Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. február 16. • PETŐFI NÉPE • 3 A kádermunka mércéje az eredményes gazdasági tevékenység Beszélgetés Lukács Lajosnéval, a kiskőrösi pártbizottság titkárával Az MSZMP Kiskőrösi Városi Bizottsága a közelmúltban számolt be a Központi Bizottság 1986-i, a kádermunkáról szóló határozatának végrehajtásáról. A pártbizottság megállapításai nagyon is élőek, ezért arra kértük ' Lukács Lajosnét, a városi pártbizottság titkárát, foglalja össze olvasóink szá- , mára, mit tettek eddig a határozat megvalósításáért, s milyen feladatai vannak az ezzel foglalkozóknak. — Kezdjük talán a határozat feldolgozásának tapasztalataival. —- A városi pártbizottság határozatát — kezdte Lukács Lajosné — az állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetők értekezletén, a társadalmi tanácsadó testület ülésén, gazdasági szervek vezetőivel és személyzeti feladatot ellátó dolgozóival aktívaülésen ismertettük. Feldolgoztuk a politikai oktatás valamennyi formájában. A legfontosabb feladatnak a központi és a helyi határozat egységes értelmezését, alapszervezetek helyi feladatainak meghatározásával összefüggő segítségnyújtást, a határozat új elemeinek megértését tekintettük. E fórumokon sikerült megváltoztatni azokat a téves nézeteket, amelyek a vezetői követelmény- rendszer tartalmával és érvényesítésének lehetőségeivel, a hatáskörrel, az évenkénti értékelések módszerével, a személyzeti munka pártirányításával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban vetődtek fel. — Mi valósult meg a határozatokból? — A végrehajtás során a káderpolitikai elvek érvényesítésére, a határozat új elemeinek bevezetésére és gyakorlati alkalmazására törekedtünk. A hatásköröket tekintve azt tűztük ki célul, hogy a káderkérdésekben azok a pártszervek, alapszervezetek döntsenek, amelyek a legtöbb ismerettel rendelkeznek. A városi pártbizottság hatáskörébe tartozó funkciók száma 104-ről 52-re csökkent. Valamennyi községi állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezeti funkció a helyi pártszervek hatáskörébe került. A pártfunkciókon kívül csak a politikai szempontból legfontosabb városi intézmény és gazdaság vezetői, valamint több településre kiterjedő feladatot ellátó szervek vezető beosztásai maradtak a városi pártbizottság hatáskörében. Hét községi, öt üzemi és három városi lakóterületi pártszervezetet ruháztunk fel káderhatáskörrel. Az alapszervezetek már aktívabban élnek jogaik gyakorlásával, a korábbinál jobban érzékelik szerepüket, felelősségüket-a helyi káderkérdések megoldásában. — Tervszerü-e a vezetők politikai, szakmai felkészítése? — A pártszerveknél és alapszervezeteknél a véleményezési jogkörbe tartozó káderek képzése tervszerű, folyamatos. A városi pártbizottság korábbi középtávú káderképzési tervében szereplők 75 százaléka vett részt állami, 69 százaléka politikai képzésben. így a városi hatáskörbe tartozó funkciókat betöltők 86 százaléka egyetemi, főiskolai, 14 százaléka középiskolai, 30 százaléka felsőfokú, 57 százaléka középfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Követelményként jelöltük meg a hatáskörbe tartozó pártfunkciókba kerülőknél a középfokú politikai végzettséget vagy annak megszerzését. A városi hatáskörbe tartozó vezetők alapképzettségét figyelembe véve elsősorban a politikai, a.szakmai ismeretek megújítását, a termelés műszaki-technikai változásaival összefügő magasabb szintű elméleti ismeretek megszerzését tűztük ki célul. Az alapszervezetek, a politikai iskolai végzettségre vonatkozó javaslatokat konkrét oktatási forma megjelölésével határozták meg, s gondoskodtak arról, hogy az előírt állami végzettséget megszerezzék. — Milyen új követelményeket támasztottak a vezetőkkel szemben? Fokozott igényeket támasztunk a vezetői követelményrendszer érvényesítésében. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy a vezetői munka erkölcsi és anyagi elismerése meglegyen, a kezdeményező, kockázatot vállaló vezetőket támogassák, növeljék anyagi érdekeltségüket. Az ötéves káder-utánpótlási tervben a vezetői követelményrendszernek megfelelő szükséges változásokat a stabilitás és az ésszerű csere elvét szem előtt tartva kezdeményezzük. Gyakoribb a kádermozgás a párt-, állami, gazdasági vezetői helyek között, bár ezt a jövedelemszínvonalban meglévő különbségek gátolják. Öt év alatt 66 személyből 23 került párt-, állami, gazdasági vagy tömegszervezeti vezetői funkcióba, míg 1990-ig a tervben szereplő 27 személyből eddig csupán hatan kerültek vezetői posztra. — Az új követelmények nagyon magasak. Megoldott-e a káderek utánpótlása? — Minden szinten növekedett a testületek, az alapszervezetek szerepe a káderkérdések előkészítésében, demokratizmusának szélesítésében. A megüresedett pártbizottsági helyekre jelölőbizottság tett javaslatot a testületi tagok, alapszervezeti vezetőségek, munkahelyi kollektívák és társadalmi szervek véleménye alapján. Fiatal és középkorú a vezetői állomány, akik politikailag, szakmailag és a vezetői magatartást figyelembe véve eleget tesznek hivatásuknak, tekintélynek örvendenek, megbecsülés övezi őket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági egységek sikeresek, fellendültek, nincs veszteséges mezőgazdasági és ipari üzem. Úgy véljük, ez a kádermunka mércéje. — Ellenőrizték a határozatok végrehajtását? — Igen. Az ellenőrzések során eddig az alsóbb pártszerveket, alapszervezeteket elsősorban a határozat feldolgozásáról, a helyi feladatok kialakításáról számoltattuk be. A községekben a párt-, állami, gazdasági szervek vezetőivel a múlt évben áttekintettük a káderhelyzetet, javaslatokat tettünk a stabilizáció és a kibontakozás helyi programjával összefüggő személyi feltételek kialakítására. Az egyeztető megbeszéléseket folyamatosan végezzük a város nagyobb gazdasági egységeiben. Szorgalmazzuk a községekben ösztöndíjak alapítását, a fiatal szakemberek letelepítését, a pályázati rendszer lehetőségeinek jobb kihasználását. — Miben jelölné meg a további feladatokat? — A városi pártbizottság a határozat feldolgozása, a munka megszervezése és megkezdése után a következetes végrehajtást és annak ellenőrzését tekinti a legfontosabbnak. A káderpolitikai elvek érvényesítésére a bonyolult társadalmi-gazdasági feladatok eredményes megvalósítására alkalmas vezetői réteg kialakítására törekszünk, növelve a fiatalok, a nők, a pártonkívü- liek arányát. Fokozottan gondot fordítunk a községek vezetői helyzetének javítására. Olyan munkamódszer kialakítására törekszünk, amellyel a városi pártbizottság politikai felelőssége és a községi pártszervezetek hatásköre egymással összhangban érvényesülhet. Rendszeresen beszámoltatjuk a párt- szervezeteket kádermunkájukról, az irányításuk alá tartozó üzem káderhelyzetéről, az állami, szövetkezeti személyzeti munka pártirányításáról. Javítani kívánjuk az együttműködést, a kölcsönös tájékoztatást a vezetői kiválasztás előkészítésében, minősítésében, értékelésében az állami, társadalmi szervek felsőbb vezetőivel, szövetkezeti szövetségekkel. — mondta befejezésül Lukács Lajosné. Gémes Gábor Főtéri emlék Micsoda regény kerekedhetne a Jókai, Ady, Móricz, Németh László, Erdei Ferenc, Szabó Pál érdeklődését is fölkeltő kecskeméti főtérről. Járt itt a két Hunyadi-fiú, II. József és Erzsébet királyné, Katona József és Petőfi Sándor, Bismarck és Perez de Cuellar, Bartók és Kodály. Koronként változott formája, arculata. A Pártos tervei szerint készült bazárban híres kereskedőcégek telepedtek meg. A városháza felőli sarokról nyílt Fuschs Samu áruháza, mellette Gigner Jenő szaküzlete várta a vásárlókat. Az árnyékokból következtetve egy esős őszi nap reggelén örökítette meg a fotós, Dóri Pál a főtér egy soha vissza nem térő pillanatát, a harmincas évek második felében. A százesztendős épületben a napokban megnyiló kávéházban talán elférne néhány szép felvétel a tornyok között nyújtózkodó főtér hangulatos tegnapjáról, a hajdanvolt piacokról. (—i —r) Az építőtábori mozgalom új lehetőségei A diákok szünidei foglalkoztatásának egyik alapvető, jól bevált formája az építőtábor. Más diákfoglalkoztatási formákkal szemben az építőtábor a munkára nevelés leghasznosabb, oktatáspolitikai és nevelési szempontból is fontos módja — a tanulóifjúság nagy része itt találkozik először a konkrét munkával, éppen azért nem elhanyagolható, hogy a fiatalokat milyen hatások érik, milyen élményeket szereznek első munkahelyükön. Emellett a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését is szolgálja. Mindezek alapján a KISZ KB építőtáborok titkársága folyamatosan törekszik a mozgalomban rejlő lehetőségek mind jobb kiaknázására — tájékoztatták az MTI munkatársát a titkárságon. Szociális gondozók Tasson Már az idén is több helyen és változatosabb munkát kínáló táborokban vehetnek részt a fiatalok. A hagyományos mezőgazdasági, kereskedelmi- vendéglátó-ipari és szolgáltató, környezetvédelmi, vízvédelmi és építőipari táborok, diákhotelek mellett újdonságként Szolnokon és Tasson szociális gondozói tábort nyitnak azoknak a fiataloknak a számára, akik különösen érdeklődnek e könnyűnek egyáltalán nem nevezhető munka, hivatás iránt. Ezen a nyáron 129 mezőgazdasági, kereskedelmi, élelmiszer- és vendéglátóipari, építőipari gazdálkodó egység, környezet- és természetvédelmi egyesület, gazdaság, vállalat, megyei, városi, községi tanács, művelődési, oktatási intézmény, KISZ-apparátus foglalkoztat diákokat. Június elejétől augusztus végéig 145 táborhelyen mintegy 400 turnusban több mint 40 ezer fiatal tölthet két hetet. Közülük hétezer Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból és az NDK-ból érkezik. A szerződéseket általában ezekben a napokban, hetekben szokták megkötni. Most azonban csúsznak ezzel, mert az építőtábort üzemeltetők körében meglehetős „riadalmat” okozott, hogy az általános forgalmi és a személyi jövedelemadó bevezetése után a diákok foglalkoztatása jelentős adminisztratív többletmunkát igényel. A tábort üzemeltetők a beszerzésekre kifizetendő általános forgalmi adót visszaigényelhetik az államtól, illetve levonhatják a saját tevékenység után fizetendő forgalmi adóból. De nemcsak ez növelné az adminisztrációs munkát. A táborokban foglalkoztatott fiataloknak ugyanis — a törvény szerint — az ott kapott pénz után adózniuk kell. Vagyis az üzemeltetőnek kell kiszámolnia és levonnia ezekből a 600—2000 forint közötti összegekből az adóelőleget. S ráadásul mindezt 24 órán belül kell elvégezni. Nincs adóelőleg Minthogy a jogszabály érvényesítése csaknem veszélybe sodorta az építőtáborozást — hiszen ilyen körülmények között kevesen vállalnák a diákok foglalkoztatását — a titkárság megkereste a Pénzügyminisztériumot és a tárgyalások eredményeként megszületett az a döntés, hogy a diákok szünidei foglalkoztatásáért kifizetett összegből nem kell adóelőleget levonni. Elgondolkodtató egyébként, hogy a középiskolások 90 százaléka semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik, s a törvény szerint adómentes többek között a középiskolások, szakmunkástanulók jutalma. Az építőtáborozók pedig tulajdonképpen jutalomként kapják az említett összeget, és az üzemeltetők költségként, s nem munkabérként vagy munkadíjként számolhatják el. Az építőtáborban dolgozó pedagógusoknak is adózniuk kell az ott kapott jutalom után. Ennek ellensúlyozására az építőtáborok titkársága csak annyit tehet, hogy megkéri az üzemeltetőket: lehetőségeik szerint ezt a költségként elszámolható összeget emeljék meg. Azaz az adóelőleg levonása úján az eddiginek megfelelő vagy azt megközelítő összeget kaphassanak a pedagógusok. Ingyen utazhatnak Az idén — a MÁV-val kötött megállapodás alapján — sikerül bevezetni azt a kedvezményt, hogy az építőtáborozó fiatalok ingyen utazhatnak a táborhelyre és haza vasúton. Tárgyaltak a MÁV-val arról is, hogy az ingyenes utaztatás fejében a diákok építőtábori formában részt vesznek a csillebérci úttörővasút felújításában. Ebben az évben anyagi okok miatt erre nem nyílik lehetőség. Helyette például a Vác— Szob vasútvonal felújítási munkáiban segédkezhetnek a fiatalok. Mivel a MÁV-nál számos olyan munka adódik, amely csak kézzel végezhető el, további, hosszú távú együttműködésen is gondolkodnak. Uj kezdeményezés volt, hogy a titkárság nemrég megkereste levélben az ország valamennyi tanácselnökét, felajánlva, hogy építőtábori formában segítenek elvégezni olyan munkákat, amelyek idényjellegűek vagy amelyekre nincs munkaerő. Áz ötlet kedvező fogadtatásra talált: az idén többek között Kazincbarcikán, Zalakaroson, Encsen, Szigetvárott, Pécsett és Balatonföldvá- ron várják a diákokat parkok, strandok gondozására, s kisebb közösségi munkákra. A távlati tervek között szerepel üzemeltető közösségek létrehozása. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy gazdálkodó szervezet, gazdasági egység a már meglévő táborhelyet hagyja parlagon. Néni szervez építőtábort, mert nem tud két hétre elegendő munkát adni, egy másiknak nincs erre elegendő pénze, a harmadiknak esetleg eszébe sem jut ez a kézenfekvő megoldás az idényjellegű feladatok ellátására vagy a munkaerő- hiány pótlására. Az üzemeltető közösségek létrejöttével — termelőszövetkezet vagy melléküzemág, kisebb ipari üzem, helyi tanács összefogása révén — megoszlanának a táboroztatás költségei, s a diákok a közösség minden tagja számára végeznének munkát. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Ki szúrt, s hova? A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Papp László Istvánt egyrendbeli emberölés kísérletében, valamint egyrendbeli élet- veszélyes testi sértés kísérletében mondta ki bűnösnek, s ezért hat év és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, s emellett hat evre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az eljárás során azonban nem volt könnyű dolga a dr. Szenáky János vezette tanácstestületnek. Az italozástól a levelezésig A bíróság tényként állapította meg az alábbiakat: A 35 esztendős Papp László István (a továbbiakban Papp László) mint lakatos szakmunkás dolgozott, s bár gyakran italozott, magatartása ellen munkahelyén nem merült fel kifogás. 1984-ben bekövetkezett látáscsökkenése után azonban még többször nézett a pohár fenekére, s előfordult, hogy a munkából igazolatlanul távol maradt. Az Agrikon kecskeméti gyárában — betegsége miatt — 1986 novemberétől csak mint öltözőőrt tudták foglalkoztatni. Házasságot 1974-ben kötött Jaskó Máriával (a továbbiakban Papp Lász- lóné), aki korábban szintén italozott. Három gyermekük van. Házasságuk első éveit követően Papp Lászlóné az italozást abbahagyta, de mivel férje ebben nem követte, sőt alkoholos állapotban gyakran bántalmazta, 1986 októberében megszakította vele az életközösséget, s valókeresetet nyújtott be. 1987 márciusában azonban ismét ösz- szeköltöztek. Ezután otthonuk felújítására ötvenezer forint kölcsönt vettek fel, de mivel Papp László ismét gyakran italozott, s feleségével sűrűn veszekedett, az asszony jobbnak látta eldugni a pénzt. Kapcsolatuk újra megromlott. Olyannyira, hogy 1987. június 3- án a félj egy cetlin írásban szólította fel feleségét a pénz másnap 11 órára történő bemutatására. Az írást — mint egy ajánlott küldeményt — a másodpéldányon az asszonnyal is láttamoztatta. Papp Lászlóné az ultimátum lejártakor, tartva attól, hogy a pénz megszerzése érdekében a férje erőszakhoz folyamodik, három gyermekével édesanyja, Jaskó Jánosné lakására költözött. Dulakodás és szurkálás Papp László nem hagyta annyiban a dolgot, hanem június 7-én — közepes, fokú alkoholos befolyásoltság alatt -— felkereste anyósa házát, hogy feleségével „elszámoljon”. Úgy gondolta, hogy erre jogcíme is van, hisz a kölcsön felvételénél ő volt a kezes. Egyenesen abba a szobába ment, ahol az asszony tartózkodott. Megkérdezte tőle, hogy mi lesz a vasárnapi ebéddel, majd há- romszor-négyszer arcul ütötte. Jaskó Jánosné ekkor ment be a szobába, s lánya védelmére kelt. Dulakodtak. Papp László belerúgott a feleségébe, anyósát pedig megütötte. Miután kissé lecsillapodtak a kedélyek, a férfi leült az ágyra. Újra vitatkozni kezdtek, s Jaskó Jánosné távozásra szólította fel Papp Lászlót. Ekkor a férfi a zsebéből elővett egy nyolc centiméter pengehosszúságú tőrkést, amivel — sértő szavak kíséretében — nyakonszúrta az anyósát, alig kerülve el a visszeret és a verőeret. A férfi lánya—a 14 esztendős Papp Katalin —, ekkor értesítette az udvaron tartózkodó Jaskó Gáspárt a történtekről, aki erélyes fellépéssel közbeavatkozott. Dulakodni kezdtek Papp Lászlóval, aki megszúrta Jaskó hátát a jobb oldalon, ő maga pedig a bal combján kapott sebet. A sógor végül ártalmatlanná tette a támadót. A védekezés Papp László a tárgyaláson elismerte, hogy megszúrta Jaskó Jánosnét, de egyeb cselekmény elkövetését tagadta, s nem ismerte be bűnösségét. Elmondása szerint az anyósa lökte őt be a szobába, s akkor ütést érzett a bal combján, majd mikor odanyúlt, meleg és véres lett a keze. Ezután szúrta meg Jaskó Jánosnét. Jaskó Gáspár háta pedig úgy sérülhetett meg, hogy a dulakodás közben Papp Lászlóné őt — a férjet — meg akarta szúrni, de a szúrás véletlenül a sógort érte. A bizonyítás A megyei bíróság nem találta meggyőzőnek Papp László védekezését. Papp Lászlóné, Jaskó Jánosné és Jaskó Gáspár egybehangzó vallomásait fogadta el valónak, s az igazságügyi orvosszakértő azon véleményét, miszerint a vádlott combját ért sérülés is keletkezhetett saját késétől, dulakodás közben. Tanú volt arra is, hogy Papp László, mielőtt anyósa lakására indult, a városföldi központi vendéglőben felesége és anyósa megölésére, majd a ház felrobbantására utaló kijelentéseket tett. A bíróság megállapította, hogy Papp László nem volt önvédelmi helyzetben, s nem rajta múlott, hogy anyósa nem szenvedett halálos, Jaskó Gáspár pedig életveszélyes sérülést. (Utóbbinak csak a hátát érte a szúrás, de nem hatolt be a mellüregbe. Mivel a tanúk vallomása szerint a szobában senki másnál nem volt kés, a bíróság úgy értékelte, hogy ez a sérülés is csak Papp Lászlótól származhat.) A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként jött számításba a vádlott súlyos szembetegsége, büntetlen előélete, valamint az a tény, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Bálái F. István Határ menti munkamegosztás: Jugoszláv födémgerendához magyar béléstest Új típusú, korszerű födémszerkezet elemeinek gyártását kezdték meg munkamegosztás keretében a magyar és a jugoszláv határ két oldalán. A Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárában béléstesteket, az eszéki Opeka cégnél pedig gerendákat állítanak elő a magyar piacon újdonságnak számító „progress” födémszerkezethez. Az együttműködés révén a lakásépítők olyan födémszerkezethez juthatnak, amely a hagyományosnál könnyebb, kézi erővel is beemelhető, könnyebben vakolható, foltmentesen festhető, s méretválasztékával rugalmasabban igazodik a tervező elképzeléseihez. A jugoszláv cég magyar cementből, betonvasból és kerámiaelemekből automata gépsorain állítja elő a födémgerendákat. A piaci igények felméréséhez szükséges első kisebb tétel már meg is érkezett a mohácsi téglagyárba, ahol a hozzávaló kerámia béléstesteket készítik. Az eszéki munkáért fa raklapokkal fizet a magyar fél. A magyar—jugoszláv termelési kooperáció szervesen kapcsolódik a mohácsi téglagyár fejlesztéséhez. A Duna-parti üzemben ugyanis már öt éve megkezdték a kevésbé energiaigényes, nagy üregtérfogatú, értékesebb termékek gyártását szolgáló technológiai korszerűsítést. Amennyiben a kereslet indokolttá teszi, akár három év alatt képesek lesznek felfuttatni a „progress” béléstest gyártását évi egymillió méter gerendához szükséges mennyiségre, s ezzel a hazai födémszerkezet-szükséglet egytize- dét fedezhetik. Az idén várhatóan már háromszázezer méter gerendára való béléstest készül a mohácsi téglagyárban, amely már előrendeléseket is felvesz a „progress” födémszerkezetre.
