Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-03 / 28. szám
1988. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGVÁLTOZOTT VILÁG MEGÚJULÓ IDEOLÓGIA Élénk vita a pártfórumokon Már befejeződtek a viták a pártcsoport-értekezleteken, a taggyűléseken, az aktívákon, ahol a kommunisták megvitatták az MSZMP Politikai Bizottságának téziseit, amelyet az ideológiai munka időszerű kérdéseiről adtak ki, a pártszervezetek és az ideológiai alkotóműhelyek részére. Az eszmecseréken az érdemi párbeszéd, felelős vita alakult ki, s őszinte véleményeket mondtak el. Összeállításunkban három termelő üzemben elhangzottakat adjuk közre. HABSELYEM KÖTÖTTÁRUGYÁR, KECSKEMÉT: Kézben tartani a kisvállalkozásokat Kecskeméten a Habselyem Kötöttárugyárban párttaggyűlésen vitatták meg az ideológiai téziseket. A kommunisták többsége — mint mondták — érdeklődéssel tanulmányozta az új tételeket, de sok minden nem volt érthető számukra. A magántevékenység és a saját munkából szerzett magántulajdon is hasznos szerepet tölt be a társadalmi szükségletek kielégítésében, de hol ennek a határa? — tették fel a kérdést. Hogyan tudja az állam, a gazdaságot irányító szervezet garantálni, hogy ne legyen kizsákmányolás? S ha már az ideológia elismeri a saját mun- f kán alapuló magántulajdon létjogosultságát, mi a biztosíték arra, hogy ezt a társadalom minden osztálya, de főleg a munkások elismerjék? A számtalan kérdés mellett a munkásnők javaslatokat is tettek. Pontos, és határozott keretek szükségesek a személyi tulajdonként felhalmozódott vagyon mobilizálására. 1 lasonlóképpen másképpen nem magyarázható, félreérthetetlen de- finiciót kellene megalkotni a vállalkozásokra is. A gyárban alkalmazott ösztönző rendszert a kommunisták jónak tartják, de elégedetlenek a korábban kialakított, s ma már egyáltalán nem vonzó, tartalmában sem igaz szocializmusképpel. Egy új, másfajta képet, olyat kell kialakítani, ami a realitásokon alapszik. „Nem lesz könnyű áttérni arra — fogalmazták meg —, hogy ezután csak a pénz lesz az értékmérő”. Az biztos, hogy nagy vagyonnal könnyebb lesz áthidalni a nehéz időket, de mi lesz azokkal, akiknek nincsen? Sok kérdőjel van, de a pártnak ki kell dolgoznia az erre a korszakra érvényes ideológiáját. LAJOSMIZSEI NÉPFRONT TERMELŐSZÖVETKEZET: Miért tétováztunk eddig? JOGALKOTÁS, AHOGYAN A JOGALKALMAZÓ LÁTJA Megteremteni az érdekek összhangját Beszélgetés dr. Konkoly Csaba megyei főügyészhelyettessel A jog egyik funkciója az érdekek összhangjának a lehetőségekhez képest optimális biztosítása. Olyan jogszabályokra, s olyan jogalkotásra van szükség, amelyek a társadalom fejlettségével és érdekeivel egybehangoltan rendezik a viszonyokat az élet különböző területein — fogalmazza meg a beszélgetésünk elején a fő mondanivalót dr. Konkoly Csaba megyei főügyészhelyettes. A téma — így a közeledő jogásznap tájékán — kétszeresen is időszerű. Hiszen a kellőképpen —- tehát sem kevéssé, sem mértéken felül — szabályozott jogi viszonyok elősegíthetik az ország előtt álló társadalmi-gazdasági feladatok megoldását, másrészt 1988. január 1-jétől lépett életbe a parlament decemberi ülésén elfogadott törvény a jogalkotásról, s ugyanakkor készült egy nagy leltár is, amelynek során hatályon kívül helyezték az 1960 előtt született, idejétmúlt, vagy végrehajtott törvényeket, törvényerejű rendeleteket. — Milyen feltételek között dolgozik ezután a jogalkalmazó? — kérdezem. — Nehéz — hangzik dr. Konkoly Csaba válasza. — De ahhoz, hogy ezt bővebben kifejtsem, válasszuk ketté a kérdést. Ennek ugyanis egyik része vonatkozik az 1988. január 1-jétől életbe lépett egyes jogszabályokra. Nos, ezek a törvények, rendeletek elvileg megjelentek, s érvényesek is, csak éppen jó ideig nem voltak hozzáférhetőek. Jóllehet az újságokban már közölték azokat — részben vagy egészben —, de jogszabály hiteles forrása a Magyar Közlöny (amint azt a jogalkotásról szóló törvény írja). S annak december 29-ei számát január 26-án kaptam kézbe. — Ebben találhatók egyebek közt a január 1-jétől hatályos, és igencsak közérdekű rendelkezések a lakáscélú megtakarításokról, a lakásépítés, -vásárlás pénzügyi feltételeiről, a szociálpolitikai kedvezményről, a munkáltatói támogatásról, építési kölcsönökről. — De heteket késett a rokkantsági járadékkal, gyermekgondozási segéllyel, nyugellátással kapcsolatos, s hasonlóan sokakat érdeklő, érintő jogszabályok megjelenése is. Mindez gondot okoz az állampolgárnak, s az érintett szerveknek egyaránt. Hiszen amíg a rendelet nincs meg hivatalosan, addig nem lehet alkalmazni — pedig kellene! Nem is szólva arról, hogy ha én ma megkapom a jogszabályt, akkor azt meg kell tanulni, értelmezni kell. Tehát az alkalmazás hosszabb előkészítő folyamatot igényel. További nehézséget okoz, ha a végrehajtáshoz egyéb technikai feltételek is társulnak. — Miért? — Mert esetleg éppen azok hiánya teszi lehetetlenné a következetes betartását. — Mondana erre példát? — Hogy a legközismertebbekre utaljak: az adózáshoz szükséges nyomtatványokat, külföldi utazáshoz a statisztikai lapot sokan keresték hiába. Régebbi keletű példa is akad: 1985. január 1-jén vezették be a szigorított javító-nevelő munka büntetést. Megszülettek a bírói ítéletek is, csak éppen munkahelyek nem voltak. Most hasonló a helyzet a közérdekű munkavégzéssel. Igencsak meglepődne a büntetés-végrehajtás, ha ilyen ítélettel találkozna — s találkozhatna is január 1-jétől (!) —, mert még javában tart az egyeztetés. Mindez pedig kedvezőtlen hatással van az állam- polgári fegyelemre éppúgy, mint a jogalkalmazó tevékenységére, tekintélyére. — Miben látja a kiutat? — Az anomáliákat igyekszik megszüntetni a jogalkotásról szóló új törvény. Meghatározza azt, hogy mit lehet jogszabálynak tekinteni, s azt is, hogy ki bocsáthat ki egyáltalán jogszabályokat, amelyek adott térségben: az egész országban vagy egyes településen minden emberre vonatkozóan szabályozzák a társadalmi és az életviszonyokat. A törvény ezáltal korlátok közé szorítja a szaknyelven szubdelegáció- nak nevezett hatáskörleadást is, ami korábban a jogalkotó szervek és a jogszabályok túlburjánzásának is egyik oka volt. — És mi volt a másik ok? — Az, hogy a jogszabály előkészítésekor nem sikerült minden fontos, meghatározó tényezőt, körülményt számításba venni. Emiatt adódtak elő a szövegezésbeli pontatlanságok, a nehezen megfogható, megvalósítható kitételek. Ezek aztán további értelmezéseket, iránymutatásokat, állásfoglalásokat tettek szükségessé, amelyek már-már magát az alaprendelkezést veszélyeztették. — A múlt év végén az Országgyűlés „rendet vágott” a jogszabályok között, de még mindig elég sok maradt belőlük... — Érdekes ellentmondásra világít rá az, amit úgy nevezünk: jogszabályinfláció. Azért kell a sok jogszabály, mondjuk, mert megköveteli azt az életviszonyok változása. Viszont az életviszonyaink nem módosulnak olyan ütemben, mint ahogy szeretnénk. így előfordul, hogy jogszabállyal akarunk megoldani olyan problémát is, amely önmagában csak ezzel nem lehetséges. — A felsorolt gondokon enyhíthet a széles körű társadalmi vita, amelyre törvénytervezetek esetében már többször is volt példa. — Egyetértek ezzel, de úgy, hogy én a társadalmi vitába a szakmai közvéleményt is beleértem. Mégpedig jogszabályalkotásnál a jogalkalmazókat. Hiszen egy harminc éve ítélkező bíró, évtizedes múlttal rendelkező tanácsi szakember, nagy gyakorlatú nyomozó, tapasztalt ügyész más oldalról látja ugyanazt a kérdést, mint a hivatásos jogszabály-előkészítő, vagy éppen a laikus. De a társadalmi vita csak úgy lehet hasznos, ha arra elegendő időt hagyunk. — Nem tart attól, hogy a jogalkalmazók a maguk szűkebb szakmai, esetleg kényelmi szempontjaikat hangsúlyozzák a véleményezéskor? — Egyrészt a társadalmi vitában rajtuk kívül nyilván mások: egyének és szervezetek is megszólalnak, másrészt megfelelő kontrollrendszer beépítésével az egyoldalúságokat ki lehetne szűrni. Mondjuk úgy is, hogy a törvénytervezet előterjesztésekor a parlamentben az elfogadásra nem javasolt véleményeket is részletesebben taglalnák. Egyébként jó példa a büntetőeljárásról szóló törvény és a büntető törvénykönyv módosítása. Ennek előkészítésekor a korábbinál jóval nagyobb számban vették figyelembe a gyakorló jogászok javaslatait, véleményét. Váczi Tamás FAJSZI KÉK DUNA TERMELŐSZÖVETKEZET: Az irány jónak mutatkozik 148 FERTŐZÖTT HAZÁNKBAN AIDSinformációs szolgálat Egy előadás keretében ismerkedtek meg a közös gazdaság kommunistái az ideológiai tézisekkel. Jogos volt a felvetés: senki sem tudja hová tenni az elmélet és a gyakorlat közötti különbségeket, s ha már itt tartunk — mondták —, miért csak most, s miért nem előbb kerültek a párttagság elé ezek a tennivalók? Sajnos, az elméleten túllépett a gyakorlat, a gazdaság. Ma már kimondjuk: a szocializmus önmegújító képességének formája, a társadalmi ellentmondások megoldásának eszköze a reform. Igen ám, de a reformot eddig nem hajtottuk végre következetesen, miért tétováztunk? Sokan — olvasva a téziseket — megakadtak ennél a mondatnál: „A szocializmus építésének hosszú történelmi korszakában élünk”. Ezt eddig nem így fogalmazták meg, tehát átértékelődött a szocializmus építésének meghatározása is. Valóban vetették fel — a szovjetunióbeli változások is arra mutatnak, hogy az ideológiának is meg kell újulnia. Ami a tulajdonviszonyok meghatározását illeti, a vitát egyetlen mondatban így lehetne összefoglalni: a tulajdonviszonyok meghatározzák a társadalom lényegét, ezért a jelenlegi viszonyokra pontosabb fogalmazás szükségeltetik. A közös gazdaságban az anyagi érdekeltség növelése jelentős előrelépéssel járt. Az átalányelszámolású rendszer a téesztagokat, alkalmazottakat jobb, magasabb teljesítményekre ösztönzi. Ez erősíti a közös, a szövetkezeti tulajdont. Aktívaértekezleten vitatták meg a Politikai Bizottság téziseit a közös gazdaságok kommunistái. Az első kérdést ekképpen fogalmazták: „Merre haladunk?” A szocializmus építése kezdeti időszakának több vonatkozásban is továbbélő ideológiai torzulásai, a korábbi gyakorlat ellentmondásai, és a mai társadalmi-gazdasági helyzet új vonásai láthatóvá tették az elméleti tevékenység hiányosságait. Az ideológia elmaradt a gyakorlattól, illetve a fejlődés új jelenségeinek elméleti feldolgozása késett, vagy éppen tévesnek bizonyult. Ez természetesen megnehezíti társadalmi elfogadtatásukat, lassítja a teendők meghatározását, a cselekvést. Nyilvánvaló, hogy a szocializmusról alkotott korábbi nézeteinket meg kell tisztítani a leegyszerűsítésektől, a spekulatív modellektől, a dogmáktól. Illúzió volt feltételezni, hogy az állam mindenkiről egyformán tud gondoskodni, s ebben jelenik meg a társadalom egyenlősége. A helyes értelmezéshez vissza kell nyúlni a marxizmus—leni- nizmus alapgondolataihoz, de egyben alaposan elemezni kell a szocializmus jelenét. A szocializmus építésének soron lévő feladataira nincsenek kész megoldások, ezeket a társadalomnak a jelenből kell meghatároznia, s még akkor sem biztos, hogy a döntés nem vet fel újabb ellentmondásokat. Az út járhatónak mutatkozik — fogalmazódott meg —, csak induljunk el rajta, s legyünk következetesek. Gémes Gábor Tóparti fények Partra húzott vízibicikli, céltábla a falon. Mintha az előbb hagyták volna abba a strandolok a játékot. De hiába keresnénk őket. Kihalt a Vadkerti-tó környéke. Üresen árválkodik a játszótér, bedeszkázták a bódék ablakait. Tél közepén járunk. Ilyenkor mintha elfelejtenénk, hogy létezik a tó, éli a maga életét. Pedig érdemes bóklászni egy kicsit a parton, figyelni az álomba süppedt tájat, a fények játékát a kopár faágak között, a deszkafalon. A felhők mögül előmerészkedő nap — ha csak percekre is — már a tavaszt idézi... (Straszer András felvételei) Magyarországon a legfrissebb jelentések szerint AIDS-vírussal 148 ember fertőződött meg, közülük nyolcán a kialakult betegség stádiumában vannak, s hárman meghaltak a betegség következtében. Mivel az AIDS még gyógyíthatatlan betegség, s megelőzésének egyetlen segitő eszköze a felvilágosítás, ezért a Magyar Hírlap rendszeres információs szolgálatot indít az AIDS-szel kapcsolatosan, a közérdeklődésre számot tartó eseményekről, tudnivalókról. Egyúttal lehetőséget kíván nyújtani az olvasóknak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel, s ezekre az információs szolgálat rendszeresen válaszol. Mint ismeretes, tavaly novemberben Magyar AIDS-alapítvány néven társadalmi alapítvány jött létre e betegség hazai elterjedésének megelőzésére. Az alapítvány vagyona a vállalatok és a magán- személyek adományai révén az első két hónapban 2 millió forint fölé emelkedett. Korunk pestise, az AIDS, amely 9 hónaponként megduplázza áldozatainak számát, leginkább a homoszexuálisokat, a prostituáltakat és a kábítószer-élvezőket veszélyezteti. De veszélyben vannak a fiatalok is. Az alapítvány főleg e négy csoport körében kíván felvilágosító munkát végezni. Az Állami Biztosító támogatásával elkészült mintegy 50 ezer példányban az a felvilágosító anyag, amely a rizikócsoportok tagjaihoz szól. A rádió Napközben című műsora az alapítvánnyal együttműködve rövidesen foglalkozni kezd az AIDS megelőzését szolgáló témákkal. Az alapítvány vagyonából támogatják egy AIDS tárgyú film elkészítését is. A közeli napokban az AIDS veszélyére figyelmeztető matricákat hoznak forgalomba. Ezek terjesztését a Főtaxi gépkocsivezetői vállalták. Előkészületben van a fiatalok számára több akció is, például olyan osztályfőnöki óra kidolgozására indítanak pályázatot, amely a leghatékonyabban figyelmezteti a fiatalokat erre a betegségre. Sportolni fogok Valamelyik nap a lépcsőn felfelé haladva hirtelen szúró fájdalmat éreztem a szivem táján. Annyira megijedtem, hogy kivert a veríték. Még ott a lépcsőház- bán megfogadtam: ezután sokkal jobban vigyázok az egészségemre. Rendszeresen sportolnifogok. Nagyobb gondotfordítok a táplálkozásra, kevesebb húst és kenyeret eszem. (Attól tartok, ez minden különfogadalom nélkül is így lesz!) Elhatározásomat akkor sem változtattam meg, amikor kiderült: a fájdalmat a zakóm válltömésébenfelejtett gombostű okozta . .. Sokat töprengtem, milyen sportágat válasszak? A szakemberek szerint legjobb a kocogással kezdeni. Ezért gyakran fogok kocogni... a zálogházba, azután, ha megedződöm majd futok ... a pénzem után, és a hitelezőim elől. A tájékozódási futáshoz vagy a természetjáráshoz remek terepet biztosít bármelyik lakótelep. Az úszás ugyancsak nagyon egészséges, de fontos a fokozatosság. Először csak lubickolok, úszkálok... az adósságokban, később megpróbálok úszni... az árral szemben. ( Csak el ne sodorjon!) A súlyemelésben viszont már van gyakorlatom, mivel a családom egyre nagyobb terhet rak rám. Birkózhatok is ... a gondokkal és problémákkal. Remélem, nem kerülök kétvállra! Szép a torna. Főleg a hónap vége felé tornáztathatom az agyamat a kosztpénz előteremtésére... A pedálozási (munkahelyen) nem nekem találták ki, ezért kerékpározni nem akarok, már csak azért sem, mert a tárolóban lelopták a biciklim egyik kerekét. Szívesen vitorláznék, de előbb kitapasztalom, merrőlfúj a szél. (Manapság ez nem éppen könnyű!) A vívástól a főnökeim vették el a kedvemet, akikkel állandóan szélmalomharcot vivők. A küzdősportokkal (cselgáncs, karate) már megismerkedhettem tavaly a boltokban a nagy felvásárlási láz idején ... Még nem döntöttem el, hogy a sok sportág közül melyiket próbálom ki, de úgy érzem, máris izomlázam van ... ' _______
