Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 63. szám Ara: 1,80 Ft 1988. március 15., kedd Mihail Gorbacsov Belgrádba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és felesége a jugoszláv állam- és pártelnökség meghívására hétfőn a ko­ra délutáni órákban Belgrádba érke­zett. Péntek délig tartózkodik jugoszlá­viai hivatalos baráti látogatáson. Útjá­ra elkísérte Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára és több tanácsadó. A belgrádi repülőtéren az IL—62-es különrepülőgépből kiszálló Gorbacso- vot, feleségét és kíséretének tagjait ün­nepélyes külsőségek között Lázár Moj- szov, az államelnökség elnöke, Bosíco Krunics, a JKSZ KB Elnökségének el­nöke, Marjon Rozsics, a szövetségi par­lament elnöke, Branko Mikulics, a szö­vetségi kormány elnöke és más magas rangú személyiségek fogadták. Az SZKP KB főtitkárának ez az idei első külföldi útja. Először jár Jugoszlá­viában, ahol a Szovjetunióból utoljára 1976-ban Leonyid Brezsnyev tett ilyen jellegű látogatást. Mihail Gorbacsov az ünnepélyes fo­gadtatás után a repülőtérről belgrádi szálláshelyére, a Beli Dvorba hajtatott. Az SZKP KB főtitkára hétfon dél­után a Föderáció Palotájában meg­Távirat Kádár Jánoshoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn, úton Belgrádba, Magyarország területe felett átre­pülve a gép fedélzetéről táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárá­hoz. „A Magyar Népköztársaság te­rülete felett átrepülve szívélyes üd­vözletemet küldöm önnek, az MSZMP Központi Bizottságának, a magyar kommunistáknak, s min­den dolgozónak, és sok sikert kívá­nok a szocialista építőmunkában” — hangzik a távirat szövege. kezdte hivatalos tárgyalásait Lázár Mojszovval, a Jugoszláv Államelnök­ség elnökével és Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével. A napirenden a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi helyzet idő­szerű témái szerepeltek. EMLÉKMŰ KÉSZÜL AZ 1848—49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC TISZTELETÉRE Megalakult a társadalmi védnökség Megalakult az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mártíremlékművé­nek védnöksége. Az állampolgári kezdeményezésre létrejött és az állampolgá­rok egyéni hozzájárulására számító társadalmi védnökség olyan eszmének kíván emléket állítani, amelynek szellemisége a jelenre és a jövőre is hatással van. A 75 tagú védnökség kizárólagos joga, hogy döntsön az emlékmű kivitele­zőjéről, a Fővárosi Tanáccsal közösen — s Budapest lakosságának véleményét kikérve — az emlékmű helyéről, és meghatározza az emlékmű-alapítvány, 'illetve az adományok kezelésének elveit — tájékoztatta az újságírókat hétfőn, a Magyar Sajtó Házában Pozsgay Imre, a védnökség elnöke. A védnökség a következő hetekben dönt arról, hogy milyen formában — pályázat útján vagy személyes felkéréssel — ad megbízást az emlékmű kivitele­zőjének, s számba veszi azokat a lehetőségeket, amelyek az emlékmű elkészülte után esetleg megmaradó pénz felhasználására kínálkoznak. Az emlékmű felál­lítását legkésőbb 1989. október 6-ára tervezik. Kérdésekre válaszolva a védnökség intézőbizottságának tagjai azt is elmon­dották:' az emlékmű fővárosi helye nem zárhatja ki, hogy a helyi közösségek különböző emlékhelyeket hozzanak létre. A védnökség tervezi azt is, hogy valamilyen formában — például oklevél, emléklap -— elismerésben is részesíti azokat, akik a legtöbbet áldozták erre a célra. A társadalmi védnökség felhívást tett közzé az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékművének felállítására. (A felhívás szövegét a 2. oldalon közöljük.) GRÓSZ KÁROLY MEGBESZÉLÉSE EGYHÁZI VEZETŐKKEL Az emberek alkotó- és cselekvőkészségének mozgósítására van szükség Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke hétfőn a magyarországi egyházak vezetőivel találkozott a Parlamentben. A miniszterelnök elöljáróban köszöne­tét mondott azért a támogatásért, ame­lyet az egyházak közéleti tevékenysé­gükkel társadalmi-gazdasági törekvé­seink megvalósításához nyújtottak az elmúlt időszakban. Miként hangsú­lyozta: a mostani eszmecsere is várha­tóan jelentősen hozzájárul ahhoz a ha­gyományosan jó együttműködéshez, amely az állam és az egyházak között az elmúlt évtizedekben kialakult, kap­csolódik a kormány döntéseinek haté­konyabb előkészítéséhez, a kormány­zati munka színvonalának javításához. A jó szándék és a segítőkészség jegyé­ben létrejött beszélgetés tapasztalatai­ból további munkájuk során egyaránt meríthetnek majd az állami és az egy­házi vezetők mindazok érdekében, akiknek boldogulásáért együtt mun­kálkodnak. Grósz Károly a továbbiakban vázol­ta az ország társadalmi-politikai hely­zetét, részletesen szólt a gazdasági kér­désekről, s megjelölte azokat a témakö­röket, amelyekben az egyházi személyi­ségek közreműködésére számít a kor­mány. Emlékeztetett arra, hogy légutóbbi ülésszakán az Országgyűlés jelentést hallgatott meg a kormány egyházpoli­tikai tevékenységéről, körvonalazva a politikai törekvéseket is. Grósz Károly ezúttal elsősorban a gondokról, a poli­tikai folyamathoz szervesen kapcsoló­dó részkérdésekről szólt. Megállapítot­ta: társadalmi rendszerünk szilárd, po­litikai alapjai lehetőséget teremtenek hosszú távra meghirdetett programunk valóra váltására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek döntő többsége a szocializmus társadalmi vi­szonyai között keresi saját és családja boldogulását, a nemzet sorsának jobbí­tását, gazdagodását. A széles közvéle­mény elfogadja a rendszer alappilléré­nek tekinthető erkölcsi értékeket, s egyetért azzal, hogy politikai struktú­ránk jelenlegi intézményei tartósan al­kalmasak a társadalomban jelenlévő különböző jegyek megfogalmazására, az érdekkülönbségekből fakadó konf­liktusok feloldására, a megújulás lehe­tőségét is hordozva. Nagy nemzetközi rokonszenv kíséri törekvéseinket mondotta a minisz­terelnök. Ez politikai értékeink közé sorolható, hiszen mögötte több évtize­des, vitáktól sem mentes, konstruktív alkotó munka húzódik meg. A köz­hangulat viszont ennél árnyaltabb és bonyolultabb, egyszerre van jelen a bi­zonytalanság, a jövőtől való félelem, az aggódás, valamint a reménykedés és a bizalom. Értéke a közhangulatnak a nemzetért, annak sorsáért érzett fele­lősség, az a határozott szándék, amely egy minőségi fordulat terheinek válla­lásában a gazdálkodás, a társadalmi rend megteremtése, a szellemi és az er­kölcsi értékek megőrzése érdekében megnyilvánul. Grósz Károly a továbbiakban ele­mezte á cserearányromlás, a hibás gaz­dasági döntések következményeit. Hangsúlyozta: lazult a társadalmi rend, a fegyelem, az elkötelezettség tu­data, a közösségi érzés. Leszögezte: változatlanul helyesek a kongresszuson meghatározott célok, megvalósításuk azonban az ötéves terv végéig nem reá­lis elképzelés. A következő három év­ben az elvégezhető feladatokat kell vál­lalni. Ennek útja a gazdaság kiegyensú­lyozott fejlesztése, a fizetőképesség megőrzése s olyan korszerű struktúra- váltás, amely hosszú távon biztosítja a nemzetgazdaság felemelkedését. Ennek érdekében a felismert, helyes teendők társadalmi elfogadtatására, a társada­lom alkotó- és cselekvőkészségének mozgósítására van szükség, egy olyan társadalmi légkör és háttér megterem­tésére, amelyben az új út keresése gyor­sabban vezet eredményre. A gazdasági program megvalósulása azonban el­képzelhetetlen az alkotó ember közre­(Folytatás a 2. oldalon) Kiskőrösi kereskedelmi beruházások A Kiskőrösi Áfész az utóbbi években sok új üzletet nyitott. Idén Soltszentimrén ABC-t, Kiskőrösön, a köz­pontban korszerű könyvesboltot adtak át, s a KlSZ-lakó- telepen mar elkészültek egy, 206 négyzetméteres ABC alapjai, az üzletet a nyár folyamán fogják megnyitni. A he­lyi Kossuth Szakszövetkezet Petőfi Sándor utcai tekercse­lőüzemét korábban vásárolta meg az áfész, s a földszinten élelmiszerboltot nyitott március elején. Ezen a környéken nem volt megoldott az ellátás. Az épület emeleti részén megkezdték egy melegkonyhás vendéglátó egység építését is, amelyben egy időben ötvencn étkezhetnek majd. Ren­dezvények céljára különtermet is kialakítanak. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) A SZOT elnökségének állásfoglalása a kormány irányelveiről A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége állás- foglalást bocsátott ki a Minisztertanácsnak az áremelkedé­sek mérséklésére elfogadott irányelveiről. Az állásfoglalás rámutat: a Szakszervezetek Országos Tanácsa február 19-ei ülésén hangsúlyozta, hogy érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciójának igényesebb ellátásával is hozzá kíván járulni a belpolitikai stabilitás fenntartásához, a gazdasági, társadal­mi problémák feltárásához. Ezért rendkívüü fontosságot tulajdonít annak, hogy az árak emelkedése ne haladja meg az 1988-ra tervezett 15 százalékos mértéket. A SZOT elnöksége üdvözli a kormány irányelveit és erősí­ti mindazokat a szándékokat, amelyek az árszínvonal növe­kedését a tervezett határon belül tartják. Az elnökség felhívja a szakszervezeti szerveket, központi vezetőségeket, a területi és vállalati szakszervezeti testületeket és tisztségviselőket, hogy társadalmi felelősségüket átérezve segítsék elő az inflá­ció mérséklését. Felkéri őket: segítsenek tudatosítani, hogy a termelői árak indokolatlan emelése a vállalati közösségnek is csak átmeneti hasznot hozhat, ezzel szemben súlyosan károsítja a fogyasztókat, az egész szakszervezeti tagságot. A SZOT elnöksége ezért szükségesnek tartja, hogy támogas­sák azokat a helyi és országos törekvéseket, amelyek a jobb minőségű és szervezettebb munkavégzést célozzák, mert csak a jó minőségű, korszerű, takarékosan előállított termé­kek tömeges piaci jelenléte segíthet az infláció megfékezésé­ben. A szakszervezetek a megvalósítás cselekvő részeseiként tovább folytatják társadalmi ellenőrzési tevékenységükét, tapasztalataikat továbbra is a nyilvánosság elé tárják, hogy a közvélemény folyamatosan ismerje az árak alakulását és annak indokait. Ugyanakkor javasolják a kormánynak, az illetékes állami szerveknek, hogy az eddigieknél következete­sebben és nyilvánosan járjanak el a tisztességtelen termélői és kereskedelmi áralkalmazás és a fogyasztói érdekek meg­károsítói ellen. (MTI) Kortárs japán kerámiák Kecskeméten Az országban először Kecskemét ad otthont az idei Tavaszi Fesztivál egyik legizgalmasabb képzőművészeti eseményének: a kortárs japán kerámiaművészetet bemutató kiállításnak. A kulturális kapcsolatok kialakítására, a nemzeti kultúra és művészet terjesztésére 15 esztendeje létrehozott, sokféle tevékenységet folytató Japán Alapítvány támogatásának köszönhető, hogy a hazai közönség is találkoz­hat a művészettörténeti jelentőségű anyaggal. A galéria emeletén több mint félszáz mű — harmincegy művész alkotása — képviseli a kortárs japán kerámiát. A tegnap délutáni ünnepélyes megnyitón a megye és a város vezetőinek jelenlé­tében Ryozo Mogi, Japán rendkívüü és meghatalmazott magyarországi nagyköve­te köszöntötte a vendégeket, majd elmondotta, hogy bár Magyarország és Japán között nagy a földrajzi távolság, ennek ellenére az utóbbi években sokat fejlődtek — a legkülönfélébb szinteken — a két ország kulturális kapcsolatai. A múlt év decemberében egy népes japán delegáció is járt Magyarországon, s tárgyalt a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A kecskeméti helyszín kiválasztása több okból sem mondható véletlennek. Kecskemétet, Kodály szülő­városát nemcsak a japán zeneművészek, -pedagógusok, hanem a kerámiaművé­szek is ismerik. Egyik jeles képviselőjük: Yasuo Hayashi mester tavaly járt a stúdióban, több munkájával is gazdagítva a nemzetközi gyűjteményt. A kiállítás anyagát Probstner János, a Nemzetközi Kerámia Stúdió művészeti vezetője aján­lotta műfaj- és stílustörténeti bevezetőjével a látogatók figyelmébe. Elmondta, hogy a kerámia a képzőművészet területére is betörve reneszánszát éli, s a kiállítás anyaga is bizonyítja, hogy nem egy esetben a szobrászatnak is példát mutat a kor valóságának korszerű visszatükrözésében. K. J. Egy napra füstmentes Magyar- országot A rák ellen az emberért, a holna­pért társadalmi alapítvány kurató­riumának vezetői hétfőn sajtótájé­koztatót tartottak, amelyen beje­lentették: április 7-ére, az egészség­ügyi világnap alkalmából füstmen­tes Magyarország akciót hirdetnek. Felhívást tesznek közzé, hogy a do­hányosok -T- akik hazánkban.na­ponta 40 millió forint értékű ciga­rettát füstölnek el — egy napi ciga­rettáik árát ajánlják fel az alapít­vány javára. A lebonyolításban és az akció fi­nanszírozásában közreműködik a posta, több minisztérium és biztosí­tóintézet. A felhívás szerint április 7-én az ország valamennyi — csak­nem 18 ezer — postaládájába be­dobhatok az adományok, akár fém-, akár papírpénz formájában. A begyűjtést és az összesítést a Ma­gyar Posta végzi. Ugyancsak a pos­ta révén van lehetőség arra, hogy egy különleges zárófejjel ellátott postazsákkal a fiatalok gyűjthesse- nek az alapítvány céljára. Ezeket a gyűjtőzsákokat a Hungária Biztosí­tó irodáiban lehet igényelni. I Az Állami Biztosító saját irodái­ban is elhelyez olyan gyűjtőládákat, amelyekbe bedobhatok az adomá­nyok. A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium az or­szág üzemeitől befolyt légszennye­zési bírságnak erre a napra eső ösz- szegét. összesen 500 ezer forintot fizet be a füstmentes nap alkalmá­ból az alapítvány számlájába. Mivel nemcsak a dohányzás füst­je ártalmas az egészségre, a felhí­váshoz csatlakozott az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, amely április 7-én országszerte díj­mentesen megvizsgálja az önként jelentkező gépjármű-tulajdonosok autóinak kipufogó gázát, s tanácsot ad, hogy miként csökkenthető a tá­vozó káros anyagok mennyisége. A Hungária Biztosító a posta út­ján befolyt összeget, az Állami Biz­tosító pedig a saját hálózatában összegyűjtött pénzt megduplázza, s átadja a rákellenes alapítványnak. Az összeg felhasználásáról a későb­biekben tájékoztatják a közvéle­ményt.

Next

/
Thumbnails
Contents