Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

T S~\ T A 13 A Q Előrejelzés az ország területére ma estig: többnyire erő- Jl \_J V_y J sen felhős lesz az ég, a Dunántúlon elszórtan, keleten többfelé esővel. Északnyugaton helyenként tartósan meg­marad a köd. A délire forduló szél megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet délnyuga­ton 10 fok, északkeleten és a tartósan ködös helyeken 5 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 24. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 29., péntek Látványos fejlesztések Miskén 3. oldal Földiéknél Lakiteleken 3. oldal Űj helyen r • UJ képzési forma 4. oldal SPORT 7. oldal Az exportképesség fokozásáról tárgyalt a kormány A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács javasolta az Országgyűlésnek a mező- * gazdasági termelőszövetkezetekről és az élelmiszerekről szó- I ló törvények módosítását. A kormány egyúttal az Elnöki Tanács elé terjesztette a növényvédelemről szóló törvényere­jű rendelet tervezetét. A Minisztertanács a tervgazdasági bizottság jelentése alapján áttekintette az exportképesség fokozása, a műszaki fejlődésen alapuló szerkezetváltozás meggyorsítása érdeké­ben hozott és teendő intézkedéseket. Újból hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló központi és hitelforrásokat elsődle­gesen e célokra kell felhasználni. Ezt szolgálják a hosszú lejá­ratú nemzetközi hitelfelvételek — köztük a múlt év őszén felvett egymilliárd márkás NSZK-hitel — is. A Miniszterta­nács felhívta a gazdálkodó szervezetek figyelmét a műszaki fejlesztést és az exportbővítést célzó pályázatokra. Egyúttal kifejezte reményét, hogy a kereskedelmi bankok és vállala­tok széles köre vesz részt, saját forrásait is bevonva, e prog­ram megvalósításában. A Minisztertanács megvitatta az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás továbbfejlesztésével kapcsolatos állami ten­nivalókat. Meghatározta a felnőttek szakmai képzésére, át­képzésére és továbbképzésére vonatkozó alapvető rendelke­zéseket, utasította az illetékes minisztereket a részletes intéz­kedések kidolgozására. (A szóvivői tájékoztató további ismertetésé a 2. oldalon). A KÖLTSEGVETESRŐL DÖNTÖTTEK Tanácsülés Baján és Kalocsán A megye városaiban és községeiben ezekben a napokban sorra tartják a tanácsüléseket. A testületek fő feladata a folyamatban levő VII. ötéves terv eddigi megvalósításának áttekintése, aZ idei költségvetés megvitatása, és a döntés annak elfogadásáról. Mindez — mint az alábbiakból is kitűnik — nem csekély körültekintést igényel a szűkös anyagi lehetőségek mellett. MÁRCIUSBAN, KECSKEMÉTEN m i 'll r T alalkozo Petőfivel Rövid életéből csaknem három esztendőt töltött a neki köszönhető­en is hírős városnak ismert homoki településen a költő, 14 verset kelte­zett itt, tehát a város joggal számí­tódhat az ismertebb emlékhelyek kö­zé. Mintha ezért előzné meg a szo­kottnál is nagyobb érdeklődés a március 12-én Kecskeméten sorra kerülő idei találkozót. Természete­sen itflesz a Petőfi Sándor Társaság több vezetője, huszonegy olyan vá­rosból, nagyközségből jönnek kuta­tók, érdeklődők Bács-Kiskun megye székhelyére, ahol rövidebb-hosszabb ideig élt, tanult, vagy dolgozott a költő, mint ezt az előkészítő bizott­ság ülésén bejelentette Fischer Ist­ván, a városi tanács elnökhelyettese. Á városházán tartandó ünnepi ülés bevezető előadását Kiss József, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének kuta­tója vállalta. Kecskeméti vonatkozá­sú korreferátummal dr. Fűzi László, a Forrás munkatársa, Sz. Körösi Ilona muzeológus és Heltai Nándor hírlapíró a költő kecskeméti kötődé­seinek egész életművére kiható egy- egy mozzanatáról szól. A résztvevők természetesen meg­tekintik az Ókollégiumot, ahol oly kedves órákat töltött cimborájával, Jókai Mórral, s a szintén korábbról ismert Ács Károllyal. Fölkeresik a költő nevét viselő iskolát, megkoszo­rúzzák Petőfi Sándor szobrát. Az előkészítő bizottság alkalmi kiadványt tervez, számít a városi te­levízió közreműködésére. A Város­szépítő Egyesület a Petőfi-emléktáb- lák megtisztíttatását és egy képeslap kiadását vállalta, közreműködik —- amennyiben sikerül az elgondoláso­kat megvalósítani — egy újszerű, a kisdiák hajdani rokonai házát, szál­láshelyét, az ennek a helyén épített Beretvás szállót fölidéző emlékjel készíttetésében. Bemutatnak e napon a megye- székhelyen található, kis számú, ám értékes, ritkán látható, a forradal­már költő életével kapcsolatos doku­mentumokat is. H. N. A tegnapi bajai tanácsülésen dr. Kincses Ferenc elnök köszöntötte a megjelenteket. Első ízben került napi­rendre, hogy a tanácstagság — élve új jogkörével — megállapítsa a tanácsi vezetők fizetését. A megyei tanács java­solta, hogy az elnök és helyettese egy­aránt 4 százalékos béremelésben (900, illetve 750) forint részesüljön, így mun­kabérük 14 100, illetve 12 000 forintra növekedjen. Jó néhány vélemény hang­zott el, és mindenki kivétel nélkül amel­lett emelt szót, hogy — a gazdasági vezetők bérezéséhez arányitva — mindketten kétszeres, azaz 8 százalé­kos emelésben részesüljenek. A tanács­tagok — ellenszavazat nélkül — így határoztak. A költségvetés tervezetét Butterer Péter pénz-, terv- és munkaügyi osz­tályvezető terjesztette elő. A legfonto­sabb feladatnak a tanácsi intézmények működtetését tartják, de a fejlesztések­re is megtervezték az anyagi fedezetet, így például megkezdik 114 építési telek kialakítását, és befejezik a bajaszentist- váni iskola tornatermének épitését. A német nevelési központra csak sze­rény összeget tudtak tartalékolni. A számos hozzászóló között Varga Árpád a Béke tér mielőbbi rendbehozá­sát javasolta, Szemző Ferencné pedig azt, hogy az enyhe tél következtében megtakarított 1 millió forintot fordít­sák a csapadékvíz elvezetésére. Dr. Vattay Álmos kifogásolta, hogy nem elég részletesek a költségvetésben elő­irányzott tételek, így nem mindenki tudja, hogy mit takar például a műkö­dési kiadások címszó. Galambos Márk szorgalmazta, hogy épüljön fel a kis- csávolyi ABC-áruház, melyet a város- körzeti tanácskozáson megígértek a la­kosságnak. Csütörtök délutáni ülésén, Szalóki István tanácselnök elnökletével, a hete­dik ötéves terv időarányos teljesítését értékelte és a további feladatokat hatá­rozta meg Kalocsa Város Tanácsa. Csak látszólag volt könnyű helyzetben a testület, mert az intézmények fenn­tartására, a működtetésre, a felújítá­sokra és a fejlesztésekre a terv készíté­sekor meghatározott egymilliárd 890 millió forint időközben 2 milliárd 22 millióra nőtt ugyan, azonban a pénz­ügyi változások miatt ennél is többre lenne szükség az eredeti célok elérésé­hez. Az immár módosított 5 éves tervet Mátrai Károly tanácselnök-helyettes írásban terjesztette a testület elé, de szóbeli kiegészítésében is hangsúlyozta a költségtakarékos gazdálkodás és a feladatok szigorú rangsorolásának szükségességét. A városi tanács testületé jóváhagyta az előterjesztést, és határozatot hozott a többi között arról, hogy a lakosság egészségügyi, szociális és oktatási alap­ellátásában nem keletkezhetnek zava­rok, és emellett a legfontosabb feladat a már elkezdett beruházások befejezé­se. Az ülés második napirendi pontja­ként a városi tanács 1988. évi költség- vetéséről szóló javaslatot vitatták meg a tanácstagok. Nyírádi Jánosné, a Ha­zafias Népfront városi titkára kifejezés­re juttatta a népfrontbizottság aggo- (Folytatás a 2. oldalon) Náci háborús bűnöst ítéltek el Magyar asszony vallomása Az NSZK-beli Wuppertal törvényszékének esküdtbírósága csütörtökön az or­szágban kiszabható legsúlyosabb büntetésre, életfogytiglani szabadságvesztésre ítél­te Gottfried Weisse volt SS-tizedest, az auschwitzi haláltábor őrszemélyzetének egykori tagját. Az 1986 októberében megkezdett per folyamán — a vádlott tagadása ellenére — beigazolódott, hogy a jelenleg solingeni illetőségű, 66 éves kőműves 1944-ben a táborban öt gyilkosságot követett el. Az ítélet indoklásában Wilfried Klein bíró kiemelte: a sok országból érkezett több mint ötven tanú vallomása megdöntötte Weisének azt a makacs állítását, amely szerint kizárólag az elgázosított deportáltak ruhaneműinek, hátramaradt ingóságainak elraktározásával foglalkozott, és szolgá­lati fegyveréből soha nem adott le lövést. Kiváltképp egy magyarországi tanú, egy budapesti özvegyasszony megrendítő vallomása, a szörnyű események pontos leírása világított rá egyértelműen Weise gaztetteire — mondotta Klein bíró. A tanú, aki családtagjai közül egyedül érte meg a felszabadulást, látta, miként végzett az SS-tizedes egy 8—10 éves kisfiúval, majd egy 16—17 éves leánnyal. Szemtanúja volt annak is, hogy Weise farkaskutyákkal felkutatott, és agyonlőtt bujkáló szökevényeket. Az átalakítás a bolgár pártértekezlet napirendjén A bulgáriai átalakítás „júliusi kon­cepciója” nem dogma — a feltételek változásával annák is módosulnia kell — hangsúlyozta a bolgár pártértekez­let elé terjesztett beszámolójában Tó­dor Zsivkov, a BKP KB főtitkára. A beszámoló leglényegesebb követ­keztetései: Az ország gazdasági gondjai közül a gazdaságtalan termelés csök­kentése, a termékszerkezet átalakítása, a szociális problémák közül a belső piac stabilizálása és bővítése, a lakos­ság vásárlóerejének és az ellátást szol­gáló árualapoknak a növelése a legfon­tosabb. A szocialista tulajdon sokféle­ségében és az önigazgatásban rejlő le­hetőségeket ki kell aknázni. Célszerű a pártfőtitkári, az államfői poszt külön­választása, a párttestületek — ideértve a politikai és a központi bizottságokat is — időszakos megújítása, a választott pártvezetőknek — az alapszervezeti tit­kártól a KB főtitkáráig — két, kivéte­les esetben legfeljebb három mandá- tumnyi hivatalban maradása. A BKP országos értekezletére két évvel a XIII. kongresszus után kerül sor. Az egyetlen napirendi pont az át­alakításnak és a szocializmus további bulgáriai építésének a megvitatása. E vitát vezette be Todor Zsivkovnak, a Központi Bizottság főtitkárának egy­órás beszéde, ehhez szolgált kiinduló­pontul írásban előterjesztett beszámo­lója, amelynek címé: „Az átalakítás az egész párt, az egész nép ügye”. Todor Zsivkov hangsúlyozta, hogy a belső piacot stabilizálva és bővítve már az idén 9 százalékkal kell növelni az árualapot, s 5,8 százalékkal a lakosság vásárlóerejét. Ez a további évek folya­mán nem csökkenhet, inkább növeked­nie kell. Az ötéves terv végéig ki kell tudni elégíteni a lakosság igényeit sze­mélyautókból, színes televízióból pedig még hamarabb. Beszélt a szocialista országok gazdasági együttműködése fokozásának fontosságáról, ügyfajta szocialista közös piac megszervezésé­nek szükségességéről. Az írásos beszámoló első fejezete a tavaly júliusi KB-plénumot, illetve az átalakítás ott elfogadott bolgár kon­cepcióját méltatta. Nyomatékkai szól az átalakítás forradalmi voltáról, a szo­cialista tulajdon egységéről és sokféle­ségéről, a gazdálkodás és az irányítás átadásáról a termelőkollektíváknak, a demokratizmus erőteljes kibontakoz­tatásáról és az önigazgatásról, mint a demokratizmus legfontosabb bulgáriai formájáról. A BKP szerepéről a beszámoló hangsúlyozza: „A párt a jövőben is a munkásosztály, népünk irányító és ve­zető politikai ereje, élcsapata lesz. Az új körülmények között azonban nem lesz lépcsőfok vagy emelet az államha­talom hierarchiájában.” A beszámoló második fejezete az átalakításból fakadó feladatok megol­dásának megközelítéséről szól és olyan szemlélet kialakítását szorgalmazza, amely biztosítja a társadalom dinamiz­musát és nyitottságát, a változó körül­ményekhez való gyors alkalmazkodá­sát, az objektív törvényszerűségek ér­vényesülését. „Az új tartalom új formá­kat kíván” — egyebek között ezzel kommentálja a beszámoló a kormány­ban tavaly végrehajtott változtatáso­kat és az ország új területi-adminisztra­tív felosztását. Állást foglal amellett, hogy szakaszos legyen az átalakítás, amelynek a gazdaságban el kell vezet­nie a termékek és a beruházások szer­kezetének lényeges módosításához, a termelés nagyobb fokú automatizálá­sához stb. Kiemeli a beszámoló a köz- gazdasági szabályozók jelentőségét. (Folytatás a 2. oldalon) rr ÉVZÁRÁS KISKOROSON Társas adatfeldolgozás A kiskőrösi Szövetkezeti Gépi Adatfeldolgozó Közös Vállalatot 22 éve hozta létre 12 Kiskőrös kör­nyéki mezőgazdasági üzem. Főként a társult termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek gépkönyvelésé­vel foglalkozik, de kívülállóknak is dolgozik. Műszerészük a tagszövet­kezetek könyvelőgépeinek javítását is elvégzi. Jelenleg az év végi zárá­sok könyvelése folyik. Ennél a vál­lalatnál a január a „legerősebb” hó­nap. Másik fontos tevékenységük színtere a saját nyomdájuk. Míg a könyvelésnek 20, a nyomdájuknak több mint 200 üzletfele van. Sok­szorosítanak beszámolókat, főisko­lai jegyzeteket, készítenek nyomtat­ványokat, (például bizonylatokat, könyvelési számlapokat), különbö­ző címkéket. A közös vállalat ma tartja az 1987-es értékelő és lezáró igazgató tanácsi ülését. Eredményes évet zár­tak. A nyereségük 23 százalékkal emelkedett az 1986-oshoz képest, ezt többlettermeléssel és a haté­konyság javításával érték el. • A Robotron elektronikus géppel Pál Imrénc a Páhi Petőfi Termelő­szövetkezetnek, Lantos Lászlóné pedig a Tázlári Béke Tsz-nek könyvel. • Romayor ofszet gépeken készülnek a nyomtatványok. • A kötészet dolgozói fűzik, sorszámozzák a bizonylatokat. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) Ébred a határ Jó az őszi vetések állapota • A jó időt kihasználva, az elmúlt napokban is sokfelé dolgoz­tak a határban. Tartós fagy nem volt, így az üzemek az őszi mélyszántást teljesen befejezték. Sok helyütt tart a gyümölcs­fák és a szőlő metszése. Balta István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium osztályvezetője elmondotta: a hét közepéig az ország gyümölcsöseinek mintegy harmadán készültek el a metszés­sel, a nagyobb ültetvényt fenntartó gazdaságok ennél is előrébb tartanak. Az üzemek a szőlő metszésével a terület tizedén végeztek; főként azok használták ki a kedvező időjá­rást, akik a tavasszal kevés emberre számíthatnak a munká­hoz. A tapasztalatok szerint a háztáji gazdák, a hobbikerté­szek és a nagyüzemi szőlők részesmüvelői a legtöbb helyen még várnak a metszéssel, hiszen ennek az ideje valójában a rügyfakadás előtt, a tavasz kezdetén van. Az őszi vetések állapota, fejlettsége sokkal jobb, mint tavaly ilyenkor. A búzatáblákon megkezdődött a fejtrágyá­zás, ám a munkával egy évvel korábban már nagyobb terüle­teken végeztek a gazdaságok. Eddig a terület mintegy 15 százalékára szórták ki a nitrogénműtrágyát. A lemaradás­nak több oka van. A talajok egy részére nem tudnak rámen­ni, hiszen ezzel nagy taposási kárt okoznának. Gond az is, hogy akadozik a műtrágyaellátás: a hazai gyártók idén eddig kevés pétisót szállítottak az üzemekbe, másrészt a nehéz pénzügyi helyzetben levő gazdaságok hitel nélkül nem tud­ják megvenni a szükséges mennyiségű fejtrágyát. Különösen Vas és Zala megyében okoz ez gondot, ahol a műtrágya mintegy 40 százaléka hiányzik. Viszonylag előrébb tartanak az ősziek fejtrágyázásával az alföldi nagyüzemek, ahol na­gyobb mértékben vették igénybe a MÉM Repülőgépes Szol­gálatot, amelynek speciális helikopterei és repülőgépei eddig több mint 30 ezer hektár búzára szórták ki a műtrágyát. Miután a talaj fagymentes, jelenleg többnyire csak a légi tápanyag-utánpótlás lehetséges. A mezőgazdasági nagyüzemekben jól halad a gépek felújí­tása, téli nagyjavítása. A mezőgép-kereskedelmi vállalatok a tavalyinál általában jobb alkatrész- és részegységellátást nyújtanak, ehhez az Agroker vállalatok készletei megfelelő­ek; kivétel csupán a Rába és a Zetor traktor, amelyhez most is kevés alkatrészt kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents