Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

1988. február 19. • PETŐFI NÉPE • 3 • A tiszaal- pári gyerekek régi álma vált valóra: tavaly november 7-én felavatták a tornacsarno­kot. A TISZAALPÁRI FALUGYŰLÉSEN HALLOTTUK Kutat fúrnak, nem lesz vízhiány Aki elveszíti városi munkahelyét, fogadják a község üzemei Gyarapodik a lakóhelyünk, a városi színvonal felé közelítenek a/ életkörülmények — így összegez­hették a hallotta­kat azok a tiszaal- pári lakosok, akik a hét elején elmen­tek a művelődési házban megtar­tott — központi — falugyűlésre Ezt a fórumot egybekötötték a kiskunfélegyházi Integrál Áfész részközgyűlésé­vel, amit egyesek kifogásoltak. Egyet lehetne ve­lük érteni, ha a szövetkezeti be­számoló tartalma miatt méltatlan­kodtak volna, ugyanis abban mindenről szó volt, ami az áfészt általában jellemzi, de a helyi üzleteinek és tagjainak a munkájáról egy árva szó sem esett. Pedig a helybelieket ezek érté­kelése érdekelte volna leginkább. (Bár itt felvetődik: ha érdekelte volna, miért nem kérdezték meg Martos Gyula elnö­köt?) Egyébként a kettős napirendű ta­nácskozás formája — véleményem sze­rint —- nem ment a tartalom rovására. Novák Lajos, a nagyközség tanácsel­nöke az ősi Tisza menti település múlt évi fejlődéséről szólva—érthetően—az eredményekre helyezte a hangsúlyt. Nem hallgatva el persze azt sem, hogy nehéz esztendő volt az 1987-es, s még jobban próbára teszi az egyént és a kö­zösséget az idei év. Valamennyi helyi ipari üzem megvalósította tervét, együt­tesen elérték tavaly a 300 millió forintos termelési értéket. Kiemelkedett az MMG Automatika Művek gyára, amely a 75 milliós tervét 122 millióra túl­teljesítette. A Bácsépszer Vállalat laka­tosüzeme az 55 milliós árbevétel mellett 8 millió nyereséget könyvelhetett el, ami igen gazdaságos munkavégzésről tanús­kodik. A Kiskun Cipőgyár fiatal helyi üzeme azzal dicsekedhet, hogy az ameri­kai exporthoz szállított cipők felsőrészét reklamációmentesen készítették a múlt évben. A tsz-ek közül a Tiszatáj 4,5 milli­ós nyereséggel, a Búzakalász 5,2 milliós veszteséggel zárta az évet; az utóbbit a természeti csapások vitték „padlóra”. A gazdasági beszámoló korántsem volt érdektelen, hiszen a lakosság döntő része otthon keresi a kenyerét. A telepü­lés fejlesztéséről elmondta a tanácsel­nök : tavaly tizenkét utcába vezették be a földgázt, s így már a népesség 80—90 százaléka élhet a gázfűtés lehetőségével. Befejeződött az általános iskola bővíté­se, felavatták a sportcsarnokot. Tovább korszerűsödött — 20 ezer négyzetméter szilárd burkolattal—az úthálózat. A la­kásépítéshez bőséges a telekkínálat, ta­valy 92-t adott el a tanács, közműve- sítve. Folytatódott a tanyák villamosí­tása, vasbeton hidat építettek a Holt- Tiszán, ami sokat segít a gazdaságok­nak a réti területek művelésénél. A településfejlesztési hozzájárulást — 1 millió 194 ezer forintot fizettek be, 162 ezer forintot egyéni kérelmek alap­ján elengedtek — az iskolaépítés befeje­zésére fordították, a tervnek megfelelő­en. Az elvégzett társadalmi munka értéke csaknem 49 millió forint volt Tiszaalpá- ron 1987-ben. Ebben az évben a településfejlesztési hozzájárulást az ivóvízbázis növelésére használják fel — a korábbi elképzelés­nek megfelelően. A tanács az utóbbi évek nyári vízhiányának kiküszöbölésé­re felvette a kapcsolatot a Tiszakécské- től Alpárig terjedő regionális vízellátó NYÍLT VITA, FELELŐSSÉGTELJES HOZZÁSZÓLÁSOK Eszmecsere a párt vezető szerepéről • A Kiskun Cipőgyár üze­mében ameri­kai exporthoz készítik a fel­sőrészeket. • Egyházi kezelésben van ugyan a zárda melletti szeretetotthon, de sorsa nem közömbös a község számára, hiszen lakói között most is van már négy helybeli idős ember, a folyamatban lévő ezer négyzetméteres bővítés után pedig még nagyobbak lesznek a lehetőségek. Tavaly elkészült az odáig vezető szilárd burkolatú út. (Tóth Sándor felvételei) rendszer üzemeltetőjével, az Észak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalattal. Megállapodtak, hogy — közös költség- viselés mellett—a rendszer alsó végénél, a tiszaújfalui sportpálya mellett kutat fúratnak, amelynek vizét betáplálják majd a rendszerbe. Ez a kút legkésőbb júliusban már vizet ad, így remélhető, hogy a kánikula idején nem lesz Alpáron vízhiány. Az árpádtelepi, használaton kívüli is­kolában vegyesboltot és presszót alakít ki az Integrál Áfész, a községi mozi he­lyén — az a művelődési házba költözött —vas-műszaki és mezőgazdasági boltot nyitnak, ahol például kisgépek is kapha­tók lesznek—hangzott el a többi közt a tanácselnök beszámolójában. Még egy lényeges dolog: a helység üzemei — a község vezetőivel való egyeztetés alapján — készek arra, hogy az ipar szerkezeti átalakítása kapcsán a környező városokban esetleg munka nélkül maradó bejárókat foglalkoztas­sák. A vitában Balogh Károly felvetette, hogy a beruházásoknál kerülni kell a ha­táridőcsúszást (ez az iskolánál fordult elő). Pesír Miklós segítséget kért a tsz- eknek. Bugyi Mihályné szeretné, ha a 70 éven felülieknek nem kellene tehót fizet­ni. (Tavaly 250 személyt mentesítettek megfelelő indok alapján.) Kis Zakarné a fejlődés feletti örömének adott hangot. Bánfalvi Antalné itt tudta meg, hogy az útépítő társulások—ő is tagja az egyik­nek — részletekben is beszedhetik a pénzt. A. Tóth Sándor A pártalapszervezetek legtöbbjében pártcsoport-értekezleteken mondanak véleményt a kommunisták a párt veze­tő szerepéről és a politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztéséről szóló té­zisekről. Köztudott, hogy ezeket az irányelveket az MSZMP KB munkabi­zottsága dolgozta ki, s a Politikai Bi­zottság úgy döntött, hogy a tervezetet a párton belül vitára kell bocsátani. Az alapszervezeteknél e párbeszédet az őszinteség, a konstruktív kritika, az al­kotó szellem jellemezte, s régen nem látott pezsgést teremtett. KECSKEMÉT, MSZBT TERMELŐSZÖVETKEZET: Az őszinteség legyen kötelesség Kecskeméten a Magyar—Szovjet Barátság Téeszben pártcsoport-érte- kezleten vitatták meg a dokumentu­mot. A kommunisták arról szóltak, hogy korábban az életszínvonal emel­kedéséről beszéltünk. Újra, a realitá­soknak megfelelően kell alakítani, ma­gyarázni a gazdaságpolitikát, ebben a párt vezető szerepét. Azt szorgalmaz­ták: a párt mások helyett ne vegyen részt az operatív döntésekben, ugyan­akkor ne lehessen tologatni sem a poli­tikai, sem a gazdasági felelősséget. Ne legyen arra sem lehetőség, hogy egy- egy ember kellő előkészítés nélkül olyan döntést hózhasson, amely meg­változtathatja az ágazati érdekeket. A pártmunkában — húzták alá a közös gazdaság kommunistái — az őszinteség ne csak jog legyen, hanem követelmény, kötelesség is, amihez a nevelés, a példamutatás elengedhetet­len. Nagyon fontosnak tartják a gyors információáramlást, s azt, hogy legyen egyértelmű: a párt mit támogat, miért küzd, mihez kell politikai állásfoglalás. Az MSZMP kormányzó párt — mond­ták —, amelyet a nép ellenőriz, tehát kritikusabbnak kell lennie önmagával szemben. Vissza kell állítani a kritika, önkritika jól bevált módszerét. Az is jó lenne, ha mindenki megvizsgálná saját tevékenységét, levonná a következteté­seket, s akkor nem kellene le- vagy fel­felé mutogatni. Azt is hangsúlyozták, hogy a pártépítés nemcsak a tagfelvé­telt, de a kikerülést is jelentheti, vala­mint vonatkozzék mindenkire: a párt­funkciót csak két ciklusban lehessen betölteni. KISKUNHALAS, BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT: A demokratizmus erősítéséért Kiskunhalason a baromfi-feldolgozó vállalatnál a kommunisták pártcso­port-értekezleteken, taggyűléseken vi­tatták meg az irányelveket. Kifogásol­ták a tézisekben megjelenő félmonda­tot: „a szocialista építésnek magasabb szintjére érkeztünk”. Vélekedésük sze­rint ez nem takarja a valóságot. Ugyanakkor aláhúzták: a reformok megvalósításában a párt legyen a kez­deményező, ugyanis az emberek tőle várják, hogy kimunkálja a továbbhala­dás programját, megjelölje a célokat, s a megvalósítását szervezze, ellenőrizze. A pártban, de a társadalom más szférá­iban is — fogalmazták meg — éleseb­ben határolódjék el a felelősség, amit minden körülmények között vállalni kell. Nagy szükség van a párt belső életé­nek megjavítására — fejtették ki —, s ennek érdekében erősíteni kell a politi­záló jelleget, s a párton belüli demokrá­ciát. Olyan légkört kell teremteni az alapszervezetekben és a felsőbb párt­szervekben is, ahol nyíltan el lehet mondani az ellenvéleményt, felvetni a kételyeket. Jobban kell a jövőben az alapszervezetekre támaszkodni, s bizo­nyos kérdéseket az egész párttagsággal megvitatni, mint például a jelenlegi do­kumentumokat. A pártfegyelem min­denki számára legyen kötelező, s az elfogadott határozatokat a párttagok már ne kritizálják. A pártalapszerveze­tek munkáját olyan szintre kell emelni, hogy az összhangban legyen a vállalati szervek önállóságával. HOSSZÚHEGYI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT: Hatékonyabb önellenőrzést! A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát pártcsoport-értekezleteit nagy aktivitás jellemezte. A megújulás szükséges — hangoztatták —, de az idő kevés, késésben vagyunk. Sajnos csök­kent a kommunisták aktivitása és ezzel együtt a párt tekintélye. Az elbizonyta­lanodást az okozza, hogy nincs kellő, meggyőző érv a vitákhoz. Az egyik ér­tekezleten azt fejtegették, hogy szüksé­ges lenne alaposabb helyzetelemzés, s ennek birtokában a vita kiszélesítése. Úgy vélték, a tézisekben sok a korábbi megfogalmazás, amelyek közül sokat nem hajtottunk végre, ezért változtatni kell az ellenőrzésen. Nem lehet csak határozatokat hozni, azt meg kell való­sítani, végrehajtásukért pedig minden kommunista felelős. Kétségtelen — állapították meg —, hogy a párton belül hatékonyabb ellen­őrzési módszert kell kidolgozni. A párttagok politikai felkészítéséért, a pártszerű magatartásért, az önellenőr­zés megvalósításáért, az őszinte légkör kialakításáért még nagyon sok min­dent kell tenni. Ugyanakkor arra is rámutattak: legyen idő a pártban a döntések jobb előkészítésére, az alter­natívák végiggondolására. A pártde­mokrácia érvényesülésében bővíteni szükséges a. választás egyes elemeit, mint például azt, hogy az alapszerveze­tek kapjanak jogot arra: közvetlenül választhassák meg a felsőbb pártszer­vek tagjainak egy részét. A kommunis­ták kapjanak tájékoztatást az őket érintő kérdésekben, joggal várják el a demokratikus döntéshozatalt, a káder­cserék időben való végrehajtását. Mintegy mottóként jelent meg: legyen végre számonkérés is. Gémes Gábor A POLGÁRI ÍTÉLKEZÉS ÚJ FELADATAI Mire készüljön a bíróság és egymillió állampolgár? Napjaink jogszabályáradatát min­denképpen indokolt megfékezni, mivel már a szakemberek is egyre nehezeb­ben igazodnak el a rendeletek és hatá­rozatok sokaságában. Ugyanakkor a technika ugrásszerű fejlődése, a gazda­sági és pénzügyi viszonyok változása miatt a régi szabályokkal sokszor nem lehet rendezni a vitás helyzeteket. Töb­bek között erről beszélt dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a kecskeméti jogásznapon „A polgári . jogalkalmazás időszerű kérdései” című előadásában. Kábeltévé és személyi nyilvántartás Az országban egyre jobban terjed a kábeltelevízió, a nagyközösségi anten­MAGÁNORVOSI JAVASLATRA VAGY BEUTALÓ NÉLKÜL Egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjairól A Minisztertanács rendeletet hozott arról, hogy az állami egészségügyi szolgálat gyógyító-megelőző ellátását kiegészítő, valamint a közegészségügyi és járványügyi szolgálat tevékenységében egyes szolgáltatások térítéskötelesek. Ez a rendelet, csakúgy, mint a volt Egészségügyi Minisztériumnak e Térítési díjakra vonatkozó ármegállapítása január 1-jén lépett életbe. A rendeletet a lakosság körében sokan úgy értelmezték, hogy az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvényben megfogal­mazott „ingyenesség” fogalma változott meg, s a díjak alkalmazása is gondokat okozott — tájékoztatták az MTI munkatársát a Szociális és Egészségügyi Minisz­tériumban. Hangsúlyozták: az egészségügyi ellá­tás továbbra is ingyenes. Csak azokért a szolgáltatásokért kell térítési díjat fi­zetni, amelyeket a magyar állampolgá­rok önszántukból, magánorvosi beuta­lással vagy orvosi beutaló nélkül kíván­nak igénybe venni. így például a rende­let szerint fizetni kell azért, ha valaki külföldön gyógykezelteti magát nem­zetközi egészségügyi, társadalombizto­sítási vagy más biztosítási egyezmény keretén kívül. Itt arról van szó, hogy magyar állampolgárok gyakran és or­vosilag indokolatlanul külföldön, fő­ként nyugati országokban gyógykezel­tetik magukat, s az esetleges operáció, kórházi ellátás, ápolás költségeit eddig túlnyomórészt a minisztérium vállalta át. Ugyanúgy térítésköteles, ha 18 éven felüli férfiak és nők külföldi szanatóri­umban kívánnak pihenni, gyógyulni. A rendelettel az indokolatlan esetek számát kívánják csökkenteni, illetve a cél az, hogyha egy személy — az érvé­nyes egyezményen kívül — mégis kül­földön kívánja magát gyógykezeltetni, akkor vállalja is annak terheit. Térítést kell fizetni akkor is, ha ma­gánszemélyek orvosi beutaló nélkül kí­vánják igénybe venni a hazai szanatóri­umok es egészségügyi intézmények erőnlétjavító szolgáltatásait — ez 310 forintba kerül naponta —, továbbá, ha külföldi munkavállaláshoz, illetve egyéni utazáshoz kérnek egészségügyi véleményt. Gyakorta előfordul az is, hogy a dol­gozók egészségvédelme érdekében elő­irt munkaalkalmassági véleményt a jogszabályban meghatározottnál több­ször kérnek hazai és külföldi munkál­tatók, ezekre a pluszszolgáltatásokra állapítottak meg térítési díjat. Napjainkban sajnos még mindig sok embert szállítanak a detoxikálóba — ezért eddig is fizetni kellett. Ennél is többször előfordul, hogy valaki ittassá­ga miatt megsérül, balesetet szenved. Ilyenkor többnyire kórházba szállítják, s ott az elsősegélynyújtáson, gyógyke­zelésen, ápoláson kívül automatikusan detoxikálják is. Ezentúl a gyógyító in­tézményekben végzett detoxikálásért is fizetni kell, mégpedig ezer forintot. Térítési díjat kérnek továbbá azo­kért a diagnosztikai vizsgálatokért is, amelyeket magánorvosi beutalásra kí­vánnak elvégeztetni az állampolgárok. A közegészségügyi-járványügyi szol­gáltatásban térítésköteles a jogi és ma­gánszemélyek kezdeményezésére vég­zett szakértői vizsgálat és szakvéle­mény, valamint az olyan szolgáltatás, amely nem tartozik az intézmény szo­rosan vett feladatai közé. A térítésekből származó bevétel a vizsgálatokat végző intézményeket ille­ti meg. Az orvosi vizsgálatok díja — a labo­ratóriumi, a röntgen- és más vizsgála­tok, illetve védőoltások nélkül — 350 forint. Ide tartozik az előírtakat meg­haladó munkaalkalmassági, a magán­kezdeményezésű külföldi munkaválla­lási és utazási vizsgálati díj. Ehhez te­hát hozzá kell számítani az esetleges röntgen-, EKG- és laboratóriumi vizs­gálatok díját. A röntgenvizsgálatok dí­ja egyébként esetenként eltérő, a fogá­szati röntgenvizsgálat például 150, a mellkas-átvilágítás 200, az ultrahang- vizsgálat 600, a CT-vizsgálat 3000 fo­rintba kerül. Az EKG 100, a laborató­riumi (elsősorban a vérrel kapcsolatos, illetve a széklet- és mikrobiológiai) vizsgálatok díja ugyancsak 100 forint. Ezek a díjtételek érvényesek a saját el­határozásból, orvosi beutalás nélkül, illetve a magánorvosi beutalásra vég­zendő vizsgálatokra is. A minisztériu­mi ármegállapítás felsorolja más labo-. ratóriumi vizsgálatok díjait is. A díjakról szóló tájékoztatást — az egyes tételeket, a befizetés helyét és módját — minden egészségügyi intéz­ményben jól látható helyen már ki kel­lett függés teni. nák rendszere. Nem árt tudni, hogy ilyen szolgáltatás esetében műsoradón­ként (csatornánként) 2 forintot kell a lakóknak fizetniük, amely összeg a Szerzői Jogvédő Hivatalt illeti meg. A műholdas műsorsugárzás sem elér­hetetlen álom ma már. (Ebben az ügy­ben nem túl régen épp e hasábokon nyilatkozott az IKTV igazgatója.) Ez az adás szintén szerzői jogi problémá­kat vet fel, ami rendezésre szorul. A számítógépes adatnyilvántartás miatt olyan szervek is kérik az állam­polgárok személyi számát, amelyeknek erre nincs joguk. A személyiségi jog védelme biztosítja a személyi szám tit­kosságát, ezért egyértelműen meg kell határozni, hogy kik jogosultak a sze­mélyi szám kérésére. A személyiségi jog megsértése miatt a bírósághoz lehet fordulni. Ha kicsi a lakás A 15-20 éve épült társasházakban az akkori követelményekhez igazodva zö­mében 1,5-2 szobás lakások voltak, amelyek az igényeknek megfeleltek. Időközben felnőttek a gyerekek, és ki­csi lett a lakás, ezért sokan szeretnék otthonukat bővíteni. (Tetőtér-beépítés, toldaléképítés stb.) Ilyenkor összecsap a jogos bővítés igénye és a többi társtu­lajdonos érdeke. Az építkezés követ­keztében ugyanis megváltoznak az ere­deti tulajdoni arányok. Mivel a lakásbővítés meghaladja a rendes gazdálkodás körét, ezért ehhez egyhangú döntés szükséges, vagyis va­lamennyi tulajdonostárs beleegyezése kell az ilyen munka elvégzéséhez. Nem lehet joggal való visszaélésnek minősí­teni, ha valamelyik tulajdonos nem já­rul hozzá az építkezéshez. A birtokvédelem körében a bíróság a környezetvédelmet is biztosíthatja. (Például egy szeszfőzdét azért zártak be, mert szennyezte a környezetét.) A vendéglők nyitvatartási idejét is mó­dosíthatja a bíróság az államigazgatási szerv engedélyétől eltérően akkor, ha az zavarja a szomszédok nyugalmát. Régen lovas kocsik jártak, ma vi­szont egyre terjed a motorizáció. A földtulajdonos vajon köteles-e az út­szolgalomra figyelemmel az átjárást a gépjárművek részére is megengedni? ’ Hivatkozhat-e a környezet szennyezé­sére? Ilyen ügyekben egyeztetni kell va­lamennyi fél érdekét, es csak az összes körülmény után lehet határozni. Ingatlanszerzés és a jövedelemadó A közös tulajdon megszüntetése ese­tében a fizetendő megváltási árat a meg­szüntetéskori érték alapján kell megha­tározni. Az infláció és a perek elhúzódá­sára figyelemmel nagyon lényeges ez a szabály. Ha a közös tulajdon 10 évnél nem régebben megszerzett ingatlanon kerül megszüntetésre, személyi jövede­lemadót kell fizetnie annak a félnek, akinek a részét megváltják. Kérdés, hogy ezt az adót hogyan le­het figyelembe venni a megváltási ár meghatározásánál. Bruttósítják az árat, tehát eleve bekalkulálják az adót is? Esetleg alkalmatlan időre hivatko­zással a tulajdonközösség megszünte­tésének elutasítását kérhetik? Ezekre a kérdésekre a bírói gyakorlatnak kell' majd választ adnia. Részletfizetés ese­tében a pénz értékének változására fi­gyelemmel hátrányos helyzetbe kerül az a fél, aki a megváltási árat csak több év alatt kapja meg. Ezért kizárólag olyan törlesztést engedélyezhet a bíró­ság, ami nem sérti egyik fél méltányos érdekét sem. Sok esetben a szerződés érvénytelen­ségének megállapítására és ennek kö­vetkeztében az eredeti állapot helyreál­lítására kerül sor. Az így visszakapott pénz viszont már nem annyit ér, mint amikor átadásra került. Ezért meg kell találni annak a módját, hogy a lényegé­ben vétlen fél ne kerüljön hátrányo­sabb helyzetbe. A nem vagyoni kártérí­tés, nem jövedelempótló kártérítés, és nem kell személyi jövedelemadót fizetni az így kapott összeg után. * * * A fentebb említett néhány esettel, úgy gondolom, sikerült bemutatni, hogy a megváltozott körülmények és életviszonyok számos új, megoldandó problémát vetettek fel. Nagyon fontos, hogy ezek eldöntéséhez a Legfelsőbb Bíróság, időben megfelelő útmutatást adjon. Évente ugyanis csaknem 1 mil­lió állampolgár kerül kapcsolatba a bí­róságokkal polgári per kapcsán. Nap­jainkban nő az emberek érzékenysége és kritikai szelleme, ezért a társadalmi közérzet és légkör alakításában ko­moly szerepük van a' jogalkalmazó^ szerveknek is. Dr. Varga Miklós megyei bírósági elnökhelyettes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents