Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

II^Ä I A D ÁC Előrejelzés az ország területére ma estig: Folyta- 1 Uv7 J /\ IvAiJ tódik a nagyrészt borult, párás, éjszaka sokfelé, helyenként napközben is ködös idő. Ködszitálás, illetve gyengén szitáló eső, ónos eső is valószínű. A legmagasabb nappali hőmérsék­let általában 2 és 7 fok között, a tartósan ködös területeken 0 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 16. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 20., szerda A Levi Strauss & Co. Kiskunhalason A városban még nem tapasz­taltak akkora érdeklődést új munkahely iránt, mint amekko­rát a leendő amerikai—magyar vegyes vállalat hirdetése váltott ki. A megyei tanács munkaügyi szolgálati irodájának helyi ki- rendeltségén pár nap alatt két­száznál is többen jelentkeztek azzal, hogy szeretnének a most még alakulófélben lévő cégnél dolgozni. A Skála-Coop helyi le­ányvállalatától, a Texcooptól bérelt üzemrészben február ele­jén Fognak hozzá az átalakítás­hoz, berendezkedéshez, ennek előkészítésén dolgoznak most magyar szakemberek amerikai tempóban. A 300 dolgozóval in­duló üzemben kezdetben 750— 800 ezer Levi’s nadrágot varr­nak meg évente, később más far­merruházati cikkeket is készíte­nek. A termékek 20-30 százaléka a tervek szerint exportra kerül. A vállalat létrehozásának körül­ményeiről, az elképzelésekről írunk lapunk 5. oldalán. Gazdaság- és területfejlesztési elgondolásokról tárgyalt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Végrehajtó Bizottsága. A testület első napirendi pontként azt a jelentést vitatta meg, amely Baja, Bácsalmás és Kiskunhalas határ menti térségeinek gazdaság- és területfejlesztő elgondolá­sáról készült, s amelynek előadója a három város pártbizottságának első titkára, illetve titkára volt. A téma nem először szerepelt a me­gye politikai testületé előtt: 1987. má­jus 26-ai ülésén a végrehajtó bizottság megtárgyalta a határ menti települések helyzetéről, fejlesztésük feladatáról szóló jelentést, s akkor úgy döntött, hogy az érintett városi pártbizottságok vizsgálják meg a térségükhöz tartozó települések helyzetét, határozzanak fej­lesztésük konkrét feladatairól. A há­rom város pártbizottságának ülésein lezajlott vita alapján készült a tegnap tárgyalt jelentés. Sajnos, mindhárom térségre jellemző — bár eltérő mértékben — a hiányos infrastruktúra (közlekedés, hírközlés, kereskedelem), az egyoldalú iparszer­kezet és a fejletlen ipar, valamint az említettekkel szorosan összefüggő és jelentős népességfogyás. A földrajzi, a társadalmi, gazdasági adottságok mi­att természetesen vannak különbségek is. Baja vonzáskörzetében a város sze­repe a meghatározó gazdasági és társa­dalmi értelemben. A városban az ipar­telepek száma 62, de a körzet 19 telepü­lésén ennek csak a kétharmada találha­tó. Négy olyan község is van, ahol egy­általán nincs ipari munkahely. A me­zőgazdasági üzemekre az alaptevé­kenység a jellemző, de majdnem mind­egyiknél van az alaptevékenységhez kötődő feldolgozó-ipari ágazat. Bácsalmás térségére a községi népes­ség számának erőteljes csökkenése és az elöregedés a jellemző. A városi párt- bizottság irányítása alá tartozó nyolc településen 11 üzemnek működik 19 telephelye, de három községben nincs semmilyen ipari munkahely, sokan in­gaznak és van szabad munkaerő is. A kiskunhalasi pártbizottság irányí­tási területén két község tartozik szoro­san a határ menti települések közé, de még ide sorolható Balotaszállás is. Ezekre a községekre a mezőgazdasági munka túlsúlya a jellemző, de az itt működő öt termelőszövetkezetből há­rom nagy nehézségekkel küzd. Itt még­sem foglalkoztatási gondok vannak, hanem munkaerőhiány tapasztalható. A napirend vitájában — amelyben a végrehajtó bizottság tagjain kívül ter­mészetesen szót kaptak a jelentés elő­terjesztői és a meghívottak is sokszí­nűén bontakozott ki az a törekvés, hogy a térség fejlesztése érdekében rö­vid időn belül konkrét gazdaságfejlesz­tési feladatokat kell megoldani. Min­den hozzászóló egyetértett abban, hogy elsősorban vonzó megélhetési le­hetőségekéi' kell teremteni a községek­ben ahhoz, hogy a lakosság helyben maradjon. Jelenleg ugyanis például Hercegszántón 30 családi ház áll üre­sen (a megyében összesen körülbelül 1600 ez a szám). Meg kell keresni az eddiginél hatékonyabb módszerét an­nak, hogy az üresen álló házakat fiata­lok kedvező feltételekkel megvásárol­hassák. És a kettő szorosan összefügg: ha nincs vonzó munkalehetőség, akkor az egyébként a faluból indult és főisko­lát, egyetemet végzett fiatal szakember máshol helyezkedik el, és a család, az idős szülő követi. A helyzet ilyen alakulásában — amint az a vitában elhangzott — köze van annak is, hogy az említett térség­ben (elsősorban Baja és Bácsalmás kör­zetében) a jó földek sokáig elegendő­nek bizonyultak a talponmaradáshoz, sőt az előrelépéshez is. Nem volt kény­szerítő szükségszerűség a melléktevé­kenység, az ipari ágazatok kialakítása ellentétben például a Homokhátság gazdaságaival. De elhangzott olyan vé­lemény is, hogy az adott területeken sokáig nem érvényesült a térségi szem­lélet. A részletes és valóban érdemi vitát lezárva a végrehajtó bizottság elfogad­ta a jelentést és úgy határozott, hogy azt a megyei pártbizottság és a megyei tanács osztályainak megküldi operatív továbbgondolás céljából. Ugyanakkor felkérte a megyei tanácsot, hogy az éves, a közép- és hosszú távú terveibe építse be az elfogadott fejlesztési elkép­zeléseket. A testület a továbbiakban tájékozta­tót hallgatott meg a megye idegenfor­galmának 1987. évi alakulásáról és a további feladatokról, majd egyéb ügyekben döntött. G. S. A TAVALYINÁL TÖBB PARADICSOMOT VÁRNAK Szerződéskötések után a konzervgyárban • A gyárba érkező zöldség és gyümölcs legjavából bébiétel készül. (Tóth Sándor felvétele) A Kecskeméti Konzervgyár szakem­berei már a múlt év októberében, no­vemberében felkeresték azokat a gaz­daságokat, amelyekkel szerződéses kapcsolatot tartanak fenn. Az előzetes felmérések és a gyár termelési tervének egyeztetése után két hét alatt megkö­tötték a termeltetési szerződéseket. A felmérések szerint a paradicsom és paprika^ termelése nagymértékben fel­lendül. így a gyár a múlt évre tervezett 45 ezer tonna paradicsom helyett az idén 6() ezer tonna termelésére kötött szerződést. Annak ellenére — tájékoz­tatott Hraskó István nyersanyagforgal­mi osztályvezető —, hogy a tavalyi pa­radicsomszezonban voltak bonyodal­mak. Az idén azonban javulnak a fel­dolgozás feltételei, hiszen egy jelentős rekonstrukciót tudnak maguk mögött, dolgozhat az 500 tonna napi kapacitá­sú új lévonal és sűrítő, valamint a két telep aszeptikus vonalai. Ebben az év­ben még egy újabb lévonal kialakítása is szerepel a gyár tervei között. A beér­kező nagyobb paradicsommennyiség (Folytatás a 2. oldalon.) • Címkézik az egész országban ismert, házias ízesítésű szalá­mikat. Az elmúlt évben is sokat és eredményesen dolgoztak a bajai Bácshúsnál. Az árbevételüket túlteljesítették, elérték a 3,3 milliárd forintot. Nyereségük is 20 millióval több, és így meg­haladja a 160 milliót. Dollárbevételük is jól alakult: 10,5 mil­lió volt, a tervezett 10,2 millió dollárral szemben. Ebben az évben sem teszik alacsonyabbra a mércét. Jelen­tősen növelik a készítmények mennyiségét 7 ezerről 8,2 ezer toúnára. Ötezer tonnával több darabolt húst szeretnének ex­portálni. Az idén több építkezésük is befejeződik: február vé­gére elkészülnek az NSZK-ból vásárolt korszerű főző- és füs­tölőszekrények szerelésével, júliusban befejezik a száraz­áru-érlelő bővítését. Legnagyobb beruházásuk, a marhavágó próbaüzeme is megkezdődik még az idén. (P. Z.) • Az idén 300 ezer sertést vágnak le. (Lapunk ötödik oldalán a vállalatnál dolgozók köz­érzetéről, a munkahelyi légkörről olvashatnak írást egy, a Bácshúsnál készített felmérés kapcsán.) Ismét növekszik a megyében a lakosság betétállománya SZOVJET—NYUGA TNÉMET TÁRCA A LÁSI JÉG \ ZŐKÖN YV Megállapodás az évenkénti találkozókról Kedd délelőtt megállapodásokat írt alá Bonnban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a kölcsönös külügyi konzultációk rendszeresítésé­ről, főkonzulátusok létesítéséről és a gazdasági együttműködés meghosz- szabbításáról. NSZK-beli látogatása délután Helmut Kohl kancellárral foly­tatandó tárgyalásaival, majd sajtóérte­kezlettel ér véget. Nyugatnémet politikai hírmagyará­zók kedden egyöntetűen fontosnak mi­nősítik a szovjet államférfinak előző esti pohárköszöntőjében elhangzott, azzal kapcsolatos javaslatát, hogy Eu­rópában számolják fel az összes harcá­szati atomfegyvert. Több napilap a ja­vaslat ismertetésén kívül kiemeli azt is, hogy a magas rangú szovjet vendég — mint a Handelsblatt írja — igen kemény bírálatban részesítette az úgy­nevezett COCOM-listát, amely a szoci­alista országokba irányuló technoló­giai kivitel korlátozására hivatott. A gazdasági körök lapja emlékeztet Se­vardnadze szavaira: ez a kártékony lis­ta eddig mintegy 20 szovjet—nyugat­német együttműködési vállalkozást hi­úsított meg. A miniszter egyben NSZK-beli gyári vezetőket hívott meg látogatásra a Szovjetunióba és szorgal­mazta a kooperáció bővítését. A felek kézjegyükkel látták el azt a jegyzőkönyvet, amely a két ország kül- ügyrrúniszterei vagy helyettesei számá­ra előirányozza az évenként legalább (Folytatás a 2. oldalon.) Tavaly az országban több mint 10 milliárd forinttal gyarapodott az OTP-nél és a taka­rékszövetkezeteknél elhelyezett lakossági be­tétek összege. Az esztendő végére 285 milli­árd 200 millió forintra nőtt. Emellett a lakos­ság 11,4 milliárd forint értékű kötvényt is vásárolt. Mint Kiss Györgytől, az OTP megyei igaz­gatóságának betét- és értékkezelési osztály- vezetőjétől megtudtuk, az elmúlt év nyarán a különféle pénzmozgások miatt még ko­rántsem lehetett számítani ilyen eredményre. Ugyanis 1987 elejétől májusig folyamatosan nőtt ugyan a lakossági megtakarítások ösz- szege az OTP-fiókhálózatban, azonban júni­ustól novemberig számottevően csökkent. Ez a negatív tendencia decemberben az or­szágos adatok szerint megfordult, Bács- Kiskunban pedig mérséklődött. E hónapban már a megyében is szerény mértékű növeke­dést tapasztaltak. Bács-Kiskun takarékpénztári hálózata — a postai betéteket is számítva — 10 milliárd 735 millió forintos állománnyal zárta az évet, s ez 169 millióval több az egy esztendő­vel korábbinál. Takarékpénztári kötvényt 125 millió forintért értékesítettek, s az OTP közreműködésével forgalopiba hozott érték­papírok az előző évi 124 millió helyett 246 millió forintért találtak gazdára. A lakossági betétek és a magánszemélyek által az OTP- nél vásárolt értékpapírok összege tehát Bács- Kiskunban 1987-ben — a takarékossági „hullámvölgy” ellenére — 540 millió forint­tal nőtt. Legnagyobb pénzintézetünknél jelentősen gyarapodott a három évre lekötött betétek állománya, s ugyanez mondható el a taka­réklevelekről is. Ezenkívül népszerűbbek let­tek az átutalási betétek, amelyek értéke jelen­leg 350 millió forinttal haladja meg az egy évvel ezelőttit. A tapasztalatok szerint az OTP-nél az említett hullámvölgy időszaká­ban elsősorban a legalacsonyabb kamatozá­sú betétkönyvekből vették ki az emberek a pénzüket, de csökkent az érdeklődés a gép- kocsi-nyereménybetét és a lakossági csekk­számlabetét iránt is. Emellett egyre kevesebb az az összeg, amelyet postai betétkönyvek­ben kamatoztat a lakosság. Napjainkban igen számottevő a megye 22 takarékszövetkezete 97 egységének tevé­kenysége is, hiszen taglétszámuk 1986-ban 126 ezer 440, a tavalyi év végén pedig 135 ezet volt. A takarékszövetkezeti betétállo­mány 1987-ben több mint 530 millió forint­tal gyarapodott, a részjegynövekedés pedig meghaladta a 90 millió forintot. Mezőgazdasági tudományos napok Gödöllőn — Mezőgazdasági tudományos napok kezdődtek kedden a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen. A kétnapos rendezvényen, amelyen mintegy 500 szakember vesz részt, mezőgazdasági vonatkozású műszaki fejlesztési eredményekről számol­nak be. A nyolc szekcióülésen elhangzó előadásokban közzétett eredmények közül különösen figyelemre méltóak az energiamegtakarítási, a gépkarbantartási és az elektronizálási vonatkozásúak. Különösen sok lehetőséget kínál az energiaköltségek csökkentését szolgáló eljárások széles körű gyakorlati alkalmazása. A Szolnoki Mezőgép Vállalat példá­ul a termények szárításához javasol költségkímélő eljárást. Egyebek között aján­lottak az előadók melléktermékek tüzelésére alkalmas kazánokat, amelyek egy egész állattartó telepet elláthatnak energiával, továbbá megoldást a baromfi- és sertésólak olcsó padlófűtésére. A mezőgazdaság gépparkjának a jelenlegi gazdasági helyzetben megállíthatat­lan elöregedése idején egyre nagyobb a gépjavítás jelentősége. A MÉM Gödöllői Műszaki Intézetének szakemberei olyan szervezési modellt dolgoztak ki, amellyel egy átlagos nagyságú téesz a gépjavításnál évi 1,5 millió forintot takaríthat meg minden beruházás nélkül. A modell lényege, hogy az eddigi gyakorlattal ellentét­ben közvetlenül a betakarítási kampány után kezdik meg a gépjavítási munkákat, s az állásidők csökkentésére jó előre gondoskodnak a tartalék alkatrészekről. Ami a számítástechnikát illeti, több tehenészetben már sikerrel vizsgázott a MÉM Műszaki Intézetében kifejlesztett rendszer, amelyben valamennyi tehén külön kódszámot kap, s a gép dekányi pontossággal kiszámítja minden egyes állat takarmányszükségletét. A traktorra szerelhető hazai fejlesztésű mikroprocesszor­ral jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el. A tanácskozáson ismertetett újdonságok műszaki leírását kinyomtatják és hoz­záférhetővé teszik a mezőgazdasági nagyüzemek részére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents