúcstalál­kozó fő dokumentumát, az új szovjet— jugoszláv közös nyilatkozatot, amely megerősíti az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belgrádi közös deklarációk el­veit, de a kor szellemének megfelelően tovább gazdagítja azokat. Gorbacsov belgrádi tartózkodásának idején az új, 2000-ig szóló jugoszláv—szovjet gazda­sági és tudományos-műszaki szerződést is aláírják. Kedd délután Gorbacsov üzemlátogatáson vett részt. A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS HELYZETE BÁCS-KISKUNBAN Ülést tartott az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délután Kecskeméten ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület először progra­mot fogadott el tagjainak második ne­gyedévi munkájáról, majd személyi ügyekben döntött, s különféle bejelen­téseket tárgyalt meg. Ezután került sor annak a jelentésnek a megvitatására, amelyet a végrehajtó bizottság tagjai írásban kaptak kézhez, s amely a sze­mélyszállítás megyei helyzetéről, a köz­üzemi vállalatok és gazdálkodó szerve­zetek személyszállító járműveinek ki­használásáról készült, s amelynek elő­adója Mondik László, a megyei tanács osztályvezetője, a téma vizsgálatára ki­küldött munkabizottság vezetője volt. A napirendhez meghívott szakembe­reket dr. Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára köszöntötte. S hogy jelenlétükre mennyire szükség voit, az hamarosan bebizonyosodott, mert olyan kérdések hangzottak el, hogy például van-e egységes tarifa a Volán vállalatoknál, mi a helyzet az ifjúsági és diákkedvezményekkel, lesz-e tarifaemelés, mi történik a kecskémét —bugaci kisvasúttal, miért túlzsúfol­tak a kora reggeli kecskeméti munkás­járatok? stb. Ezekre és a vita során még elhangzott további felvetésekre Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes, Lovász Lázár, a MÁV szegedi igazga­tóságának vezetője, Rigó István, a Kunság Volán igazgatója válaszolt a többi között. A vitában először dr. Kórós Gáspár, az SZMT vezető titkára kért szót és elmondta, hogy a jelentést reálisnak tartja, más kérdés, hogy, maga a reali­tás nem kielégítő. A MÁV és a Volán — amint az írásos anyag is tartalmazza — eszközhiánnyal, illetve elöregedett járművekkel küzd, ugyanakkor hiá­nyos a munkaerő is. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője arról szólt, mintegy válaszolva a fölve­tett kérdésre, hogy Kecskeméten a reg­geli zsúfoltságot csökkenteni lehetne lépcsőzetes munkakezdéssel, vagy újabb autóbuszok vásárlásával. Ter­mészetesen az előbbi az olcsóbb, de fölhívta a figyelmet arra is, hogy meg­oldást jelentene az üzemek, vállalatok tulajdonában lévő autóbuszok kihasz­nálása is. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke szintén reálisnak, őszintének ítélte a jelentést, majd emlékeztetve a közlekedés fontosságára, elmondta, hogy a felszabadulás után az ország­ban az első dolgunk a vasút helyreállí­tása volt. Mindezt azért hangsúlyozta, hogy fölhívja a figyelmet: a közlekedés politikai kérdés is. De ma már nem elég csak közlekedni. Az embereknek jogos igényük a gyorsaság, a pontosság és talán mindenekelőtt a kulturáltság. Ebbe mindenképpen és talán elsősor­ban beletartozik az utak állapota. Csikász Jánosné, a Kecskeméti Kon­zervgyár műszakvezetője szintén a kecskeméti reggeli autóbuszok zsúfolt­ságáról szólva saját tapasztalatát mondta el: a hatórás munkakezdésre igyekvő emberek hangulatát károsan befolyásolja, hogy összezsúfolva kell utazniuk. Ugyanakkor azt is örömmel tapasztalják, hogy egyre több az udva­rias autóbuszvezető. Dr. Fehér Géza, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője véleménye szerint a járműpark állapota többek között, vagy talán elsősorban azért is erősen kifogásolható, mert az utak állapota kritikán aluli. Dicsérőleg és elismerően szólt ugyanakkor a ke- rékpárutakról, mint amelyek hosszát még növelni kellene. Elmondta, ha a közlekedésről, annak biztonságáról be­szelünk, nem szabad megfeledkeznünk a kerékpárosok tömegéről és a motor- kerékpárosokról sem. Molnár Mihály, a KISZ megyei első titkára az ifjúsági utazási kedvezmé­nyekről szólva azt kérte az illetékesek­től, hogy legalább Bács-Kiskun megyé­ben legyen egységes ez a rendszer. Saj­(Folytatás a 2. oldalon) A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 140. ÉVFORDULÓJÁN Megemlékezés Petőfi szülővárosában • A kiskőrösi ünnepség pil­lanatai. (Tóth Sándor felvé­telei) Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 140. évfordulójára emlékeztek tegnap országszerte. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelgő esemé­nyek sorát a hagyományoknak megfelelően koszorúzási ünnepség nyitotta meg reggel Budapesten a zászlódísszel övezett Március 15. téren. Petőfi Sándor szobránál több százan gyűltek össze, hogy kegyelettel emlékezzenek a forradalom költőjére. A katonai tiszteletadással megtartott ünnepségen a Himnusz hangjai után koszorút helyeztek el a szobor ta­lapzatán a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Kommunista I fjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront budapesti és kerületi bizottsága, valamint a budapesti fegyveres erők és testületek képviselői. Elhozták a kegye­let virágait a Petőfi Sándor Társaság képviselői, s virággal borították a szobortalapzatot a főváros fiataljai, dolgozói. A koszorúzási ünnepséget követően mintegy tízezren gyűltek össze a Nemzeti Múzeum kertjében és környé­kén. A nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a párt-, az álla­mi, a társadalmi és a tömegszervezetek számos vezető képviselője. A nagygyűlés résztvevőit és mindazokat, akik ezen a napon az ország különböző tájain, településein ünnepel­tek, Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára, a nagygyűlés elnöke köszöntötte. Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc üzenetéről szólt Gönczi János, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára, a nagygyűlés szónoka. Az ünnepi beszéd elhangzása után a résztvevők meg­koszorúzták a 140 éve, március idusán történtekre emlé­keztető márványtáblát. (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ KÖNYV A NAGYKÖZSÉGRŐL Múzeumavatás Jánoshalmán Megyei és nagyközségi vezetők, út­törők, pedagógusok, Jánoshalma több díszpolgára, érdekelt közreműködő előtt tudatta tegnap délelőtt dr. Karsai Ferenc tanár, helytörténész: „iskolai múzeumunk újjáteremtését befejez­tük”. Ünneplő taps köszöntötte a bejelen­tést. Papp Zoltán megbízott tanácsel­nök — az avatáshoz, a nemzeti ünnep­hez méltó — köszöntőjét műsor követ­te. Az eseményhez kapcsolódott a Já­noshalma néprajza című kötet megjele­nése is. Papesch László megyei tanácsi mű­velődési osztályvezető megnyitójában elismerően szólt Trillsam Márton és dr. Karsai Ferenc kezdeményezéséről, se­gítőikről: — többek között — Ádám Antal nyugdíjas postamesterről, önzet­len iparosokról (Farkas István, Lukács László és Lukács Béla, Kancsár Antal, Fajszi József, Farkas Ferenc, Magyari László, Ignatovics János, Molnár Fe­renc). Segítőkészségüket az igaz haza- szeretet szép példájának nevezte. (A gyűjteményt lapunk harmadik oldalán mutatjuk be.) A hágai bíróság előtt a pakisztáni iroda ügye A Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet nem hajlandó bezárni a szervezet ENSZ-megfigyelőjének New York-i iro­dáját. Az amerikai igazságügy-miniszté­rium a műit héten szólította fel erre a PFSZ képviseletét, arra hivatkozva, hogy ezt törvényben írta elő a kongresz- szus. Az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkára tiltakozott a döntés ellen és sürgette, hogy a kérdést az ENSZ és Washington között létrejött megállapo­dásnak megfelelően vigyék nemzetközi döntőbíróság elé. Washington elutasítja ezt az eljárást, a hágai nemzetközi bíró­ság azonban foglalkozik az üggyel. Tavaszi ülésszak Az Országgyűlés ma 10 órára ősz- szehívott tavaszi ülésszakán a képvi­selők — a javasolt napirend szerint — megvitatják a közúti közlekedés­ről szóló törvényjavaslatot, s várha­tóan módosítják a szövetkezetekről, illetőleg a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekről, valamint az élel­miszerekről szóló törvényeket. Jóllehet a közlekedés különböző alágazatait — a vasút, a hajózás, a polgári repülés területét — eddig is magas szintű jogszabályok fogták egységbe, a közúti közlekedés egé­szét átfogó, helyzetének, fejlettségé­nek megfelelő törvényi szabályozás­sal mindmáig adósak maradtak a törvényalkotók. A most tárgyalandó törvényjavaslat előkészítése bő két esztendeig tartott, a képviselők több alkalommal is kifejtették álláspont­jukat s a tervezet széles, több szak­mai és társadalmi vita után két alka­lommal is szerepelt a Miniszterta­nács napirendjén. A törvényjavaslat —fő funkciója szerint — átfogóan szabályozza a közlekedés egyik legfontosabb terü­letét, hosszabb távra megfogalmazva a közúti közlekedéssel összefüggő legfontosabb állami és állampolgári jogokat, kötelességeket, tisztázva a feladatok és a felelősség kérdését. Az elmúlt évtizedekben a szövet­kezeti mozgalom figyelemre méltó eredményeket ért el, s ehhez jó lehe­tőséget, jogi keretet adott az 1971- ben elfogadott szövetkezeti törvény. A most javasolt módosítás egyik cél­ja az önkormányzat erősítése, egyút­tal egyszerűsítése, a belső döntési mechanizmus rugalmasabbá tétele. A mai gazdasági viszonyok közepet­te például szükséges, hogy ne csak a közgyűlés, hanem a vezetőség is mó­dosíthassa a tevékenységi kört. Hoz­zá kell igazítani a paragrafusok be­tűit az élethez más szempontból is, hiszen például azóta új földtörvény jelent meg. Rendezni kell a szövetke­zeti vagyon és a tag viszonyát is, mivel ma már nem terheli a belépő­ket az úgynevezett beviteli kötele­zettség. A törvénymódosítás — szándéka szerint — bővíteni igyekszik azokat a formákat, amelyek meghatároz­hatják a szövetkezet és tagjainak kapcsolatát. Az Országgyűlés igenlő szavazása esetén lehetővé válik, hogy úgynevezett kistermelők szö­vetkezete alakuljon, összehangoltan segítve tagjainak tevékenységét, lé­tesítményeik működtetését. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló 1967. évi Hl. tör­vény jól szolgálta a közös gazdasá­gok fejlődését. Bebizonyosodott azonban az is, hogy a szövetkezeti demokrácia kiteljesedése folyamato­san további erőket szabadíthat föl a tsz-ek termelésében; ehhez azonban egyebek között törekedni kell az ön- kormányzat tökéletesítésére, az ön- igazgatási, önszabályozási jelleg erősítésére. A tsz-törvény módosítá­sa egyebek között ezt irányozza elő: a tsz-gazdák kevesebb kötöttség nél­kül alakíthatják majd szervezeti éle­tük és munkájuk belső szabályzatait. Az Országgyűlés az 1976. évi élel­miszertörvény módosításával a nép­gazdaságnak egy olyan területén elemzi a kialakult helyzetet és szab irányt a fejlesztésnek, amely az egész társadalmat érinti; a fogyasz­tók, vásárlók az elmúlt időszakban gyakran vetettek föl olyan kérdése­ket, amelyek jelezték: az élelmiszer- törvény is megújításra szorul. A tör­vényt módosító tervezet kimunkálá­sánál alapvető szempont volt, hogy az élelmiszerek előállítása minél job­ban szolgálja a fogyasztói érdeke­ket, és tegye lehetővé az export nö­velését és hatékonyságának javítá­sát. A módosított élelmiszertörvény egyebek között azt a világszerte al­kalmazott ellenőrzési elvet rögzíti, hogy az élelmiszert nemcsak közvet­lenül a forgalomba kerülés előtt, ha­nem a termelés egész folyamatába beépült belső ellenőrző rendszerben kell figyelemmel kísérni. KÉPVISELŐK TALÁLKOZÓJA AZ IPAR!MINISZTERREL Szerkezetátalakítási program készül Egy nappal az Országgyűlés tavaszi ülésszaka előtt már egy következő parla­menti ülésre készültek a képviselők. Az ipar szerkezetátalakításának programját vitatták meg tegnap Kecskeméten a megyei képviselőcsoport tagjai. Amint az elnöklő Miskó István elmondta, szeretnék legalább két alkalommal megtárgyalni ezt a fontos témát. A választott időpont alkalmat adott arra, hogy most első kézből, Berecz Frigyes ipari minisztertől kapjanak tájékoztatást a parlament elé kerülő javaslatról. Részt vett az ülésen dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. Tájékoztató árpolitikai kérdésekről A vállalatok sokat tehetnek az infláció megfékezéséért Bevezetőül Dömötör Tibor, a megyei tanács osztályvezetője tartott tájékoztatót Bács-Kiskun iparáról, ezután a képviselők kaptak szót. Majd mindenki élt is az alkalommal: Egyebek között az elmaradott térségek központi fejlesztési programjáról szólt dr. Gajdócsi István. Mint mondta, az egyoldalú szemlélettel készített besorolás hátrányosan érintette Bács-Kiskun megyét. Mások is beszéltek az ipartelepítés feltételeiről: helyi erőből ez nem valósítható meg, más országokhoz hasonlóan a támogatások és hitelek'rendszere hozhat megoldást. Kiss István a Bácsalmás környékén tapasztalható elhelyezkedési nehézségeket tette szóvá. Mátyus Gábor azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyek elvesztése komoly társadalmi feszültség- forrássá válhat. Dr. Kőrös Gáspár szerint a korszerűtlen nagyvállalati rendszer néhány területen fékezi az iparfejlesztést Bács-Kiskun megyében. Konkrét javaslatok is elhangzottak a megyei sajátosságokra alapozva: Csipkó Sándor vetette fel, hogy a hazai gyártású mezőgazdasági gépek krónikus alkatrész- hiányát enyhíthetné, ha a szövetkezetek fémipari részlegeit bevonnák a kisebb egységek készítésébe. Más vonatkozásban is szóba került az alkatrészgyártás: a hazai személygépkocsi-összeszerelés kapcsán. A tervet minden hozzászóló helye­selte, a megye jó néhány üzeme is szívesen bekapcsolódna a személygépkocsi­programba — jelezték. — Az ipartelepítéseknél nem egy-egy településben, hanem körzetekben kell gondolkodni, melyek nem azonosak a közigazgatási határokkal — mondta dr. Szabó Miklós. Beszélt arról is, hogy a lépésváltás, a szellemi kapacitás hatékony kihasználása újfajta gondolkodást, a sablonoktól való elszakadást igényel. — A programkészítés jelenlegi szakaszában elsősorban az a fontos, amit önök, képviselők mondanak nekem kezdte mondandóját az ipari miniszter. Ám a válaszadás során maga is közreadott figyelemre méltó gondolatokat. Mint leszö­gezte, a következő időszak alapvető feladata, hogy mozgásba hozzák a vállalatok­nál, a lakosságnál lekötött, ma még kihasználatlan forrásokat. Nagy horderejű lépés lehet a társulási törvény, mely szintén a parlament elé kerül még ebben az évben. A vállalatok részvételét az ipartelepítésben ma már nem lehet parancsszóval elrendelni, hiszen a kormányzat elsősorban azt várja tőlük, hogy a rájuk bízott vagyont minél nagyobb nyereséggel működtessék. A miniszter szerint a jól műkö­dő gazdasági automatizmusok, a kölcsönös érdekeltség feltárása oldhatja meg ezt a gondot. A személygépkocsi-gyártás ügyében, mint elhangzott, lényeges lépések történ­tek az elmúlt napokban, s a kormány hamarosan dönthet e kérdésben. Amennyi­ben megszületik a döntés a kooperációról, ez széles körben lehetőséget nyújt az iparfejlesztéshez. Az alkatrészgyártásban ugyanis száznál több vállalat vehet'részt, s akár mezőgazdasági szövetkezetek ipari ágazatai vagy kisvállalkozások is bekap­csolódhatnak, ha megfelelnek a feltételeknek — mondta az ipari miniszter. A háromórás beszélgetés során szó esett az importkorlátozásokról, az energia- gazdálkodásról, a KGST-n belüli együttműködésről. A tartalmas eszmecserét, a képviselői véleményeket így összegezhetnénk: van reális lehetőség az ipari szerke­zetátalakítás elindítására, s ezzel a gazdaság stabilizálására. A kibontakozásig azonban még hosszú, s nem éppen könnyű út vezet . . . \ L. D. Szikszay Béla államtitkár, az Orszá­gos Árhivatal elnöke kedden a Parla­mentben aktuális árpolitikai kérdések­ről tájékoztatta az újságírókat. Elöljá­róban arról szólt, hogy helyes lépésnek bizonyult tavaly az áremelésekre vo­natkozó bejelentési kötelezettség álta­lánossá tétele. Ennek hatására a múlt év utolsó negyedében lényegesen ala­csonyabb ütemben nőttek a termelői árak, mint a megelőző időszakban. Az árak év elejei átrendezése lénye­gesen gyorsította árrendszerünk és ár- mechanizmusunk fejlesztését — muta­tott rá az államtitkár. Jelentős előrelé­pésként értékelte egyebek között azt, hogy a termelői és a fogyasztói árak együttmozgása intézményesebbé vált. Ebből viszont az is következik, hogy az árszínvonal kézben tartásához a terme­lői árak alakulására kell összpontosíta­ni a figyelmet, mert az árszínvonal nö­vekedésének megfékezésére egyre keve­sebb a lehetőség a fogyasztói árak ol­daláról. Az év hátralevő részében várható áralakulásokról szólva hangsúlyozta: minden inflációs nyomást és erre ható tényezőt is számításba véve tartható az árszínvonal-növekedés 15 százalékos felső határa. Kedvezőtlenül hat az áralakulásra, hogy a vállalatok egy része korábbi jövedelempozícióit áremelésekkel kí­vánja visszaszerezni. Ezzel kapcsolat­ban kiemelte, hogy számos olyan mód­szer, eszköz áll az árhatóság rendelke­zésére, amivel fékezheti az árszínvonal­ra nehezedő nyomást. Ezek közül a jövőben egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vállalatokkal folytatott árpo­litikai konzultációnak, a vállalatokkal kötött árpolitikai megállapodásoknak. Az Árhivatal elnöke szólt arról a < várakozásról is, amely az általános ér­vényű árbejelentési kötelezettség április 1-jei feloldását megelőzi a lakosság kö- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents