Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

' IDÉN MÁR BESEGÍT A MEGYEI SZÓJA IS Tápgyártás, -forgalmazás, -minőség VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! peroFt népe AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA •XLIII. évf. 11. szám Árai 1,80 Ft 1988. január 14., csütörtök ki EZREDFORDULÓ KORSZERŰ ISKOLÁJA (4. oldal) Nehezebb körülmények közt jobb minőséget (5. oldal) A sokszínű Alföld (5. oldal) A megyében 130 takarmányboltban vásárolhatnak GMV-tápot a kistermelők. Tervjavaslat — nyíltan és közérthetően Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén elsőként az idei terv- és költségvetési javaslatot öntötte végleges formába. Amint a kérdésekből és hozzászólásokból kitűnt, a vb-tagokat elsősorban az foglalkoztatta: mennyire biztosak a tervezett bevételi források, milyen szintű a helyi tanácsok eladósodása, s általában milyen Bács-Kiskun megye pénzügyi stabilitása a most induló, könnyűnek nem mondható évben? A jelenlevő pénzügyi és közgazdasá­gi szakemberektől olyan alapos, érde­mi válaszokat kaptak a testületi tagok, hogy azt is határozattá emelték: a me­gyei tanácstagokat s a szélesebb közvé­leményt ugyanilyen nyíltan és közért­hetően kell tájékoztatni az idei terv cél­jairól, megvalósításának feltételeiről. Az 1988. évi tervet és költségvetést a megyei tanács soron következő ülésén terjesztik a testület elé. Ezután a kommunális ellátás helyze­téről és fejlesztésének feladatairól ké­szítettjelentést vitatta meg dr. Gajdócsi István elnökletével a végrehajtó bizott­ság. Közérdekű, mindannyiunkat érin­tő ügyek tartoznak a kommunális ellá­tás körébe: az ingatlankezelés, a köz- tisztaság, a hulladékkezelés, a települé­sek zöldterületeinek gondozása, a te­metkezés és a tüzeléstechnikai szolgál­tatások. Mindezt a tanácsi költségveté­si üzemek végzik több-kevesebb siker­rel. Amint a jelentésben is olvasható, e terület fejlesztése az elmúlt két évtized­ben háttérbe szorult az infrastrukturá­lis beruházások mögött, ezért települé­senként nagyok az eltérések, vegyes a kép. Az ingatlankezelés terén a 80-as években erdemi fejlődést sikerült elér­ni. Az állami bérlakások több mint 25 százalékában végeztek el kisebb- nagyobb mértékű felújítást, korszerűsí­tést. A lakossági panaszok száma — a gyakran jogos bírálatok ellenére — csökkent az utóbbi években. A köztisztaság területén, amint azt nap mint nap tapasztalhatjuk, sok még a tennivaló. A jelentés megfogalmazá­sával élve: a szemetelés mind a közterü­leteken, mind a lakótelepeken riasztó méreteket öltött. A helyzet javításához —■ ezt több hozzászóló is hangsúlyozta — mindenekelőtt a lakosság megértő közreműködése, a társadalmi szerveze­tek összehangolt fellépése szükséges. Jelentősen megnőtt a megye terüle­tén a rendszeres szemétgyűjtésbe be­vont lakások aránya. A fejlődés azon­ban új problémát szült: megoldást kell találni szemétlerakó helyek létesítésére és fenntartásuk növekvő költségeire. Ez a kérdés a környezetvédelmi köve­IZGALMAK UTÁN — SIKERÉLMÉNY Behozta lemaradását a félegyházi szövetkezet • A bedolgozók is minden eddiginél több munkát vállaltak tavaly a félegyházi szövetkezetben. Felvételünkön: munkakiadás és -bevétel a közös műhelyben. (Stra- szer András felvétele) Túl sok izgalomban volt részük ta­valy a Kiskunfélegyházi Háziipari Szö­vetkezet dolgozóinak. Kezdődött az­zal, hogy év elején kiderült: megrende­lőik nem tartanak igényt a korábbiak­ban megszokott mennyiségben a mun­kájukra. Más konfekcióipari üzemek­ben is így volt ez. A kereskedelemben két okból csökkent a kereslet: gyengült a vásárlóerő, ugyanakkor nagyobb mennyiségű importruha jelent meg a hazai piacon. Tavasszal még az 1986-ban értékesi- tettnél negyven százalékkal kevesebb termék gyártására volt szerződése a fél­egyházi szövetkezetnek. S bár sikerült újabb megrendeléseket szerezniük egyebek között bekapcsolódtak a szov­jet exportba a termékváltás nem kis próbatételt jelentett számukra. Mint larkas Jenő elnök mondta: szövetkeze­tük fennállása óta nem volt rá példa, hogy az év utolsó napjaiban — a két ünnep között is — olyan túlfeszített tempóban dolgozzanak, mint tették ezt tavaly. De ekkora összefogást sem ta­pasztaltak mostanában: a bedolgozók egy része is teljes erőbedobással vett részt a munkában. Végül szilveszter napján délután fél kettőkor a határál­lomáson lezárták a félegyháziak által varrt ruhákat is tartalmazó vagonokat: a szövetkezet dolgozói csak ekkor mondhatták el, hogy teljesítették, amit vállaltak. Adódik a kérdés: talán túlbecsülték teljesítőképességüket? Új megrendelé­seik között volt egy, aminek vállalását igencsak fontolóra kellett venniük. A Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vál­lalattól — a lánykaruhák mellé — tíz­ezer garnitúra téliesített, előkés nad­rágból és kapucnis dzsekiből álló gyer­mekruha készítését vállalták, ezek (áruért cserébe) szovjet exportra kerül­tek azóta. Nehéznek ígérkezett a fel­adat, de nagy volt a tétje: egyebek kö­(Folytatás a 2. oldalon.) telmények szigorúbbá válása miatt kü­lönösen kiéleződött. A tanácsok forrá­sait úgy lehet bővíteni, ha a közületek, üzemek és intézmények részt vállalnak a hulladékok ártalmatlanításának költ­ségeiből. A leginkább elhanyagolt, rendezet­len terület a temetkezés. Igen sok tele­pülésre jellemző, hogy a temetők elha­nyagoltak, a ravatalozók felszereltsége silány, a közművesítés nincs megoldva. A problémákat felismerve a végrehajtó bizottság két éve országos tervpályáza­tot írt ki a temetői létesítmények fej­lesztésére. A pályázók sok értékes, kor­szerű megoldást ajánlottak. Ezeket ki­adványba szerkesztve eljuttatták min­den érintetthez. Az elfogadott határozat felhívja a helyi tanácsokat, hogy tegyenek érdemi intézkedéseket a kommunális ellátás javítására. Figyelemre méltó pontja a határozatnak az a javaslat, hogy a helyi tanácsok a kommunális szolgáltatáso­kat kisvállalkozók bevonásával is bő­vítsék. Meglévő eszközeiket munkaidő után vagy hétvégeken adják bérbe a vállalkozóknak, ezzel is javítva az ellá­tást, az eszközök kihasználtságát. Az ülés befejező részében a külterü­leti tanyai iskolák hasznosítását tekin­tette át, ösztöndíjak adományozásáról és egyéb ügyekről döntött a testület. L. D. Az ENSZ- külön- megfigyelő az afganisztáni rendezésről Ha sikerrel járnak Diego Cordo- vez ENSZ-főtitkárhelyettes január végére tervezett kabuli megbeszélé­sei, akkor február végén Afganisztán és Pakisztán genfi közvetett tárgya­lásain létrehozhatják a helyzet ren­dezéséhez szükséges előzetes megál­lapodásokat, s rá hatvan nappal megkezdődhet a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonása. Ezt a véleményt Felix Ermacora ismert osztrák jogászprofesszor, az ENSZ afganisztáni külön megfigyelője fej­tette ki az osztrák televíziónak adott nyilatkozatában, miután kedden visszatért Bécsbe Afganisztánban tett második tájékozódó útjáról. Mint elmondta, Afganisztánba történt kétszeri meghívása is igazolja az afgán vezetés tárgyalási és meg­egyezési készségét. Mostani, tízna­pos látogatása során tárgyalt Na- dzsibullah afgán elnökkel, felkereste a kormányerők által nemrég vissza­foglalt Hőst várost, s tájékozódott az afganisztáni úgynevezett békeö­vezeteknek a helyi mudzsaheddin vezetők közreműködésével való lét­rehozásáról. Az afgán kormányzattal való szembenállás Pakisztánban működő politikai irányítóinak a tárgyalási folyamatba való bekápcsolása nél­kül nem képzelhető el a rendezés. Az 1973 óta külföldi száműzetésben élő Mohammed Zahir sah egykori afgán uralkodónak a rendezésbe való eset­leges bevonásáról szólva a profesz- szor úgy vélekedett, hogy Nadzsi- bullah államelnökké választásával ez a kérdés elveszítette jelentőségét. Felix Ermacora a Die Presse című bécsi napilap szerdai számában meg­jelent nyilatkozata szerint február­ban látogatást ttfíz Pakisztánban is, majd jelentést tesz az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó, genfi székhelyű bizottságának. Az ország megyéi között az ál­latszámot tekintve Bács-Kiskun az élbolyhoz tartozik. Az állatfajok jelentős része tápon, takarmányon él. A megye legnagyobb tápgyártó­ja és forgalmazója a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat. Évente átlago­san 300-310 ezer tonna, mintegy hatvanféle tápot gyártanak és jut­tatnak el a felhasználókhoz. Hat saját keverőjük működik, kettőt kooperációs formában üzemeltet­nek, hármat pedig bérelnek. A takarmányokhoz szükséges alapanyagot főleg a megyei mező- gazdasági üzemektől vásárolják, de ilyen céllal kapcsolatban állnak a a Békés megyei és a dunántúli társvállalatokkal is. Az elmúlt félévben a megszo­kottnál is több minőségi reklamá­cióra adott okot a tápok béltartal­ma. Ennek okát Valastyán Mihály, a vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese, a fehérjeimport-korlá- tozásban látja. A legtöbb baj a tá­pok hatékonyságával volt. Ami a gyakorlati életben azt jelenti, hogy például a baromfinál kisebb lett a nevelés végén az átlagsúly, illetve a hizlalási időszak kitolódott. Az igazgatóhelyettes 22 jelentősebb reklamációról tud, három esetben Mint ismeretes, az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelete ér­telmében ez év január 1-jétől március 31 -éig úgynevezett kü­lön utazási számlát nyithatnak ^zok, akik konvertibilis valutá­val rendelkeznek. Ily módon te­hát legalizálni lehet olyan pén­megegyeztek á partnerrel. Egyéb­ként a panaszt külön minőségel­lenőrző szakembergárdával vizs­gálják ki, s ha esetleg nem tudnak megegyezni, akkor az ügyben pár­tatlan országos laboratórium dönt. Idén már megyei szójatermést is felhasználnak a tápok fehérjetar­zeket is, amelyek eredetének fir­tatása egyébként nem járna kö­vetkezmények nélkül. Mivel a becslések szerint 50 és 300 mil­lió dollár között van az az ösz- szeg, amit a külföldi turisták ta­valy nem a bankban váltottak talmának növeléséhez. A Bátyai Piros Paprika Termelőszövetke­zettel közösen 1300 tonnát szándé­koznak feldolgozni. Egyébként 1988-ban tízezer hektár megyei szója termésének felvásárlásával számolnak. Cz. P. be, hanem különféle szolgáltatá­sok fejében közvetlenül magyar állampolgároknak fizettek ki, indokolt a kérdés: élnek-e az ér­dekeltek e három hónapos „am­nesztiával”? (Folytatás a 2. oldalon.) BALESETSOROZAT AZ E5-ÖS ÚTON — HÚSZ SÉRÜLT JÁRMŰ A Trabant-roncs fogságában • A mentés kezdete; óvatosan és gyorsan cselekedni! A Nap csak sápadt holdkorongra emlékeztet. A reggeli sűrű ködben nem jut messzire a tekintet. A közeli látvány viszont döbbenetes. Kiskunfélegyhá­za és Kecskemét között, az E5-ös út 108-as kilométer- szelvénye közelében a mély árokban egy kék színű roncs, amely nemrég még ép Trabant volt. Rajta az SK 76-78 rendszámú Skoda tehergépkocsi jobb első része. Az autómaradványok fogságában egy magate­hetetlen, vérző fiatal férfi. Hárman utaztak a Trabantban — mondja Négyök- rű István zákányszéki lakos, aki pótkocsis IFÁ-jával Félegyháza felől jött a baleset megtörténtekor. — Kettőjüket sikerült kimentenünk, s amikor észrevet­tem egy ideérő CB-s autót, szaladtam a vezetőjéhez: értesítse a mentőket, a rendőrséget. Iszonyú, hogy mi volt itt! Úgy forogtak a jeges úton a gépkocsik, mint a ringlispil, csak éppen eközben egymásnak csapód­tak . .. . Az úttestről daruskocsival igyekeznek megemelni a Trabanton levő Skoda teherautót. A tűzoltóknak sok segítője akad, amikor ki akarják húzni a teher alól a roncsot. Hasztalan az erőfeszítésük. Újabb vezény­szavak pattognak: emelje még egy kicsit a daru a Skodát! A mentősök már hozzáférnek a sérült emberhez, s infúziót kötnek rá. Aztán ismét vezényszó: tovább emelni óvatosan a terhet! Délelőtt 9 óra 30 perckor szabadítják ki csaknem másfél órás roncs-fogságából Hegedűs Zoltán 19 éves, Jakabszállás, III. kér. 104. szám alatti lakost. Hordágyra fektetik, s szirénázva indul el vele a mentő a kórházba. (Folytatás a 8. oldalon) • Feljebb kell emelni a tehergépkocsit a Trabantról. Itt a dollár — hol a dollár? Kevesen nyitottak eddig külön utazási számlát

Next

/
Thumbnails
Contents