Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
1988. január 15. • PETŐFI NÉPE • 3 MAGYARÁZAT VAN, TEJ NINCS Szókimondó Nehezen indult, de végül parázs hangulatban fejeződött be a falugyűlés Dusnokon, a művelődési házban. Az este hat órára meghirdetett rendezvényre csak negyed hétre jöttek össze annyian, hogy a község vezetői végre elfoglalják helyüket az elnökségi asztalnál. Üres szék így is maradt, ám a jelenlevők aktivitása pótolta a távolmaradókat, kivéve a tanácstagok egy jelentős csoportját, akiknek hiányzását választóik szóvá is tették. Néhányan megkérdezték azt is, hol a község országgyűlési képviselője? Ez a falugyűlés a nyíltság szellemében zajlott. falugyűlés Dusnokon Nem javult a kereskedelmi ellátás • Legyen az áfész-cgységekben is olyan jó az ellátás, mint a sütőipari szakboltokban — mondták a dusnokiak. (Méhesi Éva felvétele.) Először Gyuricza Imre tanácselnök foglalta össze Dusnok elmúlt évi fejlődését, s ismertette a várható idei lehetőségeket. Legnagyobb eredmény 1987- ben az iskola központi fűtésének felújítása volt, amely végre sikeresen befejeződött. A munka elhúzódásának fő oka: nehezen teremtődött elő a felújításhoz szükséges hárommillió forint. Erre az évre látványosabb fejlődés nem várható, néhány fontos kérdésben azonban döntenie kell a márciusi tanácsülésnek. Az eredetileg gyermekorvosi körzet kialakítására megszavazott településfejlesztési hozzájárulás félmillió forintja megmaradt, státusz hiányában. Felhasználására javaslatokat kért a tanácselnök, csakúgy, mint a művelődési ház hatékonyabb kihasználására. Ismertette, hogy három utca pályázik szilárd burkolatra, de 1988-ban várhatóan csak egy kaphat. Közölte továbbá, hogy a hírekkel ellentétben nem zár be a sütőüzem, s hogy szerdánként helyben intézhetik a lakosok az ügyeiket a kalocsai OTP-fiókkal. * * * Gyuricza Imre beszámolója után a jelenlevők kérdései és hozzászólásai következtek. Feltűnt, hogy a falugyűlést levezető Dudás János, a községi népfrontbizottság elnöke, s a tanácselnök is, keresztnevükön szólítják az embereket. — Tessék, János! Marci következik — és így tovább. János és Marci, s a többiek is, éltek a lehetőséggel. Sőt, „nem kímélték” az asztalnál ülőket. Sokallták a fűtésfelújításra kifizetett hárommilliót, felpanaszolták a Tolbuhin utca elégtelen közvilágítását, a szeméttelep felé vezető út tűrhetetlen állapotát, s a községet átszelő Vajas-csatorna környékének rendezetlenségét. Hiányolták a gázvezeték és a fejlettebb telefonhálózat kínálta előnyöket. Javasolták, hogy a te- hót költsék mozihelyiség kialakítására, mások azt kívánták, hogy a művelődési ház szolgáltatóházzá épüljön át. A legtöbb panasz azonban a kereskedelmi ellátásra vonatkozott. Kifogásolták, hogy kilenc óra után nem lehet a községben tejet kapni. Válaszában a tanácselnök többnyire elismerte a panaszok jogosságát, s ígéretet is tett a lehetőségek szerinti orvoslásukra. Megköszönte a javaslatokat, amelyek közül Sáfrán tanító úr indítványa volt a legnagyobb szabású. O annak a pályamunkának a részleteit ismertette, amelyet a község vezetőivel egyetértésben készített, a televízió Natura szerkesztőségének felhívására. Ez a Vajas környékének rendezésére vonatkozott, amely ha megvalósulna, pénzt is nyerhetne a község. A kereskedelmi ellátás színvonalát érintő észrevételekre Argat Ferenc, a fájsz—dusnoki áfész szintén jelenlevő ügyvezetője próbált meg válaszolni. Vitatta, hogy a lakosok egyáltalán felvetik az áfész felelősségét, szerinte az megoszlik a községben kereskedelmi tevékenységet folytató cégek és magán- személyek között. Meglepő módon nem tett ígéretet arra, hogy a tejellátás hiányosságait orvosolni fogja, bár elismerte, hogy hatvan százalékban ők látják el a községet. Parázs — közbeszólásoktól is kísért — vita bontakozott ki az áfész-ügyve- zető és a jelenlevők között, s utóbbiak az áruházban uralkodó állapotokat, s az úgymond tíz éve elégtelen építőanyag- és tüzelőellátást is felpanaszolták. Argat Ferenc erre hosszas gazdaságpolitikai magyarázkodásba fogott, s a kereskedelemhez valamit is konyí- tók nem kis megdöbbenésére azt mondta, hogy ő ugyan már 38 éve van a szakmában, dé égy olyan településen, ahol több cég is jelen van, még húszszázalékos pontossággal sem tudná megmondani, hogy ebből vagy abból a cikkből mennyit kellene rendelni. A vitának Putyoráné dr. Tanács Eszter, a kalocsai városi pártbizottság munkatársa vetett véget, az áfész felelősségének hangsúlyozásával. (Lapunkban egyébként a nyáron cikk jelent meg a dusnoki alapellátás hiányosságairól. Úgy látszik, a helyzet nem változott. A szerk.) * * * Végén csattan az ostor! Hodován Petemé felállt, s közölte a jelenlevőkkel, hogy ő tett bejelentést a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál Gyuricza Imre tanácselnök ellen. Ezt — úgymond -— a község érdekében tette, mivel helyteleníti azokat a körülményeket, amelyek alapján Gyuricza Imre meg kívánja vásárolni szolgálati lakását. Mint kiderült, az érintettnek tudomása volt a bejelentő személyéről, de az ügyről csak annyit mondott, hogy azt a megyei tanács vizsgálja. (Tegnapelőtti ülésén — mint megtudtuk — a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy fegyelmi eljárást indít a dusnoki tanácselnök ellen.) A falugyűlés végül a korábbi mederbe terelődött vissza, s a lakosság kérte a tanács, valamint a helyi téesz vezetőit, hogy a jobb kereskedelmi ellátás érdekében „gyakoroljanak nyomást” az áfészre. Bálái F. István A KNEB IDEI VIZSGÁLATI PROGRAMJA Hogyan valósulnak meg a politikai határozatok, a kormányintézkedések? Hazánk gazdasági, társadalmi életének legfontosabb kérdéseit, illetve a lakosság ellátását, szociális körülményeit leginkább meghatározó jelenségeket foglalta idei ellenőrzési programjába a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB mindenekelőtt arra törekszik, hogy átfogó, országos vizsgálatainak tapasztalatait, az ellenőrzések megállapításait minél szélesebb körben hasznosítsák a döntések előkészítésében, végrehajtásában és azok számonkérésében egyaránt. A közelmúltban jóváhagyott első féléves ellenőrzési terv gazdasági jellegű vizsgálatainak sorát a nem rubel- elszámolású import helyettesítésére hozott intézkedések végrehajtásának ösz- szegzése nyitja meg. Az országos vizsgálat során a népi ellenőrök választ keresnek arra, miként valósultak meg a tőkés behozatal helyettesítését szorgalmazó politikai határozatok, kormányintézkedések, s az ezt szolgáló beruházások mennyiben segítik az import csökkentését, ésszerű, hatékony felváltását hazai termékekkel. Ugyancsak fontos gazdasági érdek a találmányok, újítások gyors hasznosítása a termelés folyamatában. A népi ellenőrzés közeljövőben kezdődő vizsgálata annak ered nyomába, hogy az iparjogvédelem elmúlt években továbbfejlesztett intézményi rendszere, illetve jogi és közgazdasági eszköztára miként hatott a vállalatok tevékenységére, a találmányok hasznosítására. Felmérik azt is, hogy az új jövedelemszabályozási rendszer hogyan segíti a műszaki fejlődés meggyorsítását, illetve a népgazdaság, a vállalatok és a feltalálók érdekeinek összehangolását. A vizsgálat időszerűségét hangsúlyozzák azok a közérdekű lakossági bejelentések is, amelyek a találmányok ügyintézésének lassúságára, illetve az újítók, a feltalálók és a közreműködők díjazásának ellentmondásaira hívják fel a KNEB figyelmét. A lakosságot is élénken foglalkoztató kérdés a gyógyszerellátás alakulása. Ennek összetevőit vizsgálva a KNEB ellenőrzési programja abból a megfontolásból indul ki, hogy a hazai gyógyszeripar termelési, értékesítési és gazdálkodási eredményei folyamatosan javultak az elmúlt esztendőkben. E tendencia folytatásaként 1987-ben a termelési érték csaknem hét százalékkal, a szocialista országokba irányuló kivitel nyolc, a konvertibilis export pedig mintegy 2 százalékkal haladta meg az előző évit. Az eredmények nyomán az elmúlt időszakban lényegesen kevesebb gyógyszer került a hiánycikkek listájára, s az egyre növekvő fogyasztás ellenére javult az ellátás. Ugyanakkor gondot okoz, hogy nem érvényesülnek az érdekeltségi viszonyok a forgalmazásban, a felhasználásban — ami egyaránt érvényes a lakosság és a kórházak gyógyszerellátására —, S ennek nyomán hiányzik a fogyasztók „költségérzékenysége”. Ez gyakran indokolatlan, pazarló gyógyszerfogyasztásra vezet, ami időszakon-' ként hiányt szül. A KNEB első féléves terve — jelentőségének megfelelően — önálló vizsgálati témaként jelölte meg a gazdaságilag elmaradott térségek gyorsabb ütemű fejlesztésének társadalmi-gazdasági programját. Ennek megfelelően a népi ellenőrzés a maga eszközeivel hozzá kíván járulni a Minisztertanács határozatával 1986-ban jóváhagyott program teljesítéséhez. A csaknem két éve megfogalmazott feladatok értékelését 1988 második felében tűzi napi* rendre a kormány, s a tapasztalatok összegzéséhez jelentős segítséget nyújthat a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálata. AZ ÖSSZEGZŐ PÁRTTAGGYŰLÉSEK ELŐTT Cselekvésre kész kommunisták a magnetofongyárban Befejezéshez közelednek a párttagsági könyvek cseréje előtti beszélgetések. A párt- alapszervezetek, a pártvezetőségek már készítik az összegzéseket, hogy az eszmecseréken elhangzottakat a taggyűléseken megvitassák. Néhány helyen a napokban kerülnek pártfórum elé azok a vélemények, amelyeket a kommunisták fejtettek ki saját munkájukról, az alapszervezetek tevékenységéről, a párt politikájáról. A BRG Kecskeméti Magnetofon Gyárában Ballagi P. Konrád villamosmérnököt, a technológiafejlesztési osztály helyettes vezetőjét, a pártvezetőség titkárát kértük arra, összegezze a három párta la pszervezet több mint száz kommunistájának véleményét. — Úgy terveztük, hogy a beszélgetéseket december végére befejezzük — kezdte —, de a két ünnep között nem termeltünk, ehelyett decemberben szombaton is dolgoztunk. Fél hónap emiatt kimaradt, ezért csupán a kommunisták 85 százalékával sikerült szót váltanunk. Ennek ellenére — úgy vélem — az eddig elhangzott vélemények tükrözik a teljes kollektíva meggyőződését. — A gyáron belüli helyzet kapott nagyobb hangsúlyt a beszélgetések során — folytatta a pártvezetőség titkára. — Ebben az évben megszüntettük a sztereofej gyártását, és emiatt átszervezés van az üzemben. Ennek szele érződött az eszmecsere során is, mert 130 ember áthelyezéséről van szó. Ezek nem lepnek munka- nélküliek, csupán mást kell csinálniuk, de ez összefügg a keresettel, és az már nem mindegy, ki mennyi pénzt visz haza. Emellett növekedett az elvárás a gyárral szemben. Kétszázezer darabbal több futóművet kell késziteni. A pártvezetőség titkára azokról a véleményekről is említést tett, amelyek bizakodást tükröznek. Ezek a kommunisták azt mondják: Valami elkezdődött, talán elindultunk azon az úton, amely a kedvező végkifejlethez vezet. A politikai, gazdasági döntések jók, a megvalósítás... azon sok minden múlik. S megint előjöttek a gyári nehézségekről való vélekedések: A vállalat és a gyár közötti viszonyt rendezni kellene, az önállóság miatt is, de ebben a pártvezetőség aligha tud segíteni. — A pártalapszervezetek vezetőségeinek munkájával a kommunisták elégedettek, bár hangzott el olyan vélemény is, hogy korábban jobb volt a pártmunka. A megjegyzések igazak, de a kommunisták ma is aktívak, dolgoznak a pártalapszervezetek vezetőségeiben, a KISZ-ben, a szakszervezetben, a Hazafias Népfrontbizottságokban, az MHSZ-ben, a Vöröskeresztben, és sorolhatnám még tovább. A párttagok 70 százalékának van konkrét megbízatása, annak ellátása ellen eddig még nem merült fel kifogás. A pártvezetőség titkára egyetlen, de mégis jellemző mondata tett pontot a beszélgetés végére: — Az eddig elmondottakból úgy tűnhet, a beszélgetések borúlátásra adnak okot, de ez nem így van, hiszen senki sem kérte a pártból való kilépését, sőt valamennyien továbbra is szeretnének részt venni .a feladatok végrehajtásában ... Gémes Gábor Város és környéke A közigazgatás egyik elavult, feleslegessé vált lépcsőjének, a járási tanácsoknak a megszűntével, Hatvan és Kapuvár után az országban harmadikként Kiskunfélegyházának lettek városkörnyéki községei. Előbb Pálmonostora, Petefiszállás, Kunszállás és Gátér, majd — azután, hogy a járási hivatalokat is feloszlatták — Tiszaalpár és Bugac következett a sorban. Mindez az elmúlt másfél évtizedben történt. Olyan fejlődési szakaszhoz értek ezek a települések is, amelyben a sokajtós hivatalok nemhogy nem segítenék, hanem egyenesen gátolnák a további előrehaladást. Változott a városkörnyék élete. Az iparosodás következtében a falvak lakói közül is jó néhányan helyben találnak munkát. A Kunsági Cipőgyár jászszentlászlói és pálmonostori cipőfelsőrész-készítő üzemében például nők számára teremtettek foglalkozási lehetőséget. Ugyanakkor Kiskunfélegyháza egészségügyi, szolgáltató és kereskedelmi dolgozói közt is szép számban vannak olyanok, akiknek valahol a környékben, 10-14 kilométerre épült a házuk, ott élnek a családjukkal. A falu és a város közti távolság a szó szoros értelmében sem áthidalhatatlan. Négy helységből vonattal is beutazhatnak a bejárók. Autóbuszt minden faluba indítanak. Távolsági Volán-járatok három községgel kötik össze Kiskunfélegyházát. Erős láncszem a környék falvai- val, tanyáivak az élénk forgalmú félegyházi piac. Ide még Kistelekről, meg Tömörkényből is jönnek árut eladni. A kereskedelem és a szolgáltatások különböző fejlettsége az egyes településeken megint- csak nélkülözhetetlenné teszi a város ellátási szerepkörét. Ami az egészségügyi szolgáltatásokat illeti: javarészt ezeket is itt kapják meg a szóban forgó hat település lakói. Hogy mekkora a különbség az egyik vagy másik helységben élő állampolgárok ellátási körülményei között, azt Gátér példája jelzi leginkább. Onnan a betegek ma még Kiskunfélegyházára járnak körzeti orvoshoz is. Az egymásrautaltság a város és környéke között természetesen lehet gyümölcsöző, és nem csak a piaci áruértékesítésben. Kiskunfélegyháza ipari szakmunkásképző intézetében, gépészeti szakközépiskolájában és gimnáziumában a helybelieken kívül a környék kisebb településeiről való fiatalok is tanulnak. Rájuk mint leendő munkavállalókra számítanak lakóhelyükön. Egyéni terveik megvalósítása mellett az állampolgárok közérzetét befolyásoló másik tényező továbbra is — milyen az élet körülöttünk. Azért, hogy hivatalos ügyeiket egyszerűbben intézhessék, a járási rendszer megszüntetése után — következő lépcsőként — további korszerűsítésre nyújt lehetőséget a tervezett kétszintes közigazgatás, így 1989-től Bács-Kiskun települései közül — a városi helyett a Kiskunfélegyháza környéki községek is egyenesen a megyei tanácshoz tartoznának az építési, kisajátítási, szabálysértési és más hatósági ügyek másodfokú elbírálásában. Ezzel bővülhet a hat település ellátásszervező szerepe. Együttműködésükhöz jó alapot ad, hogy a városkörnyéki koordinációs bizottság tanácselnök tagjai már korábban is megbeszélték egymással a fejlesztési elképzeléseket. Miként lehetne a szűkösebb anyagi erőforrásokat a közösség javára jobban hasznosítani? Ez foglalkoztatta őket 1987-ben is, amikor városkörnyéki alapot hoztak létre. Ebbe 20- 20 forintot fizetett minden olyan lakó, aki személyes ügyének érzi az életkörülmények javítását falujában vagy városában. A sok kicsi sokra megy befizetések révén — kamatmentes kölcsönnel — főként azokat a falvakat támogatják, amelyek alacsony lélekszámúkkal és csekély beruházási pénzükkel egyedül nem sokra mennének. A koordinációs bizottságban már megállapodtak arról, hogy melyik településnek mennyit ajánlanak föl az alapból. Hatvan százalékából — 600 ezer forintból — elsőként ifjúsági tábor felépítését segítik Tisza- alpáron. A városkörnyék tanácsai és lakói közvetlenül — bármilyen lépcsőfok és beleszólás nélkül is — tudják, hogy nekik mire van szükségük, mi a legfontosabb. K()hl Anta, MAGÁNSZEMÉLYEK IS VÁSÁROLHATJÁK Új befektetési forma: a kincstárjegy Tőkeátcsoportosítás a termelésbe Rövid lejáratú hitelszükségletének fedezésére a magyar állam január l-jétől kincstárjegyet bocsáthat ki. A kibocsátás megszervezésére a Pénzügyminisztérium a hazai bankok és pénzintézetek számára pályázatot hirdetett. Ezzel kapcsolatban Kevevári Béla, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője az MTI munkatársának elmondotta, hogy a pályázaton valamennyi pénzintézet részt vehet. Január végéig várják a különböző ajánlatok beérkezését. Közülük azt fogadják el, amely a legjobb feltételeket kínálja a kincstárjegyek forgalomba hozatalához szükséges feltételek biztosítására, illetve az értékesítést végző konzor- . cium létrehozására. A költségvetés a jövőben mind nagyobb mértékben kívánja értékpapírokkal finanszírozni az államháztartásban jelentkező hiányt. Ennek egyik formája a kincstárjegy, amely egy évnél rövidebb lejáratra szól. A költségvetési törvény alapján az idén várhatóan 15 milliárd forint értékben bocsáthat ki az állam kincstárjegyet. Ennek egy részét még az idén visszafizetik. Az idén kibocsátott kötvények másik részét viszont csak jövőre fizeti vissza az állam, az ilyen kötvények összege nem lehet több 10 milliárd forintnál. A kincstárjegy kamata előre a központi jegybanktól, a Magyar Nemzeti Banktól felvehető refinanszírozási hitel — jelenleg 13 százalékos — kamata körül fog alakulni, vagy ennél valamivel alacsonyabb lesz. A vállalatoknak, szövetkezeteknek igy is kedvezőbb befektetési lehetőséget kínál az állami értékpapír, mintha pénzüket bankban helyeznék el, vagy kötvényt vásárolnának. Más a helyzet a pénzintézetekkel. Amennyiben a pénzintézeteket is be kívánják vonni a kincstárjegyek vásárlásába, ez magasabb kamattal vagy külön ösztönző megoldások bevezetésével képzelhető el. A kincstárjegyeket a pénzintézetek, vállalatok és szövetkezetek mellett magán- személyek is megvásárolhatják. Visszafizetését az állam szavatolja. A kincstárjegy — a korlátozott körben kibocsátott vagyonjegy és az igen népszerűvé vált kötvény mellett — új befektetési formát kínál a lakosságnak. Alkalmazásával tovább növelhető a lakosság megtakarításainak átcsoportosítása a termelő szférába. Évindítás az önállósult Ganzvállalatoknál Általában zökkenőmentesen kezdték az évet az egykori Ganz-MÁVAG-ból alakult hét önálló gyárban, illetve az általuk létrehozott leányvállalatoknál és közös vállalatóknál. Sikerült időben előre feltölteni a raktárakat a termelés indításához szükséges alkatrészekkel és alapanyagokkal, így a gyors átállás a termelőmunkában eddig nem okozott fennakadást. A részletesebb vállalati tervprogramok most készülnek, a tervező munkát azonban több helyen bizonytalanságok kisérik, rendeléshiány nehezíti. Viszonylag kedvező helyzetben indította az új évet a Szerszárpgyár, a Felületnemesítő Gyár és a Felvonógyár, más üzemek viszont piaci gondokkal küzdenek. A Vasúti Járműgyár például rendelkezik ugyan korszerű, piacképes termékszerkezettel, hiszen modern metrószerelvénycket, villamosokat és motorvonatokat gyárt, mégsem kap elegendő belföldi megrendelést, s így referenciával sem szolgálhat esetleges külföldi partnereinek. A Ganz-MÁVAG vezetői a múlt év decemberében írták alá a vállalat megszűnéséről szóló megállapodást a Szanáló Szervezettel. Ezt követően vezető vállalati szakemberek részvételével operatív bizottság alakult a vállalat felszámolásának, illetve az önálló gyárak megindításának összehangolására.
