Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-24 / 46. szám
1988. február 24. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ EMBER TERVEZ, AZ IDŐJÁRÁS VÉGEZ? Szanálás után két évvel asE,“ a bajai tsz-ben Nehéz megfelelni a követelményeknek Az utóbbi egy-két évben több olyan mezőgazdasági üzem került pénzügyileg kritikus helyzetbe, amely kizárólag, vagy főleg csak alaptevékenységet folytat. Közéjük tartozik a Bajai Augusztus 20. Tsz is. Sorsdöntő kérdés volt számára, milyen eredményekkel zárja az 1986-os és az 1987-es gazdasági évet. A közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűlésük látszólag semmiben sem különbözött a megszokottól. A tagok elfogadták elnökük beszámolóját az elmúlt évben végzett munkáról. Mivel a vezetőség mandátuma lejárt, választásra is sor került: Sztrikinácz Sándor elnöknek ismét bizalmat szavaztak. Egyetértettek abban is, hogy gazdálkodásukban — az elnök szavait idézve — a „megkezdett úton kell továbbhaladniok.” Csak a szövetkezeti gazdák tudták, hogy az igenlés, egyetértés ezúttal mennyire mélyen érintette érzelmileg személy szerint vala- mennyiüket. Károk sorozatban Miért került a szövetkezet kritikus helyzetbe, hogyan sikerült kilábalniok? Erről beszélgettünk Sztrikinácz Sándor elnökkel és Homonnay Lászlóval, a szövetkezet párttitkárával. — A homoktól kezdve a jó kötött talajig a szik kivételével mindenféle minőségű föld előfordul azon a 4200 hektáron, amelyen gazdálkodunk — mondta az elnök. — Azonban nem a földjeink heterogén volta az egyedüli oka gondjainknak. Emlékezhetünk mi jobb időszakra is: az 1977. évi eredményeinkért megkaptuk a Kiváló Szövetkezet cimet. Az idő tájban 80 tonna kukoricát takarítottunk be hektáronként; ez a hozam azóta sem ismétlődött meg. Jöttek viszont a bajok zsinórban. Ezek közül az 1983. évi jégverés alapjaiban érintette a gazdálkodásunkat. Mégis, ezt a 17 millió forintos jégkárt még kihevertük volna, ám a következő esztendőben el is fagyott a jelentős mértékű jégkárt szenvedett új telepítésű szőlőültetvényünk. Abban az évben újabb jégverés érte vidékünket. S mintha mindez nem lett volna elég, 1985- ben, 1986-ban a 240 hektár szőlőből 141 hektár teljesen elfagyott. A természet befejezte „művét”. — Nemcsak a bevételkiesés volt számottevő a sorozatos természeti csapások miatt. A kár helyrehozatala, legfőképpen a még megmaradt, de tönkrement, csaknem 99 hektáros szőlő élet- rek^ltése, gondozása nagyon sokba került. Költségeinket az áremelkedések, a fokozódó közterhek is növelték, míg a mezőgazdasági termékek piaci pozíciója romlott. A szövetkezet tartalékai elfogytak, 1986-ban a tsz-t szanálni kellett. Ennek feltétele volt, hogy 1986- ban és 87-ben nyereséggel zárjuk az évet. Segít a vállalkozói forma — Hogyan védheti ki a szélsőséges időjárás következményeit a mezőgazda- sági üzem? — A melléküzemágak biztonságossá tehetik a gazdálkodást. — Mi tartja vissza ilyenek létesítésétől szövetkezetüket? — A munkaerőhiány. Városban vagyunk, körülvéve jól fizető ipari üzemekkel. Igaz, hogy az utóbbi két évben 15 százalékkal növekedett szövetkezetünkben az átlagbér, elérte a 70 ezer forintot, de ezzel még mindig a gyengén fizető munkaadók közé tartozunk. Újabb segédüzemágak honosítására emiatt egyelőre nem gondolhatunk, a meglévő termelését növeltük, növeljük, a jövőben is. Az építőipari, az üvegező, a szállítási részlegünkét, a teherautó-, az erő- és munkagépjavító műhelyünkét. — Az alapvető feladatunk természetesen a mezőgazdasági termelés: végsősoron itt minden ennek a fejlesztése • Biztos bevételt, nyereséget hoz a szövetkezet üvegező részlege. A helyi épületasztalos-ipari vállalattal működnek együtt. érdekében történik. A növénytermesztésünkben, állattenyésztésünkben is megváltoztattuk az arányokat, a szerkezetet: Egyik legfőbb törekvésünk, hogy minél több nagy nyereségtartalmú áruféleséget, nevezetesen különböző vetőmagvakat állítsunk elő. A búza, kukorica, napraforgó, fűszerpaprika mellett az idén már szóját is termesztünk. A megmaradt, mintegy 99 hektáros, korszerű szőlőültetvényünkből amennyit csak tudunk, részesművelésbe adunk. Rohamosan fogy a kézi munkaerő, ebben az ágazatban öt évvel ezelőtt még százan dolgoztak, most huszonötén. Nem lépnek fiatalok a nyugdíjba vonulók helyébe. Részesművelésbe adjuk a gyümölcsültetvényünket is. 1986-ban szőlőtermelő szakcsoportot alakítottunk, e vállalkozási formára alapozhatjuk továbbra is a termelés növelését. Az idén 44 hektár szőlő telepítésébe kezdtünk ... — De hiszen most volt róla szó, hogy nincs elég munkaerő! — A szakcsoport tagjai nem csak tsz-tagok lehetnek. Másrészt: vannak a tsz-nek olyan tagjai — főként asszonyok —, akiknek nem tudunk folyamatosan munkát adni. Nekik nagyon jól jön ez a vállalkozás. A telepítés költségeinek egy részét állja az állam, a többit a szakcsoport. Ehhez a tagok hitelt vehetnek föl a helyi takarékszövetkezettől. — Szövetkezetük hol találja meg ebben az érdekeltségét? — A földbérleti díj hektáronként hatezer forint (tsz-tagnak kevesebb). Ezeken a területeken a búza nem hoz annyi bevételt. Ugyanakkor a gépi munkákat igény szerint mi végezzük el: a gépi kapacitás jobb kihasználása önmagában is hasznos, de a szolgáltatáson is marad némi nyereség. Fajtaváltás után —- A szanálási támogatás egy részét a sertéstelepünk rekonstrukciójára fordítottuk — folytatta az elnök. - Egyúttal sort kerítettünk a fajtaváltásra, a vegyes fehéreket Kahibra cseréltük. A múlt év második felétől már meg is mutatkozott törekvésünk eredménye. Míg korábban az értékesített sertések 30-40, most 80 százaléka minősül első- és másodosztályúnak. E tevékenységünk nyereségéhez megteremtettük a feltételeket. Tejtermelő tehenészetünk sok éven keresztül veszteséget hozott. Egyelőre nem tudunk tőle megszabadulni, a szanálási feltételek ezt nem engedik. Növendékmarha-tartás- sal igyekszünk javítani az ágazat gazdálkodását, de sajnos, a veszteséget nem tudtuk egészen megszüntetni. — Végül is milyen eredményekkel zárták a szanálás utáni két esztendőt? — Az 1986-ost 812 ezer, a tavalyit 1,7 millió forint-nyereséggel. A tervezett 157 millió forintos árbevétel helyett 188 millió forintot értünk el a múlt évben. De meg kell mondani — tette hozzá a párttitkár —, hogy tagjaink, dolgozóink áldozatvállalása nélkül a tavalyi gazdasági mérlegünk a veszteség oldalára billent volna. Szövetkezetünk a hozzáadott érték bérezési rendszert választotta korábban. Mivel a szőlőfagykár miatt nyereségünk elmaradt a tervezettől — kevesebb lett a hozzáadott érték. Ha teljes bért fizettünk volna az év utolsó hónapjában is, a (bér)adó elvitte volna a nyereségünket. Oda kellett állnunk az emberek elé, elmondani nekik, hogy miről van szó. Megértették. December közepétől kétszáz embernek nem tudtunk munkát adni. A szövetkezet vezetői a munkabérük 10 százalékáról, az adminisztrátorok fizetésük öt százalékáról mondtak le, a műhelyben naponta egy órával kevesebbet dolgoztak. Traktorosaink decemberben elvégezték ugyan a szükséges talajmunkákat—*, arra számítva, hogy később hideg lesz —, de nem kértek érte bért, a ráfordított időt januárban lecsúsztatták. így kerültük el a bajt, ami a keményen végigdolgozott év utolján fenyegetett bennünket. — És most hogyan tovább? :— A termelésben, gazdálkodásban a két évvel ezelőtt választott úton kgll tovább mennünk, egyre javuló minőséget elérve. Almási Márta FELHÍVÁS VETÉLKEDŐRE Kreativitás, innováció, iparjogvédelem, újítómozgalom Az Országos Találmányi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a KISZ KB, a MTESZ, a minisztériumok, (országos hatáskörű szervek), szövetkezeti érdekképviseleti szervek és szakszervezetek megyei tanácsai támogatásával Országos Mű- szaki-Iparjogvédelmi Vetélkedő címmel országos versenyt hirdet. A vetélkedő célja a műszaki-szellemi alkotómunka^ kibontakoztatásának elősegítése, az alkotó erőfeszítéseknek a legfontosabb feladatokra való összpontosítása, az alkotó kedv fellendítése, az újítások, találmányok megvalósításának, hasznosításának ösztönzése, mindezekkel a gazdasági hatékonyság növelése. A vetélkedőn való részvétel feltételei: A versenyzőket a gazdálkodó szervezetek nevezik, azon munkatársak közül, akiket a kiírás alapján alkalmasnak ítélnek a versenyben való részvételre. A nevezés négy kategóriában lehetséges. I. kafegória: Kreativitás. A versenyzők konkrét műszaki alkotási feladatokat kapnak, amelyek a műszaki szakemberek számára azonosan értelmezhetők. II. kategória: Innováció. A versenyzők a műszaki megoldások gyakorlati hasznositásával kapcsolatos innovációs feladatot kapnak. III. kategória: iparjogvédelem. A versenyzők konkrét iparjogvédelmi ismeretekről, azok alkalmazási készségéről adnak számot. IV. kategória: Újítómozgalom. A versenyzők az újítási, találmányi tevékenység mozgalmi ismeretanyagából adnak szamot. A nevezés rendje: A versenyben résztvenni kívánó szakembert munkáltatója nevezi, nevezési lapon, melyen a következő adatokat kell közölni: a munkáltató megnevezése, a versenyző neve, kora, beosztása, iskolai végzettsége, személyi száma, a versenykategória, amelyben indul. Nevezési díj személyenként és kategóriánként: 700 forint. Egy személyt csak egy kategóriában lehet nevezni. A jelentkezési határidőt — tekintettel az érdeklődésre — módosították. Az új nevezési határidő 1988. március 31. A nevezési lapok a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsánál vehetők át, és oda is kell 2 példányban beküldeni a nevezési díj egyidejű befizetése mellett. A megyei elődöntőre az év második felében, várhatóan szeptemberben kerül sor. MUNKÁSOK ÉS MÉRNÖKÖK 3. Együtt sírnak és nevetnek A december 21-e óta eltelt időben több kérdés fogalmazódott meg a műszakiak fizetésének emelésével kapcsolatban. Ezek közül néhány: A műszaki felsőoktatásban dolgozók részesülnek- e a központi bértámogatásból? Mely gazdasági egységeket tekinti a kormányzat „a műszaki értelmiségieket magas arányban foglalkoztató állami intézménytípusoknak”? Alapítottak-e magasszintű (minisztertanácsi vagy elnöki tanácsi) kitüntetéseket a mérnökök erkölcsi elismerésére? Aki — finoman szólva — évet ismételt az egyetemen, annak a duplázott év is beszámít a munkaviszonyba? Harminc fős műszaki létszámnál kiadható-e két alkotói dij? (Természetesen, de csak egynek jár közülük adókedvezmény!) Aki 1987. december 31-ével ment nyugdíjba, és műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, annak be- számitják-e a munkaviszonyba a tanulmányi éveket? Mennyit keressen a professzor? Bizonyára a kérdések még gyarapít- hatók, de lássunk a válaszok közül néhányat. Az ez év július elsejétől előirányzott központi béremelés elsősorban a vállalatoknál, szövetkezeteknél,, tervező- és kutatóintézeteknél dolgozó, műszaki értelmiségi kört érinti. Elvileg nincs kizárva ebből a műszaki felsőoktatás. Az idén 150 millió forint, és a következő két esztendőben 300— 300 millió forintos bértámogatás áll erre a célra rendelkezésre. „Ha a pedagógusok bérét emelik, akkor műszaki értelmiségnek számítunk, ha a műszakiak bérét emelik, akkpr pedagógusként kezelnek bennünket” — hallottam én is a minap a BME-n oktató docens barátomtól. Valóban anyagi ellehetetlenülés előtt áll a műszaki felsőoktatás. A MTESZ mindent elkövet azért, hogy a központi bérpolitikai intézkedések kiterjedjenek a műszaki felsőoktatási — Az általános iskolát Félegyházán vg^eztem el —- mondta Kormányos Imre, az volt az elhatározott szándékom, hogy technikumban tanulok tovább. Ezért a nyolcadik osztály elvégzése után egy évre — akkor ez vo.lt az előírás:— gyakorlatra mentem az Április 4. Gépipari Művek jogelődjéhez. A gyárban a KISZ alapító tagja lettem. Közben romlott a család anyagi helyzete, s a technikum helyett Budapestre mentem ipari tanulónak. Nem véletlenül kerültem a vasúthoz, a véremben volt, mindig is vonzott, ezért a távközlési és biztosító berendezési műszerész szakmát tanultam ki. Az sem volt véletlen, hogy Kormányos Imre az iparitanuló-intézetben KISZ-titkár és iljúgárdista volt, mert nemcsak a vasút, hanemha politika is vonzotta. A szakma megszerzése után haza „igyekezett”. Kiskunfélegyházán a vasútállomásra került műszerésznek. S miután még ipari tanuló korában elkezdte a gimnáziumot, mert nem nyugodott bele, hogy nem tanulhat tovább, a szakmunkásvizsga után megszerezte az érettségi bizonyítványt. Jóformán meg sem melegedett új munkahelyén, amikor sorkatonai szolgálatra hívták be. A két nem könnyű év után megnyugodhatott, hozzákezdhetett volna a családalapításhoz ...- Nem sok ideig dolgozhattam, mert javasoltak a MÁV műszaki tiszti iskolájára. Vállaltam, mert lehetőségem kínálkozott arra, hogy gyarapítsam tudásomat. A két év tanulmányi idő alatt nem hagytam abba a mozgalmi munkát, az iskolán KISZ-titkárnak választottak meg. A két év úgy elröppent felettem, mint a vonatfütty, s már Kecskeméten dolgoztam, amikor 1965: ben megnősültem. A feleségem nem vasutas, jogász, s két gyermekünk van, egy 18 éves és egy 17 éves fiunk. Kecskeméten 1968-ban léptem be a Magyar Szocialista Munkáspártba. Nemsokára kineveztek vonalellenőrnek. Később itt, Kiskunfélegyházán művezetői beosztást kaptam; megkezdődött az állomás átépítésé. Az átépítést nem ok nélkül említette, ugyanis nagy a felelőssége, mert hozzátartozik Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kistelek, Alpár, Gátér vasúti távközlésének minden berendezése, telefonja, telexe, vonalhálózata. S mert a vasútállomást korszerűsítik, a távközlés modernizálására is sor kerül. Mégis erről esett köztünk a legkevesebb szó, ugyanis Kormányos Imre két ciklus óta tagja a városi párt-végrehajtóbizottságnak és a pártbizottságnak. Hogyan tudom hasznosítani a választott funkciót? — kérdezeti vissza kissé elgondolkodva. — Őszintén szólva, amikor az első vb-ülésre mentem,' alaposan meghatódtam, izgultam is egy kissé. Nem féltem, de felmértem, nem lesz könnyű felnőni a többi jól tájékozott, politikailag felvértezett, rutinos vb-tag mellé, de nagyon igyekeztem. Egy-egy testületi ülésen átfogó információkat kaptam, s így szélesedett látóköröm. Itt tanultam meg igazán értelmezni az állásfoglalásokat, a hatáintézményekre. Abban bízom, mielőbb olyan helyzetben leszünk, hogy egy egyetemi tanár fizetése négyszer- ötször, vagy akár tízszer is nagyobb lesz. mint az alacsonyan képzett munkaerő havi keresete. A műszakiak átlagos részarányát kiindulásképpen 20 százalékban állapi- ' tották meg az ÁBMH illetékesei. Ez egy tapasztalati szám, amelyből kiindulva az év első felében — a minisztériumok bevonásával — vizsgálatokat végeztek. Ettől a számtól akár lefelé, akár felfelé is eltérhetnek. A peremfeltételek tulajdonképpen adottak. A központilag szétosztható pénz, mint említettem, ez évben 150 millió forint. Ebből kell 10—12 ezer műszakit érintő, érezhető, az átlagos bérnövekedési dinamikát jóval meghaladó béremelést végrehajtani. Új kitüntetések Ez a körülmény befolyásolhatja tehát a 20 százalékos átlagos műszaki értelmiségi részarányt. Ha ez túl tnagas - amit nem tartok valószínűnek —, akkor bővül az érintett vállalati, intézeti kör. A felméréshez az országos irányítószervek hozzákezdtek. Érdemes azonban minden szóba jöhető helyen vállalati számításokat is végezni. Az ágazati szakszervezeti információs utakat felhasználva, célszerű berendezkedni a párbeszédre, az érdekegyeztetésre, a minisztérium, illetve az ÁBMH illetékeseivel. A kormány elé benyújtott előterjesztés nem tartalmazott magasszintü kitüntetések alapítására vonatkozó javaslatokat. Miért nem? Az okok között kettőt én magam személyesen is átéltem. Az elmúlt közel tíz esztendőben más szervezetekkel közösen, említhetném például a Vasasszakszervezetet többször is indítványoztuk a Magyar Népköztársaság Kiváló Mérnöke, illetve Érdemes Mérnöke, valamint a Kossuth-díjjal azonos erkölcsi értékű kitüntető címek alapítását: Ezt minden rozatokat. Tulajdonképpen kettős a feladatom: a magasabb pártfórumoknál szerzett információkat tovább adni, a tapasztalatokról beszámolni, illetve az alapszervezetnél meglévő gondokról, problémákról tájékoztatni. Mindkét lehetőséggel élek, „fenn” és „lenn” is odafigyelek. A magasabb pártfórumon kardoskodtam a városi csatorna- építés és az E5-ÖS út elterelése mellett. Sok emberrel beszélek, eleget teszek a rrleghívásoknak, így sok ismeretet szerzek a város üzemeiről, intézményeiről. Ennek birtokában sok dolgot a helyére lehet tenni, könnyebb eligazodni, s érvelni. Mindig szívesen vállalkozom arra, hogy az alapszervezetnél várospolitikai kérdésekről szóljak, vagy egy-egy határozatot, állásfoglalást megmagyarázzak . Az biztos, hogy a pártmunkához idő kell, főleg Kormányos Imre esetében. Ő ugyanis szeret alaposan felkészülni még egy beszélgetésre is. alkalommal elutasították, mondván, hogy elegendő kitüntetésünk van, amiből a műszaki értelmiség is részesíthető. A másik ok az volt, hogy a kitüntetés alapításában érdekelt állami és társadalmi szervezetek nem tudtak megegyezni a műszaki értelmiségnek adható kitüntetések elnevezésében, illetve az adományozás feltételeiben. A tudás ázsiója Az. a mérnök, aki a múlt év végén ment nyugdíjba, még nem számíthatja be a szolgálati éveibe a felsőfokú tanulmányainak idejét. Csak azokra vonatkozik ez a rendelkezés, akik 1988. január 1-je után (mentek) mennek nyugdíjba, mivel az erről szóló jogszabálymódosítás ez év január 1 -jén lépett életbe. A szolgálati időbe az egyetemen vagy a főiskolán megismételt évek száma természetesen nem számít bele. Szolgálati időnek számít ugyanis a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez az igény elbírálásakor szükséges idő. Ezek tehát azok a kedvező hullámok, amelyek elősegíthetik a komphajó manőverezését. Remélhető, hogy az irányváltás a műszaki értelmiség teljesítményét is kedvezően befolyásolja. Még inkább bízunk abban, hogy közvéleményünk körében nő a tudás ázsiója, a szellemi munka rangja, s közgondolkodásunk elfogadja, belátja: csupán így lehet esélyünk a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának teljesítésére. Az életszínvonal további csökkenésének megakadályozására, a jelenlegi folyamat megfordítására. A munkás és a mérnök csak együtt boldogulhat ebben az országban. dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese A pártmunka sok szabadidőmet veszi el, de nem tudok senkinek nemet mondani, ezért választottak meg szülői munkaközösségi elnöknek, szakszervezeti propagandistának. Kétségtelen, sokat vállaltam, de ma, amikor már- ntár becsületet kell szerezni a társadalmi megbízatások teljesítésének, elismerésének, minden kommunistának kötelessége ebben élenjárni. Tudom, nagy szavak ezek, de rögtön reálisak lesznek, mihelyt megtöltjük tartalom^ mil* ' Gémes Gábor vt* «1# «vU *1# vú *1/ vja» ^ ^ ^ ^ * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * TOTÓZIK? JÓ, HA TUDJA, KOLLEKTÍV SZEL VÉNYEIT minden pénteken 15.30 óráig már a széchenyivárosi (Széchenyi sétány 5.) és a petőfivárosi (Szellő u. 1. — a Hullám vendéglő mögött) bankfiókjaink is átveszik Adjon esélyt a szerencséjének — TOTÓZZON! 417 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ❖ ' * A bakter unokája Igazi vasutasdinasztiából származik Kormányos Imre MÁV-főintéző, a kiskunfélegyházi vasútállomás távközlési művezetője. Nagyapja — a köznyelv így ismeri ezt a beosztást — bakter volt, a 73-as őrházban teljesített szolgálatot. Édesapja is a vasútnál maradt, először váltókezelő, majd a kiskunhalas melletti Tajón állomásvezető volt. Később a család Kiskunfélegyházán telepedett le. • Készcsművelésbc adták gyümöl- •sösüket is. Az egyéni érdekeltség ösz- :önzi a tsz tagjait.
