Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
1988. március 15. • PETŐFI NÉPE • 5 A VÁROSFÖLDI FODRÁSZ OLCSÓBBAN DOLGOZIK, MINT A KECSKEMÉTIEK Van-e hatása a pénzügyi a szolgáltatásokra? Egy tanácsi csoportvezető — állítólag — 700 órát fordított arra, hogy a kisiparosokat érintő pénzügyi elszámolással tisztában legyen. Az ok: hozzátartozik a településen az építőszakmákban dolgozók hatósági ellenőrzése és segítése. Ez az év elejétől tényleg nagy figyelmet kíván. A 2-es számú naplófőkönyvvel gyűlt meg a legtöbb magán- vállalkozó baja. Melyik rovatba írják be például a szerszám vásárlásokat? Úgy vélték, az anyagokéba; de aztán a csoportvezetővel kisilabizálták, hogy mégsem. A munkaeszközök bevételezésének az egyéb címszó alatt van a helye. Számvitelben járatos, közgazdasági ismeretek birtokában lévő embereket is próbára tett az 1988-tól érvényes adó- és pénzügyi rendszer, hát még azoknak mennyire kemény dió volt, akiknek inkább a kétkezi munka, és nem annyira a számolás a kenyerük? A múlt esztendő végén tanfolyamokat indítottak kisiparosoknak és kiskereskedőknek az 1988-ban életbe lépő változásokról, ám kitűnt: a tanfolyam még nem minden. Továbbra is fokozott törődést, napi segítségnyújtást kíván a tanácsoktól, hogy az építő és szolgáltató kisiparban, s a magánkereskedelemben is — a kormány gazdaságpolitikájával összhangban — erősödhessenek a piaci viszonyok. Nem pusztán idea, hanem lassanként bontakozó valóság, az év első negyedének végéhez közeledve, hogy a szabályozás csakugyan ez utóbbi törekvéshez egyengeti az utat. Ennek fontos alapja, hogy a mostani adórendszer társadalmilag igazságosabb, mint a régi, a valóságos körülményekhez erősebb szálak fűzik. Hiszen gondoljunk csak arra: azelőtt egy kisiparos évi jövedelemként bevallott például 80 ezer forintot. Az adóhivatal ezt megkontrázta. Mondván, hogy a műhely vagy az üzlet a település forgalmasabb részén fekszik, megtoldotta még az adóalapot negyvenezerrel. Ettől az évtől kezdve az állam a magán- vállalkozók szavahihetőségére is épít, amennyiben tőlük teszi függővé, hogy mekkora bevételt jelentenek be az adóhatóságnak. Ezzel együtt szigorúbb lesz a felelősségre vonásuk, amikor az ellenőrök rájönnek: valamelyik bevételt nem könyvelték el. Holott a pénzforrások láthatóvá tétele az alapja annak, hogy a gazdaság eme szektorában is tiszta lapokkal játszanak! Túlzottan leegyszerűsítenénk azonban a napjainkban folyó pénzügyi reformot, ha ennek kapcsán csak az adminisztratív oldalát kerülgetnénk. Nyilván van tökéletesíteni való rajta — mjkor és melyiken nem volt?—, ám hiba lenne figyelmen kívül hagyni piacformáló hatását, aminek máris vannak bizonyos jelei. Megkezdődött valami. Kecskeméten 1988-ban eddig százti- zenöten váltottak magánkisipari engedélyt, többen, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. Tizenöten azért kértek jogosítványt, mert a gmk — amelyben addig dolgoztak — felbomlott. További ötven kérelmező működési engedély iránti kérelme már egy újabb dossziét tesz ki a tanács ellátásfelügyeleti osztályán. Más is jelzi a változást — nem csak a létszámbeli növekedés. Lassanként reformnak módosulnak az árarányok egyes szolgáltatói szakmákban. Azért, hogy a városföldi női fodrász meg tudja tartani a vendégeit, olcsóbban dolgozik, mint a megyeszékhelyen a hasonló szakmabeliek. Árai'20—25 százalékkal alacsonyabbak azokénál. A szasszon hajvágásért — a kecskeméti 74-gyel szemben — 60 forintot kér. A hideg dauer árából is engedett. Nála ez a fajta frizurakészítés 110, míg bent, a városban 150 —160 forint. Alkalmazkodva ahhoz a körülményhez, hogy lakóhelyén az asz- szonyok odahaza megmossák a hajukat, törülközőt csavarnak rá. s így mennek át hozzá, egy hajberakásért mindössze 35 forintot számol föl. A többi szakmában is kevesebb a városkörnyéki községek kisiparosainak vállalási ára, lévén, hogy a szolgáltatási kínálat — egy-két hiányszakmától eltekintve — nagyobb a keresletnél. Ez idő szerint Lajosmizse és Kecskemét árai állnak egymáshoz legközelebb. Ahhoz, hogy az árarányok tovább mérséklődjenek a fogyasztók javára, a pénzügyi reformmal egyidejűleg még több vállalkozóra volna szükség! S még valami, amit nem ír elő rendelet, ami már a helyi tanácsok szolgáltatásszervező munkáján múlik. Mennyire képesek segítségére lenni a hozzájuk forduló vállalkozó állampolgároknak ügyes-bajos dolgaikban? Egy kecskeméti kisiparos néni nemrég arról érdeklődött, magasabb lesz-e az adója attól» hogy ha cégtábláján mind a három szót — nőiruha-, paplan- és ágyneműkészítő — változatlanul hagyja. A tanácsnál megnyugtatták: emiatt ne fájjon a feje. Az a fő, hogy zavartalanul dolgozzon, s hogy az ő tevékenységével is szélesedjen — erősödjön—a szolgáltatók piaca. Kohl Antal Gyorsfagyasztott termékek A Pest Megyei Hűtőipari Közös Vállalat albertirsai hűtőháza idén már önállóan gazdálkodik. Feladatuk kettős: a húsipari vállalatoknak bérfagyasztást, illetve bértárolást végeznek, valamint a környező termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól felvásárolt zöldség- és gyümölcsfélékből jó minőségű gyorsfagyasztott készterméket állítanak elő. A hu- szonnégyféle termék a belföldi piacon kívül az NSZK-ba, illetve Ausztriába is eljut. A képen: Új, nagy teljesítményű olasz csomagológépek tasakolják a zöldborsót és a zöldbabot. LENGYEL MEZŐGAZDASÁG Helyzetkép Tarnów vajdaságról Ez év február 27-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottsága és az Egyesült Parasztpárt vezetősége harmadízben értékelte a két párt 1983-ban megtartott plénumán elfogadott határozatok végrehajtásának a falu fejlesztésére és az élelmiszer-gazdaságra vonat- ' kozó részét. A vezető testületek munkatársaiból és szakemberekből összeállított hét munkabizottság elemezte az eredményeket. íme, munkájuk összefoglalója. i Tagosítás és földcserék Lassan növekszik a gazdaságok nagysága, számuk pedig csökken. Ugyancsak nő az utódoknak átadott gazdaságok száma, bár ezt a folyamatot hátráltatja a jelenlegi örökösödési illeték. Gyarapodik az állami tartalékföld is. Ezt leggyakrabban eladják, vagy bérbe adják olyanoknak, aki bővíteni akarják gazdaságukat. A földszervezési kedv lanyhulása miatt mind többet a szocialista szektornak kell átvenni. Ez sürgetően veti fel a tagosítás és a földcserék megoldását — amiben az egyéni gazdák nem túl érdekeltek — elengedhetetlen az érvényben levő jogszabályok felülvizsgálata. A különböző beruházások területigényét mezőgazdaságilag művelt területek rovására kell kielégíteni. A rekultivációnak köszönhetően a termőterület összességében alig csökkent. A föld- hasznosítást évente ellenőrzik. Mintegy 1000 hektár kihasználtsága nem megfelelő. Adminisztratív intézkedésekkel ennek egyharmadát sikerült művelés alá vonni. Nagyobb gabonaterület Az elmúlt öt évben a tarnówi körzet mezőgazdaságában egész sepeg kedvező hatás volt megfigyelhető. Például nőtt az intenzív gabonafajták, a kukorica és a pillangósok vetésterülete, csökkent a burgonyatermő terület. 1982 óta rendszeresen emelkednek a termésátlagok, a múlt évben egy hektárról a négy gabonaféléből 29,8 mázsát, burgonyából 173, cukorrépából 340 és káposztarepcéből 25,6 mázsát takarítottak be. Mindezt úgy, hogy ellátási nehézségek következtében visz- szaesett a műtrágya-felhasználás és a talajmeszezés. A terméseredmények növekedése a szaktanácsadásnak, új termesztési eljárások alkalmazásának tulajdonítható. A műtrágyák és növényvédő szerek elégtelen mennyisége visszafogja a növekedés ütemét. A vajdaság önellátó lett zöldségből és gyümölcsből. A kertészeti ágazatok fejlődése elősegítette a feldolgozóipar fejlesztését. Aggasztó jelenség a cukorrépa-termesztés visszaesése és a felvásárolt gabona és burgonya csekély meny- nyisége, ami visszahat az állattenyésztésre. Öregedő tenyészállomány A kertészet mellett ez a körzet alapvető mezőgazdasági tevékenysége. Minden erőfeszítés ellenére nem sikerült lefékezni a szarvasmarha-tenyésztés hanyatló tendenciáját. Az állomány öt év alatt 16 százalékkal csökkent, ezzel szemben a hízósertések száma fokozatosan visszaáll a korábbi szintre. Ami a 100 hektárra eső szarvasmarhák számát illeti, a vajdaság továbbra is a lengyel élvonalba tartozik. Mindamellett a tenyészállomány kiöregszik. A helyzet drámaiságát mutatja, hogy a borjak 55 százalék^ vágóhídra kerül. Kilábalt a válságból a baromfitenyésztés, ugyanakkor csökken a ló- és a juhállomány. Javul viszont a törzskönyvezett állomány minősége. Jól működik az állat-egészségügyi szolgálat. Az állatállomány egészségi állapota megfelelő. Három éve szívós küzdelem folyik a szarvasmarhák fehérvérűsége ellen. Az állattenyésztés főként a gazdaságok saját takarmánybázisára támaszkodik. Minden igyekezet ellenére továbbra is alacsony a szénahozam.- Fölösleg van burgonyából, zöldtakarmányból és takarmányrépából. Ezzel szemben szinte minden élelmiszer-ipari hulladékot feletetnek. Az. 1983-as visszaesés után növekvőben az élőállat- és tejfelvásárlás, ami 1985-ben már az 1982. évi színvonalat is meghaladta. Kifejezetten javult a hús és a tej minősége. Javuló takarmánykínálat Tarnówban nagy súlyt fektettek a mezőgazdaság műszaki, szervezési és kereskedelmi hátterére. Jóllehet, az elmúlt évben nőtt a talaj termékenységét fokozó anyagok forgalma, műtrágyából ebben az évben legalább 25 százalékkal többre lenne szükség. A környék savanyú talajainak javításához mész- trágyára van szükség. Az igényeket csak az eddigi mennyiség megduplázásával lehetne kielégíteni. Erre van is esély. A termelés másik kerékkötője a hiányos növényvédőszer-ellátottság. A takarmány tápok választéka 1984-től fokozatosan javul. Javulás állt be a mezőgazdaságigép- és eszközellátásban, jóllehet a minőség még sok kívánnivalót hagy maga után. Évről évre kedvezőbb az alkatrészellátás. Az utóbbi években problémát okozott a tüzelő, az építőanyag és az üzemanyag beszerzése. Bővült a szolgáltatások köre. Az utóbbi hat évben komoly javulás következett be a falusi életkörülményekben, a házak több mint fele ellátott vezetékes vízzel, s egyre többen kapcsolódnak be a szolgáltatásba. Ötször több a telefonkészülék, kétszer annyi a központi fűtéses lakások száma. Előnyösen változott az egészség- ügyi ellátás. 1984—87 között 4 új egészségház és 2 gyógyszertár épült. Öt év alatt 6 művelődési házat építettek, negyvenet tataroztak és számos sport- létesítménnyel gazdagodtak a községek. A mezőgazdasági feldolgozóipar jelentős a vajdaságban, az ipari termelés egynegyedét adja. A' korszerűsítés és kapacitásbővítés jótékony hatással volt a mezőgazdasági termékek exportjára is. A legdinamikusabb termelésnövekedést az IGLOOPOL mutatta fel. Öt év alatt megtízszerezte termelését. A feldolgozóipar további fejlesztése elengedhetetlen lesz a zöldség- és gyümölcstermesztés fellendülése miatt. Gáz nyolcvannégy községbe A vajdasági tanács költségvetésének 30 százalékát fordították mezőgazda- sági beruházásokra. Ennek az összegnek 70 százalékát az árvízveszély elhárításával kapcsolatos meliorációs munkákra költötték. Az árvízvédelmi beruházások teljes biztonságot nyújtanak, de még 120 ezer hektáron meg kell oldani a belvízelvezetést. Öt év alatt vízvezetékhez jutott 31 község, 28-ban folyik a hálózat kiépítése. 84 községbe vezették be a gázt, ami öt évvel ezelőtt csak 22 községbe jutott'el. Ez idő közben 5900 lakóház és 2800 gazdasági épület készült el. Jelenleg körülbelül 11 000 lakóház építése .folyik. E téren a legszembetűnőbb a haladás, és még erőteljesebb lehetne, ha pem hátráltatná építőanyagok és kivitelezők hiánya. Ez a rövid ismertetés bemutatta, hogyan valósulnak meg a plénum határozatai a tarnówi vajdaságban. A LEMP mezőgazdasági politikája széles körben elfogadott és támogatott a falusi lakosság körében. Lengyelország gazdasági helyzete azonban bonyolult és a nehézségek ‘behatárolják a fejlődés menetét. A legfontosabb, hogy még ilyen kedvezőtlen körülmények között is az élet sok területén kimutatható a haladás. A mérleg elkészítése a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Egyesült 'Parasztpárt közös vajdasági pártértekezletének feladata lesz, melyre rövidesen sor kerül. A Tarnowski Magazyn Informacyjny-ből fordította: Tomesányi Ernőnc LESZ-E ELÉG MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZER? Az üzemek növelnék a felhasználást HOPALACKOK EXPORTRA Az Üvegipari MűvekNagy kanizsai Üveggyárában az idén mintegy 10 százalékkal növelik a tőkés exportot: fejlesztik a hőkancsók és a hőtároló betétek gyártókapacitását. Az üveggyárban az idén 460 millió forintos árbevételre számítanak, amelynek felét exportból nyerik. ,4 képen: hőpa- lackbetétek forrasztása. Technológiai újdonságok Amióta az emberek földműveléssel foglalkoznak, azon fáradoznak, hogy haszonnövényeiket megvédjék a kórokozóktól, a növényi kártevőktől és a gyomnövényektől. A korszerű növényvédelmi és agrotechnikai eredmények dacára a betakarítható termésnek még ma is csaknem egynegyede esik a különböző károsítok áldozatául, s emellett a tárolási veszteségek is megközelítik az elméletileg betakarítható termés 5 százalékát. Hiány, aggodalmak Az 1984-ben alakult Magyar Agrokémiai Egyesülés — a hazai növényvédőszer- és műtrágya- kereskedelem koordináló szervezete — a közelmúltban rendezte meg szokásos évi szakmai továbbképzést, ahol a forgalmazók megismerkedhettek az agrokemikáliák újdonságaival. A konzultáción — amelyen részt vettek a főbb termelési rendszerek, valamint az agrárfelsőoktatás szakemberei is — szó esett az évente változó ellátási lehetőségekről, a változó pénzügyi és jogi feltételekről. A továbbképzés legfontosabb témaköreiről, az agrokemikáliákkal való ellátás várható idei helyzetéről kérdeztük Szeremley Bélát, az egyesülés igazgatóját, valamint két munkatársát, Czine Ferenc és dr. Stanek József osztályvezetőket. A szakemberek kérdésünkre elmondották, hogy a műtrágyával kapcsolatban nem annyira ellátottságról, mint inkább ellátatlanságról beszélhetünk. Az előzetes, mezőgazdasági megrendelések — annak rendje-módja szerint — már tavaly a kalászosok betakarítása után beérkeztek. Az idei szabályozóváltozások bizonytalanságai ellenére a mezőgazdasági üzemek igen intenzíven kívánják növelni műtrágya-felhasználásukat, közel 300 kilotonna összhatóanyaggal, az 1987-es tényleges felhasználáshoz képest. Az erőteljes igénynövekedés, bár tükrözi a tavalyi beszerzési bizonytalanság miatti reális aggodalmakat, ami a hozamok stabilitását is veszélybe sodorta, mégis reálisnak tűnik. Ma már világos, hogy a tavaszi főszezon után érkező, nagyon várt import műtrágya nem oldja meg a jelenlegi hiányt. Úgy vélik a szakemberek, hogy idén is megismétlődik az elmúlt esztendőben tapasztalt nitrogénműtrágya-hiány. A nehézségeket fokozza a Péti Nitrogénművek bizonytalan gazdasági helyzete. A nagyvállalat jóformán figyelmen kívül hagyja a magyar mezőgazdaság igényeit, s csak annyit hajlandó belföldre szállítani, amit nem tudnak külföldön értékesíteni. De hasonló álláspontot képvisel a Borsodi Vegyi Kombinát, amely a főidényben csak a szükséges mennyiség 30—40 százalékát tudja biztosítani. A Tiszai Vegyi Kombinát az egyetlen gyár, amely a szerződéses feladatait teljesíti, szerződés nélkül is. A holtszezonban azonban megfordul az érdekeltségi viszony az ipar és a mezőgazdaság között, s gyáranként több tízezer tonnával nagyobb a felajánlás, mint a felhasználási időszakban. S bár a nitrogénműtrágyák termelői ára központi intézkedések révén csökkent, ez mit sem segített a krónikus áruhiányon. (Ma az igények jó részét importból fedezzük.) Tőkés importból is A Magyar Agrokémia Egyesülés •vezetői elmondották azt is, hogy a levél- és egyéb talajtrágyák, valamint a talaj termékeny seget kedvezően befolyásoló készítmények szerepe — s ez hasznos folyamat — évről évre nő. Jelenleg magyarországi forgalmazásra 105 hazai és 20 import levél-, illetve egyéb talajtrágya használata engedélyezett. Közülük ebben az esztendőben mindössze 36 hazai és 15 importterméket gyártanak, holott mindkét relációból származó kemikáliára ennél nagyobb lenne az igény. A kistermelők és a háztáji gazdaságok használják fel az összes tőkés import mennyiségének nagyobb hányadát. Az ő igényük a kis kiszerelés, amelynek természetesen magasabb az ára. Az ország tekintélyes részén ma olyan létfontosságú, úgynevezett mikroelemekből, mint amilyen a cink vagy a réz, hiány mutatkozik, annak ellenére, hogy a Fithotorm és a Mikromix termékek forgalma idén is valószínűleg zavartalan lesz. A forgalmazó vállalatok -— kivédendő a belföldi gyártás ütem- telenségét — megfelelő készletezéssel igyekeznek úrrá lenni a helyzeten. Kevesen tudják, hogy a termesztett növények által felhasznált energia 30—40 százalékát a műtrágyák révén nyerik. A levéltrágyák alkalmazása olyankor különösen célszerű, amikor a növényállomány kevés csapadékhoz jut, s a növények nem képesek a talajból a tápanyagokat felvenni, s fejlődésükben zavar támad annak ellenére, hogy a talajban ezek rendelkezésre állanak. Pótolhatatlan elem A gyomirtó, talajfertőtlenítő és gombaölő szerek újabb kínálatát mutatták be a hazai és külföldi cégek. A termékismertetésen olyan világcégek képviseltették magukat, mint a Hoechst, a Shell, a Sumito- mo Corporation, az I. C. I vagy a Ciba-Geig. Bemutatkoztak NDK- beli cégek, a hazai keresletet elhanyagoló Chinoin, valamint az Alkaloida, a sellyei Agrokémia Szövetkezet, a Nitrokémia Ipartelepek és mások. Az utóbbi években elért viszonylag nagy termések további növelése egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel, s a növekvő műtrágyafelhasználással már nem növelhető egyenes arányban a termés. A növényvédőszer-ellátottság a mező- gazdasági termelés jelenlegi intenzitásában pótolhatatlan technológiai elem. A 8—10 tonnás búza- és kukoricatermések ezek nélkül nem érhetők el. A növénybetegségek nemcsak a hozamot csökkentik, hanem a beteg magvak az állattenyésztés és az élelmiszerexport eredményeire is kihatnak. Az agrokémiai termékekkel való megfelelő gazdálkodás egyaránt érdeke az iparnak, a mezőgazdaságnak, ahol a rangsor időbeni eldöntése és a megfelelő koordináció sokat segíthet. Bonta Miklós Cement a gyorsítóból A Szovjetunió leningrádi cementipari tervező- és kutatóintézetében alapjaiban új eljárást dolgoztak ki a cement előállítására. Sugárkémiai technológiájuknak az a lényege, hogy a cement- gyártásban évszázada használt forgókemencét, amelyben a klinkert égetik, lineáris elektrongyorsítóval váltják fel. A gyakorlati tapasztalatok szerint az elektrongyorsítóban körülbelül tízezerszer gyorsabban kialakul a klinker, mint a forgókemencében. Ez a vegyi reakciót meggyorsító, korábban ismeretlen jelenség, amelyet időközben más anyagokban is kimutattak, az új technológia alapja. A technológiának az is az előnye, hogy nincsen szükség tüzelőanyagra és így nem szennyezi a környezetet. A berendezés is sokkal kisebb, mint az eddigi. A gyártási eljárás 250 fokkal kisebb hőmérsékleten megy végbe és csak egyetlen ember irányítja. ' Az első kísérleti berendezést a novo- szibirszki magfizikai kutatóintézetben építették meg. A kísérletek során kiderült. hogy a technológiát nemcsak a cementiparban, hanem sok más területen is hasznosíthatják. Rövidesen kipróbálják a fémkohászatban, a tűzálló üvegek gyártásában, valamint a kerámiák és katalizátorok előállításában. Különleges gép Különleges gépet fejlesztett ki Igor Ragoza, a vityebszki könnyűipari főiskola docense. A gépen olyan vékony kötött-hurkolt árut lehet előállítani, amelyet könnyebben lehet szétszakítani, mint felfejteni. Az újdonság legfontosabb tulajdonsága, hogy segítségével különösen vékony egészségügyi harisnyát lehet előállítani. Ez a harisnya nem különbözik kivitelében a legelegánsabb csipkeharisnyától sem. s ami a fő: nem szaladnak rajta a szemek. Előállíthatok ilyen módon rugalmas kötszerek is. Kis módosítással a gép építőipari termékek, például szűrőtömlők gyártására is alkalmas.
