Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

f, * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 38. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 15., hétfő Ms« mu. Hajnali tej begyűjtés 3. oldal „Beteglapjuk” van az autóknak 5. oldal Megelőzni a fiatalkori bűnözést Ha az utóbbi másfél évtizedet vizsgáljuk, megállapítható: hullámzásszerű- en, de — különösen a közeli múltban — egyértelműen növekvő a Hátaikon bűnözés aránya Magyarországon. A statisztikai számokból kiolvasható, hogy a gyermekkornak — tehát a 14 éren aluliak — között 90—95százalék­ban a lopás fordul elő, s ez a bűncselekmény a fiatalkorúaknál is jelentős hányadot, mintegy 50 százalékot tesz ki. Ami különösen veszélyes: e korosz­tályban a bűnözők tetteiket tízből nyolc alkalommal többedmagukkal köve­tik el. Az országban hozzávetőlegesen 70 ezer munkakerülő állampolgár van, s ami megdöbbentő — 40 százalékuk fiatalkorú. Ez a réteg állandó lehetséges utánpótlása a bűnözésnek. Ha más oldalról nézzük a jelenséget: a fiatal korosztály 1,2 százaléka kerül összeütközésbe a törvénnyel. Bács-Kiskunban 10 ezer fiatalkorú lakosra 213 fiatal bűnelkövető jut, ami a harmadik legrosszabb helyet jelenti a megyék közti rangsorban. (Az orszá­gos átlag 1777) A veszélyeztetett fiatalkorúak száma a megyében tavaly 2818 volt. Mindezen adatok alapján érthető, hogy a kecskeméti jogásznapon megle­hetősen nagy érdeklődés kísérte a fiatalkori bűnözés okaival, megelőzésével foglalkozó szekcióülést, amelyről lapunk harmadik oldalán olvashatnak bő­vebben. Tovább épül a Paksi Atomerőmű A villamosenergia-ipar egyedi nagy- beruházásának, a Paksi Atomerőmű továbbépítésének költségeire az idén — az általános forgalmi adóval együtt ;— 3,4 milliárd forintot költhetnek, eb­ből az eddig átadott négy erőműblokk­hoz tartozó kiegészítő létesítményekre és a két, ezer megawattos új blokk épí­tésének előkészítésére futja. Mindenek­előtt a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség előírásai alapján megkezdik a gyenge és a közepes radioaktivitású hulladékok biztonságos kezelésére, konténeres szállítására és elhelyezésére szolgáló létesítmények tervezésének, előkészítésének munkáit. Így a besűrí­tett folyékony hulladékot és a felaprí­tott szilárd sugárzó anyagokat beton­tömbökbe beágyazva készítik majd elő szállításra, eltemetésre. Az atomerőmű dolgozóinak rendszeres továbbképzé­sét szolgálja annak a nagy oktató szi­mulátornak az üzembe helyezése, amely lehetővé teszi, hogy részletesen tanulmányozzanak fontos atomener­getikai folyamatokat, és üzemzavaro­kat utánozva gyakorolják azok gyors elhárítását. • Az atomerőmű bővítésének különö­sen fontos feladata az első ezer mega­wattos blokk építésének szigorúan ütemszerű előkészítése, hogy a jövő év júniusában megkezdhessék az alapozás földmunkáit. Az ezt követő 72 hóna­pos munka után, 1995 júniusában az úgynevezett párhuzamos kapcsolással megindul a blokk energiatermelése, és az 1000 megawattos teljesítmény eléré­se után áramot szolgáltat az országos hálózatnak. A Magyar Villamos Mű­vek Tröszt véleménye szerint az idei építési előirányzat műszaki tartalmá­nak megvalósításához nem elegendő a pénz, az anyagi háttér rendezésére ezért központi intézkedéseket kérnek. A népgazdasági terv a villamos háló­zatok célcsoportos beruházásaira a ko­rábbinál jóval szerényebb összegeket szán. Ezért a tröszt különösen nagy gondot fordít a szűkös lehetőségek mi­nél hatékonyabb kihasználására. A legszükségesebb helyeken' az idén 134 kilométer hosszú szakasszal növe­lik a nagyfeszültségű 220, 400 és 750 kilovoltos távvezetékeket, valamint 113 kilométerrel bővítik a 120 kilovol­tos főelosztó, és 1600 kilométerrel a kis- és középfeszültségű szabadvezeté­kes hálózatot. A szomszédps országok, elsősorban a KGST-államok egyesített villamosenergia-rendszeréhez kapcso­lódó magyar energiarendszer üzembiz­tos működését, az energiaszállítások és a hazai ellátás biztonságát növelik ezekkel az új távvezetékekkel, és a hoz­zájuk csatlakozó alállomások építésé­vel, bővítésével. A főelosztó hálózaton hét új transzformátorállomást létesíte­nek, és ugyancsak hét helyen a régi alállomás teljesítményét növelik. Az idei beruházási munkák közül különösen fontos annak a 380 mega­watt teljesítményű gáz- és gőzturbinás kombinált erőműblokknak az előkészí­tése, amelynek az lesz a rendeltetése, hogy az első paksi, 1000 megawattos gépegység átadása előtti években a ha­zai áramtermelésben várható teljesít­ményhiányt mérsékelje és részben pó­tolja. Ezért a tröszt előterjesztést készí- (Folytatás a 2. oldalon) BEKEBELEZÉS HELYETT SZOROS KAPCSOLAT Együttműködnek a termelők és a kutatók ■ -irr t*h—j- . — / -sün ■"■• • A fiis/crpaprika /ömét a há/lájikhan termelik, l ehetne hasonló integrációban a/ uborkát is. Néhány hónapja lapunkban is arról írtunk, hogy a Kalocsakörnyéki Agrár­ipari Egyesülés (KAGE) igazgatója ki­fogásolta: a fűszerpaprika nemesítésére nincs közvetlen hatásuk, az integráció­jukból ez a láncszem hiányzik. Akkor is fölvetette a kalocsai fűszerpaprika- kutató állomás bekebelezését, KAGE- hoz való csatlakozását, amit már évek óta sürget. Úgy tűnik, most kompro­misszum született ebben a témában. A KAGE és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat (ZKIFV) együttműködési megállapo­dást kötött, amelynek középpontjában a fűszerpaprika-nemesítés és -kutatás áll, és még egyéb zöldség-, fűszer-, és drognövényekre is kiterjed. Keretmeg­állapodásról van szó, amelyben az elve­ket körvonalazták, de a konkrétumo­kat is rögzítik még ebben a hónapban. A kölcsönös előnyök figyelembevé­telére épül az együttműködés. A kuta­tóintézet elsősorban arra számít, hogy eddigi eredményeit a gyakorlat jobban figyelembe veszi, alkalmazza és értéke­li, mivel a KAGE taggazdaságaiban is lehetőségük nyílik a kísérletek nagy­üzemi folytatására. Ugyanakkor a gya­korlati tapasztalatok visszahatnak a kutatómunkára megrendelések, megbí­zások fomeájában. Olyan irányú neme­sítés folyhat ezután, amit a KAGE fi­nanszíroz, mert mint dr. Király Mi­hály tói, a ZKIFV főigazgató-helyette­sétől megtudtuk, a kutatómunka pénz­igénye olyan, amit az intézet egyéb mó­don már nem tud előteremteni. Arra vállalkoznak, hogy az egyesülés által meghatározott fajok körében, az elvárt paramétereket elérő új fajtákat nemesí­tenek ki. Ezek elit vetőmagját is meg- (Folytatás a 2, oldalon) NEM VÁRTAK — MAGUK KEZDEMÉNYEZTEK Megfontolt lépések Mélykúton Oly gyakran hallunk a stabilizációról és kibontakozásról, hogy hajlamossá válhatunk elhinni: minden, gazdasági életünkkel kapcsolatos változás csak ezután fog bekövetkezni. Könnyen megfeledkezünk azokról a termelő szerve­zetekről, amelyek felismerve a helyzetet, évekkel korábban hozzákezdtek egy racionalizáltabh gazdálkodás feltételeinek kialakításához. Különösen fontos ennek a jelentőségét1 hangsúlyozni, mielőtt végképpen hozzászoknánk és elfogadnánk, hogy manapság több a nehézség, mint az elért erdemény. Nem kétséges, hogy a meghirdetett kormányprogram végrehajtása során a már hosszú évek gyakorlatában kipróbált tapasztalatokból meríthetünk és tanul­hatunk legtöbbet. Éppen erre hívta fel a figyelmet egy zárszámadó közgyűlés alkalmával Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. A példaként említett gazdaság a Mélykúti Lenin Tsz, amely azért is figyelemre méltó, mert évről évre mezőgazdasági alaptevékenységből ér el igen jó eredményeket. Azok közé tartoznak, akik a nehezen kö­vethető szabályzó változások és az egyre nehezebb körülmények kö­zött is stabilizálni tudták pénzügyi helyzetüket. A szövetkezet elnöke, dr. Korányi György szerint minden­nek az alapja a költségérzékeny gazdálkodás. A megoldás kulcsa azokban az optimalizálási progra­mokban keresendő, amelyekkel az elmúlt évek alatt az állandóan vál­tozó gazdasági követelményekhez igazították termelési feladataikat. Viszont az önálló saját erőből szer­vezett stabilizációs program a vi­szonylag kedvező természeti adott­ságok mellett sem vezetettt volna eredményre, ha nem párosul a helyi vezetők reális helyzetértékelésével és megfelelő közgazdasági szemléle­tével. A példaadás jelentősége ab­ban áll, hogy a mélykútiak nem vártak országosan elfogadott javas­latokra, hanem a mindenkori lehe­tőségek ismeretében saját maguk kezdeményeztek. Hosszan sorolhatnánk a részköz­gyűlésen elhangzott termelési ered­ményeket: hogy tíz év alatt meg­duplázódott a szövetkezet vagyona és kétszeresére, több mint százezer forintra nőtt az egy főre eső kereset. De a Lenin Téeszben nem arra he­lyezik a hangsúlyt, hogy a tavalyi árbevételi tervüket 51 millió forint­tal túlteljesítették, hanem, hogy ezt 24 millió forintos költségnövekedés mellett érték el. Bázisszemléleten alapuló termelési hozamokkal szemben az elnök szívesebben érzé­kelteti a gazdálkodás eredményes­ségét a jobban kifejező egy hektárra vetített nyereséghányaddal. Divattá vált — de nem csak a mezőgazdaságban — panaszkodni, az objektív nehézségekre hivatkoz­ni. A közgyűlésen elhangzott ugyan, hogy a kedvezőtlen időjárás következtében az őszi árpát csak­nem teljes egészében ki kellett szán­tani. Azonban Mélykúton a racio­nális földhasználat eredményeként a 64 milliós nyereség kétharmadát mégis a növénytermesztés adta. El­nöki beszámolójában dr. Korányi György joggal kifogásolta, hogy a felvásárlási árak miatt az állatte­nyésztés egyes területeken közgaz­daságilag elviselhetetlen pozícióba került. Igaz, hogy felére csökkent a vágómarha eladasa, viszont kiváló minőségű tejet értékesítenek és nem mondanak le a minőségi sertéste­nyésztésről sem. Veszteséges az ágazat, mégis felújitották és bőví­tették állattenyésztő telepüket. A szövetkezet fennállása óta a múlt évben hajtotta végre legnagyobb — 84 millió forintot kitevő — beru­házását. Addig, amíg másokat óva­tosságra intenek a gyorsan változó körülmények, a Mélykúti Lenin Té­eszben bátrán gazdálkodnak. Bi­zonytalankodás helyett éltek a 87- es szabályzók nyújtotta lehetőség­gel és 50 százalékos állami támoga­tással felújították az állattenyésztő telepüket. Az idei év költségkímélé­se érdekében a tervezett 14 millió helyett 28 millió forintért vásárol­tak gépeket. A szövetkezet céljait szem előtt tartva központi szolgál­tatóházat építettek, amely egyben már a nagyobb közösség, a falu ér­dekeit is szolgálja. Kívülállók a mélykúti szövetke­zetét a „fontolva haladók” közé so­rolják, amely azt bizonyítja, hogy a gazdaság irányításával megbízott vezetők nem látványos sikerekre törekednek, viszont ritkán téved­nek. Pedig megalapozott és felelős­ségteljes döntést hozni a legnehe­zebb feladat. Túl optimista és egyoldalú képet festenénk a szövetkezetről, ha nem szólnák a gondokról. Akár a sertés­elhullások és kényszervágások nö­vekedéséről, a naposcsirke-beszer- zés mennyiségi és minőségi problé­máiról, a gépi munkák technológiai és időbeni mulasztásairól, a háztáji takarmányfehérje-ellátásánál és növényvédelmi munkálatainál je­lentkező hiányosságokról, vagy ép­pen a tavalyi paradicsomfelvásárlas sikertelen megszervezéséről. A zár­számadó közgyűlésen elhangzott kritikai észrevételek arra utalnak, hogy a Mélykúti Lenin Téeszben sem sikerült még minden kedvezőt­len tényezőt megváltoztatni. Át­gondolt és jó döntések végrehajtá­sával mégis olyan helyzetet terem­tettek, amelyben az új közgazdasá­gi feltételrendszer közepette is sta­bil körülmények között gazdálkod­hatnak. K. Á. Egyedülálló termékek, vállalkozások Külföldön is ismert a bajai kisszövetkezet • S/cndi Gyula Icjlcs/luimrnók beállítja a/ adó-U'wt készülékeket. (Méhcsi É»a felvétele). Baján, egy társasház padlásterén rendezte be irodáját a Híradástechni­kai Kisszövetkezet (a Bahír): mondhat­ni, „magas szinten” kezdték tevékeny­ségüket. Ez a megállapítás másmilyen értelemben is helytálló. Mindaz ugyan­is, amire vállalkoztak, a szakmai tudás magas szintjét feltételezi. Mérnökök, műszaki szakemberek két gazdasági munkaközösségből és egy polgári jogi társaságból alakították a kisszövetkezetet 1986-ban. A szerve- zetiforma-váltással tevékenységük fej­lesztése előtt nyitották meg az utat. Kisszövetkezetként ugyanis több lehe­tőségük van a termelés növelésére, a gazdálkodás javítására. Ugyanezt segí­ti az is, hogy a szövetkezet két szakcso­portot működtet, ezáltal módjuk van a létszámnövelésre. Gyártmányaik, szolgáltatásaik listá­ja igen hosszú. Kocsis György elnökhe­lyettes és Kövecs Attila műszaki vezető csak néhányat ismertetnek termékeik közül. A számítógéphez használatos, úgynevezett szünetmentes tápegységgel kezdik a sort. E berendezés létrehozá­sához egyre növekvő igény adta az öl­letet. A számítógépet üzemeltetők ugyanis ki vannak téve annak, hogy áramkimaradás vagy feszültségcsökke­nés miatt gépjükből „elszáll” a prog­ram: tetemes mennyiségű, nehéz mun­ka vész kárba ezáltal. így a legkorsze­rűbb megoldásra alapozott vállalati te­vékenységet látszólag éppen a technika akadályozza, nehezíti. Á számítógép­hez kapcsolt tápegység biztosítja az egyenletes áramellátást. A Bahír által kifejlesztett készülék iránt akkora az érdeklődés, amekkorának a szövetke­zet kis kapacitása miatt nem tud meg­felelni. Ezért a gyártási jogot — egy meghatározott mennyiségre — eladták a Metripond vállalatnak. S ha a kisszö­vetkezet nem is vállalhatja a későbbi­ekben sem a sorozatgyártást, szeretnék „hazahozni” Bajára, azaz, valamelyik helybeli cégre bízni azt. A törekvésük jól beleillik a város vezetőinek elképze­léseibe, miszerint Baján meg akarják honosítani az elektronikai ipart. Ennek alighanem a legjelentősebb szellemi bá­zisává nőheti ki magát a híradástechni­kai kisszövetkezet: ehhez máris meg­vannak a feltételei. Ám még kezdők lévén, termékgyár­tásra nem a sajátjukban, hanem a víz­ügyi igazgatóságtól bérelt épületben rendezkedtek be. Az intézményhez egyébként jól bevált kooperációs kap­csolat fűzi a szövetkezetét. Megrende­lésre URH- és telefonautomatikákat, adó-vevő berendezéseket, vagyonvé­delmi (elektromos) készülékeket, víz- szint- és szivattyúüzemállapot-távjel- zőt, szivattyúvezérlőt készítenek. Me- (Folytatás a 2. ofdalon) OTVENHÉT ORSZÁG SPORTOLÓINAK RÉSZVÉTELÉVEL Ünnepélyes nyitány Calgaryban A képen: a megnyitó egy látványos jelenete ( l elefoto: AI*—.M I I—KS). Mínusz 8 fokos hidegben, erős szélben, 60 000 ember foglalt helyet szombaton a McMahon stadion­ban, hogy láthassa a XV. téli olimpia megnyitó ünnepségét. A szervezők gondoskodtak arról, hogy egyetlen jelenlévő se fázzon. Mindenki színes takarót teríthetett magára, s ezzel egyúttal ki is rajzolódott az olimpia öt karikája, illetve emblémája. A megnyitót a televízióközvetítés jóvoltából 2,1 milliárd néző nézhet­te végig a világon. A 16 napos ötka­rikás téli játékok a legek olimpiájá­nak ígérkezik, ilyen népes versenyt még nem rendeztek. (A megnyitó ünnepség is a legköltségesebb az eddigiek közül.) A téli olimpián 57 ország sportolói vesznek majd részt, legutóbb Szarajevóban 49 nemzet 1400 versenyzője küzdött. A megnyitó első tíz percében in­diánok, cowboyok, lovasrodeósok tartottak bemutatót, majd 39 nem­zetiség népviseleti ruhába öltözött képviselői jelentek meg a stadion küzdőterén. Huszonötezer színes léggömb felrepítése fokozta a látvá­nyosságot. Később lovas kíséret mellett hin- tón érkezett meg Juan Antonio Sa­maranch, a NOB elnöke, Jeanne Sauve asszony, főkormányzó és az olimpia szervezőbizottságának el­nöke, Fred King. A bemutatón egyébként összesen 6000 ember vett részt. A leglátvá­nyosabb a királyi lovas rendőrök produkciója volt. A látványosságok után az újkori olimpiai játékok első házigazdája, Görögország képviseletében meg­kezdődött a küldöttségek hagyo­mányos felvonulása. A magyar olimpiai csapat 25,-ként vonult vé­gig a fehér homokon. A nemzeti zászlót Tóth Attila jégtáncos vitte. Egy óra elteltével a szervezőbi­zottság elnöke lépett a mikrofon­hoz. Rövid beszédében méltatta mindazokat, akik tevékenyen részt vettek a játékok előkészítésében. Mint mondta, az álom valósággá vált Calgary számára, s a világ leg­jobbjai versenyezhetnek 16 napon át az érmekért. Samaranch elnök a sportolóknak is üzent, a sportszerűségre hívta fel figyelmüket. Jean Sauve asszony, főkormány­zó következett, aki hivatalosan is megnyitotta a XV. calgary-i téli olimpiát. Magyar idő szerint 22 óra 38 perckor lobbant fel az olimpiai láng. Ezt megelőzően 80 sportoló és két futó, Cathy Pricstncr és Ken Reed érkezett a stadionba a lánggal. Végül a 12 éves, szeplős arcú. szőke műkorcsolyázó-palanta, Robyn Perry gyújthatta meg a 16 napon át égő olimpiai lángot a hatalmas kan­deláberben. A sportolók esküjét a kanadai Pierre Harvey mondta el. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents