Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

házunk tája Virágkedvelők könyvespolcára ajánljuk Különleges dísznövényköny­vet vehetnek kéz­be a kertészek, kertbarátok, ott­honukban csere­pes vagy szálas virágot gondo­zók. Lelkes Lajos szerkesztő sok­sok könyvújdon­sággal lepte már meg a Mezőgaz­dasági Könyvkia­dó kiadványai­nak • vásárlóit. Legújabb kötete Szobanövények címmel, 188 szí­nes növényport­ré, 44 színes vi­rágkötészeti re­mekmű, 44 színes kórkép és kárkép alcímmel jelent ' meg, a szakma ki­válóságai: Sulyok Mária, Kecskés Tibor, Kerényiné Nemestóthy Klá­ra, Kuhn László és a nemrég még a kecskeméti ker­tészeti főiskolai karon oktató Szabó János tollából, Szabó Ildikó illusztrációival, három fo­tós remek képeivel. Munkájuk nyomán nagyon szép kiadású könyv született, remekül megválasztott szöveg—illuszt­ráció—fotó aránnyal, formabontó, öt­letes tördeléssel, következetes utalások sorával. Amilyen tekintetet vonzó a kötet ki­adása, olyan olvasmányos, gyakorlati­as a szöveg. Hogyan tudunk mestersé­ges környezetben növényeket nevelni? Milyen virágnak milyen megvilágítás, Szellőzés, fűtés, talaj kell, melyiknek milyen a vízigénye? Milyen dísznövé­nyeket ültessünk mázas-, üveg-, fa­edénybe, mit növénytálba, beépített vi­rágtartóba? Hogyan válasszuk ki az erkélyre, palackkertbe szánt növénye­ket? Melyek ezek szaporításának, gon­dozásának legfőbb ismérvei? Száznegy­ven oldalon sok-sok rajzzal, igazán praktikus tanácsait, ötleteit ontja Kecskés Tibor, Sulyok Mária és Mé­száros András. A,Kuhn László által írt fejezet javaslatai segítségünkre lesznek abban, mit kell tennünk, hogy a vágott virágok minél tovább pompázzanak a vázákban, hogyan rendezzük el ügye­sen, mutatósán az élő és a száraz virá­got, de még arra is kapunk tanácsot, mikor vágjuk le a kertben nevelt dísz­növényt, milyen szempontokat ve­gyünk figyelembe a bolti szálasvirág- vásárlásnál. Scháífer László és Szabó János vi­rágkötészeti csodákat mutat be, tanít a saját kezű kötés alapelemeire, tájékoz­tat a felhasználható segédanyagokról, eszközökről. A könyv végén a leggyakoribb dísz­növénybetegségekről, kártevőkről ol­vashatunk; végül szakkifejezés-mutató, magyar és latin névmutató zárja a Me­zőgazdasági Könyvkiadó kötetét. Tisztelendő a kiadó újdonságokra törő igyekezete, ez a könyv igazán példa lehet arra—bár kicsit drága —, hogyan lehet új szempontok, ötletek alapján praktikus, szép kötetet közreadni a kertbarátoknak, virágkedvelőknek. K. M. Gyümölcsfa­ápolás, kerttervezés Tennivalók fagymentes időben Bár a meteorológusok az igazi tél közeledtét jelzik, napközben ragyog a nap, az idő is kellemes. így a gyümöl­csösben az enyhébb fagymentes napo­kon metszhetünk. Az érzékenyebb fa­jokkal azonban — őszi- és kajsziba­rackkal — várjunk a rügyfakadásig. A ribiszkék metszését február végéig fejezzük be, illetve szedjük meg a dug- vanyvesszőket, és homokba vermelve tároljuk iskolázásig. A gyümölcsfákon gyakran jelennek meg sarjak, melyek elszívják a táp­anyagot, a vizet es különösen kedvező feltételeket kínálnak a kártevők és kór­okozók — levéltetvek, vértetvek, levél­foltosságok — terjedéséhez. Ezek a sar­jak a termő gyümölcsfák gyökereitől, a törzs tövétől törnek elő, így ne metsző­ollóval vágjuk le, hanem tövestől tép­jük ki, elejét véve annak, hogy a sarj tövében elhelyezkedő rejtett rügyekből új hajtások nőjenek. A téli gyümölcsfa- ápolasnak fontos része az idős, odvas, terméketlen, fertőzött, száradó, pusz­tuló fák kivágása is. Ha hidegebb az idő, gyakran zúzma­raréteg vonja be a fák ágait, vagy jégké­reg képződik a vesszőkön. Ezek súlya alatt repedhetnek az ágak, a jég akadá­lyozza a rügyek levegőzését, pusztulá­sokat okoz, ezért rázogassuk meg a fát, az ágakat óvatosan ütögessük meg. A kertünkbe telepítendő dísznövé­nyek kiválogatása most időszerű. Ér­demes átnézni több árjegyzéket, szak­könyvet, hogy szép, esztétikus elrende­zésben telepíthessük a kiválasztott nö­vényeket. Az érett komposztföldet fagymentes időben érdemes dísznövé­nyeink között szétteríteni. Beásni nem feltétlen szükséges, elegendő egyenlete­sen szétrakni. Vigyázzunk azonban ar­ra, hogy ha hó fedi a földet, azt a meg­munkálandó területről hányjuk félre, és ha felástuk a talajt, később visszahord­hatjuk. így a hóié — értékes csapadék — gyorsabban beivódik a földbe. Az elmúlt években, főleg megyénk­ben sok szőlőben nagy volt a tőkepusz­tulás. Ezeket pótolni kell, mert minden hiány csökkenti termésünket. Ha fóliá­val, lombbal takartuk a talajt, akkor az enyhe téli napokon már most kiáshatjuk a gödröket a tavaszi pótlásokhoz. Aki nagyobb területen akar szőlőt telepíte­ni, feltétlenül vizsgáltassa meg a talajt. Mintavétel előtt távolítsuk el a növény­maradványokat és ügyeljünk, hogy a trágyázás, műtrágyázás ne zavarhassa, meg a vizsgálati eredményeket. GONDOSSÁG, TISZTASÁG Beváltak az importnyulak Amikor a kalocsai és környékbeli nyulászoktól érdeklőd­tem, kihez érdeme^ ellátogatni, valamennyien a negyvenszál­lási Lakatos András portáját ajánlották. A gondosan és szak­szerűen kiépített ketrecsorok ragyognak a tisztaságtól. Az ajtókra kifüggesztett feliratok pontosan jelölik a tenyész­állatokra vonatkozó adatokat. A gazda sajátos könyvelése pillanatok alatt segít eligazodni. Nem akármilyen tenyészet Lakatos Andrásé, a legjobb fajtát tartja, egyenesen Olasz­országból hozta az állatokat. A ketrecek zömét magam készítettem, nem volt ördön- gös dolog, hiszen asztalos a szakmám — mondja a vendéglá­tó. — Persze vásároltam is, Jobbára kimustráltakat, amiket aztán helyrepofoztam. Tudja, a nyúl nem a szuperketreceket hálálja meg, hanem a gondosságot, a szakszerű takarmányo­zást, a precíz ellátást, a tisztaságot. Az kell neki, attól szépül, gyarapodik. Tavaly év elején kezdtem a tenyésztést új-zélandi és kali­forniai fajtákkal. Olasz importból kaptam őket, a TSZKER- en keresztül jutottam hozzájuk. Nem volt olcsó, nyolcszáz forintot számítottak darabjáért. Mára kihelyezéskor alapve­tő feltétel volt, hogy a tartási körülmények a legkényesebb előírásoknak is megfeleljenek. Igyekeztem bebizonyítani, hogy portám, ketreceim nem kifogásolhatók. Most húsz anyát meg két bakot tartok. Mindnek megvan a törzskönyve, fajtatiszta az állomány. Már az első elléseknél láttam, hogy sokat tud a fajta, hiszen az átlagszaporulat kilenc volt. Szűk három hónap kell az értékesitésig, akkor már közelítenek a három kilóhoz, s mehetnek vágóba. Az árra nem pa­naszkodhatok, a kilónkénti hetvenkét forinttal jól megfizetik a tapsifülest, amit pedig továbbtenyésztésre visznek, az még drágább. Arra kell ügyelni, hogy a takarmány jól hasznosuljon, aki jól csinálja, tisztes haszonra számíthat. Nem titok: a nyúl- tartásban a bruttó bevétel tekintélyes része lehet nyereség, jobbak az ará­nyok, mint más állatfajoknál. A takar­mánybeszerzési lehetőségek kifogásta­lanok. A TSZKER kalocsai felvásárló­helyén bármikor vásárolható táp, egyenletes minőségben, s mindig friss az áru. Lakatos András szerint a vágónyúl- felvásárlás is gördülékeny, a szállítási időket pontosan betartják, nem fordult még elő, hogy ne vették volna át az állatokat. A szálastakarmány beszerzé­se sem ütközik akadályokba, a Foktői Béke Tsz biztosít elegendő lucerna­területet, elfogadható áron. A lédús csemegét, a karalábét, sárgarépát saját kiskertjében termeszti meg. Egy tenyészanya után évente negyven vágónyulat értékesít. Szakmai berkekben ezt kiváló teljesítménynek értékelik. Sok a tenyészanyag után érdeklődő gazda a környéken, egy-egy alom értékesítésekor valósággal megrohanják Lakatos And­rás háztáji udvarát. A tőle kikerülő alapanyagnak híré van, sokszor csak előjegyzésre tudja az igényeket kielégíteni. szabad idő V áltozások a társadalombiztosítási jogszabályokban ÖRÖKÉRVÉNYŰ TANULSÁGOK Divatlevél az 1930~as évekből A módosítások a teljes körű társada­lombiztosítási szabályokat érintik, de arra vigyáztak az illetékesek, hogy a juttatásokat érdemlegesen ne csök­kentsék. Az anyagi ellátások kifejezet­ten kedvezőbben alakultak. Négyezer forintról hatezer forintra nőtt az anya­sági segély, a gyermekgondozási díj fo­lyósításának időtartama meghosszab­bodott január elsejétől, magasabb lett a családi pótlék stb. Nézzük mindjárt ez utóbbit. A családi pótlék gyerme­kenként négyszáz forinttal emelkedik, a tartósan beteg és nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyerme­kek után a korábbi összeghez képest ötszáz forinttal több jár. A három év alatti gyerekek ezen felül plusz száz forintot kapnak. Ahol az „egykét” mindkét szülő együttesen neveli, a gye­rek hatéves korától már nem jár családi pótlék, csak jövedelempótlékra jogo­sultak a szülők. Ennek az összege is emelkedett négyszáz forinttal. Annak, aki gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, a gyessel „díjazott” gyerme­kek számától függetlenül 930 forint jö­vedelempótlék jár. Sokakat érintő változás a szolgálati idő számításában bevezetett módosítá­sok. Korábban csak a rokkantsági nyugdíj megállapításánál vették figye­lembe a felső fokú iskolák nappali ta­gozatán eltöltött éveket. Január 1-jétől ezt az időt az öregségi nyugdíjnál is be kell számítani. A társadalombiztosítási rendelkezé­sek szerint — a jogszabályban megha­tározott kivételektől eltekintve — szol­gálati időként nem lehet figyelembe venni a biztosításban eltöltött időnek azt a harminc napot meghaladó tarta­mát, amely alatt a dolgozó munkabér­ben (díjazásban) nem részesül. Mivel a munkajogi rendelkezések segítségére sietnek néhány nehéz élethelyzettel küszködőknek, a társadalombiztosítási szabályok is rugalmasan ehhez igazod­nak. Nevezetesen, aki megánerőből la­kást épít, továbbá, aki idős, beteg* ál­landó ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozóját szeretné méltó módon ellátni, hosszabb fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Méghozzá oly módon, hogy az előbbi címeken engedélyezett fizetés nélküli szabadsá­guk munkaviszonyban töltött időnek számit. A munkaviszonyban töltött idő és a szolgálati idő nem teljesen egymást fedő fogalmak, ezért, hogy ez az idő beszámítson a nyugdíjnál, a fizetés nél­küli szabadság idejére havi 150 forint nyugdíjjárulékot kell fizetnie a dolgo­zónak. Megemlítjük még, hogy 1988. január 1-jétől nem változtak meg azok a társadalombiztosítási rendelkezések; amelyek szerint a nyugdíjat a nyugdíja­zás évét közvetlenül megelőző öt nap­tári év közül a legkedvezőbb három évben elért keresetek átlaga alapján kell megállapítani. Nagyon kedvező rendelkezés, hogy a nyugdíj mellett foglalkoztatottak keresetkorlátozását eltörölték. Sem időkorlát, sem kereseti felső határ nem korlátozza a nyugdíj mellett szerezhető jövedelmeket, csak a jövedelemadó, az idevonatkozó jogsza­bályok szerint. 1988. január 1-jétől a keresetpótló ellátások (táppénz, terhes­ségi-gyermekágyi segély, gyermekgon­dozási díj, baleseti táppénz), alapját a bruttó kereset képezi majd, amely ma­gába foglalja az adót, a! nyugdíjjárulé- kot, és 310 forint bérpótlékot. Ez év januárjától a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan a táppénzt is nap­tári napokra fogják megállapítani és folyósítani. Megszűnik az a gyakorlat, hogy az év végi részesedés és a jutalom után táppénzt, baleseti táppénzt csak a keresőképtelenség 31. napjától állapí­tanak meg. Az új rendelkezések szerint említett juttatások a keresőképtelenség első napjától járnak. 1988. január else­jétől mindazok 75 százalékos táppénz­re jogosultak, akik kétéves folyamatos biztosításban eltöltött idővel rendel­keznek. Tehát a jogszabály most már nem kívánja meg a megszakításnélküli­séget. Illetve a biztosítási időt csak ak­kor tekinti „megszakítottnak”, ha ez az idő 30 napnál hosszabb. Dr. K. É. Amíg a hévízi beutalómra várok, stílszerűen Szabó Lőrinc hévízi verses­füzetét olvasgatom: a kockás füzet ké­ziratát hasonmás kiadásban, a szonet­teket, melyeket 1949-ben hévízi üdülé­se, gyógyulása idején írt, „csendes munkában”. A kéziratot a fürdő orvo­sa őrizte meg és adta át a Petőfi Irodal­mi Múzeumnak. Kabdebó Loránd iro­dalomtörténész, Szabó Lőrinc neves monográfusa mutatja be a Hévizén ké­szült szonetteket és az onnan írott leve­leket is, amelyeket családjához, baráta­ihoz írt Pestre és Svájcba. Újabb olda­láról ismerhető meg a költő, lebilincse­lő olvasmányt jelent a sok fekete-fehér és színes fényképpel gazdagon illusz­trált Helikon-kiadvány. Határozottan tetszenek a könyvben szereplő portrék is, különösen a költő feleségének arcképe figyelemfelkeltő. Szomorú szépség, ez az első gondola­tom róla. A rajta látható ruha redőiből — képzeletem segítségével — kifino­mult eleganciát fedezek fel és tovább asszociálok: valahol, régi újságban ta­lálkoztam egy divatlevéllel, amelynek szerzője Szabó Lőrincné volt. Emléke­zetem nem csalt. A Balassagyarmati Helytörténeti Gyűjteményben rátalál­tam a keresett sárga, avítt, „rongyos” szélű újságlapra, amelyen újra olvas­hattam: „Asszonyoknak. Mit viselje­nek reggeltől estig.” Néhány gondolatot közreadok eb­ből a régi divatlevélből, amely még napjainkban is hasznosítható. „A délelőtti öltözködésre jellemző az angolos szabás. Az ilyen ruhák vagy kosztümök szabása sokkal időállóbb, mint a délutáni, vagy pláne az estélyi toaletteké. A nappali ruha ne legyen nyáron fekete, sőt nagyon sötét se, mert délelőttre sokkal inkább illik a , színes.” A ruhák leírását rajzok, fotók illusztrálják. így ajánlja például az egyik modellt: „A mintás vászonból varrott imprimékabát szintén megfele­lő kiegészítője tud lenni egy jó szoknyá­nak. Reggeltől estig viselhető. Nem le­het kihagyni a sorból az annyira ked­velt imprimé vászonból, selymekből készített, csípőtől térdig bő kazakot. Nagyon praktikus ruhadarab.” „A fekete selyemszoknyához lehet újjatlan és kivágott sima felsőrészt csi­náltatni, s ha ilyen összeállítás fölé vesz az ember magára hosszú kazakot, ak­kor már elindulhat a ruhájában dél­után, mert kazakkal szép délutáni ru­hában jelenik meg s este, ha éppen táncra kerülne a sor, a kazakot letéve, kész az estélyi toalettje is.” „Délutánra is divat a színes ruha, különösen az imprimé, de a fekete vál­tozatlanul elegáns és vezet.” Szabó Lőrincné divatlevelében több­ször szerepel az estélyi ruhák leírása, ami szinte — tekintve a kort — társa­dalmi kötelezettség volt, de az ő megfo­galmazásában dicséretes módon ezek mindig divatosak, de nem fényűzőek. A díszes egyszerűség jellemzi tanácsait, amelyeket eredeti összeállításokban kí­nál, számtalan apró, de fontos részletre is kitérve. Például: nyers színű bőrtás­ka, barna monogrammal, szürke dzsömper-ruha kék sállal, vagy musz­lin blúz színes virágokkal a nyak körül. Egész oldalas divatlevelét nem idézem végig, inkább a tanulságot, hogy Szabó Lőrincné az 1930-as években fogal­mazta meg gondolatait, akkor, amikor a gazdasági válság már javában érez­tette hatását. Egyszerű, praktikus taná­csaival az egzisztenciális gondokat a kor „divatelvárásával” igyekezett össz­hangba hozni. „Miért ne viselhetné az ember egy­két évig?” Egy ruháról írja ezt, amelyet be is mutat több apróbb változtatással. „Már nagyon kevés pénzből is ízléses ruhát éarr(at)hatunk” — írja máshol. Milyen igaza volt! Ahhoz, hogy csino­sak, netán elegánsak lehessünk, nem annyira sok pénzre, mint inkább sok ötletre és jó ízlésre van szükség. Elekes Éva Téli alkony „Aránylanak a halvány ablakok . . . Küzd a sugár a hamvadó sötéttel... — így kezdő­dik Kosztolányi Dezső címben szereplő ver­se, melynek folytatása a rejtvény két hosszú sorában olvasható. VÍZSZINTES: I. A vers folytatása (Zárt betűk: F, T, É, Y, L.) 14. Fontos ötvözőfém. 15. Ez a sült nyílt tűz fölött készül. 16. Üre­sen hat! 17. Kuckó. 19. Pusztít. 20. A munka része! 21. Az óvodásoXsulija. 23. Bemondás a rablóultiban. 26. ÉÉÉÉÉ! 27. Ez a „kötő” gyógyászati segédeszköz. 29. Francia festő (Edouard, 1832—83). 30. A városi villamos- vasút neve Angliában (TRAM). 31. Érv, ma­gyarázat. 33. Mellső végtag. 34. Franciaor­szág legszigorúbb börtöne. 35. Keszthely ha­tárai) 36. Nagy, húsos levelű gyomnövény. 38. Életbiztosítási forma. 40. Puha fém. 41. Kis sziget a szentendrei Dunaágban. 42. Már megette a kenyere, javát. 43. Házőrző, az ember barátja. 45. Ä la ...; divat szerint. 47. Bútorfajta. 48. Ezzel kezdődik a spórolás! 49. A gyorsnál nagyobb mozgás. 51. . . . Ta­ylor, amerikai filmsztár. 53. Korábbi. 55. Fűtőanyag. 56. A leningrádi operaház név­adója. 58. Abroncs névelővel. 59. Csuk. 60. Perpatvar. 62. Rés betűi keverve. 63. Percen belül! 64. Csomóval odaerősít. 65. Közbül tolat! 67. Motívum. 68. A pesti Népköztársa­ság útjának legelső neve. 71. Kezdettől fogva (latin kifejezés). FÜGGŐLEGES: 2. Öntödében készítik és tuskónak nevezik. 3. Hangtalan nóta. 4. Ju­goszláv város a Morava völgyében. 5. A Szovjet—Kelet legfontosabb belvízi útja. 6. Primitív népek törzsi jelvénye. 7. Kiejtett betű. 8. Közönséges, szálkás húsú hal. 9. Nincs zárva. 10. Petőfi-vers címe. 11. Hely németül. 12. Központi Sajtószolgálat. 13. Vonszoló. 14. A vesidézet befejező sora (Zárt betűk: M; E, N.) 18. A Zeiss optikai művek telephelye az NDK-ban. 22. A hirdetésben olvasható! 24. Ásványolajipari központ a Szovjetunióban. 25. Harmadvágás a vívás­ban. 26. Katonai tiszti rang rövidítése. 28. Térfogat, terjedelem. 30. Táblázat, kimuta­tás. 32. Kappsvár folyója. 34. Sorozat" fran­cia szóval (SERIE). 37. Kerti pihenőhely. 39. Éppen ellenkezőleg. 44. Becsukódik. 46. Vá­logatott. kiváló. 47. Beszél. 48. A malájok ágyékkötője. 50. Fizetés. 52. Betűvetés. 54. Uttörőegység. 56. Katóka. 57,_Igen illatos virág. 60. Csupasz, pucér. 61. Éppen hogy. 64. Vas megyei község, itt van a híres Jeli­arborétum. 66. Károlyi . . ., költőnő. 69. Kettős betű. 70. Magad. 71. Argon vegyjele. 72. Görög mitoszalak, Nachosz folyóisten szép leánya. H. J. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 14. számú sorok megfejtése. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Varjú Istvánná, Helvécia; Bálint Sándorné. Dunapataj; Kovács Bálint, Orgovány; Gubic- za György, Kecel. A január 23-án közölt rejtvény helyes meg­fejtése: VÍZSZINTES 1.: HA UNATKOZUNK, AZ BÜNTETÉS FÜGGŐLEGES 1.: HA MÁSOKAT UNTATUNK, AZ BÜNTETENDŐ A jövőről így szól a híres nyúltartó: Minden az ösztönzéstől, a felvásárlási áraktól függ. Ha bejön, amit kalkuláltunk, nem hagyjuk abba.'Ha továbbra is ilyen rugalmasan viselkednek a felvásárlószervek, s állják a szavukat, mint például a TSZKER, úgy vélem, biztos jö­vője van a nyúltenyésztésnek. Sőt, a tartási kedv fokozódni fog, ami a tőkés export szükségessége miatt nem elhanyagol­ható- Zs. K. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents