Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

Ez már történelem Kecskemét 1948 januárjában ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK 1988. JANUÁR SZENNYVÍZCSATORNA ÉPÜL ALSÓSZÉKTÓN A tanácstagi alap 30 százalékos támogatásával az Alsószéktó — elterjedt nevén: Petőfiváros — tizen­nyolc utcájában szennyvízcsatornát építenek. A Képzőművészeti Szabadis­kola záróvizsgáján hat hallgató kapott díszoklevelet: Bende Ilo­na, Bozsó János, Király László, Reményi Ibolya (kezdők), Bu- zinkai György, Kakulya Ferenc (haladók). A Képzőművészeti Főiskolára szóló városi ösztön­díjat Bozsó János 23 éves gép­kocsivezető, és Kakulya Ferenc VII-es piarista diák nyerte. Az anyakönyvi hivatal kimu­tatása szerint í 947-ben a szüle­tések száma 1592, a halálozáso­ké 1395. így a város 197 fővel szaporodott az elmúlt évben. Ez jelentős visszaesést jelent az 1946-os esztendőhöz viszonyít­va, mert akkor 353 fő volt a természetes szaporulat. Ugyan­is míg 1946-ban 1220 volt a ha­lálesetek száma, addig az elmúlt évben 1395 halálesetről kapott jelentést az anyakönyvi hivatal. A születések terén körülbelül az előző évi helyzet áll fenn. 1946- ban 1573 születés történt, 1947- ben 1592. A városházán 8000 gyertya­fény káprázatos csillogásában kezdődött meg az immár ha­gyományosnak ígérkező Városi Bál. Dinnyés Lajos miniszterel­nök, a bál fővédnöke már dél­után 2 órakor Kecskeméten tartózkodott, majd este 8 óra után érkezett meg a Városházá­ra, Tóth László polgármester társaságában. Dinnyés Lajos 1000 forinttal járult hozzá az anyagi sikerhez. Zsákai Laci és cigányzenekara rázendített a nyitó csárdásra. Táncra perdül­tek a nyitó párok, majd Diny- nyés Lajossal az élen a közön­ség is. A pénzügyminiszter nemrég megjelent rendelete szabályoz­za a különböző adók fizetését. Január 1-től kezdődően a pos­tatakarékpénztár útján, csek­ken kell befizetni valamennyi adót. Kecskeméten nem lehet azonnal végrehajtani a rendele­tet, mert az adóhivatalnál az átállás nem megy simán. A na­pokban tárgyalásra kerül sor a város és a postatakarékpénztár között. A városházán rövidesen kijelölik azt a helyiséget, amely­ben a postatakarékpénztár ki- rendeltsége helyet kap. Gyenge a fizetési készség. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy nincs ma olyan dolgozó polgár, nincs olyan kereskedő, iparos, vagy vállalat, amelyiket ne nyomorgatna a pénzhiány következtében a rengeteg adós­ság. A jövedelem csak éppen a létfenntartásra elegendő. Sok­szor arra is csak nagy nyomor közepette. Mert vegyük csak például a kisembert. Ha cipőt akar csináltatni, nincs együtt a rávaló. Ugyanez a helyzet na­gyobb arányokban az iparo­soknál és kereskedőknél. Gyen­ge és szakadozott a forgalom a sok kintlévőség miatt. Ók sem tudnak idejében fizetni az áru­ért. (Kecskeméti Lapok, 1948. január 8.) 1947 két utolsó hónapjában aránylag nem volt sok munká­juk a mentőknek. így decem­berben is csak 121 kivonulás volt, ez is legnagyobbrészt a vá­ros területén. Vidéki szállítás mindössze hat esetben volt szükséges. A 121 szállítással összesen 2145 kilométert futott be a mentőautó. A Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete a termelők nagy ér­deklődése mellett tartotta évi rendes közgyűlését az Ipar és Kereskedelmi Kamara fővárosi nagytermében. A kecskeméti termelők Laczi János tanácsel­nök vezetése alatt 25 nagyköz­ségi taggal képviseltették magu­kat. Az országos egyesület új elnöke Dobi István lett, aki székfoglalójában bejelentette, hogy a kormányzat továbbra is nagy súlyt helyez a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásra, mert közgazdasági életünk általános javulásával ennek a termelési ágnak a terményei Ígérnek ke­resett külföldi elhelyezési lehe­tőséget és ez az a foglalkozás, ahol a gépierő a legkevésbé tud­ja kiszorítani az emberi munka­erőt. A kecskemétiek panaszát és kérését dr. Pataky Ferenc ta­nácstag tolmácsolta. Kifogá­solta az istállótrágya magas szállítási díját, a műtrágya be­szerzésénél a régi és új gazdák közötti teljesen indokolatlan és a régi gazdákra megalázó meg­különböztetést. Az enyhe idő mellett, esőben sincs hiány az idén „télen”. Ja­nuárban csaknem minden nap kapunk valamilyen néven neve­zendő csapadékot, összesen 34 millimétert. Tehát egy hét alatt az egyévi csapadékátlag csak­nem öt százalékkal hullott a ha­tárra. A hőmérséklet továbbra is rendkívül enyhe, a tegnapi maximális hőfelmelegedés 11 Celsius-fok volt, a mai mini­mum pedig 4 Celsius-fok. P. S. és társai, árdrágítók az elmúlt héten hónuk alá csaptak egy literes üveget ritka kinccsel — petróleummal megtöltve. A nemes valutával a piaci tö­megbe sodródtak és halk, lefoj­tott hangon árulni kezdtek. Ve­vők mindjárt akadtak. A ki­mondott áron azonban módfe­lett felháborodtak. Az alkalmi árusok ugyanis 6 forintot vagy 4 tojást kértek a petróleumért. A tömegből valaki rendőrnek szólt, így P-ék rövidesen a fog­dában .tudták magukat. A sertéshizlalás nem tartozik manapság a legjövedelemzőbb foglalkozások közé, annál is in­kább, mert a sertésféleségek ára szabad, ennélfogva drága a zsi­radék és a sertéshús. Sokan ki­fogásolják a zsír és a sertéshús árát, de ha megnézzük a so­ványsertések rohamos áremel­kedését, nem csodálkozunk a jelenlegi árakon. A hízósertések ára már a vágási szezon meg­kezdése óta 7-8-9 forint körül mozog, ugyanakkor a sovány­sertés ára az utóbbi piacokon elérte a 10 forintot. Ha ehhez hozzászámítjuk a 150 forintos kukoricát, korpát és a hizlalás­sal kapcsolatos munkát, való­ban olcsó a 7-9 forintos hízott­sertés. — A Hullám vendéglő utáni te­rületről van szó, egész pontosan az út jobb oldalán fekvő részről — kaptuk a tájékoztatást dr. Fáy Pe­re ne né elnökhelyettestől. Körülbelül hatszáz család házát kötik majd be a városi szennyvíz­csatorna-hálózatba. A határidő: ez év vége. — A két tanácstagnál — Benkó Zoltánnál és Nagy Andrásnál — illetve a már megválasztott utcabi­zalmiaknál lehet jelentkezni, elvi­A széchenyivárosi családsegítő központ gyesen, gyeden levő kis­mamák számára indít önismereti csoportot. — Miért? A kérdésre Kőtörő Emese pszi­chológus, a csoport leendő vezető­je válaszol. — A kismamák, azután, hogy elteltek az első hónapok a gyerek­kel, igen sokszor válnak feszültté, idegessé. Ez abból az állapotból következik — mondják a pszicho­lógusok —, hogy komoly felada­taikat csak kevéssé tudják bárkivel is megbeszélni. Munkahelyükkel természetes módon a legkevesebb­re csökken a kapcsolatuk, ám vala­mi fontos a családi munkamegosz­tásban is megváltozik, és minden eddiginél nagyobb teher csak ék kizárólag az ő vállukra nehezedik. A családi bevétel csökken, ezért — általában — a férj kénytelen mellékes után nézni, következés­képp kevesebbet van otthon, ke­vésbé lehet megbeszélni vele a dol­gokat. Mi marad tehát a kisma­máknak? Igen gyakran az, hogy egymás társaságát keresik. Olyan csoportba tömörülnek, melynek a — Jajajaj, a szívem, nagyon rosszul vagyok! Bármilyen drámainak is tűnik özvegy Kedvek Ferencné műsegély- kiáltása a reggeli munkakezdés idején a kecskeméti Magyar utca 30-ban, nem indulunk segítségért soron lévő zugitalmérő-ellenőrzé- sünkről. Hozzászoktunk, hogy a bögrecsárdások pénzszerző igye­kezeténél csak teátrális hajlamuk nagyobb. Ha itt most segíthet va­lami, az — orvos helyett — a feljaj- dulást kiváltó rendőr—pénzügyőr járőr higgadt, de határozott föl- szólítása a jelenlévőkhöz (tíz perc alatt hat férfi és egy nő érkezett, mit sem sejtve, Kedvekné eleddig zavartalanul nyitva tartó szesz­ügyeletére): — Akinek itt nincs semmi keres­nivalója, kérjük, menjen az útjára! A Három decit, tisztán! és az Egy nagyfröccsöt kérek! kérések ezen a reggelen — rendhagyó módon — megmaradnak csupán óhajnak. A városi tanács építési és költség- vetési üzemének útépítője sarkon fordul, hogy a negyed hetes mun­kakezdésre még odaérjen a Ma­gyar utcában várakozó társaihoz. N. L. (Lajosmizse, Bene), Ó. A. (Törökfái), O. I. (Kecskemét, Eg- ressy utca), s az éjszakai műszakjá­ból hazafelé tartó B. K. (Petőfi Sándor utca) szintén „dolgavége- zetlenül” lép ki a bögrecsárda- konyhából. ; Ügyet sem vetnénk rá, hogy a konyhai vízcsap alatt nyolc, a szo­bai kályha mögött pedig kilenc szódásüveg sorakozik, ha más je­lek is nem mutatnák: ide nem vé­letlenül tértek be Lajosmizse- Benéről, Törökfáiból vagy a Ma­gyar utcai útépítők közül. leg január 31-éig, ám később me­net közben is. — Mibe kerül mindez? — Családonként 40 ezer forint­ba, ennek azonban elég a harma­dát befizetni, 12 ezer forintot. — Mi lesz a többivel? — Arra az Országos Takarék- pénztár hitelt ad, változatlanul kedvező feltételekkel: alacsony ka­matra, hosszú lejáratra. — Mekkora az érdeklődés? Azért is föl kell tenni ezt a kérdést, mert ezen a területen mindenki ma­tagjai már csak azért is jól megér­tik egymást, mert hasonlóak a hét­köznapi gondjaik. — Ezeket a csoportokat próbál­ják tehát megszervezni? — Nem ezeket, bár valóban igaz, hogy hasonló élethelyzetben levőket szeretnénk egymással meg­ismertetni. Ennek ugyanis számos előnye van. Először is — mint már mondottam is — ezek a kismamák jól meg fogják magukat egymással érteni, hiszen rájönnek, hogy ne­hézségeikkel nincsenek egyedül, sőt, még egy csomó praktikus ta­nácsot is gyűjthetnek sorstársaik­tól. Ennek egyik jele, hogy, mond­juk, kisegítik egymást, ha a másik­nak a boltba kell szaladnia, vagy akár még gyermekruhavarrásra is megtanítják barátnőjüket. — Tulajdonképpen kipek taná­csolná, hogy föltétlenül jelentkez­zen? — Pontosan erre nem tudok mit mondani, mindenki maga érzi, mennyire van szüksége olyanokra, akik meghallgatják. Az azonban szinte bizonyos, hogy egy lakótele­pen, ahol már csak a lakások kis méretéből következően is szinte le­Egy literes üvegben pálinka. Négy ujjnyi híja van. — Ez honnét való, Kedvek néni? — húzza ki az üveg dugóját a pénzügyőr. — Hozta Jakabszállásról egy ember. — Mennyiért? — Hatvan forintért adta literjét. — Itt mi az ára? — Száz. Öt forint fél deci. — Ennyiért manapság sehol nem mérnek pálinkát! — kételke­dik az ellenőr a túl alacsonynak mondott viszonteladói árban. Joggal sérti az efféle kufárkodás a munkából élő, tisztességes, adó­zó állampolgárok igazságérzetét. Kedvekné mentegetődzésének, hogy ugyanis naponta 3-5 liter bort szokott eladni, s hogy eddig a vizs­gálatig tíz liter pálinkánál többet nem mért ki, ellentmond az a két kartondoboz, amit a rendőr és a pénzügyőr a zugitalmérőhelyen, egymáshoz közel felfedez. Az egyikben 6840 forint papírpénz — a másik félig „apróval”. Ta­pasztalataik semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy milyen for­rásból „csordogál” össze a pénz. Itt plusz — jogtalan nyereség —, az italozók családjában viszont mínusz — hiány — a zugkereske­delem pénztárcáját duzzasztó min­den forint. Felszólítják özvegy Kedvek Fe- rencnét, hogy zárja be a kaput, és hagyja abba a bor- és pálinkaérté­kesítést! A tiltott italforgalmazá­sért szabálysértési eljárást indíta­nak ellene. * * * A zugitalmérések fölszámolását sürgető, január 5-ei Rimánkodás ga oldotta meg eddig a saját szennyvizének az elvezetését. — Igen, mindenkinek saját derí­tője van. A gondok is ebből adód­tak, illetve ebből fognak adódni. A talaj ugyanis tt a vizsgálatok adatai alapján ez tény — rendkívül elzsírosodott. Ráadásul az új ren­delkezések a környezetvédelem fo­kozása érdekében a jövőben csak zárt rendszerű derítők építését te­szik lehetővé. Annak az elkészítte­tése, illetve üzemeltetése tulajdon­képpen néhány esztendő alatt ki­adja azt az összeget, amennyibe a csatornázás mosfkerül. Arról már nem is beszélvé, hogy a városrész­ben most végre megépíthetjük a szilárd burkolatú utakat is. (B) heteden több genéráció együttélé­se, ráadásul pedig maga az építke­zés is meglehetősen monoton kör­nyezetet hoz létre, elég sokan küz­denek azzal a gonddal, hogy egye­dül maradnak problémáikkal. Nem hiszik el sokan, pedig tény: akad kismama, aki súlyos helyze­tében — hogy tehát senkivel sem tudja megbeszélni nehézségeit — elhanyagolja a lakását, ettől yi- szont a férje fog otthonról mene­külni. Egyik okból könnyen követ­kezhet a másik. — Mindezt elkerülhetik, akik je­lentkeznek az önismereti csoport­ba? — Legalábbis megpróbálunk nekik segítséget adni. — Hol, meddig kérhetik fölvéte­lüket a kismamák? — A családsegítő központ 46- j 133-as téíéföhján a í24-es mellé­ken. Több hóúapófi át tartanak majd a foglalkozások. — Mit nevezne sikernek? — Talán azt, ha a csoport a fog­lalkozások hivatalos befejezése után is együtt maradna és tagjai továbbra is segítenének egymáson. B. J. helyett erélyesebb fellépést! című cikkünkre válaszolva a napokban levelet küldött szerkesztőségünk­nek dr. Agud Károly, a Kecskeméti Városi Tanács ellátásfelügyeleti osztályának vezetője. Mint olvasó­ink emlékezhetnek rá, riportunk­ban határozottabb cselekvést kér­tünk a — nyugdíjasklubnak álcá­zott — kecskeméti Kőszeg utcai zugitalmérés bezárásáért. „Az megfelel a valóságnak — írja az osztályvezető —, hogy a cikkben szereplő Kurucz József a II. Rákóczi Ferenc nyugdíjasklub­ban engedély nélkül árusítja a sze­szes italt. Az viszont nem igaz (mint állította), hogy a helyi tanács hallgatólagosan engedélyezte vol­na neki az italértékesítést vagy tét­lenül szemlélné azt. Mivel büfé üzemeltetésére nincs engedélye, a városi rendőrkapitányság nyomo­zást folytatott az ügyében. Megál­lapította, hogy Kurucz József több százezer forintos forgalmat bonyo­lít le a klubon keresztül. Erről a tanács értesítette a Bács-Kiskun Megyei Adómegállapító Hivatalt, azután, hogy sem a korábban ki­szabott 6 ezer forint bírság, sem pedig a figyelmeztetések nem hasz­náltak. Intézkedtünk, hogy a klub működési engedélyét a művelődési osztály vonja vissza.” A hírhedt zugitalmérőhely fel­számolását — mi sem természete­sebb — a lakosság képviseletében, a Kőszeg utcát is magában foglaló városrész, a Szeleifalu tanácstagjai bármikor ellenőrizhetik. Ez ismét előtérbe helyezi a nyilvánosság sze­repét az ilyen természetű lakóhelyi probléma megoldásában is. Kohl Antál W. D. FEKETE SAROK Rozsdás bicikli. Lábatörött fotel. Ronggyá ázott újságcsomag. Divatjamúlt polcos szekrény. RENDETLENSÉG. Ezt látni a városban, ha az ember fölpillant az erkélyekre. Gusztusos kép, igazán vonzó — már aki az ilyesmit szereti. Tulajdonképpen furcsa, hogy míg precíz háziasszonyok, akik a vendég előtt kötényükkel megtörlik a széket, hagyják, hogy az erkély — a lakás külső tükre — úgy nézzen ki, ahogy kinéz. Slampos, legyintenivaló. Pedig nem kellene sokat csinálni. Lomtalaní­táskor könnyű szívvel megválni a teherré vált fo­teltől — biztos lesz, aki még így is örül neki. Igazából persze a rendnek maga A REND a fel­tétele. Az, hogy az ember könnyű szívvel otthagy­hatja a gyerek biciklijét az erre szolgáló tároló­ban, mert tudván tudhatja, hogy a lakótárs is be­csukja a kulccsal a kis szobát, tolvajnak alkalma nem nyílik. Ám az ember ezt könnyű szívvel nem teheti meg, ezért sajgó derékkal fölcipeli a biciklit az erkélyre, és még örül is hogy van erkélye. Mit csináljon az, akinek nincsen? Leláncolja a bringát a lépcsőkorláthoz — és ha szerencséje van, a lán­cot nem lopják el. Megtörtént ez is, bizony, egye­dül a láncot nem vitték el, a Lóverseny utca egyik tízemeletese volt a színhely. Ezért is olyanok tehát az erkélyek. Nem jól van ez így, nagyon nem. —if. ÖNISMERETI CSOPORT KISMAMÁKNAK % FOLYTATÓDIK A ZUGITALMÉRÉSEK FELSZÁMOLÁSA Miért lett rosszul Kedvekné? LAPSZÉL NATURA BOLT A Gabona- és Malomipari Vál­lalat malomépületében, a földszin­tes szárnyban alakítják ki az új Natura boltot, ahol a továbbiak­ban speciális tésztákat, magvakat, liszteket, az egészséges és korszerű táplálkozáshoz szükséges élelmi­szereket árusítják. A megnyitóval egy időben a kis alapterületű Wes­selényi utcai boltot megszüntetik. Az eredeti állapotában helyreállí­tott árkádos, boltíves üzlet meg­nyitását az idegenforgalmi idény kezdetére tervezik. HÍRÖSKE CIPŐ ' Csaknem harminc esztendő­vel ezelőtt kezdték meg gyárta­ni a Kecskeméti Cipőipari Szö­vetkezetben a bébi- és gyer­mekcipőket. Havonta 10-12 ezer párat készítenek Híröske fantázianévvel. A kiváló minő­ségű lábbelit belföldön forgal­mazzák, a Dunántúli-és a To­pán Cipőkereskedelmi Vállalat közreműködésével. Kecskemé­ten a leninvárosi szolgáltató­házban, valamint a Luther- udvarban levő bőr- és cipőkel- lékboltban árusítják a Hírős- két, havonta néhány száz párat adnak el. GOMBÁSZKÉPZÉS Huszonöt-harminc hallgatót várnak a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban február­ban sorra kerülő gombaismereti tanfolyamra. A foglalkozásokon a hazai szabadon termő ehető és mérgező gombák elkülönítését ta­nulhatják meg, azzal a céllal, hogy az értékes növényt maguk gyűjt­hessük és beépítsék étrendjükbe. A sikeresen elvégzett tanfolyam befejezésekor gombaismerői okle­velet kapnak a résztvevők. / ALMA- ÉS HAGYMAEXPORT A Zöldért kecskeméti telepéről folyamatosan, szállítják a napi 1-2 hűtővagon almát — jonatánt és starkingot — Angliába és több szocialista országba. Angliába, Svédországba és az NSZK-ba pe­dig vöröshagymát szállítanak, na­ponta 3-4 kamionnal, 25, 10 és 5 kilogrammos tételekben, necc- zsákban. VIRÁGKÖTŐK Tizenhárom évvel ezelőtt a kertészeti főiskola dísznövény­termesztési tanszékének mun­katársai szervezték meg az első virágkötő-tanfolyamot. Az összesen négy hétig tartó — kétszer kéthetes — foglalkozá­sokra azóta évente többször, az igények ismeretében kerül sor. Virágokkal, fajtaismerettel, vi­rágboltok látogatásával, vala­mint díjnyertes virágkötők munkáinak, munkamódszeré­nek a megtekintésével foglal­koznak. A tanfolyamokra kor­határ és előképzettség nélkül veszik fel a jelentkezőket, ez ideig csaknem ezerkétszázat. A soron következő tanfolyam­ra, amelyet február végén szán­dékoznak tartani, Hollandiá­ból is várnak előadót. JOGONÉZ Az Univer hetényegyházi kon­zervüzeméből kikerült és méltán világsikert aratott Piros arany étel­ízesítő mellett a legújabb sikerter­mék a joghurt alapanyagú saláta­öntet, a Jogonéz-család hamaro­san két újabb „taggal” gyarapszik. Másik új termékük, a hagymát, paprikakrémet és minimális zsira­dékot tartalmazó pörköltízesítő már üzletbe került, megszerették a vásárlók. Exportra továbbra is a Piros aranyat, a gulyáskrémet, va­lamint a fokhagyma- és hagyma­krémet szállítják. Legnagyobb pia­cuk az NSZK, Kanada es az Egye­sült Államok. Tárgyalásokat foly­tatnak a Szovjetunióba, illetve Csehszlovákiába szóló szállításról is. Szerkeszti: Ballai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents