Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
1988. január 15. • PETŐFI NÉPE • 5 „NEKÜNK A KIS ÜZLET IS ÜZLET9 Mezőgazdasági szövetkezetek hitelezője Ma fiókot nyit Baján a Mezőbank Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete Rt., azaz a Mezőbank 1986 decemberében alakult 1,16 milliárd forint alaptőkével. Ezen összegből ma még csak 450 millió forint áll ténylegesen rendelkezésre. A szakosított pénzintézetet, közismertebb néven kisbankot, 1400 téesz alapította, mint részvényes. A Mezőbank feladata a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak finanszírozása, a kölcsönnyújtás mellett azonban foglalkozik lízinggel, váltóleszámítolással, alapjuttatással, rövid és hosszú lejáratú célbetétek gyűjtésével. Ezen túlmenően meghatározott díj ellenében kezességet vállal, társulásokat szervez és befektetési tanácsadásra is vállalkozik. A kisbankok alapvetően vagyonuk megőrzésében, illetve gyarapításban érdekeltek, ez határozza meg a Mezőbank tevékenységét is. Nyíregyháza, Szolnok és Szeged után ma Baján nyílik meg a Mezőbank új fiókja. Ennek kapcsán kérdeztük a pénzintézet ügyvezető igazgatóját, dr. Kábái Gyulát, üzletpolitikájukról, terveikről és lehetőségeikről. — A Mezőbank életében lezárult az első év. Sikeres volt a vállalkozásuk, amennyiben persze a bank alapítását vállalkozásnak mondhatjuk? — Mindenképpen vállalkozásnak tekinthető. Az első évi eredményünk alapján több mint 12 százalékos va- gyonarányos nyereséggel számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy 8 százalékos adózott osztalékot tudunk fizetni részvényeseinknek. Alaptőkénk 450 millió forint, a mérlegfőösszeg azonban eléri a kétmilliárdot. Az idegen tőke részben a - bankközi forgalomból származik, részben a gazdálkodó szervezetek betétei. A saját és az idegen tőke arányát a jövőben természetesen úgy kívánjuk alakítani, hogy az számunkra kedvezőbb legyen. Alaptőkénket szeretnénk megemelni, erről a közgyűlés dönt a közeljövőben. Az igazgatóság tavalyi döntése volt, hogy a működési hálózatot bővíteni kell. A fióknyitás semmiképpen sem öncélú. 1988-ban szeretnénk számlavezető bankká válni, ezért számunkra nem közömbös, hogy ezek a fiókok megnyíljanak ott, ahol részvényeseink és ügyfeleink többsége gazdálkodik. — A bank részvényese nem lesz egyben a bank ügyfele is? — Nem. Kemény piaci munkát igényéi, hogy a részvényeseket ügyfélként is megnyerjük magunknak. Ügyfeleink egyébként a teljés gazdálkodói körben megtalálhatók, gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek is vannak közöttük, gmk-k, egyéb vállalkozások. A nem mezőgazdasági érdekeltségű szervezetekkel, főleg lízingügylet révén állunk kapcsolatban. — Változott-e egy év alatt a Mezőbank üzletpolitikája? Úgy is kérdezhetem, kinek és milyen feltételekkel ad ma hitelt a pénzintézet? — Az általános hitelpolitikai irányelvek, szabályok természetesen ránk is vonatkoznak. A hitelezést mindenfl esetre nálunk is az üzleti szempontok határozzák meg. A mezőgazdasági szövetkezetek, a mezőgazdaságban tevékenykedők hitelezésére helyezünk nagy súlyt, de ez, mint mondtam, nem jelenti azt, hogy csak ezeknek folyósítunk kölcsönt. A hitelezésnél két szempontot emelnék ki: az egyik, hogy az adós mindenképpen hitelképes legyen. A másik, hogy fejlesztési jellegű kölcsönnél csak olyasmit finanszírozunk, ami feltétlenül hozzájárul adósaink gyarapodásához. Ezen túl még egy dolgot tartok nagyon fontosnak. Azt, hogy jó szándékra, jó szándékkal adott hitelek ne hozzanak később nehéz helyzetbe gazdálkodó szervezeteket. Tavaly körülbelül a kérelmek 10 százalékát kellett elutasítani. Ma már nem olyan „kellemetlen” nemet mondani, hiszen van több bank is, ahová egy vállalat hitel- kérelemmel fordulhat. — Ön, mint bankember, hogyan látja, valóban súlyos pénzszűkében v annak a mezőgazdasági szövetkezetek, elsősorban a téeszek? — A téeszek pénzügyi pozíciója, ha nominálisan nem is, de reálértékben romlik. Likviditásuk egyre szűkül. Ha korábban 200-300 téeszről mondtuk, ma legalább ötszázról mondhatjuk el, hogy alig van, vagy egyáltalán nincs esélyük a bővített újratermelésre. Lehetőségeik már csak a szűkített újratermelésre vannak, sőt egyre inkább felélik tartalékaikat. Az utóbbi években az agrárolló is tovább nyílt. Az árak felszabadításának következtében, úgy érzem, sok tekintetben bizonytalanabb a helyzet, mint eddig. Nem könnyű ma a szövetkezeti hitelezés. A Mezőbank pénzforrásai meglehetősen szűkösek, mivel nem kereskedelmi bank, a jegybanktól nem kap refinanszírozási hitelt. A gazdasági életben megszerzett pénzzel tudunk dolgozni, de a kamatláb itt is a refinanszírozási kamat irányában alakul. Ebből következik, hogy a bank kamata is magas. Éppen ezért a „drága pénz” nem biztos, hogy jót hoz egy téesznek. — Mennyiben tudja a bank a nehéz helyzetben lévő téeszeket segíteni? — Hiába próbáljuk hitelekkel segíteni — bár ez igen drága segítség, nem is nevezném talán annak -, ha a termelés hatékonysága nem javul, a termelékenység nem növekszik. Ilyen értelemben valóban nem tudunk hozzájárulni helyzetük javításához. Mi mindenesetre szélesebb körben foglalkozunk a téeszekkel, nekünk a kis üzlet is üzlet. Ahonnan a kereskedelmi bank kivonul, oda mi bevonulunk. De a mi hiteleink nagyságát meghatározza, hogy mennyiért tudunk pénzt szerezni. — Baján tehát új fiók nyílik. Mi biztatót mondhat az ügyvezető igazgató a bank jelenlegi és leendő ügyfeleinek? ’ — Átmeneti vagy tartós pénzforrásokat szeretnénk a megyében megszerezni, amiket aztán haszonnal forgathatunk. Nem ígérhetek egy korlátlan pénzügyi lehetőségekkel rendelkező bankot. Amit viszont ígérhetek, az a rugalmasság, gyorsaság, fölösleges bürokrácia nélkül. A jó célokra megpróbálunk pénzt szerezni, szeretnénk ügyfeleinket egyrészt segítem vállalkozói döntéseikben, másrészt saját jó ötleteinkhez megnyerni a tőkés társakat. A bajai fiókon keresztül is nyújtunk különböző szolgáltatásokat, mint a váltóleszámítolás, az értékpapírok forgatásában való részvétel és hamarosan számlavezetőként is rendelkezésre állhatunk. Terveink között szerepel egy kecskeméti fiók nyitása is. Meggyőződésem, hogy Budapestről nem lehet felelősen hitelezni a mezőgazdasági szövetkezeteket. A helyszíni ismeretek, a közvetlen kapcsolat nélkülözhetetlen. Bankunk csak igy válhat a mezőgazda- sági szövetkezetek megbízható, rugalmas és vállalkozó partnerévé. Magyar Ágnes Dereglyék az atomjégtörő gyomrában Megkezdődtek a Szevmorputy nevű szovjet atommeghajtású konténer- és dereglyeszállító hajó üzemi próbái. Ez az első ilyen vízi jármű a világon, és új fejezetet nyit majd a vizi áruszállításban. A „Szevmorputy” hajó gyomrában 6 óriási rakodótér van. Ezekben a hombárokban helyezik majd el a konténereket, ezután pedig minden egyes hombár tetejére több rétegben rakodódereglyék kerülnek. Vagyis nem egyszerű raktártetőről van szó, hanem 400 négyzetméteres bonyolult mechanizmusról, amely nagy súlyt bír el. Az atommeghajtású hajó egész flottillát vesz fel a fedélzetére, 74 darab rakodódereglyét (lichtert). A hajó daruszerkezete könnyedén vízre tudja tenni ezeket az egyenként 350 tonna teherbírású, téglalap alakú uszályokat, amelyeket azután tolóhajók juttatnak el a rendeltetési helyükre. A . „Szevmorputy” nem igényel mélyvizű kikötőket. A hajó atomreaktora a hajtóművek 40 ezer lóerős teljesítményét biztosítja, és azt, hogy a „Szevmorputy” 20 csomóval haladhasson, vagyis óránként 37 kilométeres sebességgel. Méteres vastagságú jégtáblák sem tudják megállásra kényszeríteni az atommeghajtású konténer- és dereglyeszállító szovjet hajót. I A Budapest—Vác vonalon megkezdődött a Mozdony- és Vagongyár Vállalat és a Ganz Villamossági Művek által közösen kifejlesztett villamos motorvonat futópróbája. Az új motorvonat terveit magyar szakemberek készítették el. A jármű vezérlése és irányítása elektronikus. Az energiatakarékos vonat legnagyobb sebessége 120 km/óra, s elődeinél lényegesen jobban gyorsul. Várhatóan az év első negyedében áll a menetrend szerinti forgalomba. Csökkenthető a borjú- elhullás Egy új vizsgálati módszer kifejlesztése révén jelentősen csökkenthető a borjúelhullás. Vizsgálatok alapján megállapították, hogy a borjú születését követő első 10 órá- ,ban kiszopott föcs-tej olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek védettséget adnak a korai elhullást okozó baktériumos megbetegedések ellen. A védettség mértéke a föcs- tejben levő immuno-globulin anyagok mennyiségétől függ. Ennek méréséhez olyan vizsgálati módszert fejlesztettek ki Angliában, amelyet a tehéntartó gazdák házilag is elvégezhetnek. A vizsgálat a föcs-tej mintához adott reagens segítségével hat percen belül kimutatja az immuno-globulin szintet. Az alacsonyabb értékű föcs-tejjel szoptatott borjak elsősorban hasmenésben és tüdőgyulladásban betegednek meg és ez korai elhullásukhoz vezet. Célszerű ezért a tehenészetekben az olyan föcs-tej tárolása, amelyben a védekezőanyag mennyisége eléri az 50 gr/1 értéket. A mélyhűtőben tárolt jó minőségű föcs-tejet kiegészítésként kell a borjakkal megitatni, közvetlenül születésük után. Telefonszerelők Izsákon A Budapesti Híradás- technikai Vállalat szerelői ezekben a hónapokban Izsákon dolgoznak. A nagyközségi postára ezerállomásos központot telepítenek, várhatóan június 30-áig. így lehetővé válik, hogy Kunszent- miklóssal, Lajosmizsével, és Szabad- szállással egyidejűleg Izsákon is korszerű telefonhálózat jöjjön létre. Képünkön Lucza Imre műszerész a leendő áramköri keretekhez a kapcsolókábeleket rendszerezi. Straszer András i. Az utolsók között Európában A felsőfokú. végzettségű műszaki értelmiség aránya igen dinamikusan nőtt az elmúlt 40 esztendőben. Számunk 1949-ben még csak 11 ezer volt, napjainkra pedig több mint 160 ezer. Jelentős intellektuális erőt képvisel hazánkban a diplomás műszaki értelmiség, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez a nagyszámú társadalmi réteg a tudásfedezet, a kulturális tőke (a tudás időtállósága, konvertálhatósága, a nyelvtudás, kreatív és innovatív képességek és készségek) szempontjából korántsem homogén csoport. T eljesítmény aszály Talán a nagyarányú mérnöksűrűség okozza ezt a régóta tartó teljesítményaszályt? Lehet, hogy nem egyetemi végzettséget igénylő feladatok kazlait kell elhordani a mérnököknek, és a napi rutinfeladatoktól nem tudnak hozzáférkőzni a tudomány műveléséhez? Vagy talán nem vagyunk elegen ahhoz nincs meg a műszaki társadalom kritikus tömege —, hogy érzelmi változást tudjunk elérni a műszaki fejlesztés meggyorsításában? Kételyeinket összegezve gyakran feltesszük azt a kérdést, hogy a kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat, a gazdasági fejlettségét tekintve sok vagy kevés a mérnökök száma hazánkban? Hajlamosak vagyunk bonyolult világunkban erre a nagyon összetett kérdésre leegyszerűsített válaszokat adni. A két kézenfekvő válasznak egyaránt megvan a maga tábora. Vannak, akik azt állítják, sok, mjvel a meglévő mérnöktársadalmat sem tudjuk mérnöki munkával foglalkoztatni. Hivatkoznak például arra, hogy a 35 év alatti mérnökök fele maga is úgy véli, csak részben hasznosítják tudását. A fiatal mérnökök közül minden hatodik-hetedik azt állítja, hogy megszerzett ismereteit egyáltalán nem tudja munkahelyén hasznosítani. A kérdésre választ kereső tábor másik fele — a hazai statisztikákra, nemzetközi összehasonlításokra, vagy a nagyszámú álláskínálatokra hivatkozva — kevésnek tartja a mérnöklétszámot, a műszaki diplomát szerzők létszámát és arányát Magyarországon, és vészharangokat kongat. Különösen a műszaki egyetemekre, főiskolákra jelentkezők és felvettek számának csökkenése, illetve az üres padsorok láttán hajlamosak erőteljesen dörömbölni az oktatástervező intézetek ajtóin. A számok hűen mutatják az elmúlt években lezajló folyamatokat. A 70-es évek végén megállt a műszaki felsőoktatásba felvettek számának növekedése, és csökkenő folyamat vette kezdetét. 1980-ban még 29 ezer volt a műszaki egyetem és főiskolák hallgatói létszáma. Napjainkra ez 5 ezerrel csökkent. A diploma mögött álló tudás minőségének teljes körű és folyamatos javulását ilyen óriási mértékű mennyiségi növekedés mellett lehetetlen is biztosítani. Ezért aztán a diploma mögött álló tudásfedezet hiánya, vagy a megszerzett tudás hasznosulásának gyengeségei miatt sokszor elégedetlenkedünk a műszakiak által nyújtott produkcióval. Tette ezt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke is az új év első napján adott interjújában, mikor hangot adott az értelmiségi réteg elégtelen anyagi és erkölcsi elismertségének, hozzátéve „ .. .sajnos a teljesítménye is meglehetősen alacsony.” Mit mutat a presztízsrangsor? Persze látni kell azt is, hogy nemcsak a műszaki főiskolák iránt csökkent az érdeklődés, hanem az egész felsőoktatásiránt. Míg 1975- ben 107 ezer, 1980-ban 101 ezer fő volt a felsőoktatási hallgatói létszám, 1985-ben már csak 99 ezer, a csökkenés a műszakiaknál a legjelentősebb. Nagyfokú egybeesés figyelhető meg a felsőoktatás iránti érdeklődés csökkenése és a demográfiai helyzet alakulása között. A felvételre jelentkezők száma követte a demográfiai hullámokat, és ez igaz a műszaki pályák esetében is. Kis létszámú korosztályokból értelemszerűen kevesebben kívánnak továbbtanulni, mint egy nagyobb létszámú korcsoportból. A műszaki.egyetemi, főiskolai hallgatói létszám erőteljes csökkenésében ezen túlmenően nyilván közrejátszik az is, hogy a 70-és évek második felétől jelentős mértékben nőtt a felsőoktatás felvételi keretszáma, nőtt tehát a jelentkezés előtt álló fiatalok választási lehetősége. A nemzetközi tendenciákkal egybeesőén az érdeklődés viszont nem elsősorban a műszaki pályák iránt növekedett meg. Mindent egybevetve sem lehetünk azonban elégedettek a felső- oktatásban részt vevő, főleg a műszaki egyetemekre, főiskolákra járó hallgatólétszám alakulásával. Magyarországon a 20-24 éves korú lakosságra vetített fajlagos hallgatói létszám más országokhoz viszonyítva ránk nézve rendkívül kedvezőtlen képet mutat. Ebben a népességcsoportban nálunk a felsőfokú oktatásban résztvevők aránya 14 százalék. Ugyanez az arányszám a Szovjetunióban 21, Ausztriában 24, az NDK-ban 29, Finnországban 32, Svédországban 38, az USA-ban 58 százalék. Szinte hasonló eredményt kapunk, hogyha a 100 ezer lakosra jutó mérnökök számát tekintjük. Ebben a rangsorban is szinte az utolsó helyet foglaljuk el az európai nemzetek sorában. Amikor a műszaki pályák iránti érdeklődés csökkenésének okait keressük, gyakran azt a leegyszerűsített magyarázatot fogadjuk el, hogy csökkent a mérnöki munka presztízse, ezért fokozatosan visz- szaesett a műszaki pályák iránti érdeklődés. A presztízs csökkenésével magyarázzuk tehát azt, hogy egyre kevesebb fiatal választja hivatásának a mérnöki pályát. Üres padsorok az egyetemeken Az ilyen vélekedésekben én két ellentmondást látok. Az egyik az, hogy a presztízs az emberek tudatában élő, a különböző foglalkozások egymáshoz viszonyított helyzetét kifejező értékitélet, összetett dolog. Több objektív és szubjektív tényező együttes függvénye. Nem mondhatjuk ezért, hogy szoros kapcsolat van a presztízs és a műszaki felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma között. A presztízst befolyásoló elemek között éppúgy helyet kap a mérnöki foglalkozással összefüggő kereset és a hatalom, mint a mérnöki munka gyakorlásához szükséges tudás, vagy a társadalom számára nyújtott hasznosság. Az értelmiségi foglalkozások 1-től 20-ig terjedő presztízsrangsorában a mérnöki foglalkozás — az egyetemi tanár, kórházi orvos, körzeti orvos, fogorvos, állatorvos mögött — az előkelőnek számító 6. helyet foglalja el. A presztízs alapján a mérnöki foglalkozás megelőz olyan szakmákat, mint például a gyógyszerész, ügyvéd, tanító, színész, újságíró vagy szociológus. A másik ellentmondásnak azt tartom, hogy aki a műszaki pályák csökkeriő presztízséről beszél, az feltételezi a mérnöki szakmák egykori magas presztízsét. Ismereteim szerint a mérnöki szakma presztízse sohasem volt túl jó, a presztízs- rangsorban aligha foglalt el a mainál jobb helyet. Mindezek alapján úgy gondolom, hogy kizárólag a műszaki pályákkal kapcsolatos presztízzsel a mérnöki pályák iránti érdeklődés csökkenése, illetve hullámzása alig magyarázható. Dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese Következik: 11. Túlképzés helyett ululfoglalkoztatottsúg
