Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

V Ez már történelem Kecskemét 1948 februárjában A városi közgyűlésen Tóth László polgármester bejelentet­te, hogy a Tervhivatal augusz­tusig 1 319 000 forintot bocsát a város rendelkezésére. Az ösz- szeg egy része, 750 000 forint, az OTI székház építésére jut. A tanyai utak javítására 150 000 forintot fordít a város. Elsősorban a bugaci és a Csongrádi út építésére kerül sor. További fontos feladatok: a vágóhíd létesítése, a Széktó' újjáépítése és az egészségház helyreállítása és berendezése. Illusztris vendégek jártak Kecskeméten. A lengyel kor­mány delegációja látogatott el a városba, Skrezevszki miniszter magyar—lengyel kulturális szerződést írt alá Budapesten. A köztársaság fennállásának második évfordulóján a Nemze­ti Bizottság ünnepélyt rendezett a Kossuth-szobor előtt. Turay Géza, a Nemzeti Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszédet. Kijelentette, hogy a „köztársa­sági államforma a népi erők győzelmét jelenti s ezért feltétle­nül meg kell védeni az ellenség­től:” Február elsejétől kezdve a MÁV 10 százalékkal felemelte a vasúti jegyek árát. Az utazás amúgy sem volt valami olcsó, és az emelés most súlyosan érinti az utazni kényszerülő lakossá­got. Az új tarifa szerint személy- vonaton Budapestre a II. osztá­lyújegy ára 22 forint 80 fillér. A hagyományos Öreggazda- bál varázsa sok öreggazdát, fia­tal gazdát, gazdasszonyt és gaz­daleányt vonzott a Gazdasági Egyesület nagytermébe. .Régi hagyomány már, hogy az Öreg- gazdabálra csak bemenni lehet, kijutni csak a legritkább eset­ben. Hangulatával sem a múlt­ban, sem az idei farsangban nem vetekedhetett egy bál sem. Február elsejével a kecskeméti rendőrkapitányság újabb osz­tállyal bővült; a Szolnoki úti rendőrlaktanyában kapott he­lyet a közlekedési-rendeszeti őrs Hobok Dávid törzsőrmester pa­rancsnoksága alatt. Az őrs ha­tásköre: az egész Duna-Tisza köze és a Tiszántúl Debrecenig terjedő része. Az őrs emberei Jeep-kocsikat, kaptak az óriási területrész ellenőrzésére. Kecskemét legnépesebb tanfo­lyama, a szőlész-, borász-, ker­tész és méhész tanfolyam siker­rel zárult. A beiratkozott hallga­tók 90 százaléka kapott végbi­zonyítványt. Lényai Ferenc vizsgaelnök a legnagyobb elis­meréssel nyilatkozott a hallot­takról és elismerő dicséretben részesítette a tanfolyam kiváló előadóit: Bényei Gyulát (szőlé­szet), Bognár Károlyt, (nö­vényegészségügy), Farkas Fe­rencet (méhészét) és Fodor De­zsőt (kertészet). A város fejlesztése szempont­jából is annyira fontos és nagy- jelentőségű házhelyakció egyre késik. Az igénylő kisemberek hi­ába járják az illetékes és illeté­kesnek vélt fórumokat, a házhe­lyakció megindulásának idő­pontját és a megfelelő területek kisajátításának kezdetét nem tudja senki. Eddig 2200 igénylő jelentkezett Kecskeméten. In­tézkedni kell, hogy szűnjenek már meg a futóhomok nyomor­tanyái és épüljenek helyettük kertes családi házak a város közvetlen peremén. Veres Péter honvédelmi mi­niszter a Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőjével együtt meglá­togatta Tóth László polgármes­tert. A polgármester kérte a mi­nisztert, hogy tegye lehetővé a Zrínyi laktanyában a megkez­dett kislakások építésének befe­jezését, illetve a laktanya áten­gedését erre a rendkívüli fontos célra: engedjen át kísérleti telep céljára a repülőtérből 50 holdat a mezőgazdasági tanácsnak. A laktanyákra vonatkozólag az építőipari munkások küldöttsé­gét is meghallgatta a miniszter. A város lakossága hetek óta megdöbbenéssel tapasztalta a húsellátás körüli zavarokat. A borjúhúsról már régen le­szoktunk, ezt nemigen kér sen­ki. De birkahús sincs, sőt az utóbbi napokban már a marha­hús is eltűnt. A közönség, akar- va-nem akarva drága sertéshús vásárlására kényszerült, de a túlzott vásárlás miatt itt is ellá­tási zavarok jöttek. Most az a helyzet, hogy Kecskeméten a sertéshús drágább, mint Buda­pesten. A közellátási felügyelő­ség jelezte, hogy nem átmeneti zavarokról van szó. Az emelke­dett felvásárlási árak miatt a hús árát nem lehet maximálni. Ha a helyzet nem változik, akkor a hentesek beszüntetik a vágást. A totóláz Kecskeméten is ha­talmába kerítette az embereket. Ma már nemcsak sportemberek játszanak. Olyanok is vásárol­nak, akik életükbe nem láttak labdarúgómérkőzést. Míg az 1. héten csak 200 szelvényt adtak el a trafikosok és a postahiva­tal, a legutóbbi forduló alkal­mával már 2950 szelvény talált gazdára. A tisztifőorvosi hivatal kimu­tatása szerint január hónapban 394 személy jelentkezett vizsgá­latra a Tüdőbeteggondozó In­tézetben, ezek közül 20-at talál­tak betegnek. A tuberkulotikus megbetegedések száma a város területén 30 volt. A városban jelenleg kezelés alatt álló tüdő­betegek száma összesen 982. A Nemibeteggondozóban 782- en jelentkeztek vizsgálatra. Kö­zülük 524 (!) egyén volt az új beteg. Jelenleg 1776 nemibeteg áll kezelés alatt. Még a rügyfakadás sem kez­dődött meg, de a gyümölcsérté­kesítési gondok máris itt tor­nyosulnak felettünk. Tavaly úgy gondolták, hogy 1947-ben a legnehezebb a gyümölcsérté­kesítés, de ez az esztendő még nehezebbnek ígérkezik. A tőke­erős cégek már a tönk szélén állnak és ha valahonnan segít­ség nem jön, egy kiló gyümölcs megvásárlására sem lesznek ké­pesek. Pedig a pulp eladására nem sok remény van, cukor hi­ányában még lekvárnak sem le­het felfőzni. Kecskeméten a háború előtt rendezett gazdasági viszonyok között is megoldatlan kérdés volt a munkások téli foglalkoz­tatása. Nyáron több ezer ember dolgozott a gyümölcs-, zöldség- és húsfeldolgozó üzemekben és gyárakban, az idény végén azonban nagy részüket el kel­lett bocsátani. Most az újjáépí­tés kezdetén súlyosabb a hely­zet. A városban nemcsak a gyá­ri és üzemi munkások állnak munka nélkül. A korábban vi­rágzó, az építőiparral kapcsola­tos iparágak is panganak, az építőipari munkások nem tud­nak keresethez jutni. Javulást csak a tavasz hozhat. A mező- gazdaság és a gyümölcsidény többezer embernek biztosítja majd a megélhetést. FEKETE SAROK A három fa csaknem mindent túlélt. A Batthyány utca bon­tását, az új anyagok odaszállítását, az épületek fölhúzását. Költözködést, hőközpont- és süllyesztettgarázs-építést. Amit a fa egyáltalán kibírhat, azt ez a három fa hősiesen elviselte, ott a Bagi László utca, Damjanich utca, Batthyány utca három­szögében. Ám a hét elején a háromból kettőnek vége lett: kivégezték őket. Kell a hely az útnak. Ami igaz, az igaz: az útnak valóban kell a hely. De az út mehetne két méterrel arrébb is. Ez azonban nyilván csak hét­köznapi ésszel lehet így. A hivatal nézőpontjából valószínűleg nem lehet: az kéne, hogy két fa mi£tt komoly mérnökemberek terveit módosítsák! De, végül is, utólag hiába is dühös az ember (a szerkesztőségi telefon legalább tucatszor csöngött ebben az ügyben). Utólag a fák helyét nézheti. A fák helyett. —if. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS Mit tettek a konzervgyári kommunisták? A napokban tartotta beszámoló taggyűlését a Kecs­keméti Konzervgyár IV. pártalapszervezete. Dudvai István titkár beszámolójában elmondta, hogy az alap­szervezetet öttagú vezetőség irányítja, s a tagság öt pártcsoportot alkot. A jól bevált gyakorlatnak megfe­lelően dolgoztak. Munkaprogramjukat a II. pártalap- szervezet vezetőségével közösen állították össze, s közös vezetőségi üléseken, illetve taggyűléseken vi­tatták meg a párttagság, a vállalat, illetve a gyárrész­leg egész kollektíváját érintő kérdéseket. Értékelték az 1986. évi gazdasági eredményeket és meghatározták a múlt évi tennivalókat. Megtárgyalták agitá- ciós és propagandamunkájukat, a párt- és a tömegszervezeti oktatás tapaszta­latait. Az alapszervezet kiméit felada­tának tekinti a gazdasági munka párt­ellenőrzését és segítését. Ezért a konzerv II. és a porítóüzem vezetője negyed­évenként számolt be a taggyűlésnek az eredményekről, a tennivalókról. A beszámolóból nem hiányzott az önkritikus értékelés sem. Az alapszer­vezet össztevékenysége romlott, amely főként a politikai elbizonytalanodás­nak volt a következménye. A siker nem képzelhető el másképpen, csak követ­kezetes, határozott munkával, áldozat- készséggel, az elvek szilárd követésével, s mindenekelőtt szemléleti és cselekvési egységgel, húzta alá a beszámoló. Hangsúlyt kapott a kommunisták na­gyobb egyéni felelőssége a pártépítő munkában és a feladatok maradékta­lan ellátásában. A politikai ismeretek bővítésére a továbbiakban is nagy súlyt kell helyez­ni, hiszen csak is így tudnak megfelelni annak az elvárásnak, amely küzd a té­ves nézetek ellen, s tudja képviselni a párt politikáját. A párt és a kormány kibontakozási programjának megvaló­sítása érdekében legfontosabb a terme­lési tervek mennyiségi, minőségi és gaz­daságos megvalósítása. A pártalap- szervezethez tartozik a Konzerv II. és porítóüzem. E két munkahelyen növel­ni kell a hatékonyságot, a minőségjaví­tását, amelyet csak a munkafegyelem érvényesítésével, a munkaidőalap jobb kihasználásával, az anyag és energiata­karékosággal lehet megvalósítani. A pártalapszervezet támogatja a váltó­műszak bevezetését. • Ami az üzem múlt évi tevékenységét illeti, a beszámolóból kitűnt, hogy a termelési érték 488 millió volt, amelyet 470 millióra teljesítettek, ennek egyik oka, hogy a tervezettnél jóval kevesebb nyersanyag érkezett be az időjárás és a gyümölcsárak kedvezőtlen alakulása miatt. A termelési érték így is az 1986- os évinek 112 százaléka, s az egy mun­kásra jutó termelési érték személyen­ként 530 ezer forinttal növekedett. Ez bizonyítja, hogy az üzem egész kollek­tívája, de a gyárrészleg valamennyi dol­gozója a múlt évben is helytállt. A sze­zonban a dolgozók többsége húsz sza­badszombatot és ugyanennyi vasárna­pot áldoztak fel szabadidejükből, s emellett 12 héten át tizenkét órás mű­szakot vállaltak a nyersanyag károso­dásmentes feldolgozása, illetve az ered­ményes gazdálkodás érdekében. Ennek a munkának növeli az értékét az, hogy a dolgozók többségé nő, s a túlmunka rájuk még nagyobb terhet rótt. Tavaly igen lényeges beruházások valósultak meg. Kialakították az aszeptikus vonalat paradicsomsűrít­mény-, dzsemalapanyag- és velőgyár­táshoz, s üzembe helyezték a paradi­csompor minőségének javítását szolgá­ló fluidágyat. Az üzemek termékszer­kezetét mindenkor a piaci igényekhez igazítják, s igyekeznek az egyre növek­vő minőségi követelményeknek eleget tenni. A laboratórium és a gyártásközi ellenőrzés segítségével sikerült elérni­ük, hogy a késztermék értékesítése so­rán reklamáció nem fordult elő. A pártalapszervezet vezetőségének beszámolója szólt a KISZ, a Vöröske­reszt, az MHSZ alapszervezetek tevé­kenységéről, illetve a szocialista brigá­dok segítéséről. Az idei tennivalókat az alábbiakban summázták. Erősíteniök kell az alapszervezet politikai, eszmei és cselekvési egységét, növelua pártélet nyitottságát. Meg kell valósítaniok a dolgozókat foglalkoztató helyi gazda­sági és társadalompolitikai kérdéseket. Gondoskodniuk kell a termelési terv célkitűzéseinek megvalósításáról, a ta­karékosságról. Emelni kell a pártmun­ka színvonalát, a taggyűlés aktivitását, a pártcsoportok megerősítését, illetve a tömegszervezetek irányítását. Fejlesz­teni kell a politikai érzékenységet, a párton belüli demokráciát, a vitaszelle­met. A beszámoló taggyűlést vita követte, majd az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a kommunisták jóvá­hagyták. Gémes Gábor Amikor a Majsztró elmosolyodik A majdnem kész családi házban először gyújtottak be a kazánba. Ömlött belőle a füst. Ha levegőt engedtek rá, a megnyílt résen a láng ki-kicsapott, tűzvésszel ijesztgetve a háziakat, szökdécselésre késztetve az építkezés dolgozóit, akik azon törték a fejüket: mi baja lehet ennek a behemót kályhának? A központifűtés- szerelő kisiparos kijelentette: életében először lát ilyent —, hát miért kellene neki tudni, hogyan műkö­dik? De ha ő sem tudja, akkor mi lesz?! Csakugyan fel kell robbannia ennek a kazánnak?! Egyetlen ember akadt a társaságá­ban, aki nem kommentálta a gondola­tait. Nézte jobbról, nézte balról a monstrumot, de leginkább a tetejét. Kibökte végül: — Fordítva van rajta a tető. Eloltották a tüzet, megfordították a fedőlemezt, begyújtottak újból. A láng felszabadultan lobogott. Ki találta fe­jén a szöget? „Már megint a Majsztró! — jegyezte meg valaki. * Firtermaiszter Imre kőműves a Kecskeméti Lakáskarbantartó Kisszö­vetkezetnél dolgozik. Lehet, hogy ere­detileg a neve adta hozzá az ötletet, de már régen nem azért nevezik a munka­társai majsztrónak. Ez a titulus vala­hogy „kijár” neki. Nem csak a saját szakmáját műveli magas fokon: gyak­ran a másokéban is pontosabban eliga­zodik, mint az, aki tanulta. — Hogyan jött rá, hogy fordítva volt a kazán teteje? —- kérdezem most tőle. Tűztér fölött nem lehet akkora rés, mint ezen volt, míg a fedőlemezt meg nem fordítottuk Ilyen magától értetődő, egyszerű ez. Csak éppen még a fűtésszerelőnek sem jutott eszébe. — Gondolom, sok ember haragját sikerült már megszereznie! — Tudja, én csak akkor szólok, ha szükség van rá. Eddig még mindig be­bizonyosodott, hogy nekem volt iga­zam. Akkor pedig butaság lenne hara­gudni, nem? Listára való lenne annak felsorolása, hogy csak ezen az építkezésen mi min­den készült el úgy, ahogyan a kőműves jónak látta. Például a konnektor azért került a legpraktikusabb helyre a szo­bában, az egyik válaszfalat azért építet­ték célszerűen és mégis esztétikusán, mert a majsztrónak erről is volt véle­ménye. A házigazda mesélte: kifejezett utasításával ellentétben Firtermaiszter Imre a falicsempével burkolta le a für­dőkád melletti kiugró szegélyét. így lett a fürdőszoba olyan, amilyennek lennie kellett: ízléses. — Furcsa neve van — jegyzem meg. Eredetileg Filtermaiszter volt, szűrőmestert jelentett. A személyi do­kumentumaimban írták el, ahhoz, hogy kijavíttassam, Erdélyből kellett volna igazolást szereznem. Ott szület­tem. Még a háborúban, a németek elől telepítettek ki bennünket a falunkból, a mi családunk is beljebb sodródott az országba. így maradtunk magyar föl­dön. Zaklatott, nehéz volt a sorsuk, alig­hanem ennek tudható be, hogy szülei túlzottan féltették gyerekeiket. — Édesapám nem engedett el tanul­ni, fogtam magam, egyszerűen eljöttem otthonról. Elutaztunk a barátaimmal, jelentkeztünk ipari tanulónak. Engem kőművesnek vettek föl, mert arra volt hely. 1950-et írtunk akkor: nagyon sok építőipari munkásra volt szüksége az országnak. Nekem mindegy volt, mit, csak tanulni akartam. Tudtam jól, hogy szakma nélkül nem sokra megy az ember. — Szerencsére meg is szerette a szak­máját! — Az nem a szerencsén múlott, ha­nem azon, hogy megtanultam. Elkép­zelhetetlennek tartom, hogy ha valaki megtanul egy szakmát, ne szeresse meg! Szokták mondani, hogy ezek a mai fiatalok nem ismerik a szakma­szeretetét. Hát ez nem életkor kérdése! Azon múlik, hogy megtanulják-e vagy sem, kínlódnak-e vele, vagy megy ne­kik, mint a karikacsapás. Őrömét leli a munkában, aki jól tudja csinálni —, no és akit hagynak is dolgozni. Nem egy cégtől azért jöttem el, mert nem enged­tek dolgozni. Jó kis brigádba tartoztam egyszer, mindannyian értettük a dol­gunkat, komolyan vettük a munkát. Szinte megtáltosodva dolgoztunk, jó­val többet teljesítettünk az általában megszokottnál. Ahogy befejeztük, a fő­nök felmérte a munkát —, Őszintén szólva azt vártuk, hogy majd megdicsér bennünket. Ehelyett elkezdte sorolni, mi mindent nem lehet most elszámolni —, majd a következő hónapban. Mi­ért?! Hogy ne lépjük túl a bérkeretet. Egy hónap múlva túlléphetjük? Sem akkor, sem máskor, sosem — mondta a főnök, de ha legközelebb kevesebb lesz a teljesítményünk, akkor ahhoz hozzá lehet írni azt, amit most nem számolnak el. Érti ugye? A vállalatnak nem állt érdekében, hogy többet dol­gozzunk! — Volt olyan cég, ahol úgy akarták megoldani ezt a dolgot, hogy mindig más tarifával számolták el a bérünket. Nohát, mondanom se kell, mekkora cirkusz volt, otthagytam azt a vállala­tot! Azzal engem nagyon ki tudnak hozni a sodromból, ha nem fizetik meg a munkámat! Ennél a kisszövetkezetnél azért jó, mert annyi a jövedelmünk, amennyiért megdolgozunk.-— Most már a vállalatok között is vannak olyanok, amelyek jól megfize­tik a dolgozóikat. — A sógorom is ilyennél dolgozik. A múltkor nagy büszkén mutatja ne­kem a bérjegyzékét, nézzem meg, tizen­egyezer forintot keresett. Hát jól van, azért még nem kell lármázni. De ő csak mondja tovább, sorolja, hogy a hétvégi munkát is milyen jól megfizetik náluk: szombat-vasárnapra 1500 forintot kapnak. Erre már fölkaptam a fejem. Idefigyelj, Szólok a sógornak: vond csak le a hétvégi munkád bérét az ösz- szesből! No ugye, nem is olyan sok marad, ha így számolod! * Mondják, a Majsztró dudorászva dolgozik. Sokat teljesít, pontos munkát végez. De ha elfárad is, nem ez az első gondolata, amint leteszi a szerszámot. Ahogy fölegyenesedik, kiegyengeti a derekát és visszanéz: megmustrálja amit végzettvEs elmosolyodik. Almási Márta 9 Sokat teljesít, pontos munkát végez: a „Majsztró” dudorászva dolgozik. (Tóth Sándor felvétele). LAPSZÉL KÖTVÉNY-NYEREMÉNYEK A Kecskeméti Városi Tanács által kibo­csátott tanácstagi közműfejlesztési kötvény vásárlói között értékes jutalmakat sorsoltak ki hétfőn délután. íme a nyertesek listája: 126-os Polski Fiat: 000152 sz. kötvény (50 ezer forintos), ezt a díjat, a főnyereményt a városi tanács ajánlotta föl. Robi rotációs ka­pa (az Agrokertől) 000736 sz. kötvény (10 ezres). BRG magnetofon 5 kazettával (az Ag- rikontól) 000292 sz. kötvény (50 ezres). Két- karikás gáztűzhely (a Fészek Áruháztól) 000702 sz., kötvény (50 ezres), sasliksütő (a Centrum Áruháztól) 000465 sz. kötvény (10 ezres), VEF 206 típusú táskarádió (az OTP megyei igazgatóságától) 0003 í 7 sz. kötvény (50 ezres), a Helvéciái Állami Gazdaság aján­dékcsomagja 000430 sz. kötvény (50 ezres), a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet ajándékcsomagja 000367 sz. kötvény (50 ezer forintos). A Petőfi Népe egyéves előfizetését nyerte el a 000125 (50 ezres), a Petőfi Népe fél évre szóló előfizetését nyerte el a 000474 sz. (50 ezres kötvény). Egy-egy évi előfizetést nyert a Kecskeméti Szemlére a 000784 és a 000701 sz. 50 ezer forintos köt­vény. KÉPESLAPOK Ezekben a napokban készül el a Kecske­méti Katona József Múzeum gondozásában megjelenő tizennyolc darabból álló, a hírős város nevezetes épületeit és a múzeum mű­tárgyait bemutató sorozat. A tízezer darab különlegesen szép kártya a Tavaszi Fesztivál helyi eseménysorozatán részt vevő vendégek számára már megvásárolható lesz. Az ide­genforgalmi évad kezdetére ugyancsak ti­zennyolc darabból álló városképsorozatot adnak ki, amiből hat a régi, századfordulói Kecskemétet jeleníti meg, többek között a nevezetes gyümölcspiacot, főteret. Tizenkét kép pedig Baját, Kiskőröst, Szalkszentmár- tont. Kalocsát, Kiskunhalast mutatja be, a századelő éveiben. ' KIRAKATVERSENY Tizennégy kirakat berendezésére küldték el nevezéseiket a Tavaszi Fesztivál kecske­méti rendezvénysorozatának résztvevői. Szinte valamennyi kereskedelmi vállalat je­lezte részvételét, a Szigma Kereskedelmi Vál­lalat munkatársai pedig négy kirakatot ké­szítenek el a jeles eseményre. A vállalatok mellett áfészek, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat dekoratőrei is szere­pelnek az eseményen. A versenykirakatok március 14-én délre lpkznek készen, Kecske­mét belvárosában ekkor tekinti meg a bíráló bizottság is. A díjkiosztásra március 17-én kerül sor. Első alkalommal, a Magyar Rek­lámszövetség „Szakmai diplomát” is átad az arra érdemes kirakatrendezőnek. SÍTÚRAISMÉTLÉS Stájerországba, Hohentauerba vitték egy­hetes sítúrára az érdeklődőket a Kecskeméti Pusztatourist munkatársai január végén. Hpszegény telünk miatt a túra nagy sikert aratott a sísport kedvelői körében, ezért áp­rilis elején újabb kirándulást szerveznek a szomszédos Ausztriába. DIVATTANÁCSADÁS Az Alföld Áruház vendégeként március 1-jén, kedden egész napon keresztül Vámos Magda, a Magyar Divatintézet munkatársa ad öltözködési és vásárlási tanácsokat a ve­vőknek — gyerekek számára is! — a korsze­rű, célszerű öltözködés, a kiegészítők ízléses megválasztása, az alkalmi, a munkahelyi és az otthoni ruhákat illetően. Ezen a napon délután 4 órakor nagyszabású divatbemuta­tóra is sor kerül, amelyen a FÉR Vállalat felsőruházati termékei mellett a Simontor- nyai Bőrgyár és a Hunor márkajelű pécsi kesztyűgyár cikkeit is bemutatják. SZEGEDRE Szegedre indít új járatot a Kunság Volán Vállalat. Március í-jétől kezdve naponta 10.10 órakor a központi autóbusz-pályaud­vartól induló Ikarus 256-os délre ér Szeged­re. Vissza 15.40-kor indul és 17.30-ra ér Kecskemétre. Az autóbusz az útvonal min­den menetrendben szereplő megállóhelyén felveszi az utasokat. ÚJDONSÁGOK A MOZIBAN Március 12-én a kecskeméti Otthon mozi­ban díszbemutatóra kerül sor, Schiffer Pál Dunapatajon forgatott Dunánál című doku­mentumfilmjét mutatják be a nézőknek. A Duna menti nagyközség lakóinak életével foglalkozó, indulatokat kavaró alkotást ez­után még 11-én vetítik a filmszerető közön­ségnek. Márciusban egyébként két világhírű alkotást is bemutatnak a Városi Moziban. Az egyik Az utolsó csillagh. ■ i másik pedig a Rendőrtörténet. „HÍRŐS" HÚSOK Töltelék és gyorsfagyasztott termékeket állítanak elő a Kecskeméti Baromfiipari Vál­lalat húsüzemének dolgozói. Legkeresettebb cikkük a baromfivirsli es a sajtos baromfipá­rizsi. Kisebb mennyiségben gyártják a mor- tadellát, a galantent, a pulykásonkát és liba­felvágottat. Gyorsfagyasztott termékeik is meghódították a vásárlókat, a panírozott bundás csibefalat, csibefasírt és a hamburger jellegű, baromfihúsból készült húspogácsa sikeres termék. A húsüzem csúcsidőszaká­ban napi hatvan mázsányi készterméket ké­pes előállítani, de amint a fogyasztók, illetve a kereskedelem nagyobb mennyiséget igé­nyel, azt is győzik majd munkaerővel, alap­anyaggal, géppel, az eddigi tízféle termék mellett továbbiakkal. NAPI 10 EZER KRÉMES Kilencvenkétféle édes és sós süteményt ké­szítenek az UNIVHR Áfész kecskeméti cuk­rászüzemében. Ezekben a hetekben még a krémes a sztár: naponta 10 ezer darabot ké­szítenek a megrendelőknek,, ABC-áruházak- nak, Konzum-boltoknak. Április 15-éig ké­szítik a krémest, azután már a gyümölcsös sütemények foglalják el az első helyet. Nagy népszerűségnek örvend az itt készített sós és édes teasütemény, a poharas gyümölcskrém is, amiből naponta kétezer pohárnyi készül. Jelenleg a megunhatatlan kissütemény, a mi- nyon új korszerű bevonatával kísérleteznek: az édes fondanzománc helyett kalóriasze­gény, esztétikus új mázat alakítanak ki. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
Thumbnails
Contents