Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
1988. január 20. • PETŐFI NÉPE • 5 A LEVES KISKUNHALASON A minőség sosem megy ki a divatból SZOVJET VÁLTOZÁSOK V ezetőségválasztás „Szeretne egy jó munkahelyet? Szeretne jó munkát végezni? Szokatlan kérdések Magyarországon terjesztett reklámszövegben, hiszen benne van az ígéret. Részletezi is ezt a hirdetés (ami a Petőfi Népében is megjelent): kiemelt fizetés, kitűnő szociális ellátottság, sportolási lehetőség, jó munkafeltételek, külföldi betanulási lehetőség. Idézik a cég jelszavát is, amely így szól: „A minőség sohasem megy ki a divatból!” Hogy ehhez tartja magát, azt a világ legjelentősebb farmerruházati cikkeket gyártó cége, a Levi Stra- uss állítja. Első vegyes vállalatát Kiskunhalason készül létrehozni — ehhez toboroz munkavállalókat. Kiemelt fizetések A leendő vállalat műszaki igazgatóját, Bereczky Károlyt mindenekelőtt a reklámba foglalt ígéretekről kérdeztem: — Konkrétan mennyit jelentenek azok a kiemelt fizetések? Mivel 14 különböző munkakörről van szó, kérem, csak néhányat soroljon fel! — Betanított mosodai munkára férfiakat keresünk 8—12 ezer forintos, nőket betanított varrodai és szabászati munkára 5—10 ezer, adminisztrátorokat 6—9 ezer, műszerészeket, lakatosokat, gépésztechnikusokat, betanító varrókat 9—15 ezer forintos fizetésért. —“ A betanulás külföldi színhelye? — Valószínűleg Jugoszláviában látogatunk meg egy olyan üzemet, ahol a Levi Strauss cégnek dolgoznak. Amiről viszont nincs szó a reklámban: a vegyes vállalat anyagi támogatásával külföldi üdülési lehetőséget is nyújthatunk majd dolgozóinknak ... Ennyi is bőségesen elég a kíváncsiság felkeltéséhez, ezt kiegészítendő, Bereczky Károllyal a továbbiakban a vállalat alapításának körülményeiről, az elképzelésekről beszélgetünk. Az előzményekről csak annyit: a Levi Strauss cégnek nem ez lesz az első magyarországi kapcsolata. A Május 1. Ruhagyár marcali gyáregysége tíz éven keresztül gyártott a világhírű cégtől vásárolt li- cenc alapján nadrágot. Nadrággal kezdik — Melyik fél ötlete volt a vegyes vállalat létrehozása? — Az amerikaié, de Pintér Andrásnak, a Nemzetközi Kereskedelemfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatójának kapcsolatai segítségével jöhetett létre. A terv megvalósítása magyar részről is kívánatos. A Levi’s-termékekre nagy a belföldi kereslet. Ha a rendelkezésre álló pénzt a Kereskedelmi Minisztérium importra fordítja, akkor lényegesen kevesebb nadrágot tud vásárolni, mintha az összeget egy hazai vegyes vállalatnak utalja, amely ezt a márkás terméket gyártja. Halason nadrágvarrással kezdjük a termelést, mert ez a legegyszerűbb, de később áttérünk más farmerruházati cikkek — dzsekik, ingek stb. — készítésére. A Levi Strauss (Budapest) Kft. egyébként gyártat is majd, egyebek között a váci és a mosonmagyaróvári kötöttárugyárakkal. — Mekkora tőkével, milyen magyar cégek részvételével alapítják meg a vállalatot? — A 75 millió forintos alaptőkének mintegy 51 százalékát teszi le az USA- beli cég, 49 százalékát pedig a Centrum Áruházak Vállalat, a Skálatex Ruháza• Bereczk y Károly (balról) a mosoda környezetvédelmi berendezéseinek kialakítását beszéli meg Szemes Péter tervezővel. (Méhesi Éva felvétele) ti Kereskedelmi Leányválallat, a Tritex Ruházati Kereskedelmi Vállalat, és a Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalat. A kerítés két oldalán •- A köztudat tévesen a Skála-Coop Kiskunhalasi Leányvállalatának, a Tex- coopnak tulajdonítja a leendő vegyes vállalatot.- Szervezetileg teljesen független a kettő egymástól, csak a Texcooptól béreljük mintegy 4000 négyzetméter alapterületen az üzemet, amit a céljainknak megfelelően alakítunk át, telepítünk be a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel. Mindebben a helyi tanács és a kivitelezést vállaló Kunép a legmesz- szebbmenőkig együttműködik velünk.- - Egy kerítés választja majd el a két céget egymástól. Az Önök oldalán lesz a legkorszerűbb technika és szervezés, a magas kereseti és más egyéb csábító lehetőség. A Texcoopnál pedig — köztudott jelenleg a több tízmillió forintos. veszteség felszámolásáért dolgoznak. Mégis felveszik a kesztyűt. A munkavállalókat toborzó szórólapból egy példányt Oláh Györgyné igazgató ragasztatott ki a vállalat bejáratára. Kényes kérdések ezek, a sok közül csak egyet hadd említsek: arra a tagadhatatlan tényre gondolok, miszerint a magyar textilipart a tőkés bérmunka révén szerzett tapasztalatok lendítették előre. A vegyes vállalattal való kapcsolatból a Texcoop ilyen érdelemben is profitálhat, különösen, ha a termelésben is létrejön közöttünk együttműködés, amiről szó lehet. — De lesz-e kivel „termelni” a Texcoopnál? ha a legjobb dolgozóit elcsábítják?- M i nem csábítunk senkit. Az üzemünkben alkalmazott termelési technológia szerint a munkaműveletek a legapróbb részletekre lebontottak. Egyáltalán nem biztos, hogy a mi legkiválóbb dolgozóink azok körül kerülnek ki, akik meg tudnak varrni egy ruhát. Nem baj, ha erre képtelenek, a rájuk bízott részfeladatot kell tökéletesen megoldaniok, ebben kell megfelelő teljesítményt nyújtaniok. Az erre legalkalmasabbakat választjuk ki a jelentkezők közül. — Milyen a megfelelő teljesítmény a Levi Strauss cégnél? — Egyenletes. Ez a legfőbb követelmény, de ennek feltételeit meg is teremti a cég: minden munkaművelet gépesített, a legpraktikusabban kialakított. Például van egy gép, ami a nadrág övtartó részét készíti. A dolgozó belecsúsztatja az anyagot, a gép összehajtja, megvarrja anélkül, hogy közben vezetni, igazgatni kellene. A gép másik oldalán „kijön” a kész munkadarab, csak érte kellene nyúlni, levenni onnan. Nem nehéz mozdulat, de sokszor ismételve fárasztó. Ha a dolgozó az első két-három órában elfárad, a hátralevő öt-hat órában kevesebbet teljesít. Ezért egy egészen egyszerű, mechanikusan működő szerkezettel egészítették ki a konstrukciót, ami továbbítja a munkadarabot. ' — Ilyen körülmények között gyerekjáték egyenletes teljesítményt nyújtani! — Annak valóban nem lesz nehéz, aki elég kitartó, képes a folyamatos munkára. : ■ — Ez pedig csak bizonyos idő elteltével fog kiderülni, következésképpen legalábbis eleinte, várhatóan nagy lesz a fluktuáció. Számítanak rá? Mindenkivel elbeszélgetünk, mielőtt fölvesszük. Egy amerikai rendszerű teszttel megközelitő pontossággal meg tudjuk állapítani, ki milyen feladatra. alkalmas. Nagyon egyszerű, szinte játéknak tűnő feladatot kell megoldaniok a jelentkezőknek. A tesztet egy értékelő pontrendszer egészíti ki. A címke kötelez — Ki tanítja be a dolgozókat? — Természetesen a Levi Strauss szakemberei. Közülük egy a cég svájci igazgatóságától jön, aki személyesen felügyel a betanításra, közvetlenül a cégnek tartozik felelősséggel. Addig marad, amíg Halason ki nem nevelődik egy megbízható szakembergárda. A vegyes vállalat ügyvezető igazgatója Pintér András lesz. — A marketingfeladatot természetesen az amerikai fél vállalja? — A Levi Strauss óriási energiát fektet a marketingmunkára. Ennek köszönhetően a legkorszerűbb divatigényeknek megfelelő farmerruházati cikkeinek a világ minden táján biztos piaca van. A Levi Strauss (Budapest) Kft. is sok pénzt fordít majd a reklámra, figyelemfelkeltésre, informálásra. A leghatásosabb reklám azonban a minőség — az amerikai cég ezt nagyon komolyan veszi. Ha a címkéjét viseli, bárhol készüljön is az a termék, csak jó minőségű lehet. Ebben a kijelentésben a vásárlóknak szóló ígéreten kívül a leendő vegyes vállalattal szembeni követelmény is benne foglaltatik. Almási Márta A Szovjetunióban január 1-jén lépett életbe az állami vállalatokról szóló új törvény, amely egyebek között előírja minden vállalati tisztség pályázati betöltését. Több olyan köztársaság van, például Belorusszia, ahol a választás máris gyakorlattá vált. Jó egy éve beszélgettem a minszki óragyár munkatársaival. Eltérők voltak ugyan a vélemények, de az emberek kételkedtek abban, hogy valóban-megválaszthatják vezetőiket, azzal, hogy a minisztérium úgyis kiválogatja a jelölteket. Önmagukban sem hittek: vajon a mi feladatunk a vezetőségválasztás? — mondogatták. Galina Parcsinszkaja például így vélekedett: — Egy vezető sok egyéb mellett szigorú és igényes kell, hogy legyen. Nem tudom, hogy az emberek nem akarják- e majd úgy megkönnyíteni az életüket, hogy nem túl sokat követelő, „jó” vezetőt választanak. Valóban vannak példák ilyen aggodalom jogosságára. — A kollektívák nagy többsége elvi megfontolásokból indul ki — mondta saját tapasztalatai alapján Grigorij Ta- tur, a szoligorszki gépjavító vállalat főmérnöke. — Amikor a munkások néhány jelölt közül a helyettesemet, Vale- rij Kravecet és nem engem választottak Verseny az NSZK élelmiszer- iparában A Kölnben rendezett élelmiszer-ipari szakvásár kapcsán a hírügynökségi jelentések kiemelik, hogy az élelmiszerpiacon vélhetőleg sehol sem 'olyan erős a verseny, mint az NSZK-ban. Ennek legfőbb haszonélvezői maguk a fogyasztók: míg hat évtizeddel ezelőtt egy négytagú család jövedelmének felét kényszerült táplálkozásra fordítani, addig ma már ez az arány csupán 25 százalék. A kíméletlen konkurenciaharcban ugyan sok élelmiszer-ipari vállalat nem tud talpon maradni (csupán tavaly 2000 cég dőlt ki a sorból), ám a kemény verseny- feltételek jótékony hatást gyakorolnak az NSZK élelmiszer-gazdaságának nemzetközi versenyképességére is. Az Egyesült Államok, Franciaország és Hollandia után immár az NSZK a világ negyedik számú agrárexportőré. Az NSZK feltörését bizonyára az is segítette, hogy a nyugatnémetek a magas feldolgozottsági szintű termékekre szakosodtak. bácskai hüsipari vállalat Kérdőívek a munkáról Az utóbbi években — a fokozódó és nyilvánvalóbbá váló nehézségek közepette — egyre jpbbször kerül szóba az emberi tényező. A társadalmi-gazdasági valóság ugyanis azt igazolja, hogy a közösségekben élők formálása — ami pénzt tulajdonképpen alig-alig igényel — a leghasznosabb, a leggyorsabban megtérülő, ugyanakkor viszont a leghosszabb ideig ható „beruházás”. A bajai székhelyű Bácskai Húsipari Vállalatnál az emberi viszonyokról, a közérzetről, a munkahelyi légkörről próbáltunk információkat szerezni, azzal a céllal, hogy a tapasztalataink segítsék a vezetési módszerek, az emberi kapcsolatok finomítását, a tartalékok föltárását. Az anyaggyűjtés a kérdőíves fölmérésre épült, amit aztán személyes és csoportos interjú egészített ki. Az 512 kitöltött kérdőív a dolgozók 80—85 százalékának a véleményét tükrözi. A megkérdezettek 86 százaléka szereti munkakörét, 79% elégedett vele, 82% úgy ítéli, hogy örömet találhat abban, amit csinál. Összesen 64 százalék vélekedett úgy, hogy képességeinek megfelelő munkakörben dolgozik. 12% ez alattinak ítéli tevékenységét. A követelményeket illetően a vélemények: megfelelő (66%), túlzott (26%). A kereset a megkérdezettek szerint jó (68%), míg 30% szerint „kicsit” rossz, illetve fossz. Meglehetősen ellentmondásos kép alakult ki a munkahelyi fórumokról, a belső információáramlásról. íme, az adatok: esetenként vagy rendszeresen a dolgozók 89%-a kap tájékoztatást (ennek minőségét 66% kielégítőnek tartja). A munkáskollektíva véleményét a vezetőség a dolgozók 29 százaléka szerint nem veszi figyelembe (48% szerint részben veszi figyelembe). Fölszólalni, mondjuk egy termelési tanácskozáson? A munkások alig 30 százaléka látja ennek értelmét. Talán azért, mert 77 százalékuk szerint a közvetlen vezető munkastílusa igényes, emberséges, demokratikus. Munkahelyén mit szeretne elérni? 1. Jó fizetést. 2. A munkatársak és a főnökök megbecsülését. 3. Jó társaságot. 4. Tapasztalatszerzést, szakmai sikereket. Elgondolkodtató lehet, hogy „vezetővé válni” csak hatodik e sorban!S ami e célok eléréséhez kell? 1. Szorgalmas munka. 2. Szaktudás, tehetség. 3. Alkalmazkodóképesség. 4. Protekció. Az átlag feletti műveltség csupán a 8. helyre szorult! A vállalati tartalékok kiaknázását is megkérdeztük. A válaszok: 1. Munkaszervezés. 2. Érdekeltség, ösztönzés. A csoportos beszélgetéseken nyilvánvalóvá vált, hogy a dolgozók becsülik a nyílt, az őszinte beszédet, a frázismentességet. A munkahelyi célok ismerete segíti a közösség megbecsülését, az egyirányú cselekvést, az esetenkénti rendkívüli intézkedések elfogadását. Azt vallják, hogy a jó minőségű munkát nemcsak megkövetelni, hanem — értékén — megfizetni is tudni kell. A Bácshús eddigi eredményeiben — összegezhetjük — a mintegy 1200 dolgozó együttes munkája volt a döntő tényező. Dr, Faludi Gábor igazgatónak, őszintén szólva megbán- tódtam. De aztán beláttam, hogy Kra- vec programja valóban jobb ... Kettőjük programjában sok hasonló vonás is volt, talán azért, mert mindketten régóta dolgoznak a gyárban, jól ismerik a „szűk keresztmetszeteket”. Tatur elképzelései — úgy látszott — a munkások számára vonzóbbnak tűnnek. Tapsoltak persze, amikor mindketten a lakásépítés gyorsításáról, az óvodák fejlesztéséről, az élet- és munkakörülmények javításáról beszéltek. A többség Valerij Kravecre szavazott, aki azt javasolta, hogy a fő figyelmet fordítsák a vállalat műszaki megújítására, új technológiák bevezetésére, kutassák fel a vezetés és a munkaszervezés feljettebb formáit. — Azonnal elhatároztam, hogy Kravecre szavazok — mondta Vlagyimir Csakur marós. — Programja talán nem olyan látványos, de biztos alap ahhoz, hogy megoldhassuk, igaz nem holnap, de biztosan a termelési és a szociális problémákat. Volt még egy előnye Kravecnek Taturral szemben, az, hogy ő 11 évvel fiatalabb, mint a főmérnök. — Meggyőződésem, Tiogy az emberek helyesen értékelik vezetőik szakmai és emberi tulajdonságait — mondta Ig- natyij Antonov, a belorusz ideggyógyászati, idegsebészeti és fizikoterápiái kutatóintézet igazgatója. — Meggyőződésem, hogy ha ez a gyakorlat korábban érvényesül, tudományágunkban nem volna annyi tehetetlen és egy helyben topogó vezető. A káderkérdés megoldásának demokratizálása ma rendkívül időszerű, s ez a folyamat bonyolult, de szükséges. Lássuk végül, hogyan vélekednek ma a minszki óragyár munkásai a vezetők választásáról. Azóta eltelt egy év, és sok minden változott: a gyárnak új igazgatója, főmérnöke, főkonstruktőre, egy sor üzemrésznek új vezetője van. Nem kívülről jöttek, maguk a munkások választották őket a gyárban már régóta dolgozó mérnökök közül. Ennek az lett az eredménye, hogy a vállalat, amelynek korábbi vezetése kezdett kifulladni, ma ismét a legjobbak között van. Teljesíti a tervet, széles körben alkalmaznak robotokat, a korábbinál jobban oldják meg a szociális feladatokat. Ami magát Galina Parcsinszkaját illeti, brigádvezető lett. Egyenes, nyílt jellem, aki megköveteli a fegyelmet és a minőségi munkát. Amolyan „kényelmetlen” ember, de éppen őt választották, mégpedig egyhangúlag, brigádvezetőnek. Natalia Buldik A robotok érzékelése A robot előbb az emberi képzelet világában született meg, ott élt évezredeken át, s csak napjainkban lépett ki a valóságba. Homérosz Iliászában aranyból készült mechanikus szerkezettel hajtott lányok segítettek Hepha- isztosznak, az istenek kovácsának. Ismeretes Roger Bacon legendás „beszélő feje”, Lőwnek, a prágai rabbinak a gólemja és Mary Shelleynek ama démonról szóló meséje, amelyet Frankenstein épített meg.. Karéi Capek csaknem napjainkban — 1920-ban — írt Rossem egyetemes robotjáról. Napjaink robotját kitűnő műszerekkel látják el, hogy velük pótolják érzékszerveit. Kezek helyett „érzékelőkkel” (fogókkal) szerelik fel. E fogókat a robot meglehetősen ügyetlenül használja az emberi kéz szerepében, de mégiscsak körül tud tapogatni, „érzékelni” tud velük tárgyakat, és meg is tudja ragadni őket. Szemei televíziós kamerák, amelyek fekete-fehérben vagy színesben látják a tárgyakat. E kamerák érzékenysége — az elektromágneses rezgéseknek a a tartománya, amelyet fel tudnak fogni — sokkal kiterjedtebb lehet, mint az emberi szemé. Elvileg itt szinte nincsenek korlátok! Mindamellett, még a világ legjobb televíziós kamerái is csak valami nagyon nyomorúságos „látványt” teremthetnek az emberi látvány gazdagságához mérve (még akkor is, ha nemcsak a látható hullámokon, hanem az infravörös vagy az ibolyántúli fényben, esetleg a röntgensugarak sávjában is felfognak fényt), arról nem is beszélve, hogy az ember a szemével a térben, sztereoszkópikusán lát. Ám, ha például a robot „szeme” visszaverődő lézersugarakat érzékel, hasonlíthatatlanul pontosabban becsülheti meg a tárgyak távolságát, mit az ember a maga szemével. A robot megfelelő berendezésekkel felfoghat hangokat, sőt az embertől eltérően ultrahangokat is, s napjainkban tanítják őt „beszélni”. Azt egyelőre másodlagosnak tekintik, hogy a robotot az ízlés és a szaglás képességével is felruházzák, noha ennek sincs akadálya. A robot „lelke”, „agya” a testébe beépítve vagy rajta kívül elhelyezett számítógép. Ennek a képességeit mesterséges intelligenciának keresztelték el. A robot ennek révén képes a tárgyak alakját felismerni, és a már felismert tárgyakat mozgatni, velük műveletet végrehajtani. S ami ehhez elengedhetetlen: el kell készítenie a műveleteknek a tervét. Azt mondhatnánk: e műveleti terv megszerkesztése a mesterséges értelem végső célja. A legtöbb robotot az ipar számára tervezik. A jelenlegi élképzelések szerint az ilyen igazi „robotmunkások”- nak elsősorban az egészségre veszélyes munkahelyeken kell műveleteket végezniük, vagy nehéz fizikai munkát ellátniuk: munkadarabokat be- vagy kirakniuk, gépet „etetniük” stb. Az ipari robotok között találunk olyanokat, amelyek öt-hat irányú mozgást is tudnak végezni. Ezek többnyire sokféle programot képesek végrehajtani, tárolni és újakat „megtanulni”. • Vigyázat, üveg! A robotgép óvatosan rakja az üvegcsöveket egy fénycsőgyárban.
