Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-09 / 33. szám
1988. február 9. • PETŐFI NÉPE • 5 A PÁRTBIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA Bajai célkitűzés: exportbővítés, korszerűbb termékek • A Bajai Építő- és Építőanyag-ipari Vállalatnál elszállításra várnak az anyaguk. Baja és térségének gazdálkodó egységei teljesítették az 1987. évre meghatározott tervüket annak ellenére, hogy a mezőgazdaság az előirányzatnál rosszabb eredménnyel zárt — állapította meg nemrégiben a bajai pártbizottság ülése. Mindazok a folyamatok, amelyek országosan is negatívan hatottak, itt is érvényesültek a kellően nem szigorított költségfelhasználásban, a még mindig nem eléggé erőteljes takarékosságban, az alacsonyabb intenzitású munkában, és a laza munkafegyelemben. A foglalkoztatottak létszáma csökkent, az alkalmazott szabályozó- rendszer szűk lehetőséget teremtett a differenciált bérezésre. A kibontakozási program elveinek megfelel, hogy a Finomposztó Vállalat, a Kismotor- és Gépgyár gazdaságtalan termékeket szüntetett meg, a BÉFA, a Bajai Építő- és Építőanyag-ipar^ Vállalat, a Flosszúhegyi Mg. Kombinát, a Bajai Mg. Kombinát és a Bácshús növelte a korszerűbb termékek arányát. Növekedett a Bácska Bútoripari Vállalat, a Blévisz és a Nett tőkés árualapja. Több helyen erőfeszítéseket tettek, hogy a felszabaduló munkaerőnek foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek. A térség gazdaságának exportteljesítménye várhatóan 200 millió forinttal alacsonyabb lesz. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a vas- és elektromos ipar 250 millió forint demokratikus exportvisszaeséssel számol. A textil-, a ruházati, a fa- és bútoripar a nem rubelelszámolású exportját 100, a mező- gazdasági üzemek 150 millió forinttal túlteljesítik, az élelmiszeripar azonban 200 millió forinttal marad el a bázistól. Átrendeződés történt az exportszerkezetben is a konvertibilis árualap javára. Amellett, hogy a Finomposztó Vállalat nem zárt nyereséges évet, mintegy 100 százalékkal nő a vállalatok, ipari szövetkezetek eredménye. Az építő- és épi- tőanyagipar kedvezőbb évet zár, a Bajai Építő és Építőanyag-ipari Vállalat 14 százalékkal termelt többet, mint 1986-ban. A kisebb építőipari szervezetek összességükben eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás ellenére a termelési érték 6 százalékkal növekedett. Az alaptevékenység produktuma az 1986-os szinten alakult. Az ültetvények és a kalászos gabonák kieséseit elsősorban az állattenyésztés hozamnövekedése pótolja. A kukorica átlagtermése javult, megközelítette a 8 tonnát. A kalászos gabonák átlaghozama azonban kevesebb volt az 1986. évi hozamnál. A szója vetésterülete megduplázódott és az átlagtermés eléri a 2,2 tonnát. A szarvasmarha-állomány tovább csökkent, de ez várhatóan megáll, ugyanis hat üzemben telepi rekonstrukció folyik. Ezek befejezése után létszámnövekedés várható. Az értékesített tej mennyisége 3 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A sertésállomány 1 százalékkal növekedett, erőteljesebben a kocalétszám. A baromfiágazatban több volt az árukibocsátás, de csökkent a juh állomány. A gazdasági feladatokat a városi pártbizottság a gazdasági-társadalmi kibontakozási program részeként hosszabb időszakra meghatározta. Erre az évre a rögzített feladatok közül a stabilizációt teremtők, a kibontakozást segítők megvalósítására kell fordítani a figyelmet. Elhelyezkedési gondokkal is lehet számolni, de ez feltehetően nem okoz jelentősebb feszültséget. A megoldás új munkahelyek létrehozása, amelyre van pénzügyi lehetőség. Az ipar, élelmiszeripar, ipari szövetkezetek termelésének növekedésében 1- 1,5 százalékos növekedéssel számolnak. Az iparfejlesztésben fontos a termelési struktúra korszerűsítése, a piachoz igazodó termékszerkezet kialakítása. A vas- és elektromos iparnak lehetősége nyílik az export bővítésére is. A textil-ruházati iparon belül a Bajatex struktúraváltása eredményeképpen növekszik a konfekcionált kötöttkelme- gyártás, -feldolgozás. A fa- és bútoriparon belül korszerűbb termékarányt kell megvalósítani, ugyanakkor törekedni kell a bútoriparnak az eddigi piaci pozíciók fenntartására, a tőkés export növelésére. Az építőiparnak fel kell készülnie az egyre erősödő versenyhelyzetre. Az építőanyag-iparnak megfelelő falazóanyagokkal kell megszilárdítania piaci helyzetét. A mezőgazdasági üzemek legfontosabb tennivalója, hogy bővítsék termelésüket, javítsák tevékenységük gazdaságosságát. A növénytermelésben a vetésszerkezetet a piaci igények és a lehetőségek, a természeti és üzemi adottságok figyelembevételével kell kialakítani. Bővíteniök kell az együttműködést a vetőmag, napraforgó, és fehérjetakarmánynövények termelésében és feldolgozásában. Az állattenyésztés részarányának növekednie szükséges, de emellett végre kell hajtani a minőségi fajtaváltásokat. A pártbizottság határozatában felhívta a város és vonzáskörzete párt- szervezeteit, kommunistáit a társadalmi-gazdasági kibontakozási program, az 1988. évi feladatok sikeres végrehajtására. A vitában felszólalt: Horváth József, a Bácska Kereskedelmi Vállalat igazgatója, Földvári István, a Bajai Épület- asztalos- és Faipari Vállalat igazgatója, Abaházi Béla, a Ganz Villamossági Művek Bajai Gyárának lakatosa, Bes- lity István, a felsőszentiváni téesz elnöke, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Márity István, a Dunamenti Szolgáltató és Ipari Szövetkezet elnöke, Lőrinc Gergelyné, az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság pártvezetőségének titkára, és dr. Béke Lajos, a Városi Ügyészség vezetője. G. G. ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS A MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN A magyar vadászat története A mészkőbe ágyazott szarvasagancs egymillió éves, a mellette lévő, amely a Körös folyómedréből került elő, „csak” nyolcezer esztendős. A gímszarvas világrekorder trófea már nem korával, méreteivel kelt feltűnést. A 18. század folyamán kipusztult bölény is egyedülálló lehet a trófeák, fegyverek, vadászeszközök, preparált állatok között. Valamennyi dokumentum, tárgy a Mezőgazdasági Múzeum A magyar vadászat története című új, állandó kiállításán látható. Ugyanazokban a termekben, ahol 1904 óta rendszeresen rendeznek vadászati bemutatót. A legutóbbit 1979-ben állították össze. F.z a • adás/alon" mostani az ötödik kiállítás, amely újabb tíz-húsz évre (kisebb-nagyobb változtatásokkal) tájékoztatást ad a vadászat iránt érdeklődőknek. A Mezőgazdasági Múzeum gazdag gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményének közép- és újkori letéti anyagával egészítették ki. Átfogó történeti áttekintést kapunk a Kárpát-medence vadászati hagyományairól. Attól a kortól, amikor a vadászat az itt élő ember számára életforma volt, amikor megélhetését, létfenntartását jelentette. Miközben régmúlt századok hagyományos vadászatait, királyi, főúri vadászatokat idéz fel a kiállítás. Berendeztek egy romantikus vadászszobát a századforduló korhű bútoraival, használati eszközeivel, fegyvereivel. A honfoglalás előtti időktől, kisebb-nagyobb léptekkel, a huszadik század végéig, napjainkig jut el a kronológia. Dokumentumok, írásos feljegyzések, rajzok, metszetek, archív fotók és tárgyak segítenek a tájékozódásban. Korunk vadászatáról és vadgazdálkodásáról is részletesen szól a kiállítás. A trófeabemutatón magyar világ- rekorder őz-, szarvas-, dámszarvastrófeák sorakoznak. Biotrop környezetben mutatja be a tárlat a hazai vadállományt, a lőhető nagyvadakat, az apróvadakat, a ragadozókat, a mező- gazdasági kártevőket. Vizeinkben élő lőhető liba- és kacsafajok gazdagítják a palettát. Vadászat a képzőművészetben lehetne a kiállítás harmadik fő részének a címe, ahol régi és mai mesterek vadászati témájú festményei, szobrai szerepelnek, s hogy a legújabb művészeti média se hiányozzék, végtelenített videofilmen Rácz Gábornak, a televízió munkatársának Szarvasbőgés című filmje pereg. A filmet, amelynek különlegessége, hogy csak természetes állathangokból, szarvasbőgésből áll a „szövege”, rövidesen bemutatja a televízió. MÉG AZ ÉPÍTŐKNÉL SEM A megyehatár nem országhatár- \ Egyik büszkesége az építőiparnak a versenytárgyalásos rendszer — nem érdemtelenül. Piacosuló gazdaságunkban a mezőgazdaságon kívül nehéz még egy olyan területet találni, amelyen a kereslet—kínálat viszonyai olyan szabadon érvényesülhetnének, mint a beruházások megvalósítására kiírt versenytárgyalásokon. Jelentőségét akkor tudjuk értékelni igazán, ha hozzátesszük, hogy minden erőfeszítés ellenére egyelőre csak a kivitelezők mérik össze szakmai tudásukat, költség- csökkentő képességüket. Akik nélkül pedig semmilyen építmény nem készülhet el, az alvállalkozók, a szállítók még nincsenek rákényszerítve, hogy szereplői legyenek ennek a tipikusan piaci helyzetnek. ✓ Kárt okozhat a protekció Nem kell sokáig keresgélni az okokat, elég arra gondolni, hogyan lettek szinte egyik évről a másikra versenytársak az építővállalatok. Úgy, hogy a beruházások csökkenésével hirtelen kínálati többlet alakult ki, magyarul több volt a vállalkozó, mint amennyi a megrendelés. Ezekért már versenyezni kellett. Az alvállalkozók, a szállítók azonban ezt a szigorúságot még nem érzékelik, mert az ő munkájukra, tevékenységükre még a válogatás lehetősége nélkül szükség van — lévén kevés a szakiparos. A versenyhelyzet alakulását azonban olyan tényezők is befolyásolják, amelyek nem számszerűsíthetők, nem szerepelnek a statisztikákban. Például az informális kapcsolatok, amelyek minden üzleti vállalkozásban (márpedig az építési megbízások is üzletté váltak) szerepet játszanak. Megfigyelhető például egy érdekes tendencia a megyei építővállalatoknál és szervezetteknél. Míg korábban azt lehetett tapasztalni. hogy a nagyobb szabású megyei építési feladatoknál a helyi építővállalatok mellett munkához juthattak a frissen alakult, mozgékony szervezetű kisebb vállalkozók, manapság a beruházók és a nagyvállalatok megerősítették informális kapcsolataikat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az építési kapacitások nem vándorolhatnak szabadon a megyék között, mert a nagyobb szervezeteknek igyekeznek a székhelyükön munkát adni, ezzel viszont önkéntelenül háttérbe szorítják a kisebb vállalkozásokat. Hátrányban a kisvállalatok Van egy szabad nézőpontja is ennek a gyakorlatnak, ami bár ellentétes a szabad piaci működéssel, valahol érthető. Minden szakmabeli élénken emlékszik még a nem is olyan régmúlt eseményére, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat felszámolására. A döntést elhatározni sem volt köny- nyű, de aztán kezdődtek csak a bajok. Hogy a legnagyobbra emlékeztessünk: a foglalkoztatási gond. Mi legyen a szakmunkásokkal, hol helyezkedhetnek el a felszámoláskor szükségtelenné váló emberek? Különösen a betanított és segédmunkások kerültek nehéz helyzetbe, legtöbbjüknek egyetlen megoldás maradhatott, az átképzési támogatás. Hiába, hogy a kereslet csökkenése, a vállalkozók számának gyarapodása, a versenytárgyalásos rendszer szélesedése azt indokolná, hogy szabadon áramolhassanak a szabad építési kapacitások a megyék között, ennek az ellenkezőjét tapasztalták az ÉGSZF szakemberei, akik gazdasági vezetőket kérdeztek meg. Véleményükből az kristályosodott ki, hogy a megyei tanácsok korábban sorsukra hagyták a nagy megélhetési gondokkal küszködő vállalatokat, de a közelmúltban megfordult a helyzet. Á kis szervezetek számára nem marad más, mint beilleszkedni ebbe a rendszerbe, vagyis azokra a munkákra pályázni, amelyek nem fizetődnek ki a nagy szervezetek számára, vagy pedig az ő megbízásaikból szerezni egy-egy részfeladatot. Ha mégis versenybe szállnak a jelentős megyei építményekért, le kell küzdeniük a beruházót sújtó 20 százalékos különadó hátrányát, valamint azt a kockázatot, amit saját ismeretlenségük jelent a neves, nagymúltú cégekkel szemben. Erősödő verseny A megrendelők joggal hivatkoznak erre a bizonytalansági tényezőre, emiatt el is utasíthatják a kisebb vállalkozók ajánlatát, mert nincs módjuk arra, hogy pontos információkat szerezzenek a kis szervezetről, például arról, milyen anyagi garanciát tudnak vállalni, van-e elegendő kapacitásuk a megrendelés teljesítésére. Nem remélhető, hogy egy esztendő különösebb fordulatot hozna ezekben a tendenciákban. Biztató csak az, hogy mindennek ellenére tovább szélesedik a verseny, a lakások kötelező jótállásának bevezetésével pedig az alvállalkozók is bekerülnek a szigorúbb piaci viszonyok közé. A felmérésék szerint a kivitelezők szerződésállományának már 30 százaléka lesz olyan, amit versenytárgyalásokon kötöttek le. Ez persze országos átlag, de ma is sok olyan cég van már, amelyik minden munkáját a többiek ajánlatával megmérkőzve szerzi. A verseny, a feltételek szigorodása abba az irányba hat, hogy a tárgyalások versenyeztető jellege, kényszere tovább erősödik. Szikora Katalin Elfecsérelt értékeink Újdonsült ismerősöm, akivel a közelmúltban sodort össze a sors, panaszkodik. Megélte már a hatvan esztendőt, sok ötlettel állt elő annak idején, de munkahelyi főnökei sorra leintették. Hanyag kézlegyintéssel elintézték újat, jobbat akaró szándékát. A szaksajtó zengedezett életrevaló elképzeléseiről, hogy például az általa feltalált rugós csatlakozású armatúra, mint a húsz esztendővel ezelőtti lapokban olvasom: „szerkezeti egyszerűségében felveszi a versenyt a gyártott típusokkal, a szerelési idő pedig csupán egyharmada a hagyományos armatúráénak”. Mondanom sem kell: azóta egy darabot nem gyártottak belőle, inkább NSZK-ból importáltunk helyette. Ismerősöm próbálkozott mással is. Egyszer munkahelyén a szerelő- szalag mellé állították, normarendszerben dolgozott. Kis idő után rájött: egy kis módosítással az eddiginek többszörösét tudná teljesíteni. És ő módosított. Norma szerint 800 forintot keresett azon a napon. Eredmény: majdnem megbüntették a „partizánkodásért”. Mindent eredeti helyére kellett visszaállítani, nem indokolták, miért. Csupán annyit mondtak: egy fizikai munkásnak nem lehet napi nyolcszázat keresni. Azzal csak felhecceli a többieket. Ismerősöm kálváriája a mai napig nem ért véget, ám az ésszerű megoldásokért folytatott harcában csüggedni látszik. Tíz esztendeje találta fel a rotációs kapálógépekhez az új típusú kapákat. Ment fühöz- fához, kisemberhez, nagyemberhez. Évekbe telt, míg szóba álltak vele. A Budapesti Nemzetközi Vásáron nyüzsgött, mikor felfigyeltek rá. A dolog vége szabadalom lett, amit tavaly ősszel adott meg az Országos Találmányi Hivatal. Csak gyártót nem talált, hiába kopogtat a bürokrácia által jó erősre zárt ajtókon. Pedig a találmány nem is akármilyen cég által ecsetelt előnyei így szólnak: kevésbé porosítja a talajt, jobb levegőellátást, lazább szerkezetet, jobb vízellátást biztosít, a kések önélezők, a használati idő megsokszorozódik, a teljesítmény fokozódik, üzemanyag-megtakarítást eredményez”. Feltalálónk fáradhatatlanul küzdött, hogy általánossá váljék módszere. Eredménytelenül. És még amiről nem is szóltunk: fondorlatosán megszerkesztett szobakályha, aminek működési elvét maga a szerkesztője sem érti igazán. Magam láttam az ördöngös alkotást, a helyszínen győződtem meg nagyszerűségéről. Mert nem elvet- nivaló, ha a mai szűkös anyagi világban ez a kályha a legolcsóbb magyar szénnel, feleannyi mennyiséggel fűti a nagyra méretezett szobát. Amikor alkotóját bátorítottam, hogy tárja nyilvánosság elé fantasztikus ötletét, rám néz, fejét fogja, s most már ő legyint. Nem teszi ki magát újabb tortúrának,, bevégezte a céltalan szaladgálást. O már nem könyörög senkinek, nem bírná idegekkel. Mert úgy véli: amit közkinccsé tehetett volna, azt egyes személyek a köz nevében utasították vissza. írásom hőse „nem kiművelt emberfő” — ahogy mondani szokás. Szakmunkás, de jó szakmunkás. Ezt volt munkaadói is elismerik. S most, hogy nyugdíjas, talán még jobban dorombol benne az alkotásvágy. Nyugtátokkal csillapítja magát, inkább megalkuszik a tétlenséggel. Őt egy egész életen át félreállították — mondja. Talán, mert nem mérnök? — kérdezi visszafogottan, elbizonytalanodva. Merthogy ilyen vádakat is kapott már. Nyugtatónak szánt mondataim kevésbé hatnak, mint a pirulák. Mikor kezet rázunk, annyit mond: „felejtse el”. Zs. Kovács István A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP ÚJDONSÁGAIBÓL BABOS LÓRÁNTNÉ- F. GYURKÓ GIZELLA: GOMBÁK 2. A legfontosabb ehető és mérges gombákat a gyermekeknek készülő Búvár zsebkönyvek sorozat régebbi kötete mutatta be, többszöri közreadás után 5., átdolgozott kiadása hamarosan a boltokba kerül. A mgsodik gombás kötet a törpéket és óriásokat, a feltűnő nagy gombákat és az alig észrevehető apróságokat egyaránt ismerteti. Ezek nagyobb része étkezési vagy mérgezési szempontból nem jelentős, de kivétel nélkül fontos láncszemei a természet szervesanyag-körforgalmának. A Móra Ferenc Könyvkiadó sorozatára jellemző gyakorlat szerint a könyv egyik oldalán a gomba szöveges leírását találhatják a gyerekek, a másikon a gombák színes rajzát tekinthetik meg. Á szerzők, mint tették ezt az első rész megjelenésekor is, külön is felhívják ifjú olvasóik figyelmét arra, hogy a sokféle gomba között eligazodni nem könnyű, még e jól szerkesztett kötettel sem. Ezért az evésre szedett gombákat a gyűjtők minden esetben vizsgáltassák meg a tanácsadóhelyeken. A megjelent kötet biztosan sok gyereknek csinál kedvet a gombagyüjtéshez, de óva inti olvasóit: a gombagyűjtés nem gyerekjáték! K. M. * * * * * * * * * ** * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * AZ ADOZAS MEGKÖNNYÍTÉSÉRE IS RENDELKEZÉSÉRE ÁLL ÜGYFELEINEK AZ ÁTUTALÁSI BETÉTEK TULAJDONOSAINAK LEHETŐSÉGÜK VAN ARRA, HOGY SZÁMLÁJUKON ADÓELŐLEGET GYŰJTSENEK ^ W ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ O. Oy ^ ^ ^ ™ ™ ^ ^ ™ ™ ^ ™ * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * A számlán levő összeg ÉVI 5%-KAL KAMATOZIK Konkrét megbízás alapján, az OTP vállalja az adó továbbítását« az adóhatóságoknak. AZ OTP-ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLÁRÓL AZ ADÓT IS KÖNNYEBB KIFIZETNI 306 HÉ-#-*--**-#.*****.****-********.
