Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 08. szám

1988. január 11. • PETŐFI NÉPE • 5 NAPIRENDEN A TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS Jól alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez a jánoshalmi Bácskában • Vasipari részlegükben a MAGÉV megrendelésére gyártott speciális konténerek­nek jó piaenk lesz idén is. Megyénk egyik legnagyobb ipari szövetkezete, a Jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet tavaly megdön­tötte saját teljesítményrekordját. A 192 millió forintos árbevételük ugyan csak hét százalékkal volt több az előző évinél, de ezt tíz szá­zalékkal — 56 dolgozóval — kisebb létszámmal érték el. Nyereségük 20 százalékkal növekedett: 24 millió forint lett. Kiemelkedő mértékben: 40 százalékkal nőtt a tőkés export­juk. Részben a létszámcsökkenés­nek, részben annak köszönhetően, hogy a megnyert pályázat révén er­re lehetőségük nyílt, szokatlanul magas: 15,1 százalékos bérfejlesz­tést hajtottak végre. Mindez kedvet és önbizalmat adott a szövetkezet kollektívájának az újabb sikerek eléréséhez, ilyen hangulatban kezd­ték el a korábbinál is nehezebbnek ígérkező 1988-as gazdasági évet. Ruhák az NSZK-ba Abból, amit Herédi Kálmán elnök, Madarász Ferenc termelési osztály- vezető és Szarvas László párttitkár a tavalyi munkájukról, eredményeikről elmondott, az is kiderült: a szövetkezet jól alkalmazkodott a piac követelmé­nyeihez, a megváltozott gazdasági fel­tételekhez. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a nyugatnémet megrendelőik egy­re bonyolultabb fazonú ruhák megvar- rását bízzák rájuk, természetesen en­nek megfelelően fizetnek. Míg régeb­ben csak olyan kelmét készítettek, amelyen 7-8 márka volt a bérmunka ára, tavaly már több 37 márkás, exklu­zív termék is kikerült a jánoshalmi asz- szonyok kezei közül. Jó minőségben, a határidő pontos betartásával dolgoz­nak,, g Korábbi kettő helyett pt NSZK- beli cégnek. Textilrészlegük hozza egyébként üzemeik közül á legtöbb ár­bevételt — tavaly ez 45 millió forint volt -r-, mindeddig tőkés exportra is csak ez a részlegük dolgozott. Megren­delőik már erre az esztendőre is lekö­tötték teljes egészében a termelőkapa­citásukat. A két kiskunmajsai varrodá­juk immár egy helyen, az új üzemünk­ben működik, tőkés exportra termel. Zárkózzon fel más részleg is Az idén a bőrdíszmű- és vasipari részlegeiket is be akarják kapcsolni a tőkésexport-termelésbe. Ha ez nem si­kerülne, varrodájuk teljesíteni tudja az exporttermelés tervezett, 20 százalékos növelését. Vasipari részlegükben egyébként legnagyobb részben sugárbi­ológiai berendezéseket gyártanak (pél­dául a Paksi Atomerőműnek), emellett különböző konténereket, a Ganz- MÁVAG halasi gyárának vasútijár- mű-alkatrészeket, egy NDK-beli céggel kooperálva pedig mezőgazdaságigép- alkatrészeket. A hosszú évek óta egyenletesen fejlődő bőrdíszműüze­mükben divat- és sporttáskákat készí­tenek. Ahhoz, hogy versenyképes mi­nőségűvel jelentkezhessenek a tőkés or­szágok piacán, korszerű gépekre és megfelelő alapanyagokra van szüksé­gük. Ezek megszerzésére.van esély, !bár ez nem csak a'szövetkezeten múlik. Ami nem jövedelmező, abbahagyják Építőipari tevékenységükben is lé­pést váltanak az idén. A korábbi évek­ben annak ellenére, hogy tudván tud­ták: a lakásépítés nem kifizetődő a szö­vetkezet számára, mégis vállalkoztak erre a munkára, hogy kivegyék a részü­ket a helybeli lakáspolitikai feladatok megoldásából. A nehezedő gazdasági körülmények azonban arra kényszerí­tették a szövetkezetek hogy felhagyjon valamennyi nem, vagy nem eléggé ren­tábilis tevékenységgel, ezért az idén már csak annak a nyolc lakásnak az építését fejezik be, amit tavaly elkezd­tek. Egyébként felújítást, karbantartást továbbra is vállalnak közületek számá­ra. Bérklubtagnak jelentkeznek Az eredményesen működő faipari részlegükben az ajtó- és ablakkeretgyár­tás nem hozza a kívánt jövedelmet, így ezt a tevékenységet minimálisra csök­kentik, növelik viszont a faházelem- gyártást. Emellett továbbra is készíte­nek kooperációban—bútorvázakat, ugyanakkor saját termékkel is ki akar­nak rukkolni ebben az esztendőben. Legtöbb gondot a szövetkezet szá­mára az elektrotechnikai részleg okoz­ta 1987-ben. Megrendelőjük, a Remix tiszakécskei gyára ugyanis kénytelen volt csökkenteni szocialista exportját, így a jánoshalmiaknak is kevesebb munka jutott. Emiatt nem tudták teljes egészében kihasználni a részleg terme­lőkapacitását. Túl azon, hogy ennek nemkívánatos pénzügyi következmé­nyei is voltak, a dolgozók munkaked­vét is rontotta. Ebben az évben már újabb termékek gyártását vállalták a Remixtől. Nagyobb mértékű bérfejlesztésre az idén csak akkor számíthatnak, ha a szövetkezetei felveszik a bérklub tagja­inak sorába. Ennek feltételei — például a 13 százalékos vagyonarányos nyere­ség — megvannak, illetve egyik-másik feltétel megteremtésére lehetőséget lát­nak. De hogy mennyire esélyesek a fel- ■, vételre, azt kellő információ híján még nem tudják. Ami viszont biztos: ter­mékszerkezet-váltásukat tovább foly­tatják. Ahogyan Herédi Kálmán elnök mondta: ez a program szövetkezetük­ben a piaci igényeknek megfelelően ál­landóan napirenden van. Almási Márta • Ilyen hatalmas alkatrészek készülnek Jánoshalmán a vasúti járművekbe. (Pász­tor Zoltán felvételei) Bruttósít a családom Manapság a legfelkapottabb szavunk a bruttósítás. Valami­kor a „maszek” kifejezés volt talán ilyen népszerű. Persze, ha belegondolok, van is némi össze­függés közöttük, mivel mindket­tő a pénztárcánkkal kapcsola­tos. Kis túlzással azt lehet monda­ni: még a csapból is bruttósítás folyik. Ez a szó — még egy diva­tos kifejezést használva — már begyűrűzött a családunkba is. Feltűnt, hogy nagyobbik fiam egy idő óta csupa ötös feleletről és dolgozatról számol be. Tu­dom, hogy okos a gyerek (hiszen kiköpött az apja), de azért gya­nús volt a dolog. A következő szülői értekezleten azután kide­rült: a kettes és hármas jegyeit felbruttósította ötösre. Kapott is két olyan pofont, amit legalább duplájának érzett. Feleségem a vasárnapi fröccsö- met a szokásosnál jóval nagyobb pohárba öntötte. Örömöm csak az első felvizezett korty lenyeléséig tartott. Talán csak nem valami bög­recsárdában tanulta ezt a módszert? — aggodalmaskodtam. Nejem gyorsan megnyugtatott: vízzel fel­bruttósította a fröccsömet, így töb­bet iszom, ugyanakkor a bor meny- nyisége változatlan. Kisebbik fiam kérte, hogy a zseb­pénzét bruttósítsam, mert nyalóka és rágógumi formájában (oda) adót kellfizetnie az éppen tetsző kislány­nak. Bevallom, mosogatás és törölge- tés közben én is szoktam bruttósíta­ni, amikor is egy tányérból, vagy pohárból többet csinálok ... Gyerekeim bejelentették, hogy bruttósított házibulit akar­nak tartani, ami annyit jelent, hogy a többi szülő megnyugtatá­sára a feleségemmel, együtt mi is benne vagyunk az összejövetel létszámában, de valójában a mo­ziban lesz a helyünk. Tegnap este kitört a családi vita azon, hogy a tévé melyik programját nézzük. A nagy hangzavarban úgy éreztem, fel- bruttósították a családomat, és jóval többen vagyunk, mint való­jában. Kihúzódtam a konyhába abban reménykedve: mire a le­fekvésre kerül a sor, megszűnik a zűrzavar, és ismét helyreáll a rend. Mindenesetre elhatároz­tam: felbruttósítom a tévénket, veszek még egy készüléket. A kettőn talán összejön majd egy elfogadható műsor ... —amik— 750 FORINT, VAGY A NADRÁGSZÍJ ... Régi vásárlók — új árak Ma még csak becslésekkel lehet kö­vetkeztetni arra, milyen hatással lesz­nek életvitelünkre az új árak, amelyek január elsején léptek életbe, amint csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni azt is, hogy az év folyamán milyen tempó­ban emelik tovább a szabadárakat a termelők és a forgalmazók. Egyelőre csak a központi áremelések és árcsök­kentések léptek életbe, amelyek hatásá­ra összességében 7,6 százalékkal emel­kedik a fogyasztói árszínvonal. Tavaly a lakossági vásárlások értéke — előzetes adatok szerint — 635 milli­árd forint volt. Ha az idei első negyed­évben fogyasztásunk szerkezete nem változna, akkor 48 milliárd forinttal nőnének kiadásaink. (Az áremelések kihatása 54, az árcsökkentéseké 6 milli­árd forint; kiadásaink a kettő különb­ségével növekednének.) Nem egyazon mértékben drágul azonban a különbö­ző réteg élete. A védekezés módszerei A Központi Statisztikai Hivatal ti­zenkétezer család kiadásait vizsgálja hosszú ideje: ennek alapján készül az úgynevezett háztartás-statisztika. Szá­mításaik szerint a január elsejei áreme­lések átlagosan, személyenként és ha­vonta 750 forint többletkiadást okoz­nak a lakosságnak, ám ezen belül leg­erőteljesebben — 1050 forinttal — a budapesti szellemi és fizikai dolgozók élete drágul, legkevésbé — körülbelül 600 forinttal — a mezőgazdasági dol­gozóké és a nyugdíjasoké. Az utóbbia­ké azért kevésbé, mert az idősek általá­ban kevesebbet fogyasztanak, kénysze­rűségből szerényebbek az igényeik. (A számítások nem veszik figyelembe a szociális juttatásokat, amelyek szintén a legidősebbek életét könnyítik vi­szonylag nagyobb mértékben. Ám a háztartás-statisztika csak a fogyasz­tást, tehát a kiadást vizsgálja.) Nyilvánvaló azonban, hogy ennyivel — tehát személyenként átlag 750 fo­rinttal — több pénzi nem adhatunk ki, mert nem keresünk ennyivel többet. Ilyen körülmények között csak egyet tehetünk: összébb húzzuk a nadrágszí­jat. Mást vásárolunk; olcsóbb terméke­ket, mint tayaly,-tehát ipódo^ítjuk fp- gyasztásuijk szerkezetét. Mást és eset­leg kevesebbet is. Mérsékelhetjük az áremelés hatását, ha a kisebb gyerek tovább hordja a nagyobb kinőtt ruhá­ját; ha elhasználódott tárgyainkat nem újakra cseréljük, hanem megjavíttat­juk; ha halasztható beszerzéseinket el­halasztjuk. Sokféle magatartással lehet védekezni az áremelés ellen; a családok nyilván majd kidolgozzák a számukra legelviselhetőbb védekezési módokat. — Az azonban szinte biztosra vehető, hogy mérséklődik a drágább, és erősö­dik az olcsóbb választékok kereslete. Kérdés, tudja-e, akarja-e követni ezt az átrendeződést a kínálat. Bizonyos ter­mékeknél, ha akarná, sem tudná, Hiá­ba szeretnénk most, mondjuk, ritkáb­ban venni sertéscombot, és sűrűbben csülköt: a két húsrész arányai a sertés­ben adottak, azokon nem lehet változ­tatni. Ilyen esetekben tehát azzal kell számolni, hogy az olcsóbb választé­kokból — belsőségekből, oldalasból, csülökből — hiány lesz. A kereslet zsugorodása Remélhető viszont, hogy más, szaba­don gyártható olcsóbb árukból a ter­melők növelik a kínálatot. Annál is inkább, mert értékesítési gondjaik lesz­nek: a hazai kereslet beszűkülését alig­ha tudják exporttal ellensúlyozni, hi­szen kevés az exportképes termék. Márpedig ha se exportlehetőség, se kel­lő belföldi kereslet, 'akkor a termelők rákényszerülnek, hogy azt gyártsák, ami eladható: olcsóbb élelmiszereket, olcsóbb iparcikkeket. Egyszerűbb kivi­telű; alacsonyabb árú alapanyagból ké­szülő termékeket. Ezt fogja rendelni a kereskedelem is, mert mást nem, vagy csak kisebb mennyiségben lesz képes eladni. Vagyis azzal lehet számolni, hogy felerősödnek a piaci hatások: azoknak a korábbinál inkább kénysze­rül megfelelni a gazdaság. A január elsején életbe lépett új fo­gyasztói árakat azonban csak az első negyedév végéig kötelező alkalmazni. Azután a szabad árformába tartozó cikkeket — és ma már a fogyasztási cikkek 80 százaléka ilyen — olcsóbban is, drágábban is-kínálhatják, vagyis a termelők és a forgalmazók még inkább alkalmazkodhatnak a piaci követelmé­nyekhez. De vajon lefelé szorítják-e az árakat, hogy többet eladhassanak, vagy inkább felfelé, hogy a maguk nö­vekvő kiadásait nagyobb nyereséggel ellensúlyozzák? Bizonyára lesznek termelők, kiváló­an vezetett vállalatok, amelyek költsé­geik növekedését a munka jobb meg­szervezésével, az adminisztráció csök­kentésével, az apparátus mérséklésével és más tartalékokkal igyekeznek majd ellensúlyozni. Ám, vélhető, hogy ezek Tesznek a kivételek. A többség az egy­szerűbb, vagy legalábbis egyszerűbb­nek látszó megoldást, a további áreme­lést választja majd. Annál is inkább, mert erre van, lesz kellő indoka. Április elsejétől drágul az elektromos energia, ha nem is a háztar­tások, de a termelők számára, és villanyáramot minden termék tartal­maz: ez indok a további áremelésre. De valamiféle importot is szinte minden termék tartalmaz — a termék valame­lyik komponense külföldi eredetű — és a nyugati importhoz is drágábban jut­nak a felhasználók, mint korábban. Drágábban egyrészt azért, mert az egy évvel ezelőttihez képest nőtt seregnyi alapanyag világpiaci ára, másrészt azért, mert a forint tavalyi kétszeri leér­tékelése nyomán eleve drágább min­den, amit nyugati devizáért vásárol­nak. Áremelésre késztetheti a termelő­ket az is, hogy a most életbe lépett termelői árak alacsonyabbak a tavalyi­aknál; megpróbálhatják tehát vissza­szerezni tavalyi jövedelmi pozícióikat. S árat emelhetnek, ha másért nem, hát azért, hogy lépést tartsanak az infláció­val, Az inflációt gerjesztő tényezőkkel szemben csupán két fő visszatartó erő fog hatni: a piac beszűkülése és az ár­hatóságok magatartása. A kereslet zsu­gorodására már utaltunk, most lássuk, miként próbálja, miként tervezi fékezni az inflációt az árellenőrzés, az árpoliti­ka. Ha kell — árstop Most a termelőknek be kell jelenteni­ük, ha árat akarnak emelni. Szándéku­kat az árhatóság mérlegeli, s ha meg­alapozatlannak ítéli, átmenetileg meg­tilthatja az áremelést. Ez a rendszer csak az első negyedév végéig működik, ám ha a kormány szükségesnek látja, az áremelési szándék bejelentési kötele­zettségét meghosszabíthatja.-Az Országos Árhivatal emellett rendszeresen konzultál az úgynevezett veszélyzónában mozgó termelőkkel, te­hát azokkal, amelyek tevékenységük természeténél fogva a leginkább veszé­lyeztetik az árterv betartását. A kon­zultációk során közösen alakítják ki a vállalat árpolitikáját, azaz megállapod­nak egy-két évre előre a követendő vál­lalati ármagatartásban. Ezeket a kon­zultációkat is folytatni lehet. Akadnak azonban radikálisabb ha­tósági eszközök is. Ha az év folyamán, amikor már szabadabban lehet mozog­ni az árakkal, úgy tűnik, hogy spontán felgyorsulna az infláció, és meghaladná a' tervezett — 15' százalékos mértéket, akkor az Árhivatal akár be is fagyaszt­hatja az árakat. Persze, a befagyasztás — az árstop — nem lehet általános: csak a termékek egy szűk körére terjed­het ki, azokra is csak egy meghatáro­zott ideig: máskülönben a gazdaság működése, a technológiák fejlődése, a termékszerkezet korszerűsítése kerülne veszélybe. Tehát vannak olyan erők, amelyek fékezik az áremelési törekvéseket, de ezek a törekvések több ok miatt fel is erősödhetnek. Ma még nem lehet biz­tonsággal látni, miként alakulnak az árak, de a kormány stratégiát dolgo­zott ki arra az esetre is, ha az infláció felülmúlná a tervezettet. Ez a stratégia tartalmazza egyebek között azt a szoci­álpolitikát is, amelyik többé-kevésbé megóvná a lakosságot az infláció hatá­saitól. De a kormány ma úgy látja: ha a gazdaság más folyamatai is a népgaz­dasági tervnek megfelelően alakulnak, akkor az áremelkedés mértéke nem fogja meghaladni a tervezett 15 száza­lékot. Bár a kormánynak lenne igaza, s nem azoknak a közgazdászoknak, akik az idén elkerülhetetlennek látják a nagyobb mértékű inflációt! Gál Zsuzsa MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELÉVEL Biolaboratórium a világűrben 1987. szeptem­ber végén bocsá­tották fel a „Koz­mosz” mestersé­ges műhold­család 1887 jelzé­sű példányát. A mesterséges hold fedélzetén az űrrepülésnek a majmokra és más biológiai objek­tumokra vonat­kozó hatását vizsgáló berende­zések, továbbá sugárzásvizsgáló és fizikai mérő­műszerek üzemel­tek. Ennek a tudo­mányos programnak 50 szovjet és 50 külföldi tudományos központ volt ,a résztvevője. A műhold fedélzetén első ízben került sor az Európai Űrügynök­ség szakemberei által előkészített kísér­letek végrehajtására. A külföldi tudó­sok számára is szenzációként hatott három moszkvai általános iskolás által kidolgozott kétfajta kísérlet végrehaj­tása. Az élő szervezeteknek a súlytalanság állapotához való adaptálódásának vizsgálata, az űrrepülések sugárvédel­mének biztosítása. Ez a két alapvető célja a mostani kísérletnek. A kutatások jelentős része kapcsoló­dik a világűr békés célú felhasználására • N. Csclnaja tudományos munkatárs és Sz. Ivanova labo­ráns a világűrbeli kísérletekhez készíti elő a patkányokat. • V. I. Korol- jov, az orvos- tudományok doktora, az űrrepülést megelőzően az egyik potenci­ális jelölttel. vonatkozó nemzetközi együttműködé­si programhoz. E programban részt vesz Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, az USA és Franciaország. • A moszkvai városi úttörőház tagjai is kísérleteket javasoltak a bioszputnyik programjához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents