Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 31. szám Ára: 2,20 Ft 1988. február 6., szombat TARTHA TÓ-E A 15 SZÁZALÉKOS ÁREMELÉSI ATLAG? TÚLZOTTNAK ÉRZIK A GYEREKES CSALÁDOK NÖVEKVŐ TERHEIT — MIT TEHET A TÖMEGSZERVEZET? Megyei szakszervezeti tanácsülés Több fölszólaló kezdte azzal mondandóját tegnap délelőtt a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának ülésén, hogy „alaposan tanulmányoztam a kiküldöttelőterjesztést”. Az 1988. éri megyei gazdaságpolitika és a feladatok végrehajtását segítő szakszervezeti állásfoglalás-tervezet című tájékoztatót a személyes ügy érdeklődésével vitatták már a tanácsülés megnyitója előtti percekben is. Németh Ferenc SZMT-titkár, a napirend előadója a „sok tekintetben kritikus 1988” első hónapjában kialakult feszültségekre hívta föl a figyelmet bevezető szavaival. Aggódva kérdezik sokan, hogy tartható lesz-e a bejelentett 15 százalékos áremelkedés. A közvéleménykülönösen érthetetlennek tartja a gyermekneveléssel kapcsolatos cikkek drasztikus megdrágítását. Noha korábban általában reálisnak érezték a megemelt családi pótlékot, mind gyakrabban hallani: a költségek növekedésének csak egy részét fedezi. Mint ez a későbbi hozzászólásokból is nyilvánvalóvá vált, több helyen okoztak és okoznak zavarokat a termelésben, az ellátásban a hitelmegszorító központi banki döntések. A szakszervezeti tagok nyugtalanul várják a tavaszi hónapokat, mert „sok jel utal arra, hogy törekvés van és lesz a termelői árak jelentős emelésére. A szakszervezet véleménye szerint széles körben kell ellenőrizni, figyelemmel kísérni az árváltozásokat, mert szinte kiszámíthatatlanok az esetleges indokolatlan, csoportérdekű drágítások következményei”. Mivel a munkahelyeken dől el a tervek teljesítése, ezért az üzemi, vállalati alapszervezetek támogatása az egyik legfontosabb feladata a Szakszervezetek Megyei Tanácsának és az ágazati megyebizottságoknak. Meggyőzésből és a meggyőződésből fakadó cselekvési egység csak demokratikus fórumokon alakulhat ki, hangoztatták. Ennek pedig a minden szinten érvényesülő nyíltság, a gyors tájékoztatás, a kritikai szellem a feltétele. Tabajdi Istvánná, a Szigma Vállalat szakszervezeti titkára is kifogásolta a hitelek drasztikus csökkentését. Véleménye szerint egyes termelő vállalatok a szabad ár áprilisi bevezetésére számítva utasítanak el megrendeléseket, tartanak vissza készleteket. Ernhoffer József, a HVDSZ megyei titkára számos életrevaló javaslatot ismertetett, de gyorsan hozzátette: az a legnagyobb baj, hogy a szakszervezeti testületek sem tudják eléggé hatékonyan érvényesíteni döntéseiket. Kötörő Miklós, a megyei tanács osztályvezetője meghívottként jó hírekkel szolgált. Kedvezőbben alakultak általában a tanácsok év végi mérlegei, mint azt a megszorító intézkedések után várták. Gond persze bőven van. Egyre terhesebbek a kötvények, a hitelek kamatai. Évente mintegy másfél milliárdot visznek el a kamatok a tanácsoktól. De megéri, mert így vált lehetővé különböző létesítmények a tervezettnél korábbi és olcsóbb befejezése. Keresztes Béla, az építők megyebizottságának titkára szerint jó évet zártak a szakszervezet érdekeltségéhez tartozó üzemek. Sajnos a behozatalt nehezítő pénzügyi intézkedések veszélyeztetik exportérdekeiket. Sürgette a Dutép csaknem kétmilliárdos afrikai veszteségeinek rendezéséhez a központi elhatározásokat és támogatást. Laczi Endre nyugalmazott megyebizottsági titkár a munkásmozgalom hagyományos kezdeményezéseire, a munkaversenyre, a brigádmozgalomra hívta föl a tanácsülés figyelmét. A tervezet elfogadását követően Hegedűs István SZMT-titkár méltatta a tartalmilag és formailag is megújuló sikeres szakszervezeti napokat. Az ő előterjesztésében fogadták el kisebb módosításokkal az SZMT, az elnökség, a munka- és rétegbizottságok első félévi üléstervét. A tanácsülés helyt adott Készéi Zsuzsa kérésének: munkahelyváltozásra hivatkozva kérte fölmentését SZMT- tagsága alól. Helyébe azt a Juhász Istvánt választották, aki átvette a munkásmozgalomban több mint három évtizedig dolgozó, most nyugdíjba vonuló Tóth Ferencnek, a vasasszakszervezet megyei szervezőjének munkakörét. Dr. Körös Gáspár vezető titkár a két tanácsülés között végzett munkáról tájékoztatta a tanácsot, időszerű ügyeket ismertetett Sibalin Istvánná titkár, majd dr. Szűcs Endre, SZMT-elnök zárta be az élénk, vitakész tanácsülést, ^ HUSZONNEGYEDIK KECSKEMÉTI JOGÁSZNAPOK Előtérben a jog értékteremtő szerepe Injmár huszonnegyedik alkalommal tartották meg a hagyományos jogásznapot tegnap Kecskeméten a Magyar Jogász Szövetség, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a TIT Bács-Kiskun megyei szervezeteinek rendezésében. A megyei bíróság dísztermében dr. Greiner József, a jogászszövetség megyei szervezetének elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket — köztük dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát —, az állami és társadalmi szervezetek, intézmények képviselőit, a gazdálkodó egységek szakembereit, £t szövetség tagjait, majd dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára nyitotta meg a rendezvényt. Mint mondta: mai viszonyaink között növekszik a jog és a jogászok társadalmi súlya. Ennek tudatában kell a szakmának, a szakmai-érdekvédelmi szervezeteknek tevékenykednie, s a munka során a jog és a jogászság értékhordozó, értékteremtő szerepét kell előtérbe állítani. Ezután került sor dr. Markója Imre igazságügy-miniszter előadására — A jog és a jogászok szerepe a társadalmi-gazdasági kibontakozási program végrehajtásában címmel. Az igazságügy-miniszter kijelentette: az elhatározott, elfogadott stabilizációs és kibontakozási program teljesítése nem egyenlő a gazdasági reform továbbvitelével. A változásnak ki kell terjednie a politikai intézményrendszerre, a társadalmi tevékenység területére és a gazdasági szférára egyaránt. Ha később is a kívánatosnál, de megszületett a felismerés: ezen elemeket összefüggéseikben, egységesen kell kezelni. Meghatározó jelentőségű a politikai intézményrendszer reformjában a párt irányító, vezető tevékenységének, munkastílusának megújítása. Érről az idei pártkonferencia dönt. Annyi azonban már most is megállapítható: növekednie kell az állampolgári jogok gyakorlásának teret engedő, a demokratikus önszerveződéssel létrejövő társadalmi szervezetek, egyesületek szerepének. Ennek jegyében kezdődött meg az új egyesületi törvény előkészítése is. Az eddigi változások stabilizálásával és további fejlesztéssel kell korszerűbbé tenni a választási rendszert, az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, és a helyi tanácsok munkáját. Az alkotmányjogi tanács tevékenységi körét ki kell szélesíteni, s felvetődött az alkotmány- jogi bíróság, s több más jellegű bíróság létrehozásának a gondolata. Akárcsak a népszavazás konkrét működési rendszerének a kidolgozásáé is. Amint tapasztaltuk, a kormányzati szervek struktúrája és tevékenysége is változáson megy át, itt is egyértelműbbé kell tenni a munkamegosztást és a felelősséget. A program megvalósításának előfeltétele a színvonalas jogalkotás. A jogszabályokat időben, megalapozottan, társadalmi és szakmai vitára támaszkodva kell megfogalmazni. Dr. Markója Imre szólt az igazságszolgáltatásban dolgozók • A rendezvényen dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tartott bevezető előadást. munkájáról, a tevékenységüket ne- hezitő tényezőkről, amelyben változást hozhat a bírák és ügyészek ez év közepén esedékes jelentős fizetésemelése. A gazdaságban is növekszik a jog szerepe — hangsúlyozta az előadó. Ennek keretében el kell érni, hogy a központi kormányzati közgazda- sági, jogi, pénzügyi szabályozás és a gazdálkodó egységek maximális önállósága megfelelő összhangba kerüljön. A kibontakozási program megvalósításához nélkülözhetetlen az öt évre korábban elfogadott kodifikációs terv felülvizsgálata, az adóügyi jogszabályok érvényesülésének felmérése, és a szükséges korrekciók végrehajtása még 1988- ban, a bérreform mielőbbi fokozatos megvalósítása, a nyugdíjrendszer, a társadalombiztosítás, a lakásellátás korszerűsítése és az állami költségvetés reformja. Már az idén esedékes a szövetkezeti jogszabályok megváltoztatása, az állami vállalatokra vonatkozó törvény módosítása és az idejétmúlt társulási jog újraszabályozása. Hasonlóan fontos és folyamatos feladat a társadalmi problémák kezelésére létrejött széles körű összefogás jogi kereteinek kialakítása. Az előadás végeztével dr. Haraj- ka István, az MJSZ megyei alelnöke nyitotta meg azt a hagyományos kiállítást, amelyen a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó legújabb köteteit mutatták be a szakértő közönségnek. A jogásznap programja délután három szekcióban folytatódott. A közigazgatás korszerűsítésének időszerű kérdéseiről dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a polgári jogalkalmazás aktuális témáiról dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese tartott előadást. A fiatalkori bűnözés okairól, megelőzésének új módszereiről dr. Fabrik László, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője beszélt, s e szekcióülés résztvevői több korreferátumot is meghallgattak. Bár a szakmai program pénteken befejeződött, a rendezvény a ma esti hagyományos jogászbállal zárul. V. T. CSÖKKEN A MUNKAERŐ-KERESLET Még mindig vannak hiányszakmák Bács-Kiskun munkaerőpiacán 1988 első negyedévére a munkaerő iránti kereslet 1987 utolsó három hónapjához képest 20,2 százalékkal csökkent. Ennél is nagyobb a múlt év első negyedéhez viszonyított csökkenés: 38,2 százalékos. Baján, Kunszentmiklóson és Tiszakécskén (és e városok térségében) jelenleg feleannyi, Kiskunmajsán és térségében ennél is kevesebb munkavállalót keresnek, mint amennyit az elmúlt év hasonló időszakában vártak a betöltetlen státusokba. Más tapasztalatok is a munkaerő-kinálat növekedését jelzik. Januárban a korábbinál kétszer-háromszor nagyobb volt az ügyfélforgalom a megyei munkaügyi szolgáltató irodában és vidéki kirendeltségein. Jelentősen megnövekedett a munkahellyel nem rendelkező érdeklődők száma —, érthetetlen, hogy többségük még mindig tiltakozik a nyilvántartásba vétel ellen. így továbbra sem lehet tudni, hogy mennyi a munkanélküliek száma megyénkben. A nyilvántartás szerint az egy hónapnál hosszabb ideje elhelyezkedésre várók száma nem változott, a munkahelycserére törekvőké viszont némileg csökkent. Új dolog, hogy egyes nagyvállalatok, mint például a Fémmunkás Vállalat vagy a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára nem igényeltek munkaerőt ez év első negyedére, de más cégek is kevesebb munkavállalót keresnek jelenleg, mint korábban. Mindezek nem a közelgő munkanélküliség jelei (másként mondva: nem közeleg a munkanélküliség!), hiszen csupán arról van szó, hogy csökkent a munkaerőkereslet. Ám még mindig nagyobb, mint a kínálat. Például Kecskeméten a múlt bv utolsó három hónapjában a cégek 1238, ez év első negyedére pedig 1010 munkavállalót igényeltek. Baján 231-ről 191-re, Kalocsán 115-ről 76-ra, Kiskunhalason 275-ről 247-re, Kiskunmajsán 86-ról 42-re, Kiskőrösön 240-ről 138-ra, 'Kunszentmiklóson 98-ről 44-re, Tiszakécskén 151-ről 103-ra csökkent a kereslet. Növekedett viszont Bácsalmáson 103-ról 120-ra, Kiskunfélegyházán 185-ről 201 - re. (A felsorolásban nemcsak a városok, hanem a körzetei is értendők.) Legtöbb igény szakmunkásokra és betanított munkásokra van (az összes keresletnek több mint 43, illetve 34 százaléka), több mint 18 százalékos a segédmunkások, és mindössze 5 százalékos a nem fizikai dolgozók iránti igény. Legkeresettebbek a varrók, cipőfelsőrész-készítők, lakatosok, kőművesek, csomagolók-raktár- kezelők, épületasztalosok, élelmiszeriparitermék-gyártók, ács-állványozók, hegesztők. Á múlt év utolsó negyedétől 10 főt meghaladó létszámleépítést hajtott végre a Ganz-MÁVAG Kiskunhalasi Gyára, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat és a kiskunhalasi Texcoop. Bejelentett létszámcsökkentések vannak folyamatban a Bácskai Húsipari Közös Vállalatnál (80 fő), a bajai ecetgyárban (17 fő), a Helvéciái Állami Gazdaságban (60 fő), a Vetőmagtermeltető Vállalat Kecskeméti Területi Központjában (30 fő). Az érintett dolgozók(nak) találtak megfelelő új munkahelyet, illetve elhelyezésük a jogszabályokban megfogalmazott feltételekkel biztosítható. Személyi konfliktusok természetesen előfordultak, bizonyára adódnak ezután is. Csupán egy-két, speciális szakmával rendelkező, vagy kellő képzettség nélkül korábban magas fizetésű állást betöltő újra elhelyezése okoz problémát. Megyénkben eddig mindössze két dolgozónak kellett meghosz- szabbí tanra felmondási idejét, elhelyezkedési támogatást viszont eddig még senkinek sem kellett adni. Több esetben jeleztek korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó igényt. Mind többen veszik igénybe a munkajogi tanácsadást. A közhasznú munkavégzést újabb három településen vezették be. Továbbra sem foglalkoztathatók az igényeknek megfelelő számban a gyesen lévők, nehezen tudják elhelyezni a megváltozott munkaképességűeket is. Számuk jelentős mértékben növekedett. A. M. Új takarmánykeverő Hartán A Hartai Erdei Ferenc tsz bojári majorjában elkészült a 25 millió forintos, korszerű új takarmánykeverő. Az óránkénti 10 tonna kapacitású automatikus vezérlésű berendezést porelszívóval is elátták. Méhesi Éva SZÖVETKEZETI ZÁRSZÁMADÁSOK A takarékosság is hozzájárult a jánoshalmi eredményhez A héten folytatódtak a mezőgazdasági szövetkezetekben a zárszámadó közgyűlések. Néhány helyen — a nagyobb gazdaságokban — részközgyűlésen és közgyűlésen, a tsz-közi vállalatoknál pedig igazgató tanácsülésen értékelték az elmúlt évi - munkát. Pénteken a Katymári Egyetértés Termelőszövetkezet tartotta zárszámadó közgyűlését. A Kelebiai Rákóczi Csillaga, a Balotaszállási Kossuth és a Dunapataji Petőfi Termelőszövetkezet, valamint a Lajosmizsei Béke Szakszövetkezet küldöttgyűlésén értékelt. A Bátyai Sertéstenyésztő Közös Vállalatnál igazgatótanács-ülésen számoltak be a tavalyi gazdálkodásról. > Zárszámadó közgyűlés volt a Jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezetben is. A nagyközségi moziban tartott összejövetelen Bátyai József elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Legfontosabb ágazatuk a növénytermesztés. Jelentőségét a csaknem 100 millió forint üzemi termelési értéken felül az adja, hogy a többi ágazat termelését szolgálja és alapvetően meghatározza eredményességüket. Kiemelte: a legfontosabb növényük a búía, amely tavaly 877 hektáron 5,8 tonnát hozott hektáronként. Az előirányzott tervet nem teljesítették, de még így is a megye legmagasabb termésátlagát érték el. Dinamikusan fejlődött a táptakarmánygyártás. Tavaly csaknem 3500 tonnával növelték a termelést és a tervezett költségeket tonnánként 20 forinttal csökkentették. Figyelemre méltó, hogy a minőség nem romlott, a szövetkezet ebben az ágazatban is megtartotta jó hírét. Az állattenyésztésben jelentősen túlteljesítették a bárányhizlalási tervet, viszont érzékenyen érintette a gazdaságot a pecsenyecsirke eredményromlása. Valamennyi ágazatban törekedtek a takarékosságra, ami hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet gazdálkodási eredménye 9,1 millióval lett több a tervezettnél. Az elnöki beszámoló utalt az idei gondokra. Elmondta, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésének terheit döntően a gazdálkodás eredményeiből tudják fedezni. Ez mintegy 7-8 millió forint eredménycsökkenést jelent. Ugyancsak ilyen hatása lesz a forgalmi adózásnak is. E hó végén tartják a tervtárgyaló küldött- gyűlést, ahol előterjesztik az idei részletes gazdasági és pénzügyi elképzeléseket. Ismertetik azt az új rendszerű ösztönző bérezési módszert is, amellyel az eddigi premizáláson kívül tovább szeretnék bővíteni az ágazatokban dolgozók anyagi érdekeltségét. A beszámolót követő vitában Hegedűs Lajos a megyei párt-végrehajtóbizottság nevében elismerését fejezte ki a szövetkezet tagjainak és vezetőinek, akik az előző évek sikereiben megalapozták idei gazdálkodásukat és bizonyára ez évben is megküzdenek a nagyobb terhekkel. K.S.
