Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

t « SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT SPORT HOGY TELJEN AZ IDŐ, TEKÉZETT Európa-bajnok volt 1948-ban Csaknem négy évtizedes emlék. Hal­ványulnak is az oly felejthetetlen pilla­natok emlékképei. Hetényi lstvánnc Habran Júlia Európa-bajnok lett egy, a szélesebb közvélemény előtt kevésbe ismert sportágban, a tekében. Ezzel el­indított egy sikersorozatot, amely nap­jainkban is tart, hiszen tekézőink évről évre ott állnak a világversenyek dobo­góin. Hetényi Istvánná az idén lesz 60 éves, Kecskeméten él bérházi lakásban. Amikor megtudta, hogy a régi sikerek miatt keresem, elérzékenyült és azt kér­dezte: Hát még emlékeznek rám? A szép otthonban viszont semmi jelét nem láttam az eddigi eredményeit fém­jelző tárgyaknak. Az Európa-bajnoki oklevelet is úgy kereste elő a fiók mé­lyéről . .. Akkoriban nagy szó volt az uta­zás még országon belül is, nemhogy külföldre. A bécsi verseny számomra tehát duplán is emlékezetes, az első külföldi utam volt, és ugye ott lettem a kontinens legjobbja mondta. — Hány fával nyert? — Háromszázhatvannyolccal. Nem olyan sok, főleg ha ahhoz viszonyítom, hogy egy hónappal később 404-gyel nyertem magyar bajnokságot. Ez an­nak volt köszönhető, hogy az itthoni környezet — a megszokott sporttársak és drukkerek —jótékony hatással volt rám. Meg aztán a pálya is sokkal jobb volt, mint a bécsi. — Hogyan jutalmazták az aranyére­mért? — Ha jól emlékszem, sok dicséretet kaptam az ismerősöktől, a kollégáktól és a főnökeimtől, sőt felemelték a fize­tésemet is! Nyolcszáz forint volt a havi fikszem. A kecskeméti konzervgyárban dolgoztam, fizikai munkásként 1945- től, majd a tekében elért eredményeim­nek köszönhettem, hogy nem sokkal • Ez a felvétel ma már sporttörténcti értékű, hiszen az 1950-es évek kecskeméti legjobbjait — köztük az egyéni Európa-bajnokot -— ábrázolja. Balról: Kliment Györgyné, Hetényiné Habran Júlia, Csikós Béláné (később: Mcdgyesi Lászlóné), Miklós Istvánné, Abrahám Mihályné, Botos Józsefné, Réti Józsefné, Vancsai Lajos- né, Gyencs Ilona. A kép jobb szélén Gyuris Béla játékvezető látható. később bérelszámoló lettem. Népszerű voltam az EB után és az igazgatómtól hatalmas csokor kardvirágot kaptam. Az anyám is megbékélt velem. — Hogyhogy? Nagyon haragudott rám, hogy tekéztenl. Amikor 1946-ban elkezdtem, jól meg is vert. A Bécsbe való utazás előtt megdorgált, attól félt, hogy nem jövök vissza. De később már nem szólt sportszeretetemért. — Hogyan „vágott neki” éppen ennek a sportágnak? — Tréfából, kedvtelésből. Hogy tel­jen az idő Balázs Margit barátnőmmel kuglizgattunk a konzervgyár pályáján, és megszerettem. Pedig nem volt divat a nőknek tekézni akkoriban. Olyan hí­res lett a csapatunk, hogy a pestiek kezdtek félni tőlünk. Huzián Anna, a nagy riválisom például nem akart pá­lyára lépni, mikor meglátott. .. — Fel tudná sorolni a csapattagok nevét? — Fodorné, Kunné, Miklósné, Van- csainé, Klimentné, FŐzőné és Verdung­né. Már csak Főző Lajosnéval tartom a kapcsolatot. — Meddig döntötte a bábukat ver­senyszerűen? — 1956-ig, akkor mentem férjhez — válaszolta. — Teljesen abba is hagy­tam, tehát még kedvtelésből se járogat- tam tekepályára, hogy ne fájjon a szí­vem érte. Aztán már nem értem el újabb sikereket. De arra az egyre azért jó visszaemlé­kezni, ennyi év távlatából is. (temesi) Szánkon szép folytatást remélnek A magyar tekesport törté­netében is példátlan, hogy egy olyan kis közösség, mint Szánk bekerülhetett a ma­gyar tekesport élvonalába. A szanki nők azonban nem tisztelték a hagyományokat, a nagycsapatokat még ke­vésbé. Kiharcolták az NB 1-be jutást és 1987 ősze óta a legjobbak között vetélked­nek. A ma, szombaton kezdő­dő tavaszi idény rajtján há­rom győzelmet tartanak a tarsolyukban, s olyan ismert csapatokat előznek meg a táblázaton, mint a Zalaeger­szeg, a Nagykanizsa és az Ózd. De vajon milyen lesz a folytatás? Kérdésünkre Za- ka László tanácselnök — őt sikerült tegnap telefonon elérnünk — elmondta, hogy az összefogás, a közösségi szellem a felkészülési idő­szakban sem lanyhult. A „lányok” lelkesek és szur­kolóikkal együtt bíznak a jó folytatásban. A tavaszi idény első mér­kőzésén, ma 10 órakor, ha­zai pályán kezdenek a BKV Előre ellen. MEGKÉRDEZTÜK: Miért ment el Halasról Bálint László? Azt beszélik, hogy az év vé­gén megvált a Kiskunhalasi Határőr Dózsától Bálint Lász­ló, az egyik legtehetségesebb lo­vas, aki három éve került Me- zőszilasról Kiskunhalasra, és 1985-ben lovaglásból az év sportolója volt. Igaz-e a távozá­sáról szóló hír? — kérdeztük Hirling József ezredestől, az egyesület edzőjétől. — Az információ igaz «— mondta. — Bálint László igen tehetséges versenyző, ittléte alatt sok sikert szerzett szak­osztályunknak is'. Családi és személyi problémáit azonban nem tudta megoldani, végül is ez vezetett elválásunkhoz. Édesapja meghalt, édesanyja a Dunántúlon él, emiatt gyakran kellett hazautaznia. Mezőszila- son megépült családi házát nem tudta eladni, így itt Halason sem rendeződhetett véglegesen a lakásügye. Két pici gyermeke van, ráadásul a felesége nem tudott megszokni ebben a vá­rosban, így ezek az okok együt­tesen oda vezettek, hogy kérte a leszerelését, és azt, hogy visz- szaköltözhessen korábbi lakó­helyére. Problémáit megértve, hozzájárultunk távozásához, januártól már az enyingieket erősíti. Felelőtlenség lenne azt mondanom, hogy hiányát nem érezzük majd meg. Reméljük azonban, hogy Bálint László utódját mihamarabb saját után­pótlásunkból sikerül megtalál­ni. Országos csapatbajnoki cí­münk megvédése is erre ösztö­nöz bennünket - mondta Hir­ling József ezredes, a lovasiskola edzője. Horváth Róbert „ÖREG” ÉS „FIATAL” VILÁGCSÚCSOK Az olimpia előtti esztendő ismét szá­mos rekorddal gazdagította a világ sportját. A téli és a nyári olimpiai játé­kokra készülődő versenyzők ízelítőt ad­tak abból, hogy mire lehet számítani Calgaryban, valamint Szöulban. Csak a férfi atlétikában nyolc új világcsúcs szü­letett, de a súlyemelők még ezen is túl­tettek: 1987-ben 17 alkalommal döntöt­ték meg a világ legjobb eredményét. (Nem egy súlycsoportban többször is.) Akadnak azonban olyan rekordok is, amelyek állják az ostromot, hosz- szabb-rövidebb ideje tartják magukat. Kevesen tudják, hogy az úgynevezett mérhető sportágakban a legrégebbi ma is érvényes — világrekord egy, olasz kerékpározó, Baldini nevéhez fű­ződik, aki a hivatásosok egyórás, ten­gerszinten zajló versenyszámában 46,39361 kilométerrel rekorder. Ha­sonlóan „szakállas” csúcsok az atléti­kában és az úszásban már nem akad­nak. Meg kell említeni, hogy. a férfi 400 méteres síkfutásban, a távolugrásban, továbbá a 4 x 400 m-es férfi síkfutóvál­tóban még mindig azok azTredmények egyenlőek a világcsúccsal, amelyeket az 1968. évi mexikói olimpián jegyeztek fel. A súlyemelés és#az úszás dinamikus fejlődésére jellemző, hogy előbbiben RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN SZABÓ LÁSZLÓ: Még nagy tartalékok vannak bennem Negyedik hely a vb-n — MHSZ-kitüntetés Tavaly októberben Budapes­ten rendezték meg az V. légfegy­veres világbajnokságot. A ma­gyar válogatott kitűnően szere­pelt, 1 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet szerzett. Számunk­ra mégsem ez a nyolc dobogós helyezés volt a legfontosabb. Bács-Kiskun megye a férfi lég- pisztolyos csapat teljesítményé­re a legbüszkébb. Negyedikek lettek és közülük az egyik ver­senyző, Szabó László, az MHSZ Kiskunsági Erdész Lövész Klub tagja volt. A kecskeméti sporto­ló a kitűnő eredmény elismeré­seként novemberben az MHSZ főtitkárának elismerő oklevelét és jutalmát kapta. A sportlövőt az év eleji edzőtáborban keres­tük fel, beszéljen a siker előzmé­nyeiről és a várható folytatás­ról.- 1974-ben jelentkeztem az MHSZ-nél, hogy kispuskásként szeretnék a tagjai közé lépni — mondja Szabó László. — A bátyám ekkor már lövész volt, és ez nagyban befolyásolta az elhatározásomat. Saj­nos, egy régi kéztörésem miatt a csuk­lóm nem bírta el a nagy terhelést. Emi­att fél év után a pisztolyosokhoz kellett átállnom. A váltás már egy év után sikert hozott számomra. A junior kor­osztályban megnyertem az MHSZ or­szágos bajnokságát. 1976-tól már fel­nőtt versenyzőként szerepeltem, és 1977-ben a válogatott tagja lettem. Ek­kor vettem részt életem első Európa- bajnokságán. Utána 2 év katonaság következett, ami a sportban nagy visz- szaesést jelentett számomra. Hazatéré­sem után viszont már fél év múlva ma­gyar bajnokságot nyertem. A legnagyobb törést az 1983-as esz­tendő hozta. Ekkor ugyanis megsérül­tem. „Teniszkönyököm” lett, amit 1985 végéig injekcióztattam. Mivel a fájdalmaim nem múltak, decemberben megműtötték. A műtét olyan jól sike­• Szabó László nemzetközi versenyen is dobogóra szeretne lépni. rült, hogy a következő évben megren­dezett öt országos versenyből négyet megnyertem. Az eddigi legjobb eredményemet a tavalyi vb hozta. Negyedikek lettünk, pedig szerintem akár ezüstéremre is esélyesek voltunk. Nagy problémám, hogy nemzetközi versenyeken mindig sokkal gyengébben lövök, mint a hazai bajnokságban. Úgy érzem, még nagy tartalékok vannak bennem, és ezt ki is tudom hozni magamból. Először a feb­ruári EB-n tudnék bizonyítani, de ah­hoz ismét be kell kerülnöm a válogatott .csapatba. Nagy örömmel tölt el, hogy a négy­éves kisfiam már a nyomdokaimba lé­pett. Kétéves kora óta rendszeresen lá­togatja az MHSZ-lőteret, és ha szülői segédlettel is, de már nagy lelkesedéssel veszi célba a táblát. l. Zs. 1983-as, utóbbiban 1981 -es keletű a legrégebben fennálló világcsúcs. A következő táblázatban sportágan­ként az 1987-ben született világcsúcsok száma, illetve az ott fönnálló legrégeb­bi világcsúcsok sora szerepel: Atlétika: 1987-es világcsúcsok: 8 férfi és 5 női számban, a legrégebbi rekordok: férfi 400 m: 43,86 mp, Evans (amerikai), férfi távol: 890 cm, Beámon (amerikai), férfi 4 x 400 m: 2:56,16 p, Egyesült Ál­lamok — valamennyi 1968-ban, női 200 m: 21,71 mp, Koch (NDK) 1979 (ezt honfitársnője, Drechsler 1986-ban beállította). Súlyemelés: 1987-ben: 17 új világcsúcs, a legré­gebbi rekordok: 90 kg, szakítás: 195,5 kg, Blagoev (bolgár), 100 kg, összetett: 440 *kg, Zaharevics (szovjet) — mind­kettő 1983-ban. Úszás: 1987-ben 3 férfi és 4 női számban új világcsúcs, a legrégebbi rekordok: 100 m pillangó: 57,93 mp, Meagher (ameri­kai), 200 m pillangó: 2:05,96 p, Mea­gher, 200 m vegyes: 2:11,73, Geweniger (NDK) —- mindhárom 1981-ben. Kerékpár (csak amatőrök): 1987-ben: 8 világcsúcs, a legrégebbi rekord: 1 órás időfutam (tengerszin­ten): 46,39361 kilométer. Baldini (olasz) 1956. Gyorskorcsolya: 1987-ben: 1} számból 10-ben világ­csúcs! A „legrégebbi" csúcs: női 1500 m: 1:59,30 p. Kania (NDK) 1986. Calgary olimpia: 16 nap, 46 bajnoki cím A február 13-án kezdődő Calga­ry olimpia a 15. a téli játékok sorá­ban, s minden eddiginél nagyobb versenynek ígérkezik. Legutóbb, 1984-ben Szarajevóban még csak 39 szám szerepelt a műsoron, a kanadai városban már 46 arany­érem talál gazdára. Új szám az alpesi síelésben a fér­fi és a női szuper óriásműlesiklás, a kombinált pontverseny, az észa­ki sísportban a síugró és északi összetett csapatverseny, a női gyorskorcsolyázásban pedig az 5000 m-es táv. Szarajevóban nyolc magyar sportoló állt rajthoz, nem túl sok sikerrel. Calgaryba öt magyar versenyző utazik. Műkorcsolyában az Engi, Tóth jégtánckettős mellett Téglás- sy Tamara a résztvevő. Biztos egy- egy biatlonista és férfi sífutó indu­lása is. A név szerinti nevezések határideje még nem járt le, de majdhogynem bizonyos: biatlon­ban Kovács Zsolt (esetleg Horváth János vagy Géczi Tibor szereplése jöhet szóba), sífutásban pedig Mayer Gábor (olimpiai induló le­het Kovács Árpád vagy Szöllősi István is) a magyar induló. A Magyar Televízió is nagy erőkkel készül az év egyik jelentős eseményére. Összesen 36 tagú stáb dolgozik majd az olimpián, hatan a helyszínen, harmincán itthon. A nézők mintegy 4300 perces mű­sort láthatnak majd Calgaryból — körülbelül ugyanannyit, mint Szarajevóból. A végleges közvetí­tési rend még nem alakult ki. Biz­tos azonban, hogy az események­nek mintegy egyharmadát közvetí­ti élőben a Magyar Televízió, a többit felvételről láthatják a képer­nyők előtt ülők. A XV. téli olimpia 16 napja kö­zül (február 13-28.) csak az elsőn nem avatnak bajnokot. A Calgary játékok első aranyérmét a női 10 kilométeres sífutásban adják majd át, az utolsó győztest pedig a jég­korongtornán hirdetik. A „legsű­rűbb” nap február 20. lesz, amikor öt szám érmei találnak gazdára. • Vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezik meg Kecske­méten, a Széktói stadion ököl- vívó-edzőcsarnokában a Lepo- sa Dezső vegyeskorosztályú (újonc, úttörő, serdülő) emlék- verseny idei második forduló­ját. Az elmúlt héten Pakson rendezett első forduló során a KSC fiatal ökölvívói kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak. 25 mérkőzést vívtak, és ebből 21- en győztek, 3 találkozón dön­tetlen eredményt értek el, és csak egy mérkőzést vesztettek. • A magyar ifjúsági röplab­da-válogatott tagjaként Bulgá­riában járt Szabó Rita, a Dutép SC női csapatának játékosa. A magyar csapat — a még ifjú­sági korú, de a felnőtt váloga­tottban játszó játékosok nélkül — nem ért el számottevő ered­ményt, de Szabó Rita az együt- tes egyik legjobbjának bizo­nyult. • Hans Bangerter, az Euró­pai Labdarúgó Szövetség (UEFA) svájci főtitkára 1988 végén búcsúzik beosztásától. Bangerter 29 évig volt főtitkár, korábban a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetségnél is betöl­tötte ezt a funkciót. Az UEFA Végrehajtó Bi­zottsága a szokott módon, a pályázatok elbírálása után dönt. Az új főtitkárt 1989 janu­árjában iktatják be. • ALGlR: Csak e héten hoz­ták nyilvánosságra, hogy — az algériai Horizons című lap sza- vazásánák eredményeképpen — 1987 legjobb afrikai sporto­lójának a marokkói Said Aoui- tát választották meg, az 1500, a 2000 és az 5000 méteres távok világcsúcstartóját, a római atlé­tikai vb aranyérmesét. Aouita 3392 szavazatot kapott, míg a második helyezett algériai lab­darúgó, Rabah Madjer 3088-at. • Az 1992. évi nyári olim­piai játékok szervezőbizottsága úgy döntött, hogy a barcelonai versenyek kabalafigurája egy kutya lesz. Ezt Josep Migu­el Abad, a barcelonai olimpia szervezőbizottságának igazga­tója jelentette be. A „kabala-- pályázaton” 16 pályamű közül választottak,'a győztes, a va­lenciai Javier Mariscal 2,5 mil­lió pesétás (22 ezer dolláros) tiszteletdíjban részesült. Nem tudni; hogy az olimpiai szim­bólum hogy fest, mert bemuta­tóját augusztusra, a szöuli játé­kokat megelőző időszakra ter­vezik. A szervezőbizottság mindenesetre bízik abban, hogy a szerintük vonzó és meg­nyerő kabalafigura nem lesz gúnyos megjegyzések célpont­ja. Az 1987. ovi strusbourgi Luró- pa-bajnokságon a magyar női vízi­labda-válogatott Hollandia mö­gött ezüstérmet szerzett. A csapat szakvezetői, Konrád János és Tóth Gyula joggal panaszolták, hogy nem sikerült megfelelően felkészül­ni, az együttes jószerivel egyetlen nemzetközi erőpróbán sem mér­hette fel tudását. A Magyar Úszó Szövetség csü­törtöki vízilabda szakági elnökségi ülése után úgy tűnik, idén változik a helyzet, és a női vízilabdázók több lehetőséget kapnak, mint az elmúlt időszakban. A műsorban több edzőtáborozás mellett az első február elsején, Mátraházán kezdődik —, a tervek köpött szere­pel egy NSZK-beli, nyugat-berlini és franciaországi ionian való rész­vétéi, valamint itthon az Artex Ku­pa nemzetközi viadal is. Az eszten­dő fő eseményének Új-Zéland ad otthont, Christchurch-ben augusz­tus 20. és szeptember 4. között ren­dezik meg a női Világ Kupát. Amennyiben a válogatottnak sike­rül ehhez valamilyen formában az anyagi fedezetet előteremteni, úgy a magyar együttes is indul a tor­nán. A szakági elnökség jóváhagyta az új, 17 tagú válogatott keretet is. Érdekesség, hogy a három nagy­csapat, a Szentes, a BVSC és a Vasas mellett az OSC — amely a Bp. Honvéd szakosztályát vette át — is ad játékosokat az együttesbe. A keret: Kapusok: Hull’ Zsuzsa (Szen­tes), Szálkái Orsolya (BVSC), Ko­lossá Andrea (Vasas). Mezőnyjátékosok: Eke Andrea, Justin Viktória, Vincze Edit, Ró­naszéki Ildikó (Szentes), Kertész Zsuzsa, Kókai Ildikó, Dénes And­rea, Raffael Irén (BVSC), Dancsa Katalin, Schilling Győzőné, Nagy Katalin, Gallov Gabriella (Vasas), Tóth Beatrix, Kékesi Mária (OSC). A szakági elnökség foglalkozott a férfibajnokság lebonyolítási rendszerének megváltoztatásával is. A legfontosabb újdonság: az 1989/90-es bajnokságban az eddigi 14 együttessel szemben csak 12 csapat küzd az OB I-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents