Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
*■ 1988. február 29. • PETŐFI NEPE • 5 ZÁRSZÁMADÁS BUGACON Több mint 20 milliós nyereség Űj üzemeket létesítenek • A gépjavítás télen fontos feladat. A közelmúltban tartotta zárszámadó küldöttgyűlését a Bugaci Aranykalász Szakszövetkezet, ahol Bőrösök András elnök ismertette az elmúlt esztendei gazdálkodás eredményeit és gondjait, majd az ez évi feladatokat. Mint minden mezőgazdasági nagyüzemnél, a múlt évben az erős fagy, a márciusi tél nagy károkat okozott Bugacon is. főbb mint 400 hektár ősziárpa-vetésük fagyott ki, s a késői kitavaszodás miatt a növénytermesztésben csak mintegy 30 nappal később tudtak munkához látni. A növények fejlődésében is több hetes késés mutatkozott. Sajnos egy-két technológiai hibát is elkövettek, de a nagy területű napraforgó, valamint a szálastakarmányok termésátlagai csökkentették a bajt. A közös gazdaság növénytermesztése az elmúlt esztendőben sikeres volt, ugyanis az 5 millió 123 ezer forintos ágazati eredmény majdnem 7 millió forinttal jobb, mint az ezt megelőző esztendőben. Sajnos az állattenyésztésben a szarvasmarha és a juh nem hozta a várt eredményt, ugyanis túlzott volt a takarmányfelhasználás, akadtak gondozási problémák, de a közgazdasági szabályozás is rosszul érintette mindkét ágazatot. A veszteség meghaladta a 2 millió 400 ezer forintot. Az Aranykalász Szakszövetkezet alaptevékenységéhez szoöűsan kapcsolódik a tagi gazdálkodás, a kisárutermelés. A múlt esztendőben azt a célt tűzték maguk elé, hogy minél több árut értékesítenek. Ez nem sikerült teljes egészében, ugyanis a 71 milliós árbevétel éppen csak elérte az 1986. évit. Ennek elsődleges oka a hízósertés értékesítésének csökkenése volt. Ez nem abból származott, hogy kevesebb volt a hízó, hanem más gazdálkodó szervezetek részéről olyan nagy volt az árfelhajtás, amelyet a közös gazdaság nem tudott ellensúlyozni. Már a múlt évben felkészültek az eddigi konkurensekkel szembeni idei versengésre, biztosítva a többcsatornás értékesítést. Ennek keretében a megyei húsipari vállalaton kívül a Szegedi Szalámigyárral és a Pápai Elúskombinátíal is kötöttek szerződést, s így magasabb árat tudnak elérni. Növekedett a háztájiban termelt zöldség mennyisége. A kisárulermelésböl származó nyereség meghaladja a 9,5 millió forintot. Ez az ágazat produkálta a legjobb eredményt a közös gazdaságban. A szakszövetkezet élelmiszer- ipari tevékenysége 4,5 millióval kevesebb nyereséget hozott a korábbinál, de így is elérte a 3 millió 200 ezer forintot. Ennek okát a piaci munka gyengeségében és a költségek növekedésében látják. A gépipari tevékenység átrendeződése folytán a közös gazdaságban öt- vennel kevesebben dolgoznak, de ennek ellenére az eredmény jelentősen növekedett. Az 1986. évihez viszonyítva a nyereség több mint 3 millió forinttal emelkedett. A mű- anyagipari ágazat csökkentette korábbi veszteségét. Az építőrészleg megvalósította a gázprogram második szakaszát — több üzemükben már földgázzal fűtenek —, megépítette a tartósítóüzem raktárát, a szolgálati lakásokat és a lucernaszárító üzemet. A gépesítési ágazat kisebb létszámmal végezte el a javítást. Az elmúlt év folyamán a már korábban létrehozott átalány elszámolásos részlegek mellett szinte az egész ipartelepet átalakították ilyen közvetlenebb érdekeltségi rendszerűvé. Ez nem volt hiábavaló, az egyes üzemek kiegyensúlyo- zottabban termeltek, értek el nyereséget. A Bugaci Aranykalász Szakszövetkezet múlt évi nyeresége meghaladja a 20 millió forintot. Az ez évi tervet ismertetve Bör-' csök András hangsúlyozta, hogy elsősorban a növénytermesztésben szándékoznak magasabb hozamokat elérni, összhangban a népgazdaság előirányzataival. A forró levegős lucernaszárító üzembehelyezésével mintegy 200-250 vagon lu- cernapelletet akarnak termelni. A szarvasmarhák számát radikálisan csökkentik, s ez év végére, de inkább a következő év első felében Olvasztáshegesztés elektronsugárral A modem technika egyre fokozottabb következményeket támaszt. Az elektronika például a mind parányibb alkatrészek gyártása felé tart, de ugyanakkor hihetetlenül szigorú anyagtisztaságot és munkamódszerek kidolgozását tette szükségessé. így kezdték el — mintegy 20 éve már — anyagmegmunkálási célokra igénybe venni azokat a sugarakat, amelyek egyrészt elegendő energiával rendelkeznek a megmunkáláshoz, másrészt nyalábjuk kellőképpen irányítható. Az iparban az ion-, az elektron-, a plazma- és lézersugarakat használják fel. Az elektronsugaras olvasztást például elsősorban a reaktor-, a félvezető- és a rakétatechnikában alkalmazott magas olvadáspontú anyagok nagy tisztaságú előállítására vezették be. E berendezéseknek ma már többféle változata is ismeretes. Bennük a megolvasztandó anyag rúd, szemcsés, por vagy forgács formájában is elhelyezhető. Nagy anyagtisztaság érhető el ezzel a módszerrel, több tényező kedvező együtthatásának az eredményeként. Az elektronsugár, például, mint energiahordozó nem szennyezi a megolvasztandó anyagot, a vákuumtér is hozzájárul a szennyezések csökkentéséhez, de az is számit, hogy az elektronsugár viszonylag hosszú időn át tartja olvadt állapotban az anyagot. Úgynevezett zóná- zó olvasztással az egy lépésben elért tisztaság még tovább növelhető. Az elektronsugarak hegesztésre is felhasználhatók, méghozzá olyan anyagok összehegesztésére is, amelyek hagyományos hegesztési módszerekkel csak nehezen vagy egyáltalán nem köthetők. A hegesztéskor fontos szempont az automatizálha- tóság, egyrészt a gazdaságos sorozatműveletek bevezetése miatt, másrészt pedig a reaktortechnikában példáyl a reaktor fűtőelemei tokozásánál, mivel a sugárveszélyes anyagot tartalmazó tok összehegesztése csak megfelelő sugárvédelem mellett végezhető el. Ezzel az eljárással nem egészen 1 mm átmérőjű burkolatban elhelyezett termő- elemek is készíthetők, amelyek például injekciós tűkbe helyezve a szervezet belsejében, a bőrfelszín alatt különböző mélységben fekvő részek hőmérsékletének századfok pontossággal történő meghatározására is alkalmasak. A hőre különféleképpen viselkedő anyagok — például kerámiák és acélok — elektronsugaras hegesztéssel egyesíthetők, mert a termikus beavatkozás az egyesítés helyén olyan rövid ideig tart csupán, hogy ezalatt az az anyag sem képes károsodni, amelynek olvadáspontja akár ezer fokkal is alacsonyabb, mint a vele egyesítendő másik munkadarabé. létrehozzák a tejhasznú szarvasmarha-állományt. A juhászatot vállalkozásba adják, ugyanakkor jelentősen növelik a hízóállatok felvásárlási árát, s ilyen módon 5 ezerrel több sertést kívánnak megvásárolni. Új dolog, hogy szeretnék megvalósítani a baromfitenyésztést és -hizlalást, valamint a közös szőlő- és gyümölcstelepítést. Ez év tavaszán tíz hektár meggyest és 5 hektár szőlőt telepítenek. A melléküzemágaknál az eredményesség növelése a fő cél. A szakszövetkezetek vezetősége úgy látja, hogy ebben az évben 50 millió forinttal több árbevételt tudnak elérni, amelynek nagyobbik hányadát az élelmiszeripari, a tagi árutermelés és az ipari tevékenység adná. Remélik, hogy a két új üzem, a bélfeldolgozó és a lucernapellet- készítő termelésével jelentősen sikerül el- lensúlyozniok a szabályozóváltozásból eredő hátrányokat. A küldöttgyűlés a beszámolót és a tervet jóváhagyta. Gémes Gábor A SZOCIALISTA TULAJDON FEJLŐDÉSI TENDENCIÁIRÓL A gazda pozíciójába juttatni A szocialista gazdaság elmúlt évtizedeinek történeti elemzése azt bizonyítja, hogy a gazdaságirányítás rendszerének változásai mögött a szocialista tulajdonelmélet fejlődése húzódik meg. Az alábbiakban a szocialista tulajdon formáival, a szocialista tulajdoni rendszer alkotórészeivel kapcsolatos nézetek fontosabb és aktuális kérdéseit tekintjük át. A szocialista forradalom négy évtizeddel ezelőtti lendületes éveiben az ipari üzemek, bányák és bankok államosításával létrehozott állami tulajdont sokáig tévesen a társadalmi tulajdon legfejlettebb formájának tekintettük. E tulajdonforma állt a tulajdoni hierarchia élén, s minden eszközzel az erősödését, általánossá válását szorgalmaztuk. Emlékezhetünk arra az időszakra is, amikor a később létrehozott mezőgazdasági szövetkezeti tulajdont átmeneti és kevésbé szocialista jellegű tulajdonnak mi- nősítettük, amelyet rövid időszak alatt át kell vezetni az állami tulajdonba. Egyneműsítés helyett A hetvenes évek hazai tulajdonelméleti vitáiban nagy előrelépést jelentett az egytípusú szocialista tulajdon tézise, amely már azonos rangú társadalmi tulajdonként kezelte az államit és a szövetkezetit. A gazdaságpolitika ettől kezdve a tulajdoni rendszer „egyneműsítése” helyett a tulajdonformáknak a termelőerők fejlettsége és a termelési ágazatok sajátosságainak megfelelő differenciálódását és egymás mellett élését segíti elő. A tulajdonformák hatékonyabb gyakorlati működtetésének megszervezése érdekében megindult a két tulajdonformában működő vállalatok gazdálkodási és irányítási módszereinek az egymáshoz való közelítése is. Az egyik oldalon például átvehető módszer lehetett az alapszerű pénzgazdálkodás, a másikon pedig a közvetlenebb tulajdonosi kötődés ösztönző ereje. Ez utóbbira példaként megemlíthető a szövetkezeti elnökválasztás és a szövetkezetek hatékonyabb belső érdekeltségi rendszere. Napjainkban a szocialista tulajdon hagyományos és újonnan keletkező formáinak (például társulások, lakó- közösségek stb.) fejlődése, gyakorlati hatékonysága és hasznossága nagymértékben azon múlik, hogy sikerül-e megtalálni az egyének és a kisebb, emberi léptékű közösségek helyét, aktív szerepét a szocializmus tulájdohi rendszerében. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a gazdasági erőforrások racionálisabb felhasználásához a társadalmi tulajdon formáit személyessé kell tenni, vagyis valamilyen konstrukcióban az egyén, a vállalati csoportok közvetlen tulajdonosi jogait be kell építeni a köztulajdonosi rendszerbe. Az érdektelenségnek, a teljesítmény visszatartásának mai tudásunk szerint egyik hatásos ellenszere lehet az, ha a „gazda pozíciójába” juttatjuk a termelés résztvevőit, döntési, ellenőrzési lehetőséget biztosítva nekik az átlátható üzemi folyamatok felett. V agyonérdekeltség A szocialista tulajdonformák személyességének megteremtése egy hosszú távú, többtényezős program sikeres megvalósításának és működésének az eredménye lehet. E program alapján néhány lépést már megtettünk, több feladat viszont még előttünk áll. A gazdálkodó vállalatok résztulajdonosi szerepének elismertetése, megerősítése, a gazdaságirányítás korszerűsítése során deklaráltan már megtörtént. A dolgozóknak a vállalati vezetésbe történő bevonása az új vállalatirányítási formák bevezetésekor szintén megvalósult. Napjainkban teszünk kísérleteket vi- szonf az egyének (vállalati dolgozók és vezetők) vagyonérdekeltségének kialakítására. illetve a szövetkezetekben annak megújítására. Ennek eredményes eszközei lehetnek a vagyonjegyek, a részjegyek és egyéb vállalati értékpapírok kibocsátása, amelyek megvásárlói nemcsak osztalékot kapnak a vagyon hozamából, hanem meghatározott tulajdonosi jogosítványokat is. A másik feladat jelenleg a nagyvállalaton belüli társas vállalkozások (gazdasági munka- közösségek, szakcsoportok, autonóm munkacsoportok stb.) szervezése és ésszerű működtetése. Valamennyi ilyen egységre jellemző, hogy a tulajdonosi funkció egy részét a vállalat átadja a vállalaton belüli közösségeknek. Természetes törekvések Végül jelentős eredménye a magyar tulajdonelmélet fejlődésének a saját munkán alapuló magántulajdon hasznos szerepének a felismerése és létjogosultságának az elismerése is. Az egyedi termékek előállítása, a differenciált szükségletek kielégítése, párosulva az egyének gazdasági önállósulására irányuló természetes törekvésével indokolja, hogy az államilag ellenőrzött magántulajdon hosszú távlatban is hatékony kiegészítő tényezője legyen a szocializmus különböző elemekből összetevődő, sokszínű tulajdoni rendszerének. Az új megoldások és formák mintegy beleszületnek a szocialista társadalmi tulajdon rendszerébe. Az, hogy milyen lesz az életük, fejlődésük vagy elsorvadásuk, alapvetően a hatékonysági mérce teljesítésétől és attól a tulajdoni környezettől függ, amelyben történetük elkezdődött. Még az örökölt formák (az alkalmazotti és a saját munkára épülő magántulajdon) sem vonhatják ki magukat a környezeti hatások alól, ezért nem úgy működnek a szocialista gazdaság közegében, mint a magántulajdonon nyugvó árutermelő társadalomban. Dr. Sipos Miklós egyetemi docens JANUÁRTÓL ÉRVÉNYES JOGSZABÁLYOK ÉS ALKALMAZÁSUK Magánlakás-építés, -korszerűsítés, -felújítás és az általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. sz. törvény 18. §-ában foglaltak a magánerős, házilagos lakásépítkezés, -bővítés, -korszerűsítés, közművesítés, felújítás végzése esetén (bizonyos feltételek mellett) lehetővé teszik az általános forgalmi adó (továbbiakban: ÁFA) visszaigénylését. Az 1988. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály adta kezdvezményt bizonyára megyénkben is sokan igénybe veszik. Az ezzel kapcsolatos ismeretekről, eljárási kérdésekről adunk tájékoztatást. Mikor igényelhető vissza? A magánerős, házilagos lakásépítés, felújítás stb. esetén az ÁFÁ-t — az építkezés befejezését kivéve — akkor lehet visszaigényelni, ha a számlákban feltüntetett adó összege a 20 000 forintot eléri (alsó határ). A visszaigényelhető adó felső határa egy lakásra (építése, bővítése esetén az építési engedély szerinti alapterület figyelembevételével), a következők szerint alakul: a. ) 40 négyzetméterig 96 000 forint b. ) 40 négyzetméter felett 96 000 forint plusz — 40,01-59,99 négyzetméter között négyzetméterenként 2300 forint, — 60,00-79,99 négyzetméter között négyzetméterenként 2200 forint, — 80,00-99,99 négyzetméter között négyzetméterenként 2100 forint, — 100,00 négyzetméter felett négyzetméterenként 1900 forint. Az alapterület növelésével nem járó korszerűsítéskor, felújításkor, közművesítéskor lakásonként termékbeszerzés esetén a 10 000 forintot, szolgáltatás igénybevétele esetén pedig az 5000 forintot meghaladó beszerzéseket terhelő adó visszaigénylésére van lehetőség. Az építőnek rendelkeznie kell a 12/ 1986. (XII. 30.) ÉVM számú rendelet szerinti érvényességű tanácsi építési és/ vagy közműépítési, csatlakozási engedéllyel, vagy nem új lakás létesítésére, vagy a lakások számának növelésére — a tv. 18. § (6) bekezdése értelmében — részletes költségvetéssel, valamint — építőközösség esetén — közös képviselői meghatalmazással, továbbá a PTK 575—577 §-ai és a 2/1964. sz. EM. sz. rendelet szerinti szerződéssel és a tv. 19—20 §-ában meghatározott számlákkal. Az ÁFA visszatérítése iránti igényt a megyei adófelügyelőségnél kell benyújtani. (62 sz. nyomtatvány: Igénylőlap az általános forgalmi adó visszatérítéséhez: lakásépítők). Ezen belül egyedi lakások esetén az állandó lakóhely — építőközösségeknél pedig az építmény helye — szerinti adófelügyelőség az illetékes adóhatóság. A visszaigénylés bizonylaton történik, annak kitöltési utasítása szerint. A visszaigénylési nyomtatványhoz mellékelni kell az ÁFA összegét vagy kulcsát tartalmazó számlákat. Elbírálás, feltételek Az igény elbírálásakor az eljáró adóhatóság ellenőrzi, hogy 1. az igénylő rendelkezik-e az előzőekben felsorolt valamennyi feltétellel, 2. a számlák kiállítása megfelel-e a számlára vonatkozó előírásoknak, illetőleg, hogy a vásárolt termék szerepel-e a 37/1987. (X. 12.) MT. sz. rendelet 4. számú mellékletében közöltek között. Csak a „vevő példánya” számlapéldány tekinthető érvényesnek. Az adóhatóság meggyőződik arról is, hogy helyesen töltötték-e ki az igénylőlapot: a benyújtott számlák ösz- szegének értékhatára megfelel-e a tv, 18-§ (1), (5) bekezdéseiben foglaltaknak, a visszaigényelni kívánt összeg nem haladja-e meg a tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokat. Építőközösség esetén a számlák szólhatnak a szerződő felek nevére is. Ebben az esetben a számlák mellett a közösség tagjainak szerződő félként való szereplését a szerződéssel igazolni kell. Csak az előbbiekben felsorolt feltételek megléte esetén lehet az ÁFA visszaigénylését jogosnak tekinteni. Ameny- nyiben a feltételek — a visszaigényelni kívánt összeghatárokat kivéve — hiányosak, vagy nincsenek meg, az adóhatóság az ügyfelet felkéri a dokumentumok pótlására. A számlában feltüntetett összegek felülvizsgálata során az adóhatóság ellenőrzi a részletezésben felsorolt összegek helyességét is. Amennyiben a végösszegek között eltérés mutatkozik, úgy — a számítás módszerének az ügyféllel történő ismertetése után —*• intézkedik a visszaigénylés összegének korrigálásáról. Félkész lakás értékesítése után a befejező munkákhoz felhasznált termékeket, építési munkákat és szolgáltatásokat terhelő, előzetesen felszámított adót az adóhatósághoz benyújtott előzetes költségvetés alapján — a félkész lakás után felszámított és visszaigényelt adó összegétől függetlenül — lehet visszaigényelni. A visszaigényelhető összeg felső határát — a 37/1987. (X. 12.) MT. sz. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott mód szerint kell kiszámítani. Az elfogadott számlákat „ÁFA ELSZÁMOLVA” ADÓHATÓSÁG bélyegző használatával — azok felülbélyegzésével — érvényteleníti. Az elszámolt számlákat az adóhatóság az ügyfélnek visszaadja, a döntésről szóló határozatot valamint -a pénz felvételére jogosító utalványt kiállítja, azt hitelesíti és az átvétel tényét az igénylőlapon az ügyféllel igazoltatja. Visszatérítés és érvénytelenség A visszaigénylés és a hozzá tartozó nyilvántartás lezárására a következő esetekben kerülhet sor: 1. Az ügyfél nyilatkozata alapján, mely szerint a munka befejeződött, és a visszatéríthető összeg felső határát nem éri el. 2. A visszatérítés a visszatéríthető összeg felső határát elérte. 3. Az ügyfél a használatbavételi engedélyt bemutatta. Az első visszatérítés esetében csak a tv. 18 § (4) bekezdésében taglalt összeghatár feletti rész, azaz az anyagszámlák teljes értékének 10 000 forintot, a szolgáltatási számlák értékének 5000 forintot neghaladó részére eső átlagos ÁFA számolható el. A visszaigénylésre benyújtott ÁFA- számlák elfogadására csak a 37/1987. (X. 12.) MT sz. rendelet 13. § (3) bekezdés (a-b) pontjaiban leírtakat követő három hónapon belül kerülhet sor. A jóváhagyott összegről az adóhatóság kiállítja a pénz felvételére jogosító utalványt. Az utalvány szigorú számadású nyomtatvány, amelyre — a személyi igazolvány alapján — a tulajdonos személyi számát is fel kell vezetni. A kiállított utalvány 1. példánya a visz- szaigénylőt illeti, 2. példánya az adófelügyelőségen marad. Az ÁFA-visszaigénylésről az adóhatóság két példányban kiállított határozatot ad, amely ellen az ügyfélnek joga van — az adóigazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) MT. sz. rendelet alapján — fellebbezéssel élni. ' Érvénytelenné válik az ÁFA-utal- vány, ha azt a kitöltést követő 30 napon belül nem váltották be. Az érvénytelenné vált utalványt ki kell cserélni. Ennek során az adóhatóság — a lejárat miatt — az érvénytelenné vált utalványt az ügyféltől bevonja. Helyette ugyanazzal az adattartalommal újat ad ki. Az utalvány bemutatóra szól, annak elvesztéséért, mások által történő beváltásáért az adófelügyelőséget semminemű felelősség nem terheli. Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adófelügyelőségnek jogában van (és köteles) a helyszínen ellenőrizni a vásárlást. Az ellenőrzéshez az elszámolt számlákat 5 évig.— a tárgyévet követő év után — meg kell őrizni, azt kérésre az ellenőrnek be kell mutatni. Sándor Miklós az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának igazgatója
