Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-15 / 12. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig. Többnyire fel­hős, párás, sokfelé tartósan ködös idő várható, helyenként zúzmaraképződéssel. Számottevő csapadék nem lesz. A déli szél helyenként csak a Dunántúlon élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 és mínusz 4 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 12. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 15., péntek Tervgazdasági Bizottságot hozott létre a kormány A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját az 1987. évi gazdasági fejlődésről és az 1988-ra történő átmenet egyes kérdéseiről. A kormány Tervgazdasági Bizottságot hozott létre. A külügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakáról. A kormány a jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács elismerését fejezte ki a kereskedelem dolgozóinak az elmúlt hetekben végzett munkájukért, példás helytállásukért. (A kormány- szóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) A PEDAGÓGIAI INTÉZET IDEI TERVEI Gazdag választék tanulni vágyó tanároknak 'tegnap fejeződött be Kecskeméten, az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán a háromnapos ideológiai, oktatáspolitikai cs pedagógiai vezetői komplex tanfolyam, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet szervezett a megyénkben gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek igaz­gatóinak, valamint az általános iskolai igazgatói munkaközösségek vezetőinek, l nnék apropóján néztünk utána, hogy a pedagógiai intézet idei tervei között milyen tmábbkép/ések szerepelnek. Hogy még az iskolavezetőknél ma­radjunk: folytatódik a nevelő-oktató intézmények igazgatóinak és helyette­seiknek szervezett kétéves tanfolyam, márciusban és novemberben Kalocsán. Itt ideológiai, pedagógiai, pszicholó­giai, munkáltatói és gazdálkodási isme­retekre tehetnek szert az érdekeltek. Ugyancsak márciusban lesz Kecskemé­ten és Baján háromnapos bejárásos kurzus, amely az iskolavezetők napi ügyviteli, adminisztrációs munkájához nyújt gyakorlati segítséget. Az óvodai továbbképzési tervben a szaktanácsadók anyanyelvi, valamint a matematikai munkaközösség-vezetők tanfolyamain kívül felkészítő kurzust és továbbképzést szerveznek a cigány- gyermekekkel foglalkozó óvónőknek és tanítóknak is. Az óvodapedagógiai nyári egyetem témája az idén a család­dal való együttműködés lesz. Szinte valamennyi tantárgy általá­nos iskolai szakmai munkaközösség­vezetőjének rendeznek egynapos ta­nácskozást, csakúgy, mint a központi műhelyvezetőknek, a könyvtáros, az osztályfőnöki, a gyermekvédelmi, vala­mint az enyhén értelmi fogyatékos ta­nulók nevelését és oktatását ellátó munkaközösség-vezetőknek. Az általános iskolai, diák- és nevelő- otthoni, valamint a zeneiskolai neve­lőknek ajánlott továbbképzések körül ízelítőként említünk néhányat: a kisis­koláskorú gyermekek beszéd-, ölvasás- és írászavaraival foglalkozók, a nyelvi- irodalmi-kommunikációs nevelési programmal, valamint az intenzív- kombinált olvasástanítási módszerrel tanítók tanfolyamai. A pedagógiai in­tézetben gondoltak a napköziben kez­dő nevelők alapképzésére, a pedagógiai asszisztensek, a szabadidő-szervezők és az összevont osztályú tanulócsopor­tokban tanítók felkészítésére és to-> vábbképzésére is. A felsőtagozaton oktatóknak alap­fokú, haladó és speciális, valamint As- sembley nyelvű számítástechnikai tan­folyamokat, videotechnikai ismerete­ket kínálnak az új tantervi és a szak­mai-módszertani kurzusok mellett. A középfokú intézményekben taní­tóknak — a tavalyi rend szerint — szakmai és módszertani továbbképzést tartanak, tavasszal és ősszel egy-egy foglalkozást, az úgynevezett északi körzetnek Kecskeméten, a délinek pe­dig Baján. Alapfokú pedagógiai tanfo­lyamra jelentkezhetnek a szakoktatók, filmesztétikával foglalkozhatnak a ma­gyartanárok. A megyei pedagógiai in­tézet idei továbbképzési tervét tartal­mazó füzetben megjelentették az ér­deklődésre számot tartó rendezvények listáját is. H. K. E. A GAZDASÁGI KÉRDÉSEKBEN NEM HOZOTT ELŐREHALADÁST Reagan—Takesita találkozó Nem hozott érdemleges fejleményt az Egyesült Államok és Japán között fennálló gazdasági problémák megoldásában Takesita kormányfő wa­shingtoni bemutatkozó látogatása. Bár mind Reagan, mind Takesita felső­fokújelzőkkel méltatta a két ország közötti kapcsolatokat, és megelégedé­sét fejezte ki a mindössze kétórás megbeszélésen elhangzottakról szólva, egyik oldalon sem tudtak beszámolni olyan konkrét eredményről, amely a fennálló gazdasági vitában előrehaladást jelentene. Az egyetlen ismert eredmény az, hogy Japán hozzáférhetővé teszi az állami beruházások versenytárgyalásait az amerikai építési vállalatok szá­mára is. Washington viszont nem enyhítette egyes japán elektronikai'ter- mékek behozatali vámját, noha ezt Takesita felvetette a megbeszélésen. A Japán Szocialista Párt KVB főtitkára, Jamagucsi Curuo úgy fogalma­zott, hogy „Takesita akadályokat gördített az ázsiai béke útjába, ígéretet téve arra, hogy minden téren együttműködik az Egyesült Államok ázsiai stratégiájának a megvalósításában”. A kommunista párt főtitkára, Kaneko Micuhiro pedig azzal vádolta a kormányfőt, hogy az amerikai érdekeket szolgálja a katonai kiadásokhoz való nagyobb japán hozzájárulással. Kan- zaki Takenori. a Komeito párt nemzetközi igazgatója szerint a csúcs nem hozott megnyugtató megoldást lényeges, függőben levő kétoldalú kérdé­sekben és a leszerelés kérdésében sem. Gorbacsov Jugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a legközelebbi hónapokban Ju­goszláviába látogat — közölte tegnapi sajtóértekezletén a jugoszláv külügyi szóvivő. Gorbacsovot ■— mondotta — a JKSZ K B elnöksége és a jugoszláv államelnökség hívta meg hivatalos ba­ráti látogatásra, amelynek pontos idő­pontját még nem rögzítették, de előké­szítése folyamatban van. A PALESZTIN DEPORTÁLTAK ÜGYÉBEN Összehívták a Biztonsági T anácsot Csütörtökre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy megtárgyal­ja négy palesztin deportálását az Izrael által megszállt területről. A tanács sür­gős összehívását az el nem kötelezett államok képviselői kérték. Mint isme­retes, a Biztonsági Tanács korábban egyhangú határozatban szólította fel Izraelt arra, hogy ne hajtson végre de­portálásokat. Ezt a határozatot az Egyesült Államok is támogatta, most azonban csak „mélységes sajnálatát” fejezte ki amiatt, hogy a Tel Aviv-i kormány semmibe vette a világszerve­zet figyelmeztetését. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára nyilatkozatában emlékeztetett a tanács határozatára és kijelentette: bízik ab­ban, hogy az izraeli hatóságok a lehető leggyorsabban lehetővé teszik a négy deportált palesztin hazatértét. Kiosztották a Megyei Fejlesztési Alapítvány 1987. évi pályázatának díjait Dr. Gajdócsi lst\án köszöntötte a pályázat nyerteseit. (Tóth Sándor felvétele.) Az elmúlt év tavaszán Megyei Fejlesztési Alapítványt hoz­tak létre a fiatal diplomás szakemberek támogatására. Az alapítvány összegét a megyei pártbizottság kezdeményezésé­re, a megyei tanács koordinálásával és anyagi hozzájárulásá­val 28 tag adta össze. Az összesen 2 millió 355 ezer forint kamatait alapul véve a szervezők a múlt nyáron pályázatot hirdettek a megyében dolgozó fiatal szakemberek számára, amelynek elnyerése esetén jelentős pénzösszeget kapnak öt­leteik megvalósításához. Ä felhívásra 25 értékes pályamű érkezett be, amelyeket az erre a célra alakult felügyelő bizott­ság november végén bírált el. Az eredményhirdetésre tegnap délelőtt, a megyei tanács­nál került sor. Először Papesch László, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője adott tájékoztatást a jelenle­vőknek a pályázat kiírásának körülményeiről, a beérkező munkák elbírálásának módjáról. Ezt követően dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke adta át a díjakat a nyertesek­nek. Dulinafka Györgynek, a Bács-Kiskun Megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás agrármérnökének, „A me­gyénkben termesztett kalászosokon előforduló fontosabb allati kártevők és azoknak a növényvédelmi technológiák­ban elfoglalt helye” című munkájáért; Gottlieb Gábornak és Járai Józsefnek a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola tanárainak a számítástechnika-tananyag tanítóképzős tema­tikájának kidolgozásáért; Kasza \4ttilának, a SZIM kecske­méti gyára mérnökének a tengely és tárcsa jellegű alkatré­szek művelettervezésének automatizálásáért; Torna,sics Gyu­lának, a bajai Tóth Kálmán szakközépiskola mérnöktanárá­nak az angol nyelvű műszaki-gépészeti jellegű szakmai anyag összeállításáért, amely alkalmas középfokú intéz­ményben történő oktatásra; Hegedűs Tibornak, az MTA Csillagászati Kutatóintézete bajai obszervatóriuma tudomá­nyos segédmunkatársának, Baja közlekedési zajtérképének elkészítéséért, és a zajcsökkentésre tett javaslataiért. Pető István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács főelőadója „A műve­lődésszervezés önigazgatási lehetőségeinek tanulmápyozása és megyei adaptációja” című munkájáért vehette át a meg­ítélt pályadíjat. Ezután dr. Gajdócsi István köszöntötte a díjazottakat, s felidézte az alapítvány létrejöttének időszakát. Dicsérte a vállalatokat, amelyek anyagilag támogatják ezt a kezdemé­nyezést. Aláhúzta: a beküldött munkák azt bizonyítják, hogy sok olyan fiatal szakember dolgozik megyeszerte, aki alkotó módon gondolkodik és dolgozik. Végezetül Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályve­zetője az alapítványról szólva elmondta, hogy a jövőben tovább szeretnék növelni annak tőkéjét. A mostani pályáza­tok is azt bizonyítják ugyanis, hogy több beérkezett munka is megérdemelte volna az anyagi támogatást. G. B. * Ji™ mÍS*. •**"'*"" •***• * "™“fc KISKUNMAJSAI JONATHÁN TSZ: Csibenevelés termálfűtés mellett Amikor először beléptem a Kiskun- majsai Jonathán Tsz csibenevelő tele­pére, hirtelen nem jutott más az eszem­be, mint az, hogy az emberi társadal­makon kívül létezik egy külön világ: az állatok mesterségesen létrehozott „bi­rodalma”. Nem mások ezek, mint a civilizáció fejlődésével kialakított ha­talmas és élő élelmiszerraktárak. Ahol a természettel ellentétben az emberi szükséglet és a gazdasági haszon fogal­mainak különböző jelzőszámai ural­kodnak. Az úf baromfitelepen lenyűgözött a 40 ezer csibe látványa. Csak bámultam, ahogy kísérőm léptei előtt a mindent kitöltő, hatalmas mozgó, tolifehér élő tömeg riadva szétnyílik, majd mögötte ismét békésen összezárul. A csibék lát­hatóan jól érzik magukat az új környe­zetben. — Az itt dolgozó emberek, gondo­lom, nem annyira érzelgősek, mint egy látogató. — Valóban nem — válaszolta Lórik László telepvezető, aki 1986. szeptem­ber 1-jétől dolgozik a szövetkezetnél. Az állatgondozás is ugyanolyan szakma, mint bármely más foglalko­zás. Jómagam állategészségügyi üzem­mérnökként végeztem Hódmezővásár­helyen. — Mi az, ami merőben új ezen a tele­pen? — A hagyományos régi telephez ké­pest újat jelent az „ingyenes” termálfű­tés, amit a tsz saját kútjainak a felhasz­nálásával oldott meg — mutat a fiatal telepvezető a falak mentén és az épület közepén végighúzódó csőkígyóra. — Ugyancsak új megoldásként alkalmaz­tuk a külső falak borítására a japán szabadalom alapján gyártott polifoam hőszigetelő anyagot és az ablakokon a világítási költségek csökkentésére a négyrétegű áttetsző műanyag fóliazá­rást. A szükséges légcserét 44, úgyneve­zett fordulatszabályozós ventillátor szolgáltatja. Az angol gyártmányú ké­szülékektől azt vártuk, hogy minden tekintetben megfelelnek majd a barom­fitartás céljaira. — Ezek szerint az új tartástechnoló­gia beállítása sok hasznos tapasztalattal és több buktatóval is szolgált? — Nemcsak a tartástechnológiá­ban, hanem a technikai feltételek kiala­(Folytatás a 2. oldalon.) A külváros is város! Megváltozott az utcák hangulata, megfogyatkoztak a fények, megsá­padtak a virágok, ha gyermekkorom dunántúli városában átléptem egy bizonyos iparvágányt, átmentem egy hídon, elértem a vásártérig, vagyis a belvárosból valamelyik ' külvárosba kerültem. Az is megkülönböztethette az úri negyedet, a kereskedelmi és kulturá­lis központot a külső negyedektől, aki életében először járt azon a tele­pülésen. Még a levegő is más volt a gyárak tövében, vagy a disznóólas udvarú esaládiház-övezetben. Bemegyek a városba, így szóltak gyerekkoromban családtagjaikhoz, ismerőseikhez a külvárosiak, ha dol­guk a központba szólította őket, ha cipőt vagy ruhát akartak venni, va­lamilyen jó filmre voltak kíváncsiak, vagy középiskolába járathatták gyermeküket. Mi sem példázta job­ban a vagyoni gyarapodást, a társa­dalmi fölemelkedést, mint ha valaki a belvárosba költözhetett. Még a ke­rületek számozása is a városközpon­téval kezdődött. Az alföldi, a két folyó közti váro­sok többsége másként tagolódott, szerveződött. Csak fönntartással mi­nősíthetők — a klasszikus meghatá­rozáshoz tartva magunkat — Bács- Kiskun megyében a történelmi vá­rosmagot körülölelő várostájak kül­városoknak, hiányoznak az ezeket egymástól is jól megkülönböztető egyedi sajátosságok. Az egyik kiskunhalasi vezető arra a kérdésemre, hogy mit tett a tanács a külvárosok fejlesztéséért, némi tű­nődés után megjegyezte: hiszen a ta­nácsháza közvetlen környékét kivé­ve, az egész település külváros, he­lyenként falusias külváros. (Gyor­san hozzáteszem, hogy a falusias ki­fejezést nem értékjelzőként használ­ta.) Még az urbanizáltabb megye- székhelyen is nehéz eldönteni, hogy a volt tizedek közül melyik tekinthe­tő belvárosinak. Talán — a külön­ben is leginkább dunántúlias, a vá­rosfejlődés más útjait megjáró — Baján formálódtak ki egyéni arcula­tú külvárosok. Mi tagadás, akarva-akaratlan, tudatosan vagy az adott helyzetből következően a külvárosok a mi me­gyénkben is kevesebbet kaptak az elmúlt évtizedekben a kívánatosnál, a méltányosnál. A szükségesnél min­dig kevesebb pénzünket, energiánkat elsősorban a városközpontok csino­sítására fordítottuk. Egyszerűen nem tehettünk mást; részben történelmi adósságot tör­lesztettünk. Sokkalta könnyebben jutott olykor forintokhoz a belváros, mint fillérekhez a vezetők lakhelyé­től, irodáitól távoli, a városba láto­gató politikusok útvonalából kieső peremkerület. Nemcsak igazságérzetünk hada­kozik a csak a centrumokat csicsázó szemlélettel és gyakorlattal, hanem praktikus érdekek is az egyes város­részek eltérő megítélésének módosí­tását követelik. Még a most harmincezer lakosú kecskeméti Széchenyivárost is kül­városként kezdték hosszú ideig. Erős közegellenállás legyűrésével épülhettek fel ott — messze a tor­nyoktól, a főhivataloktól új középiskolák. E sorok éppen az utóbbi időben megfigyelhető szemléleti korszerű­södést szeretnék elismerni, jó példa­ként fölmutatni. A bajai tanács megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik Bqjaszent- istván és az Újváros fejlesztésével. Gondosan ügyelnek arra Kiskunfél­egyházán, hogy a peremkerületek megőrizzék sajátos hangulatukat. Amennyire lehetőségeik engedik, ja­vítják a külvárosok kulturális, ke­reskedelmi, egészségügyi ellátását. Új ABC-ket építettek, vagy bővítik a meglevőket. Jobb körülmények között tanulhatnak a móravárosi gyerekek. Az itt élők a közeli évek­ben új egyészségügyi rendelőre is számíthatnak. A bankfalusiak is jó hírekről számolhatnának he. Kalo­csán az úgynevezett rokkanttelepre és környékére áldoznak. Napirenden van Kiskunhalason a Kertváros átfo­gó rendezése. Hamarosan elkészül az ide szánt új iskola terve. Gyarap­szik a Felső város és az Alsóváros is. Jól tudjuk, hogy valamennyi kis­kunfélegyházi örül a kibontakozó új vá rosk özpont létesítményeinek. Kecskemét csodálatos főterét büsz­kén magukénak vallják a muszáj lak, a máriavárosiak, a kiskecskemétiek is. Mégis kívánatos, hogy egyetlen érdekelt intézmény, szerv se szűkítse tevékenységét a központra, egész városban gondolkodjék, lévén egy- egy település élő organizmus; csak így növekedhet, erősödhet harmoni­kusan, mindenki javára. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents