Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-02 / 27. szám
1988. február 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Foglalkozása: számítógép-programozó • Olyan utasításokat kell adnunk a számítógépnek, amelyekkel a kitűzött feladat megoldható. Balról: Győrfi Jenő. (Tóth Sándor felvétele) Győrfi Jenő programozási csoportvezető a SZÜV Bács-Kiskun Megyei Számítóközpontjában. Munkájáról faggattam a diplomás szakembert. — Beszélgetésünk előtt úgy mutatták be — bocsássa meg, hogy idézem a kollégáit —, hogy rendelkezik minden olyan „lököttséggel", amely egy jó programozóra jellemző. Az önről alkotott véleményt elismerésnek vagy sértésnek tekinti?- Bizonyos idő elteltével, a megszerzett gyakorlat alapján a jól végzett munka is automatikussá és minden célt nélkülöző tevékenységgé válhat. Az én „lököttségem” abban áll, hogy élvezettel végzem a munkámat, és a választott szakma iránti érdeklődésem nem merül ki a nyolcórás munkaidőben. Megtörténik, hogy este kilenc órakor is bejövök dolgozni, mert éppen akkor jöttem rá a megoldásra. Szenvedélyhez hasonlítható érzés, amikor a kezdeti nagy „sötétségből” kijön valamilyen látható eredmény, és a program működik. Ha mással foglalkoznék, hobbiból akkor is programokat készítenék. — Tulajdonképpen miből áll a programozó munkája? — Matematikailag nem modellezhető folyamatokat foglalunk rendszerbe. Olyan utasításokat kell adnunk a számítógépnek, amelyekkel a kívánt eredmény elérhető. Másképpen fogalmazva: a logika törvényei szerint, józan paraszti ésszel oldjuk meg a feladatainkat. — Tíz éve dolgozik a vállalatnál, 1982-től csoportvezetői beosztásban. A gyakorlati szakembert csapásként érheti, ha kinevezik vezetőnek. — Az adminisztratív feladatok és a velük' kapcsolatos teendők ellátása miatt valóban kevesebb idő jut az érdemi munkára. Mégis azt mondom — lehet, hogy nagyképűségnek tűnik —, attól jobban tartanék, ha nem én lennék a programozók csoportvezetője. Mert abban az esetben talán a vezetői ténykedés jobban elterelné a figyelmünket a napi feladatokról. Mindenkinek önálló munkája van, engem a szakmai irányításért és a határidők pontos betartásáért terhel felelősség. Nekem kell a munkát és a pénzt elosztani. Múlt év decemberében öt fővel csökkent a csoport létszáma, és emiatt a gyakorlati feladatokból is többet vállalhatok. — Még sohasem gondolt arra, hogy megválik a munkahelyétől? — A SZÜV-nél nagyon jó a kollektíva és kifogástalan a munkahelyi légkör. Jó érzés a vállalatnál dolgozni és ez helyhez kötött. — De máshol többet fizetnek. — Tudomásom szerint a SZÜV-nél az átlagbér csak 80 százaléka a városi átlagnak. így a 6-7 ezer forintot kereső programozóinkat más cégek a 9-10 ezer forintos fizetésekkel könnyebben elcsábíthatják, és a több pénzért kevesebbet kell dolgozniuk. Az igazsághoz tartozik, hogy a mozgóbér némileg ellensúlyozza a kereseti aránytalanságokat. Viszont megérné, ha a maga területén profiként működő vállalat jobban megfizetné a munkatársait. Nem szabadna megengedni, hogy mások az említett esetben szakemberképző központnak tekintsék a céget. :— Az ön esetében milyen szerepe van az anyagiaknak? — Tudom, hogy gazdag sosem leszek, de a céljaink mégis anyagi jellegüké. Biológus feleségemmel két gyermeket nevelünk, a harmadik kistestvér érkezését pedig február végén várjuk. Megélhetésünket csak pluszmunkával tudjuk biztosítani. A munkahelyen kívül mellékállást vállaltam egy kisszövetkezetben. A két kereset együtt elég arra, hogy a családot, a lakást és az autót fenntartsuk. Az ország kibontakozási programjából milyen programot tud saját magának összeállítani? — Tudomásul veszem, hogy a népgazdaság nehéz helyzetben van, felmértem a lehetőségeimet és tudom, hogy meddig nyújtózkódhatom. Szeretem a munkámat és azt hiszem, anélkül, hogy a családi életünk rovására menne, teljesíthető, amit vállaltam. Kisvágó Árpád Új ABC Soltszentimrén Soltszentimrén új ABC-t épít a kiskőrösi áfész. A 300 négyzetméter alap- területű boltot február 9-én adják át. Az induló árukészlet értéke meghaladja majd az egymillió forintot. Uj profil lesz a papír- és ruházaticikk-árusítás, ezeket eddig egy kis elavult épületben vásárolhatták meg a falubeliek. A szép új üzletben nagyobb lesz a választék, és remélik, hogy a forgalom is ennek arányában növekszik: az eddigi 10 millió forint helyett 18 milliót remélnek. P. Z. A közgazdászképzés reformja A szegedi kihelyezett tagozaton is A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem az 1988/89-es tanévtől kezdve új kétlépcsős — rendszerben folytatja az oktatást. A közgazdászképzés refomjának célja: olyan közgazdászok képzése, akik egyrészt magas szintű közgazda- sági alapokkal bírnak, s képesek tudásuk bővítésére, az új tudományos ismeretek befogadására, másrészt, hogy rugalmasabb és nyitottabb legyen a képzés. Az alapképzés kétéves. Ebben a szakaszban valamennyi hallgató lényegében egységes tematika szerint tanul. Ä harmadik évvel kezdődő második szakasz kétfelé ágazik: egyrészt egyetemi, másrészt főiskolai szintre. Az egyetemi ágon továbbtanulók sikeres vizsgák esetén okleveles közgazdász, a főiskolai ágon üzemgazdász diplomát szerezhetnek. Az egyetemen négy szakon történik a képzés. Ezek: általános közgazdasági, gazdálkodási, társadalomgazdasági és közgazdász tanári. (Az utóbbit csak nappali tagozatos hallgatók választhatják.) Mind az egyetemen, mind a főiskolán a befejező szakaszban alternatív szakirányok szerint (pl. gazdaságpolitika, ipar, agrár, számítástechnikai rendszerszervező, marketing stb.) differenciálódik a képzés. A választási lehetőségek gazdagságát mutatja, hogy az egyetemi ágon 22 szakirány szerepel a tervben. Az MKKE szegedi kihelyezett levelező tagozata is a vázolt új rendszer szerint képezi azokat a hallgatókat, akik az idén szeptemberben kezdik meg tanulmányaikat. Levelezőként az egyetemi ágon a képzési idő 12 félév, a főiskolai ágon 8 félév. Mint az előzőekből kiderül, a hallgatóknak a negyedik félév végén kell, illetve lehet nyilatkozni arról, hogy egyetemi vagy főiskolai diplomát kívánnak-e szerezni, a szakirányok választása későbbi időpontra esik. Ez azt is jelenti: a tanulmányok első szakaszában nem gátolja a kihelyezett tagozatra járást az, hogy Szegeden esetleg nem indul az érdeklődési körnek vagy a továbbtanulást támogató munkahely igényeinek megfelelő szak. A jelentkezési lapot március 1-jéig kell benyújtani az egyetemen (1093 Budapest, Dimitrov tér 8.). Aki a szegedi kihelyezett levelező tagozaton kívánja tanulmányait megkezdeni, azt feltűnő módon jelezze. A szándékot külön lapon, vagy a jelentkezési lap felső részén célszerű közölni. Felvételi vizsgát matematikából, történelemből vagy politikai gazdaságtanból kell tenni. Mentesül a felvételi vizsga alól az, aki más felsőoktatási intézményben szerzett oklevél alapján kéri felvételét. Ez esetben a jelentkezőt felvételi elbeszélgetésre hívják be. Azok, akik diplomájuk megszerzését követően legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek, és munkahelyük támogatását élvezik, a felvételnél előnyben részesülnek. A kihelyezett tagozat főként Csöng- rád, Bács-Kiskun és Békés megyéből várja a jelentkezőket. (Részletesebb felvilágosítást nyújt: Szeged, 62/21-611-es telefonszámon a politikai gazdaságtan tanszék.) Láthatatlan csatornaépítés VILÁGGAZDASÁG Ki juthat pénzhez? Súlyos gondot okoz — főként a felzárkózni szándékozó fejlődő világ országaiban —, hogy az elmúlt években jelentős mértékben esett vissza a külföldi tőkeberuházások összege. Erőteljesen megcsappant a tőke érdeklődése az itteni befektetések iránt: a hetvenes évek második felében évente átlagosan még 14 milliárd dollárnyi értékben létesültek termelő beruházások a harmadik világban, az összeg az elmúlt években ennek a felét is alig érte el. A fejlett tőkés országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a tanulmánya szerint az elmúlt évtizedben — az adósságválság kísérőjelenségeként — szűnt meg egyes térségek vonzereje. A latin-amerikai kontinens, amely viszonylag fejlett infrastruktúrája, képzett munkaereje révén a befektetések egyik legfontosabb célpontja volt a hatvanas és hetvenes években, alig jut újabb működő tőkéhez az utóbbi időben. Húsz felvevő — nyolc hitelező Tanulságos az, hogy nemcsak az adósság-visszafizetési határidők eltolása miatt bíznak egyre kevésbé a befektetők az újabb latin-amerikai fejlesztésekben, hanem mert több helyütt korlátozó intézkedésekkel is fékezték a tőke mozgását, akadályozták például a nyereség hazautalását. Ellentétes gyakorlatot folytatott viszont a Kínai Népköztársaság — jegyzi meg az OECD — és a dél-kelet ázsiai országok (Tajvan, Szingapúr, Thaiföld) is: valamennyien igyekeztek vonzó feltételekkel ösztönözni az újabb külföldi beruházásokat. Alig húsz ország szívja föl ma az összes tőke kétharmadát, ha lehet, tehát még kevesebb ma azoknak a világ- gazdaság perifériáján élő, kevésbé fejlett országoknak a száma, amelyek a nemzetközi tőke közreműködése révén egyáltalán esélyt kapnak lemaradásuk megfékezésére. Az újonnan iparosodó országok szűk csoportja tartozik az országoknak ebbe a körébe. Új jelenség, hogy míg az elmúlt évtizedben az olajdollárok visz- szaforgatása révén az OPEC tagjai még á legfontosabb tőkefelvevőknek számítottak — akkoriban az összes külföldi beruházás egynegyedét szívták föl — mai részarányuk 16 százalékra zsugorodott. Nemcsak a tőkebefogadó országok koncentrációja ilyen magas fokú, hanem a tőkét kihelyezőké is: mindössze nyolc ország vállalatai szolgáltatják a működő tőkeállomány szinte teljes egészét, és csak a közöttük meglévő sorrend módosult az elmúlt években az NSZK és Japán javára. Az Egyesült Államok időközben a világ legnagyobb hitel- és tőkefelvevőjévé vált, több mint felére estek vissza az amerikai külföldi tőkeberuházások. Részben azért is jutott kevesebb tőke a rászoruló nemzeteknek, mert az igen vonzó amerikai befektetési piac elvonta előlük a szabad tőkét. Működő tőke vagy kölcsön? A nemzetközi pénzügyi élet fontos kérdése: melyik a leginkább megfejelő tőkeszerzési forma, vajon a hitelek felvétele, vagy inkább a működő tőke behozatala, a külföldi vállalatok alapítása segít gyorsabban kilábalni a gondokból. A pénzügyi szakemberek gyakorta tették fel így a kérdést, vagyis állították szembe egymással a tőkeszerzési lehetőségeknek e kétfajta módszerét. Az OECD leszámol ezzel a nézettel: a szervezet szakértői azt hangsúlyozzák, hogy valójában nincs választási lehetőség e két módszer között. Ha egy ország fizetési mérlege nincs egyensúlyban, nagyfokú az eladósodás, akkor arra sincsen igazán mód, hogy az ország jelentős tőkeimportot bonyolítson le. Az egyensúly helyrebillentésé- hez ugyanis az import megfékezésére, viszonylag magas kamatszint fenntartására, a belföldi kereslet visszaszorítására van szükség, mindezek azonban olyan szanálási intézkedések, amelyek a hazai fejlesztéseket, egyben a külföldi tőkebefektetéseket is fékezik. Ennek ellenére számos ország — köztük hazánk is — nagy jelentőséget tulajdonít a működő tőke mozgósításának, hiszen ezzel nemcsak pénzhez, hanem fejlett technológiához juthat. Olyan termelőkapacitások építhetők ki, amelyekkel felfuttatható az árukivitel, és végül növelhetők az exportbevételek is. Ma már nem a kőolajkutatás, a bányakincsek kiaknázása, ahol a tőke keresi a befektetési lehetőségeket, hanem a szolgáltatások legváltozatosabb köre és a feldolgozóipar. Nálunk is, akárcsak más országban, a gazdasági vezetés kifejezetten ösztönzi, hogy a külföldi tőke a produktív területeken vesse meg a lábát, és járuljon hozzá a gazdaságfejlesztési célok teljesüléséhez. Versengők és esélyek Mindennek ellenére a nyolcvanas évek elején a működő tőke behozatalának csak korlátozott volt a jelentősége a teljes tőkebehozatalhoz képest. A világ 41 vizsgált országában az összes beruházásnak mindössze 1 százaléka származott külföldről, és még a leginkább nyitott országokban is 10 százalék alatt maradt az arány. A legfőbb „forrás” tehát még mindig a bankhitel, amely például az eladósodott Brazília vagy Mexikó esetében 25-szöröse a külföldi beruházásoknak — állapítja meg az OECD tanulmánya. A tanulmány fontos következtetése az is, hogy kiéleződőben van a működő tőke megnyeréséért folyó nemzetközi verseny. Nemcsak azok az országok juthatnak előnyösebb helyzetbe, amelyek olcsó hazai bérekkel teszik vonzóvá magukat, hanem amelyek kellő gazdasági stabilitást garantálnak a külföldi vállalatok működtetésében. A külső fizetési egyensúly, az inflációmentes gazdasági fejlesztés gyakorolja a legnagyobb vonzerőt a befektetőkre mondják a párizsi székhelyű intézet szakemberei. Marton János A különféle csővezetékrendszerek — csatorna, víz, gáz, olaj — föld alatti vezetésére világszerte egyre nagyobb az igény. Ezeket igen sokszor már betelepített ipari területeken vagy a városok lakott kerületeiben kell megépíteni. A hagyományos technika, az ásás, árkolás elavult és korszerűtlen, mert a föld felbontása az egész környezetet megbolygatja. A másik hátrány a kiásott kő- és földanyag visszatöltése, s az ülepedési idő kivárása. Ma már vannak olyan alagútfúró rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy a talaj felszínének megbontása nélkül készítsenek kis átmérőjű alagutakat pajzsfúrással. Az egyik ilyen, brit gyártmányú fúróberendezés három szegmentes, vasalatlan betonból készült bélés- csövezéssel 1 m, 1,2 m és 1,3 m átmérőjű alagutakat készít. Az építési munkálatokat kis méretű, könnyen hozzáférhető aknából végzik, amelyek legfeljebb 400 méteres távközökben helyezkednek el az alagút hosszában. A talaj kiemelését az alagút frontjában haladó kis fúrópajzzsal végzik, a talaj szilárdságának megóvásával. A három szejjmentes vasalatlan beton béléscsövet az alagút már megépített szakasza mentén vágányon haladó csille szállítja. A síneket folyamatosan fektetik, amint az építés halad. A szegmenteket közvetlenül a fúrópajzs mögött emelik a helyükre hat darab hidraulikus kar segítségével. Az alagútfúró pajzs átmérője nagyobb, mint a beton béléscsőgyűrű külső átmérője, s az így képződő hézagot automatikusan töltik ki apró kaviccsal. A kavics azonnal átveszi a talaj terhelését az alagút körül, s kiváló alapot ad arra, hogy a későbbiek során cementtel vagy bitumennel injektálják be nyomás alatt, ami biztosítja az alagút stabilitását és vízzárását. Az alagútfúró felszerelés része egy kis teljesítményű gázlézer, amely keskeny, párhuzamosított sugarú vörösfény-nyalábot bocsát ki. Ezzel érik el a maximális pontosságot az alagút vonalba állításában. Az igen nagy pontosságnak különösen a gravitációs szennyvízelvezető csatornák építésében van jelentősége. Az alagútfúró felszerelést még a meddőelszállításra való csillék és egy saját erőforrású villamos mozdony egészíti ki. A pajzs hidraulikus hajtásának erőforrása egy hordozható kompresszor. Az építkezéshez szükséges egyetlen berendezés, amely nem része az alagútfúró felszerelésnek, egy kéttonnás portáldaru. A munkához egy bányász, egy mozdonykezelő és egy darukezelő kell mindössze. Képünkün a minialagút-rendszer készítéséhez szükséges fúrópajzsot láthatjuk. (KS) Szőlőprések, terménydarálók kistermelőknek • Jól hasznosítható kisméretű szőlőpréseket és terménydarálókat készítenek kistermelőknek a pusztaszabolcsi Salina Gépgyártó és Tömítéstechnikai Vállalatnál. Az elektromos meghajtású darálókból 12 ezret, szőlőprésből pedig 18 ezer darabot szállítanak a kereskedelemnek. Ezek mellett úgynevezett könnyű műszaki gumi termékeket is gyártanak.
