Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. február 16. • PETŐFI NÉPE • 5 Mezőgazdaság és idegenforgalom • Az érkező vendégeket csikósok vezetik a parkolóhelyhez. A hazai idegenforgalom gyors fejlődése és az ebből várható nyereség számos állami gazdasági vezető fantáziáját megmozgatta. Korábban csak néhány gazdaság törekedett arra, hogy a vendéglátás közvetlen hasznot hozó tevékenység legyen. Ilyenek elsősorban a vadászati és lótenyésztési ágazattal rendelkezők voltak. Újabban azonban változott a helyzet. A vendéglátás és a mezőgazdasági termelés alapvetően különbözik, de napjaink turistaforgalmának kielégítéséhez sok esetben éppen a gazdaságok rendelkeznek különlegesen kedvező feltételekkel. Gondoljunk csak a kastélyokra, kúriákra, nagyobb tanyákra, volt gazdasági központokra, feleslegessé vált munkásszállásokra, éttermekre, konyhákra, gazdasági épületekre. Azonkívül a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket, a gazdaságokban előállított italokat éppen az idegenforgalmon keresztül lehet a legjobban értékesíteni és népszerűsíteni. Az sem utolsó szempont, hogy dolgozóik részére így újabb munkahelyeket kínálhatnak és e tevékenység révén gyarapodhat a vállalati eredmény. Az idegenforgalom gyors fejlődését tapasztalva, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülete a közelmúltban tanácskozásra hívta meg az érdekelt gazdaságok vezetőinek egy csoportját. A részt vevő igazgatók és más vezetők indokoltnak tartották az együttműködést, és erre vonatkozóan számos javaslatot is tettek. Az összefogás így eddig ki nem használt erőforrásokat nyithat meg. A propaganda, a szervezés, a hazai és nemzetközi nagy idegenforgalmi szervezetekkel való kapcsolat ebben az ágazatban nélkülözhetetlen. Az üzleti bankok és különböző pénzintézetek eddig is számos ajánlatot tettek idegen- forgalmi létesítmények hitelezésére vagy közös finanszírozására. Jó kezdeményezés, hogy egyes térségekben a bank vállalja a környék idegenforgalmi célú elképzeléseinek kidolgoztatását, de szervezett együttműködés esetén további tőkék is bevonhatók a vállalkozásba. Bács-Kiskun megyében a többi között a Felsőlajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet tart fenn idegenforgalmi ágazatot. Szoros kapcsolatokat építettek ki a Pusztatouristtal és az Ibusszal, valamint együttműködési szerződést kötöttek a Helvéciái Állami Gazdaság Tanyacsárdájával. A két utazási iroda általában egynapos programokat szervez külföldi vendégeinek, ebben kecskeméti városnézés és szövetkezeti lovasprogram szerepel, a Tanyacsárdában elfogyasztott ebéddel. Az ágazat tizenöt éves működése alatt eddig 220 ezer vendéget fogadott. — A költséges vállalkozást nyereségessé lehetett tenni, — mondja Terenyi István ágazatvezető, azonban az üzemeltetőnek igen magas követelményeknek kell megfelelnie. — A legjobb és legszínesebb programot sem lehet eladni kulturált környezet és a vendég kényelmét szolgáló berendezések és létesítmények nélkül. Bármilyen meglepő: a színvonal a mosdónál kezdődik és kiterjed a parkolóra, ahonnan a turista cipőjéről már nem kerülhet homok a vendégszállító autóbusz padlójára. Azonban az érdekeltséget és a,fejlesztési lehetőségeket nagymértékben befolyásolja, hogy az idegenforgalmi tevékenység után származó valutából semmi sem marad a vállalkozónál. Pedig az Almavirág Szakszövetkezet lovasbemutatók szervezése mellett lóértékesítéssel is foglaikozik. Ha kimondhatjuk, hogy az idegenforgalom fejlődéséhez a múlt évi jó eredmények alapján népgazdasági érdek fűződik, ahhoz a valutatermelők érdekeltségét is el kellene ismernünk. Hiszen pénzszükös világunkban az idegenforgalmi ágazatok révén olyan saját forrásokhoz juthatnának a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a gazdálkodáshoz szükséges importigényeiket részben fedezhetnék. A NEHÉZ IDŐK MEGEDZIK AZ EMBERT! Fejezetek Vitéz Sándor életéből Kiváló szakembereket nevelt Ha a popvilág hírességeiről, nemzetközi bűnügyekről meg ételreceptekről szóló könyvek, vagy az egyik újságpavilonban látott Jézus élete cimü füzet mellett megpillanthatnék egy ilyen kiadványt is: Fejezetek Vitéz Sándor életéből, bátran ajánlanám bárkinek. Annak ellenére, hogy ő nem volt sztár. * * * A régi időkből újabb ismeretekre, romantikára, de legalább valami másra kíváncsi olvasónak csupán morzsányi információ, hogy cikkünk szereplője itt él Kecskeméten. A Lenin tér egyik házában lakik. Nyugdíjas. S csak mostanában szakíthat rá időt, hogy egészségével, egynémely, eddig halogatott gyógykezeltetésével is ráérjen foglalkozni. Ezek magánjellegű dolgok. Azonban éppen úgy részei —állomásai — Vitéz Sándor életének, mint az a jeles alkalom, amelyről így emlékezett meg köszöntő levelében a kecskeméti városi pártbizottság első titkára: „Az MSZMP Kecskemét Városi Bizottsága nevében tisztelettel, elvtársi megbecsüléssel köszöntjük 60. születésnapja alkalmából azért a 38 évi munkájáért, amelyet a vas- és műszaki kereskedelem területén végzett. Hozzáértésével nagyban segítette a város és a megye lakosságának áruellátását." * * * A Vídia Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat nemrég nyugalomba vonult megyei kirendeltségigazgatója példás, kitartó munka árán jutott ehhez az elismeréshez. Amikor otthonában meglátogatom, hangja ugyanolyan erőteljesen cseng, mint előző találkozásainkkor mindannyiszor. Én jóformán a pult mögött születtem! félig tréfásan és a tőle megszokott elevenséggel „kísér" magával kis időre a múltba. — Édesapám is kereskedő és a földművesszövetkezet egyik alapító tagja volt Izsákon. Ott lettem tanuló, 1942-ben Paróczai Lajos élelmiszer- és vegyesáru-kereskcdőnél. 1944-től'már segédként dolgoztam, havi 80 pengőért. Mit lehetett ebből venni? Két pengőbe került egy munkás- nadrág. Otvcn fillért fizettem a moziban egy zsöllye ülőhelyért. Tíz-húsz fillér volt egy fagylalt. 1945. Felszabadulás. Vége a háborúnak, de még az új forintra várni kell. . . — Annak a drasztikus inflációnak az élménye, amiben az idő tájt éltünk, mélyen megmaradt bennem. Emlékszem, 480 ezer pengőt alkudtam ki a munkaadómtól egyhavi bérnek; de mire kifizette, már csak egy doboz gyufára telt belőle. A Futura Szövetkezetnél aztán már úgy kötöttük meg az egyezséget, hogy a havi fizetés: egy mázsa búza, egy mázsa rozs és ugyanannyi kukorica. A természetbeni járandóság ért annyit, mint a dollár. Lisztre, cukorra, zsírra és tojásra cseréltük. A nehéz idők megedzik az embert. Ezt érről és pályája kezdetének immár tá- gabban értelmezhető tanulóéveiről mondja Vitéz Sándor. Ezekből az esztendőkből bőven meríthetnénk ma egy közhasznú olvasmányra valót. Csak néhány manapság inkább már tanmesének tűnő — fejezetfoszlány beszélgetőpartneremtől az egykori kereskedelmi szakmaszeretetről: A tanuló először is megtanulta fogadni a vevőket. Egy hónapig nem volt más dolga, mint hogy nyissa az ajtót és köszönjön mindenkinek. Csak ha ezt jól begyakorolta, akkor engedték meg neki, hogy beálljon a pult mögé és segíthessen a segéd úrnak eladni. Ez a megkülönböztető tisztelet a boltba látogatókkal szemben annyira belénk rögződött, fiatal kereskedőkbe, hogy amikor a szél hátul hirtelen becsapta a raktárajtót, kórusban köszöntünk egyszerre, mert azt hittük, vevő érkezik.- Minket úgy tanítottak: nagyon nagy dolog, hogy valaki épp hozzánk, a mi boltunkba jön vásárolni. Sikerélmény volt kiszolgálni! Egy közepes eladónak egyidejűleg három vevővel kellett tudni foglalkozni. Az egyiknek eladott valamit. A másik elé. a pultra kitett több fajta árut, hogy azokból választhasson. Ám gondja volt a harmadikra is. Érdeklődött tőle, neki mivel szolgálhat. Főbenjáró bűn lett volna akkoriban egy vásárlónak azt mondani: „ Várjon mama, mindjárt sorra kerülr Az áruismerettel épp annyira tisztában kellett lenni, mint azzal — hogyan tartsuk a seprűt, hogy ne poroljon seprés közben. Egy permetezőgép vagy lovas kocsi alkatrészeit nemcsak nevük, hanem cikkszámuk szerint is ismertük. „Ugyan, mondja már, kedveském, melyik lenne jobb?" — kérdezte tőlem egyszer egy néni bizalommal két porszívóról. Elmagyaráztam neki: Áz egyik sZebb. de gyöngébb szívóhatású; a másik nem éppen mutatós, viszont jól szív. * * * A szakmáját szerető, fiatal, sokoldalú emberre — aki 1952 márciusában jött Kecskemétre, az akkoriban 15 kisebb raktár-üzletet magában foglaló vaskereskedelembe dolgozni — felettesei hamar felfigyeltek. Kiemelték — miként a kiválasztást az előrejutásra az ötvenes évek szóhasználatával jelezték. Elvégezve a Budapesti Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium Központi Káderképző Szakiskoláját, másfél évig Balassagyarmaton vasáruforgalmi osztályvezető. 1955-ben ismét Kecskemétre jön. Továbbképezve magát, előbb műszaki osztályvezető, később áruforgalmi főosztályvezető, majd 1974-től nyugdíjazásáig igazgató a Vídia Vas- Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun Megyei Kirendeltségén. Több kitüntetés — köztük a Munka Érdemrend bronz fokozata — is tanúskodik évtizedekben mérhető eredményes munkájáról. Kudarc . . . melléfogás? Nem titkolja, ebben is volt része. Csak az nem hibázik, aki folyton magára zárja az ajtót. Egyszer 3000 hanglemezt rendelt a Bolyongok a város peremén című slágerből; de mire leszállították a lemezeket, már egy másik tánczenét kezdtek dúdolni az emberek. Ez az üzlet csődöt mondott. Tiszavirág életű slágerek eladásával aztán már nem is foglalkoztak többé. Annál jobban lekötötte figyelmüket a 15 ezer-féle termékre kiterjedő nagykereskedelmi áruforgalmazás. Áz 1950. évi 50 millióról másfél milliárd forintra emelkedett egyévi értékesítés a Vídia-kirendeltség körzetében hűen mutatja: Vitéz Sándor vezetésével felnőtt egy — az értékesítést folytató — jól dolgozó szakembergárda is a vas- műszaki kereskedelemben. * * * A félmázsás vasak cipelésétől és a kézikocsik tologátásától izmos Vitéz Sándortól egy orvos egyszer megkérdezte; maga mii sporton; Vas-műszaki kereskedő vagy; — felelte akkor a páciens. Ma sem t gadja, hogy nehéz „sport” volt! Kitáruló külkereskedelmi lehetőségek Az 1988. január elsejével életbe lépett 1/1987. (XII. 29.) KeM. sz. rendelet a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről egy új és minőségileg is jelentős korszakot nyitott a gazdálkodó szervezetek életében. A Kereskedelmi Minisztérium 1. sz. rendelete minden gazdálkodó szervezet számára lehetővé teszi — döntésétől függően —, hogy önállóan értékesítse termékeit a külpiacokon, vagy továbbra is külkereskedelmi vállalatot bízzon meg ezzel. A rendelet az 1980 óta tartó folyamat eredménye, amely a külkereskedelmi szervezet decentralizálását célozza, a magyar gazdaság világpiaci nyitottságának, a vállalatok alkalmazkodóképességének növelése érdekében. Heten a megyéből 1980-tól a párhuzamos külkereskedelmi jog megteremtette a ver- senyta külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek egy részénél. A hagyományos külkereskedelmi vállalatok is egyre nagyobb mértékben kaptak lehetőséget arra, hogy a korábban nem profiljukba tartozó termékeket is értékesíthessék a külpiacokon, másrészt 1980 és 1986 között 140 (nagyobb részt termelő) vállalat kért és kapott önálló külkereskedelmijogot saját termékei konvertibilis piacokon történő értékesítésére. 1986. január l-jétől a termelő vállalatok saját termékeik konvertibilis piacokon történő értékesítésére—a kivételi listán szereplő termékeken kívül — egyszerűsített és gyorsított eljárás keretében kaptak külkereskedelmijogot. Ezzel párhuzamosan 38 külkereskedelmi vállalat kapott általános külkereskedelmi jogot - természetesen a kivételi lista korlátozása rájuk is vonatkozott. 1987. december végére a külkereskedelmi jogosultsággal rendelkezők száma elérte a 350-et, ami már nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásnak is számít. Bács-Kiskun megyében 1987 végéig a következő vállalatok rendelkeztek külkereskedelmi joggal: Ag- rikon, Kecskemét; Finomposztó, Baja; Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát; Primőr Kisszövetkezet, Kiskunfélegyháza; Április 4. Gépipari Müvek, Kiskunfélegyháza; Katona József Múzeum. A Kecskeméti Konzervgyár még a múlt évben benyújtott kérelmét 1988 januárjában bírálták el és kapott önálló külkereskedelmi jogot. Alanyi jogon, korlátok nélkül Az új rendelet lényeges tartalmi eltérése az ezt megelőző valamennyi szabályozótól, hogy valamennyi gazdálkodó szervezet — természetes — tehát alanyi jogává teszi a külkereskedelmet. A gazdálkodó szervezet bejelenti a szándékát és a Kereskedelmi Minisztérium nyilvántartásba veszi. A szabályozás következő lényeges, tartalmában új eleme, hogy bármely gazdálkodó szervezet tehát nemcsak a termelő vállalatok — számára lehetővé teszi a konvertibilis piacokon való értékesítést. A legjelentősebb változás azonban az, hogy a gazdálkodó szervezet — a kivételi listán nem szereplő — minden termék konvertibilis piacokon történő értékesítésére jogosultságot nyer a bejegyzéssel, függetlenül' attól, hogy mi az alaptevékenysége. Tehát kereskedelmi vállalat termeltethet, termelő vállalat vásárolhat más termelőtől külkereskedelmi értékesítés céljából termékeket. (Például nincs akadálya annak, ha gépberendezéseket gyártó vállalat egyúttal ne értékesíthessen népművészeti hímzett térítőkét is, hogy szélsőséges esetet válasz- szunk.) Azonban ez természetesen nem azt célozza, hogy a külkereskedelmi profilok megválasztásában meglévő szabadság révén minden vállalat mindennel külkereskedjen, hanem alkalmat teremt egy-egy kínálkozó lehetőség kihasználására. És ez a törvény elvezet egy lényeges kérdéshez — a versenyhez. Ésszerű alkalmazkodással Az 1981 óta egyre szélesebb méretekben kibontakozó verseny a külkereskedelem területén igazolta a döntéseket, a hozott rendelkezéseket. A termelők által sokat bírált „impexek” monopolhelyzete sok területen megszűnt, a versenytársak megjelenése aktívabb és színvonalasabb külkereskedelmi munkára készteti a résztvevőket. Ez a helyzet számos negatív jelenséget is felszínre hozott. A versenytársaknak ugyanis meg kell tanulniuk a saját és az ország érdekében a nemzetközi gyakorlatban másutt már kialakult korrekt együttműködést is. Közös érdekük, hogy megtalálják azt a fórumot (a Kamara keretében vagy saját szervezésben), ahöl lehetőség van egymás kölcsönös informálására az adott termék és piac fő tendenciáiról, az ahhoz való ésszerű alkalmazkodás megkövetelte magatartásukról. A rendelet által előírt vállalatok közötti együttműködésnek napi gyakorlattá válása az új jogszabály életbelépésével még sürgetőbbé vált. A gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult magánszemélyek (azok jogi személyiségekkel nem rendelkező társaságai is) saját előállítású. a kivételi listán nem szereplő termékeiket, szabadalmazott találmányaikat a külpiacon közvetlenül értékesíthetik. Ide értendők a képző-, ipar- és fotóművészek, s alkotó közösségek is. Azonban a gazdálkodó szervezetektől eltérően a magánszemélyek számára a Kereskedelmi Minisztérium egyedi engedéllyel biztosítja a külkereskedelmi jogot. Követelmények és tiltás Mind a gazdálkodó szervezet, mind a magánszemélyek esetében előírás, hogy a rendelet mellékletében meghatározott szervezeti és személyi követelményeknek megfeleljenek. Ez az egyes külkereskedelmi munkakörök betöltését nyelvismerethez és szakmai képesítéshez köti. Ez a követelmény a kisebb vállalatok, magánszemélyek esetében különösen.felveti a külkereskedelmi szakszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás létrejöttét, kiépítését. Miután a külkereskedelem alanyi jog, így attól nem lehet megfosztani a gazdálkodó szervezetet. Azonban, ha a nemzetközi kereskedelmi szokásokat, a nemzetközi szerződésben foglaltakat a vállalat megsérti, a külkereskedelmi, devizagazdálkodási jogszabályokat megszegi. akkor a a nyilvántartásból a Kereskedelmi Minisztérium törli, illetve a külkereskedelmi tevékenységet határozattal megtiltja. Az 1/1987. KeM sz. rendelet is — bár szükebb körben, mint a korábbi, — megtartotta a kivételi listát. Ez azoknak a termékeknek a jegyzéke, amelyek exportja és importja továbbra is meghatározott vállalatoknál marad. A kivételi listán felsorolt termékek eladása vagy vétele koncentráltan, egy kézben tartva több előnnyel jár, mint a verseny adta lehetőség; másrészt az EGK, Ausztria, Svájc az agrártermékek vonatkozásában olyan mértékig szabályozott piac, hogy a magyar exportőrök számának növelése bizonyítottan több hátránnyal járna. Dr. Bányainc Bajzik Magdolna, a Kereskedelmi Minisztérium megbízottja Komputeres tervezés A Váci Kötöttárugyár 20 millió forintos beruházása lehetővé teszi az időigényes szabásminták szériázási munkáinak automatikus tervezését. A spanyol gyártmányú Investronika komputeres szériázó és terítéktervező berendezés segítségével a tervezés és rajzolás ideje a felére csökkenthető, és a jobb anyagkihasználás nyomán évi 15—20 millió forint takarítható meg. Európa legnagyobb pályaudvara Teljes felújítás után ismét megnyitót - ták a Paveleckij pályaudvart Moszkvában. A század elején épült pályaudvar méreteit .hatszorosára növelték, így az most Európa legnagyobb pályaudvara lett. Az építők megőrizték a pályaudvar eredeti formáját, a homlokzat díszítését. Kívülről a pályaudvar földszintes épületnek tűnik, belül azonban három- szintes, nem számítva az alagsort, ahol a csomagmegőrzőt helyezték el. A pályaudvar alapterülete 40 ezer négyzet- méter, egy időben 10 ezer utasnál is többet tud fogadni. A pályaudvarra naponta csaknem 40 pár vonat fut be. Azért, hogy az érkező és induló utasok ne zavarják egymást, különleges föld alatti átjárórendszert építettek. A föld alatti folyosókon keresztül a peronról közvetlenül a taxiállomásra, az utcára, a csomagmegőrzőbe vagy a metróba lehet jutni. (APN—KS) ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Tájékoztatásul közöljük tisztelt vásárlóinkkal, hogy a kunszentmiklósi autóalkatrész- szaküzletünk február 12-étől új helyre költözött, ahol továbbra is minden igényt kielégítő áruválasztékkal várja vásárlóit. Ajánlata: Lada-, Skoda-, Wartburg-, Trabant- alkatrészek, karosszériaelemek, autóápolási cikkek, személy- és tehergépkocsiköpenyek és tömlők, valamint akkumulátorok. Cím: Kunszentmiklós, Kálvin tér 11. sz., tel.: 307. 430 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kohl Antal
