Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-19 / 42. szám
T irv T A U A O Előrejelzés az ország területére ma estig: Ismét gyakorta I I ß\ 9 J erősen megnövekszik a felhőzet. Országszerte valószínű csapadék, főként hó, néhol átmenetileg havas eső, záporeső is. Az északi szél gyakorta erős, a Dunántúlon időnként viharos lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 5 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Hazánkba látogat Andrej Gromiko A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására február 23. és 27. között hivatalos, baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. (MTI) XLIII. évf. 42. szám Árüí 1,80 Ft 1988. február 19., péntek Az új politikai gondolkodásmód az. új realitások megértése Gorbacsov beszéde az SZKP KB ülésén A közép- és felsőfokú oktatás átalakításával foglalkozó napirendi pont vitájával folytatódott csütörtökön az SZKP Központi Bizottságának ülése. A második munkanapon nyolcán szóltak hozzá a Jegor Ligacsov által előterjesztettekhez. A napirendi pont lezárása után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott beszédet „Forradalmi átalakítás és ideológiai megújulás" címmel. A Szovjetunió leszerelési kezdeményezései, más külpolitikai lépései immár nem rögtönzések vagy válaszreakciók a Nyugat politikai lépéseire — mint erre korábban gyakran volt példa —, hanem tudományosan, hosszú távra szilárdan megalapozottak, jelentette ki Mihail Gorbacsov. A főtitkár az SZKP KB ülésén csütörtökön mondott beszédében az átalakítás ideológiájának nemzetközi vonatkozásait elemezte. A múlt tapasztalatait és tanulságait vizsgálva azt a feladatot tűzték ki, hogy megértsék a szovjet társadalom helyzetét és ugyanígy vetették fel a kérdést nemzetközi vonatkozásban is: megérteni és megismerni az országot körülvevő világot. — Objektív elemzés alapján vontuk le a következtetést, hogy szükségessé vált az átalakítás és az új politikai gondolkodásmód. Ezzel áttörést értünk el korunk valóságának tudományos megismerésében, s ez újszerű és dinamikus politikában testesül meg — hangsúlyozta Gorbacsov. A szerződés mutatója annak a szintnek, amelyre a béke erői felemelkedtek és jelzi azt is, hogy az új gondolkodás- mód nemcsak az agyakban uralkodik, hanem hat már a világpolitikában is. A szerződés kidolgozása tanulságos a felhalmozott tapasztalatok szempontjából. A szerződés aláírása azonban nem adhat tápot az önmegnyugtatásra: a megállapodás a leszerelésért és a békéért folytatott küzdelem — egyebek között az ideológiai harc — új szakaszát nyitotta meg — mondta. A szovjet vezető utalt a NATO „kompenzációs" terveire és arra, hogy Londonból, Párizsból és a brüsszeli központból ismételten nemmel válaszoltak a nukleáris fegyverzet leszerelésére, még akkor is, ha arra csak a távolabbi jövőben kerülne sor. Fokozódott az a törekvés, hogy az átalakítás és leszerelés kérdéseivel kapcsolatos ideológiai harcot a Szovjetunió területére vigyék át. A nyugati rádióállomások provokációs koholmá(Folytatás a 2. oldalon) DR. SZABÓ MIKLÓS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, PÁLMONOSTORÁN Élet kisvárosban, falun összkomfortosán 9 A kézi munka nehéz — és nem is olyan szép, mint amit ez az olasz automata vasalógép tud. Másfél éve használják — most éppen arab exportra kerülő zakót vasal. (Fotó: I Straszer András) Sorsok, gondok, tervek, lehetőségek kisvároson és falun: Kiskunfélegyházán és Pálmonostorán párt- és tanácsi tisztségviselővel, gyári munkással és vezérigazgatóval, téeszelnökkel és melléküzemági dolgozóval beszélgetve egyebek között erről is tájékozódott tegnap dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára. A program természetesen a félegyházi pártbizottságon kezdődött, ahol Sztanojev András első titkár informálta vendégét a város és vonzáskörzete dolgairól. Tömegszervezetek helyi vezetői is bekapcsolódtak a pártapparátus dolgozói számára szervezett aktívaülés munkájába — időszerű kérdések kerültek itt szóba pár mondatban — majd dr. Szabó Miklós a városi tanácsot kereste föl. A január elseje óta hivatalban lévő megyei első titkár és szintén csak néhány hete megválasztott dr. Kardos András elnök első szava a kölcsönös gratulációé volt, majd rögtön munkába kezdett. A témák: üres házak, tanyák tucatjai a környező tájon és ezek benépesítésének tanácsi támogatása, illetve a mozgó megyei rádióadó terve. (Erről már a keddi végrehajtó bizottsági ülésen is volt szó: a megye vezetése lépéseket tett egy olyan mobil — például gépkocsiba/ra szerelhető — rádióadó megszerzésére, amely a helyi tájékoztatás ügyét szolgálná. Városok szerkesztenének önálló műsort és a hét egy vagy több napján az odaérkező adó sugározná a polgároknak -A egyelőre azonban ennél bővebbet nemigen tudni, bonyolult nemzetközi előírások szabályozzák például a frekvenciakijelölést.) Az első titkár látogatásának következő állomása a Habselyem Kötöttáru- gyár (HK) 5. számú gyára volt. Már az ismerkedés perceiben zuhogtak a tények: elsőbb Gyebrószki Andrásné vezérigazgató — az MSZMP Központi Bizottságának tagja — dicsérte a félegyházi gyárat, (a vállalat gyöngyszemének nevezte), cseppet sem túlzó módon. Az egész HK exportbevételeinek kereken 60 százaléka származik az 5. számú gyárból, amely egyébként a termeléssel kapcsolatban szinte mindent önállóan intéz. „Ránk jár a rúd” — jegyezte meg a vezérigazgatónő a könnyűipar jeles cégének képyiselőjeenl „egyesek szerint nn vagyunk a népgazdaság hátán a púp, miközben a textilipar szerzi a tőkés export jelentős hányadát, úgy, hogy nem kevés a még ma is alig 4000 forintot kereső dolgozónk”. Az már a gyár helyi igazgatójától, Farkas Jenőnétől származó adat, hogy ők 43 forintért termelnek meg egy dollárt. Büszkén újságolta Farkasné, hogy tavaly csaknem megduplázták tőkés exportjukat (tíz év alatt egyébként megháromszorozódott az árbevételük), nincs Európában olyan ország, ahová ne szállítanának, és van vevőjük Kanadából, Amerikából. Dr. Szabó Miklós is hitetlenkedett, amikor azt hallotta, hogy milyen cselekkel kénytelenek élni Félegyházán. Bizonyos alapanyagot gyártó vállalattól — amely egyébként el tudná adni közvetlenül is tőkés exportra termékét — csak úgy kapnak árut, ha a gyártó is saját dollárkivitelként számolhatja ugyanezt; s ez még számukra mindig kedvezőbb és olcsóbb, mint amire évekkel ezelőtt volt példa: az Angliából vett szövetről az derült ki, hogy nem egészen 100 kilométerre gyártották Kiskunfélegyházától. (Folytatás a 2. oldalon) Utak, kilométerkövek (4. oldal) Ezekben a hetekben, napokban sokakat érintő kérdéseket kell eldönteni az oktatási intézményekben tanulóknak: pályát választanak. Bács-Kiskun megyében 7 ezer 899' általános iskolást érint e kérdés, ennyi nyolcadikos határozott jövőjét illetően. Vagy nem is olyan egyértelmű a választás? Sokan nem tudják eldönteni 14 éves korukban, mik legyenek, éppen azért gimnáziumba adják be jelentkezési lapjukat, hogy további négy esztendői „nyerjenek”. Persze, ez nem általános kép, minthogy a lapunk 4. oldalán közölt pályaválasztási riportból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Néhány véleményen, nem csak a megkérdezettek iskolájában tapasztalható jelenségen viszont mindenképpen érdemes elgondolkodni. • Képünk a Zrínyi Ilona Általános Iskolában készült, ahol kerámia- tagozaton is szerezhetnek ismereteket a diákok. Közülük Madarász Mónika (balról) a szegedi Tömörkény gimnáziumba jelentkezett. Győré Andrea pedig könyvkötőnek készül. „AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FONTOS PILLÉRE NÉPGAZDASÁGI TERVEINKNEK” Az MSZBT ünnepi ülése A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést rendezett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége csütörtökön a, Tungsram Rt. székházában. Az ünnepség résztvevőit — közöttük Óvári Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Várkonyi Péter külügyminisztert, Nyikolaj Danyilint, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének első helyettesét és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselőit— Káder Gyula, az MSZMP IV. Kerületi Bizottságának első titkára köszöntötte. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Apró Antal, az MSZBT elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a szerződés aláírásával a magyar nép — történelme során először — olyan szövetség tagja lett, amely a leghaladóbb társadalmi célokat tűzi maga elé. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlődését felidézve részletesen szólt az elmúlt négy évtizedben elért eredményekről, hangoztatva, hogy a szerződés kiállta az idők próbáját, jól szolgálta a hazánk és a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldását. Hazánk a Szovjetunió segítségével új iparágak egész sorát teremtette meg. Az együttműködés fontos pillére népgazdasági terveinknek, azok megvalósításának, erősíti nemzetközi gazdasági pozíciónkat — hangsúlyozta az MSZBT elnöke. Ma külkereskedelmünk egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le, az oda irányuló exportunk az itthon megtermelt nemzeti össztermék mintegy 13 százaléka. A magyar népgazdaság mai helyzetében még fontosabb, hogy legnagyobb partnerünkhöz fűződő kapcsolatainkat továbbfejlesszük, az együttműködésben rejlő lehetőségeket a legteljesebb mértékben hasznosítsuk. Vladlen Puntus:, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a négy évtized során a két ország kapcsolatai állandóan új formákkal és módszerekkel gazdagodtak, a szerződés alapjaivá tett elvek elevenen érvényesülnek ma is. Szovjet javaslat a vegyi fegyverek leszerelésére A vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatos újabb, jelentős szovjet javaslatot terjesztett elő csütörtökön a genfi leszerelési értekezleten Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes. A javaslat értelmében a tárgyalásokon részt vevő valamennyi állam — jóakarata jeleként — már 1988 első felében felvilágosítást adna a birtokában lévő vegyi fegyverekről, ezek hozzávetőleges nagyságáról, a gyártóüzemekről, berendezésekről és a gyártásban alkalmazott technológiákról. Ugyancsak tájékoztatnának arról, átadtak-e más országoknak, illetve kaptak-e más országoktól vegyi fegyvert, annak gyártására alkalmas berendezést és technológiát. A javaslat második része értelmében a tárgyalások résztvevői egy-egy ellenőrző objektumot bocsátanának nemzetközi szakértőcsoport rendelkezésére. Itt azokat a módszereket próbálnák ki, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a polgári iparban nem gyártanak-e vegyi fegyvereket. Sajtótájékoztató az élelmiszer-gazdasági exportról Az elmúlt évi munkát A külpiacon csak a legjobb minőségű áru versenyképes értékelte a Hazafias Népfront megyei bizottsága A gazdasági reform következetes végigvitele mellett a politikai intézményrendszer reformja is szükséges a megújuláshoz — mondta a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottságának tegnap Kecskeméten megtartott ülésén Terbe Dezső megyei népfronttitkár, amikor a testület elmúlt évi munkáját értékelő, és az 1988-as feladatokat felvázoló írásos előterjesztéshez fűzött vitaindítót. A népfrontmunkának is változnia kell — hangsúlyozta. E területre is érvényes, hogy ne erőltessük indokolatlanul ott a folyamatosságot, ahol a régebbi rossz gyakorlat miatt éppen változásra van szükség. A HNF tevékenysége nem választható el attól a környezettől, amelyben létezik, s csak akkor lehet eredményes, ha a megfogyatkozott bizalom helyreállítása, a közmegegyezés megújítása során mindenütt érvényesül a nyíltság, őszinteség, ha szembenézünk azon gondokkal, amelyek a mai nehéz helyzetet országunkban előidézték. (Folytatás a 2. oldalon) Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi eredményeiről és az idei feladatokról tájékoztatták az újságírókat csütörtökön délelőtt a MÉM-ben. Dűli Ferenc MÉM-főosztályvezető elmondotta: az ágazatból tavaly 91 milliárd forint értékű áru került forgalomba. Részesedése a népgazdaság összes kiviteléből — forintban számolva — 21 százalékot tett ki. A konvertibilis elszámolású kivitelből viszont — devizában számolva — aránya elérte a 27,5 százalékot, ami ugyan valamivel kevesebb az elmúlt évi közel 30 százalékos részesedésnél, de jelzi: az élelmiszer-gazdaság továbbra is a népgazdaság fontos devizaszerző ágazata. A teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert tavaly, a kedvezőtlen időjárás miatt, mintegy 1,5 millió tonnával kevesebb gabona termett a vártnál, és ez visszavetette az exportot. A szőlőágazatban a fagykárok következtében csökkent jelentősen a termés mennyisége és ráadásul a szovjet megrendelések mérséklődése szintén éreztette hatását. Ezeket a kieséseket jórészt sikerült ellensúlyozni; azzal, hogy több termék- csoportban a tervezettet meghaladó árumeny- nyiséget értékesítettek, egyes termékeknél pedig sikerült a külpiacon jobb árakat elérni. A vágóállat és a húsipari termékek kivitele például 4 százalékkal nőtt, ennél is jobban, 8 százalékkal a vágott báromfié. Ipari olajmagból a tervezett mennyiségnek több mint kétszeresét értékesítették külföldön. Jelentősen nőtt az eladás friss és feldolgozott kertészeti termékekből. Az úgynevezett aprócikkek — ide sorolható a vadhús, vágónyúl, galamb, méz, toll, libamáj stb. — mind kelendőbbek az exportpiacokon és ezt a lehetőséget a korábbinál jobban kihasználják a magyar vállalatok. Az idén a tavalyinál még nagyobb előirányzatokkal számol a terv: a konvertibilis elszámolású kivitel 1,33 milliárd dollár, a rubel relációjú előirányzat pedig 1,06 milliárdot tesz ki. A piaci kilátások nem túl kedvezőek, egyes termékekből igen mérsékelt a kereslet, ám van nak olyan cikkek, például a vágómarha és a juh, amelyeknek az ára növekszik. Az előirányzat teljesítéséhez javítani kell az export szerkezetét. Vissza kell szorítani a külföldön csak gazdaságtalanul értékesíthető termékek kivitelét. Az elképzelés az, hogy mivel a középszerű minőség külföldön mind kevésbé versenyképes, nyersanyagokat, terményeket, illetve nagy értékű, feldolgozott élelmiszereket értékesítenek határainkon túl. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a vállalatok, gazdaságok sokat remélnek a külkereskedelmi jog megszerzésétől; ennek lehetősége valóban fennáll, ám ahhoz, hogy élhessenek vele, tökéletes piaci, áru- és jogismeretek kellenek. Ezek megszerzése föltétlenül szükséges a piaci sikerességhez. Gyakran koordinálatlanok a magyar vállalatok külföldi szállításai, megesik, hogy amiatt több káruk, mint hasznuk származik. A nemkívánt hatások elkerülésére, társaságok alapítását látják szükségesnek a MÉM szakemberei. Elsőként a Vetőmagkereskedő Társaság jött létre, de másutt is tervezik ilyen szervezetek létrehozását.
